KUTATÁSI EREDMÉNYEK 2008 (Lezárult kutatások összefoglalói) Címjegyzék
|
|
- Szebasztián Fazekas
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KUTATÁSI EREDMÉNYEK 2008 (Lezárult kutatások összefoglalói) Címjegyzék Az életfogytig tartó szabadságvesztés empirikus vizsgálata... 2 Családon belüli erőszak esetek mediációja az angolszász és a kontinentális gyakorlat összehasonlítása... 2 A családhoz és a kortársakhoz kötődés jellemzői Észtországban és Magyarországon (ISRD-2)... 3 ISRD-2, Bosznia-Hercegovina: Erőszakos és vagyon elleni cselekmények... 3 A fiatalkorúak büntetőjogának reformja az Egyesült Államokban, és annak hatása az európai folyamatokra... 3 Környezet és bűnözés a lakótelepi bűnmegelőzés alapkérdései... 4 A terrorizmus szociológiai elméletei... 4 A politikai iszlám szellemi gyökerei és ideológiái... 5 Az internet lehetőségei: a bűnelkövetés jelzésében, feljelentésében és regisztrálásában (E-mediation of justice: Internet crime reporting)... 6 Frusztrációs konfliktus-megoldási minták és az értékrendek összefüggése (Metaelemzés) éves a DADA. A rendőrségi megelőzési program értékelése... 7 A Vám- és Pénzügyőrség szerepe a környezetvédelemben... 8 Az ügyészségi szervezet és az ügyészségi funkciók vizsgálata (Az ügyészség alkotmányjogi helyzete)... 9 Európai Unió: A szabadság, a biztonság vagy a jog érvényesülésének a térsége?... 9 A szakértői és a szaktanácsadói rendszerek a büntetőeljárásban. Az igazságügyi szakértői tevékenység jogszabályi alapjai A büntetőjogi felelősség aktuális kérdései. Társadalomra veszélyesség és büntetőjog-ellenesség A büntethetőségi korhatár felülvizsgálatának indokoltsága. A nem büntethető gyermekkorúak tényállásszerű cselekményeinek értékelése és kezelőrendszerének sajátosságai Az ügyész szerepe a mediációban. Egy év tapasztalatai Az embercsempészés és emberkereskedelem jogi szabályozása és gyakorlata az Európai Unió belső határai vonatkozásában A női bűnözés az ERÜBS adatai alapján 1996 és 2007 között A gazdasági bűncselekmények szabályozása között (dogmatikai áttekintés)... 13
2 I. FŐIRÁNY: ERŐSZAKOS BŰNÖZÉS Antal Szilvia Nagy László Tibor Solt Ágnes: Az életfogytig tartó szabadságvesztés empirikus vizsgálata A kutatás során az ország különböző büntetés-végrehajtási intézeteiben fogvatartott 231 életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt kétharmadával, 149 személlyel, köztük 9 tényleges életfogytiglanra ítélttel készítettünk kérdőíves interjút. Emellett feltérképeztük elhelyezési körülményeiket, valamint informálódtunk a parancsnoki állomány és a szakszemélyzet körében is. Az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek nagy része mögött nem áll bűnözői pályafutás. Az életellenes bűncselekményt elkövetők egyre nagyobb arányban fiatalok, harminc év alattiak. Az ifjabb korban elkövetett emberölés sokkal gyakrabban történik nyereségvágyból. Az elítéltek elvi szinten rendkívül súlyos bűnnek tartják az emberölést, saját esetükben azonban nagyobb részt másra hárítják a felelősséget. Leginkább a szülő a biztos pont, akire évtizedeken keresztül számíthatnak. A fogvatartottak mentálhigiénés állapota a körülmények hatására folyamatosan romlik. Alapvetően kevésbé problémásak, együttműködőbbek az egyéb börtönpopulációhoz képest, gyakori öngyilkossági kísérleteik is jelzik azonban, hogy kiemelt pszichológiai ellátást igényelnének. Szükség lenne a szabadulás előtti hatékony reintegrációs kezelésükre, és célszerű lenne utánkövetéses vizsgálatokat végezni. A tényleges életfogytiglani szabadságvesztés jelenlegi törvényi szabályozását nem tartjuk elfogadhatónak, az valójában a halálbüntetés farizeus módozatának tekinthető, amely szembefordul az alkotmányos elvekkel és a modern európai civilizált kriminálpolitika szemléletével. Ugyanakkor fontos lenne a feltételes szabadságra bocsátás engedélyezési szisztémájának átformálására is, amely megfelelő jogpropaganda kíséretében hozzájárulhatna a humánusabb büntetési rendszer társadalmi elfogadtatásához. Gyurkó Szilvia: Családon belüli erőszak esetek mediációja az angolszász és a kontinentális gyakorlat összehasonlítása A családon belüli erőszak esetek mediációjának megítélése ellentmondásos. A hozzátartozók, rokonok sérelmére elkövetett erőszakos cselekmények kriminalizációs folyamatában (ami az elmúlt 30 évben, Magyarországon az elmúlt 5-8 évben vált meghatározóvá) alapvető dilemmaként jelenik meg: hol húzódik az állami büntetőhatalom érvényesítésének illetve a magánszférának a határa; és kérdésként merül fel az is, hogy milyen büntetőhatalomnak kell ezekben az esetekben érvényesülni: retributívnak, vagy resztoratívnak? Tanulmányomban nem csak az érvek és ellenérvek felsorakoztatására törekszem, hanem az angolszász és az európai gyakorlat összehasonlításával keresem azokat a kimeneti pontokat, amelyek mentén Magyarországon is lehetőség nyílhat családi erőszak esetek rendezésére közvetítői eljárásban. 2
3 II. FŐIRÁNY: GYERMEKEK ÉS FIATALOK A KRIMINALITÁSBAN Parti Katalin: A családhoz és a kortársakhoz kötődés jellemzői Észtországban és Magyarországon (ISRD-2) Az összehasonlítás keretében elemeztem a baráti kapcsolatokat és a családhoz kötődést, majd megnéztem, van-e összefüggés a deviáns viselkedés, a devianciákhoz, illetve az erőszakhoz való viszonyulás és a társadalmi kötődés e két lényeges szintje között. Hipotézisem szerint az összefüggés abban áll, hogy az állandó baráti társasággal rendelkezők körében, akik kortárscsoportjukat bandának tekintik, elfogadottabb az erőszak és a deviancia, valamint a deviáns viselkedés is gyakoribb. Feltételezésem beigazolódott: az állandó baráti társasággal rendelkezők között gyakoribbak a devianciák és körükben elfogadottabb az erőszak is. Feltételezésem, hogy kisebb a családhoz kötődés azoknál a gyermekeknél, akiknek állandó baráti társaságuk van, és ezzel a társasággal töltik szabadidejük nagy részét is, szintén beigazolódott. Feltételeztem továbbá, hogy a családhoz kötődés és a kortárscsoporthoz kötődés fordítottan arányos egymással, amely szintén igazolást nyert. Az észt és a magyar gyermekek közötti lényeges különbség, hogy az észtek nyitottabbak, nemcsak a normakövető, hanem a deviáns időtöltések előtt is. Kevésbé kötődnek a családjukhoz, ami összefüggésben van azzal a ténnyel, hogy bevallásuk szerint több devianciát/bűncselekményt is követnek el. Ugyanakkor a magyar gyermekek családhoz kötődése jobbára csak formális, hiszen a szülők nem tudják ellenőrizni, pontosan mivel tölti a gyermek szabadidejét. Borbíró Andrea ISRD-2, Bosznia-Hercegovina: Erőszakos és vagyon elleni cselekmények A kutatás az ISRD-2 kutatás bosznia-hercegovinai fejezetének előzetes eredményeit dolgozza fel. Mivel a két ország egyaránt a standard ISRD-2 kérdőívet alkalmazta, az adatok elemzése során lehetőség nyílt a magyar és boszniai eredmények összevetésére is. A kutatásba vont négy deviáns cselekménycsoport erőszakos, vagyon elleni, alkohollal és droggal kapcsolatos, valamint számítógépes devianciák közül az elemzés az erőszakos és vagyon elleni cselekmények elterjedtségét, legfontosabb magyarázó tényezőit mutatja be. A boszniai fiatalokat a magyarokhoz képest a társadalmi kötődések erősebb foka jellemzi, és az adatok általában lényegesen kisebb kriminális érintettségre utalnak. Ettől az átfogó eredménytől némileg eltér az erőszakos cselekmények köre, ahol a két ország adatai nagyfokú hasonlóságot mutatnak. Gyurkó Szilvia: A fiatalkorúak büntetőjogának reformja az Egyesült Államokban, és annak hatása az európai folyamatokra A fiatalkori bűnözéssel szembeni megfelelő reakció olyan aktív megközelítést jelent, amiben a cél nem csak a negatív szituációk (defenzív) megelőzése, hanem sokkal inkább a szociális 3
