1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Az ügy iktatószáma: D.586/6/2017. A tanács tagjai: Dr. Petró Szilvia közbeszerzési biztos, az eljáró tanács elnöke, Tomasovszki Tamás közbeszerzési biztos, Dr. Telek Katalin közbeszerzési biztos A kérelmező: A kérelmező képviselője: Az ajánlatkérő: Az ajánlatkérő képviselője: O és R Építőipari és Kereskedelmi Kft. (Sellye, Dráva u. 4.) Dr. Zoric Ildikó ügyvéd (Siklós, Felszabadulás u. 36/A.) Terrorelhárítási Központ (Budapest, Zách u. 4.) Dr. Kocsis Kata jogtanácsos (Budapest, Zách u. 4.) A közbeszerzés/beszerzés tárgya: A Terrorelhárítási Központ budapesti és pécsi objektumainak területén található, összesen 28 db épület energetikai korszerűsítése (épületgépészeti felújítás, homlokzati nyílászáró csere, utólagos homlokzati hőszigetelés) 4. része A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T ot. A Döntőbizottság megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 69. (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 71. (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérő október 12-én kelt, a közbeszerzés 4. részében hozott, a kérelmező ajánlatának érvénytelenségről szóló döntését, és azt követő valamennyi döntését megsemmisíti. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül fizessen meg a kérelmező részére Ft, azaz kétszázezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. A Döntőbizottság felhívja a Közbeszerzési Hatóság Titkárságát, hogy a kérelmező részére utaljon vissza Ft, azaz nyolcvankettőezer-húsz forint igazgatási szolgáltatási díjat a határozat megküldését követő 8 napon belül. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

2 2 A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani, vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a keresetet. A jogorvoslat alapjául szolgáló tényállás I N D O K O L Á S 1 Az ajánlatkérő június 19-én feladott és a Közbeszerzési Értesítőben, június 20-án, 7929/2017 iktatószám alatt megjelenő hirdetményével a évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Harmadik Része szerint irányadó szabályok alapján a Kbt (1) bekezdés b) pontjára hivatkozással nyílt eljárást indított A Terrorelhárítási Központ budapesti és pécsi objektumainak területén található, összesen 28 db épület energetikai korszerűsítése (épületgépészeti felújítás, homlokzati nyílászáró csere, utólagos homlokzati hőszigetelés) tárgyában. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás (a továbbiakban: felhívás) II.1.6) pontjában rendelkezett arról, hogy lehetővé teszi a részajánlattételt. Az ajánlatkérő a felhívás II.2) pontjában ismertette a közbeszerzés 4. részének tárgyát és mennyiségét a következők szerint: II.2.1) Elnevezés: Vállalkozási szerződés a Terrorelhárítási Központ 7622 Pécs, Athinay Simon u szám alatti objektumának energetikai korszerűsítése tárgyában. Rész száma: 4 ( ) II.2.4) A közbeszerzés mennyisége: 4. rész: A Terrorelhárítási Központ 7622 Pécs, Athinay Simon u szám alatti objektumának energetikai korszerűsítése. A tervezett felújítások összegzése: - külső nyílászárók cseréje: 202,23 m2 - lapostető víz és hőszigetelés: 706,17 m2 - külső homlokzati hőszigetelés: 680,08 m2 - ablakkávák hőszigetelése: 96,04 m2 Az ajánlatkérő a felhívás II.2.9) pontjában minden rész esetében kizárta a többváltozatú (alternatív) ajánlattétel lehetőségét. Az ajánlatkérő a felhívás II.2.12) pontjában közölte, hogy a projekt Európai Uniós alapokból finanszírozott és a projekt hivatkozási száma: KEHOP Központi költségvetési szervek energiahatékonysági beruházásai - szakaszolt projektek című pályázat (projekt azonosító: KEHOP ).

3 3 2. Az ajánlatkérő a felhíváshoz mellékelte az ajánlati dokumentációt is, amely az alábbi fejezeteket tartalmazta: I. Ajánlati felhívás II. Alapvető információk, útmutató III. Mellékletek, iratminták IV. Műszaki dokumentáció (külön csatolva) V. Vállalkozási szerződés tervezet (külön csatolva) Az ajánlatkérő a II. Alapvető információk, útmutató 47. oldalán rögzítette, hogy az ajánlati árat ÁFA nélkül, magyar forintban kell megadni a mellékletként csatolt felolvasólapokon, továbbá valamennyi részre külön-külön csatolni kell a tételes árazott költségvetést. A III. Mellékletek, iratminták 67. oldalán, 1/A4. számú mellékletében csatolta a 4. részre vonatkozó felolvasólap mintát. A felolvasólap első sorában kellett megadni a Nettó vállalkozói díj összesen nettó Ft adatokat. Az ajánlatkérő az iratminták között kizárólag az 1. és a 3. részre vonatkozóan csatolt költségvetési főösszesítőt, amelyhez az alábbi megjegyzést fűzte. Az ajánlati árat (Nettó vállalkozási díj) a fenti soronkénti bontásban kell megadni, ahol a Nettó vállalkozási díj (a kivitelezés munkák Áfa nélküli nettó vállalkozói díja, Ft-ban megadva) sor azonos a felolvasólapon (1/A3. számú melléklet) megadott összeggel. Ez az érték képezi az értékelés alapját (bírálati szempont). Amennyiben a cella nem egyezik meg a felolvasólapon (1/A1. számú melléklet) szereplő árral, abban az esetben az ajánlat érvénytelen. Az ajánlati dokumentáció IV. fejezetében biztosította a Műszaki leírásokat és az árazatlan költségvetéseket.pdf és.xls formátumban, valamint külön dokumentumban a műszaki terveket. Ajánlatkérő július 31-én küldte meg kiegészítő tájékoztatását az eljárás iránt érdeklődésüket jelző gazdasági szereplők részére. Ajánlatkérő a felhívást június 29-én feladott és június 30-án megjelenő 9087/2017 iktatószámon, július 20-án feladott és július 21-én 9930/2017. iktatószámon, valamint augusztus 2-án és 3-án, 11113/2017 iktatószámon megjelent korrigendumokkal módosította. A harmadik módosításban többek között szerepelt, hogy az ajánlattételi határidő augusztus 17-re módosult augusztus 17-i ajánlattételi határidőre a következő gazdasági szereplők nyújtottak be ajánlatot: - Kérelmező 2. rész: nettó vállalkozói díj összesen: a kivitelezési munkák ÁFA nélküli nettó vállalkozói díja Ft-ban megadva: nettó Ft, 4. rész: nettó vállalkozói díj összesen: nettó ,- Ft - VULKÁN KFT Székesfehérvár, Nagyszebeni u. 87: 1. rész: nettó Ft - Jánosik és Társai Kft Budapest, Attila utca 34.: 3. rész: nettó Ft - THERMO ÉPGÉP Kft Budapest, Mártírok útja 75.: 1. rész: nettó Ft, 3. rész: nettó Ft,

