AZ ISZLÁM ÉPÍTÉSZET TÖRTÉNETE. 1. rész. Bevezető. az iszlám kultúra rövid bemutatása, az iszlám és az általa érintett területek történeti vázlata

Átírás

1 AZ ISZLÁM ÉPÍTÉSZET TÖRTÉNETE 1. rész Bevezető az iszlám kultúra rövid bemutatása, az iszlám és az általa érintett területek történeti vázlata Daragó László / Rabb Péter / 2011 ma sa a Allah (am.: amit Isten tesz, az jól van) oszmán díszcsempe, XIV. szd.

2 AZAN / ADHAN / EZAN / AZ IMA KEZDETÉNEK HÍRÜL ADÁSA SZUNNITA 4x اهلل أكبر Allahu Akbar Isten a legnagyobb! 2x أشهد أن ال اله إال الل Ash-hadu al-la ilaha illa llah Tanúsítom, hogy nincs más Isten az Egyetlen Igaz Istenen kívül! 2x أشهد أن محمدا رسول الل Ash-hadu anna Muħammadu Rasulullah Tanúsítom, hogy Mohamed az Isten küldötte! 2x حي على الصالة Hayya 'ala s-salah Gyertek az imára! 2x حي على الفالح Hayya 'ala 'l-falah Gyertek az üdvösségre! 2x اهلل أكبر Allāhu akbar Isten a legnagyobb! 1x ال إله إال اهلل La ilaha illallah Nincs más Isten az Egy Igaz Istenen kívül! SÍITA 4x اهلل اكبر Allahu Akbar Isten a legnagyobb! 2x اشهد ان ال اله اال اهلل Ash-had al-la ilāha illa llah Tanúsítom, hogy nincs más Isten az Egyetlen Igaz Istenen kívül! 2x اشهد ان محمدا رسول الل Ash-hadu anna Muhammadan-rasūlu llāh Tanúsítom, hogy Mohamed az Isten küldötte! 2x اشهد ان عليا ولي اهلل Ash-hadu anna Aliya wali-ul-lah Tanúsítom, hogy Alí az Isten helyettes(ítőj)e! 2x حي على الصالة Hayya 'alas-salāh Gyertek az imára! 2x حي على الفالح Hayya 'alal-falāh Gyertek az üdvösségre! 2x حي على خير العمل Hayya- al Khair al amal Eljött az igazi hőstettek ideje! 2x اهلل اكبر Allah-u Akbar Isten a legnagyobb! 2x ال اله اال اهلل Lā ilāha illallāh Nincs más Isten az Egy Igaz Istenen kívül!

3

4 AZ ISZLÁM VILÁG MA (2010) Ország neve Lélekszáma % Ország neve Lélekszám % Ország neve Lélekszáma % Indonézia ,1 Algéria ,2 Jemen ,0 Pakisztán ,4 Marokkó ,9 Kína ,8 India ,6 Irak )8,9 Szíria ,8 Banglades ,4 Szudán ,4 Malajzia ,4 Egyiptom ,7 Afganisztán ,8 Oroszország ,7 Nigéria ,9 Etiópia ,8 Niger ,3 Irán ,6 Üzbegisztán ,5 Törökország ,6 Szaúd-Arábia ,5 Összesen ,4

5 AZ ISZLÁM ÉS EURÓPA ISMERKEDÉSE / A BIZÁNCI BIRODALOM a Komnénos-ok birodalma (1180 k.) a Latin-császárság ( ) Bizánc vége (1400 k.) Bizánc aranykora (IX-X. szd.): győzelem a bolgárok, az oroszok és az arabok felett / 1014: a birodalom határai az Adriától Arméniáig, a Dunától az Eufráteszig terjednek A hanyatlás: 1048: besenyők az Al-Dunánál, normannok Dél-Itáliában, szeldzsukok Kis-Ázsiában / 1071: a manzikerti vereség (Kis-Ázsia a szeldzsdukoké) / 1091: a normannok elfoglalják Szicíliát / : Velence privilégiumai / : magyarnormann-ellenes szövetség / 1185: Bulgária kilép a birodalomból / 1204: IV. keresztes hadjárat / 1300 k.: Kis-Ázsia az oszmántörököké / 1326: Bursa elfoglalása / 1357: Gallipoli elfoglalása / 1362: Edirne elfoglalása / 1453: Konstantinápoly elfoglalása

6

7 AZ ISZLÁM ÉS EURÓPA ISMERKEDÉSE / A KERESZTES HÁBORÚK Ibéria-félsziget: : a félsziget elfoglalása / 732: a Poitiers-i csata / Reconquista: IX. szd Szentföld: 638: Jeruzsálem elfoglalása / Keresztes hadjáratok:

8 Titus Burckhardt (Ibrahim Izz Al-Din, ) filozófus, történész, művészettörténész Kristályparadicsom Iszlám tradíció a mór kultúrában. Budapest, Stella Maris, 1994.

