AZ ISZLÁM ÉPÍTÉSZET TÖRTÉNETE. 6. A Szeldzsuk birodalom a törökök színre lépnek

Átírás

1 AZ ISZLÁM ÉPÍTÉSZET TÖRTÉNETE 6. A Szeldzsuk birodalom a törökök színre lépnek Rabb Péter PhD 2013

2 A FÉLÉV TERVEZETT PROGRAMJA hét: dátum: előadás témája: előadó: 1. február 10. Előzmények a Közel-Kelet, Közép-Ázsia és Perzsia iszlám-előtti építészete DL 2. február 17. Bevezetés, az iszlám vallás és kultúra rövid bemutatása, az iszlám és az általa érintett RP területek történeti vázlata 3. február 24. A hódító iszlám / az Omajjádok és az Abbaszidák birodalma DL 4. március 3. A konzervatív nyugat a Maghreb és az Ibériai-félsziget (mórok) iszlám építészete RP 5. március 10. Irán iszlám építészete a XVIII. századig DL 6. március 17. A szeldzsuk szultánság építészete / A törökök színre lépnek RP 7. március 24. Közép-Ázsia iszlám építészete RP április 1. Elmarad / Alkotóhét 8. április 7. Az Oszmán birodalom építészete I. RP 9. április 14. Az Oszmán birodalom építészete II. RP április 21. Elmarad / Húsvét 10. április 28. Magyarországi iszlám (oszmán) építészet RP 11. május 5. Iszlám hatások Európa középkori építészetében - Spanyolország és Szicília RP

3 A TÜRK (NYELVŰ) NÉPEK türk nép = az egykori Türk Birodalom népe / török nép = Törökországban lakó törökök / török népek = török nyelvű népek - egykori török nyelvű birodalmak: Nagy Hun Birodalom (Hsziungnu, Kr.e ) / Európai hunok ( ) / Fehér hunok (Heftaliták, ) / I. és II. Türk Kaganátus (Göktürk, ) / Zsuanzsuanok (ázsiai avarok, VI. szd. e.) / Avarok ( ) / Kazár Kaganátus ( ) / Ujgurok ( ) / Karahán kánság ( ) / Gaznavidák ( ) / Szeldzsuk-törökök ( ) / Hvárezm-sahok ( ) / Aranyhorda ( ) / Fekete Horda ( ) / Fehér Horda ( ) / Timuridák ( ) / Oszmánok ( ) - egyéb török nyelvű népek: Ogurok, Úzok, Szabirok, Volgai Bolgárok, Dunai Bolgárok, Kipcsakok, Besenyők, Kunok a magyarok mint törökök: hunok = türkök = ungrok (I. Basileos császár legendája a 837. évi bolgár-bizánci háborúról) [a besenyők] a földjük őrzésére hátrahagyott türköket [= magyarokat] gonoszul kiűzték onnan. (VII. Bíborbanszületett Kónstantin beszámolója a 896. évi bolgár-bizánci ellenségeskedést kísérő besenyő támadásról) Törökök, Azeriek, Üzbégek, Kazahok, Ujgurok, Türkmének, Tatárok, Kirgizek, Baskírok, Krími Tatárok, Csuvasok, Karakalpakok, Jakutok, Komik, Balkárok, Gagauzok, Krimcsakok

4 AZ UTÓDOK Orosz Közép-Ázsia / XIX-XX. szd. fordulója /

5 AZ UTÓDOK Ilhan Aliyev (azeri) / Nurszultan Nazarbajev (kazah) / Iszlam Karimov (üzbég) / Gurbanguly Berdimuhmamedov (türkmén) / Kurmanbek Bakijev (kirgiz) / Emomali Rahmon (tadzsik) / Ramzan Kadirov (csecsen)

6 BELSŐ-ÁZSIA / A TÜRK NÉPEK HAZÁJA

7 ORDOS-RÉGIÓ / A TÖRTÉNET KEZDETE VII. szd.: a türkök elfoglalják a Hsziungnuk (Doğu Hun, ázsiai hunok) korábbi lakhelyét