4 potenciál növelése. Tehát a megelőzést nem szabad csak a fiatalkorúak igazságszolgáltatására korlátozni. Annak a gyermeki jogok tiszteletén, a fiatalok participációjának széleskörű érvényesítésén túl a támogató, segítő szolgáltatások, ellátórendszerek megerősítését is magába kell foglalnia. A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében a legteljesebb és egyben leghatékonyabb módszer nem a bűnmegelőzés, még kevésbé pedig a bűnüldözés (ezek a másodlagos és harmadlagos megelőzésben kapnak szerepet), hanem az elsődleges megelőzés, amelynek hatékonysága elválaszthatatlan a társadalom fejlettségétől, a közoktatási, egészségügyi, szociálpolitikai rendszer kiépítettségétől, elérhetőségétől és ezeknek az alrendszereknek a hatékony együttműködésétől. Ez az a modell, amit az amerikai fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszerétől el tud (és el is kell) tanulnia Európának. III. FŐIRÁNY: TÁRSADALOMVÉDELEM ÉS BŰNÖZÉSKONTROLL REAKCIÓK A BŰNELKÖVETÉSRE Barabás Tünde Irk Ferenc Windt Szandra: Környezet és bűnözés a lakótelepi bűnmegelőzés alapkérdései A bűnmegelőzés amely a változó volumenű, de alapvetően az emberi társadalommal egyidős probléma a bűnözésre/annak visszaszorítására adandó válaszok sokaságát öleli fel. Az Európai Unió Tanácsa május 28-án hozott döntése értelmében a bűnmegelőzés minden olyan intézkedés és beavatkozás, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése, az állampolgárok biztonságérzetének minőségi javítása, történjen a bűnalkalmak csökkentésével, a bűnözést előidéző okok hatásának mérséklésével vagy a sértetté válás megelőzésével. A szituációs építészeti bűnmegelőzés, amellyel a kutatás foglalkozik, a bűnmegelőzésnek a külföldön mindinkább előtérbe kerülő ága. Jelentősége abban rejlik, hogy a bűncselekményt ott próbálja megelőzni, ahol előállhat, vagyis elsősorban a nagyvárosokban, ahol a bűncselekmények túlnyomó része (70-80%) megtörténik. Ehhez az egyébként nélkülözhetetlen rendőrség önkormányzat civilszervezeti együttműködés, valamint a lakosság bevonása mellett a prevenciót új szempontból az épített környezet bűnelkövetésre gyakorolt hatásait vizsgálva közelíti meg. A munka apropójául az Európai Unió AGIS-programja által támogatott, nemzetközi összefogásban megvalósuló, az épített környezet szerepét a lakótelepi bűncselekmények megelőzésében vizsgáló úgynevezett Crime Prevention Carousel (CPC) szolgált. Az összefoglaló ennek a kutatásnak a főbb hazai és nemzetközi eredményeit mutatja be. IV. FŐIRÁNY: GLOBALIZÁLT BŰNELKÖVETÉS Póczik Szilveszter: A terrorizmus szociológiai elméletei A kutatás homlokterében a vonatkozó szakirodalom legfontosabb következtetéseinek rendszerezése és elemzése állt. A téma angol nyelvű szakirodalma alapján összefoglaló jelleggel megfogalmazhatunk néhány következtetést. A terrorizmus szociológiai elméletei több réteget 4
5 képeznek, az elméletalkotás súlypontja a nemzetközi rendszer sajátosságaiból következően a vonatkozó angolszász szakirodalmon nyugszik. Részben az angolszász társadalomtudományosság, részben a terrorizmus jelenségeinek jellegéből adódik, hogy a mint mondottam igen szerteágazó elméleteket egy szociálpszichológiai jellegű fővonulat foglalja keretbe és bizonyos rendszerbe. Az elméletképzésben a hidegháború vége, illetve az azt követő változások cezúrát jelentenek, hiszen azt követően vált a terrorizmus globális fenyegetéssé, miközben eszköztára is kiszélesült. Ebben áll újszerűsége, nem pedig nemzetközi terrorizmus cselekvés rendszerét megalapozó eszmevilág megújulásában, hiszen az már hidegháború időszakában, sőt azt megelőzően is legalábbis fő vonulatát tekintve globális volt. A terrorfenyegetés elhárításának újszerűsége sokkal világosabban kidomborítható, hiszen egyfelől technikai / instrumentális jellegű, másfelől azonban komplett prevenciós elméletté szerveződik, amely egy új tudományág, az általános biztonságtudomány felé kövezi az utat. Ettől függetlenül tovább folyik a vita arról valóban újfajta terrorizmussal állunk-e szemben. Az elméletek ugyancsak divergálnak a szerint, milyen típusú terrorista szervezet vizsgálatából indultak ki eredetileg, illetve az egyébként igen fontos tipológiai modellek elágazásaiban más-más elméleti mozzanat válik dominánssá. A terrorizmus jelenségének kialakulását a politikai megközelítések mellett pszichológiai, szervezetszociológiai és multikauzális részelméletek magyarázzák. A pszichológiai elméletek erősen bírálható módon igényt formálnak a terrorizmus általános elméletének megalkotására, ezek a kísérletek azonban még igen komplex változataikban is végső soron egyszerű modellekben gyökereznek, amilyen a frusztrációagresszió, a negatív identitás, vagy a nárcisztikus személyiség hipotézise. Heurisztikus értéküket tekintve jóval többet ígérnek azok a modellek, amelyek a terrorista csoport kialakulását és a terroristává válást a motivációk sokasodásának szintjéről a csoportszerveződésen át az ön- és tömeggyilkos akció megvalósításáig sokváltozós dinamikus változási folyamatként írják le, amelyben szerepet kapnak mentális prekondíciók, csoportdinamika és alkalmazkodás, ideológiai / vallási elkötelezettség és az ártatlanok elleni erőszak racionalizálása. Az ezekből a tényezőkből levezetett terrorista profil számos hiányossága ellenére is empirikusan megalapozható, szociológiai tekintetben strukturált képet nyújt, amely a pszichologizáláson túlmenő számos részkérdés feltevését teszi lehetővé, mint az életkor, szociális réteghelyzet, iskolázottság, nemi identitás és meghatározottságok, lelki és a gondolkodásmódbeli előfeltételek, integráltság, vagy a társadalmi beágyazottság gyengesége. Mindezek olyan elméleti kérdések, amelyek a prevencióban és a terrorakciók megszakításában gyakorlati jelentőséggel bírnak. Az terrorizmussal kapcsolatos elméletek tanulmányozásának legfontosabb következtése az, hogy a terrorizmus a politikai világ jelensége, amelynek megelőzése és megakadályozás legfőképpen politikai eszközökkel történhet, ezek között fontos szerepet játszhatnak ágazatpolitikai, főként külpolitikai, szociálpolitikai, büntetőpolitikai és igazgatáspolitikai módszerek. Póczik Szilveszter: A politikai iszlám szellemi gyökerei és ideológiái Az iszlám világ vallásos-kulturális mezben jelentkező radikális társadalmi mozgalmai tekintetében kontinuitás mutatható fel a gyarmati felszabadító mozgalmakkal és ezek eszmevilágával. Szembetűnő, hogy a korai modernitás időszakában ugyanaz az eszme nagyjából azonos időben a moszlim világ földrajzilag távol eső helyein több forrásból tör elő, mégpedig nem a teológikus iszlám, hanem javarészt a laikus iszlám köréből, eszmei vezetői nem csak hittudósok, hanem világi teoretikusok. Haladó tradicionalizmusuk fokozatosan a Nyugat és az azt kiszolgáló uralkodó osztályok ellen fordult, mára pedig az iszlám társadalmi gondolkodás fősodrába került. A politikai iszlámizmus egyik első jelentős szervezetét, a Moszlim Testvéri- 5