9

10 AZ ISZLÁM ÉS EURÓPA ISMERKEDÉSE / DÉL-ITÁLIA Szicília : az első arab támadások / : elfoglalás (az Abbászida kalifátus része) / : önálló Szicíliai Emirátus Dél-Itália : önálló Bari Emirátus

11 MONREALE / KATEDRÁLIS 1172: a Palermo-i püspök hatalmának ellensúlyozására II. Vilmos szicíliai király ( ) rivális templom, kolostor és palota építésébe kezd (toszkán hatás: Pisa-i Bonnano) / 1182: a templom áll / 1183: III. Lucius pápa megalapítja a püspökséget /1200: kolostor felépül

12 AZ ISZLÁM VILÁG FELFEDEZÉSE / AZ OSZMÁN BIRODALOM 1301: Oszmán legyőzi Baphaionnál a bizánci sereget / 1326: Bursa elfoglalása / 1331: Nikaia (Iznik) elfoglalása / 1337: Nikomédeia (Izmit) elfoglalása / 1340: Kis-Ázsia az oszmánoké / 1345: átkelés a Boszporuszon / 1354: Ankara elfoglalása, Gallipoli elfoglalása, a balkáni terjeszkedés kezdete / 1361: Hadrianopolis (Edirne) elfoglalása / 1389: rigómezei csata / 1390: Karamánia elfoglalása / 1394: a Rúm szultánja cím felvétele / 1396: a nikápolyi csata / 1402: az ankarai csatavesztés / 1444: a várnai csata / 1453: Konstantinápoly elfoglalása / 1456: a nándorfehérvári csatavesztés / 1514: a csaldiráni csata / 1516: Szíria és Egyiptom elfoglalása / 1521: Nándorfehérvár bevétele / 1526: a mohácsi csata / 1532: Jemen elfoglalása / 1534: Irak elfoglalása / 1541: a török hódoltság kezdete Magyarországon / 1566: a szigetvári csata, I. Szulejmán halála

13 AZ ISZLÁM VILÁG FELFEDEZÉSE / ÚTLEÍRÁSOK AZ OSZMÁN BIRODALOMRÓL

14 AZ ISZLÁM VILÁG FELFEDEZÉSE / NAPÓLEON EGYIPTOMI HADJÁRATA

15 AZ ISZLÁM VILÁG FELFEDEZÉSE / AZ ELSŐ KUTATÓK Vámbéry Ármin ( ) utazása Közép-Ázsiában: (valójában: április-november) A tudományos fegyelmezettség szemüvegén át nézve mindenesetre hiba volt ez, de engem csak az újdonszerű, az ismeretlen és az előttem még meg nem írt dolog izgatott. [ ] Ha megmaradok a keleti tudomány megszokott ösvényén, vagyis, ha képes lettem volna hozzászoktatni elmémet a nyelvtani szőrszálhasogatáshoz és az elméleti kutatók vizsgálódásain való tűnődéshez, békén művelhettem volna keleti veteményem kertecskéjét, a szaktudósok ismeretes módja szerint. De uram Isten! Az olyan emberből, ki dervis módjára egy árva garas nélkűl barangolta be az iszlám egész világát, ki eminensűl gyakorlatias irányával meglelte helyét az élet oly sokféle helyzetében s kit végezetűl józan és a tényekhez ragaszkodó felfogásra késztettek a körülmények, az olyan embertől ki várná azt, hogy elméleti szőrszálhasogatásokba mélyedjen és idealista, üres szemlélődésnek adja magát? Szobatudós sohasem válhatott volna belőlem. (Vámbéry Ármin: Küzdelmeim, 1905) A serény munka öndicséret, hivalkodás és saját teljesítménye túlértékelése közben folyt. Naponta hallhattam, hogy a dervisutazás a tudományos turizmus legnagyszerűbb teljesítménye volt, s hogy tanárom a legnagyobb orientalista a világon. A híres férfiú, ahogy ezt 15 éves érintkezés után immár bizonyosan tudtam: hitvány, hazug, jellemtelen, velejéig rossz ember; lelkének egyetlen rezdülése sem hajlott soha a jóra. Tudományos karaktere szédelgés, morális lénye önzés és pénzsóvárság, társadalmi ténykedése reklámfogás és rászedés. (Goldziher Ignác Vámbéry Árminról)

16 AZ ISZLÁM VILÁG FELFEDEZÉSE / A KUTATÁS KEZDETEI Stein Aurél ( ) 1883-tól Angliában él, Londonban, Oxfordban, Cambridge-ben tanul Utazásai: 1886 India; Takla-Makán déli pereme, romvárosok felfedezése Sven Hedin nyomában; Góbi sivatag, Takla-Makán északi része, buddhista barlangtemplomok felfedezése; Kelet-Irán.