4 4 - Welinit Építő Zrt Budapest, Istvántelki út 53.: 1. rész: nettó Ft, 3. rész: nettó Ft, 4. rész: nettó Ft A kérelmező ajánlata 7. oldalán lévő felolvasólapon (1/A4. számú melléklet) a 4. részre vonatkozóan az alábbiakat szerepeltette: Nettó vállalkozói díj összesen: nettó: Ft A kérelmező az ajánlatának 65. oldala következő adatokat tartalmazta: Anyagköltség Díjköltség 1. Építmény közvetlen költségei Közvetlen önköltség összesen ÁFA vetítési alap 2.2 ÁFA 27% A munka ára A augusztus 17-én kelt bontási jegyzőkönyvben az ajánlatkérő többek között rögzítette -, hogy az ajánlatok felbontásakor kizárólag a Kbt. 68. (4) bekezdés szerinti adatok kerültek ismertetésre, a bontás során az ajánlatok tartalmi vizsgálatára, minősítésére nem került sor. 4. Az ajánlatkérő augusztus 31-én hiánypótlási felhívást bocsátott ki, valamint felvilágosítást és indokolást kért szeptember 7-i benyújtási határidővel. Az ajánlatkérő felhívta a kérelmezőt, hogy tisztázza a cégnévvel kapcsolatos ellentmondást, továbbá rámutatott, hogy az ajánlatban nem szerepel az eljárás során kibocsátott kiegészítő tájékoztatások száma. Az ajánlatkérő rögzítette, hogy a kiegészítő tájékoztatások számának feltüntetése formai követelmény, így ennek megfelelően veszi figyelembe a bírálat során. Az ajánlatkérő az indokoláskérés 7. oldalának 3.3. pontjában rögzítette, hogy a kérelmező 4. részre benyújtott ajánlatát megvizsgálva megállapította, hogy a szerződés tárgyára vonatkozó ismeretei szerint az ajánlatban meghatározott árért a nyereséges teljesítés kérdéses. Az ajánlatkérő ezért a Kbt. 72. alapján kérte a kérelmezőt, hogy az ajánlati ár vonatkozásában nyújtson írásbeli, objektív, adatokkal alátámasztott teljes körű indokolást a megajánlás megalapozottságáról, teljesíthetőségéről, amely egyértelműen és minden kétséget kizáró módon meggyőzi az ajánlatkérőt arról, hogy a kért ellenszolgáltatás elfogadása nem jelent kockázatot az ajánlatkérő számára. Az ajánlatkérő az indokoláskérésben meghatározta az áralátámasztás elvárt módját. A kérelmező szeptember 5-én benyújtott hiánypótlás keretében csatolta a kért dokumentumokat és megadta az ajánlati ár indokolását. A kérelmező a hiánypótlás 8. oldalán nyilatkozott arról, hogy a hiánypótlás a oldalig bezárólag üzleti titkot tartalmaz, amely elkülönülten lett benyújtva és az ajánlatban megajánlott árra vonatkozó teljes körű indokolást tartalmazza. A hiánypótlás 4. oldalán a Kbt. 71. (5) bekezdés szerinti önkéntes hiánypótlás keretében becsatolta a felolvasólapot, melyben a 4. részre vonatkozóan nettó árként Ft-ot jelölt meg. A kérelmező a hiánypótlás 5. oldalán szereplő nyilatkozatában előadta, hogy a 4. rész tekintetében a felolvasólapon elírás folytán a bruttó összeg került feltüntetésre nettó összegként, ezért az önkéntes hiánypótlás keretében benyújtott felolvasólapon a költségvetésben szereplő nettó összeget tüntette fel.

