AZ ISZLÁM ÉPÍTÉSZET TÖRTÉNETE. 7. előadás. A SELYEMÚT Közép-Ázsia iszlám építészete

Átírás

1 AZ ISZLÁM ÉPÍTÉSZET TÖRTÉNETE 7. előadás A SELYEMÚT Közép-Ázsia iszlám építészete Rabb Péter PhD 2014

2 A FÉLÉV TERVEZETT PROGRAMJA hét: dátum: előadás témája: előadó: 1. február 10. Előzmények a Közel-Kelet, Közép-Ázsia és Perzsia iszlám-előtti építészete DL 2. február 17. Bevezetés, az iszlám vallás és kultúra rövid bemutatása, az iszlám és az általa érintett RP területek történeti vázlata 3. február 24. A hódító iszlám / az Omajjádok és az Abbaszidák birodalma DL 4. március 3. A konzervatív nyugat a Maghreb és az Ibériai-félsziget (mórok) iszlám építészete RP 5. március 10. Irán iszlám építészete a XVIII. századig DL 6. március 17. A szeldzsuk szultánság építészete / A törökök színre lépnek RP 7. március 24. Közép-Ázsia iszlám építészete RP április 1. Elmarad / Alkotóhét 8. április 7. Az Oszmán birodalom építészete I. RP 9. április 14. Az Oszmán birodalom építészete II. RP április 21. Elmarad / Húsvét 10. április 28. Magyarországi iszlám (oszmán) építészet RP 11. május 5. Iszlám hatások Európa középkori építészetében - Spanyolország és Szicília RP

3

4

5 A SELYEMÚT (Ferdinand von Richthofen, 1877) Fő útvonalak (keletről nyugatra): Csangan (ma: Xi an) a Vei folyó völgyében Baotyi Tiensuj Lancsou, a Hoangho partján a Nansan keleti hegylába és az Alasán fennsík közötti termékeny Hexi-folyosón Vuvej Dzangye Tyiajuguan a Góbi elérése után az út ketté válik: Déli út: a Takla-Makán déli szegélyén haladva Tunhuang Khotan Jarkand Kásgár Északi út: a Góbi keresztezése után a Takla-Makán északi peremén haladva Hámi Turfán Kucsa Akszu Kásgár Kásgár a Tien-san és a Pamír pereme között elhaladva Fergána-medence (kirgiz-üzbég határterület): Kokand a Szir-darja felső folyása mellett Szamarkand Buhara (Turáni alföld, ma: Üzbegisztán) az Amu-darja keresztezése után, a Kara-kum déli peremén haladva Merv (Türkmenisztán) az iráni felföldön a Dasht-e Kavir (nagy sós sivatag) északi peremén fekvő oázisvárosok érintésével Rej (Teherán) Hamadan A Zagrosz hegységen átkelve a nagy folyók által táplált iraki alföldön átjutva Bagdad az Eufrátesz völgyét követve Palmyra innen az út ismét ketté válik: Palmyra Damaszkusz Türosz Észak-Afrika Palmyra Aleppo Antiochia Konya Bursa Konstantinápoly

6 A DÉLI SELYEMÚT Hajózási útvonalak az Indiai-óceánon

7 AZ ÉSZAKI KERÜLŐÚT Lángoló völgy a Turfán felé vivő északi úton / : Szüancsang buddhista szerzetes

8 EZT KERÜLI MEG A SELYEMÚT KÉT ÁGA / TAKLA-MAKÁN Tarq (Taklar) + makan = a reményvesztés helye / kontinentális homoksivatag / Hszincsiang-Ujgur körzet, Kína / km2 Landsat 7 műhold felvétele / / NASA Nem látni sem madarat a levegőben, sem bármiféle állatot a földön. Ha mégoly erősen figyelsz is mindenfelé, hogy megtaláljad az utat, hiábavaló. Csak a holtak aszott csontjai szolgálnak útjelzésként. (Fáhszien, buddhista szerzetes, 414 k.)

9

10 TAKLA-MAKÁN

11 AZ ÉSZAKI ÚT PEREME / TIEN-SAN Láncos röghegység / 2500 km hosszú / Győzelem-csúcs: 7135 m, Kizigizisztán / 6100 gleccser / itt ered a Szir-darja és a Tárim-folyó

12

13 A DÉLI ÚT PEREME / AZ INDIÁBA VEZETŐ ÚT / KARAKORUM Magashegység Pakisztán, India, Kína, Afganisztán határvidékén / 500 km hosszú / K m / 60 csúcsa 7000 m feletti / a világ gleccserekben leggazdagabb hegysége / Karakorum-highway / nem azonos a mongol birodalom XIII. századi fővárosával!