8 ÁLLATFIGURÁK AZ ORDOS-RÉGIÓBÓL (Kr.e. III-I. szd., bronz, ezüst, arany)

9 AZ ALTÁJ-HEGYSÉG / A TÜRK NÉPEK BÁZISA

10 AZ ELSŐ TÜRK KAGANÁTUS ( ) / keleti/nyugati (nyugati türkök: 8, 635 után 10 törzs) / Göktürk = mennyei törökök Bumin és Istemi kaganátusa a Hangháj- és az Altáj-hegység között / a Volga-menti magyarok a ~ alávetettségében éltek. A MÁSODIK TÜRK KAGANÁTUS ( ) Bilge kagán ( ) / Kül Tigin ( 731) AZ ONOGUR-BOLGÁR BIRODALOM (Magna Bulgaria) 635: a Kuvrat vezette onogurok kiválnak a nyugati türk törzsszövetségből / 670 k.: a kazár-magyar törzsszövetség szétveri a birodalmat / Kuver a VII. szd-ban a Kárpát-medencébe vándorol / 681: Aszparuh kán megalapítja a dunai bolgár államot

11 AZ ORKHON-FOLYÓ VÖLGYE / A TÜRK KAGANÁTUS KULTIKUS KÖZPONTJA

12 AZ ORKHON-FOLYÓ VÖLGYE / A TÜRK NÉPEK KULTIKUS KÖZPONTJA Bumin kagán ( 552) / Bilge kagán ( ) / Kül Tegin ( 731) / az orkhoni sztélék egyik másolata / az orkhoni kagáni központ képe

13 Bilge kagán és öccse, Kül Tegin sírkerülete (II. Türk Kaganátus, )

14 AZ ABBÁSZIDA KALIFÁTUS ( ) / A TÖRÖKÖK SZÍNRE LÉPNEK : Abbász kalifa (a mészáros) / : Al-Manszúr kalifa / 762: Bagdad alapítása / : Hárún ar-rasíd / : Számánidák / : al-mutaszím ibn ar-rasíd kalifa török testőrsége / 836: Szamarra alapítása / : szamarrai nagymecset építése / : a kairói Ibn Túlún-mecset építése / : rabszolga-felkelés / : a kairuáni nagymecset építése / : al- Muktadir alatt három kalifátus: bagdadi, córdobai (omajjád) és tuniszi (síita) / : Bújidák / 969: Egyiptom a Fátimidáké / : Gaznavidák / 1055: a szeldzsuk Togrul elfoglalja Bagdadot / 1258: a mongol invázió véget vet az Abbászida Kalifátusnak

15 SZÁMÁNIDÁK ( ) Iráni eredetű dinasztia Transzoxániában, Afganisztánban és Perzsia egyes vidékein / főváros: Buhara / alapító: Számán (Saman), régi iráni papcsalád leszármazottja / négy fia: Szamarkand, Fergána, Sás és Herát kormányzói / a szamarkandi kormányzó fivére, Iszmáil Számáni ( ) megsemmisítette az iráni szafárida birodalmat, elfoglalta Afganisztán és Perzsia nagyobb részét Horászánnal együtt / II. Naszr ( ) alatt a birodalom határai Bagdadtól Turkesztánig és az indiai határig terjedt / 945 u.: A Bújidák visszaszorítják a Számánidákat Transzoxániába / határvédelem a török népek ellen / 962 e.: a török Alptidzsín Horászán kormányzója Gaznavidák / 994: a Gaznavidák elfoglalják Horászánt / 999: a Karahánidák elfoglalják Transzoxániát