5 5 5. Az ajánlatkérő október 12-én küldte meg a kérelmezőnek az ajánlata 4. részére vonatkozó érvénytelenségéről szóló tájékoztatását, amelyben rögzítette, hogy a kérelmező teljesítette a augusztus 31-én kelt hiánypótlási felhívásban foglaltakat. Az érvénytelenség megállapítása körében az alábbiakra hivatkozott. A Bíráló bizottság az ajánlatok további tartalmi vizsgálata eredményeként arra az álláspontra jutott, hogy az O és R Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság ajánlata érvénytelen, tekintettel arra, hogy az ajánlat 4. oldalán benyújtott felolvasólapon olyan hiba található, mely sem hiánypótlás, sem felvilágosítás kérés alkalmazásával nem javítható. Az észlelt hiba részletezése: ajánlattevő a közbeszerzési eljárás 4. része tekintetében az 1. értékelési részszemponthoz olyan értékeket ajánlott meg, amely a benyújtott ajánlat 4. oldalán (Felolvasólap) és az ajánlat 65. oldalán (Költségvetési főösszesítő) ellentmondást tartalmaznak, így nem értelmezhetőek. Ajánlatkérő a felolvasólapon az első részszempont esetében a nettó vállalkozási díj összesen érték megajánlását kérte, erre az adatra vonatkozóan az ajánlattevő ajánlatának 4. oldalán benyújtott felolvasólapon más összeget szerepeltetett, mint az ajánlat 65. oldalán elhelyezett költségvetési főösszesítőben. Ajánlattevő a nyitva álló hiánypótlás időszakában önkéntes hiánypótolás keretében benyújtotta a módosított felolvasólapot, és hiánypótlásának 5. oldalán nyilatkozott, hogy ajánlatában elírás történt, a 4. rész tekintetében a felolvasólapon elírás folytán bruttó összegünk került feltüntetésre nettó összegként, ezért önkéntes hiánypótlás keretében a benyújtott felolvasólapon a költségvetésünkben szereplő nettó összeget tüntettük fel Az O és R Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság ajánlata esetében a Bíráló bizottság megállapította, hogy a fentiekben részletezett hiba miatt nevezett ajánlattevő ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívás és a közbeszerzési dokumentumokban előírt feltételeknek. A Kbt. 73. (1) bekezdés e) pontja értelmében az ajánlat érvénytelen, ha az ajánlat egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. 6. A kérelmező ajánlata érvénytelenségével kapcsolatban a jogorvoslati kérelemmel megegyező tartalmú előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be október 16-án, melyet az ajánlatkérő október 18-án kelt válaszában elutasított. A jogorvoslati kérelem 7. A kérelmező október 24-én adta postára jogorvoslati kérelmét, amely október 27-én érkezett meg a Döntőbizottsághoz. A kérelmezői jogosultságát alátámasztó tények körében előadta, hogy az ajánlatkérő jogsértése kapcsán közvetlen érdeksérelme, illetve jogos érdekének a veszélye áll fenn a közbeszerzési eljárást lezáró döntésben rögzítettekkel összefüggésben, arra tekintettel, hogy a kérelmező ajánlata volt a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat és jogszerű bírálat esetén a nyertes ajánlat lett volna az eljárás 4. részében. 8. A jogorvoslati kérelemben egy kérelmi elemet jelölt meg, amellyel kapcsolatban előadta, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 73. (1) bekezdés e) pontjára tekintettel megsértette a Kbt. 69. (1) bekezdését, valamint a Kbt. 71. (1), (3), (8) és (10) bekezdésében szereplő rendelkezéseket.

6 6 9. A jogsértő esemény megtörténte és az arról való tudomásszerzés időpontjaként egyaránt október 18-át, az előzetes vitarendezési kérelmet elutasító válasz keltét jelölte meg. Indítványozta, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, az ajánlatkérő jogsértő módon nyilvánította érvénytelenné a 4. részre benyújtott ajánlatát. 10. Indokolásként előadta, hogy benyújtott ajánlata 7. oldala tartalmazta a 4. részre vonatkozó felolvasólapot, amelyen az ajánlati árra vonatkozóan számszerű értékként Ft került nettó összegként megadásra. Az ajánlat 65. oldalán szerepelt a 4. részre vonatkozó részletes, tételes költségvetés. Áfa vetítései alap: Ft Áfa 27% : Ft A munka ára: Ft Láthatóan tévesen a felolvasólapon a munka nettó értékeként az áfával növelt, tehát bruttó számadat kerül beírásra, amit csak a bontási eljárás után észlelt kérelmező. Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő által hiánypótlási felhívás került kiküldésre, amely a felolvasólapon tévesen megadott nettó értéket nem érintette, a Kbt. 71. (5) bekezdésében foglaltak szerint önkéntes hiánypótlás keretében benyújtotta a javított felolvasólapot a helyes nettó értékkel. Az ajánlatkérő ezt nem fogadta el, álláspontja szerint a felolvasólap hiánypótlás keretében nem korrigálható. Az ajánlatkérő úgy ítélte meg, hogy ha a felolvasólap teljesen hiányzott volna, akkor pótolhatta volna kérelmező, de a hiánypótlás az azon tévesen megadott érték javítását tartalmazta, ez pedig nem lehetséges. A kérelmező álláspontja szerint a vitarendezési kérelmében idézettek szerint a felolvasólap önkéntes hiánypótlással történő korrigálása nem járt az ajánlati kötöttség megsértésével. A részletes, tételes költségvetés kétséget kizáróan alátámasztja a 4. részre vonatkozó ajánlati árat, az ellenszolgáltatás összegét. Rámutatott, hogy az ajánlati árat a tételes költségvetés benyújtásával kellett meghatározni, amelynek kétséget kizáróan eleget tett és teljeskörűen a beszerzés tárgyára, annak teljes műszaki tartalmára az ajánlatkérő által kiírtak szerint megtette az ajánlatát. A felolvasólap hiánypótlása és az abban a költségvetéssel egyezően feltüntetett ajánlati ár így nem eredményezte sem az ajánlati ár vagy annak értékelés alá eső részösszegének, sem az ajánlattevők közötti verseny eredményének és az értékeléskor [69. (3) bekezdése] kialakuló sorrendnek a változását. Egyértelműen beazonosítható, hogy adminisztratív mulasztásból eredt a felolvasólapon feltüntetett összeg, az nem egy légből kapott szám volt, hanem a költségvetési főösszesítő bruttó értéke. A vitarendezési kérelemre adott válasz 2. oldalán az ajánlatkérő álláspontja szerint a hiánypótlás a Kbt. 71. (8) bekezdésébe ütközik, mert a kérelmező a többi ajánlat ismeretében önkényesen döntött arról, hogy a két ajánlati ára közül a kedvezőbbet vegye figyelembe az ajánlatkérő az értékelésnél, hogy ezzel ő legyen a 4. részben az eljárás nyertese. A kérelmező hangsúlyozta, hogy nincsen két ajánlati ára, az ajánlati árat az árazatlan költségvetési kiírás beárazásával számolta ki. Álláspontja szerint abban az esetben követett volna el a Kbt. 2. (1)-(3) és (5) bekezdésébe ütköző jogsértést, amennyiben az önkéntes hiánypótlása során a felolvasólapon a nettó összeg helyett a tévesen feltüntetett (bruttó)

