Repülőtéri Üzemanyag Kiszolgáló Kft.

Átírás

1 Repülőtéri Üzemanyag Kiszolgáló Kft. 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti BIZTONSÁGI ELEMZÉS KIVONATA Budapest, június 14. 1/26. oldal

2 Tartalomjegyzék 0. ELŐZMÉNYEK SÚLYOS BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS CÉLKITŰZÉSEK ÉS ELVEK SZERVEZET ÉS SZEMÉLYZET SÚLYOS BALESETI VESZÉLYEK AZONOSÍTÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE ÜZEMVEZETÉS VÁLTOZTATÁSOK KEZELÉSE VÉDELMI TERVEZÉS BELSŐ AUDIT ÉS VEZETŐSÉGI ÁTVIZSGÁLÁS A VESZÉLYES ANYAGOKKAL FOGLALKOZÓ ÜZEM KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA AZ ÜZEM KÖRNYEZETÉNEK TERÜLETRENDEZÉSI ELEMEI A TÁRSADALMI KOCKÁZAT SZÁMÍTÁSA SORÁN FIGYELEMBE VETT TÉNYEZŐK BEMUTATÁSA A TÁRSADALMI KOCKÁZAT SZÁMÍTÁSA SORÁN FIGYELMEN KÍVÜL HAGYOTT TÉNYEZŐK BEMUTATÁSA TERMÉSZETI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ FONTOSABB INFORMÁCIÓK A TERMÉSZETI KÖRNYEZET SÚLYOS BALESETBŐL ADÓDÓ VESZÉLYEZTETETTSÉGE A VESZÉLYES ANYAGOKKAL FOGLALKOZÓ ÜZEM BEMUTATÁSA AZ ÜZEM BIZTONSÁG SZEMPONTJÁBÓL FONTOS INFORMÁCIÓI AZ ÜZEM ELRENDEZÉSE, A LÉTESÍTMÉNYEK ELHELYEZKEDÉSE VESZÉLYES ANYAGOK LELTÁRA VESZÉLYTELENÍTŐ ÉS MENTESÍTŐ ANYAGOK A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESETEK ÁLTAL VALÓ VESZÉLYEZTETÉS ÉRTÉKELÉSE A SÚLYOS BALESET ÁLTAL VALÓ VESZÉLYEZTETÉS ÉRTÉKELÉSE KÖVETKEZMÉNYELEMZÉS KOCKÁZATELEMZÉS KORÁBBI ÜZEMZAVAROK ÉS SÚLYOS BALESETI ESEMÉNYEK SÚLYOS BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS VÉSZHELYZETI VEZETÉSI LÉTESÍTMÉNYEK VEZETŐÁLLOMÁNY VÉSZHELYZETI ÉRTESÍTÉSÉNEK ESZKÖZRENDSZERE ÜZEMI DOLGOZÓK VÉSZHELYZETI RIASZTÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE VÉSZHELYZETI HÍRADÁS ESZKÖZEI ÉS RENDSZEREI TÁVÉRZÉKELŐ RENDSZEREK A HELYZET ÉRTÉKELÉSÉT ÉS A DÖNTÉST SEGÍTŐ INFORMATIKAI RENDSZEREK VÉGREHAJTÓ SZERVEZETEK EGYÉNI VÉDŐ- ÉS SZAKTECHNIKAI ESZKÖZEI A VÉDEKEZÉSBEN RÉSZTVEVŐ KÜLSŐ ERŐK /26. oldal