6 séget 1928-ban alapította a gyarmati rendszer felszámolásáért küzdő Hasan Al-Banna. A politikai iszlám kezdeti változatában a nemzeti felszabadítás és modernizáció egyik alternatív ideológiája volt. Közkeletű elképzeléssel szemben azonban nem volt hagyománynélküli. Al- Banna és a vele eszmei rokonságban állók egy korábbi generáció eszméiből merítettek, amikor magukévá tették Dzsamál-ud-Dín al-afghání és Muhammad Abduh gondolatait, de gyökereiket keresve még régebbi időszakokra is visszatekinthetnénk az időben. A mai iszlámizmus talán legkorábbi rétegét a 18. századi iszlám reformmozgalmakban. Ezek egyik legismertebbike, a Mohamed Ibn Abdul Vahhab által alapított, később vahabitának nevezett mozgalom, amelynek máig ható befolyását a Szaúd dinasztiával való politikai szövetségkötése alapozta meg. A 20. századi fundamentalizmus elődei utáni kutatást természetesen tovább folytathatnánk, hiszen a kereszténységhez hasonlóan az iszlámban is szinte a kezdetektől bukkannak fel a Próféta eredeti intenciójának megfelelni akaró neotradicionalista reformmozgalmak és reformátorok. Az Oszmán Birodalom széthullása után a Közel-kelet államai nyugati modernizációs mintákban keresték a felemelkedés útját. Az állam és egyház erőszakos szétválasztásának hatására az iszlám átpolitizálódott, a szekularizációval az iszlám kormányzás, törvényesség, életmód elveit helyezte szembe, a Nyugatot az elmaradottság fő okaként, a társadalmi modernizációt lopakodó imperializmusként leplezte le. A politikai iszlám tevékenysége három részterületre bomlik. Egyrészt saját értelmezése szerint totális háborút visel a Nyugat és kiszolgálói ellen, másrészt aktív társadalompolitikai és szociális tevékenységet folytat, iskoláin, és karitatív létesítményein keresztül terjeszti nézeteit, igyekszik behatolni az államigazgatásba, és közfunkciókat leválasztani róla, harmadrész pártpolitikai eszközökkel képviselteti magát a képviseleti testületekben, a fennálló politikai rendet belülről bomlasztja. A politikai iszlám eszmevilágát főként két kortársi iszlám gondolkodó, Hassan Al-Banna és Sayyid Qutb munkássága alapján mutatjuk be. Párhuzamosságokban bővelkedő egyéni sorsuk, eszmeviláguk és politikai tevékenységük máig a politikai iszlám fundamentumát képezi. Parti Katalin: Az internet lehetőségei: a bűnelkövetés jelzésében, feljelentésében és regisztrálásában (E-mediation of justice: Internet crime reporting) Az alternatív bejelentőhelyek olyan forródrót-szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik, hogy bárki, aki közvetlenül vagy közvetett módon bűncselekménnyel vagy valamely, a közösséget zavaró deviáns magatartással szembesül, ezekhez a bejelentőhelyekhez forduljon. Az alternatív fórumok lehetőséget adnak a személytelenségre. A két kommunikáló fél, a bejelentést küldő és a bejelentést fogadó fizikailag is távol helyezkedik el egymástól, a kapcsolat tehát személytelen. Ilyen alternatív bejelentőhely tipikusan az internet. Az alternatív bejelentőhely előnye a személyes kapcsolat hiánya. A személy elleni erőszakos bűncselekmények sértettjei rejtőzködőek. Lehet, hogy éppen amiatt fordulnak nagyobb bizalommal az alternatív bejelentőhelyekhez, mert itt nem kell vállalniuk az arcukat. Nem kell félniük a megtorlástól, ugyanakkor személyes gondoskodásban van részük. A kapcsolatfelvétel könnyebb, kevesebb belső gátat kell leküzdeni a segítségkéréshez. Az alternatív bejelentőhelynek ugyanakkor felhasználó-tudatosság növelő hatása is van. Elősegíti az olyan magatartások bejelentését, amelyek még nem illegálisak, de bizonyos társadalmi csoportok érdekeit sértik. Az e-justice, valamint az online áldozatkezelés fejlesztése érdekében nemcsak a szereplők felfogását kell megváltoztatni, hanem a technikai eszközöket is fejleszteni kell. 6
7 V. FŐIRÁNY: KOCKÁZATOK PREVENCIÓ Münnich Iván Kó József: Frusztrációs konfliktus-megoldási minták és az értékrendek összefüggése (Metaelemzés) Korábbi empirikus vizsgálatok új szempontok szerinti másodelemzésére került sor. Az empirikus vizsgálatok fiatalok agressziós késztetéseit és a frusztrációs helyzetekre adott válaszaikat vizsgáltuk. Az elemzés során a frusztrációs helyzetek megoldási mintáit vizsgáltuk az értékrendekkel összefüggésben. Tapasztalataink szerint a frusztrációs helyzetekre adott válaszok nem csak az egyén érzékenységétől, hanem annak szociális beágyazottságától is függ. A modernizációs értékekkel jellemezhető családokban élő fiatalok szélesebb reagálási repertoárral rendelkeznek, többféle és több dimenzióban értelmezhető válaszokat adtak a PFT teszt kérdéseire, míg a hagyományos, konzervatív értékrendet valló családokban nevelkedő fiatalok inkább egyszerű és több agressziós elemet tartalmazó választ adtak. Az értékrend nem csak, és nem is elsősorban a fogyasztási szokásokat befolyásolja. A média használatot vizsgálva nem találtunk érdemi különbséget a különböző értékrenddel jellemezhető vizsgálati személyek tévénézési, videojáték használói szokásai között, de a befogadásban, már jelentős eltérések mutathatók ki. Kerezsi Klára Kó József: 15 éves a DADA. A rendőrségi megelőzési program értékelése A kutatás az IRM megrendelésére és finanszírozásával zajlott. Ez tette lehetővé a kutatásszervező alkalmazását, amely megbízásra igen nagy szükség volt, ugyanis a kutatást az eredetileg tervezettnél rövidebb időtartam alatt kellett befejezni, és a kutatási feladatokat elvégző munkatársak létszáma is megcsappant. A kutatás során feldolgoztuk a DADA program történetét, működési módját és szerveződését. Az anyaggyűjtés során vált nyilvánvalóvá, hogy a program nyilvántartási rendszere átgondolásra, korszerűsítésre és pontosításra szorul. A kutatás keretében szerveztük meg a pedagógusokkal tervezett fókuszcsoport megbeszéléseket, és a rendőr oktatók részvételével és az alapítókkal is készült fókuszcsoport. A hatásvizsgálat keretében az ország hat régiójában összesen 120 iskolában végeztünk kérdőíves vizsgálatot. Ennek során DADA oktatásban részt vett diákkal és kontrollcsoportként nem résztvevő fiatallal vettünk fel kérdőívet, és összesen tanuló válaszait dolgoztuk fel. Az eredmények szerint azokban az iskolákban, osztályokban hatékony a DA- DA oktatás, ahol biztosítani tudják a rendszeres megjelenést. Az alkalmi foglalkozások sokkal kevésbé eredményesek. Összességében a program eredményesnek tekinthető. A kutatás főbb megállapításai: A DADA program a rendőrségen belüli szervezeti szubkultúraként értelmezhető. A szervezeti szubkultúra létrejöttét (1) a rendőrségi generációváltás és (2) a szemléletváltás igényének megfogalmazódása segítette. A program és a prevenciós irány összekapcsolódott (3) az ifjúságvédelmi tevékenységi profil átértelmezésével, és (4) azzal a szakmai tudásváltással, amely intézményesülése esetén új szakmai karrier-utakat kí- 7