7 Ft összeghez igazítja, azaz nettó Ft+Áfa összegre módosítja és nyújtja be az árazott költségvetést. Előadta, hogy a Kbt. 71. (8) bekezdésének b) pontja szerint nem módosított az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében semmilyen adatot. Hivatkozott arra, hogy az átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés egyetlen tételét sem módosította, amely a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet befolyásolta volna, amely értékelést álláspontja szerint az ajánlatkérőnek az árazott költségvetés alapján kiszámított, költségvetési főösszesítőn szereplő nettó ajánlati árral kellett volna elvégeznie. Álláspontja szerint a Közbeszerzési Hatóság 147/2016. számú, december 21-i, a hiánypótlás szabályainak alkalmazásáról és az ajánlat érvénytelenségéről tárgyú útmutatójában foglaltak alapján jogszerűen járt el akkor, amikor önkéntes hiánypótlással a felolvasólapon az árazott költségvetésben szereplő nettó összeget tüntette fel az ajánlat benyújtásakor tévesen beírt, áfával növelt bruttó összeg helyett, amellyel az ajánlati árát, mint értékelési elemet nem módosította. 11. Kérte, hogy a Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdés d) pontja alapján állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, semmisítse meg az ajánlatkérő érvénytelenségre vonatkozó döntését és kötelezze az ajánlatkérőt a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj, valamint az eljárás során felmerült költségeinek a megtérítésére. A kérelmező Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazolta. Az ajánlatkérő észrevétele 12. A jogorvoslati eljárás során benyújtott, október 26-án kelt írásbeli észrevételében kérte az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását és a kérelmező költségekben történő elmarasztalását. 13. Észrevételében rámutatott, hogy a június 19. napján, a KÉ-7929/2017. hirdetménnyel a Kbt. Harmadik Része szerint megindított nyílt eljárás ajánlati felhívása 4. részéhez tartozó II.2.9) pontjában nem tette lehetővé a többváltozatú ajánlattételt. Előadta, hogy a közbeszerzési dokumentumok között szereplő szerződés tervezet 8.1 pontja az alábbi rendelkezést tartalmazza: 8.1 A Vállalkozót szerződésszerű teljesítés esetén az alábbi mértékű vállalkozói díj (átalánydíj) illeti meg: Az ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy az ajánlattételi szakaszban a közbeszerzési dokumentumok módosítására három alkalommal került sor, de ezek közül egy sem érintette a felhívás II.2.9) pontját és a szerződés tervezet 8.1 pontját egyik rész tekintetében sem. Az ajánlatok bontására augusztus 17. napján került sor. A 4. részre két ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, Kérelmező és a Welinit Építő Zrt. A bontáskor ismertetett ajánlati elemek az alábbiak voltak:

