AZ ÉLETPÁLYA-RENDELET ÉVI ÁTFOGÓ MÓDOSÍTÁSA

Átírás

1 AZ ÉLETPÁLYA-RENDELET ÉVI ÁTFOGÓ MÓDOSÍTÁSA Kommentár Kozák András köznevelési szakértő

2 Tartalomjegyzék 1. A Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozat elérését célzó minősítési eljárás és az e fokozatokba besorolt pedagógusokra vonatkozó munkajogi normalizáció részletszabályai A szakmai gyakorlati idő számítása Az egyes fizetési fokozatokba sorolás kivételi szabályai (méltányossági normák) A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő pedagógus szakképzettséggel rendelkező alkalmazottak minősítése Új kötelezően kidolgozandó intézményi dokumentum: a helyi értékelési szabályzat A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező alkalmazottakra vonatkozó bérszabályozás A minősítési eljárásra való jelentkezés, a portfólió és a pályázat rögzítése és módosítása Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozás A minősítés általános eljárásrendi szabályai A minősítési processzus megszüntetésének és felfüggesztésének normái A minősítés eredménye elleni jogorvoslati lehetőségek Az egyes fizetési fokozatokba történő átsorolás és a visszasorolás rendje A pedagógusok kötött munkaidejével kapcsolatos szabályok Az illetménypótlékokat érintő szabályozás További jogtechnikai jellegű, szövegpontosító módosítások

3 A pedagógus életpályára és a közalkalmazotti jogstátusban foglalkoztatott pedagógusokra valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakra vonatkozó generális munkajogi szabályozó norma, a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épr.) átfogó jellegű (novelláris) módosításaként került kihirdetésre a Magyar Közlöny évi 113. számában a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 235/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. rendelet). E rendelet mely a 2013/2014. tanév első napján hatályba lépett Épr. immár tizenkettedik módosítását valósítja meg főszabály szerint július 30. napján lépett hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő minősítések esetében is alkalmazni kell, kivéve a hatályosító klauzulában nevesített eseteket, melyek alkalmazási kötelezettsége csak január 1-jével áll be. A Mód. rendelet egyaránt tartalmaz tételes normaszöveg-módosításokat, melyek új jogintézményeket normalizálnak, vagy átfogó jelleggel változtatják meg a korábbi hatályos jogállapotot, de vannak jogtechnikai jellegű, nyelvtani-pontosító szándékú, valamint a tanügyi és munkajogi szabályozás egyes instrumentumaival való koherenciát megteremteni szándékozó, továbbá érdemi deregulációt megvalósító korrekciói is. Az átfogó módosítás mögött meghúzódó jogalkotói szándék szakmapolitikai gyökerű: a Köznevelési Kerekasztal első prioritásai keretében született, a pedagógusok minősítésével és kötött munkaidejével kapcsolatos konszenzust tükrözik. Emellett normatani szempontból is indokolttá vált a korrekció: az egyes szakaszok és azokon belüli bekezdések struktúrájának rendszerezettebbé tétele és egyes valóságos szabályozási tartalommal nem rendelkező normák deregulálása a normacímzettek részére az egyértelmű értelmezést és a könnyebb alkalmazást szolgálják. A Mód. rendelet által átfogott szabályozási tartalmak a következők: Mesterpedagógus és Kutatótanár fizetési fokozat elérését célzó minősítési eljárás és az e fokozatokba sorolt pedagógusokra vonatkozó munkajogi normalizáció részletszabályai a szakmai gyakorlati idő számítása; az egyes fizetési fokozatokba sorolás kivételi szabályai (méltányossági normák); a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő pedagógus szakképzettséggel rendelkező alkalmazottak minősítése; új kötelezően kidolgozandó intézményi dokumentum: a helyi értékelési szabályzat; a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező alkalmazottakra vonatkozó bérszabályozás; a minősítési eljárásra való jelentkezés, a portfólió és a pályázat rögzítése és módosítása; az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozás; 3

4 a minősítés általános eljárásrendi szabályai; a minősítési processzus megszüntetésének és felfüggesztésének normái; a minősítés eredménye elleni jogorvoslati lehetőségek; az egyes fizetési fokozatokba történő átsorolás és a visszasorolás rendje; a pedagógusok kötött munkaidejével kapcsolatos szabályok; az illetménypótlékokat érintő szabályozás. *** 1. A Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozat elérését célzó minősítési eljárás és az e fokozatokba besorolt pedagógusokra vonatkozó munkajogi normalizáció részletszabályai A pedagógusok előmeneteli rendszerét érintő változások fókuszában a Mesterpedagógus és Kutatótanár fizetési fokozattal kapcsolatos anyagi és eljárási normák állnak. Az Épr. 1/A. - ban foglalt értelmező rendelkezések új jogintézményi definíciókkal bővültek. Meghatározásra került a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fizetési fokozat elérésére irányuló minősítési eljárás legfontosabb instrumentumai, a Mesterpedagógus pályázat és a Kutatótanár pályázat fogalma [Épr. 1/A. (1a)-(1b) bek.]. A Kutatótanár pályázat a Kutatótanár fokozat megszerzéséhez benyújtott dokumentumgyűjtemény, amelyben a pedagógus bemutatja szakmai életútját és szakmai tevékenységének eredményeit, és ismerteti jövőbeli, a fokozat megszerzését vagy megújítását követő időszakra vonatkozó programját (Kutatóprogram), míg a Mesterpedagógus pályázat a Mesterpedagógus fokozat megszerzéséhez benyújtott dokumentumgyűjtemény, amelyben a pedagógus bemutatja szakmai életútját és szakmai tevékenységének eredményeit, és ismerteti jövőbeli, a fokozat megszerzését vagy megújítását követő időszakra vonatkozó programját (Mesterprogram). A definíciók fogalmi elemei tehát a szakmai életút és annak keretében a pedagógiai tevékenység eredményeinek elemzése, mely a portfólióhoz képest jóval szabadabb kereteket határoz meg, hiszen nélkülözi pedagóguskompetenciák tények és önértékelés alapján történő dialektikus értékelésének kívánalmát. A Mesterpedagógus és a Kutatótanár pályázat és a portfólió ugyanis nem csereszabatos fogalmak. Portfóliót a pedagógusnak a Pedagógus I és a Pedagógus II. fizetési fokozatba való kerülés érdekében kötelező készítenie, annak a minősítés során véglegesített megléte elemi feltétel ahhoz, hogy a nem kötelező minősítési eljáráson a részvétel (pályázat) lehetővé váljon. Főszabály szerint ugyanis nem kell a Mesterpedagógus és a Kutatótanár pályázatra aspiráló pedagógusnak portfóliót készítenie, ha és amennyiben már rendelkezik eredményes minősítési eljáráson értékelt portfólióval. 1 Ezzel ellentétben azok a pedagógusok, akik szeptember 1-jén minősítő vizsga és porfóliókészítés nélkül az Épr. 36. (2) bekezdése révén ex lege Pedagógus I. fizetési fokozatba kerültek átsorolásra, továbbá azok, akik előzetesen, minősítési eljárás keretében nem véglegesített portfóliót töltöttek fel, és ennek eredményeképpen január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fizetési fokozatba nyertek átsorolást, rendes minősítő eljárásuk eredményességéig illetve a fizetési fokozatukban való véglegesítésükig, ha a Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozat 1 Természetesen a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fizetési fokozat elérését célzó pályázat konkrét feltételeit is a minősítési keretszámról szóló emberi erőforrások miniszteri határozat szabja meg az Épr. 10. (1) bekezdése alapján. A minősítési keretszámról szóló határozatban foglalt különös feltételeknek legkésőbb a jelentkezés időpontjában kell megfelelni. 4