16 BÚJIDÁK ( ) Buvajhidák néven is ismert, észak-iráni eredetű tizenkettes (bagdadi bevonulásukig ötös, azaz zajdíta) síita szultáni dinasztia / Imád ad-daula Alí ibn Buvajh ( ) meghódította Fárszt / 945: Muizz ad-daula Ahmed ibn Buvajh a kalifa testőrségének vezetője ( ) / Rukn ad-daula Haszán ibn Buvajh ( az állam támasza, ) Rejt, Hamadánt és Kermánt / Adud ad-daula Kuszro (Alí fia, sáhinsáh, ) / székhely: Siráz / 945: Bagdad elfoglalása, az Abbászida Kalifátus protektorátus alá vetése / 1023: Rejből a Gaznavidák, 1055: Bagdadból a Szeldzsukok űzik el őket / ösztönzőleg hatottak mind a perzsa kultúra újjáélesztésére, mind a síita iszlám fejlődésére

17 A GAZNAVIDÁK ( ) ÉS A GÚRIDÁK ( ) Gaznavidák ( ): közép-ázsiai eredetű török dinasztia, alapítója Alptidzsín, ill veje Szubuktidzsín (Szebüktegin, ), egy a Számánidák szolgálatában álló török rabszolga. Fia, Mahmúd ( ) alatt élte fénykorát. A hódítások alapja a rabszolgahadsereg volt. Jelentős volt Mahmúd tudomány- és művészet-pártoló tevékenysége: al-biruni (csiilagász, matematikus ), Firdauszí ( 1020 k.): Sáhnáme (Királyok könyve). Fővárosa Gazna (ma Afganisztán) : Bahrám Sáh elismeri a szeldzsukok uralmát. Később a Gúridák lépnek a helyükbe. A Gaznavidák az iszlám történelem első török dinasztiája. Gúridák ( ): a Sánszabani családból származó harcias törzsfőnökök. Törzsterületük Gúrban (a mai Afganisztán középső részén lévő elzárt hegyvidéken) volt. Legjelentősebb uralkodóik egy testvérpár voltak: Gijász ad-dín Mohamed ( ), Firúzkuh szultánja és Muizz ad-dín Mohamed ( ), Gazna szultánja. Előbbi nyugati irányban, utóbbi főként Indiában hódított. Uralmukat a Hvárezm-sahok törik meg.

18 FIRDAUSZÍ: SÁHNÁME Királyok Könyve A királyok Könyve mondaanyagát még a szászánida uralkodók idejében jegyezték le. Költői feldolgozásukra először egy Dakíkí nevű költő kapott megbízást, de korai halála miatt csak 1000 verspárig (2000 sorig) jutott. Abulkászim Manszúr Firdauszí (940?-1020?) Mahmúd sah ( ) megbízásából folytatta Dakíkí művét. 35 évig dolgozott rajza, végső terjedelme verspár ( sor). Mit én most regélek, mind elmondta más, A kertnek szüretjén, hol nő a tudás. Gyümölcsterhű fán fönt, ha nincs is helyem, a csúcsát talán meg sem érinthetem: a dús pálma aljában is jó, ha állsz: ha mást nem, megóvó nagy árnyat találsz. De, tán, még a lábam is megvethetem az árnyékvető fán, egy ágszegleten, s e híres Király Könyvet írván, lehet, megélhetem itt lenn az emlékemet. E könyvről ne hidd, hogy csalárd vagy hamis, de tudd: változandó a sors útja is. E könyvből meríthet, kiben csak van ész, ki képet, ki rejtvényt kihámozni kész. A régmúlt időkből egy könyv érkezett, ez őrzött sok ősrégi történetet, de itt-ott e könyvből a bölcs-vén kezek külön tartogatták a tört részeket. Míg eljött egy dikhán-fi hős pehleván, ki fürkészve járt-kelt a régmúlt nyomán, ki bölcs volt, nemes lelkű, s oly terve kelt, hogy sok tűnt regét újra életre kelt, hívott minden égtájról egy móbedet, és mindent, mi szétszórt volt, eggyészedett. (Devecseri Gábor fordítása)

