AZ ISZLÁM ÉPÍTÉSZET TÖRTÉNETE. 1. rész. Bevezető. az iszlám kultúra rövid bemutatása, az iszlám és az általa érintett területek történeti vázlata

Átírás

1 AZ ISZLÁM ÉPÍTÉSZET TÖRTÉNETE 1. rész Bevezető az iszlám kultúra rövid bemutatása, az iszlám és az általa érintett területek történeti vázlata Daragó László / Rabb Péter / 2014 ma sa a Allah (am.: amit Isten tesz, az jól van) oszmán díszcsempe, XIV. szd.

2 AZAN / ADHAN / EZAN / AZ IMA KEZDETÉNEK HÍRÜL ADÁSA SZUNNITA 4x هللا أكبر Allahu Akbar Isten a legnagyobb! 2x أشهد أن ال اله إال الل Ash-hadu al-la ilaha illallah Tanúsítom, hogy nincs más Isten az Egyetlen Igaz Istenen kívül! 2x أشهد أن محمدا رسول الل Ash-hadu anna Muħammadu Rasulullah Tanúsítom, hogy Mohamed az Isten küldötte! 2x حي على الصالة Hayya 'ala s-salah Gyertek az imára! 2x حي على الفالح Hayya 'ala 'l-falah Gyertek az üdvösségre! 2x هللا أكبر Allahu Akbar Isten a legnagyobb! 1x ال إله إال هللا La ilaha illallah Nincs más Isten az Egy Igaz Istenen kívül! SÍITA 4x هللا اكبر Allahu Akbar Isten a legnagyobb! 2x اشهد ان ال اله اال هللا Ash-hadu al-la ilaha illallah Tanúsítom, hogy nincs más Isten az Egyetlen Igaz Istenen kívül! 2x اشهد ان محمدا رسول الل Ash-hadu anna Muħammadu Rasulullah Tanúsítom, hogy Mohamed az Isten küldötte! 2x اشهد ان عليا ولي هللا Ash-hadu anna Aliya wali-ul-lah Tanúsítom, hogy Alí az Isten helyettes(ítőj)e! 2x حي على الصالة Hayya 'ala s-salah Gyertek az imára! 2x حي على الفالح Hayya 'ala 'l-falah Gyertek az üdvösségre! 2x حي على خير العمل Hayya- al Khair al amal Eljött az igazi hőstettek ideje! 2x هللا اكبر Allahu Akbar Isten a legnagyobb! 2x ال اله اال هللا La ilaha illallah Nincs más Isten az Egy Igaz Istenen kívül!

3 AZ ISZLÁM DINASZTIÁK IDŐRENDI TÁBLÁZATA (IGEN TUDOMÁNYOS)

4 AZ ISZLÁM VILÁG MA (2010) Ország neve Lélekszáma % Ország neve Lélekszám % Ország neve Lélekszáma % Indonézia ,1 Algéria ,2 Jemen ,0 Pakisztán ,4 Marokkó ,9 Kína ,8 India ,6 Irak )8,9 Szíria ,8 Banglades ,4 Szudán ,4 Malajzia ,4 Egyiptom ,7 Afganisztán ,8 Oroszország ,7 Nigéria ,9 Etiópia ,8 Niger ,3 Irán ,6 Üzbegisztán ,5 Törökország ,6 Szaúd-Arábia ,5 Összesen ,4

5 ALAPFOGALMAK iszlám,اإلسالم) al-ʾislām) odaadás, azaz teljes odaadás Isten iránt (مسلم) muszlim aki aláveti magát, aki átadja magát Istennek, azaz az iszlám híve,مسلمان) a muzulmán mely a perzsa nyelvből mosalman) török közvetítéssel került Európába kerülendő, akárcsak a mohamedán kifejezés, mely alapjaiban téves, sőt az iszlám világban pejoratív értelmű (a 60-as évek óta a tudományos nyelv nem használja). dzsamáa,تكفير) jama a) közösség, vallási gyülekezet, a muszlim közösség (umma) szokásos muszlim elnevezése mecset (, masjidمسجد maszdzsid) a leborulás helye / elsősorban az istentisztelet (szalát) céljára épített épület dzsámi ( مسجد جامع يزد Masjid-e-Jāmeh) a péntek déli istentisztelet (szalát al-dzsuma) céljaira (is) épített épület. A mihráb mellett szószéket (minbárt) is tartalmaz, ahonnan a prédikáció (khutba) elhangzott. Emiatt gyakran (tévesen) Péntek-mecsetnek is hívják bár a Nagymecset szerencsésebb elnevezés lenne. A magyarba török közvetítéssel (Çami) került.

6 AZ ISZLÁM ÉS EURÓPA ISMERKEDÉSE I. / A BIZÁNCI BIRODALOM a Komnénos-ok birodalma (1180 k.) a Latin-császárság ( ) Bizánc vége (1400 k.) Bizánc aranykora (IX-X. szd.): győzelem a bolgárok, az oroszok és az arabok felett / 1014: a birodalom határai az Adriától Arméniáig, a Dunától az Eufráteszig terjednek A hanyatlás: 1048: besenyők az Al-Dunánál, normannok Dél-Itáliában, szeldzsukok Kis-Ázsiában / 1071: a manzikerti vereség (Kis-Ázsia a szeldzsdukoké) / 1091: a normannok elfoglalják Szicíliát / : Velence privilégiumai / : magyarnormann-ellenes szövetség / 1185: Bulgária kilép a birodalomból / 1204: IV. keresztes hadjárat / 1300 k.: Kis-Ázsia az oszmántörököké / 1326: Bursa elfoglalása / 1357: Gallipoli elfoglalása / 1362: Edirne elfoglalása / 1453: Konstantinápoly elfoglalása

7 AZ ELSŐ KERESZTES HÁBORÚ / BIZÁNC VS. PERZSIA Előzmények: 260: Edesszai csata, I. Sápúr győzelme Valerianus császár felett 389: bizánci-perzsa egyezmény Armenia felosztásáról : I. Justinianos császár : I. Khuszrau Anósírván 532 és 561: bizánci-perzsa béke : újabb bizánci-perzsa háború : Maurikios császár 584: Ravennai Exarchatus 591: Karthagoi Exarchatus : II. Khuszrau Parvéz : Phókas császár : I. Héraklios császár Események: 602: II. Khuszrau elfoglalja Szíriát 611: Antiokhia elfoglalása 613: Damaszkusz elfoglalása 614: Jeruzsálem elfoglalása, a Szent Kereszt elrablása 619: Egyiptom (Bizánc éléskamrája) elfoglalása 626: a perzsa sereg ismét Chalkedónig menetel, az avarok és a szlávok ostromgyűrűt vonnak Konstantinápoly köré 610 u. A thema-rendszer bevezetése Bizáncban 619: bizánci-avar béke 623: Gaznak város (I. Ardasír palotája és a Zoroaszter-templom) felégetése 624: I. Héraklios elfoglalja Azerbajdzsánt 627: döntő győzelem a perzsák felett (Ninivei csata), Ktésziphón lerombolása 628: II. Khuszrau halála 651: a szászánida birodalom vége : A Szent Kereszt felemelése Jeruzsálemben