17 KÓS KÁROLY / SZTAMBUL SZERELMESE 1917 eleje: A Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet megalakulása Hekler Antal vezetésével / : Kós Károly kihelyezett építész Sztambulban állami kiküldetéssel / 1918 nyarán a kormány váratlanul hazarendeli, hogy József főherceg számára egy vadászkastélyt tervezzen a görgényi kincstári erdőségben

18

19

20

21

22

23 Ibn Battúta, teljes nevén Mohamed ibn Abdallah ibn Mohamed Ibrahim ibn Mohamed ibn Ibrahim ibn Júszuf Abú-Abdullah ben Tangerben született, egy nemzedékek óta vallásjoggal foglalkozó családban ben, 21 évesen vágott neki a világnak, hogy a haddzs-ot, a mekkai zarándoklatot teljesítse. Ekkor indul közel három évtizedig tartó kalandozása. Utazását Ibn Dzsuzaj örökítette meg könyvben 1354-ben. Ibn Battúta 1369-ben, mint Fez köztiszteletnek örvendő főbírája fejezte be földi utazását. Az útvonal ( , zárójelben a mai országnevek): Tanger (Marokkó) Fez Marrakesh Tlemcen Miliana Algír (Algéria) Constantine Annaba Tunisz (Tunézia) Sousse Sfax Gabés Tripoli (Líbia) Kairó (Egyiptom) Alexandria Kairó Aidhab Kairó Jeruzsálem (Izrael) Betlehem Hebron (Libanon) Damaszkusz (Szíria) Medina (Szaúd-Arábia) Mekka Baszra (Irak) (Perzsia) Dzsidda (Szaúd-Arábia) Mekka Dzsidda Mogadishu (Szomália) Mombasa (Kenya) Szuahili-part (Tanzánia) Dhofar (Omán) Rijad (Szaúd-Arábia) Bahrain Al Hasa (Szaúd-Arábia) Hormuzi szoros (Jemen) Dzsidda Kairó (Szíria) Konya (Törökország) Krím-félsziget Bolgár (Oroszország) Volga-menti síkság Kazany - Konstantinápoly (Törökország) Szaraj (Oroszország) Híva (Üzbegisztán) Buhara Szamarkand Balkh (Afganisztán) Khoraszán Lahore (Pakisztán) Karachi Sukkur Multan Delhi (India) (Sri Lanka) (Maldív-szigetek) Koromandel-part (India) Malabár-part Bengál Asszam Szumátra (Indonézia) Zajtun (Kína) Peking (Burma) Szumátra Malabár-part Bagdad (Irak) (Szíria) Kairó Mekka Kairó Alexandria Algír Fez Granada (Spanyolország) Fez Timbuktu (Mali) Gao (Mauritánia) - Fez

24 AZ ISZLÁM ÖT PILLÉRE Hitvallás ( saháda) Ima (szalát) Alamizsnaadás (zakát) Rituális böjt (szaum) Nincs más isten csak az Egy Igaz Isten és Mohamed az ő prófétája. Nyilvános, önkéntes és visszavonhatatlan kimondása a muszlim közösségbe történő befogadás előfeltétele. Napi ötszöri ima: hajnalban, délben, kora délután, alkonyatkor és éjszaka. Az ima előtt el kell végezni a rituális mosakodást. Az ima Allahhal való személyes érintkezés. Az ima bármikor és bárhol elmondható, de célszerű azt imaidőben végezni. Eredetileg önkéntes jámbor cselekedet volt, amely már a korai iszlám idején törvényben előírt, a vagyoni különbségek enyhítésére irányuló adófizetési kötelezettséggé (zakát = szegényadó) vált. Alapja az a kötelezettség, hogy minden muszlimnak meg kell osztania a vagyonát kevésbé tehetős hittársaival. A zakát tehát vallási kötelezettség. Ramadán (Ramazán), a muszlim naptár kilencedik hónapja eredetileg az önkéntes önmegtagadás időszaka volt, később vallási kötelezettséggé vált. A testi önfegyelem a belső megtisztulást szolgálja. Mekkai zarándoklat (haddzs) A mekkai zarándoklatot minden felnőtt muszlimnak életében legalább egyszer el kell végeznie, lehetőleg a muszlim naptár tizenkettedik hónapjában (dzú l-hiddzsa).

25 A HÓDÍTÓ ISZLÁM ARCA: A TÜRELEM VALLÁSI TÜRELEM (tolerancia) az iszlám etnikai megkülönböztetést nem ismer, csak vallási alapút, ezek alapján: muszlimok -szunnita vs. síita megkülönböztetés -iszlám hitre tért más vallásúak nem muszlimok, de az írás népei (Ahl al-kitáb) közé tartozók (júdaizmus és kereszténység) -belső autonómiával rendelkező, jogilag szabályozott státuszú alattvalók, akik vallási különadó megfizetése mellett szabadon élnek, a katonai szolgálat terhe nélkül, egyetlen feltétel: az iszlámnak, mint törvénynek az elfogadása -ez a békésnek tekinthető viszony a keresztes háborúk során változik meg, ettől fogva az ellenállást tanúsítókat hadizsákmánynak tekintették, hacsak át nem tértek az iszlámra egyéb hitetlenek A vallási türelem különlegesség Hispániában, az ariánus-keresztény vizigót egyház meglehetősen erőszakosan és mereven kezelte a más vallásúakat. SZENT HÁBORÚ (Dzsihád) A szent háborút Mohamed fogalmai szerint addig kell folytatni, míg az ellenség meg nem tér az iszlám hitre, illetve meg nem fizeti a vallási különadót -nagy szent háború: a belső ellenséggel szemben (általában nem fegyverrel) -kis szent háború: a külső ellenséggel szemben ( klasszikus dzsihád) RABSZOLGÁK muszlimot rabszolgává tenni nem lehet, ezért általában Kaukázus-vidéki (pl. cserkesz), ill. keresztény (előbb szláv, majd főleg balkáni) foglyokat vetnek rabszolga sorba jogi helyzetük az európai sorstársaik felett áll, sérelem esetén bírósághoz fordulhatnak, rendelkezhetnek vagyonnal és szabadságukat pénzen megválthatják, illetve áttérve az iszlámra felszabadulhatnak A TÜRELEM KÖLCSÖNÖS(?) MEGNYILVÁNULÁSA HISPÁNIÁBAN: mozarabok iszlám fennhatóság alatt élő keresztények mudejarok keresztény fennhatóság alatt élő muszlimok 1492: a zsidókat és a muszlimokat kiűzik Hispániából