5 megszerzésére irányuló eljárásban kívánnak részt venni az egyéb jogosító feltételek beállása esetén portfóliót és pályázatot egyaránt kell hogy készítsenek az Épr. 39/F. és 39/G. -ai értelmében. A 39/F. (1) bekezdése kimondja, hogy az a Pedagógus I. vagy január elsejével ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus, aki június 30. napjáig Mesterpedagógus fokozat megszerzésére irányuló eljárásban vesz részt, portfóliót és Mesterpedagógusi pályázatot készít. Az 39/G. (1) bekezdése pedig arról rendelkezik, hogy az a Pedagógus I. vagy január elsejével ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba sorolt pedagógus, aki június 30. napjáig Kutatótanár fokozat megszerzésére irányuló eljárásban vesz részt, portfóliót és Kutatótanári pályázatot készít. E speciális szabály szerinti portfólió és pályázat tartalmai elemeit a 39/F. (2)-(3) bekezdései írják elő. Megjegyezzük, hogy az Épr. idézett passzusai az eljárásban való részvétel határidejét azért június 30. napjában jelölik meg, mert a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 97. -ának január 1-jén hatályon kívül helyezésre kerülő (19) bekezdése e napban jelölte meg a pedagógusok első kötelező minősítésének határidejét. 2 Ebből vezethető le (interpretatio historica) az a jogalkotói szándék, hogy a Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozat megszerzésére általános szabály szerint csak az eredményes kötelező minősítéseket követően kerülhet sor. Ugyancsak megjegyzendő, hogy január 1. napjától minősítési eljárás lefolyatása nélkül véglegesített Pedagógus II. státuszba kerülnek mindazok az ideiglenesen Pedagógus II. fizetési fokozatba besorolt alkalmazottak, akik július 1. előtt nem vettek részt minősítési eljáráson, így lényegesen csökken e célcsoportba tartozók száma. Az Épr. Mód. rendelet 29. -val korrigált 36. -ának (4) bekezdésében foglalt méltányossági szabály szerint a január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus besorolása minősítési eljárás lefolytatása nélkül véglegessé válik. Az Épr. 36. (4) bekezdése továbbá kimondja, hogy az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) az érintettek Pedagógus II. fokozatra irányuló minősítési eljárásra való jelentkezését törli, és őket erről tájékoztatja. Ettől eltérően az a január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus, aki július 1. előtt az Épr. 3. szerinti minősítési eljárásban vett részt, amely sikertelen tanúsítvány kiadásával zárult feltéve, hogy december 31-ig nem szerzi meg a Pedagógus II. fokozatba való besoroláshoz szükséges sikeres minősítést január 1-jén a Pedagógus II. fokozatba való ideiglenes besorolását elveszti, és ezen időponttól őt Pedagógus I. fokozatba kell visszasorolni. Illetménye megállapításához beleegyezése nem szükséges, de a munkáltató a Pedagógus I. és a Pedagógus II. fokozat alapján a pedagógust megillető illetmény különbözetére visszamenőleg nem tarthat igényt. 2 Az oktatás szabályzására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi LXXX. törvény pontja január 1. napjával hatályon kívül helyezi az Nkt. 97. (19) bekezdését, melynek értelmében a pedagógus-munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak első minősítésére vagy minősítő vizsgájára szeptember 1. és június 30. között kerül sor. 5

6 A jogszabály szóhangzata alapján csupán elvi lehetőség az, hogy azok a Pedagógus I. fizetési fokozatba besorolt pedagógusok, akik szeptember 1. napját követően kezdték gyakornoki felkészítésüket és eredményes minősítő vizsgát tettek, részt vehessenek az Épr. 39/F. és 39/G. -ai szerinti Mesterpedagógus vagy Kutatótanár pályázaton, ha az oktatásért felelős minősítés miniszter (a továbbiakban: miniszter) 3 keretszámról szóló határozatában foglalt különös pályázati feltételeknek megfelelnek. Azért beszélhetünk az ő esetükben csak elvi lehetőségről, mert egyrészt a jogszabály nem disztingvál a Pedagógus I. fizetési fokozat esetében, tehát nem kifejezetten a jogszabály erejénél fogva szakmai gyakorlati évei ténye révén átsorolt alkalmazottakról szól, másrészt a szeptember 1-jét követően az életpályarendszerbe belépőkre az általános szabályok vonatkoznak, melynek értelmében a Mesterpedagógus és a Kutatótanár pályázaton való részvétel elemi feltétele a Pedagógus II. fizetési fokozatba való besorolás, ez pedig kizárja nevezettek részvételét a június 30-ig nyitva álló pályázaton való jelentkezésre [Épr. 4. (1) bek., 5. (1) bek.]. 4 A Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fizetési fokozatot célzó minősítés novált normái között kell említést tenni arról az Épr. 4. (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően meghatározott két feltételről, amely bővíti az említett fokozatok eléréséhez szükséges feltételeket [Épr. 4. (3) bek.] a következőkkel: A Mesterpedagógus illetve Kutatótanár pályázat feltöltési határidejének időpontjáig a pályázónak eredményesen be kell fejezni a köznevelési szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 15/2015. (III. 13.) EMMI rendeletben [a továbbiakban: 15/2015. (III. 15.) EMMI rendelet] előírt továbbképzést, ha és amennyiben részt kíván venni a minősítés, a tanfelügyelet és a szaktanácsadás vagy a pedagógiai-szakmai szolgáltatás feladataiban [Épr. 4. (1a) bek.]. A vezetői, magasabb vezetői feladatokat 5 végző Mesterprogramot megvalósítani kívánó pedagógus esetén feltétel az is, hogy a pályázatra történő jelentkezéskor és a minősítési eljárás teljes időtartama alatt rendelkezzen vezetői, magasabb vezetői megbízással vagy munkakörrel [Épr. 4. (1b) bek.]. Az Épr. 4. (1b) bekezdéséhez kapcsolódik az Épr. 12/C. (1) bekezdésének új, harmadik fordulata, amelynek nyomán a minősítési illetve bírálati eljárást meg kell szüntetni, ha az OH vagy a minősítő bizottság észleli, hogy a vezetői, magasabb vezetői feladatok ellátáshoz kapcsolódó programot megvalósítani kívánó pedagógus vezetői, magasabb vezetői megbízása az eljárás alatt bármely okból megszűnik. Ha pedig az intézményvezetői feladatokkal összefüggő Mester- vagy Kutatóprogram vállalása esetén a vezetői, magasabb vezetői megbízás véget ér, és a pedagógus programja módosítását az ettől számított harminc napon belül nem kezdeményezte, őt az ezt követő napon vissza kell sorolni azzal, hogy illetményét a besorolásának megfelelően kell megállapítani, amelyhez a pedagógus hozzájárulása nem szükséges [Épr. 14/A. (1) bek. e) pontja, (4) bek. e) pontja]. 3 A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet pontja értelmében a Kormány oktatásért felelős tagja az emberi erőforrások minisztere. 4 Tulajdonképpen itt két jogértelmezési maxima konkurál: a nyelvtani és a rendszertani interpretáció. 5 A köznevelési intézményben ellátható vezetői, magasabb vezetői megbízások körét az Épr a sorolja fel zárt taxáció keretében. 6