8 nál(t) a szociál-pedagógus, pedagógus vagy egyéb hasonló végzettségű szakemberek számára, akiknek mentalitása, ismeretei jól használhatók a megelőzés területén. A bűnmegelőzést önálló rendőrségi szolgálati ággá kellene fejleszteni. A gyakorlati együttműködés problémáit jelzi, hogy bár az iskolák szívesen fogadják a programot, a program végrehajtásánál jellemzően az iskola igazodik a rendőroktató leterheltségéhez. Az oktatás gyakoriságának programbeli szabályait a pedagógusok nem ismerik. A program főbb célkitűzéseit a megkérdezett pedagógusok 95%-a ismeri, s a döntő többség elfogadja ezeket a célokat. Az általános biztonságra nevelési program tartalom azonban nem egyértelmű minden iskola számára. A résztvevőknek pozitív élményt jelentenek a foglalkozások és a DADA oktatók tevékenysége sokat javít a rendőrség megítélésén. A DADA programban résztvevő diákok elsődleges információforrásnak tekintik a DA- DA órákat és kompetensnek tartják a DADA oktatókat azokban a kérdésekben, amelyek a programban szerepelnek. A megkérdezett tanárok 99,5%-a szeretné, hogy iskolájában a jövőben is legyen DADA oktatás. Szinte minden tanár hasznosnak, vagy nagyon hasznosnak tartja ezt a lehetőséget. A DADA programot oktató, illetve a bűnmegelőzés egyéb területein dolgozó rendőr fontos szereplője lehetne a megelőzési jelzőrendszernek. Segítő aktora lehetne az iskolai konfliktuskezelés rendszerének annak érdekében, hogy a megelőzésben egy nagyobb helyi közösség szempontjai is érvényesüljenek. Dunavölgyi Szilveszter Tilki Katalin: A Vám- és Pénzügyőrség szerepe a környezetvédelemben A tanulmány a természetvédelem nemzetközi és hazai jogszabályi környezetéből kiindulva érintőlegesen bemutatja a vámigazgatás szervezetrendszerét, áttekinti a környezetvédelemben betöltött szerepét. Ismertetésre kerülnek a 2007-ben lefolytatott empirikus kutatás eredményei és a legtipikusabb esetek. Megállapítottuk, hogy a büntetőeljárás legtöbbször a Btk (1) bekezdés c.) pontja szerint minősülő természetkárosítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult azért, mert az elkövetők jogellenesen, azaz az előírt engedély nélkül hoztak be állatokat, növényeket, illetve különböző gyógyhatású készítményeket. A jogellenes cselekmények nagy része az állampolgárok tájékozatlanságára vezethető vissza. A jogalkalmazók munkáját nehezíti a bonyolult és szerteágazó szabályozás. Nélkülözhetetlennek tartjuk olyan tájékoztató anyagok készítését, ami a leggyakrabban engedély nélkül behozott természetvédelmi oltalom alá eső állat- és növényfajokat tartalmazná. 8
9 VII. FŐIRÁNY: ÁLLAMSZERKEZET, KÖZHATALOM REGIONÁLIS KÉRDÉSEK Kiss Anna: Az ügyészségi szervezet és az ügyészségi funkciók vizsgálata (Az ügyészség alkotmányjogi helyzete) Az ügyész eljárási szerepe hazánkban sokáig nem tartozott az igazságszolgáltatás működését vizsgáló tudományok elkényeztetett területei közé. Az ügyészség helyzetének tanulmányozása viszont ma már egyre több kutatás tárgya. A jogpolitikusok, a jogtudósok és a jogalkalmazók évek óta vitatkoznak az ügyészség jogköréről és alkotmányjogi helyzetéről. A megfogalmazott kérdések, két szinten jelentkeznek: milyen feladatokat lásson el a jövőben az ügyészség, és melyik államhatalmi szerv felügyelete alatt működjön. A kutatás módszerét a dolgozat célkitűzései határozták meg. A dolgozat a szokásos történetilogikai elemzés mellett tartalmazza a jogtudománynak és a kriminológiának az igazságszolgáltatásra vonatkozó ismereteit. Az összehasonlító módszernek megfelelően, más európai államok jogrendszereit is bemutatom. Bárd Petra: Európai Unió: A szabadság, a biztonság vagy a jog érvényesülésének a térsége? A terrorizmusról, és a vélt vagy valós terrorveszélyre adott nemzeti vagy nemzetközi válaszokról szóló utóbbi évtizedben folytatott viták elsősorban a demokratikus világ egészét mélyen megrázó szeptember 1-jei, az Amerikai Egyesült Államok elleni terrorcselekményekre vezethetők vissza. Noha a XXI. évszázadban e témában lehetetlen nem hivatkozni az amerikai törvényhozásra, a jelen tanulmány célja az Európai Unió terrorizmus elleni küzdelmének és a jogállamiság összeférhetőségének összehasonlító vizsgálata. A szabadság és biztonság viszonyát gyakran antagonisztikusan ellentétesnek mondják. A biztonság oldalának hangsúlyozása súlyos következményekkel járhat a jogállamiság szempontjából. Először is tényleges, valós, már meglévő jogokat kell feláldoznunk egy meghatározhatatlan valószínűséggel bekövetkező veszély oltárán. Másodszor, a biztonság és a jogkorlátozás mellett érvelők gyakran azt a látszatot kívánják kelteni, hogy a jogkövető többségnek, a szabálytisztelő állampolgároknak nincs mitől tartaniuk vagy legalábbis jobban kellene tartaniuk a terrorizmustól, mint az állami jogkorlátozástól. Ez egy meglehetősen megtévesztő látszat. Illúzió ugyanis azt gondolni, hogy a szigorú szabályok csak a súlyos bűnelkövetők jogait korlátozzák. Még ha a kezdeti terrorizmus-ellenes jogszabályok elfogadásának időpontjában igaz is ez az érvelés, azok idővel beszivároghatnak és ahogy a gyakorlat mutatja be is szivárognak a hagyományos büntetőjogba. Az EU ennek a jelenségnek egy kitűnő példája. A tanulmány a terrorizmus elleni küzdelem egyes uniós eszközeit veszi górcső alá. A második részben a biztonsági paradigmát, a terrorizmus versengő meghatározásait, majd az adatbázisok és az adatgyűjtés mint a terrorizmus elleni küzdelem szűkebb területét vizsgálja a szerző. A tanulmány harmadik részében azon alapjogi instrumentumokat sorolja fel és értékeli, különös tekintettel az adatvédelmi jogszabályokra, amelyek ellensúlyozhatták volna a kiterjedt adatfeldolgozást. A negyedik fejezetben végül azt vizsgálja, hogy a Lisszaboni Szerződés vajon kitöltheti-e a harmadik pilléres adatvédelem területén tátongó űrt, egyrészt a pillérrendszer megszün- 9
10 tetésével, másrészt az Európai Bíróság hatáskörének kiterjesztésével, harmadrészt az Alapjogi Charta hatályba léptetésével, negyedrészt az Alapjogi Ügynökség hatáskörének növelésével, és ötödrészt azáltal, hogy kötelezi az EU-t az európai Emberi Jogi egyezményhez való csatlakozásra. Végül, az ötödik részben a szerző a következtetéseit foglalja össze. Finszter Géza Kármán Gabriella: A szakértői és a szaktanácsadói rendszerek a büntetőeljárásban. Az igazságügyi szakértői tevékenység jogszabályi alapjai A tanulmány áttekinti az igazságügyi szakértői rendszer magyarországi szabályozását. Azt elemzi, hogy a jogszabály milyen mértékben képes biztosítani a szakvélemények tudományos megalapozottságát és a szakértői függetlenséget. Különösen nehéz ezt a két követelményt teljesíteni a rendőrségi laboratóriumok esetében, ahol a szaktudás megszerzésének feltétele a nyomozásokban való aktív részvétel, ami ellentmond a szakértői autonómiának. A megoldás az lehet, hogy a rendőrség bűnügyi technikusai a hatóság tagjaként végzik vizsgálataikat, amelyek eredményéről jegyzőkönyvet vesznek fel. Ez olyan bizonyítási eszköz, amelynek hitelét további szakértői vizsgálatokkal lehetséges ellenőrizni, akár a védelem kezdeményezésére is. FŐIRÁNYOKON KÍVÜLI KUTATÁSOK Mészáros Ádám: A büntetőjogi felelősség aktuális kérdései. Társadalomra veszélyesség és büntetőjog-ellenesség A cselekmény társadalomra veszélyességének kategóriáját a magyar büntetőjogba az évi II. törvény (Btá.) vezette be. Az elmúlt majd hatvan évben rengetegszer került az érdeklődés középpontjába az időközben ideológiai töltésétől megtisztult fogalom. A tudományos viták eredményeképpen a Btk. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által elkészített új Általános részi tervezete határozottan foglal állást a társadalomra veszélyesség száműzéséről a bűncselekmény fogalmából. A kutatás tárgya annak megvizsgálása, hogy mi okozta a társadalomra veszélyesség körüli valós vagy vélt bonyodalmakat, az milyen viszonyban áll a (materiális) jogellenességgel, illetve mit nyer a jogalkalmazás a bűncselekmény formálissá válásával. 10