26 A HÓDÍTÓ ISZLÁM ARCA / A MEGISMERÉS IRÁNTI VÁGY Arisztotelész tanítás közben l-hvárizmi (VIII-IX. szd.) al-bírúni ( ) A görög tudomány felfedezése és kommentálása (forrás: Alexandria, Szíria): Szókratész, Platón, Arisztotelész művei (VII-IX. szd.) Európába közvetítése Spanyolországon (Toledó, Segovia, Salamanca egyeteme), ill. Szicílián keresztül. Filozófia: al-kindi ( ) / al-farábi (a Második Mester, ) / Ibn Rusd (Averroës, ) Matematika: Muhammad ibn Músza l-hvárizmi (VIII-IX. szd.) arab számok, a nulla fogalmának bevezetése, logaritmusok, az algebra (Hiszab al-dzserval Mukabalah) kidolgozása / Músza fiai (IX. szd.) a kúpok és ellipszisek matematikai alapjai, a kúpszelep kidolgozása Csillagászat: al-bírúni ( ) a föld méretének, hosszúsági és szélességi köreinek kiszámítása 3 tizedesjegy pontossággal Alkímia: Dzsábir ibn Hajján ( 813) kénsav, salétromsav és citromsav azonosítása, a szublimáció, redukció és a desztilláció eljárásainak leírása, a királyvíz és az etanol felfedezése Orvoslás: Muhammad ibn Zararijja ar-rázi ( ) a himlő és a kanyaró azonosítása, a láznak a szervezet védekező rendszerében betöltött szerepének felismerése, a bábaság intézményének bevezetése / Hunajn ibn Iszhák ( ) Tíz értekezés a szemről / Ibn Szína (Avicenna, ) a cukorbetegség diagnosztizálása, a tüdővész fertőző voltának felismerése / al-dzsáhiz ( ) a modern evolúciós elmélet előfutára

27 A HÓDÍTÓ ISZLÁM ARCA / A MEGISMERÉS IRÁNTI VÁGY al-idríszi térképe (1154) Piri Reis térképe (1521) Asztrolábium (Toledó, 1067) al-dzsazari vízemelője (VII. szd.) Hunaj ibn Iszhák ( ) vérkeringés (perzsa, XV. szd.)

28 AZ ISZLÁM HÓDÍTÁSA / A BIZÁNCI BIRODALOM HANYATLÁSA a Komnénos-ok birodalma (1180 k.) a Latin-császárság ( ) Bizánc vége (1400 k.) Bizánc aranykora (IX-X. szd.): győzelem a bolgárok, az oroszok és az arabok felett / 1014: a birodalom határai az Adriától Arméniáig, a Dunától az Eufráteszig terjednek A hanyatlás: 1048: besenyők az Al-Dunánál, normannok Dél-Itáliában, szeldzsukok Kis-Ázsiában / 1071: a manzikerti vereség (Kis-Ázsia a szeldzsdukoké), a normannok elfoglalják Szicíliát / : Velence privilégiumai / : magyarnormann-ellenes szövetség / 1185: Bulgária kilép a birodalomból / 1204: IV. keresztes hadjárat / 1300 k.: Kis-Ázsia az oszmántörököké / 1326: Bursa elfoglalása / 1357: Gallipoli elfoglalása / 1362: Edirne elfoglalása / 1453: Konstantinápoly elfoglalása

29 AZ OMAJJÁD KALIFÁTUS 632: Mohamed halála / : Abu Bakr kalifa / : Omár kalifa / 634: Palesztína meghódítása / 635: Damaszkusz elfoglalása / 638: Jeruzsálem elfoglalása / 637: a perzsa szaszanida birodalom eleste / 639: Muávijja Szíria kormányzója, egyiptomi hadjárat / 642: Alexandria elfoglalása / : Oszmán kalifa / 661: Alí meggyilkolása / : Muávijja kalifa / 664: Kabul elfoglalása / 670: Kairuán alapítása, a kúfai nagymecset építése / : I. Jazíd kalifa / 680: Huszajn, Alí fiának meggyilkolása Kerbalában (a síita szekta születése) / : a Szikla-mecset építése / 698: az arab a hivatalos nyelv / 704: Szamarkand elfoglalása / : a damaszkuszi nagymecset építése / : Andalúzia meghódítása / 720: Narbonne elfoglalása / 725: Carcassone és Nimes elfoglalása / 732: a poitiers-i vereség / 750. április 22.: Damaszkusz eleste, az Omajjádok kiírtása / : Abbász kalifa