14 A SELYEMÚT DÉLI PEREME / PAMIR Magashegység Afganisztán és Tadzsikisztán határterületén / Ismail Somani-csúcs (Sztálin-, ill. Kommunizmus-csúcs) 7495 m / Pamir-highway (M41) Dusanbe (Tadzsikisztán) és Osh (Kizgizisztán) között

15

16

17

18

19

20

21

22

23 Matthieu Paley /

24 FELÜDÜLÉS A ZORD TÚRA UTÁN / FERGÁNA-VÖLGY / A NAGYSZERŰ LOVAK HAZÁJA A Narin és a Kara-darja ( Szir-darja) folyó völgye / Üzbegisztán / központja Kokand / km2 /

25 KULTÚRÁK TEREMTŐJE / AMU-DARJA / OXUS Darja = nagy víz, tenger / a Pamírban ered / korábban az Aral-tóba ömlött / km hosszú / gyapot-ültetvények + öntözés

26 AZ ARAL TÓ NAPJAINKBAN

27 MÁR MEGINT SIVATAG? / KARA-KUM Kara-kum = Fekete homok / km2 / 800 km 500 km / Türkmenisztán területének 70 %-a / egykori sós tengerfenék

28 RÁADÁSUL NEM IS EGY! / KIZIL-KUM Kizil-kum = Vörös homok / km2 / Üzbegisztán / Türkmenisztán / Kazahsztán / 11.

29 EZ MÁR A HARMADIK! / DASHT-E KAVIR Nagy Sós Sivatag / km2 / 800 x 320 km / nyári hőmérséklet ált. 50 ªC felett / napi hőingadozás 70 ªC

30

31 SZÁLLÍTÁSI MÓDOK I.

32 SZÁLLÍTÁSI MÓDOK II. ló öszvér jak teve Przsevalszkij-ló lóöszvér ( ló) szamáröszvér ( szamár)

33 TEVE egypúpú teve Romhányi József: kétpúpú teve Dromedár (camelus dromedarius) A teve fohásza Baktriai teve (camelus bactrianus) Monoton üget a süppedő homokon a sivatag lova, a tétova teve tova. Hátán rezegve mozog a rozoga kúp alakú púp. A helyzete nem szerencsés. Apró szemcsés homokkal telve a füle, a nyelve. Sóvár szemekkel kutat kutat. Még öt-hat nap kullog baktat. Az itató tava távol, s oly rettentő messze még az oázis. Erre utal az alábbi fohász is: - Tevék ura! Te tevél tevévé engem eleve, Teveled nem ér fel tevefej tétova veleje. Te terved veté a tevevedelő tavat tavaly távol, de tévednél, vélvén, vén híved neved feledve elvetemedve vádol. Nem! Vidd te tevelelkem hovatovább tova, mivel levet - vert vederbe feltekerve - nem vedelve lett betelve a te tevéd szenvedelme. Te nevedbe legyen eme neveletlen tevetetem eltemetve! S evezzevel ava teve levelkévét kivilevelhevelteve.

34

35

36 A KERERSKEDELMI ÚTVONALAKON SZÁLLÍTOTT TERMÉKEK: KÍNÁBÓL KÍNÁBA selyem papír porcelán Tea Selyemúton egyéb forrásból: rabszolga ékkövek: lapis lazuli (lazúrkő) karneol malachit gagát hegyi kristály jáde gyémánt borostyánkő fémek: arany ezüst réz ón horgany ólom élelmiszer: datolya szőlő pisztácia őszibarack sáfrány lótusz vízililiom méhviasz iparcikk: színes üvegáru szappan egyéb importáru: kardamon kurkuma mirrha mustár kapor fokhagyma sterkulia mag bételbors, -dió ópium kassziapép ricinusolaj kígyóepe szarvasagancs fecskefészek rézgálic kén azurit auripigment indigó sellak gumigutt salgyanta kámfor tömjén rózsavíz sasfa szantálfa szegfűszeg szerecsendió lakafa kókuszdió csersav ébenfa sappan gyapot gyékény bors asant aloe korall opál gyöngy kagyló elefántcsont orrszarvú tülök cibet jégmadártoll ámbra teknőspáncél

37 SELYEM / HERNYÓSELYEM A selyemlepke (Bombyx mori) mirigyváladékából készült finom rugalmas szál, illetve a belőle készült anyag / nyers gubószál: 1,37 g/cm3 / hámtalanítás után: 1,25 g/cm3 / szakítóhossza: km / jó nedvszívó: 30 % / jó elektromos szigetelő / grège: 3-8 gubószál egyesítve / muszlin: erősen sodrott grège / krepp: 2-10 grège-szál egyesítése úgy, gogy a szálak egyik felét S, a másik felét Z sodrattal cérnázzák ( sodrat/m), majd ezeket egyesítik / brokát: arannyal vagy ezüsttel átszőtt nehéz selyemszövet / atlasz: speciális kötésű (g, h) selyemszövet / kócselyem: átrágott gubókból készült selyemszövet / chappe: hulladék-szálakból készült selyemszövet / pongé: vadon élő szövőlepke selyme / vadselyem / pókselyem / kagylóselyem