11 B) LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÁLTAL KEZDEMÉNYEZETT KUTATÁSOK Fehér Lenke Gyurkó Szilvia: A büntethetőségi korhatár felülvizsgálatának indokoltsága. A nem büntethető gyermekkorúak tényállásszerű cselekményeinek értékelése és kezelőrendszerének sajátosságai A büntetőjogi vitát, hogy szabad-e mereven meghúzni azt a korhatárt, amikor valakit felnőtt korúnak, fiatalkorúnak, vagy gyerekkorúnak nevezünk, ez a dolgozat sem tudta eldönteni. Meggyőződésünk szerint annál a kérdésnél, hogy 12 vagy 14 év legyen-e büntethetőségi korhatár, sokkal fontosabb annak a vizsgálata, hogy mi történik/történjen a büntetendő cselekményt elkövető gyermekkel? A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében a legteljesebb és egyben leghatékonyabb módszer nem a bűnmegelőzés, még kevésbé pedig a bűnüldözés (ezek a másodlagos és harmadlagos megelőzésben kapnak szerepet), hanem az elsődleges megelőzés, amelynek hatékonysága elválaszthatatlan a társadalom fejlettségétől, a közoktatási, egészségügyi, szociálpolitikai rendszer kiépítettségétől, elérhetőségétől és ezeknek az alrendszereknek a hatékony együttműködésétől. Barabás Tünde Windt Szandra: Az ügyész szerepe a mediációban. Egy év tapasztalatai Magyarországon a büntetőeljárási törvény 2006-os módosításával vált lehetővé a közvetítői eljárás, közismertebben: mediáció alkalmazása a hazai büntetőeljárásban. Ez a bűncselekmény elkövetője és áldozata közötti egyezkedési konfliktus elsimítási folyamat megindítását elsősorban az ügyészi mérlegelés körébe utalja. A kutatás egyik pillére a statisztikai adatok elemzése volt. Annak ellenére, hogy ezek olyan számok, amelyek önmagukban csupán jelzésértékűek, ám mindenképpen fontosak a tendenciák, jellemzők, a háttér bemutatásához. A év során összesen 2451 ügyben folytattak a megyei/fővárosi Igazságügyi Hivatalok közvetítői eljárást. A év első felében ügyben indítottak közvetítői eljárást, és még ebben az időszakban ebből at, azaz mintegy 97%-ot sikerült is a vizsgált időszakban befejezni. A kezdeti bizonytalanságnak tulajdonítható az, hogy míg első felében csupán ügyet utaltak a hatóságok közvetítői eljárásra, addig ez az egy évvel későbbi időszakban mindegy a felével nőtt, azonban kiemelendő az is, hogy a havi bontás csökkenő tendenciát mutat. Ha a vádemelések számához viszonyítjuk a mediációs eljárásra küldött ügyek számát, jól látható: 2007-ben összesen Baranya, Veszprém és Heves megyéből jelentős számú ügyet küldtek mediációra. Míg az átlagnál jóval kevesebb ügyben történt közvetítés Zala, Hajdú- Bihar és Nógrád megyében, sőt Budapesten is átlag alattit. A teljes anyag tartalmazza az ügyészségi adatok jellemzőit is. A megyei gyakorlatok különbségeit két kerekasztal-beszélgetésen igyekeztünk megismerni. Az első megbeszélésre május 22-én került sor 18 megye, a másodikra október 9- én 19 megye, valamint az ORFK, az Igazságügyi Hivatal és az Igazságügyi és Rendészeti 11
12 Minisztérium képviselőinek részvételével. Az első megbeszélést követően négy nagy kérdéskört körvonalaztunk, amelyek azt mutatták, hogy probléma van: döntés a jóvátétel mértéke megfelelőségének kérdéséről, illetve az eljárás eredményes befejezéséről; vita az ügyészi meghallgatás szükségességéről; a nyomozó hatósági gyakorlat megváltoztatása a mediációra utalás kérdését illetően; az eljáró szervek együttműködésének javítása, az eljárás nehézségei (illetékességi kérdések) a fiatalkorúak eseteiben. A kerekasztal-beszélgetések és a statisztikai mutatók alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a közvetítői eljárás jogintézményének gyakorlatát és alkalmazását a jogszabályi, és kezdeti gyakorlati problémák mellett szubjektív tényezők befolyásolják. Összességében elmondható, hogy a jelenlegi szabályozás lényeges változtatást nem igényel, bizonyos korrekciókat azonban, főleg a gyakorlat szempontjából mindenképpen érdemes megfontolni (pl. az ügyészségi meghallgatás lehetőségnek való módosítása mellett, a képzés; valamint ha a jóvátétel a nyomozati szakban megtörténik, akkor a közvetítői eljárás kötelező legyen.). A kutatás összefoglalója a kritikai észrevételek mellett tartalmazza azokat a gyakorlati javaslatokat, illetve indítványokat a jogszabályi változtatásokra, amelyek a mediáció alkalmazását a jövőben még eredményesebbé tehetik. Bárd Petra Fehér Lenke: Az embercsempészés és emberkereskedelem jogi szabályozása és gyakorlata az Európai Unió belső határai vonatkozásában Emberek adásvétele az egyik legjövedelmezőbb szervezett bűnözési tevékenység a Földön. A pénzért megvásárolható szex és az olcsó, illegális munka iránti kereslet miatt hatalmas a profit. Mivel az emberekkel való kereskedelem sokszor határátlépéssel is jár, ezért keveredik az embercsempészettel, a bevándorlás egy törvénytelen formájával, amikor azok, akik illegálisan kívánnak átkelni a határon, fizetnek a bűnözőknek, hogy a határőrség elkerülésével segítsék őket. Jelen tanulmányban a kapcsolódó uniós normákat tekintjük át, és nyomon követjük azok gyakorlatban való érvényesülését. Különös hangsúlyt fektetünk az uniós trendet követve az emberi jogi és áldozatközpontú megközelítésre. A tanulmány utolsó részében a tagállami szabályozást és annak eltéréseit foglaljuk össze. Antal Szilvia: A női bűnözés az ERÜBS adatai alapján 1996 és 2007 között A női bűnözés számadatait tekintve mindig messze elmaradt a férfielkövetők mögött. A tanulmány (részben) alátámasztotta a női bűnözésre vonatkozó eddig kialakult gondolatokat, elméleteket és tapasztalatokat. A vizsgált 12 éves időszak adatsorai alapján az állapítható ugyanis meg, hogy összességében növekszik a női bűnözés a felderített bűncselekményeket megvalósító elkövetők körében, 2007-es adatok szerint az összbűnözésen belül 15,6 százalék a nők aránya. (1996-ban 11,2 százalék volt.) Ami még kiderült a statisztikai számsorok elemzéséből, az az, hogy a nők sokkal kisebb százalékban követnek el erőszakos bűncselekményeket, mint a férfiak. Emellett (arányukhoz mért) dominanciájuk a gazdasági-, a vagyon elleni és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények elkövetésénél a legmagasabb, míg a közlekedési bűncselekmények elkövetése ritkán fordul elő a nőknél. Az elkövetők között az alacsony iskolai végzettség és a házasságon kívüli állapot is jellemző. Mindebből következtetve az is valószínű, hogy nem állnak ezek a nők jó anyagi körülmények 12