8 8 Kérelmező: Nettó vállalkozói díj összesen: nettó Ft Beépített anyagok energia hatékonysága Beépítendő nyílászárók hőátbocsátási tényezője (kizárólag az üvegre vonatkozóan) legfeljebb ug =1,15 W/m2K, a ug =0,9 W/m2K értéknél kedvezőbbet ajánlatkérő maximális pontszámmal értékeli) Homlokzati falnál alkalmazott homlokzati hőszigetelés hővezetési tényezője (legfeljebb λ=0,040 W/mK, a λ=0,035 W/mK értéknél kedvezőbbet ajánlatkérő maximális pontszámmal értékeli) 24 havi kötelező jótállás felett biztosított többlet jótállás időtartama hónapban megadva (A 24 havi kötelező jótállás biztosítása esetén az ajánlati érték 0 hónap, ajánlatkérő a többlet 12 hónapot elérő és azt meghaladó megajánlást maximális pontszámmal értékeli) 1.0 W/m2K 0,038 W/mK 24 hónap +12 hónap = 36 hónap Welinit Zrt. Nettó vállalkozói díj összesen: nettó Ft Beépített anyagok energia hatékonysága Beépítendő nyílászárók hőátbocsátási tényezője (kizárólag az üvegre vonatkozóan) legfeljebb ug =1,15 W/m2K, a ug =0,9 W/m2K értéknél kedvezőbbet ajánlatkérő maximális pontszámmal értékeli) Homlokzati falnál alkalmazott homlokzati hőszigetelés hővezetési tényezője (legfeljebb λ=0,040 W/mK, a λ=0,035 W/mK értéknél kedvezőbbet ajánlatkérő maximális pontszámmal értékeli) 24 havi kötelező jótállás felett biztosított többlet jótállás időtartama hónapban megadva (A 24 havi kötelező jótállás biztosítása esetén az ajánlati érték 0 hónap, ajánlatkérő a többlet 12 hónapot elérő és azt meghaladó megajánlást maximális pontszámmal értékeli) 1.0 W/m2K 0,035 W/mK 24 hónap +12 hónap = 36. hónap A kérelmező ajánlatának 65. oldalán nyújtotta be a 4. részre vonatkozó költségvetési főösszesítőt, amely az alábbi értékeket tartalmazza: 2.1 ÁFA vetítési alap: ÁFA (27%): A munka ára: Előadta, hogy az ajánlatok bontását követően minden rész tekintetében hiánypótlási felhívást és felvilágosítás kérést küldött ajánlattevőknek augusztus 31. napján, melyben a fenti eltérésre vonatkozó előírás nem szerepelt. A kérelmező a hiánypótlás teljesítésére nyitva álló időszakban önkéntes hiánypótlást nyújtott be, melyben új felolvasólap benyújtásával a felolvasólapon szereplő nettó ajánlati árként az ajánlat 65. oldalán szereplő ÁFA vetítési alap összeget ( Ft) tüntette fel. Az ajánlatkérő az önkéntes hiánypótlásban foglaltakat, valamint az ajánlatot ellenőrizte ennek kapcsán szóbeli egyeztetést folytatott a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztállyal, mint az uniós forrásból történő beszerzést felügyelő ellenőrzési hatósággal és

9 október 11. napján kérelmező ajánlatának érvénytelenítéséről döntött, melyről kérelmezőt részletes indokolással október 12. napján tájékoztatta. Előadta, hogy határozott álláspontja szerint a felolvasólapon feltüntetett, az ajánlat egyéb részén szereplő ajánlati elemtől eltérő ajánlati elem nem tekinthető egyszerűen javítható elírásnak. A Kbt. 66. (5) bekezdése határozza meg a felolvasólap tartalmát, szoros összefüggésben a Kbt. 68. (4) bekezdéssel, amely az ajánlatok bontásakor ismertetendő információkat tartalmazza. Ez a rendelkezés a Kbt. 2. (1) bekezdésében meghatározott nyilvánosság közvetlen részletszabálya. A felolvasólap ennek eszköze, melyet igazol a Kbt. 68. (3) bekezdése, mely lehetőséget biztosít a bontáson részt vevő személyek számára a felolvasólapok megtekintésére. A fentiek kapcsán a Kbt. csak kivételesen, a Kbt.-ben meghatározott esetben engedi a felolvasólapon szereplő érték megváltoztatását. Ezeket az esetköröket a Kbt. 71. (9) és (11) bekezdései szabályozzák, egyéb mód tekintettel a Kbt. 71. (8) bekezdésben meghatározott tilalomra a Kbt. 2. (7) bekezdés értelmében nem lehetséges. Előadta, hogy a kérelmező az eljárás eddigi szakaszában nem hivatkozott arra, hogy az ajánlata számítási hibát tartalmazott volna (Kbt. 71. (11) bekezdés), és az ajánlatkérő határozott álláspontja szerint nem is történt számítási hiba az ajánlattétel során. Ennek hiányában álláspontja szerint a bontáskor ismertetett ajánlati érték nem módosítható. Nem vitatja ahogy az előzetes vitarendezési kérelem során sem vitatta - a kérelmező azon álláspontját, miszerint a felolvasólap bizonyos esetekben - hiánypótlás tárgyát képezheti. Ez a hiánypótlás azonban álláspontja szerint a dokumentum hiányának megszüntetésére és nem a dokumentum értékelési szempontra tett megajánlás hibájának kijavítására irányulhat, mert a két esetkör nem tekinthető azonosnak. A jogorvoslat tárgyát képező közbeszerzési eljárásban hiányosság nem merült fel, kérelmező vitathatatlanul két különböző értéket szerepeltetett a nettó ajánlati ár tekintetében. Kiemelte, hogy amennyiben lehetőséget biztosítana az ajánlattevőknek arra, hogy azonos értékelési szempontra több értéket ajánlhassanak, majd ezek közül az ajánlattételi határidő lejártát követően választva határozzák meg ajánlatuk végleges értékét, úgy ez alapelvi sérelmet (Kbt. 2. (1) és (2) bekezdés) eredményezne, ami lehetetlenné teszi a hiánypótlás keretében történő kijavítást a Kbt. 71. (8) bekezdés a) pontja alapján. Rámutatott, hogy a Kbt. 53. (8) bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy ajánlat kizárólag az ajánlattételi határidő lejártáig vonható vissza. Álláspontja szerint a kérelmező által a hiba kijavításának minősített cselekmény a fentiekben részletezettek miatt az ajánlat (nevezetesen ajánlati elem) visszavonásának minősül, ami az ajánlati kötöttség közvetlen sérelme. A közbeszerzési eljárás jogorvoslattal támadott 4. részére két ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. A kérelmező cselekménye az ajánlatok bontása során ismertetett értékekkel megállapítható sorrendet felcserélte volna, azaz feltételezve, de nem elfogadva Kbt. 71. (8) bekezdés a) pont és b) pont első fordulatának való megfelelést - a hiánypótlás a Kbt. 71. (8) bekezdés b) pontjának második fordulatában meghatározott tételes tilalomba ütközne. (az értékelés alátámasztását a két esetben a csatolt melléklet tartalmazza). Álláspontja szerint a kérelmező 4. részre benyújtott ajánlata olyan hibát tartalmaz, melynek hiánypótlás keretében történő kijavítása a Kbt. 71. (8) bekezdésének a) és b) pontja szerint nem lehetséges, a kijavítás nélkül viszont az ajánlat nem felel meg az ajánlati felhívásban meghatározottaknak, így Kbt. 73. (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen.