38 SELYEMLEPKE hernyó mirigyváladéka / fibroin és szericin / báb-állapot: 15 nap / 1 gubó: m szál

39 A SELYEMHERNYÓ GONDOZÁSA A hernyók táplálása, gondozása mindig családi-kisipari foglalatosság volt, szemben a szövés, festés és kereskedelem nagyipari jellegével 1-2 unciányi pete keltetése (1 hét ) / minden unciányi 25 gr petéből kikelt hernyó 100 m3 térfogatú nevelő-helyiséget igényel! a bambuszpapíron őrzött peték kikelését azzal segítik elő, hogy a nők a keblükben, a férfiak a sapkájuk alatt melengették A kikelt hernyókat kis kosarakba telepítik, eperfa kis darabokra tépett levelével táplálják kb. 35 napig, figyelembe véve a hernyók alvási ciklusát (táplálkozás, alvás, vedlés) Avarra helyezés: a hernyók begubózását azzal ösztönzik, hogy rácsokra helyezett kicsi szalmakötegekre telepítik őket Gubók megfojtása vízgőz felett

40 KIGUBÓZÁS A bebábozódott hernyót a napon forró vízgőzzel megölik / a gubót 90 ªC-os vízben főzik ( a szericin megpuhul) / a szálat lefejtik (lemotollálják) a gubóról / hámtalanítás: a szericint szappanoldatban leoldják / nehezítés: fémsós kezelés

41

42 A SELYEM TÖRTÉNETE Kr.e k.: Hszi Ling Si kínai császárné forró teába ejtett egy selyemgubót, ami a hőtől meglágyult és finom fonalat eresztett le (Konfuciusz) / Kr.e k.: datált selyemszál (Harapa, Pakisztán) / Kr.e k.: selyemszál(?) egy egyiptomi múmia hajában Selyemszál (zsinór, kötél) / selyemszalag / selyemszövet (kelme, könyv, térkép, zászló) Selyemtérkép, selyemre írt szöveg és festett női selyemruha Li Csang herceg és családja sírjából (Han-dinasztia, Kr.e. II. század, Csangsa, Hunan tartmány, Kína)

43 A SELYEM EURÓPÁBAN I. Láttam erősen csillámló ingét is a testén: / éppenolyan volt, mint száraz hagymának a héja. / Oly puha volt, és mint a nap, úgy ragyogott az a szép ing. Pénelopé kérőjének leírása (Homérosz: Odüsszeia 19. ének, sor) Látok selyemruhákat ha egyátalán megérdemlik a ruha elnevezést, amelyeken semmi olyan nincs, amivel a testewt, de főként a szemérmet takarni lehetne. Ha egy asszony felveszi őket, jóhiszeműen mégis azt fogja állítani, hogy nem meztelen. Ezeket drága áron olyan népektől szerzik be, amelyek nem híresek a kereskedésükről, csak hogy asszonyaik ugyanannyit mutathassanak meg a nyilvánosságnak, amennyit a csábítóknak mutatnak meg a hálószobában. (Seneca) A Selyemút nyugati szakasza Nagy Sándor hódításainak köszönhetően (Kr.e ) tárul fel, míg a keleti szakaszát a Handinasztia (Kr.e. II. szd.) nyitja meg. Európában úgy tudják, a selymet a Szer nevű nép (Serica) készíti. A kínai selyem (elsősorban nyers szövetként) perzsa közvetítéssel érkezik Fönicia, illetve Szíria területére (Palmyra), ahol a kelmék festése történik. A csere-termék elsősorban üvegáru. Bizánci selyem (Aachen, 814 k.) Bizánci selyem (Sens, XII. szd.) Szaszanida selyem (Irán, VI. szd.)

44 A SELYEM EURÓPÁBAN II. I. Justinianos császár ( ) rendeletben korlátozza a az udvari pompát, illetve monopolizálja a selyem-feldolgozást. A császári feldolgozó műhelyeken (günaikeikon) kívül tilos arany-, illetve selyembrokátot gyártani kínálatcsökkentő hatás. A perzsák válaszul felemelték a nyersselyem árát. A császár maximalizálja (alacsony értéken) a selyem paci árát a bizánci selyemipar megbénul a perzsák tovább emelik a nyersselyem árát Kísérlet a perzsa hegemónia megtörésére: Perzsa háborúk ( , ill ), majd békekötés (adófizetéssel megvásárolva!) II. Khoszrau szaszanida uralkodóval (a perzsák 608-ban végérvényesen elfoglalják Szíria és Mezopotámia területét) Sikertelen hittérítési akciók a Kaukázus északi előterében Követküldés Szogdiába : nesztoriánus szerzetesek követjárása Perzsia megkerülésével Belső-Ázsiában : a nesztoriánus szerzetesek visszatérve üreges vándorbotjukba rejtve Bizáncba csempészték a selyemlepke petéit