3 0. Előzmények A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet értelmében a RÜK Repülőtéri Üzemanyag Kiszolgáló Kft. (1185 Budapest, BUD Nemzetközi Repülőtér, továbbiakban: RÜK Kft. vagy Üzemeltető) benyújtotta katasztrófavédelmi engedély iránti kérelmét, illetve annak mellékleteként Biztonsági elemzését (BE) a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére. A telephely a veszélyes tevékenység végzéséhez szükséges katasztrófavédelmi engedélyt 345-9/2014/HAT iktatószámú határozattal feltételek nélkül megkapta. Az Üzemeltető február 23-án kérelmet nyújtott be a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére a BE dokumentáció soron kívüli felülvizsgálatával kapcsolatban, a vasúti kerozin lefejtő, valamint a kerozin töltővezeték a RÜK Kft. üzemeltetése alá vonása miatt. A felülvizsgált BE dokumentáció kapcsán a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság a veszélyes tevékenység végzéséhez szükséges katasztrófavédelmi engedélyt 35100/2290-8/2015.ált iktatószámú határozattal, feltételekkel adta meg. Az Üzemeltető határidőn belül benyújtotta a kiegészített Biztonsági elemzését a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére, amely kapcsán a Hatóság a 35100/ /2015.ált sz. határozatban a katasztrófavédelmi engedélyt először feltételekkel, majd 35100/3830-2/2016/ált. sz. határozatban feltételek nélkül adta meg. Az Üzemeltető a meglévő JET A1 hajtóanyag lefejtő egy újabb vágánnyal történő, illetve 4 db közúti tartálykocsi beálló hellyel, valamint az azt kiszolgáló lefejtő hálózattal történő bővítése miatt szeptember 1-én benyújtotta az építési engedélyhez szükséges katasztrófavédelmi engedély iránti kérelmét. A lefejtő a meglévő lefejtő hálózattal azonos kialakítású lesz, felhasználva a meglévő kezelő épületet, valamint szivattyú házat. A lefejtés gravitációs úton, zárt rendszerben történik, a szállító szerelvényekben nincs túlnyomás alatt az éghető folyadék. A tervezett bővítést követően a lefejtők 22 óra alatt 1400 t hajtóanyagot képesek betárolni. A hatóság az engedélyt a 35100/ /2016. ált sz. határozatában feltételekkel megadta. A biztonsági elemzést a október 12. napján kiadott 35100/ /2016.ált. számú határozatban megjelölt feltételek teljesítésére nyitva álló határidő a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményre vonatkozó veszélyes tevékenység végzéséhez szükséges katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem benyújtásának időpontja. Az Üzemeltető a hiányosságok pótlására és a Határozatban szereplő kikötések teljesítésére jelen kiegészített, egységes szerkezetű biztonsági elemzést elkészítette és a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére benyújtotta. A RÜK Kft. megbízásából jelen egységes szerkezetű BE dokumentációt a 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet 4. mellékletének 1.2 pontjában előírt tartalmi és formai követelményeknek megfelelően a PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Kft. készítette el. 3/26. oldal

4 1. Súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos célkitűzések és elvek A társaság neve: RÜK Repülőtéri Üzemanyag Kiszolgáló Korlátolt Felelősségű Társaság Rövidítve: RÜK Kft. A társaság székhelye: 1185 Budapest, BUD Nemzetközi Repülőtér A társaság telephelye: 1185 Budapest, BUD Nemzetközi Repülőtér Telefon: (36-1) Telefax: (36-1) A RÜK Kft. az általa végzett tevékenységek biztonságát, a súlyos balesetek megelőzését és a hatásaik elleni védelmet az eredményes működése egyik alapfeltételének tekinti. A Társaságnak érdeke és célja, hogy tevékenységeinek biztonságát, a környezet és a munkavállalói védelmét legalább a jogszabályok követelményei szerint biztosítsa, azt folyamatosan fejlessze, eredményességét javítsa. Ennek érdekében RÜK Kft. kidolgozta és hatályba helyezi a Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését és hatásainak csökkentését célzó irányítási rendszer szabályzatát, amely részletei alább kerülnek bemutatásra. A többi Szabályzathoz hasonlóan ezen dokumentum a telephelyen bevezetésre kerül, ott minden érintett által elérhető. Céljai érdekében a RÜK Kft.: betartja és betartatja a vonatkozó jogszabályokat, a tulajdonosok belső előírásait, valamint a tevékenységére vonatkozó egyéb szabályokat, és ezek közül minden esetben a szigorúbb előírásokat alkalmazza. vezetők kiemelt feladatává teszi a biztonsági feltételek figyelemmel követését, a szükséges intézkedések meghozatalát, a célkitűzések eléréséhez indokolt erőforrások biztosítását. a meglévő veszélyforrásokat folyamatosan feltárja, azok kockázatát elemzi, értékeli és figyelembe veszi a megelőző és módosító tevékenységek meghatározásánál, tervezésénél és végrehajtásánál. a fejlesztések és módosítások során a veszélyforrások csökkentésére, a biztonsági- és a technikai színvonal növelésére, valamint a technikai fejlődés legújabb eredményeinek a biztonsági és védelmi rendszerekbe történő beépítésére törekszik. a biztonsági célok és programok meghatározásánál tekintetbe veszi a munkavállalók igényeit, észrevételeit, tapasztalatait és hasznosítja a biztonságérzetüket növelő javaslatokat. vezetése valamennyi munkavállalójától a saját érdekében is elvárja, hogy a Társaság szervezeti struktúrájában betöltött helye és érintettsége szerinti feladatok végrehajtásával, az előírások és elvárások betartásával aktívan működjön közre a biztonsági célok és érdekek érvényesítésében. a rendszeres munkavédelmi és egyéb oktatások, továbbképzések alkalmával, képzik munkatársakat, melyeknek szerves részét képezik a balesetek elleni védekezés és a biztonságos munkavégzés. 4/26. oldal