7 A Mesterpedagógus és a Kutatótanár minősítési eljárását meg kell szüntetni, ha a foglalkoztatási jogviszony szünetelése meghaladja a hat hónapot szemben a kötelező minősítési processzusokkal [Épr. 12/C. (1) bek. c) pontja]. A Mesterpedagógus fokozatba való besorolás a következő két kondícióval egészült ki, melynek értelmében az adott fokozatba sorolás feltétele, hogy ha a pedagógus szándéka az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként való részvételre irányul, az országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterületen; a szaktanácsadói feladatok ellátására irányul, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet szerinti szaktanácsadói névjegyzéken szerepeljen [Épr. 4. (4) bek. a)-b) pontjai]. A Mesterpedagógus és a Kutatótanár pályázat lényegi elemeként jelenik meg a definícióban a Mesterprogram, illetve a Kutatóprogram, melyek keretében az adott fizetési fokozatra pályázó pedagógus ismerteti jövőbeli, a fokozat megszerzését vagy megújítását követő időszakra vonatkozó, realizálni kívánt szakmai elképzeléseit. A Kutatóprogram elkészítése minden esetben kötelező a Kutatótanár fizetési fokozat megszerzésére irányuló pályázat esszenciális elemeként [Épr. 9/B. (4) bek. g) pontja]. A Mesterprogram elkészítése kizárólag abban az esetben kötelező része a pályázatnak, ha a pályázó nem szándékozik részt venni az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként, illetve nem kíván szaktanácsadói vagy pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatokat ellátni [Épr. 9/B. (4) bek. f) pontja]. Erről a szándékáról az érintettnek a minősítési eljárás (pályázat) során nyilatkoznia kell. A fent felsorolt feladatok ellátásában részt venni nem kívánó pályázónak Mesterprogramot kell készítenie, majd azt a sikeres minősítő eljárását követő naptári év első napjától számított öt éven belül megvalósítania [Épr. 8. (5) bek.]. A Mesterpályázat és a Kutatótanár pályázat mely a szóban forgó fizetési fokozatok elérésére irányuló minősítési eljárás kötelező eleme az Épr. 9/B. (4) bekezdése értelmében kivéve a 39/F. és 39/G. -ban foglalt eljárásokat a következő tartalmai elemeket foglalja magába: szakmai önéletrajz; a pedagógus pályázata és a bemutató portfóliója tekintetében, azok eredetiségéről szóló nyilatkozat; intézményvezető esetében a foglalkoztatási jogviszony fennállásáról szóló munkáltatói igazolás; szakmai életút bemutatása és elemzése, bemutató portfólió, Mesterprogram vagy Kutatóprogram; együttműködési megállapodás (a korábbi együttműködési szándéknyilatkozat helyett). 7

8 A Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozatok megújítása keretében lezajló minősítési eljárások előzetesen kalkulált számát miután azok kötelezettséget keletkeztetnek az érintett pedagógusok számára a miniszter által kiadott minősítési terv garanciális jelleggel kötelezően tartalmazza [Épr. 10. (3) bek. b) pontja]. A Mesterprogramban foglalt a kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részének heti két órájában megvalósítható feladatok specifikációját az Épr. 17/A. (8) bekezdése tartalmazza, melyek a következők: a) fejlesztő támogató tevékenység, melynek keretében végezhető aa) pedagógus szakmai segítése, ab) gyakornok mentorálása, ac) képzések lebonyolítása; b) fejlesztő innovátori tevékenység, melynek része lehet: ba) a közneveléssel összefüggő szakmai, tartalmi-tantervi, pedagógiai-módszertani, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásáról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) hatálya alá tartozó intézmények esetében a gyermekvédelemmel összefüggő szakmai, módszertani fejlesztésekben, kutatásokban való részvétel, intézményi dokumentumok elemzése és készítése, belső képzések szervezése és megtartása, bb) közreműködés a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben foglalkoztatott pedagógus kivételével a tanulóknak a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben szereplő vagy a miniszter által meghirdetett és finanszírozott országos vagy nemzetközi tanulmányi, szakmai, művészeti és sportversenyre történő felkészítésében; c) intézményvezetői tevékenységként köznevelési vagy a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény tekintetében intézményvezetéssel, fejlesztéssel kapcsolatos tanácsadási feladatok és fejlesztések elvégzése. 6 A Mesterprogramot realizáló Mesterpedagógusnak és a minősítő-tanfelügyelő szakértői továbbá szaktanácsadói, pedagógiai-szakmai szolgáltatói feladatok teljesítésében részt nem vevő Kutatótanárnak a besorolásától számított ötödik évben a besorolás megtartása érdekében a Mesterpedagógus illetve Kutatótanár pályázatát meg kell újítania, melynek keretében a pályázat megvalósításának értékelésén túl a következő öt éves időszakra szóló Mesterprogramját illetve Kutatóprogramját is be kell mutatnia [Épr. 8. (5) bek.]. Ebből következően argumentum a contrario azoknak a Mesterpedagógusoknak és Kutatótanároknak, akik a szakértői-szaktanácsadói feladatok ellátásban vesznek részt ők a minősítő vizsga, minősítési eljárás minősítő bizottságának az OH által delegált szakértői, bizottsági elnökei illetve a szaktanácsadói valamint szakmai-szolgáltató tevékenységet végző szakemberei az OH-nak illetve más a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézménynek természetesen nem kell a Mester- illetve Kutatóprogramjukat a Mesterpedagógus illetve Kutatótanár fizetési fokozatba történő besorolást követő ötödik esztendőben a pályázatukkal együtt megújítaniuk. 6 A minősítés, a tanfelügyelet és a szaktanácsadás feladataiban részt nem vevő Mesterpedagógusok nevelésseloktatással le nem kötött munkaidejének heti két órában ellátható feladatai Mesterprogramban tervezhető köre a külső képzések lebonyolításában való részvétellel és az intézményvezetéssel, fejlesztéssel kapcsolatos tanácsadási feladatokkal és fejlesztésekkel bővültek, míg a korábbi jogállapothoz képest rendszerezettebb és világosabb megfogalmazást nyertek az eddigiekben is szereplő tevékenységek [Mód. rendelet 26. (2) bek.]. 8