45 A SELYEM EURÓPÁBAN III. 1147: Antiochiai György, II. Roger admirálisa megtámadja Euboeát, Korinthoszt és Thébát. A selyemipar berendezéseit és munkásait Palermóba telepítik : a IV. keresztes hadjárat elpusztítja Konstantinápolyt. Az itteni selyemipar (kb szövő) szétszéled, egy részük Avignonban telepszik le : Plano Carpini ( ) ferences szerzetes útja (pápai követ) : Rubruk Vilmos ( ) ferences szerzetes útja (IX. Szent Lajos követe) 1254: Nicolo és Maffeo Polo útja 1295 k.: a selyemipar átterjed Luccába, majd Velencébe, Firenzébe, Milánóba, majd 1314 körül Bolognába is. A XV. Század végén csak Velencében 84 műhely működik 7000 munkással. 1517: I. Ferenc iparvédelmi okokból megtiltja az arany- és ezüstszövetek bevitelét Franciaországba 1537: a lyoni magisztrátus engedélyt kap selyemmanufaktúra alapítására 1545: megalakul a lyoni selyemmanufaktúra (Fabrique Lyonnaise), ahol rövidesen 6000 szövőszék működött Langeudoc, Beaujolais területét eperfákkal ültetik be 1801: a jacquard-féle szövőszék megjelenése

46 A SELYEM MAGYARORSZÁGON 1680: Passardi Péter János olasz telepes honosítja meg a selyemhernyót A XVIII. században számos selyemmanufaktúra működik 1773: P. Facchini II. József engedélyével selyemcérnázót (filatóriumot Filatori-gát) alapít. A gyár 1789-ben csődbe megy 1786: Agostino Mazzucato megalapítja az óbudai Selyemgombolyítót, mely a Filatóriumnak, részben pedig Valero Antal pesti selyemgyárának (Király Akácfa Dob és Kürt utcák által határolt tömb) szállított : Felépül a Valero Selyemgyár ma is látható épülete Hild József tervei alapján (Honvéd Markó Stollár és Falk utcák által határolt területen) 1840: Kossuth és Széchenyi szorgalmazza a hazai selyemhernyó-tenyésztés fellendítését 1880: Bezerédj Pál ( ) megalapítja a szekszárdi selyemgyárat 1955: A Magyar Selyemipari Vállalat megalapítása 1971: A magyar selyemipar megszűntetése

47 UTAZÓK A SELYEMÚTON Kr.e. 138: Csang Cien császári követ útja a Fergána-völgyig / Kr.e. 115: Csang Cien második útja Baktriába : Fáhszien buddhista szerzetes útja Indiába: A Takla-makánt elhagyva délre, a mai Karakorum-highway mentén halad, az Indus völgyén Bengáliába jut, majd áthajózik Ceylonba. Visszafelé a tengeri utat választja. (Az induláskor már túl volt a hatvanon!) : Csimeng buddhista zarándok útja: oda-vissza szárazföldön : Szüancsang buddhista szerzetes utazása: Csangan Hexi-folyosó Tunhuang északi út Turfánt érintve a Tien-san hegységen át Szamarkand délkelet felé át a Hindukuson Gangesz völgye visszafelé is szárazföldi úton jön : Jitying buddhista zarándok perzsa hajón jut el Ceylonba : Plano Carpini ( ) ferences szerzetes, pápai követ útja Karakorum városába : Rubruk Vilmos ( ) ferences szerzetes, IX. (szent) Lajos követe 1254: Nicolo és Maffeo Polo útja : Marco Polo útja

48 A NÖVEKVŐ BIRODALOM ÉS A GEOGRÁFIA VISZONYA Közigazgatás / információk áramlása (lovas, ill. gyalogos hírvivők) / adók behajtása / a kereskedelmi és zarándok útvonalak biztosítása / hangulatjelentések készítése / postaállomások hálózata (karavánszeráj, hán, funduk) / postamesterek a környék útvonalainak, föld- és vízrajzának legjobb ismerői az iszlám földrajztudomány megalapozói

49 MUSZLIM UTAZÓK Szulejman ad-tadzsir 814-ben nagyobb létszámú muszlim kolóniát talál Kantonban Ibn Battúta, teljes nevén Mohamed ibn Abdallah ibn Mohamed Ibrahim ibn Mohamed ibn Ibrahim ibn Júszuf Abú-Abdullah (mások Abu Abdallah Mohamed ibn Abdallah al-lawátí al-tanjí ibn Battúta, Samsz ad-dín) 1304-ben Tangerben született, egy nemzedékek óta vallásjoggal foglalkozó családban ben, 21 évesen vágott neki a világnak, hogy a haddzs-ot, a mekkai zarándoklatot teljesítse. Ekkor indul közel három évtizedig tartó kalandozása. Utazását Ibn Dzsuzaj örökítette meg a Rihla (Utazás) című könyvében 1354-ben. Ibn Battúta 1369-ben, mint Fez köztiszteletnek örvendő főbírája fejezte be földi utazását. Az útvonal ( , zárójelben a mai országnevek): Tanger (Marokkó) Fez Marrakesh Tlemcen Miliana Algír (Algéria) Constantine Annaba Tunisz (Tunézia) Sousse Sfax Gabés Tripoli (Líbia) Kairó (Egyiptom) Alexandria Kairó Aidhab Kairó Jeruzsálem (Izrael) Betlehem Hebron (Libanon) Damaszkusz (Szíria) Medina (Szaúd-Arábia) Mekka Baszra (Irak) (Perzsia) Dzsidda (Szaúd-Arábia) Mekka Dzsidda Mogadishu (Szomália) Mombasa (Kenya) Szuahili-part (Tanzánia) Dhofar (Omán) Rijad (Szaúd- Arábia) Bahrain Al Hasa (Szaúd-Arábia) Hormuzi szoros (Jemen) Dzsidda Kairó (Szíria) Konya (Törökország) Krím-félsziget Bolgár (Oroszország) Volga-menti síkság Kazany - Konstantinápoly (Törökország) Szaraj (Oroszország) Híva (Üzbegisztán) Buhara Szamarkand Balkh (Afganisztán) Khoraszán Lahore (Pakisztán) Karachi Sukkur Multan Delhi (India) (Sri Lanka) (Maldív-szigetek) Koromandel-part (India) Malabár-part Bengál Asszam Szumátra (Indonézia) Zajtun (Kína) Peking (Burma) Szumátra Malabár-part Bagdad (Irak) (Szíria) Kairó Mekka Kairó Alexandria Algír Fez Granada (Spanyolország) Fez Timbuktu (Mali) Gao (Mauritánia) - Fez