8 HÉRAKLIOS FELEMELI A SZENT KERESZTET (A Szentkereszt felmagasztalása, szeptember 14.) Héraklios császár álma (Agnolo Gaddi, ) / Héraklios császár Jeruzsálembe viszi a Szent Keresztet (németalföldi mester, XV. szd.) / Héraklios visszaviszi a Szent Keresztet ( Michele di Matteo Lambertini, ) / Héraklios császár és a Szent Kereszt (Berry hercegének hóráskönyve, ) / Héraklios császár Szent Bernát, Szent Márton és Szent Heléna oldalán Jeruzsálembe viszi a Szent Keresztet ( ismeretlen mester, XV. szd.) / Héraklios Jeruzsálembe viszi a Szent Keresztet (Johann Wolfgang Baumgartner, Bergen, 1758)

9 A Szent Kereszt felemelése ( Piero della Francesca, Arezzo, )

10 A Héreklios és II. Khuszrau közötti csata (Ninivei csata, Piero della Francesca, Arezzo, )

11

12 AZ ISZLÁM ÉS EURÓPA ISMERKEDÉSE II. / A KERESZTES HÁBORÚK Ibériai-félsziget: : a félsziget elfoglalása / 732: a Poitiers-i csata / Reconquista: IX. szd Szentföld: 637: Jeruzsálem elfoglalása (Omár kalifa) / Keresztes hadjáratok: (1396)

13 Titus Burckhardt (Ibrahim Izz Al-Din, ) filozófus, történész, művészettörténész Kristályparadicsom Iszlám tradíció a mór kultúrában. Budapest, Stella Maris, 1994.

14

15 AZ ISZLÁM ÉS EURÓPA ISMERKEDÉSE III. / DÉL-ITÁLIA Szicília : az első arab támadások / : elfoglalás (az Abbászida kalifátus része) / : önálló Szicíliai Emirátus Dél-Itália : önálló Bari Emirátus

16 MONREALE / KATEDRÁLIS 1172: a Palermo-i püspök hatalmának ellensúlyozására II. Vilmos szicíliai király ( ) rivális templom, kolostor és palota építésébe kezd (toszkán hatás: Pisa-i Bonnano) / 1182: a templom áll / 1183: III. Lucius pápa megalapítja a püspökséget /1200: kolostor felépül

17 AZ ISZLÁM ÉS EURÓPA ISMERKEDÉSE IV. / AZ OSZMÁN BIRODALOM I. 1301: Oszmán legyőzi Baphaionnál a bizánci sereget / 1326: Bursa elfoglalása / 1331: Nikaia (Iznik) elfoglalása / 1337: Nikomédeia (Izmit) elfoglalása / 1340: Kis-Ázsia az oszmánoké / 1345: átkelés a Boszporuszon / 1354: Ankara elfoglalása, Gallipoli elfoglalása, a balkáni terjeszkedés kezdete / 1361: Hadrianopolis (Edirne) elfoglalása / 1389: rigómezei csata / 1390: Karamánia elfoglalása / 1394: a Rúm szultánja cím felvétele / 1396: a nikápolyi csata / 1402: az ankarai csatavesztés / 1444: a várnai csata / 1453: Konstantinápoly elfoglalása / 1456: a nándorfehérvári csatavesztés / 1514: a csaldiráni csata / 1516: Szíria és Egyiptom elfoglalása / 1521: Nándorfehérvár bevétele / 1526: a mohácsi csata / 1532: Jemen elfoglalása / 1534: Irak elfoglalása / 1541: a török hódoltság kezdete Magyarországon / 1566: a szigetvári csata, I. Szulejmán halála

18 AZ ISZLÁM ÉS EURÓPA ISMERKEDÉSE IV. / AZ OSZMÁN BIRODALOM II. (rabok, követek, kalmárok úti beszámolói) Magyarországi György, korábban: Szászsebesi Névtelen ( ): van-e olyan bölcs ember, aki ne rendülne meg, látva a hitetlenek erkölcsi erejét? [ ] Ezek az emberek természetes ösztönből teszik azt, amit a keresztényeknek Isten előtt fogadott ígéretük szerint Krisztusért és hitükért kellene tenniük. (Róma, 1480 k.) Georgievics Bertalan ( ) Kuripesics Benedek (1530) Rubigally Pál (1540) Huszti György ( ) Hieronymus Łaski (1540) Dernschwam János ( ) Cristóbal de Villalón ( ) Ungnád Dávid ( ) Wathay Ferenc ( )

19 AZ ISZLÁM VILÁG FELFEDEZÉSE I. / NAPÓLEON EGYIPTOMI HADJÁRATA

20 AZ ISZLÁM VILÁG FELFEDEZÉSE II. / AZ ELSŐ KUTATÓK Vámbéry Ármin ( ) utazása Közép-Ázsiában: (valójában: április-november) A tudományos fegyelmezettség szemüvegén át nézve mindenesetre hiba volt ez, de engem csak az újdonszerű, az ismeretlen és az előttem még meg nem írt dolog izgatott. [ ] Ha megmaradok a keleti tudomány megszokott ösvényén, vagyis, ha képes lettem volna hozzászoktatni elmémet a nyelvtani szőrszálhasogatáshoz és az elméleti kutatók vizsgálódásain való tűnődéshez, békén művelhettem volna keleti veteményem kertecskéjét, a szaktudósok ismeretes módja szerint. De uram Isten! Az olyan emberből, ki dervis módjára egy árva garas nélkül barangolta be az iszlám egész világát, ki eminensül gyakorlatias irányával meglelte helyét az élet oly sokféle helyzetében s kit végezetül józan és a tényekhez ragaszkodó felfogásra késztettek a körülmények, az olyan embertől ki várná azt, hogy elméleti szőrszálhasogatásokba mélyedjen és idealista, üres szemlélődésnek adja magát? Szobatudós sohasem válhatott volna belőlem. (Vámbéry Ármin: Küzdelmeim, 1905) A serény munka öndicséret, hivalkodás és saját teljesítménye túlértékelése közben folyt. Naponta hallhattam, hogy a dervisutazás a tudományos turizmus legnagyszerűbb teljesítménye volt, s hogy tanárom a legnagyobb orientalista a világon. A híres férfiú, ahogy ezt 15 éves érintkezés után immár bizonyosan tudtam: hitvány, hazug, jellemtelen, velejéig rossz ember; lelkének egyetlen rezdülése sem hajlott soha a jóra. Tudományos karaktere szédelgés, morális lénye önzés és pénzsóvárság, társadalmi ténykedése reklámfogás és rászedés. (Goldziher Ignác Vámbéry Árminról)

21 AZ ISZLÁM VILÁG FELFEDEZÉSE III. / A KUTATÁS KEZDETEI Stein Aurél ( ) 1883-tól Angliában él, Londonban, Oxfordban, Cambridge-ben tanul Utazásai: 1886 India; Takla-Makán déli pereme, romvárosok felfedezése Sven Hedin nyomában; Góbi sivatag, Takla-Makán északi része, buddhista barlangtemplomok felfedezése; Kelet-Irán.