9 Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Épr. 8. (5) bekezdése szerint a pályázat megújítására vonatkozó kötelezettséggel érintett pedagógusoknak csak a besorolásukat követő ötödik évben egy alkalommal és nem öt évenként kell a besorolásuk megtartása érdekében a pályázatukat megújítani. Ha az érintett pedagógus a pályázatát nem újítja meg, vagy a megújítás érdekében lefolytatott minősítési eljárás sikertelen őt az e fokozatba való besorolását megelőzően rá irányadó, de legalább Pedagógus II. fokozatba és a fizetési kategória megállapításához figyelembe vehető jogviszonyának megfelelő kategóriába vissza kell sorolni a megújításra történő jelentkezés elmulasztott időpontját követő hónap első napjától [Épr. 14/A. (1) bek. a) pontja, (4) bek. a) pontja] illetve a sikertelen minősítési eljárásról kiállított tanúsítvány időpontját követő hónap első napjától [Épr. 14/A. (1) bek. b) pontja, (4) bek. b) pontja] azzal, hogy illetményét a besorolásának megfelelően kell megállapítani, melyhez a pedagógus hozzájárulása nem szükséges. Említett esetekben a pedagógus visszasorolás időpontját követő két éven belül a fokozat elérése érdekében nem jelentkezhet minősítési eljárásra [Épr. 14/A. (5) bek.]. Új jogintézményként iktatta be a Mód. rendelet 9. (2) bekezdése az Épr. 9/B. -ának új (4a) bekezdéseként a Mester- vagy Kutatópályázat megújítására kötelezett pedagógusok tekintetében a pályázat részeként tehát már a Mesterpedagógus illetve Kutatótanár fokozatba sorolás időpontja előtti eljárási szakaszban megkötendő együttműködési megállapodást. Az együttműködési megállapodás a Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatra irányuló minősítési eljárásban részt vevő pedagógus és az őt foglalkoztató köznevelési vagy a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény, továbbá a felek szándékától függően harmadik személy (a továbbiakban: külső szakmai partner) között a pályázat megújításáig terjedő időre szólóan létrejött megállapodás [Épr. 9/B. (4a) bek.], amelyben rögzíteni kell: a Mester- vagy Kutatóprogram céljait, megvalósításának elemeit, a pedagógus ezzel kapcsolatos kötelezettségvállalásait; a köznevelési vagy a Gyvt. hatálya alá tartozó intézménynek és a felek szándékától függően a külső szakmai partnernek a fokozat megszerzésére való felkészülésnek, valamint a Mester- vagy Kutatóprogram végrehajtásának támogatását szolgáló kötelezettségeit, továbbá a megállapodás időbeli hatályát. Az együttműködési megállapodás része a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fizetési fokozat megszerzésére irányuló minősítési eljárás keretében feltöltött pályázatnak [Épr. 9/B. (4) bek. g) pontja], kivéve természetesen azt az esetet, amikor az érintett pedagógus a 17/A. (1)-(3) bekezdésében foglalt feladatokat az OH vagy más pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény megbízása keretében teljesíti. Az együttműködési megállapodás mely jogi természetét tekintve mint szerződés a polgári anyagi jog intézménye olyan dokumentum, amellyel a köznevelési intézménynek adott esetben rendelkeznie kell, annak érdekében, hogy akár mint foglalkoztató intézmény, akár 9

10 mint külső szakmai partner a Mesterprogram illetve a Kutatóprogram megvalósításában partneri kötelmeit teljesíthesse. A külső szakmai partner képviselője a minősítő bizottság véleményezési joggal rendelkező tagja [Épr. 10/D. (3) bek. f) pontja], akinek a minősítési eljáráson való részvételének biztosítása érdekében az OH a minősítés évét megelőző év július 31-ig megkeresi a külső szakmai partnert [Épr. 11. (1) bek. b) pontja]. A pedagógus együttműködési megállapodásban rögzített kötelezettségvállalása jogi kötelem, melynek elmaradása vagy nem elégséges szintű teljesítése esetén amennyiben az a Mesterprogramban illetve Kutatóprogramban vállaltak teljesítését veszélyezteti hátrányos következménnyel járhat. A Mesterpedagógus vagy a Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógust foglalkoztató intézmény vezetője, intézményvezetői megbízással rendelkező pedagógus esetében az intézmény fenntartója a külső szakmai partner bevonásával évente a szeptember 1. és október 31. közötti időszakban megvizsgálja a Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógus által az átsorolása vagy az előző vizsgálat óta eltelt idő alatt a Mester- vagy Kutatóprogramja megvalósítása, továbbá az együttműködési megállapodásban foglaltak teljesítése érdekében végzett tevékenységet. Az intézményvezető, fenntartó az OH-t az ok megjelölésével írásban tájékoztatja arról, ha a Mesterpedagógus vagy a Kutatótanár fokozatba besorolt pedagógus a programban vállalt kötelezettségeinek nem tett eleget. Az intézményvezető, fenntartó a Mesterpedagógus, Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógus teljesítményének színvonalát ezzel összefüggésben nem értékelheti, tehát a Mester- vagy Kutatóprogram és a Mesterpedagógus illetve Kutatótanár pályázat teljesülésének szubjektív tényezői nem lehetnek a pedagógus munkahelyi értékelésének indikátorai [Épr. 14/A. (2) bek.]. Ha az OH az általa felkért szakértő véleménye alapján megállapítja, hogy a Mesterpedagógus, Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógus a programban vállalt kötelezettségeinek nem tett eleget, erről értesíti a pedagógust és munkáltatóját [Épr. 14/A. (3) bek.]. Az erről szóló értesítést követő hónap első napjától a pedagógust vissza kell sorolni azzal, hogy az illetményét besorolásának megfelelően kell megállapítani, melyhez a pedagógus hozzájárulása nem szükséges [Épr. 14/A. (4) bek. h) pontja]. Az Épr. Mód. rendelet 22. -a által normatartalommal kitöltött 14. -ának (1) bekezdése lehetőséget ad a Mester- vagy Kutatóprogram módosítására is. A Mesterpedagógus vagy a Kutatótanár fokozatba besorolt pedagógus a program megvalósításának időtartama alatt az intézményvezető vagy ha a pedagógus intézményvezető a fenntartó egyetértésével az Épr. 12. (2) bekezdésében előírt eljárási díj 7 megfizetése ellenében legfeljebb két alkalommal módosíthatja a módosítás okának előadásával Mester- vagy Kutatóprogramját: 7 Az Épr. 12. (2) bekezdése alapján a nem kötelező minősítés eljárási díja a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott, az illetmény számítását megalapozó vetítési alap hetven százaléka, mely 2016-ban és következő naptári évben egyaránt Ft, amit a pedagógusnak a minősítési tervbe való bekerüléstől szóló értesítést követő harminc napon belül kell befizetnie az OH kincstári számlájára. 10