30 AZ ISZLÁM SZAKRÁLIS ÉPÍTÉSZET KEZDETEI / AZ OSZLOPOS MECSETEK Mohamed medinai házának rekostrukciója (622 u.) / a mekkai nagymecset (Masjid al-haram, VII. szd.) ideálterve / a kúfai nagymecset (Masjid al-kufa, Irak, 670)

31 A DAMASZKUSZI NAGYMECSET 706: a város központjában álló Keresztelő Szent János-bazilikát lebontják / : a nagymecset építése I. Valíd kalifa ( ) uralkodása alatt / nyitott, többhajós oszlopos mecset-típus / a mecsetben elhelyezik Keresztelő Szent János fejereklyéjét

32

33 AZ ISZLÁM SZAKRÁLIS ÉPÍTÉSZET KEZDETEI / CENTRÁLIS ÉPÜLETEK Jeruzsálem, Szent Sír-templom IV. szd.: építés (Nagy Kónstantin), 1009: lerombolás / Ezra, Szent György-templom (515) / Jeruzsálem, Szikla-szentély (Masjid Qubbat As-Sakhrah, Abd al-malik, 691), Mohamed próféta misztikus éjszakai utazása

34 AZ ABBÁSZIDA-KALIFÁTUS : Abbász kalifa (a mészáros) / : Al-Manszúr kalifa / 762: Bagdad alapítása / : Hárún ar-rasid / 836: Szamarra alapítása / : szamarrai nagymecset építése / : a kairói Ibn Túlún-mecset építése / : a kairuáni nagymecset építése / : Firdauszi (Királyok könyve, Sáhnáme) / 969: Egyiptom a Fátimidáké / 1009: a Szent Sír-templom lerombolása / 1055: a szeldzsuk Togrul elfoglalja Bagdadot / 1258: a mongol invázió véget vet az Abbászida Kalifátusnak

35 A SZAMARRAI NAGYMECSET 836: al-mutaszim, Harun ar-rasid fia Szamarrát jelöli ki új fővárosul / : nagymecset építése ( al-mutavakkil kalifa) / 236 x 156 m belső oldalhossz (3:2) / 444 x 376 m külső / minaret (Málvija = spirál) 50 m magas / éegetett tégla falak / fából készült lapos tető Ugyanezt a típust képviseli az iszfaháni nagymecset első periódusa is (Irán, 840 u.), ezt 4 ejvánnal bővítik a XII. szd. elején

36 KAIRÓ, IBN TÚLÚN-MECSET : Ahmad ibn-túlún (egy buharai török rabszolga fia, ) Egyiptom és Szíria kormányzója építteti saját városnegyedében / a külső falszoros (zijáda) zsilipként és a rituális mosdás helyszíneként szolgált / XIII. szd.: minaret a minrábbal szemben

37 AZ AJJÚBIDÁK ÉS MAMLÚKOK : Túlúnidák / : Fátimidák 1099: I. keresztes hadjárat, Jeruzsálem elfoglalása / 1148: II. keresztes hadjárat, Damaszkusz sikertelen ostroma / : Núr ad-din / : Salah ad-din (Szaladin), a Fátimidák vezírje, az egyiptomi ajjúbida-állam megalapítója / 1187: hattíni csatában a keresztesek vereséget szenvednek / : III. keresztes hadjárat, szabad bejárás Jeruzsálembe 1250: a kipcsak-török eredetű mamlúk rabszolga-katonák átveszik a hatalmat Egyiptomban / : Bajbarsz szultán / : Kaláun szultán / : I. (Vad) Szelim meghódítja Szíriát és Egyiptomot

38 KAIRÓ, HASZAN SZULTÁN-MECSET : al-haszán mamlúk szultán ( és ) építteti / 150 m x 70 x 38 m / négyejvános mecsettípus / a keresztszárak mellett medresze / a főejván mögött a szultán mauzóleuma / ebbe a tértípusba tartozik Kairóban: Bajbarsz medreszéje (1263), an-nászir Mohamed medreszéje, Kaláun szultán medreszéje (1285) és Káitbej szultán mauzóleumegyüttese ( )

39 A SZELDZSUK BIRODALMAK A nagyszeldzsuk birodalom: Közép-Ázsiai Oguz törzsszövetség / VIII-X. szd.: vándorlás az Aral tóig / 960: Szeldzsuk bég felveszi a muszlim vallást / gázi = határmenti harcos / 1037: Merv elfoglalása / 1038: Herát és Nisápur elfoglalása (szeldzsuk törzsterület kialakulása) / Togril bég ( ) és Csagri bég ( ) / 1055: Togril elfoglalja Bagdadot, felesége a kalifa lánya lesz / Arp Arszlán, Csagri fia ( ) és nagyvezíre Nizám al-mulk a nagyszeldzsuk birodalom megalapítja / 1067: Caesarea (Kayseri) elfoglalása / 1069: Iconium (Konya) elfoglalása / 1070: Mekka behódol / 1071: manzikerti csata (az anatóliai bizánci területek megszerzése) / 1076: Damaszkusz elfoglalása / : a hvárezm-sahok hatalma Az anatóliai szeldszukok: : Szulejmán bég függetleníti magát a nagyszeldzsuk birodalomtól / a Rúmi Szultánság központja előbb Iznik (egykor Nikomédeia), majd Konya (1097-től) / 1300 k.: a mongol invázió szétzilálja a szultánságot