10 10 Előadta, hogy nem sértette meg a Kbt. 69. (1) bekezdését, mivel a bírálat során megvizsgálta a benyújtott ajánlatokat, a kérelmező pedig nem a bírálati tevékenységet, hanem annak eredményét vitatja. A Kbt. 71. (1) bekezdésének megsértésével kapcsolatban előadta, hogy a kérelmező nem kifogásolta az eljárás során elrendelt hiánypótlások tartalmát, a vitatott hiánypótlás önkéntes hiánypótlás volt, melynek a Kbt. 71. (5) bekezdés szerinti megfelelőségét elfogadta. A kérelmező a hiánypótlás elutasítását kifogásolja a jogorvoslati kérelemben, amely kérelmező álláspontja szerint nem jelenti a Kbt. 71. (1) bekezdés megsértését. A Kbt. 71. (3) bekezdésének megsértésével kapcsolatban előadta, hogy az eljárás során nem vitatta a kérelmező hiánypótlás benyújtásához való jogát. Álláspontja szerin az önkéntes hiánypótlás elutasítása nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérő nem biztosította a Kbt. 71. (3) bekezdésben foglalt lehetőséget. A Kbt. 71. (10) bekezdésének megsértésével kapcsolatban előadta, hogy a kérelmező nem vitatja a bírálati tevékenység lefolytatását. Az ajánlatkérő az eredménytelenségről szóló tájékoztatásban hangsúlyozta, hogy figyelmen kívül hagyta a Kbt. 71. (8) bekezdésébe ütköző hiánypótlást és a Kbt. 71. (10) bekezdésének megfelelően végezte a bírálati tevékenységet. A Kbt. 71. (8) bekezdésének megsértésével kapcsolatban előadta, hogy erre vonatkozó álláspontját az észrevételben kifejtette. Az ajánlatkérő az észrevételhez táblázatot csatolt, amelyben bemutatta, hogy az önkéntes hiánypótlás elfogadása esetén a kérelmező ajánlata lett volna a nyertes ajánlat. A Döntőbizottság döntése és annak indokai 14. A Döntőbizottság az alábbi indokokra figyelemmel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alapos. A Döntőbizottság rögzíti, hogy a közbeszerzési eljárás megkezdésének időpontjára tekintettel a jelen ügyben a június 19-én hatályos Kbt. rendelkezései az irányadóak. A Döntőbizottságnak a jogorvoslati kérelem keretei között eljárva abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította-e érvénytelenné a kérelmező ajánlatát arra tekintettel, hogy a felolvasólapon az ajánlat költségvetési főösszesítőjében megajánlott bruttó ajánlati ár szerepelt a nettó vállalkozási díj helyett. 15. Az irányadó jogszabályi rendelkezések a következőket mondják ki. Kbt. 2. (1) A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. (7) E törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése, illetve a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárás során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. Kbt. 66. (1) Az ajánlatot és a részvételi jelentkezést a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania.

11 11 (2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati vagy ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan. (5) Az ajánlatnak és a részvételi jelentkezésnek felolvasólapot kell tartalmaznia, amely feltünteti ajánlat esetében a 68. (4) bekezdése, részvételi jelentkezés esetében a 68. (5) bekezdése szerinti információkat. Kbt. 68. (1) Az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. (4) Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempontok alapján értékelésre kerülnek. Az ajánlatok bontásának megkezdése előtt ismertethető a rendelkezésére álló fedezet összege is. (5) A részvételi jelentkezések felbontásakor ismertetni kell a részvételre jelentkezők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét). (6) Az ajánlatok és részvételi jelentkezések felbontásáról és a (4)-(5) bekezdés szerinti adatok ismertetéséről az ajánlatkérő jegyzőkönyvet készít, amelyet a bontástól számított öt napon belül megküld az összes ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek. A határidő után beérkezett ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásáról szintén jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt az összes - beleértve az elkésett - ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek megküldeni. Kbt. 69. (1) Az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (2) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az ajánlatkérő a bírálat során az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. (5) bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésére köteles az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyéb tekintetben a részvételi jelentkezés és az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. Az ajánlatkérő az egységes európai közbeszerzési dokumentum szerinti nyilatkozattal egyidejűleg - több szakaszból álló eljárásban a részvételi szakaszban - ellenőrzi a nyilatkozatban feltüntetett, a (11) bekezdés szerint elérhető adatbázisok adatait is. Kbt. 71. (1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől vagy részvételre jelentkezőtől felvilágosítást kérni. (2) A hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást az ajánlatkérő a többi ajánlattevő vagy részvételre jelentkező egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótlandó hiányokat.