22 AZ ISZLÁM VILÁG FELFEDEZÉSE IV. / A KUTATÁS HŐSKORA Goldziher Ignác ( ) Germanus Gyula ( )

23 KÓS KÁROLY / SZTAMBUL SZERELMESE 1917 eleje: A Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet megalakulása Hekler Antal vezetésével / : Kós Károly kihelyezett építész Sztambulban állami kiküldetéssel / 1918 nyarán a kormány váratlanul hazarendeli, hogy József főherceg számára egy vadászkastélyt tervezzen a görgényi kincstári erdőségben

24

25

26

27

28

29

30 IRÁNY A NET! / IRÁN A FACEBOOKON fb/architecture of iran fb/contemporary architecture of iran fb/islamic heritage fb/iam architect iran fb/iran at glance fb/explore the beauty of iran fb/iran art and architecture fb/iran vernacular architecture fb/iran archaeology

31

32 Ibn Battúta, teljes nevén Mohamed ibn Abdallah ibn Mohamed Ibrahim ibn Mohamed ibn Ibrahim ibn Júszuf Abú-Abdullah ben Tangerben született, egy nemzedékek óta vallásjoggal foglalkozó családban ben, 21 évesen vágott neki a világnak, hogy a haddzs-ot, a mekkai zarándoklatot teljesítse. Ekkor indul közel három évtizedig tartó kalandozása. Utazását Ibn Dzsuzaj örökítette meg könyvben 1354-ben. Ibn Battúta 1369-ben, mint Fez köztiszteletnek örvendő főbírája fejezte be földi utazását. Az útvonal ( , zárójelben a mai országnevek): Tanger (Marokkó) Fez Marrakesh Tlemcen Miliana Algír (Algéria) Constantine Annaba Tunisz (Tunézia) Sousse Sfax Gabés Tripoli (Líbia) Kairó (Egyiptom) Alexandria Kairó Aidhab Kairó Jeruzsálem (Izrael) Betlehem Hebron (Libanon) Damaszkusz (Szíria) Medina (Szaúd-Arábia) Mekka Baszra (Irak) (Perzsia) Dzsidda (Szaúd-Arábia) Mekka Dzsidda Mogadishu (Szomália) Mombasa (Kenya) Szuahili-part (Tanzánia) Dhofar (Omán) Rijad (Szaúd-Arábia) Bahrain Al Hasa (Szaúd-Arábia) Hormuzi szoros (Jemen) Dzsidda Kairó (Szíria) Konya (Törökország) Krím-félsziget Bolgár (Oroszország) Volga-menti síkság Kazany - Konstantinápoly (Törökország) Szaraj (Oroszország) Híva (Üzbegisztán) Buhara Szamarkand Balkh (Afganisztán) Khoraszán Lahore (Pakisztán) Karachi Sukkur Multan Delhi (India) (Sri Lanka) (Maldív-szigetek) Koromandel-part (India) Malabár-part Bengál Asszam Szumátra (Indonézia) Zajtun (Kína) Peking (Burma) Szumátra Malabár-part Bagdad (Irak) (Szíria) Kairó Mekka Kairó Alexandria Algír Fez Granada (Spanyolország) Fez Timbuktu (Mali) Gao (Mauritánia) - Fez

33

34 (أركان اإلسالم AZ ISZLÁM ÖT PILLÉRE (arkān-al-islām Hitvallás ( saháda) Nincs más isten csak az Egy Igaz Isten és Mohamed az ő prófétája. (Korán 37:35) Nyilvános, önkéntes és visszavonhatatlan kimondása a muszlim közösségbe történő befogadás előfeltétele. Ima (szalát) Alamizsnaadás (zakát) Rituális böjt (szaum) Napi ötszöri ima (istentisztelet): hajnalban, délben, kora délután, alkonyatkor és éjszaka. Az ima előtt el kell végezni a rituális mosakodást. Az ima Allahhal való személyes érintkezés. Az ima bármikor és bárhol elmondható, de célszerű azt imaidőben végezni. Eredetileg önkéntes jámbor cselekedet volt, amely már a korai iszlám idején törvényben előírt, a vagyoni különbségek enyhítésére irányuló adófizetési kötelezettséggé (zakát = szegényadó) vált. Alapja az a kötelezettség, hogy minden muszlimnak meg kell osztania a vagyonát kevésbé tehetős hittársaival. A zakát tehát vallási kötelezettség. Ramadán (Ramazán), a muszlim naptár kilencedik hónapja eredetileg az önkéntes önmegtagadás időszaka volt, később vallási kötelezettséggé vált. A testi önfegyelem a belső megtisztulást szolgálja. Mekkai zarándoklat (haddzs) A mekkai zarándoklatot minden felnőtt muszlimnak életében legalább egyszer el kell végeznie, lehetőleg a muszlim naptár tizenkettedik hónapjában (dzú l-hiddzsa).

35 SZUNNA vs. SÍIA 632: Mohamed halála : Abu Bakr (Áisa apja, Mohamed apósa) : Omár (Umár, Mohamed apósa) : Oszmán (Uthmán, Umajja-törzs, Mohamed veje) : Ali (Fátima férje, Mohamed veje, egyben unokatestvére) : Muávijja (Omár óta Szíria kormányzója, Omajjád-dinasztia) 680: Ali fia, Huszajn halála (Kerbalai csata) SZUNNA / SZUNNITA: Szunna (س ن ة) am.: hagyomány = eredetileg: Mohamednek és társainak a hadíszokban leírt viselkedése / ahlu sz szunna va l dzsamáa ( السنة أهل ) am.: a hagyomány és a közösség népe A kalifa (am.: helyettes, utód) személye választható. SÍIA / SÍITA: Sía t Alí ( شيعة علي ) am.: Ali pártja Akinek én ura vagyok, annak Ali is az ura! (Mohamed, a Ghandír-i hádisz szerint) A próféta kizárólagos utódja Ali vérszerinti utódja lehet. Alit és leszármazottait csalhatatlan imámoknak (imám = útmutató, vezető) tekintik és csaknem annyira tisztelik, mint magát a prófétát. Az imámoknak tökéletesnek kell lenniük. Kháridzsiták (kivonulók): A Muávijjával egyezkedni kényszerülő Ali magatartásán felháborodók felkelést szítottak (657., a Siffíni csata után), magát Alit a kúfai nagymecsetben meggyilkolták. Jemenben önálló államot hoztak létre. Ötös síiták (zajditák, Zajd ibn Ali, Ali fia): Legmérsékeltebb irányzat. Hetes síiták (iszmáiliták): A hatodik imám (rejtőzködő) fia az utolsó valódi imám. Bagdadot, Mekkát kifosztják. 969: Tunézia, Egyiptom, Szíria és Jemen elfoglalása (Fátimida kalifátus) / aszaszinok Tizenkettes síiták (imámiták): A 874-ben meghalt tizenegyedik imám kisebbik (rejtőzködő) fia az utolsó valódi imám. Irán államvallása 1501 óta (Iszmáil sah, Szafavida-dinasztia)