11 a) első ízben a módosítás okának vizsgálata nélkül; b) második ízben akkor, ha előre nem látható elháríthatatlan külső ok miatt a programban vállaltak teljesítése akadályba ütközik. A Mester- vagy Kutatóprogram módosítása iránti kérelmet az OH-hoz kell benyújtani az akadály felmerülésétől számított harminc napon belül, feltüntetve benne a módosítást szükségessé tévő indokot [Épr. 14. (2) bek.]. A kérelemhez melyről az OH az adott fizetési fokozat elérésére irányuló minősítő bizottságban részt venni jogosult szakértő véleményének megfelelően harminc napon belül dönt az Épr. 14. (3) bekezdése alapján csatolni kell: a módosított Mester- vagy Kutatóprogramot; a Mester- vagy Kutatóprogramra vonatkozó eredetiségnyilatkozatot; az intézményvezető vagy a fenntartó, továbbá a felek szándéka szerint a külső szakmai partner egyetértő nyilatkozatát; a kérelem elfogadása esetére az együttműködési megállapodás módosításának tervezetét [Épr. 14. (4) bek.]. Arra is van lehetőség, hogy a Mesterpedagógus megváltoztassa a fizetési fokozathoz tartozó feladatprofilját, vagyis a Mesterprogram realizálására irányuló vállalását szakértői orientációval váltsa fel. Az Épr. 14. (3)-(4) bekezdésében foglalt eljárás keretében kell eljárnia az OH-nak akkor, ha a Mesterpedagógus a Mesterprogram megvalósítása helyett a pedagógiai-szakmai szolgáltatás nyújtásában, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként történő részvétel iránt (szakértői orientáció) nyújt be kérelmet, feltéve, hogy a meghatározott feltételeknek megfelel. Ettől eltérően, ha a fokozat megújításáig legfeljebb két év van hátra, az OH a kérelemnek szakértő bevonása nélkül helyt ad [Épr. 14. (5) bek.]. Ha a Mester- vagy Kutatóprogram módosítására irányuló vagy a feladatprofil váltása iránti kérelmet az OH elutasítja, a pedagógust az elutasító határozat kiadását követő hónap első napjától vissza kell sorolni azzal, hogy illetményét a besorolásának megfelelően kell megállapítani, amelyhez a pedagógus hozzájárulása nem szükséges. [Épr. 14/A. (1) bek. c) pontja, (4) bek. c) pontja]. Ez esetben a pedagógus a visszasorolás időpontját követő két éven belül a fokozat elérése érdekében nem jelentkezhet a minősítési eljárásra [Épr. 14/A. (5) bek.]. Ugyancsak vissza kell sorolni ez előző besorolási fokozatába a Mesterpedagógus fizetési fokozatba besorolt pedagógust a következő esetekben és időpontokban azzal, hogy illetményét a besorolásának megfelelően kell megállapítani, amelyhez a pedagógus hozzájárulása nem szükséges: 11

12 ha az OH a pedagógust az Nkt. 82. (9) bekezdése 8 alapján közigazgatási hatósági eljárás keretében törli az Országos szakértői névjegyzékből vagy a szaktanácsadói névjegyzékből a törlést követő hónap első napjától [Épr. 14/A. (1) bek. f) pontja, (4) bek. f) pontja]; ha az OH megbízásából szakértői, szaktanácsadói feladatokat ellátó Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus neki felróható okból egy éven belül két alkalommal nem tesz eleget a számára előírt feladatok ellátására vonatkozó felkérésnek, az OH a felróható ok megjelölésével értesíti erről a pedagógus munkáltatóját 9 a munkáltató erről szóló értesítését követő hónap első napján [Épr. 14/A. (1) bek. g) pontja, (4) bek. g) pontja]. A Mesterpedagógus és a Kutatótanár minősítési eljárás értékelésének eljárási elemeit érinti az Épr. 1/A. mellékletének új normatartalma, melynek révén az értékelés elemei közül végleg kikerült az óra- és foglalkozáslátogatás 10, így: Mesterpedagógus fizetési fokozat elérésére irányuló minősítési eljárás értékelési elemei: a Mesterpedagógus pályázat bemutatása, védése, értékelése [Épr. 1/A. melléklet 2. sor]; a Kutatótanár fizetési fokozat elérésére irányuló minősítési eljárás értékelési elemei: a Kutatótanár pályázat hiánytalan benyújtása, formai és szakmai bírálata [Épr. 1/A. melléklet 3. sor, 12/B. (1) bek.]. Kiemelt jelentőségű az Épr. 17/A. -nak új (13) bekezdése, mely megteremti a lehetőségét annak, hogy a minősítő, tanfelügyelő szakértői továbbá szaktanácsadói, pedagógiaiszakmai szolgáltatói feladatok teljesítésében részt nem vevő Mesterpedagógusok és Kutatótanárok is jogszabály által meghatározott keretek között órakedvezményt kaphassanak a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejükből a szakértői, szaktanácsadói feladatokat ellátó pedagógusok 17/A. (1) bekezdésében foglalt munkaidő-kedvezményének változatlanul hagyásával. Az új rendelkezés szerint az említett pedagógus gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozása a kerekítés általános szabályai alkalmazásával nem lehet kevesebb, mint a munkaköre szerint rá irányadó neveléssel-oktatással lekötött munkaidő Nkt. 62. (6) bekezdésében foglalt alsó határának hetvenöt százaléka, vezetőpedagógus esetében legalább heti tizenegy óra. Ennek alapján ha tanárként dolgozik a Mesterpedagógus vagy Kutatótanár, neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 17 óra, a következő számítási képlet alapján: 22/0,22x75=16,5 ~ 17; ha óvodapedagógusként dolgozik a Mesterpedagógus, neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 24 óra, ugyanis a fenti számítási képletet követve: 32/0,32x75=24. A Kutatótanár fizetési fokozat elérésére irányuló minősítési eljárás melyet a Mód. rendelet által novált normaszöveg konzekvensen bírálati eljárásként illetve bírálatként, az 8 Az Nkt. 82. (9) bekezdése értelmében az Oktatási Hivatal az engedély visszavonásával egyidejűleg eltiltja a szakértői tevékenység folytatásától vagy a vizsgaelnöki feladatok ellátásától, és törli az Országos szakértői névjegyzékből, az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzékből azt, aki a tevékenységére vonatkozó, az Nkt.- ban vagy a felhatalmazására kiadott jogszabályban meghatározott szabályokat súlyosan megszegi. 9 Az Épr. 17/A. (11) bekezdésében foglalt kauza. 10 Ez alól kivételt jelent az Épr. 39/F. (4) bekezdésében foglalt kivételi szabály szerinti minősítési eljárás. 12