19 A SZELDZSUK BIRODALMAK A Nagyszeldzsuk birodalom: Közép-Ázsiai Oguz törzsszövetség / VIII-X. szd.: vándorlás az Aral-tóig / 960 k.: Szeldzsuk bég felveszi az iszlám vallást / gázi = határmenti harcos / 1037: Merv elfoglalása / 1038: Herát és Nisápur elfoglalása (szeldzsuk törzsterület kialakulása) / Toğrul bég ( a Legméltóságosabb Isteni Uralkodó, ) és Csagri bég ( a Királyok Királya, ) / 1042: Rej / 1052: Siráz / 1055: Toğrul elfoglalja Bagdadot, a kalifa lányát feleségül veszi / Alp Arszlán, Csagri fia ( ) és nagyvezíre, Nizám al-mulk a nagyszeldzsuk birodalom valódi megalapítja / állandó rabszolgahadsereg felállítása / 1067: Caesarea (Kayseri) elfoglalása / 1069: Ikónion (Konya) elfoglalása / 1070: Mekka behódol / 1071: manzikerti csata (az anatóliai bizánci területek megszerzése) / Malík-Sáh ( ) Alp Arszlán fia, neve: malík = király (arab), sáh: uralkodó (perzsa) / 1076: Damaszkusz elfoglalása / : a hvárezmsahok hatalma Az anatóliai szeldzsukok: : Szulejmán bég függetleníti magát a Nagyszeldzsuk birodalomtól / a Rúmi Szultánság központja 1078-tól Iznik (egykor Nikaia), majd 1097-től Konya (egykor Ikónion) / 1300 k.: a mongol invázió szétzilálja a szultánságot

20 A BIZÁNCI BIRODALOM HANYATLÁSA a Komnénos-ok birodalma (1180 k.) a Latin-császárság ( ) Bizánc vége (1400 k.) Bizánc aranykora (IX-X. szd.): győzelem a bolgárok, az oroszok és az arabok felett / 1014: a birodalom határai az Adriától Arméniáig, a Dunától az Eufráteszig terjednek A hanyatlás: 1048: besenyők az Al-Dunánál, normannok Dél-Itáliában, szeldzsukok Kis-Ázsiában / 1071: a manzikerti vereség (Kis-Ázsia a szeldzsdukoké), a normannok elfoglalják Szicíliát / : Velence privilégiumai / : magyar-normann-ellenes szövetség / 1185: Bulgária kilép a birodalomból / 1204: IV. keresztes hadjárat / 1300 k.: Kis-Ázsia az oszmán-törököké / 1326: Bursa elfoglalása / 1357: Gallipoli elfoglalása / 1362: Edirne elfoglalása / 1453: Konstantinápoly elfoglalása

21 Az anatóliai szeldzsukok: : Szulejmán bég (Alp Arszlán távoli rokona) függetleníti magát a nagyszeldzsuk birodalomtól / a Rúmi Szultánság központja 1078-tól Iznik (egykor Nikaia), majd 1097-től Konya (egykor Ikónion) / 1300 k.: a mongol invázió szétzilálja a szultánságot

22 HVÁREZM-SAHOK ( /1256) Török eredetű szunnita dinasztia / alapító: Anustegin ( ) / főváros: Ürgencs, majd Szamarkand / II. Arszlán ( ) meghódította a keleti Szeldzsuk Birodalmat (1157) / Alá ad-dín Tekes ( ) a szeldzsukok utódaként uralkodott Iránban, a bagdadi kalifák védelmezőjeként / Alá ad-dín Mohamed ( ) alatt volt a legnagyobb a birodalom kiterjedése / 1218: mongol támadás / 1231: a birodalom a mongolok kezére kerül

23 A MONGOLOK / ILKÁNIDÁK 1206: Dzsingisz kánt ( ) minden turko-mongol törzs nagykánjává választják / 1243: a rúmi szeldzsukok vereséget szenvednek Sivas mellett a mongoloktól / 1257: Az Aranyhorda uralkodója, Berke felveszi az iszlámot / 1258: Bagdad elfoglalása, Hülegü felveszi az ilkán (alkán) címet / 1260: Bajbarsz mamlúk szultán győzelme a mongolok felett / : Kubiláj nagykán / : Öldzsejtü Mohammed Hodabánde (síita), birodalmának központja Szoltánije / : Abu Szaid (szunnita) / : Timur Lenk