50 AMIT AZ ISZLÁM VILÁG ISMERT Tabula Rogeriana (al Idriszi, 1154)

51 ÉS AMIT EURÓPA TUDOTT Katalán atlasz (Abraham Cresques, 1375)

52 MODERN UTAZÓK BELSŐ-ÁZSIÁBAN : Grigorij és Mihail Grum-Grzsimailo (orosz) 1898: Dimitrij Klementz (orosz) : Sven Hedin (svéd) 1899: Sven Hedin (svéd) : Stein Aurél (angol) : Otani Kozui (japán) : Albert Grünwedel (német) : Albert von Le Coq (német) : Albert von Le Coq (német) : Stein Aurél (angol) : Carl Gustav Mannerheim (orosz) : Paul Pelliot (francia) : Pjotr Kozlov (orosz) : Tachibana Zuiho és Nomura Eizaburo (japán) : Szergej Oldenburg (orosz) : Tachibana Zuiho : Stein Aurél (angol) Sven Hedin ( )

53 MODERN UTAZÓK BELSŐ-ÁZSIÁBAN : Grigorij és Mihail Grum-Grzsimailo (orosz) 1898: Dimitrij Klementz (orosz) : Sven Hedin (svéd) 1899: Sven Hedin (svéd) : Stein Aurél (angol) : Otani Kozui (japán) : Albert Grünwedel (német) : Albert von Le Coq (német) : Albert von Le Coq (német) : Stein Aurél (angol) : Carl Gustav Mannerheim (orosz) : Paul Pelliot (francia) : Pjotr Kozlov (orosz) : Tachibana Zuiho és Nomura Eizaburo (japán) : Szergej Oldenburg (orosz) : Tachibana Zuiho : Stein Aurél (angol) Sven Hedin ( )

54 KUTATÓK BELSŐ-ÁZSIÁBAN Stein Aurél ( , Kabul) 1883-tól Angliában él, Londonban, Oxfordban, Cambridge-ben tanul Utazásai: 1886 India; : Takla-Makán déli pereme, romvárosok felfedezése Sven Hedin nyomában; : Góbi sivatag, Takla-Makán északi része, buddhista barlangtemplomok felfedezése; Kelet-Irán

55 TÖRTÉNETI KULTÚRÁK A SELYEMÚT KELETI HARMADÁBAN

56 EGY REJTÉLYES NÉP, AKIK MIATT A NAGY FAL ÉPÜLT / A HSZIUNGNUK Kr.e. IV-I. szd. / a hunok rokonai (ősei?) / Kr.e. 174: a jüecsik legyőzésével az első nagy népvándorlási hullám elindítói / a Han-dinasztia (Kr.e , Luoyang -190) támadásai felőrlik a hsziungnu ellenállást

57 HAN-DINASZTIA Az első hosszú életű császári dinasztia Kínában / a Csin-dinasztiát váltja / Kr.e : Vu-ti császár uralkodása Kr.e : Nyugati Han-dinasztia / főváros: Csangan / szüntelen háborúskodás a hsziungnukkal, zsuanzsuanokkal / politikai kapcsolatok keresése Közép-Ázsiában / lóimport Fergánából / később feloldódik az erősödő előkelők növekvő hatalma következtében

58

59 A ZSUANZSUANOK / JUANJUAN / ROUAN / NIRUN / DE HOVÁ TŰNTEK A HSZIUNGNUK? : zsuanzsuan kaganátus / 552: az alávetett türk törzsszövetség legyőzi Anakuj kagánt / talán a mai mongol nép ősei 311: a szogdok hun-nak nevezik a hsziungnukat / 375: Balambér átlépi a Volgát / : Attila uralma a Hun Birodalom felett