13 között, ami pedig a bűnözés táptalaja. A visszaesés mégsem jellemzője a női bűnözésnek, az aszszonyok elenyésző hányada kerül újra büntetőeljárás hatálya alá. Már a női bűntettesek között is alacsony az arány, de még inkább így van ez az összbűnözéshez viszonyított visszaesőket illetően. A női bűnözés továbbra is főleg magányos cselekmény, az elkövető egyedül valósítja meg tettét, de ebben a tekintetben a nők lemaradással vannak a férfiak mögött: a férfiaknál ugyanis még inkább az önálló elkövetés a jellemző a bűncselekmények előkészítése és kivitelezése során. A nők társas elkövetésre való erősebb hajlama magyarázható a galerik számának emelkedésével, az építő közösségek hiányával, a valahová tartozás iránti igénnyel és az elsodorhatósággal is. Dunavölgyi Szilveszter Mészáros Ádám: A gazdasági bűncselekmények szabályozása között (dogmatikai áttekintés) A Legfőbb Ügyészség által kezdeményezett kutatás során áttekintettük a Btk. XVII. Fejezetében szabályozott vagyis a szűken vett gazdasági bűncselekmények alakulását, illetve annak indokait, továbbá azokat a jogintézményeket, körülményeket és fogalmakat, amelyek hatással vannak az e deliktumok miatti büntetőjogi felelősségre vonásra. Megállapításaink szerint a kezdeti időszakban a piacgazdaságra és a jogállami büntetőjogra való áttérés, illetve a gazdasági élet területén jelentkező új jogszabályok hatására a gazdasági bűncselekmények jelentős részét korrigálni, illetve aktualizálni kellett. Ennek során rengeteg új bűncselekmény került a Btk. XVII. fejezetébe, számos törvényi tényállás módosult, esetleg került rendszertanilag áthelyezésre. A módosítások iránya már ebben a korszakban is jellemzően a kriminalizáció, illetve a szigorítás felé mutatott. Ez az irány a későbbiekben is megmaradt: a vizsgált majd 20 év alatt a gazdasági bűncselekmények területén az újabb cselekmények büntetendővé nyilvánítása, a büntetőjogi felelősség kiterjesztése, szélesítése, a szigorúbb büntetési tételek kilátásba helyezése, és áttételesen a bűncselekmény miatt kiszabható mellékbüntetések, intézkedések szigorodása a jellemző. Ez a szemlélet nemcsak a szigorú büntetőpolitikát meghirdető évi LXXXVII. törvényben, hanem azt megelőzően, illetve azt követően is érvényesült. A liberalizációs megközelítésű kriminálpolitika tehát a gazdasági bűncselekmények körében jellemzően nem érvényesült. A viszonylag csekély számú liberalizáló szabályozás főként a devizabűncselekményt érintette, illetőleg nagyrészt az egyes tényállásokhoz fűzött büntethetőséget kizáró okok megfogalmazásában öltött testet. 13
Az Országos Kriminológiai Intézet évi munkaterve
Az Országos Kriminológiai Intézet 2015. évi munkaterve KUTATÁSI FELADATOK A.) Kiemelt főirányokban folytatandó kutatások Első főirány: Társadalom és bűnözés 1. A felnőttek és gyerekek közötti bántalmazás
Az Országos Kriminológiai Intézet évi munkaterve
Az Országos Kriminológiai Intézet 2006. évi munkaterve A.) Kiemelt főirányokban folytatandó kutatások 1. Első főirány: Tettes és áldozata 1.1. A sértett jogai, és azok érvényesülése a magyar büntetőeljárásban.
Kiemelt főirányokban folytatandó kutatások
I. KUTATÁSI FELADATOK A.) Kiemelt főirányokban folytatandó kutatások Első főirány: Társadalom és bűnözés 1. A bűnelkövetéshez vezető út megismerése vagyon elleni bűncselekményeket elkövető, felnőtt korú,
Az Országos Kriminológiai Intézet évi munkaterve
Az Országos Kriminológiai Intézet 2011. évi munkaterve A.) Kiemelt főirányokban folytatandó kutatások Első főirány: Erőszakos bűnözés 1.1. Fővárosi szórakozóhelyek erőszakos kriminalitási helyzetének vizsgálata
Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK KRIMINOLÓGIAI CSOPORT Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék:
BESZÁMOLÓ. Az Országos Kriminológiai Intézet évi tevékenységéről. I. Kutatási eredmények. A/ Kutatási főirányokban szereplő kutatások
BESZÁMOLÓ Az Országos Kriminológiai Intézet 2008. évi tevékenységéről Lezárt kutatások I. Kutatási eredmények A/ Kutatási főirányokban szereplő kutatások 1. ELSŐ FŐIRÁNY: ERŐSZAKOS BŰNÖZÉS 1.1. Az életfogytig
T Á J É K O Z T A T Ó. bűnüldözésről
T Á J É K O Z T A T Ó a bűnüldözésről 2008. év Kiadja: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Büntetőpolitikai Főosztály, valamint Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály
Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy
Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,
Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években
Tájékoztató az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a 2004-2008. években 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási
BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2004 2012. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2013. Bűncselekmények 2004 2006 2008 2010 2012 Összes regisztrált bűncselekmény 418 883 425 941
BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2003 2011. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2012. Bűncselekmények 2003 2005 2007 2009 2011 Összes regisztrált bűncselekmény 413 343 436 522
Tartalom. III. RÉSZ ÁLDOZATPOLITIKA, ÁLDOZATSEGÍTÉS, SÉRTETTI JOGOK Szerk.: Kiss Anna Az áldozatpolitika alapjai... 17
Tartalom III. RÉSZ ÁLDOZATPOLITIKA, ÁLDOZATSEGÍTÉS, SÉRTETTI JOGOK Szerk.: Kiss Anna... 11 Bevezetés...13 7. Az áldozatpolitika alapjai... 17 7.1. Az áldozatpolitika története, elmélete és gyakorlata nemzetközi
Deviancia Bánlaki Ildikó 2010
Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Elhajlás, (helyes) úttól való eltérés. Deviáns viselkedés Olyan viselkedésforma, amely a társadalom többsége által elfogadott normát, normákat sért. Társas együttélésünket
A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály
A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Általános rész Büntető
Összes regisztrált bűncselekmény
Bűncselekmények Összes regisztrált bűncselekmény 420 782 418 883 425 941 408 407 447 186 Vagyon elleni bűncselekmény összesen 1/ 283 664 262 082 260 147 265 755 273 613 szabálysértési értékre elkövetett
B NÖZÉS ÉS LEGF BB ÜGYÉSZSÉGE
B NÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS KÖZZÉTESZI A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGF BB ÜGYÉSZSÉGE 2008. Bűncselekmények 1999. 2001. 2003. 2005. 2007. Összes ismertté vált bűncselekmény 505 716 465 694 413 343 436 522
A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint
VAVRÓ ISTVÁN: A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint A büntetőjogi normákkal történő ismételt szembekerülés a bűnügyi tudományok régi, kedvelt témája. Két változata: a halmazati bűnelkövetés
Prof. Dr. RUZSONYI Péter tanszékvezető egyetemi tanár head of Department of Corrections
BÜNTETÉS VÉGREHAJTÁS A konferencia főbb következtetései Main conclusions from the conference Prof. Dr. RUZSONYI Péter tanszékvezető egyetemi tanár head of Department of Corrections Mediáció és resztoratív
Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a
Tájékoztató az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a 2003-2007. években BUDAPEST 2008. év Kiadja: a Legf bb Ügyészség Számítástechnika-
Iskolai konfliktusok, erőszak, zaklatás hatékony megelőzése és kezelése
Iskolai konfliktusok, erőszak, zaklatás hatékony megelőzése és kezelése Magyarország közoktatási intézményeinek fenntartói részére A program az Európai Unió programja finanszírozásával valósult meg A következő
Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály
Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály Jobb megelőzni a bűntetteket, mint büntetni azokat. Ez a fő célja minden jó törvényhozásnak... Meg akarjátok előzni a bűntetteket?
A RENDÉSZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KUTATÁSI TÉMÁI A 2016/2017. TANÉVRE
A RENDÉSZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KUTATÁSI TÉMÁI A 2016/2017. TANÉVRE 01. ÁLTALÁNOS RENDÉSZETELMÉLET, RENDÉSZETTÖRTÉNET, NEMZETBIZTONSÁG ÉS RENDÉSZET KUTATÁSI TERÜLET A kutatási terület vezetője: Prof.
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi
Regisztrált bűncselekmények Összesen
2018 Regisztrált bűncselekmények 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Összesen 408 407 394 034 447 186 451 371 472 236 377 829 329 575 280 113 290 779 226 452 Az élet, a testi épség és az
A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában. Szerző: dr. Faix Nikoletta november 11.
A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában Szerző: dr. Faix Nikoletta 2015. november 11. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői
A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.
Előadás- és konferencia-szereplések 2008
Előadás- és konferencia-szereplések 2008 Antal Szilvia: Országos Bűnmegelőzési Bizottság "A helyreállító igazságszolgáltatás a társadalmi bűnmegelőzés gyakorlatában" című konferencián: 1. A Fővárosi Igazságügyi
A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei
A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma
2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról
2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető
(Trends and researches in Hungary in the field of juvenile offenders)
Dr. Kerezsi Klára igazgatóhelyettes habilitált egyetemi docens Országos Kriminológiai Intézet A hazai fiatalkorú bűnelkövetés jellemzői, a témához kapcsolódó kutatások (Trends and researches in Hungary
Barabás E. Tünde (2004): Börtön helyett egyezség? Mediáció és más alternatív szankciók Európában. Budapest, KJK-Kerszöv.
SZAKIRODALOM BÜNTETŐJOGI MEDIÁCIÓ BARABÁS A. Tünde WINDT Szandra (2004): Elterelés vagy elzárás? In. Irk Ferenc (szerk.) Kriminológiai Tanulmányok, 41. kötet. Budapest. Országos Kriminológiai Intézet.
A Rendőrség áldozatsegítő tevékenysége/tapasztalatok. Buczkó Erika r. alezredes ORFK Bűnmegelőzési Osztály
A Rendőrség áldozatsegítő tevékenysége/tapasztalatok Buczkó Erika r. alezredes ORFK Bűnmegelőzési Osztály A kezdetek. 1999: a kormány elkötelezi magát az áldozatok teljesebb körű védelme mellett (1074/1999.
Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március
Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló
Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013.
Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. év ISSN 1418-7590 - 3 - ÖSSZEFOGLALÓ A bűnözés általános visszaszorítására
Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák
Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat
A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA
A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA SOPOT, 2015. MÁJUS 15. EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG 1. A Visegrádi Négyek kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Ügyészség felállításáról szóló egyeztetésekre.
Az Intézet munkatársainak évi publikációi
Az Intézet munkatársainak 2008. évi publikációi Virág György 1. Virág György (szerk.): Kriminológiai Tanulmányok 45. OKRI, Budapest, 2008. Irk Ferenc 1. Nagyvárosi félelem és szorongás In: Barabás Tünde
Magatartástudományi és Módszertani Tanszék által javasolt szakdolgozati témák BA szakon nappali és levelező tagozaton
Magatartástudományi és Módszertani Tanszék által javasolt szakdolgozati témák BA szakon nappali és levelező tagozaton Dr. Hegedűs Judit: 1. A rendészeti munkához kapcsolódó értékorientáció a pályaválasztási
SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOGÉRVÉNYESÜLÉS: MI A JÖVŐJÜK? NYÍLT ÉS NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓ HOL TARTUNK MA?
SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOGÉRVÉNYESÜLÉS: MI A JÖVŐJÜK? NYÍLT ÉS NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓ HOL TARTUNK MA? Az Európai Unió egyik alapvető célja, hogy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a
2013. január május hónapok közrendvédelmi helyzete
2013. január május hónapok közrendvédelmi helyzete Személyi szabadságot korlátozó intézkedések I./1. Elfogások Az elfogások száma 38,9%-kal emelkedett az előző év azonos időszakában regisztráltakhoz viszonyítva
Tartalom. Források...58
Tartalom I. RÉSZ ELMÉLETI ALAPOK: KRIMINÁLPOLITIKA, BŰNMEGELŐZÉS ÉS HELYREÁLLÍTÓ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS Szerk.: Borbíró Andrea...13 Bevezetés...15 1. Társadalmi kirekesztődés, bűnözés és kriminálpolitika...19
DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy
DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -
Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna
Bűnpártolás 244. (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön, b) a büntetőeljárás
II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)
1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így
B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló
Budapesti Mozaik 15. Budapest bűnügyi helyzetének főbb jellemzői, Ország. Budapest. 100 ezer lakosra jutó regisztrált
területi V. évfolyam 56. szám 2011. augusztus 19. 2011/56 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 15. bűnügyi helyzetének főbb jellemzői, 2005 2010 A tartalomból 1 Bevezető 1
1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,
1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel
Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében
Gyermekkor A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 8. dr. Ficsór Gabriella
9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő
TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának
Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész
BÜNTETŐ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész Büntető határozatok szerkesztése I. A büntető határozatok fogalma II.
2015. évi törvény a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról
2015. évi törvény a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.)
BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS RENDŐR SÉRTETTEK A ÉVEKBEN
BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS RENDŐR SÉRTETTEK A 2004-2008. ÉVEKBEN 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ISSN 1417-6688 - 3 - I. B E V E Z E T É S A rendőrök
A KAPCSOLATI ERŐSZAK ÉS SZEXUÁLIS KÉNYSZERÍTÉS MUTATÓI A RENDŐRSÉG ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS RÉSZÉRE
A KAPCSOLATI ERŐSZAK ÉS SZEXUÁLIS KÉNYSZERÍTÉS MUTATÓI A RENDŐRSÉG ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS RÉSZÉRE EIGE 2017. november 1. mutató A (18. életévüket betöltött) férfiak által elkövetett kapcsolati erőszak
A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése
Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből
Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés
Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék Tamási Erzsébet A családon belüli erőszak
2012. január augusztus hónap közrendvédelmi helyzete
2012. január augusztus hónap közrendvédelmi helyzete Személyi szabadságot korlátozó intézkedések I./1. Elfogások Az elfogások száma 1,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakában regisztráltakhoz viszonyítva
Az áldozattá váló gyermekek segítése az iskolában resztoratív technikákkal Negrea Vidia , ELTE, Iskolapszichológiai Módszertani Bázis
Az áldozattá váló gyermekek segítése az iskolában resztoratív technikákkal Negrea Vidia 2011.10.04, ELTE, Iskolapszichológiai Módszertani Bázis Kontextus TÁMOP 5.6.2: Áldozatsegítő szolgáltatások fejlesztése
A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás.