5 1.1 Szervezet és személyzet A RÜK Kft. szervezetének minden szintjén nevesített formában megjelennek a súlyos balesetek megelőzésébe és az ellenük való védekezés irányításába és végrehajtásába bevont személyek. Ezen személyek részére meghatározásra kerül a feladat- és hatáskörük betöltéséhez szükséges követelményrendszerek és a Társaság lehetővé teszi az ilyen irányú felkészülésüket. A RÜK Kft. szervezeti felépítését a BE 1. sz. melléklete tartalmazza. A 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet 7. melléklet 6.2 fejezetében taglaltaknak megfelelően az üzemeltető veszélyes ipari védelmi ügyintézőként Kiss Juditot nevezete ki, aki az alábbi feladatokat látja el: a hatósággal folyamatos kapcsolatot tart, követi a vonatkozó jogszabályok változását, veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar esetében a bekövetkező eseményről jelentést, tájékoztatást készít, gondoskodik továbbá azok hatóság részére történő megküldéséről, szervezi és értékeli a belső védelmi tervben foglaltak gyakoroltatását, a belső védelmi terv pontosításáról, felülvizsgálatáról és gyakoroltatásáról jegyzőkönyvet készít, amelyet megküld a hatóság részére, és részt vesz a hatósági ellenőrzéseken és a helyszíni szemléken. 1.2 Súlyos baleseti veszélyek azonosítása és értékelése A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek azonosítása és kezelése érdekében a RÜK Kft. jelen biztonsági elemzésben elvégzett kockázatelemzése a fokozatosság elvének és a hazai jogszabályi követelményeknek megfelelően, az Európai Uniós elvárások alapján került alkalmazásra. Az alkalmazott módszerek összhangban állnak a kockázat kézbentartására alkalmazandó intézkedésekkel. A súlyos ipari balesetek azonosítása és értékelése az alábbi lépéseken keresztül valósul meg: Megalapozó elemzés Veszélyfeltárás Az események bekövetkezési gyakoriságok meghatározása Következményelemzés Külső és belső dominóhatás vizsgálat Kockázatelemzés és értékelés Feltárt baleseti eseményekre való felkészülés 5/26. oldal