60 AZ ELSŐ ISMERT NAGY NOMÁD ÁLLAM / SZKÍTIA Kr.e. VIII IV. szd. között / szkíta, szaka / helyüket a szarmaták veszik át / Pazirik-kultúra: Kr.e. VII-III. szd. Altáj-hegység

61 A MÉD BIRODALOM Kr.e / hat törzs egyesülése / főváros: Ekbatana (ma Hamadán) / Kr.e. 612: Küaxarész méd király elfoglalja Ninivét ezzel véget ér az Asszír királyság / fiát, Asztüagészt viszont saját vazallusa, II. Kürosz győzi le, aki Kr.e. 553-ban fellázad a méd uralom ellen / Kr.e. 550: Ekbatana elfoglalása méd nyelv: iráni

62 ÓPERZSA BIRODALOM / AKHAIMENIDA BIRODALOM Kr.e. 559: II. Nagy Kűrosz (Kurus, Cyrus) fellázad a méd uralom ellen / Kr.e. 550: Ekbatana elfoglalása / a győztes csata színhelyén várost alapít: Parsagad (a perzsák tábora, a mai Shiraz közelében) / egyesíti a két perzsa királyságot és Médiát, meghódítja Asszíriát, Arméniát, Kappadókiát, a kisázsiai görög városokat. Birodalma határát a Szir-darjáig terjeszti ki / mivel az uralkodó őseit Akhaimenészig (Hjakhámanis) vezette vissza, ezért Akhaimenida-birodalomnak is hívják / Kr.e : I. Dareiosz (Dárajavaus) / Kr.e : I. Xerxész (Khsajársá) / Kr.e : III. Dareiosz / Kr.e. 333: az isszoszi csata

63 NAGY SÁNDOR BIRODALMA Kr.e : Nagy Sándor uralkodása / Kr.e. 333: az issusi csata, III. Dareios legyőzése / Kr.e. 329: Alexandria Eschate (A Távoli Alexandria, Fergána-völgy) alapítása, Szogdia és Baktria elfoglalása / további alapítások: Alexandria in Arachosia (ma Kandahár), Alexandria in Caucasus (Kapisa, ma Bagram), Bucephala Nicaea / Kr.e. 323: Nagy Sándor halála / a birodalom három részre szakad: a keleti részek I. Seleukos Nikatór uralma alatt a Szeleukida-birodalom részét képezik / Kr.e. 63: a római birodalom részévé válik

64 A SZELEUKIDA-BIRODALOM Kr.e

65 GÖRÖG BAKTRIA Kr.e / alapító: I. Diodotusz Kr.e / Kr.e. 180 k:. terjeszkedés India felé / Kr. e. 100 k.: a jüecsik (tokhárok, heftaliták?) visszafoglalják a területet / ma Afganisztán

66 Kr.e. II. szd. / Ay Khanum (Alexandria az Oxus mellett) / Kunduz tartomány, Afganisztán

67 SZOGDIA / SZOGDIANA: a szogd iráni nép birodalma (Kr.e. VI-VIII. szd.), a Selyemút legjelentősebb kereskedői / Transzoxánia: Az Amu-Darja (Oxus) és a Szir-Darja (Jaxartés) folyó közti terület (Szamarkand, Buhara városokkal) / Hvárezm: iráni eredetű nép lakta állam (Kr.e. V-VIII.) az Amu-Darja alsó folyásánál (Ürgencs, Híva), a X. szd-tól eltörökösödik. Ibn Szina (Avicenna, ), ibn Biruní ( ) / Baktria: óperzsa tartomány (Kr.e. VI-II. szd.), fővárosa Balkh / Horaszán: Nisápur, Herát, Merv, Balkh, Buhara / a Nagyszeldzsuk birodalom politikai és kulturális központja mindvégig Merv maradt

68 A SZOGDOK FÖLDJE / SOGDIANA Sogdiana (Согдиана Федоринская) (született: Оксана Владимировна Нечитайло) / 1984, Taskent, Üzbegisztán / 2001 óta 5 album

69 PENDZSIKENT / PANJAKENT V. szd.: kereskedőváros a szaszanida uralom alatt lévő Szogdiában / 722: arab támadás elpusztítja

70 Hvárezmet 1034-ben foglalják el a szeldzsukok / A birodalom fennállása alatt nagyfokú autonómiát élvez, saját a szeldzsukoknak alávetett uralkodóval (hvárezm-sah) Gutluk-Temir minaret / Régi Ürgencs / Hvárezm / XI. szd. / 60 m II. Arslan mauzóleuma / Régi Ürgencs / Hvárezm / II. Arszlan hvárezm-sahként szeldzsuk alávetésben működött ( 1172) Far ad-dín Rázi mauzóleuma / Régi Ürgencs / Hvárezm / XII. szd.