36 AZ IRÁNI ISZLÁM ARCAI (Goldziher Ignác és Simon Róbert nyomán) SZUNNITA ISZLÁM: A közösség konszenzusán (idzsma) alapul (~ sémi egalitariánizmus) TIZENKETTES SÍITA ISZLÁM: Tekintélyegyház (~ iráni (perzsa-szászánida) istenkirály eszméje) Imám (am.: vezető, útmutató): Istentől inspirált, vitathatatlan (feltétel nélküli) tekintéllyel bíró tanító Feladata a közösség szellemi irányítása, s az, hogy az ellenségtől körülvéve fennmaradjanak. Az adott közösségnek, ha nem akar tévelyegni, szüksége van egy Istentől inspirált, csalhatatlan vezetőre, akinek Allah tévedhetetlenséget (isma) adott. A Prófétától csak az különbözteti meg, hogy nem hirdet új kinyilatkoztatást, ám tudása a múlt és a jelen dolgokról, a korábbi hirdetésekről, azok értelméről ugyanolyan, mint a korábbi prófétáké. Mindezt az előző imámtól tudja meg, annak halála előtti pillanataiban. Egy időben csak egy imám létezhet. A hadíszokat nem Mohamed társai (a közösség) hitelesítik, hanem az imám, akinek kijelentései a prófétai hagyomány legitim folytatását adják. A prófétai hagyományból csak a maguk álláspontját igazoló hadíszokat fogadják el. Molla / mulla (az arab mawla szóból): alsópapság, működési területük: oktatás, istentisztelet, házasságkötés, temetés) Mudzstahid: Az egyházi hierarchia csúcsán álló elit, önálló véleményalkotásra jogosult jogértelmező huddzsat al-iszlám (az iszlám érve), közöttük az áyátullá aluzmá a legtekintélyesebb (Áyat Alláh = Isten csodája) Imám (a modern korban): legfőbb vallási-politikai vezető, a 12. (rejtőzködő) imám képviselője. Ruhollah Khomeini (Khumayní) nagyajatollah ( ) Seyyed Ali Khamenei nagyajatollah (1989-)

37 AZ ISZLÁM VILÁG MA (2010) Ország neve Lélekszáma % Ország neve Lélekszám % Ország neve Lélekszáma % Indonézia ,1 Algéria ,2 Jemen ,0 Pakisztán ,4 Marokkó ,9 Kína ,8 India ,6 Irak )8,9 Szíria ,8 Banglades ,4 Szudán ,4 Malajzia ,4 Egyiptom ,7 Afganisztán ,8 Oroszország ,7 Nigéria ,9 Etiópia ,8 Niger ,3 Irán ,6 Üzbegisztán ,5 Törökország ,6 Szaúd-Arábia ,5 Összesen ,4

38 A HÓDÍTÓ ISZLÁM ARCA I. / A TÜRELEM VALLÁSI TÜRELEM (tolerancia) az iszlám etnikai megkülönböztetést nem ismer, csak vallási alapút, ezek alapján: muszlimok - szunnita vs. síita megkülönböztetés - iszlám hitre tért más vallásúak nem muszlimok, de az írás népei (ahl al-kitáb) közé tartozók (júdaizmus és kereszténység), illetve a zoroasztrianizmus hívei (védett kisebbségek) - belső autonómiával rendelkező, jogilag szabályozott státuszú alattvalók, akik vallási különadó megfizetése mellett szabadon élnek, a katonai szolgálat terhe nélkül, egyetlen feltétel: az iszlámnak, mint törvénynek az elfogadása - ez a békésnek tekinthető viszony a keresztes háborúk során változik meg, ettől fogva az ellenállást tanúsítókat hadizsákmánynak tekintették, hacsak át nem tértek az iszlámra egyéb hitetlenek (A vallási türelem különlegesség Hispániában, az ariánus-keresztény vizigót egyház meglehetősen erőszakosan és mereven kezelte a más vallásúakat.) SZENT HÁBORÚ (dzsihád = törekvés) A szent háborút Mohamed fogalmai szerint addig kell folytatni, míg az ellenség meg nem tér az iszlám hitre, illetve meg nem fizeti a vallási különadót - nagy szent háború: a belső ellenséggel szemben (maga a Gonosz ellen) - kis szent háború: a külső ellenséggel szemben ( klasszikus dzsihád) RABSZOLGÁK muszlimot rabszolgává tenni nem lehet, ezért általában Kaukázus-vidéki (pl. cserkesz), ill. keresztény (előbb szláv, majd főleg balkáni) foglyokat vetnek rabszolga sorba jogi helyzetük az európai sorstársaik felett áll, sérelem esetén bírósághoz fordulhatnak, rendelkezhetnek vagyonnal és szabadságukat pénzen megválthatják, illetve áttérve az iszlámra felszabadulhatnak A TÜRELEM KÖLCSÖNÖS(?) MEGNYILVÁNULÁSA HISPÁNIÁBAN: mozarabok iszlám fennhatóság alatt élő keresztények mudéjarok keresztény fennhatóság alatt élő muszlimok 1492: a zsidókat és a muszlimokat kiűzik Hispániából

39 A HÓDÍTÓ ISZLÁM ARCA II. / A MEGISMERÉS IRÁNTI VÁGY Arisztotelész tanítás közben l-hvárizmi (VIII-IX. szd.) al-bírúni ( ) A görög tudomány felfedezése és kommentálása (forrás: Alexandria, Szíria): Szókratész, Platón, Arisztotelész művei (VII-IX. szd.) Európába közvetítése Spanyolországon (Toledó, Segovia, Salamanca egyeteme), ill. Szicílián keresztül. Filozófia: al-kindi ( ) / al-farábi (a Második Mester, ) / Ibn Rusd (Averroës, ) Matematika: Muhammad ibn Músza l-hvárizmi (VIII-IX. szd.) arab számok, a nulla fogalmának bevezetése, logaritmusok, az algebra (Hiszab al-dzserval Mukabalah) kidolgozása / Músza fiai (IX. szd.) a kúpok és ellipszisek matematikai alapjai, a kúpszelep kidolgozása Csillagászat: al-bírúni ( ) a föld méretének, hosszúsági és szélességi köreinek kiszámítása 3 tizedes jegy pontossággal Alkímia: Dzsábir ibn Hajján ( 813) kénsav, salétromsav és citromsav azonosítása, a szublimáció, redukció és a desztilláció eljárásainak leírása, a királyvíz és az etanol felfedezése Orvoslás: Muhammad ibn Zararijja ar-rázi ( ) a himlő és a kanyaró azonosítása, a láznak a szervezet védekező rendszerében betöltött szerepének felismerése, a bábaság intézményének bevezetése / Hunajn ibn Iszhák ( ) Tíz értekezés a szemről / Ibn Szína (Avicenna, ) a cukorbetegség diagnosztizálása, a tüdővész fertőző voltának felismerése / al-dzsáhiz ( ) a modern evolúciós elmélet előfutára

40 A HÓDÍTÓ ISZLÁM ARCA III. / A MEGISMERÉS IRÁNTI VÁGY al-idríszi térképe (1154) Piri Reis térképe (1521) Asztrolábium (Toledó, 1067) al-dzsazari vízemelője (VII. szd.) Hunaj ibn Iszhák ( ) vérkeringés (perzsa, XV. szd.)