24 ELŐZMÉNYEK / A KUPOLÁS MECSET No Gumbad-mecset / Balkh / Baktria / (IX. szd. első fele)

25 ELŐZMÉNYEK / AZ OSZLOPOS MECSET Péntek-mecset / Szamarkand / X. szd. / elpusztult Péntek-mecset / Híva / Hvárezm / XVII. szd. (XII. szd-i előzményeken)

26 A SZELDZSUK TALÁLMÁNY / AZ EJVÁNOS MECSET Péntek-mecset / Herát / Afganisztán / Gijársz ad-dín Mohamed gúrida szultán építteti 1200-tól egy korábbi mecset, illetve egy még korábbi tűztemplom helyén

27 A SZELDZSUK ÉPÍTÉSZET SAJÁTOSSÁGAI Hodzsa Mashad-medresze / Szadzsod / Tádzsikisztán / IX-XII. szd. / a szerkezet és a díszítés valóságos kapcsolata (1-4. és 6. kép) Talhatan Baba-mecset / Merv-oázis, ma: Türkmenisztán / XI. szd. (5. és 7. kép)

28 Szamanida mauzóleum / Buhara / Iszmail Szamani (IX-X. szd.)

29 AZ ÚN. HÁROMOSZTATÚ MECSET Talhatan Baba-mecset / Merv-oázis, ma: Türkmenisztán / XI. szd. / Közép-Ázsia legrégibb háromosztatú mecsetje

30 AZ ÚN. HÁROMOSZTATÚ MECSET Hákim Termezi-mauzóleum / Termez / Üzbegisztán / XI. szd. / 1. kupolás sír / 2. háromkupolás mecset / 3. kupolával fedett derviskolostor (Hánaka) ejvános bejárattal (XII. szd.)

31

32

33 HOMLOKZATI MAUZÓLEUMOK Karahánida mauzóleum / Üzgen / Kirgizisztán / X-XII. szd. / ez voltaképpen 3 db homlokzati mauzóleum!

34

35 A SZELDZSUK TALÁLMÁNY / A NÉGYEJVÁNOS MECSET ALAPTÍPUSA Péntek-mecset (Masjid-e-Jāmeh Isfahān)/ Iszfahán, Irán / 1. a déli kupolatér (Gumbad-i Khark) és kiblaejván építése Máík Sáh és Nizám al-mulk személyes felügyeletével ( ) / 2. az északi kupolatér (Gumbad-i Khak = Poros Kupola) építése Tádzs ad-dín rendeletére (1088) / 3. az északi ejván építése az északi kupolatér korrigálása / 4. az oldalejvánok építése (a évi tűzvészt követően) / az anatóliai szeldzsuk építészetre nem jellemző

36 AZ EJVÁNOK EREDETE / PÁRTHUSOK Hatra / Samas napisten templom-komplexuma / 470x345 m / Kr.u : I. Sanatruk építteti / íván (ejván, líván)

37 AZ EJVÁNOK EREDETE / SZÁSZÁNIDÁK GÚR (FIRÚZÁBÁD, FÁRSZ) / 209 u.: I. Ardasír alapítja / a hegy tetején hatalmas erőd, közelében palota

38 AZ EJVÁNOK EREDETE / SZÁSZÁNIDÁK KTÉSZIPHÓN (CTESIPHON, ma: Irak) / Kr.e. 129 k.: párthus alapítású erőd, majd város / a Párthus Birodalom fővárosa / 224: I. Ardasír bevonul Ktésziphónba / : II. Huszrau palotát építtet

39

40

41 AZ ISZFAHÁNI NAGYMECSET (Péntek-mecset) A: északi kupolás csarnok (1088) / B: északi ejván (1121) / C: Öldzsejtü mihrábjának csarnoka (1315) / D: nyugati ejván / E: téli imacsarnok / F: déli ejván / G: Nizám al-mulk kupolás csarnoka (Gumbad-i Khark,1073) / H: keleti-ejván / I: medresze (1366)