12 12 (3) A hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat - ideértve a 69. (4)-(5) bekezdése szerint benyújtandó dokumentumokat is - módosítani és kiegészíteni is lehet. (5) Amíg bármely ajánlattevő vagy részvételre jelentkező számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására - a (2) bekezdés szerinti felszólításban, illetve értesítésben megjelölt - határidő van folyamatban, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra. (7) Az ajánlatkérő kizárólag az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint és csak olyan felvilágosítást kérhet, amely az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálása érdekében szükséges. (8) A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása: a) nem járhat a 2. (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és b) annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja. (10) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása az e -ban foglaltaknak megfelel. A (3) vagy (8)-(9) bekezdés rendelkezéseinek megsértése esetén, vagy ha a hiánypótlást, felvilágosítás megadását nem, vagy nem az előírt határidőben teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati vagy részvételi jelentkezési példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során. 16. A Döntőbizottság megvizsgálta, hogy az ajánlatkérő előírásai alapján hogy kellett az ajánlatot megtenni a 4. részre vonatkozóan. A Döntőbizottság a dokumentáció 47. oldalán szereplő előírások vizsgálata alapján megállapította, hogy az ajánlattevőknek az ajánlati árat ÁFA nélkül, magyar forintban kellett megadni az ajánlattételi dokumentáció részeként csatolt felolvasólapokon valamennyi részre külön-külön egy összegben. Az ajánlatkérő kizárólag az 1. és a 3. rész vonatkozásában tette kötelezővé költségvetési főösszesítő csatolását. A 4. részben a nettó vállalkozói díjat a felolvasólapon kérte megadni, az ajánlathoz tételes árazott költségvetés benyújtását írta elő, költségvetési főösszesítő csatolását nem kérte. Az ajánlatkérő a dokumentáció III. fejezetének oldalain a következő iratmintákat csatolta: - az 1., 2., 3., és 4. részhez tartozó felolvasólapokat, valamint - az 1. és 3. részhez tartozó költségvetési főösszesítőket A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a műszaki dokumentáció IV. fejezetében az alábbi formában bocsátotta rendelkezésre a 4. részre vonatkozó árazatlan költségvetést.

13 13 Költségvetési főösszesítő Megnevezés Anyagköltség Díjköltség 1. Építmény közvetlen költségei 1.1 Közvetlen önköltség összesen 1.2 ÁFA vetítési alap 2.2 ÁFA 27% 3. A munka ára Munkanem összesítő Munkanem megnevezése Anyag összege Díj összege Pécs Összesen: Az árazatlan költségvetés további részében táblázatos formában a tételes munkanemek kerültek feltüntetésre. 17. A Döntőbizottság a fentiek alapján rámutat arra, hogy az ajánlatkérő részéről elkészített ajánlati dokumentáció egymásnak ellentmondó információkat tartalmaz az ajánlat elkészítése körében, ugyanis annak ellenére, hogy az ajánlatkérő a 4. rész vonatkozásában nem kérte költségvetési főösszesítő csatolását, a 4. részhez tartozó iratminták között az mégis megtalálható volt. A kérelmező 4. részre benyújtott ajánlatában szereplő ellentmondás abból fakad, hogy míg a kérelmező az ajánlatában az ajánlatkérő részéről meghatározottak szerint adta meg az ajánlati árat és árazta be a tételes árazatlan költségvetést, addig a felolvasólapon a költségvetési főösszesítő A munka ára elnevezésű 3. pontban rögzített összeget tüntette fel, amely az ajánlati ár bruttó értéke volt. Ezt a tényt sem az ajánlatkérő, sem a kérelmező nem vitatta. 18. A Döntőbizottság megvizsgálta a tételes árazott költségvetést és megállapította, hogy abban a kérelmező minden tételre a nettó ajánlati árat adta meg és a nettó összértéket is tartalmazta. A jelen esetben a nettó összérték, mint alapadat az ajánlat 65. oldalán található. Azt az ajánlatkérő maga is rögzítette, hogy az ajánlati ár nettó és bruttó értékei az ajánlatban szerepelnek. A nettó ajánlati ár pedig a tételes költségvetésben feltüntetett anyagárra és munkadíjra megajánlott nettó összértékek összeadásával is kiszámítható. Azaz a jelen esetben egyszerű számítási művelet elvégzésével a nettó ajánlati ár megállapítható. A Döntőbizottság álláspontja szerint tehát a kérelmező tényleges nettó ajánlati ára az ajánlatából megállapítható, akár az ajánlatban szereplő nettó összegek összeadása útján. Fontos kiemelni, hogy a felolvasólap azonos összeget tartalmazott, mint a költségvetési főösszesítő 3. pontjában feltüntetett bruttó ajánlati ár. Az ajánlatkérő előírása szerint az ajánlati árat a felolvasólap benyújtása mellett a tételes költségvetés benyújtásával kellett meghatározni és abban minden költségtényezőt szerepeltetni kellett. A kérelmező ennek maradéktalanul eleget tett, a tételes költségvetés, valamint a költségvetési főösszesítő teljeskörűen tartalmazta a megajánlott nettó ajánlati árat. A Döntőbizottság rögzíti, hogy a Kbt. 66. (5) bekezdése értelmében a felolvasólap az ajánlat azon része, amely feltünteti az ajánlat azon számszerűsíthető adatait, amelyek az értékelési szempontok alapján értékelésre kerülnek. Figyelemmel arra, hogy az ajánlatból a nettó ajánlati ár megállapítható volt, az ajánlatkérőnek a Kbt. 71. (1) bekezdése alapján tisztáznia kellett volna a felolvasólapon az ár tekintetében feltüntetett adat tartalmát. Az ajánlatkérő a