6 A számítások során meghatározott egyéni és társadalmi kockázatokat a 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet 7. sz. melléklete szerint kell értékelni. 1. sz. táblázat Halálozás egyéni kockázata lakóterületen Értékelés R<10 6 esemény/év Feltétel nélkül elfogadható kockázat. R<10-5, R > 10-6 esemény/év Feltételekkel elfogadható. >10-5 esemény/év Nem elfogadható. Társadalmi kockázat F<(10 5 N 2 ) 1/év, ahol N>=1 F<(10 3 N 2 ) 1/év, és F>(10 5 N 2 ) 1/év tartomány közé esik, ahol N>=1 F>(10 3 N 2 ) 1/év, ahol N>=1 2. sz. táblázat Értékelés Feltétel nélkül elfogadható kockázat. Feltételekkel elfogadható. Nem elfogadható. A RÜK Kft. által okozott veszélyeztetés részletes elemzése és teljes körű értékelése a BE 5. és 6. sz. fejezetekben található, amelyről összefoglalva elmondható, hogy a reálisan bekövetkező legsúlyosabb balesetek az üzem területén található kerozintároló föld feletti tartályok sérülése, illetve a repülőgép kiszolgálásához használt tartánykocsik, valamint a vasúti vagonok katasztrofális sérülése során jöhetnek létre. 1.3 Üzemvezetés A katasztrófavédelmi jogszabályok végrehajtásának a telephelyen folyamatosan kell történnie. A súlyos ipari balesetek megelőzését célzó feladatok végrehajtása az üzemeltető (ügyvezető igazgatók) felelőssége. A súlyos ipari balesetek megelőzéséhez a RÜK Kft. vezetésének tisztában kell lennie a telephelyen működő technológiák és a felhasznált anyagok veszélyességével, környezeti, egészségi és biztonsági kockázataival. Tudatosan kell vállalniuk a munkatársak, a környező területek lakossága és a környezet iránti felelősséget, amihez a Társaság vezetésének az alábbi alapelvek szerint szükséges a telephelyet irányítani: műszaki és gazdasági lehetőségeikhez mérten mindent meg kell tenni a veszélyes anyagokból és technológiákból származó környezeti, egészségi és biztonsági kockázatok folyamatos csökkentése érdekében, a súlyos balesetek elleni védekezés során elsődlegesen a megelőzésre kell törekedni, a veszélyes anyagok beszerzése, tárolása, kezelése és felhasználása során, illetve a veszélyes technológiák üzemeltetése kapcsán a mindenkor hatályos jogszabályok maradéktalan betartását alapkövetelménynek szükséges tekinteni, munkatársaikat folyamatosan képezni és felkészíteni szükséges az esetleges balesetek során rájuk háruló teendőkre, a balesetek elhárítására, illetve következményeik mérséklésére szolgáló műszaki védelem eszközeit és a munkavállalók egyéni védőeszközeit folyamatosan hiánytalan és kifogástalan állapotban kell tartani, ennek biztosítására szigorú ellenőrző 6/26. oldal

7 mechanizmusokat kell működtetniük. A RÜK Kft. szervezeti felépítését az BE 1. sz. melléklet tartalmazza. 1.4 Változtatások kezelése A változtatások és egyéb megvalósított intézkedések, fejlesztések esetén a rendszer felülvizsgálatra kerül a jogszabályi, illetve az IATA szervezet JIG előírásainak megfelelően. A felülvizsgálatot a módosítás, illetve új technológia bevezetése előtt és jelentős kockázat azonosításakor, az egészség és biztonság folyamatos javítása érdekében időben elvégzik. A biztonsági elemzést soron kívül felülvizsgálatra kerül, amennyiben: a módosítás a technológiát olyan mértékben befolyásolja, hogy súlyos baleset kockázatát növeli vagy a védelmi rendszerre jelentős hatása van, illetve a jogszabályi előírások alapján módosítási engedélyhez kötött, a technológiát érintő beruházás, fejlesztés történik, a súlyos balesetek, rendkívüli események értékeléséből levont tanulságok vagy a műszaki fejlődés következtében új információk állnak rendelkezésre; a veszélyazonosításban vagy a hatások értékelésében kialakult korszerűbb módszerek erre okot adnak, a Belső Védelmi Terv gyakoroltatásának eredményeként a védelmi-, irányítási rendszert változtatni szükséges, súlyos ipari baleset bekövetkezése esetén. Technológiai változások esetén azonosítani kell a változás EBK vonzatát, meg kell határozni a berendezés/technológia EBK szempontból elfogadható működési kritériumait, ki kell térni az kockázatok vizsgálatára, eljárásokra és a kockázatok elfogadható szinten történő tartását szolgáló intézkedésekre. Jogszabályok, szabványok, hatósági előírások változásának kezelése: alapvetően az EBK szervezet koordinációjában és szervezésében történő feladat. Irányelvek, szabályozások előkészítését, bevezetését kell elvégezni a szükséges belső felügyelettel. 1.5 Védelmi tervezés A feltárt veszélyek következményeinek elhárítására az üzemeletető a 219/2011.(X.20.) Korm. rendelet 8. sz. melléklete szerinti belső védelmi tervet dolgozott ki, amely a biztonsági elemzés mellékletét képezi. A BVT dokumentációban a védekezéssel kapcsolatos feladatokat feltárta, megjelölte a végrehajtásukkal kapcsolatos feltételeket, személyeket, erőket és eszközöket. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokat elsősorban a Repülőtéri Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság látja el. Az üzemeltető a védekezésbe bevont erők felkészültségét a Budapest Airport Zrt.-vel közösen, rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente gyakorlatot tart, ahol a tervben megjelölt feladatok végrehajtását a védelmi szervezetek kijelölt részével, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt feladatok végrehajtását az egész védelmi szervezettel gyakoroltatják. Súlyos üzemzavar vagy rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a belső védelmi tervben foglalt intézkedéseket azonnal foganatosítja. 7/26. oldal