13 eljáró minősítő bizottságot pedig bírálati bizottságként említ [Épr. 5. (1) bek., 8. (3) bek. b) pont, 8. (4) bek., 9/B. (5) bek., 11/A. (2) bek.; 11/B. (2) bek.; 12. (3) bek.; 12/B. (4) bek.; 12/B. (6) bek. d) pontja; 12/C. (1)-(3) és (5) bek; 12/D. (2) bek, 12/D. (3)- (3d) bek.; 17/A. (6) bek. a) pontja; 39/M. ; 1/A. melléklet] a következő újdonságokat tartalmazza: a bírálati eljárás során speciális összetételű a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Pedagógus Kar delegáltjai által alkotott háromfős bizottság jár el, míg a miniszter képviselője tanácskozási joggal vehet részt a minősítő bizottság munkájában [Épr. 10/D. (1) bek., 10/G. (2) bek.]; a bíráló bizottság értékeli a Kutatótanár fokozat megszerzésére jelentkező pedagógus publikációs tevékenységének színvonalát, valamint szakmai szempontból elbírálja az OH által formai szempontból megfelelőnek minősített Kutatóprogramban foglaltakat [Épr. 10/G. (3) bek.]; a bíráló bizottságra a minősítő bizottságra vonatkozó az Épr. 10/D. (6) bekezdésében írt összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni [Épr. 10/G. (4) bek.]; a Kutatótanár fokozat elérését célzó bírálati eljárás sikeres eredménnyel zárul, ha a pedagógus publikációs tevékenysége megfelelő színvonalú, és a szakmai bírálat alapján a Kutatótanár pályázat szakmai nívója megfelelő, továbbá megvalósítható; e körben tehát nincs pedagógus-kompetencia értékelés, szemben a többi minősítési processzussal [Épr. 12/B. (4) bek.]; a Kutatótanár fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárás legfeljebb egy alkalommal megismételhető, ha az sikertelen volt, melyre legkorábban a sikertelen minősítési eljárás befejezésétől számított két év szakmai gyakorlat megszerzésének évében kerülhet sor, s nem kell Pedagógus I. fokozat megszerzésétől számított tizenegy év szakmai gyakorlatot kitölteni [Épr. 5. (2) bek.]; a bírálati eljárásban bizottsági tagként részt vevő pedagógus, beleértve ebbe a Nemzeti Pedagógus Kar delegáltját is egy tanítási évben legfeljebb huszonöt tanítási napon köteles az OH felkérésére a bírálattal kapcsolatos feladatok ellátására [Épr. 17/A. (6) bek. a) pontja]; a Kutatótanárt a kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részéből heti két óra munkaidő-kedvezmény illeti meg a Kutatóprogramjában foglaltak, valamint az együttműködési megállapodásban vállaltak teljesítése érdekében végzett tevékenység céljából [Épr. 17/A. (10) bek.]. Itt jegyezzük meg, hogy az Épr. 10/G. (2) bekezdésével koherensen a Magyar Tudományos Akadémia korábbi jogállapot szerint tanácskozási jogú minősítési bizottsági delegáltjára illetve a delegálással kapcsolatos eljárási teendőkre vonatkozó szövegrészek az Épr. normaszövegéből kikerültek [Épr. 10/B. (1) bek., 10/D. (3) bek. f) pontja, 10/D. (4) bek., 11. (1) bek. b) pontja]. Miután mint arra már rámutattunk a Mesterpedagógus és a Kutatótanár pályázat megnevezés lényegi tartalmát tekintve nem ekvivalens a portfólióval, a Mód. rendelet technikai jellegű szövegpontosító korrekciói e vonatkozásban is számos jogszabályhelyet érintenek: ahol portfólió kifejezés volt a korábbi jogszabályszövegben, ott portfólió, 13

14 pályázat, ahol portfólióvédés, ott portfólióvédés, pályázat védése illetve ez utóbbiak toldalékos alakjai szerepelnek [Épr. 5. (1) bek., 9. (1) bek., 10/D. (3) bek. e) pontja, 10/E. (1) bek. b) pontja, 11/A. (1), (1a), (1b), (1c) és (2) bek., 11/A. (4)-(5) bek., 11/B. (1) bek. a) pontja, 11/B. (3) bek., 12/B. (2) bek., 12/B. (4) bek., 12/C. (2) bek. b)-c) pontja, 12/E. (1) bek.]. A Mesterpedagógus és Kutatótanár pályázat részletes követelményeit az OH dolgozza ki, a miniszter hagyja jóvá, majd az OH ezt követően az Útmutató kiadványban és a honlapján publikálja. Mindezzel összefüggésben elvi éllel került kiemelésre, hogy a minősítő vizsga vagy minősítési eljárás során a portfólió vagy pályázat feltöltését lehetővé tévő informatikai hozzáférés megnyíltakor hatályos Útmutató szerint kell eljárni [Épr. 9/B. (6) bek.]. A Mesterpedagógus és a Kutatótanár fizetési fokozatokba besorolt pedagógusokat érintő további kivételi szabályok (iura specialia): mentesül a Mesterpedagógus a jogszabályban meghatározott egyes többletfeladatok ellátása alól abban az esetben, ha a évben a TÁMOP 3.1.5/12. és TÁMOP kiemelt projekt keretében a fejlesztő támogató, fejlesztő innovátori vagy intézményvezetéssel, fejlesztéssel kapcsolatos tanácsadási fejlesztési feladatok Mesterprogram keretében történő megvalósítását vállalta [Épr. 37. (1d) bek.]; ha a június 30. napjáig Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozat megszerzésére irányuló eljárásban részt vevő Pedagógus I. vagy január elsejével ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus Mesterpályázatát nem újítja meg, őt nem a főszabály szerinti Pedagógus I. hanem Pedagógus II. fizetési fokozatba kell visszasorolni [Épr. 39/F. (6) bek., 39/G. (4) bek.]; a június 30. napjáig Kutatótanár fokozat megszerzésére irányuló eljárásban részt vevő Pedagógus I. vagy január elsejével ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus minősítési eljárásában, ha a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása ide nem értve az óvodapszichológus, iskolapszichológus, pszichológus közvetlen pszichológiai foglalkozását a minősítő bizottság a pedagógus kettő foglalkozását meglátogatja, amelyet szakmai megbeszélés követ (hospitáció), továbbá az eljárás a portfólió és a Kutatótanári pályázat bemutatásával és védésével zárul [Épr. 39/G. (3) bek.]. a június 30. napjáig az Épr. 39/H. (1) bekezdése alapján Kutatótanár fokozat megszerzésére irányuló eljárásban részt vevő Pedagógus II. fizetési fokozatba sorolt pedagógus pályázatának elbírálására az Épr. 10/G. (2)-(3) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy amennyiben nem újítja meg Kutatótanár pályázatát, vissza kell őt sorolni a Pedagógus II. fizetési fokozatba [Épr. 39/H. (2)-(3) bek.]; annak a pedagógusnak, aki a évi minősítési terv alapján Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatba történő besorolásra irányuló minősítési eljárásban vesz részt a évben, a 39/F 39/H. -ban foglaltak szerinti portfólió, pályázat feltöltésére szolgáló informatikai hozzáférést az OH augusztus 15-ig biztosítja azzal, hogy a feltöltésre legalább negyvenöt nap áll rendelkezésre [Épr. 39/I. (1) bek.]; az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP és TÁMOP- 14