40 MEDRESZÉK / A FELSŐOKTATÁS MEGSZERVEZÉSE Nizám al-mulk ( ) szeldzsuk nagyvezír / Nizamiyyah (Bagdad, 1065) / Nishapur, Balkh, Herat, Isfahan

41 ERZURUM, ÇIFTE MINARE-MEDRESZE 1250 k. / ejvános, nyitott belső udvarú medresze, emeletes oldaltraktusokkal / MINIATURK

42 TUZHISAR, SZULTÁN-HÁN (karavánszeráj Sivas és Kayseri között) / keresztfolyosókkal tagolt masszív, oszlopos csarnok / udvar közepén: kösk, emeletén imateremmel

43 A MONGOLOK / ILKÁNIDÁK 1206: Dzsingisz kánt ( ) minden turko-mongol törzs nagykánjává választják / 1243: a rúmi szeldzsukok vereséget szenvednek Sivas mellett a mongoloktól / 1257: Az Aranyhorda uralkodója, Berke felveszi az iszlámot / 1258: Bagdad elfoglalása / 1260: Bajbarsz mamlúk szultán győzelme a mongolok felett / : Kubiláj nagykán / : Öldzsejtü Mohammed Hodabánde / : az Ilkánida birodalom fennállása, központja Szoltánije / : Timur Lenk

44 SZOLTÁNIJE, ÖLDZSEJTÜ MAUZÓLEUMA (Soltaniyeh, Zanjan, Irán)

45 TIMUR LENK / A TIMURIDÁK Timur Lenk (Lenk = sánta) a turkomán barlas törzsből származik ( , uralkodik: ) / : Transzoxánia elfoglalása. A főváros előbb Balh, majd Szamarkand / : Perzsia, Mezopotámia, India és Kis-Ázsia elfoglalása / 1402: az ankarai csatában legyőzi I. Bajezid szultánt / 1405: az Arany Horda alávetése / 1500-tól: üzbég térhódítás a timuridák uralta területen

46 SZAMARKAND, GUR-E MIR-MAUZÓLEUM (Üzbegisztán) 1. Gur-e Mir-mauzóleum: Timur Lenk ( 1405) és leszármazottainak sírhelye / 2. Mohamed Szoltán-medresze (Timur kedvenc unokája) / 3. hánaka / 4. négyejvános udvar

47 SZAMARKAND, ULUG BÉG MEDRESZÉJE (Üzbegisztán) / Ulug bég ( ) tudós, csillagász, majd szultán

48 AZ OSZMÁN-BIRODALOM (I. Szulejmán haláláig) 1301: Oszmán legyőzi Baphaionnál a bizánci sereget / 1326: Bursa elfoglalása / 1331: Nikaia (Iznik) elfoglalása / 1337: Nikomédeia (Izmit) elfoglalása / 1340: Kis-Ázsia az oszmánoké / 1345: átkelés a Boszporuszon / 1354: Ankara elfoglalása, Gallipoli elfoglalása, a balkáni terjeszkedés kezdete / 1361: Hadrianopolis (Edirne) elfoglalása / 1389: rigómezei csata / 1390: Karamánia elfoglalása / 1394: a Rúm szultánja cím felvétele / 1396: a nikápolyi csata / 1402: az ankarai csatavesztés / 1444: a várnai csata / 1453: Konstantinápoly elfoglalása / 1456: a nándorfehérvári csatavesztés / 1514: a csaldiráni csata / 1516: Szíria és Egyiptom elfoglalása / 1521: Nándorfehérvár bevétele / 1526: a mohácsi csata / 1532: Jemen elfoglalása / 1534: Irak elfoglalása / 1541: a török hódoltság kezdete Magyarországon / 1566: a szigetvári csata, I. Szulejmán halála

49 KONSTANTINÁPOLY ELFOGLALÁSA II. (Fatih, azaz Hódító) Mehmed ( ) egy hónapig tartó ostrom után május 29-én birtokba veszi a várost. Bár a bizánci birodalom megsemmisült, II. Gennadios ( ) a konstantinápolyi pátriárka ( ) hatalmát ezután is megtarthatta (1586-ig), és bírói jogokat is gyakorolhatott az orthodox hívek felett. Az ortodox egyházi központ az Apostolok templomából (Hagioi Apostoloi, Havariyun) a Theotokos Pammacaristos-templomba (ma: Fethiye Camii) költözött. Az ütközet ötven napon át éjt nappallá téve folyt. Az ötvenegyedik napon a szultán elrendelte a szabad fosztogatást. S ők rohamoztak. Az ötvenegyedik napon, kedden az erődítményt elfoglalták. Volt mit rabolni és zsákmányolni. Arany és ezüst, ékszer és finom portéka halmozódott a tábor piacán. Árusítani kezdték ezeket. A város lakóit rabszolgákká tették, császárukat megölték, szépséges lányaikat a gázik ölelték. [ ] Az elfoglalást követő első pénteki napon általános istentiszteletet tartottak az Aja Szófiában, s az iszlám fohász Mehmet hán gázi szultán nevében hangzott fel. Aşikpaşazâde ( ), történetíró: Az Oszmán-ház története