8 A belső védelmi tervet háromévente sorosan felülvizsgálja, illetve a biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálata esetén is elvégzi. 1.6 Belső audit és vezetőségi átvizsgálás A tulajdonos - Budapest Airport Zrt. - rendszeresen ellenőrzi, az egészség- és munkavédelmi, valamint a biztonsági rendszer elemeit. A felülvizsgálatok eredményei azonosításra kerülnek. A szervezeti és irányítási rendszer felülvizsgálatát a Budapest Airport Zrt. belső auditora és a Társaság vezetősége végzi. Ezen felülvizsgálatok keretében ellenőrzésre kerül az irányítási rendszer megfelelése, a Társaság céljainak, előirányzatainak és programjainak teljesülése. 8/26. oldal

9 2. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetének bemutatása Jelen biztonsági elemzés kiterjed a RÜK Kft. által üzemeltetett területekre, az ott található berendezésekre, épületekre, tevékenységekre és ezen a területen belül esetlegesen bekövetkező súlyos ipari balesetek hatásainak számítására, az érintett területek kockázati vizsgálatára. A környezet bemutatása során a legsúlyosabb következményeket és hatásterületeket tartottuk szem előtt. Az elemzés tartalmazza továbbá a távvezeték fogadó és a RÜK Kft. telephelye közötti csőszakaszt, a létesített vasúti és a tervezett vasúti és közúti üzemanyag lefejtőt, parkoló vágányokat és környezetét. A részletes átnézeti térképeket, üzemeltetési határokat és helyszínrajzokat a BE 4. sz. melléklete tartalmazza. 2.1 Az üzem környezetének területrendezési elemei A RÜK Kft. a Budapest Airport Zrt. területén önálló Kft.-ként működik, földrajzilag Budapest és Vecsés határán. Megközelítése a 4-es főútról a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér D, illetve J portáján keresztül lehetséges. Az üzem a repülőtéren belüli szigorított védelemmel ellátott (SRA) területen helyezkedik el. Az újonnan kialakított vasúti lefejtő területe a RÜK telephelyétől elkülönítetten, az őt elválasztó belterületi út másik oldalán helyezkedik el (a BE 4. mellékletében található rajz szerint) A lakott területek jellemzése A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, a Pesti-síkságon, a Duna és a Gödöllői dombvidék között, Budapest közigazgatási határának közelében, a város DK-i peremén helyezkedik el. A repülőtér területe a 4-es főközlekedési út (túloldalán a Budapest Szeged vasútvonallal), valamint Ecser, Vecsés, a XVII. és XVIII. kerület által határolt területeken fekszik. Lakóépületek a lehetséges kárhelyhez legközelebb Ny-i irányban kb. 970 m-re (Pestszentlőrinc, Mednyánszky u.), D-i irányban 680 m-re valamint DK-i irányban, kb. 750 m-re találhatók. A D-i irányban és a DK-i irányban lévő házak már Vecsés kisvárosi lakóházai (Előd u. ill. Álmos u. és Kellner Dr. u.) Közintézmények és létesítmények Mivel a RÜK Kft. telephelye a Budapest Airport területén helyezkedik el, így elsősorban a repülőtér intézményei veszik körül. A repülőtéren kívüli legközelebbi intézmények az alábbiak: 3. sz. táblázat Létesítmény Távolság és irány Létesítmény Távolság és irány McDonald s étterem 360 m, DNY Vecsés Market Central 420 m, D Agip benzinkút 360 m, DNY Shell benzinkút 640 m, DK 9/26. oldal