41

42 AZ ISZLÁM TÉRHÓDÍTÁSA / A BIZÁNCI BIRODALOM HANYATLÁSA a Komnénos-ok birodalma (1180 k.) a Latin-császárság ( ) Bizánc vége (1400 k.) Bizánc aranykora (IX-X. szd.): győzelem a bolgárok, az oroszok és az arabok felett / 1014: a birodalom határai az Adriától Arméniáig, a Dunától az Eufráteszig terjednek A hanyatlás: 1048: besenyők az Al-Dunánál, normannok Dél-Itáliában, szeldzsukok Kis-Ázsiában / 1071: a manzikerti vereség (Kis-Ázsia a szeldzsdukoké), a normannok elfoglalják Szicíliát / : Velence privilégiumai / : magyarnormann-ellenes szövetség / 1185: Bulgária kilép a birodalomból / 1204: IV. keresztes hadjárat / 1300 k.: Kis-Ázsia az oszmántörököké / 1326: Bursa elfoglalása / 1357: Gallipoli elfoglalása / 1362: Edirne elfoglalása / 1453: Konstantinápoly elfoglalása

43 AZ OMAJJÁD KALIFÁTUS ( ) 632: Mohamed halála / : Abu Bakr kalifa / : Omár kalifa / 634: Palesztina meghódítása / 635: Damaszkusz elfoglalása / 638: Jeruzsálem elfoglalása / 637: a perzsa szászánida birodalom eleste / 639: Muávijja Szíria kormányzója, egyiptomi hadjárat / 642: Alexandria elfoglalása / : Oszmán kalifa / 661: Alí meggyilkolása / : Muávijja kalifa / 664: Kabul elfoglalása / 670: Kairuán alapítása, a kúfai nagymecset építése / : I. Jazíd kalifa / 680: Huszajn, Alí fiának meggyilkolása Kerbalában (a síita szekta születése) / : a Szikla-mecset építése / 698: az arab a hivatalos nyelv / 704: Szamarkand elfoglalása / : a damaszkuszi nagymecset építése / : Andalúzia meghódítása / 720: Narbonne elfoglalása / 725: Carcassone és Nimes elfoglalása / 732: a poitiers-i vereség / 750. április 22.: Damaszkusz eleste, az Omajjádok kiírtása / : Abbász kalifa

44 AZ ISZLÁM SZAKRÁLIS ÉPÍTÉSZET KEZDETEI / AZ OSZLOPOS MECSETEK Mohamed medinai házának rekonstrukciója (622 u.) / a mekkai nagymecset (Masjid al-haram, VII. szd.) ideálterve / a kúfai nagymecset (Masjid al-kufa, Irak, 670)

45 A DATOLYAPÁLMA FELEMELKEDÉSE a pálma mint az idő ciklikus arcának jelképe / Egyiptom

46 A DATOLYAPÁLMA FELEMELKEDÉSE Honnan lenne nékem fiam, holott nem illetett engem ember, és nem vagyok céda? [ ] És rázd meg magadhoz a pálmafa törzsét, hadd hullasson rád friss, érett datolyát! Korán, 19. szúra (Mária), 20 és 25. vers Az első pálmát Córdobában I. Abd ar-rahmán ültette palotája (ar-ruszafa) kertjében, egy versében önmagát is ehhez hasonlította a Draâ folyó völgye / Marokkó

47 A DAMASZKUSZI NAGYMECSET / (Şam) 706: a város központjában álló Keresztelő Szent János-bazilikát lebontják / : a nagymecset építése I. Valíd kalifa ( ) uralkodása alatt / nyitott, többhajós oszlopos mecset-típus / a mecsetben elhelyezik Keresztelő Szent János fejereklyéjét

48

49

50 AZ ISZLÁM SZAKRÁLIS ÉPÍTÉSZET KEZDETEI / CENTRÁLIS ÉPÜLETEK Jeruzsálem (Al-Quds), Szent Sír-templom IV. szd.: építés (Ilona, Nagy Kónstantin anyja), 1009: lerombolás / Ezra, Szent Györgytemplom (515) / Jeruzsálem, Szikla-szentély (Masjid Qubbat As-Sakhrah, Abd al-malik, 691)

51 AZ ABBÁSZIDA-KALIFÁTUS ( /1258) : Abbász kalifa (a mészáros) / : Al-Manszúr kalifa / 762: Bagdad alapítása / : Hárún ar-rasid / 836: Szamarra alapítása / : szamarrai nagymecset építése / : a kairói Ibn Túlún-mecset építése / : a kairuáni nagymecset építése / : Firdauszi (Királyok könyve, Sáhnáme) / 969: Egyiptom a Fátimidáké / 1009: a Szent Sír-templom lerombolása / 1055: a szeldzsuk Togrul elfoglalja Bagdadot / 1258: a mongol invázió véget vet az Abbászida Kalifátusnak / számánidák:

52 A SZAMARRAI NAGYMECSET 836: al-mutaszim, Harun ar-rasid fia Szamarrát jelöli ki új fővárosul / : nagymecset építése ( al-mutavakkil kalifa) / 236 x 156 m belső oldalhossz (3:2) / 444 x 376 m külső / minaret (Málvija = spirál) 50 m magas / éegetett tégla falak / fából készült lapos tető Ugyanezt a típust képviseli az iszfaháni nagymecset első periódusa is (Irán, 840 u.), ezt 4 ejvánnal bővítik a XII. szd. elején

53 KAIRÓ, IBN TÚLÚN-MECSET : Ahmad ibn-túlún (egy buharai török rabszolga fia, ) Egyiptom és Szíria kormányzója építteti saját városnegyedében / a külső falszoros (zijáda) zsilipként és a rituális mosdás helyszíneként szolgált / XIII. szd.: minaret a minrábbal szemben