50 A HÓDÍTÓ / FATIH II. Fatih Mehmed ( , uralkodik: ) / apja, II. Murád hetente kétszer tudósaival tudományos és vallási kérdéseket vitatott meg / II. Mehmed (perzsa, arab, görög, latin nyelven beszél!) az emberi szellem minden alkotását tisztelendőnek tartotta / Konstantinápoly könyvtáraiból kiválogatta és lefordíttatta a legfontosabb görög tudományos munkákat / 1465 nyara-ősze: Ptolemaios tanulmányozása / felmérette Kis-Ázsia ókori építészeti emlékeit / támogatta a tudományokat (matematika, csillagászat, teológia): medreszéket, kórházakat, könyvtárakat alapított / Gentile Bellini ( )

51 Ha a Paradicsomot áhítod, ó, szúfi, a mennyországot az Aja Szófiában leled. [ ] E csodálatos kupola a mennyek kilenc tartományával vetekszik. Az építészet tudományának teljes tárházát vonultatta fel itt egy kivételes ember. Az egymásra hágó félkupolákkal, a hegyes- és tompaszögekkel, a szívvadító leányok szemöldökére emlékeztető káprázatos boltívekkel, a függő díszítéssel a mester oly hatalmas belső teret alkotott, mely ötvenezer ember befogadására képes. [ ] Miután a Világ Császára végigtekintett a kupola belső borításán lévő különös és csodálatos képeken és díszítéseken, kegyeskedett fellépdelni a kupola külső domborulatán, miként [Jézus] az isten lelke emelkedett fel a mennyek negyedik tartományába. Az oromzat mindenik szintjéről letekintvén az alanti márványudvarra, felment a kupolába. Midőn meglátta a csodálatos épületegyüttes romjait, a múló és változékony világról s a végső pusztulásról elmélkedett. Turszun bég ( 1499) II. Mehmed történetírója, a díván titkára

52

53

54

55

56 VÁROSOK AZ ISZLÁM KULTÚRÁBAN az omajjád kalifátus hódításai zömmel a római birodalom területét érintették, az itt lévő városhálózatot átvették, illetve felélesztették oázisvárosok antik gyökerű a lakóházak befelé fordulása (belső udvarok köré) is a város magját a piac (szűk utcácskák sűrű hálózata) képezte, e körül volt a szuk, ahol a kereskedők és a mesteremberek laktak a nagymecset általában a piac mellett állt az utcarend szabályozatlan, a lakótömböket a családok-klánok szándéka szerint alakították, illetve kapcsolták össze (akárcsak egy bediun sátortábor) a nagyobb forgalmú utcák szélességét két megrakott öszvér méretében adták meg a városfalak közelében többszintes karavánszerájok (hán, funduk, fondak) álltak a városokban állt az uralkodói palota (al-kaszr = tiszteletet parancsoló ház, alcázar), de az uralkodó tényleges lakhelye szinte mindig a városon kívül volt (pl. Medinat az-zahrá Córdoba mellett), gyakran még a közigazgatási központ is kitelepült (pl. Medinat az- Zahira ugyanott) Córdoba (X. szd. vége): 1 millió lakos, közrendű ház, előkelő ház, üzlet, 471 mecset, területe 5 ezer hektár, átmérője 22 km

57 AZ ISZLÁM ÉPÍTÉSZET ALAPELEMEI / AZ OSZLOPOS MECSET Mohamed medinai házának rekostrukciója (622 u.) / a medinai nagymecset izniki csempén (XVIII. szd.) datolyapálmákkal / a kúfai nagymecset (Masjid al-kufa, Irak, 670)

58 A DATOLYAPÁLMA FELEMELKEDÉSE a pálma mint az idő ciklikus arcának jelképe/ Egyiptom

59 A DATOLYAPÁLMA FELEMELKEDÉSE Honnan lenne nékem fiam, holott nem illetett engem ember, és nem vagyok céda? [ ] És rázd meg magadhoz a pálmafa törzsét, hadd hullasson rád friss, érett datolyát! Korán, 19. szúra (Mária), 20 és 25. vers Az első pálmát Córdobában I. Abd ar-rahmán ültette palotája (ar-ruszafa) kertjében, egy versében önmagát is ehhez hasonlította a Draâ folyó völgye / Marokkó

60 AZ ISZLÁM ÉPÍTÉSZET ALAPELEMEI / AZ EJVÁNOS MECSET AZ ISZFAHÁNI NAGYMECSET (Péntek-mecset, Masjed-e Jameh) A: északi kupolás csarnok (1088) / B: északi ejván (1121) / C: Öldzsejtü mihrábjának csarnoka (1315) / D: nyugati ejván / E: téli imacsarnok / F: déli ejván / G: Nizám al-mulk kupolás csarnoka (1073) / H: kibla-ejván / I: medresze (1366)

61 AZ EJVÁNOK SZÜLETÉSE Ktésiphón, a párthusok (Kr.e. III. szd.-224) és a Szaszanidák ( ) fővárosa / II. Khosrau Parvez ( ) palotájának csarnoka