10 2.1.3 Különleges természeti értékek, műemlékek, turisztikai nevezetességek A telephely a Liszt Ferenc Repülőtér területén belül helyezkedik el, így jelentős zöldfelülettel rendelkező természetvédelmi területek, illetve műemléki intézmények a környezetében nem találhatók A súlyos ipari baleset által potenciálisan érintett közművek Vízellátás A RÜK Kft környezetében található intézmények vízellátását a repülőtér saját vezetékes rendszere biztosítja. Egy esetleges súlyos baleset a közműhálózatot nem érinti Szennyvízkezelés A kommunális, és ipari szennyvizeket ártalmatlanító szennyvíztisztító az üzemtől nyugatra kb méterre található Villamos energia hálózat A RÜK Kft villamos energia ellátását a Budapest Airport Zrt. - a RÜK telephelyén kívül elhelyezkedő 10/0,4 kv-os transzformátorról - szolgáltatja. A Budapest Airport Zrt. energiaellátása redundáns Földgázellátás A földgázellátó rendszer legközelebbi fogadóállomása a kazánház mellett található (kb. 450 m). A RÜK Kft. területén vezetékes gázellátás nincs Forgalmi adatok bemutatása A telephely közelében az országos közutak közül a Budapestet Záhonnyal összekötő 4-es számú elsőrendű főűt Ferihegyi repülőtérre vezető szakasza halad el. A Magyar Közút Nonprofit Zrt évi forgalomszámlálási adatai alapján a 4. sz. elsőrendű főútvonalra vonatkozó forgalmi adatokat az alábbiakban közöljük. A RÜK Kft.-hez tartozó referenciaszakasz a 4. sz. elsőrendű főútvonal, V és C azonosítóval rendelkező állomásai és a C és R131478P (érintve a Y131475) azonosítóval rendelkező állomásai között található. A forgalomszámlálás adatai szerint a 4. sz. elsőrendű főútvonal V és C állomások közötti referenciaszakasz napi jármű forgalma a db (34768 egységjármű/nap) volt, amely db személygépkocsi, 2951 db kistehergépkocsi, 758 autóbusz, 451 db tehergépkocsi, 113 db motorkerékpár és 1 kerékpár szerint oszlott meg. A forgalomszámlálás adatai szerint a 4. sz. elsőrendű főútvonal Y és R131478P (érintve a Y131475) állomások közötti referenciaszakasz napi jármű forgalma db (26471 egységjármű/nap) volt, amely db személygépkocsi, 2834 db kis tehergépkocsi, 65 autóbusz, 1275 db tehergépkocsi és 129 db motorkerékpár szerint oszlott meg. 10/26. oldal

11 Üzemtől a vasúti közlekedés kb. 500 m-re D-DNY-ra található, a Budapest-Nyugati-Vecsés vasútvonal. Maximálisan naponta 76 vonattal számolhatunk. Az aktuális forgalmi adatok az alábbi címen érhetők el: Vasúti közlekedés(az érintett szakaszt zöld színnel jelöltük) Forrás: Egy esetleges súlyos ipari baleset esetén a környező utakon, szükséges lehet a forgalom ideiglenes felfüggesztésére. A tényleges veszélyeztetettség meghatározását a BE 6. sz. fejezetének keretében elvégzett következményelemzés keretében végezzük, értékeljük és az eredmények tükrében szükség esetén védelmi intézkedéseket erre is kiterjedően határozzuk meg Az üzemen kívül más üzemeltetők által folytatott veszélyes tevékenységek Az elemzés során a RÜK Kft. környezetében lévő és onnan nem várt hatással esetlegesen rendelkező egyéb, a Katasztrófavédelmi törvény IV. fejezetének hatálya alá tartozó üzemen kívül található létesítmények kerültek azonosításra: Budapest Airport Zrt., küszöb érték alatti üzem által üzemeltetett konténeres benzinkút. Az elemzés során a RÜK Kft. környezetében lévő és onnan nem várt hatással esetlegesen rendelkező egyéb, a Katasztrófavédelmi törvény IV. fejezetének hatálya alá nem tartozó üzemek kerültek azonosításra: 11/26. oldal