54 AZ ISZFAHÁNI NAGYMECSET (Péntek-mecset) / مسجد جامع اصفهان Masjid-e-Jāmeh Esfahan A: északi kupolás csarnok (1088) / B: északi ejván (1121) / C: Öldzsejtü mihrábjának csarnoka (1315) / D: nyugati ejván / E: téli imacsarnok / F: déli ejván / G: Nizám al-mulk kupolás csarnoka (1073) / H: kibla-ejván / I: medresze (1366)

55 SZÁMÁNIDÁK ( ) Iráni eredetű dinasztia Transzoxániában, Afganisztánban és Perzsia egyes vidékein / főváros: Buhara / alapító: Számán (Saman), régi iráni papcsalád leszármazottja / négy fia: Szamarkand, Fegána, Sás és Herát kormányzói / a szamarkandi kormányzó fivére, Iszmáil Számáni ( ) megsemmisítette az iráni szafárida birodalmat, elfoglalta Afganisztán és Perzsia nagyobb részét Horászánnal együtt / II. Naszr ( ) alatt a birodalom határai Bagdadtól Turkesztánig és az indiai határig terjedt / 945 u.: A Bújidák visszaszorítják a Számánidákat Transzoxániába / határvédelem a török népek ellen / 994: a Gaznavidák elfoglalják Horászánt / 999: a Karahánidák elfoglalják Transzoxániát

56 Számánida mauzóleum / Buhara / Iszmail Számáni ( )

57 BÚJIDÁK ( ) Buvaihidák néven is ismert, észak-iráni eredetű tizenkettes síita dinasztia Mezopotámiában / Buvaih törzs / Imád ad-daula Ali ( ) meghódította Fárszt / Haszan Rukh ad-daula ( ) Rejt, Hamadánt és Kermánt / Huszrau ad-daula (Ali fia, ): Bagdad elfoglalása (975), az Abbászida Kalifátus protektorátus alá vetése / 1023: Rejből a Gaznavidák, 1055: Bagdadból a Szeldzsukok űzik el őket / ösztönzőleg hatottak mind a perzsa kultúra újjáélesztésére, mind a síita iszlám fejlődésére

58 A GAZNAVIDÁK ( ) ÉS A GÚRIDÁK ( ) Gaznavidák ( ): közép-ázsiai eredetű török dinasztia, alapítója Szebüktegin, egy a Számánidák szolgálatában álló rabszolga. Fia, Mahmúd ( ) alatt élte fénykorát. A hódítások alapja a rabszolga-hadsereg volt. Jelentős volt Mahmúd tudomány- és művészet-pártoló tevékenysége: al-biruni (csiilagász, matematikus ), Firdauszí ( 1020 k.): Sáhnáme (Királyok könyve). Fővárosa Gazna (ma Afganisztán) : Bahrám Sáh elismeri a szeldzsukok uralmát. Később a Gúridák lépnek a helyükbe. Gúridák ( ): a Sánszabani családból származó harcias törzsfőnökök. Törzsterületük Gúrban (a mai Afganisztán középső részén lévő elzárt hegyvidéken) volt. Legjelentősebb uralkodóik egy testvérpár voltak: Gijász ad-dín Mohamed ( ), Firúzkuh szultánja és Muizz ad-dín Mohamed ( ), Gazna szultánja. Előbbi nyugati irányban, utóbbi főként Indiában hódított. Uralmukat a Hvárezm-sahok törik meg.

59 FIRDAUSZÍ: SÁHNÁME Királyok Könyve A Királyok Könyve mondaanyagát még a szászánida uralkodók idejében jegyezték le. Költői feldolgozásukra először egy Dakíkí nevű költő kapott megbízást, de korai halála miatt csak 1000 verspárig (2000 sorig) jutott. Abulkászim Manszúr Firdauszí (940?-1020?) Mahmúd sah ( ) megbízásából folytatta Dakíkí művét. 35 évig dolgozott rajza, végső terjedelme verspár ( sor). Mit én most regélek, mind elmondta más, A kertnek szüretjén, hol nő a tudás. Gyümölcsterhű fán fönt, ha nincs is helyem, a csúcsát talán meg sem érinthetem: a dús pálma aljában is jó, ha állsz: ha mást nem, megóvó nagy árnyat találsz. De, tán, még a lábam is megvethetem az árnyékvető fán, egy ágszegleten, s e híres Király Könyvet írván, lehet, megélhetem itt lenn az emlékemet. E könyvről ne hidd, hogy csalárd vagy hamis, de tudd: változandó a sors útja is. E könyvből meríthet, kiben csak van ész, ki képet, ki rejtvényt kihámozni kész. A régmúlt időkből egy könyv érkezett, ez őrzött sok ősrégi történetet, de itt-ott e könyvből a bölcs-vén kezek külön tartogatták a tört részeket. Míg eljött egy dikhán-fi hős pehleván, ki fürkészve járt-kelt a régmúlt nyomán, ki bölcs volt, nemes lelkű, s oly terve kelt, hogy sok tűnt regét újra életre kelt, hívott minden égtájról egy móbedet, és mindent, mi szétszórt volt, eggyészedett. (Devecseri Gábor fordítása)

60 AZ AJJÚBIDÁK ÉS MAMLÚKOK : Túlúnidák / : Fátimidák 1099: I. keresztes hadjárat, Jeruzsálem elfoglalása / 1148: II. keresztes hadjárat, Damaszkusz sikertelen ostroma / : Núr ad-din / : Salah ad-din (Szaladin), a Fátimidák vezírje, az egyiptomi ajjúbida-állam megalapítója / 1187: hattíni csatában a keresztesek vereséget szenvednek / : III. keresztes hadjárat, szabad bejárás Jeruzsálembe 1250: a kipcsak-török eredetű mamlúk rabszolga-katonák átveszik a hatalmat Egyiptomban / : Bajbarsz szultán / : Kaláun szultán / : I. (Vad) Szelim meghódítja Szíriát és Egyiptomot

61 KAIRÓ, HASZAN SZULTÁN-MECSET : al-haszán mamlúk szultán ( és ) építteti / 150 m x 70 x 38 m / négyejvános mecsettípus / a keresztszárak mellett medresze / a főejván mögött a szultán mauzóleuma / ebbe a tértípusba tartozik Kairóban: Bajbarsz medreszéje (1263), an-nászir Mohamed medreszéje, Kaláun szultán medreszéje (1285) és Káitbej szultán mauzóleumegyüttese ( )