42

43 NAGYMECSET / ARDESTAN XI. szd. közepe 1160.

44

45 MEDRESZÉK / A FELSŐOKTATÁS MEGSZERVEZÉSE Malík-Sáh ( ) Alp Arszlán fia, neve: malík = király (arab), sáh: uralkodó (perzsa) / Nizám al-mulk ( A Birodalom Rendje, ) szeldzsuk nagyvezír ( perzsa/gaznavida származású) / arab és perzsa hivatalnokok / Nizamiyyah (Bagdad, 1065) / medreszék hálózata: Nisápur, Balkh, Herát, Damaszkusz, Mószul, Gazna, Merv, Bászra

46 KARAVÁNSZERÁJOK KÖZÉP-ÁZSIÁBAN Akcsa Kala-karavánszeráj / Merv közelében / XI. szd. Rabat-e Malík-karavánszeráj kapuja / XI-XII. szd. / Daya Hatin-karavánszeráj / az Amu-Darja partján / XII. szd.

47 SÍRÉPÍTÉSZET Toğrul torony / Rej, ma: Irán / Toğrul bég ( 1063) halálának helye / XII. szd.

48

49 Gonbád-e Kábusz (Kábusz sírja) / Gorgán / Északkelet-Irán / 1006 / 72 m / Ø 17 m / tégla torony / alján dísztelen sír / funkciójuk és nevük hasonló a szeldzsuk kümbet-hez, de kialakítása attól eltér, akárcsak a számánida síremlékektől

50 Gazna (ma: Ghazni, Afganisztán) / Szebüktegin ( ) mauzóleuma / III. Maszúd sah ( ) és fia, Bahrám sah ( ) minaretjei

51 Számánida mauzóleum / Buhara / Iszmail Számáni ( )

52

53 SZELDZSUK SÍRTORNYOK (GUMBAD / KÜMBET) / IRÁN Sejk Sibli sírja, Dámavand (945) / Pir-i Alamdar sírja, Damghan / Chihil Dukhtaran sírja, Damghan (1056) / Gumbad-i Burj és Gunbad-i Kábud, Maragheh (1167 és 1196)

54 Sírtornyok / Kharraqan / Qazvin közelében / Északnyugat-Irán / 1067-ben és 1093-ban épült tornyok / építész: Muhammad bin Makki al-zanjani és Ab ul Ma ali bin Makki al-zanjani / 15 m magas / két szeldzsuk herceg számára épült / a legkorábbi ismert (szeldzsuk) kettős kupola

55 AHMED SANJAR SZULTÁN SÍRJA (1157) Merv / ma: Türkmenisztán / Ahmed Sanjar, uralkodói nevén: Adud ad-daula nagyszeldzsuk szultán ( ), Máliksáh fia / 17 x 17 m / 27 m magas / 1221: a mongolok elpusztítják (Merv 700 ezer lakosával együtt)

56 Hvárezmet 1034-ben foglalják el a szeldzsukok / A birodalom fennállása alatt nagyfokú autonómiát élvez, saját a szeldzsukoknak alávetett uralkodóval (hvárezm-sah) Gutluk-Temir minaret / Régi Ürgencs / Hvárezm / XI. szd. / 60 m II. Arszlán mauzóleuma / Régi Ürgencs / Hvárezm / II. Arszlan hvárezm-sahként szeldzsuk alávetésben működött ( 1172) Far ad-dín Rázi mauzóleuma / Régi Ürgencs / Hvárezm / XII. szd.