71 A HÓDÍTÓ ISZLÁM ARCA / A MEGISMERÉS IRÁNTI VÁGY Arisztotelész tanítás közben l-hvárizmi (VIII-IX. szd.) al-bírúni ( ) A görög tudomány felfedezése és kommentálása (forrás: Alexandria, Szíria): Szókratész, Platón, Arisztotelész művei (VII-IX. szd.) Európába közvetítése Spanyolországon (Toledó, Segovia, Salamanca egyeteme), ill. Szicílián keresztül. Filozófia: al-kindi ( ) / al-farábi (a Második Mester, ) / Ibn Rusd (Averroës, ) Matematika: Muhammad ibn Músza l-hvárizmi (VIII-IX. szd.) arab számok, a nulla fogalmának bevezetése, logaritmusok, az algebra (Hiszab al-dzserval Mukabalah) kidolgozása / Músza fiai (IX. szd.) a kúpok és ellipszisek matematikai alapjai, a kúpszelep kidolgozása Csillagászat: al-bírúni ( ) a föld méretének, hosszúsági és szélességi köreinek kiszámítása 3 tizedesjegy pontossággal Alkímia: Dzsábir ibn Hajján ( 813) kénsav, salétromsav és citromsav azonosítása, a szublimáció, redukció és a desztilláció eljárásainak leírása, a királyvíz és az etanol felfedezése Orvoslás: Muhammad ibn Zararijja ar-rázi ( ) a himlő és a kanyaró azonosítása, a láznak a szervezet védekező rendszerében betöltött szerepének felismerése, a bábaság intézményének bevezetése / Hunajn ibn Iszhák ( ) Tíz értekezés a szemről / Ibn Szína (Avicenna, ) a cukorbetegség diagnosztizálása, a tüdővész fertőző voltának felismerése / al-dzsáhiz ( ) a modern evolúciós elmélet előfutára

72 AZ OMAJJÁD KALIFÁTUS 632: Mohamed halála / : Abu Bakr kalifa / : Omár kalifa / 634: Palesztína meghódítása / 635: Damaszkusz elfoglalása / 638: Jeruzsálem elfoglalása / 637: a perzsa szaszanida birodalom eleste / 639: Muávijja Szíria kormányzója, egyiptomi hadjárat / 642: Alexandria elfoglalása / : Oszmán kalifa / 661: Alí meggyilkolása / : Muávijja kalifa / 664: Kabul elfoglalása / 670: Kairuán alapítása, a kúfai nagymecset építése / : I. Jazíd kalifa / 680: Huszajn, Alí fiának meggyilkolása Kerbalában (a síita szekta születése) / : a Szikla-mecset építése / 698: az arab a hivatalos nyelv / 704: Szamarkand elfoglalása / : a damaszkuszi nagymecset építése / : Andalúzia meghódítása / 720: Narbonne elfoglalása / 725: Carcassone és Nimes elfoglalása / 732: a poitiers-i vereség / 750. április 22.: Damaszkusz eleste, az Omajjádok kiírtása / : Abbász kalifa

73 AZ ABBÁSZIDA-KALIFÁTUS : Abbász kalifa (a mészáros) / : Al-Manszúr kalifa / 762: Bagdad alapítása / : Hárún ar-rasid / 836: Szamarra alapítása / : szamarrai nagymecset építése / : a kairói Ibn Túlún-mecset építése / : a kairuáni nagymecset építése / : Firdauszi (Királyok könyve, Sáhnáme) / 969: Egyiptom a Fátimidáké / 1009: a Szent Sír-templom lerombolása / 1055: a szeldzsuk Togrul elfoglalja Bagdadot / 1258: a mongol invázió véget vet az Abbászida Kalifátusnak

74 A SZELDZSUK BIRODALMAK A Nagyszeldzsuk birodalom: Közép-Ázsiai Oguz törzsszövetség / VIII-X. szd.: vándorlás az Aral tóig / 960 k.: Szeldzsuk bég felveszi az iszlám vallást / gázi = határmenti harcos / 1037: Merv elfoglalása / 1038: Herát és Nisápur elfoglalása (szeldzsuk törzsterület kialakulása) / Toğrul bég (a Legméltóságosabb Isteni Uralkodó, ) és Csagri bég (a Királyok Királya, ) / 1055: Toğrul elfoglalja Bagdadot, a kalifa lányát feleségül veszi / Alp Arszlán, Csagri fia ( ) és nagyvezíre, Nizám al-mulk a nagyszeldzsuk birodalom valódi megalapítja / állandó rabszolgahadsereg felállítása / 1067: Caesarea (Kayseri) elfoglalása / 1069: Ikónion (Konya) elfoglalása / 1070: Mekka behódol / 1071: manzikerti csata (az anatóliai bizánci területek megszerzése) / Malík-Sáh ( ) Alp Arszlán fia, neve: malík = király (arab), sáh: uralkodó (perzsa) / 1076: Damaszkusz elfoglalása / : a hvárezm-sahok hatalma Az anatóliai szeldzsukok: : Szulejmán bég függetleníti magát a Nagyszeldzsuk birodalomtól / a Rúmi Szultánság központja 1078-tól Iznik (egykor Nikaia), majd 1097-től Konya (egykor Ikónion) / 1300 k.: a mongol invázió szétzilálja a szultánságot