62 A SZELDZSUK BIRODALMAK A nagyszeldzsuk birodalom: Közép-Ázsiai Oguz törzsszövetség / VIII-X. szd.: vándorlás az Aral tóig / 960: Szeldzsuk bég felveszi a muszlim vallást / gázi = határmenti harcos / 1037: Merv elfoglalása / 1038: Herát és Nisápur elfoglalása (szeldzsuk törzsterület kialakulása) / Toğrul bég ( ) és Csagri bég ( ) / 1055: Toğrul elfoglalja Bagdadot, felesége a kalifa lánya lesz / Arp Arszlán, Csagri fia ( ) és nagyvezíre Nizám al-mulk a nagyszeldzsuk birodalom megalapítja / 1067: Caesarea (Kayseri) elfoglalása / 1069: Iconium (Konya) elfoglalása / 1070: Mekka behódol / 1071: manzikerti csata (az anatóliai bizánci területek megszerzése) / 1076: Damaszkusz elfoglalása / : a hvárezm-sahok hatalma Az anatóliai (Rúmi) szeldszukok: : Szulejmán bég függetleníti magát a nagyszeldzsuk birodalomtól / a Rúmi Szultánság központja előbb Iznik (egykor Nikomédeia), majd Konya (Ikonium, 1097-től) / 1300 k.: a mongol invázió szétzilálja a szultánságot

63 MEDRESZÉK / A FELSŐOKTATÁS MEGSZERVEZÉSE Málik Sah és Nizám al-mulk ( ) szeldzsuk nagyvezír / Nizamiyyah (Bagdad, 1065) / Nisápur, Balkh, Herát, Iszfahán

64 A MONGOLOK / ILKÁNIDÁK 1206: Dzsingisz kánt ( ) minden turko-mongol törzs nagykánjává választják / 1243: a rúmi szeldzsukok vereséget szenvednek Sivas mellett a mongoloktól / 1257: Az Aranyhorda uralkodója, Berke felveszi az iszlámot / 1258: Bagdad elfoglalása / 1260: Bajbarsz mamlúk szultán győzelme a mongolok felett / : Kubiláj nagykán / : Öldzsejtü Mohammed Hodabánde / : az Ilkánida birodalom fennállása, központja Szoltánije / : Timur Lenk

65 Öldzsejtü Mauzóleuma / Szoltánije (Soltaniyeh) / Zanjan / Északnyugat-Irán / Öldzsejtü (am.: Szerencsés, ) 1310-ben áttér a síita iszlámra / uralkodása az Ilkánok fénykora / fővárosa Szoltánije / Ø 38 m + 15 x 25 m csarnok / 25 m magas kupola / 8 kis minaret / mellette testvére és elődje, Gázán mauzóleuma / Matrakçı Nasuh térképe Szoltánijéről (1520 k.)

66 TIMUR LENK / A TIMURIDÁK Timur Lenk (Lenk = sánta) a turkomán barlas törzsből származik ( , uralkodik: ) / : Transzoxánia elfoglalása. A főváros előbb Balh, majd Szamarkand / : Perzsia, Mezopotámia, India és Kis-Ázsia elfoglalása / 1402: az ankarai csatában legyőzi I. Bajezid szultánt / 1405: az Arany Horda alávetése / 1500-tól: üzbég térhódítás a timuridák uralta területen

67 SZAMARKAND, GUR-E MIR-MAUZÓLEUM (Üzbegisztán) 1. Gur-e Mir-mauzóleum: Timur Lenk ( 1405) és leszármazottainak sírhelye / 2. Mohamed Szoltán-medresze (Timur kedvenc unokája) / 3. hánaka / 4. négyejvános udvar

68 SZAMARKAND, ULUG BÉG MEDRESZÉJE (Üzbegisztán) / Ulug bég ( ) tudós, csillagász, majd szultán

69 AZ OSZMÁN-BIRODALOM (I. Szulejmán haláláig) 1301: Oszmán legyőzi Baphaionnál a bizánci sereget / 1326: Bursa elfoglalása / 1331: Nikaia (Iznik) elfoglalása / 1337: Nikomédeia (Izmit) elfoglalása / 1340: Kis-Ázsia az oszmánoké / 1345: átkelés a Boszporuszon / 1354: Ankara elfoglalása, Gallipoli elfoglalása, a balkáni terjeszkedés kezdete / 1361: Hadrianopolis (Edirne) elfoglalása / 1389: rigómezei csata / 1390: Karamánia elfoglalása / 1394: a Rúm szultánja cím felvétele / 1396: a nikápolyi csata / 1402: az ankarai csatavesztés / 1444: a várnai csata / 1453: Konstantinápoly elfoglalása / 1456: a nándorfehérvári csatavesztés / 1514: a csaldiráni csata / 1516: Szíria és Egyiptom elfoglalása / 1521: Nándorfehérvár bevétele / 1526: a mohácsi csata / 1532: Jemen elfoglalása / 1534: Irak elfoglalása / 1541: a török hódoltság kezdete Magyarországon / 1566: a szigetvári csata, I. Szulejmán halála

70 KONSTANTINÁPOLY ELFOGLALÁSA II. (Fatih, azaz Hódító) Mehmed ( ) egy hónapig tartó ostrom után május 29-én birtokba veszi a várost. Bár a bizánci birodalom megsemmisült, II. Gennadios ( ) a konstantinápolyi pátriárka ( ) hatalmát ezután is megtarthatta (1586-ig), és bírói jogokat is gyakorolhatott az orthodox hívek felett. Az ortodox egyházi központ az Apostolok templomából (Hagioi Apostoloi, Havariyun) a Theotokos Pammacaristos-templomba (ma: Fethiye Camii) költözött. Az ütközet ötven napon át éjt nappallá téve folyt. Az ötvenegyedik napon a szultán elrendelte a szabad fosztogatást. S ők rohamoztak. Az ötvenegyedik napon, kedden az erődítményt elfoglalták. Volt mit rabolni és zsákmányolni. Arany és ezüst, ékszer és finom portéka halmozódott a tábor piacán. Árusítani kezdték ezeket. A város lakóit rabszolgákká tették, császárukat megölték, szépséges lányaikat a gázik ölelték. [ ] Az elfoglalást követő első pénteki napon általános istentiszteletet tartottak az Aja Szófiában, s az iszlám fohász Mehmet hán gázi szultán nevében hangzott fel. Aşikpaşazâde ( ), történetíró: Az Oszmán-ház története

71 A HÓDÍTÓ / FATIH II. Fatih Mehmed ( , uralkodik: ) / apja, II. Murád hetente kétszer tudósaival tudományos és vallási kérdéseket vitatott meg / II. Mehmed (perzsa, arab, görög, latin nyelven beszél!) az emberi szellem minden alkotását tisztelendőnek tartotta / Konstantinápoly könyvtáraiból kiválogatta és lefordíttatta a legfontosabb görög tudományos munkákat / 1465 nyara-ősze: Ptolemaios tanulmányozása / felmérette Kis-Ázsia ókori építészeti emlékeit / támogatta a tudományokat (matematika, csillagászat, teológia): medreszéket, kórházakat, könyvtárakat alapított / Gentile Bellini ( )