57 SZELDZSUK SÍRÉPÍTÉSZET ANATÓLIÁBAN Usta Şagirt Kümbet / Ahlat / 1273

58 Döner Kümbet (Forgó Sírtorony) / Kayseri / I. Alá ad-dín Kajkubád rúmi szeldzsuk szultán ( ) lányának, Şah Cihan Hatun hercegnőnek épült 1276-ban

59 Hüdâvend Hatun Kümbeti / Niğde / 1312 / IV. Kilidzs Arszlán rúmi szeldzsuk szultán ( ) lányának, Hüdâvend Hatun hercegnőnek épült / kései példa!

60 Az anatóliai szeldzsukok: : Szulejmán bég (Alp Arszlán távoli rokona) függetleníti magát a nagyszeldzsuk birodalomtól / a Rúmi Szultánság központja 1078-tól Iznik (egykor Nikaia), majd 1097-től Konya (egykor Ikónion) / 1176: II. Kilics Arszlán legyőzi a bizánci sereget Müriokephalónnál / 1300 k.: a mongol invázió szétzilálja a szultánságot

61 KONYA, ALÁ AD-DÍN-MECSET 1080: a város elfoglalása / : I. Mesud ( 1156) építteti korábbi bizánci templom anyagából / a rúmi szeldzsuk szultánok udvari mecsetje / Törökország legrégebbi fennálló szeldzsuk mecsetje / nyolc rúmi szeldzsuk szultán mauzóleuma ( )

62

63

64

65

66 Nagymecset (Ulu camii) / Afyon, Karahisar-fellegvár / 1272 / fa oszlopok / festett fa födém

67

68 Eşrefoğlu-dzsámi (Eşrefoğlu Süleyman Bey Çamii) / Beyşehir / 1297 / 34 x 22 m imacsarnok Szülejmán bég (Seyfeddin Süleyman Bey, ) III. Giját ad-dín Kejkuszró rúmi szeldzsuk szultán ( ) által kinevezett tartományi vezető

69

70

71

72

73 ÇIFTE MINARE-MEDRESZE (KÉTMINARETES-) / ERZURUM 1250 k. / ejvános, nyitott belső udvarú medresze, emeletes oldaltraktusokkal / MINIATURK

74

75

76

77 Alá ad-dín-mecset / Niğde / 1223 / kiblafal előtt 3 kupola / hosszanti(!) térszervezés

78

79 Huand Hatun-mecset / Kayseri / I. Alá ad-dín Kejkubád rúmi szeldzsuk szultán ( ) építteti felesége számára / mecset / medresze / mauzóleum

80

81 KONYA, İNÇE MINARELI-MEDRESZE (inçe = karcsú, vézna, nyeszlett) Fahr ad-dín nagyvezír építteti között / 1901: a minare felső része leomlik

82

83

84 A SZELDZSUK BAROKK Nagymecset (Ulu camii) és kórház (Darüşşifa) / Divriği / / építtető: Mengüdzsekid-család / építész: a plasztika erősödő plaszticitása / 64 x 32 m

85

86

87

88

89 A SZELDZSUK KARAVÁNSZERÁJOK / >100 Evdir Hán / Antalya közelében (18 km ÉNY) / / I. Izz ad-dín Kejkáusz rúmi szeldzsuk szultán ( ) idején épül / 45,3 x 78,8 m / 3800 m2 / harmadik legnagyobb szeldzsuk hán / 1. állások / 2. udvar / 3. gondnok cellája / kapuépítmény / keleti típus

90

91 Kikgöz Hán / Antalya közelében (35 km) / / II. Giját ad-dín Kejkuszró rúmi szeldzsuk szultán ( ) idejében

92

93 TUZHISAR, SZULTÁN-HÁN (karavánszeráj Sivas és Kayseri között) / a 8 királyi alapítású hán egyike / keresztfolyosókkal tagolt masszív, oszlopos csarnok / udvar közepén: kösk, emeletén imateremmel (mescit) / I. Alá ad-dín Kejkubád rúmi szeldzsuk szultán ( ) idejében / nyugati típus

94

95

96

97 Szultán Hán / Aksaray és Konya között / I. Alá ad-dín Kejkubád rúmi szeldzsuk szultán ( ) építteti között

98

99

100

101