A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász
Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről
Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály 2011. év ISSN 1418-7590 3 ÖSSZEFOGLALÓ
Beszámoló az EU Jogot Oktatók Első Találkozójáról
Beszámoló az EU Jogot Oktatók Első Találkozójáról Miskolci Egyetem 2012. május 3. 1 2012. május 3-án került megrendezésre a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán az EU Jogot Oktatók Első Találkozója
ÜGYÉSZSÉGI STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ
ÜGYÉSZSÉGI STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ (BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZAKTERÜLET) A 2016. évi tevékenység ÜGYÉSZSÉG MAGYARORSZÁG Legfőbb Ügyészség Budapest, 2017 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca
A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések
A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A kormányzati szervek A korrupció megelőzése érdekében tett főbb intézkedések: 1. Részvétel a KIM által koordinált korrupciómegelőzési program végrehajtásának
Fiatalkorúak
2010 11 19 Fiatalkorúak A fiatalkorú fogalma 107. (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. (2) E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra
Vágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel
Vágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel Napilapcsoportunk kiadója egy EU-s pályázat keretében online kutatást végzett az Európai Unió kohéziós politikájának és úgy általában, Európának
BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS AZ ÁLTALUK ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK A 2007 2011. ÉVEKBEN
BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS AZ ÁLTALUK ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK A 2007 2011. ÉVEKBEN 2012. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály ISSN 2062-2082 3 I. B E V E Z E T É S A rendőrség legalapvetőbb
A bûnözés a cigányok vérében van? September 10.
bûnözés a cigányok vérében van? 2009. September 10. C-PRESS Hírügynökség - Üdvözöljük a C-PRESS oldalán! romákkal kapcsolatos közkeletû nézetek közül az egyik legelterjedtebb vélekedés - amit egy kutatás
Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013
Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára. Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival. Betlen Anna-Pap Enikő
MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival Betlen Anna-Pap Enikő Húsz éve dolgozom bíróként, de az igazat megvallva én magam
Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig
Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig A 1. A büntetőeljárás és a büntetőeljárási jog (alapfogalmak, feladatok) 2. A büntetőeljárási jog forrásai és hatálya 3. A
Önkormányzat- Rendőrség kérdőíves felmérés 2015.
1 Önkormányzat- Rendőrség kérdőíves felmérés 215. VI. Hogyan minősíti összességében a településen végzett rendőri tevékenységet? kérdésre adott válaszok megoszlása (értékelési skála 1 5) 211 2,96% 18,65%
Belügyminisztérium. S t a t i s z t i k a i a d a t g y ű j t é s - s t a t i s z t i k a i a d a t á t v é t e l a d a t k ö r. c í m.
A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 26.. bekezdés szerinti statisztikai adatgyűjtések és a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 29.. bekezdés szerinti statisztikai
Összes regisztrált b ncselekmény
B ncselekmények Összes regisztrált b ncselekmény 465 694 413 343 436 522 426 914 394 034 Vagyon elleni b ncselekmény összesen 1/ 317 900 275 891 270 740 276 193 253 366 szabálysértési értékre elkövetett
A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró okok rendszere; a jogos védelem és a végszükség
A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró okok rendszere; a jogos védelem és a végszükség Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.
A közvetítői eljárás
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezései 85. (4) A Be. 190. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki,
A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve
1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális
Főbb kutatási eredmények összegzések, 2011 előtt
Főbb kutatási eredmények összegzések, 2011 előtt Módszertani problémák az emberölés kriminálhistóriai vizsgálataiban (2010) Az emberölés kriminálhistóriai vizsgálatát előkészítő áttekintést egy nemzetközi
A RENDŐRSÉG GAZDASÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE
A RENDŐRSÉG GAZDASÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE A rendőrség gazdaságvédelmi szervezete Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Gazdaságvédelmi és Pénzhamisítás Megyei Rendőr-főkapitányságok
Új Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján
Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki jogok: A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító
A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON
A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON 2011. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ISSN 1418-7493 3 I. ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK 2010-ben
A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy
A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül
Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához
Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához 1. A rendészet, rendészeti szervek. A rend, a közrend (belső rend), a határrend fogalma, kapcsolata. A biztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság
A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után.
LEGFŐBB ÜGYÉSZ 10-1720/68 Ig. 2527/1968. szám A legfőbb ügyész 103/1968. száma k ö r l e v e l e a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. I. A szabálysértésekről
TÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya
végrehajtás szervezete továbbítja, a 20/2009. (VI. 19.) IRM rendeletben foglaltak szerint. Az első két nyilvántartás közvetlen felhasználói a büntetőeljárásban közreműködő szervek, a harmadik adatbázisnak
T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről
T Á J É K O Z T A T Ó a 2012. évi bűnözésről Kiadja: Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, valamint a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály ISSN 1217-0046 - 3 - I. A BŰNÖZÉS TERJEDELME
Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.
A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró rendszere; a jogos védelem és a végszükség A.9. Az alannyá válást kizáró : a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés
A környezetvédelem szerepe
A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma
Az Intézet munkatársainak évi publikációi
Az Intézet munkatársainak 2007. évi publikációi Virág György: Halál egyenes adásban a büntető igazságszolgáltatás megjelenése a tömegkommunikációban. Egy kutatás margójára (Társszerzők: Gyurkó Szilvia-Barabás
1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
I/1. A Btk. Általános része: A.: 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban
A fiatalkorúakra vonatkozó szabályok a szabálysértési eljárásban. Szerző: dr. Deák Dóra
A fiatalkorúakra vonatkozó szabályok a szabálysértési eljárásban Szerző: dr. Deák Dóra Balassagyarmat, 2015. július 29. I. Bevezetés A szabálysértési eljárások jelentős hányada fiatalkorú eljárás alá vont
ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ALTERNATÍV KONFLIKTUSKEZELÉSI MÓDOZATOK BEHOZATALA AZ ÖNKORMÁNYZATI
ORFK TÁJÉKOZTATÓ. Tartalomjegyzék. 1. 2/2013. (I. 31.) ORFK utasítás a rendőrség áldozatsegítő feladatairól
2013/3. szám Budapest, 2013. február 1. Szám: 5531/2013. ált. AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HIVATALOS LAPJA ORFK TÁJÉKOZTATÓ Tartalomjegyzék Utasítások: 1. 2/2013. (I. 31.) ORFK utasítás a rendőrség
T Á J É K O Z T A T Ó. az ügyészi szervek évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI
T Á J É K O Z T A T Ó az ügyészi szervek 2011. évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI A büntetőjogi szakterületen iktatott ügyiratok száma a 2010. évi 952 877-ről
Szektorok közötti együttműködés partnerek feltárása, együttműködések kiépítése
Név/cím: Szektorok közötti együttműködés partnerek feltárása, együttműködések kiépítése Rövid leírás Mivel a korai iskolaelhagyás megelőzése és az érintett tanulók visszavezetése az oktatási rendszerbe
Küzdelem a gyűlölet-bűncselekmények visszaszorításáért. Ivány Borbála és Udvari Márton 2014. november 19. ORFK
Küzdelem a gyűlölet-bűncselekmények visszaszorításáért Ivány Borbála és Udvari Márton 2014. november 19. ORFK KIK VAGYUNK? civil szervezetek és 3 egyéni szakember (MTA JTI, ELTE Á JK) MIT CSINÁLUNK ÁLTALÁBAN?
PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter
PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés
Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis)
Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) M2 Unit 3 Jövőbeli lehetséges krízishelyzetek előrejelzése az anamnézis és a diagnosztikai jelentések alapján A normál serdülőkori magatartás
A személyes adatok védelmére vonatkozóan alkalmazandó előírások
Tájékoztató közlemény a személyes adatok védelmére vonatkozóan alkalmazandó előírásokról, továbbá az adatkezelőket, illetve adatfeldolgozókat terhelő bejelentési kötelezettségek teljesítéséről A személyes
Általános rehabilitációs ismeretek
Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje
A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet
A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)
Záróvizsga tételek a Kriminalisztika mesterképzési szakon
Záróvizsga tételek a Kriminalisztika mesterképzési szakon Záróvizsga tantárgyak: A szakon közös vizsgatárgyak: a) Kriminalisztika-elmélet b) Kriminálstratégia Rendészeti szakirány vizsgatárgyai: a) A szervezett