15 kiemelt projekt keretében próbaminősítési eljáráson Kutatótanári fokozatot szerzett pedagógusra, aki egyben az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP és TÁMOP kiemelt projekt keretében próbaminősítési eljáráson Mesterpedagógus fokozatot szerzett és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt, szaktanácsadói vagy pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot lát el, alkalmazni kell az ugyanilyen tevékenységet végző Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógusokra vonatkozó rendelkezéseket, addig amíg az OH számára ezen feladatokat ellátja [Épr. 39/I. (2) bek.]; ha az Épr. 39/I. (2) bekezdése alapján Kutatótanár fokozatba besorolt pedagógus mégis a Kutatóprogramját kívánja megvalósítani, az OH-nak küldött, erről szóló írásbeli bejelentésétől számított öt éven belül kell pályázatát megújítania. [Épr. 39/I. (2)-(3) bek.]. Végezetül megemlítjük, hogy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (a továbbiakban: OFI) január 1. napján történő megszűnésével 11 összefüggésben a Mód. rendelet és 18. pontjainak január 1-jén történő hatályba lépése révén a Mesterpedagógus képzéssel kapcsolatosan a következő feladatkijelölő-szervezeti normák módosulnak: a pedagógus-előmeneteli rendszer országos bevezetése érdekében a Mesterpedagógus fokozatba történő besorolás céljából közzétett pályázaton részt vevő pedagógusok szaktanácsadói továbbképzését az OFI helyett az Eszterházy Károly Egyetem szervezi [Épr. 36. (6) bek. b) pontja]; a évben a családpolitikáért felelős miniszter által közzétett pályázat alapján soron kívüli Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárásban vehet részt a főszabály szerinti minősítési tervbe történő felvétel különös feltételeitől eltérően az, aki többek között vállalja, hogy részt vesz vagy szeptember 1-jét követően részt vett az OH által szervezett szakértői vagy az OH, illetve az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet vagy január 1-jét követően az Eszterházy Károly Egyetem által szervezett szaktanácsadói továbbképzésen [Épr. 36/A. (1) bek. e) pontja]. 2. A szakmai gyakorlati idő számítása A köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak fizetési fokozatokba történő átsorolásához szükséges feltételek a joggyakorlat igényei alapján igen dinamikusan változnak. Ez egyrészt annak függvénye, hogy milyen szakmapolitikai elgondolások alapján definiálja a jogalkotó szakmai gyakorlati időt, másrészt az élet szülte különös helyzeteknek és az egyes jogszabályhelyeket érintő változások kapcsán felvetődő koherencia követelményeknek tudható be. Az Épr. 2. (1) és (2) bekezdéseinek módosításai mindhárom említett kondíciót kimerítik. Azok a pedagógusok, akik a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel [Nkt. 3. melléklete], valamint két évnél 11 A központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedésekről szóló 1312/2016. (VI. 13.) Korm. határozat 1. melléklet 1. pontjának i) alpontja. 15

16 kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkeznek, Gyakornok fizetési fokozatba kerülnek besorolásra, kivéve azt az esetet, ha korábban már ennél magasabb fokozatba való besorolásra szereztek jogosultságot [Épr. 2. (1)]. E körbe tartozhatnak például azok a pedagógusok, akik szeptember 1. napját a pedagógus előmeneteli rendszer hatályba lépését megelőzően a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) vagy az azt megelőző munkajogi szabályozás hatálya alatt kezdték pályájukat, s ugyan nem rendelkeznek két év pedagógus munkakörben töltött gyakorlati idővel, azonban a korábbi besorolásuk idején hatályos jogszabályok beszámítási normái így a Kjt. 64. (2) bekezdése értelmében a gyakornoki vagy az azzal egyenértékűnek tekintett besorolási státus alól mentesültek. Az ő esetükben a jóhiszeműen szerzett jogok védelmének jogállami kritériumába ütközne az, ha újra kezdődne a gyakornoki felkészítésük. E pedagógusok besorolásánál figyelemmel kell lenni az Épr nak új (3) bekezdésében foglaltakra is, melynek értelmében, ha a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a jogviszonya fennállása alatt pedagógus szakképzettséget szerez, őt a szakképzettséget igazoló oklevél bemutatását követő hónap és nem a következő naptári év első napjától Gyakornok fokozatba kell besorolni azzal, hogy illetmény illetve munkabére ezzel összefüggésben nem csökkenthető. Az Épr. 2. (1) bekezdésének második mondata terminológiai pontosítás révén került korrekcióra, melynek értelmében a gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor, vagy a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá történő átkerülés esedékességének időpontjában a kinevezésben, munkaszerződésben két év gyakornoki idő kikötése kötelező. A Mód. rendelet 2. (1) bekezdése által proponált módosítás bevezeti a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá történő átkerülés fogalmát, melynek lényege az életpálya-rendszer szerinti szakmai gyakorlati időnek tekintett foglalkoztatás [Épr. 6. (1) bek.] alá kerülés. Ide tartozik például az az eset, amikor az alkalmazott a köznevelés országos irányításával összefüggésben kormányzati szolgálati jogviszonyból kerül át a pedagógus munkakörbe. A pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá történő átkerülés a Mód. rendelet 12. -a révén átkerült az Épr. 10/B. (2) bekezdésének b) pontjába is, melyről később teszünk említést. Az Épr. 2. (3) bekezdése arról rendelkezik, hogy ha a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor a pedagógus rendelkezik a két év szakmai gyakorlattal, de nem rendelkezik hat év munkaviszony jellegű jogviszonnyal és a korábbi jogállapottal szemben nem hat évnél kevesebb szakmai gyakorlati idővel számára kivéve, ha sikeres minősítő vizsgát tett hat hónap gyakornoki időt kell kikötni. Munkaviszony jellegű jogviszonynak minősülnek az Épr. 1/A. 2. pontja szerint a következő szakmai gyakorlati időnek nem számító jogviszonyok: nem pedagógus munkakörben töltött munkaviszony; nem pedagógus munkakörben töltött közalkalmazotti jogviszony; a közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény) hatálya alá tartozó szervnél töltött munkaviszony, kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszony; a közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény, valamint július 6. és február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló évi LVIII. törvény 16