14 14 kérelmező által adott felvilágosítás alapján juthat csak abba a helyzetbe, hogy az ajánlat érvénytelenségéről döntést hozzon a Kbt. 71. (8) bekezdés vonatkozásában. A Döntőbizottság rögzíti, hogy az ajánlatkérő részéről augusztus 31-én kibocsátott hiánypótlás, valamint felvilágosítás-, illetve indokoláskérés sem vonatkozott a kérelmező részéről a közbeszerzés 4. részére megadott ajánlati árra. A Kbt. 71. (1) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlatban szereplő nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől felvilágosítást kérni. 19. A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 69. (1) bekezdésére tekintettel megsértette a Kbt. 71. (1) bekezdését. 20. A Döntőbizottság a Kbt. 71. (3) bekezdésének megsértését nem vizsgálta, tekintettel arra, hogy a jogorvoslati kérelemben megjelölt ellentmondás feloldása hiánypótlás elrendelésével nem lett volna orvosolható. A Döntőbizottság a Kbt. 71. (8) bekezdésének megsértését nem vizsgálta, tekintettel arra, hogy határozatban megállapította, hogy az ajánlatkérő a kérelmező által adott felvilágosítás alapján juthat csak abba a helyzetbe, hogy az ajánlat érvénytelenségéről döntést hozzon a Kbt. 71. (8) bekezdés vonatkozásában. A Döntőbizottság a Kbt. 71. (10) bekezdésének megsértését nem vizsgálta, tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő meggyőződött arról, hogy a megadott hiánypótlás vagy felvilágosítás megadása megfelelt a 71. -ban foglaltaknak. A Döntőbizottság rögzíti, hogy az ajánlatkérő nem azzal követte el a jogsértést, hogy nem fogadta el az ajánlattevő Kbt. 71. (5) bekezdése szerinti önkéntes hiánypótlást, hanem azzal, hogy a kérelmező ajánlatában szereplő ellentmondás feloldására nem alkalmazta a Kbt. 71. (1) bekezdésében rögzített felvilágosításkérést. 21. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alapos. A Döntőbizottság a fentiek alapján a Kbt (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt (2) bekezdés d) pontja alapján a megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 71. (1) bekezdését, ezért a Kbt (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette az ajánlatkérő október 12-én kelt érvénytelenségről szóló, valamint azt követően hozott valamennyi döntését. A Döntőbizottság jelen esetben bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak, tekintettel arra, hogy a jogsértés az eljárást lezáró döntés megsemmisítésével orvosolható. 22. A kérelmező Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazolta. A Kbt (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására - e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ket pontja szerint eljárási költség az igazgatási szolgáltatási díj. A Ket (2) bekezdés b) pontja szerint az ellenérdekű ügyfelek részvételével folyó eljárásban a hatóság - ha egyes költségek tekintetében jogszabály másként nem rendelkezik -

15 15 a ban meghatározott eljárási költségek viselésére kötelezi a kérelemnek megfelelő döntés esetén az ellenérdekű ügyfelet. A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 45/2015. (XI. 2.) MvM rendelet (a továbbiakban: MvM rendelet) 2. (1)- (3) bekezdései az alábbiak szerint rendelkeznek: (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság az ügy érdemében hozott határozatában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 158. (1) bekezdésétől eltérően az eljárási költségekről való döntés keretében az igazgatási szolgáltatási díjról a (2)-(3) bekezdés szerint rendelkezik. (2) Amennyiben a jogorvoslati ügyet lezáró érdemi határozatban a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdés c)-f) pontja szerinti döntéseket hoz, a befizetett igazgatási szolgáltatási díj forintot meghaladó része a kérelmezőnek a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának megküldését követő 8 napon belül visszajár. Az igazgatási szolgáltatási díj összegéből forint ilyenkor is a Közbeszerzési Hatóság saját bevétele, amelynek viseléséről a Közbeszerzési Döntőbizottság a Ket. szerint az eljárási költségekre vonatkozó általános szabályok szerint rendelkezik. Az alaptalan kérelem esetében a díj nem kerül visszatérítésre, a kérelmező viseli az igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét. (3) Amennyiben a kérelmező jogorvoslati kérelmében több jogsértés megállapítását is kérte, de a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügy érdemében hozott határozatában a kérelemnek csak részben ad helyt, az igazgatási szolgáltatási díjnak a Közbeszerzési Hatóság (2) bekezdés szerinti saját bevételével csökkentett részét az alapos és alaptalan kérelmek arányának figyelembevételével téríti vissza a kérelmezőnek. Figyelemmel arra, hogy a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek helyt adott, az ajánlatkérőnek meg kell fizetnie a kérelmező részére Ft igazgatási szolgáltatási díjat. A Döntőbizottság Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjnak a kérelmező részére történő visszautalásáról intézkedett. 23. A Döntőbizottság hatásköre és illetékessége a Kbt (2)-(6) bekezdésein alapul. 24. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja az ügyfeleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára mivel az ajánlatkérő székhelye Budapesten található a Pp (14) bekezdés b) pontja alapján a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság az ügyfelek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet számára a Pp. 340/B. -a írja elő az elektronikus út kötelező alkalmazását. Budapest, november 20. Dr. Petró Szilvia sk közbeszerzési biztos Tomasovszki Tamás sk közbeszerzési biztos Dr. Telek Katalin sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Liszi Barbara közszolgálati ügykezelő

16 16 Kapják: 1. Dr. Zoric Ildikó (7800 Siklós, Felszabadulás u. 38/a.) 2. Terrorelhárítási Központ (1101 Budapest, Zách u. 4.) 3. Welinit Építő Zrt. (1054 Budapest, Istvántelki út 53.) 4. Közbeszerzési Hatóság Titkársága (Helyben) 5. Irattár