62 KAIRÓ, HASZAN SZULTÁN-MECSET : al-haszán mamlúk szultán ( és ) építteti / 150 m x 70 x 38 m / négyejvános mecsettípus / a keresztszárak mellett medresze / a főejván mögött a szultán mauzóleuma / ebbe a tértípusba tartozik Kairóban: Bajbarsz medreszéje (1263), an-nászir Mohamed medreszéje, Kaláun szultán medreszéje (1285) és Káitbej szultán mauzóleumegyüttese ( )

63 SZAMARKAND, ULUG BÉG MEDRESZÉJE (Üzbegisztán) / Ulug bég ( ) tudós, csillagász, majd szultán

64 AZ ISZLÁM ÉPÍTÉSZET ALAPELEMEI / A KUPOLÁS MECSET ISZTAMBUL, SÜLEYMANIYE CAMII / SZULEJMÁN-DZSÁMI / A HATALMAS Maga Szulejmán választotta ki a leendő komplexum helyét a korábban leégett Régi Palota területén / : Szinán tervei szerint épül / mecset belső hossza: 59 m, szélessége: 58 m, kupola magassága: 53 m, átmérője: 27,5 m 1. mecset; 2. Szulejmán türbéje; 3. Hürrem türbéje; 4. korán iskola; 5. kút; 6. iskola; 7. medresze I.; 8. medresze II.; 9. orvosi egyetem; 10. kórház; 11. szegénykonyha; 12. vendégház; 13. Mimar Szinán sírja; 14. janicsár aga szállása; 15. medresze III.; 16. medresze IV.; 17. fürdő; 18. jogi iskola és kollégium; 19. medresze

65 AZ ISZLÁM ÉPÍTÉSZET / MEDRESZÉK ERZURUM, ÇIFTE MINARE-MEDRESZE 1250 k. / ejvános, nyitott belső udvarú medresze, emeletes oldaltraktusokkal / MINIATURK

66 AZ ISZLÁM ÉPÍTÉSZET ALAPELEMEI / FÜRDŐK Hammam = gőzfürdő / Törökfürdő

67 AZ ISZLÁM ÉPÍTÉSZET ALAPELEMEI / HÁNOK, SZERÁJOK TUZHISAR, SZULTÁN-HÁN (karavánszeráj Sivas és Kayseri között) / keresztfolyosókkal tagolt masszív, oszlopos csarnok / udvar közepén: kösk, emeletén imateremmel

68 AZ ISZLÁM ÉPÍTÉSZET ALAPELEMEI / HÁNOK, SZERÁJOK GRANADA, CORRAL DEL CARBÓN, KARAVÁNSZERÁJ (funduk / fondak) 1336: I. Júszuf

69 AZ ISZLÁM ÉPÍTÉSZET ALAPELEMEI / A BAZÁR Kapali Çarsi / Fedett Bazár

70 Uzun Çarsi / Hosszú Bazár

71

72 AZ ISZLÁM ÉPÍTÉSZET ALAPELEMEI / A LAKÓHÁZ az antik hagyományoknak megfelelően a lakóház befelé fordul, a helyiségeket egy (vagy több) belső udvar köré szervezik Az udvar közepén kút (vízvezeték, kút, ciszterna) kifelé, az utca felé alig nyílnak nyílások, csak balkonok (kilátás biztosítása, belátás meggátlása) A bejáratot úgy helyezik el, hogy a kapuból ne lehessen az udvarra belátni hárem (h.r.m = védett hely: szentély) minden lakónegyedben volt legalább egy, a római thermák mintájára épült kis gőzfürdő (hammam), amely felváltva volt nyitva a férfiak (reggel) és a nők számára (délután) nagy mosdás (fürdőben): házasélet után, betegség után, új ruha felvétele előtt, börtönből való szabaduláskor, esküvő előtt

73 AZ ISZLÁM ÉPÍTÉSZET ALAPELEMEI / VIDÉKI PALOTÁK MUSATTHA, PALOTA (Jordánia) / II. al-valíd (fasík = gonosztevő), kicspongásairól híre omajjád kalifa ( ) építteti / befejezetlen SZAMARRA, PALOTAVÁROS (Irak) / al-mutaszim abbászida kalifa ( ) építteti nem sokkal a város alapítását (836) követően

74 hét: dátum: előadás témája: előadó: 1. február 7. Bevezetés, az iszlám vallás és kultúra rövid bemutatása, az iszlám és az általa érintett RP területek történeti vázlata 2. február 14. Előzmények a Közel-Kelet, Közép-Ázsia és Perzsia iszlám-előtti építészete DL 3. február 21. Az Omajjád-kalifátus építészete DL 4. február 28. Az Abbászida-kalifátus építészete DL 5. március 6. Kristályparadicsom Al Andalus építészete az Omajjádoktól a Nászridákig RP 6. március 13. A szeldzsuk szultánság építészete RP 7. március 20. Perzsia iszlám építészete DL 8. március 27. Iszlám építészet Afrikában DL 9. április 3. Iszlám építészet Közép-Ázsiában RP 10. április 10. Az Oszmán birodalom építészete RP 11. április 17. alkotóhét miatt elmarad! április 24. Iszlám hatások Európa középkori építészetében - Spanyolország és Szicília RP 13. május 1. ünnepnap miatt elmarad! -

75 Semmi sem árt annyit a hívők szilárdságának, mint az építészet.