75 A MONGOLOK / ILKÁNIDÁK 1206: Dzsingisz kánt ( ) minden turko-mongol törzs nagykánjává választják / 1243: a rúmi szeldzsukok vereséget szenvednek Sivas mellett a mongoloktól / 1257: Az Aranyhorda uralkodója, Berke felveszi az iszlámot / 1258: Bagdad elfoglalása / 1260: Bajbarsz mamlúk szultán győzelme a mongolok felett / : Kubiláj nagykán / : Öldzsejtü Mohammed Hodabánde / : az Ilkánida birodalom fennállása, központja Szoltánije / : Timur Lenk

76 Nagymecset / Jazd (Yazd) / Iszfahán / Közép-Irán / tipikus négyejvános udvaros + kupolás ilkánida mecset / változás (Jazd környékén): a kupolás imatermet boltozott oldalhajók egészítik ki / : Samsz ad-dín Nizámi helyi előkelő építteti újjá feltehetően Tabriz-ban szerzett élményei alapján / Kapuépítmény (pisták) 50 m magas, 17 m széles

77

78

79

80

81

82

83

84

85 KAREEZ vagy QANAT / FÖLDALATTI (ÖNTÖZŐ)CSATORNA A víztartó rétegtől a hegylábig földalatti csatorna függőleges kutakkal (vízvétel, szellőzés, karbantartás) víztározók Első adat: II. Sargon akkád király ( BC) uralkodása alatt / legidősebb ismert: Zavareh Kadi (Kr.e k.) / leghosszabb: 71 km / kutató: Nasser Arzani, University of Payame Nour, Esfahan / Gonabad (2700 év, 45 km)

86 KAREEZ vagy QANAT Abarkoh-medence / Irán

87

88 Turfán-medence / ÉNy-Kína Han dinasztia (Kr.e ) / km

89 VÍZTÁROZÓ / AB ANBAR / Irán

90 AB ANBAR Sardar-e Bozorg / Qazvin / 1812 / a legnagyobb méretű egykupolás víztározó

91 Sezavar / Qom / Irán Sokkupolás víztározó széltornyokkal

92 Yazd / Irán

93 SZÉLTORONY / Badgir / Irán

94 Yazd / Irán

95 MALQAF / ARAB SZÉLTORONY Hayderabad / Szindh / Pakisztán

96 Dubai Yazd / Irán

97 Borujerdi-ház / Kashan / Irán 1857 / építész: Ustead Ali Maryam / építtető: Haji Mehdi Borujerdi

98

99 Hűtőkamra jégverem (Yakh chal)

100

101

102 TIMUR LENK / A TIMURIDÁK Timur Lenk (Lenk = sánta) a turkomán barlas törzsből származik ( , uralkodik: ) / : Transzoxánia elfoglalása. A főváros előbb Balh, majd Szamarkand / : Perzsia, Mezopotámia, India és Kis-Ázsia elfoglalása / 1402: az ankarai csatában legyőzi I. Bajezid szultánt / 1405: az Arany Horda alávetése / 1500-tól: üzbég térhódítás a timuridák uralta területen

103 Khíva / Hvárezm / Kalta Minor (rövid minaret) / Ø= 14,2 m / XIX. Szd.

104

105 Bíbi Hánum-mecset / Szamarkand (ma: Üzbegisztán) / : Timur Lenk építteti indiai hadjáratát követően kedvenc felesége számára / a világ egyik legnagyobb mecsetje: 167 x 109 m / kupola magassága: 44 m / négyejvános udvar, az oldal-ejvánok mögött is egy-egy kupolával fedett tér / nagy hatással lesz I. Abbász iszfaháni építkezéseire

106

107 Regisztán (Homokpalota) / Szamarkand / Üzbegisztán Ulug bég medresze ( ) / Tillya-Kori (Aranyozott) medresze ( ) / Sher-Dor medresze ( )

108

109 SZAMARKAND, ULUG BÉG MEDRESZÉJE (Üzbegisztán) / Ulug bég ( ) tudós, csillagász, majd szultán

110 Ulug bég csillagvizsgálója / Szamarkand / lerombolják: 1449

111 Sáh-i Zindah (az Élő Uralkodó) / Nekropolisz Szamarkand mellett / Kászim ibn Abbász ( 677) mauzóleuma ( ) mellett / 16 mauzóleum / Csodzsuk Bika sírja (1371) / Timúr nővére / építőmesterek: Izz ad-dín és Samsz ad-dín

112

113 SZAMARKAND, GUR-E MIR (AZ EMÍR SÍRJA) MAUZÓLEUM (Üzbegisztán) 1. Gur-e Mir mauzóleum: Timur Lenk ( 1405) és leszármazottainak sírhelye / 2. Mohamed Szoltán-medresze (Timur kedvenc unokája) / 3. hánaka (kolostor) / 4. négyejvános udvar / sírépítmény: 22/34 m magas kettős kupola magas dobon / 64 gerezd / 8 sír

114

115 ITT VANNAK MÉG?

116