72 Ha a Paradicsomot áhítod, ó, szúfi, a mennyországot az Aja Szófiában leled. [ ] E csodálatos kupola a mennyek kilenc tartományával vetekszik. Az építészet tudományának teljes tárházát vonultatta fel itt egy kivételes ember. Az egymásra hágó félkupolákkal, a hegyes- és tompaszögekkel, a szívvadító leányok szemöldökére emlékeztető káprázatos boltívekkel, a függő díszítéssel a mester oly hatalmas belső teret alkotott, mely ötvenezer ember befogadására képes. [ ] Miután a Világ Császára végigtekintett a kupola belső borításán lévő különös és csodálatos képeken és díszítéseken, kegyeskedett fellépdelni a kupola külső domborulatán, miként [Jézus] az isten lelke emelkedett fel a mennyek negyedik tartományába. Az oromzat mindenik szintjéről letekintvén az alanti márványudvarra, felment a kupolába. Midőn meglátta a csodálatos épületegyüttes romjait, a múló és változékony világról s a végső pusztulásról elmélkedett. Turszun bég ( 1499) II. Mehmed történetírója, a díván titkára

73 AZ ISZLÁM ÉPÍTÉSZET ALAPELEMEI / A KUPOLÁS MECSET ISZTAMBUL, SÜLEYMANIYE CAMII / SZULEJMÁN-DZSÁMI / A HATALMAS Maga Szulejmán választotta ki a leendő komplexum helyét a korábban leégett Régi Palota területén / : Szinán tervei szerint épül / mecset belső hossza: 59 m, szélessége: 58 m, kupola magassága: 53 m, átmérője: 27,5 m 1. mecset; 2. Szulejmán türbéje; 3. Hürrem türbéje; 4. korán iskola; 5. kút; 6. iskola; 7. medresze I.; 8. medresze II.; 9. orvosi egyetem; 10. kórház; 11. szegénykonyha; 12. vendégház; 13. Mimar Szinán sírja; 14. janicsár aga szállása; 15. medresze III.; 16. medresze IV.; 17. fürdő; 18. jogi iskola és kollégium; 19. medresze

74

75 VÁROSOK AZ ISZLÁM KULTÚRÁBAN az omajjád kalifátus hódításai zömmel a római birodalom területét érintették, az itt lévő városhálózatot átvették, illetve felélesztették oázisvárosok antik gyökerű a lakóházak befelé fordulása (belső udvarok köré) is a város magját a piac (szűk utcácskák sűrű hálózata) képezte, e körül volt a szuk, ahol a kereskedők és a mesteremberek laktak a nagymecset általában a piac mellett állt az utcarend szabályozatlan, a lakótömböket a családok-klánok szándéka szerint alakították, illetve kapcsolták össze (akárcsak egy bediun sátortábor) a nagyobb forgalmú utcák szélességét két megrakott öszvér méretében adták meg a városfalak közelében többszintes karavánszerájok (funduk, fondak) álltak a városokban állt az uralkodói palota (al-kaszr = tiszteletet parancsoló ház, alcázar), de az uralkodó tényleges lakhelye szinte mindig a városon kívül volt (pl. Medinat az-zahrá Córdoba mellett), gyakran még a közigazgatási központ is kitelepült (pl. Medinat az- Zahira ugyanott) Córdoba (X. szd. vége): 1 millió lakos, közrendű ház, előkelő ház, üzlet, 471 mecset, területe 5 ezer hektár, átmérője 22 km

76 AZ ISZLÁM ÉPÍTÉSZET ALAPELEMEI / A LAKÓHÁZ az antik hagyományoknak megfelelően a lakóház befelé fordul, a helyiségeket egy (vagy több) belső udvar köré szervezik Az udvar közepén kút (vízvezeték, kút, ciszterna) kifelé, az utca felé alig nyílnak nyílások, csak balkonok (kilátás biztosítása, belátás meggátlása) A bejáratot úgy helyezik el, hogy a kapuból ne lehessen az udvarra belátni hárem (h.r.m = védett hely: szentély) minden lakónegyedben volt legalább egy, a római thermák mintájára épült kis gőzfürdő (hammam), amely felváltva volt nyitva a férfiak (reggel) és a nők számára (délután) nagy mosdás (fürdőben): házasélet után, betegség után, új ruha felvétele előtt, börtönből való szabaduláskor, esküvő előtt

77 AZ ISZLÁM ÉPÍTÉSZET ALAPELEMEI / VIDÉKI PALOTÁK MUSATTHA, PALOTA (Jordánia) / II. al-valíd (fasík = gonosztevő), kicsapongásairól híres omajjád kalifa ( ) építteti / befejezetlen SZAMARRA, PALOTAVÁROS (Irak) / al-mutaszim abbászida kalifa ( ) építteti nem sokkal a város alapítását (836) követően

78 AZ ISZLÁM ÉPÍTÉSZET KÜLÖNLEGESSÉGEI I. / MEDRESZÉK ERZURUM, ÇIFTE MINARE-MEDRESZE 1250 k. / ejvános, nyitott belső udvarú medresze, emeletes oldaltraktusokkal / MINIATURK

79 AZ ISZLÁM ÉPÍTÉSZET KÜLÖNLEGESSÉGEI II. / FÜRDŐK Hammam = gőzfürdő / Törökfürdő

80 AZ ISZLÁM ÉPÍTÉSZET KÜLÖNLEGESSÉGEI III. / HÁNOK, SZERÁJOK TUZHISAR, SZULTÁN-HÁN (karavánszeráj Sivas és Kayseri között) / keresztfolyosókkal tagolt masszív, oszlopos csarnok / udvar közepén: kösk, emeletén imateremmel

81 AZ ISZLÁM ÉPÍTÉSZET KÜLÖNLEGESSÉGEI IV. / FUNDUKOK GRANADA, CORRAL DEL CARBÓN, KARAVÁNSZERÁJ (funduk / fondak) 1336: I. Júszuf

82 AZ ISZLÁM ÉPÍTÉSZET KÜLÖNLEGESSÉGEI V. / A BAZÁR

83

84 A FÉLÉV TERVEZETT PROGRAMJA hét: dátum: előadás témája: előadó: 1. február 10. Előzmények a Közel-Kelet, Közép-Ázsia és Perzsia iszlám-előtti építészete DL 2. február 17. Bevezetés, az iszlám vallás és kultúra rövid bemutatása, az iszlám és az általa érintett területek történeti vázlata RP 3. február 24. A hőskor: az Omajjád- és az Abbászida kalifátus építészete DL 4. március 3. Kristályparadicsom Al Andalus építészete az Omajjádoktól a Nászridákig RP 5. március 10. A szeldzsuk szultánság építészete RP 6. március 17. Iszlám építészet Közép-Ázsiában RP 7. március 24. Perzsia iszlám építészete DL 8. március 31. elmarad! - 9. április 7. Az Oszmán birodalom építészete I. RP 10. április 14. Az Oszmán birodalom építészete II. RP 11. április 21. elmarad! április 28. Iszlám hatások Európa középkori építészetében - Spanyolország és Szicília RP 13. május 5. A magyarországi oszmán építészet RP

85 Semmi sem árt annyit a hívők szilárdságának, mint az építészet!