17 (a továbbiakban: Kjtv.) hatálya alá tartozó szervnél töltött munkaviszony, kormánytisztviselői jogviszony; a katonai és a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél hivatásos állományban töltött szolgálati jogviszony; a bíróságnál és ügyészségnél töltött szolgálati viszony, munkaviszony; hivatásos nevelőszülői jogviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony; az Kjt., a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény, a Ktjv., valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél töltött ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony; állami vezetői szolgálati jogviszony; az állami tisztviselőkről szóló évi LII. törvény (a továbbiakban: állami tisztviselőkről szóló törvény) hatálya alá tartozó munkáltatónál töltött állami szolgálati jogviszony, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, illetve munkaviszony. Technikai dereguláció eredményeképpen az Épr. 3. (2) bekezdése hatályát nem vesztve az Épr. 10/A. új (2a) bekezdésében kapott helyet. A áthelyezett normaszöveg a következőképpen került megformulázásra: Ha a pedagógus foglalkoztatási jogviszonya a minősítési eljárás befejezését megelőzően az áthelyezéssel történő megszűnés esetét kivéve megszűnik és ezt követően új pedagógus-munkakörre szóló foglalkoztatási jogviszonyt létesít, a nem kötelező minősítési eljárásban való részvételét a várakozási idő leteltét követően kezdeményezheti. A várakozási idő a korábbi jogviszony megszűnése és az új jogviszony létesítése között eltelt idő, de legfeljebb két év. E rendelkezést nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben az intézmény vezetőjének írásba foglalt kezdeményezése alapján a kinevezésben, vagy a munkaszerződésben szereplő munkakört nem pedagógus-munkakörre módosították, és a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követően kerül sor újabb, pedagógus munkakörre szóló foglalkoztatási jogviszony létesítésére. A magasabb fizetési fokozatba történő előrelépéshez és a gyakornoki idő teljesítéséhez szükséges szakmai gyakorlati időbe beszámítható jogviszonyokban töltött időtartamok köre is bővült a Mód. rendelet 5. -a révén. Az Épr. 6. (1) bekezdésének e) pontja értelmében szakmai gyakorlati időnek kell beszámítani az állami fenntartású iskola által a tanév végén kiadott igazolás alapján az 1 8. évfolyamon egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan tantárgy tanítása céljából legalább heti tíz óra megtartására létrejött foglalkoztatási jogviszony idejét, vagy ha a tantárgy tanítását egyházi szolgálati jogviszonyban álló egyházi személy legalább heti tíz órában látja el a tantárgy tanításával töltött időt. Miután az Nkt. 3. mellélete a hit- és erkölcstan oktató pedagógus munkakört nem ismer, szükségessé vált a hit- és erkölcstan oktatók által legalább heti tíz órában ellátott nevelési-oktatási tevékenységgel töltött idő szakmai gyakorlati időként való elismeréséről rendelkezni. E szakmai gyakorlati időbe való beszámítás új jogcíme koherens az Nkt július 1-jén az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi LXXX. törvény és 9. pontja szerint módosított alábbi foglalkoztatási tárgyú szabályaival: 17

18 a nevelőtestület tagjának számítanak a nevelési-oktatási intézményben felsőfokú végzettséggel rendelkező, egyházi szolgálati jogviszony keretében foglalkoztatottak is [Nkt pontja]; az állandó saját alkalmazotti létszám számításánál az egyházi szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatottakat is figyelembe kell venni [Nkt. 22. (2) bek.]. Az egyházi szolgálati viszony a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló évi CCVI. törvény 13. (1) bekezdése értelmében az egyházi személy által a bevett egyház belső szabályában meghatározott, az egyházi jogi személy szolgálatában álló speciális foglalkoztatásra irányuló jogviszony. Nóvumnak számít, hogy a köznevelés országos irányításával összefüggő munkakörben kormányzati szolgálati jogviszony vagy állami szolgálati jogviszony keretében töltött idő is beszámítandó a szakmai gyakorlati időbe, továbbá e munkakör ellátására irányuló közszolgálati jogviszonyról nem kell a miniszter igazolása [Épr. 6. (1) bek. g) pontja]. A kormányzati szolgálati jogviszony a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény 1. -ban meghatározott közigazgatási szervek elsősorban a minisztériumok, a kormányhivatalok és a központi hivatalok (ide tartozik az Oktatási Hivatal, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) kormánytisztviselőinek és kormányzati ügykezelőinek jogállása. Az állami szolgálati jogviszony az állami tisztviselőkről szóló törvény 2. (1) bekezdése értelmében az állam, valamint az állam nevében foglalkoztatott állami tisztviselő között a köz szolgálatára létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszony, mely a fővárosi és megyei kormányhivatalok állami tisztviselőire és állami ügykezelőire terjed ki. Az Épr. új (3a) bekezdése szerint amennyiben a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott két év szakmai gyakorlattal, de bármely más munkakörben vagy részben a szakmai gyakorlati időbe beszámítható jogviszonyban, részben más munkakörben szerzett legalább hat év munkaviszony jellegű jogviszonnyal rendelkezik, a pedagógus munkakört betöltőkkel ellentétben nem mentesül az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól, kivéve, ha július 30. előtt Pedagógus I. fokozatba került besorolásra [Épr. 39/L. (1) bek.]. Ehhez kapcsolódóan az Épr. 6. -ának új (4a) bekezdése viszont arról rendelkezik, hogy azt a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személyt, aki az Épr. 6. (1) bekezdés a) g) pontjában felsorolt pedagógus munkakörben foglalkoztatási vagy azzal egyenértékűnek elismert jogviszonyokban rendelkezik két év szakmai gyakorlattal, Pedagógus I. fokozatba kell sorolni, tehát jogszabály erejénél fogva ex lege mentesül a gyakornoki felkészítés hatálya alól. 18