12 AIR BP Hungária Kft., MOL távvezeték fogadó állomás, Agip benzinkút. A RÜK Kft. telephelyére nincs hatással egyik környező gazdálkodó szerv és fejlesztés veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenysége sem. 2.2 A társadalmi kockázat számítása során figyelembe vett tényezők bemutatása A fokozatosság elvének alkalmazása miatt, a társadalmi kockázat számítása során figyelembe veendő tényezők a BE 6. sz. fejezetében kerülnek részletesen ismertetésre. 2.3 A társadalmi kockázat számítása során figyelmen kívül hagyott tényezők bemutatása A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 7. mellékletének b) és c) pontja alapján a RÜK Kft. telephelyén folyamatos jelleggel szolgáltatást nyújtó gazdálkodó szerveket (pl.: Airport Szerviz Konzorcium, FBŐ) hagyjuk figyelmen kívül a társadalmi kockázat számítása során. A szervezetekkel megismertetésre kerül a RÜK Kft. biztonsági irányítási rendszere, valamint bevonásra kerül a belső védelmi terv oktatásába és gyakoroltatásába, továbbá súlyos ipari baleset esetén riasztásra kerülnek. 2.4 Természeti környezetre vonatkozó fontosabb információk Meteorológiai jellemzői A terület meteorológiai jellemzőire vonatkozó adatokat a BE 2. sz. mellékletben közöljük. Itt található a kockázati számításokhoz feldolgozott táblázat is Geológiai és hidrológiai jellemzői A terület geológiai és hidrológiai jellemzését a BE 2. sz. melléklet tartalmazza. 2.5 A természeti környezet súlyos balesetből adódó veszélyeztetettsége Az üzem tevékenységéből származó, levegőben vagy levegő által terjedő veszélyeztető hatások a természeti környezeti elemek számára várhatóan a lokális méretű légszennyezéstől eltekintve nem jelentenek veszélyforrást regionális szinten. A folyékony halmazállapotú anyagok súlyos balesetet előidéző kiszabadulása esetén a talaj és a felszín alatti vizek szennyezése, károsodása a veszélyes anyagokat tároló tartályok körül kialakított kármentőknek köszönhetően kizárható. A évben történt meg a tartály rendszer duplafalusítása, folyamatos szivárgás ellenőrzéssel. A kármentők a felújítás során 20 cm vastag vasbeton béléssel lettek ellátva, melyet PLASTIMOL bevonati rendszerrel szigeteltek. A évben valósult meg a csőcsorda árok felújítása. A RÜK Kft. dolgozói azonnali kárenyhítő beavatkozásokat végeznek el, az ehhez szükséges felszerelések az üzemanyagtelepen és a lefejtések alkalmával vasúti- és közúti lefejtőnél 12/26. oldal

13 találhatóak. A károk telephelyen belül tartása érdekében a baleseti esemény közelében található csatornaszemeket le kell fedni, amelyhez a lefedő eszköz a diszpécser helyiségben található. Az azonnali kárelhárításhoz rendelkezésre álló eszközök az alábbiak: olaj- és vegyianyag felszívó granulátum, felitatóanyag készlet, összecsukható terelőkúp, felitatóanyag ládákban, szórólapát, tűzoltó homok hordókban, tűzoltó készülékek, csatornaszem és rácsos vízelvezető lefedő. Jelentősebb káresemények kialakulása esetén a RÜK Kft. külső szervezet segítségét (műszaki-vegyi mentesítő szolgálat; vagy szükség esetén egyéb megbízott partner) is igénybe veszi az üzemanyag és egyéb veszélyes anyag kiömléséből következő kármentesítés során (pl.: szennyezett anyag szakszerű összegyűjtése; földkitermelés, stb.), ha ezzel magasabb szinten biztosítható a környezeti károk megelőzése, illetve azok hatásainak mérséklése. Az összegyűjtött veszélyes anyagot a jogszabályi előírásoknak megfelelően az Üzemeltető külső szervezet által szállítatja el a telephelyről. A RÜK Kft. részéről tehát több feltétel biztosított, hogy a környezetre káros anyag ne okozzon környezetterheléssel járó súlyos baleseti eseménysort, amelyek az alábbiak: A telephely olyan műszaki kialakítással rendelkezik, amely garantálja a környezetre veszélyes anyagok környezetbe jutó mennyiségének korlátozását, és az erre vonatkozó szabályzók is rendelkezésre állnak, a kikerült környezetre veszélyes anyag összegyűjtését, mentesítését vagy más módon történő ártalmatlanítását lehetővé tevő eszközök leírását tartalmazó szabályzók rendelkezésre állnak, a környezeti kárelhárítási eljárások anyagi-technikai és személyi feltétele biztosított, a telephely kárelhárító szervezete felkészült a környezeti kárelhárítási feladatok végzésére, és e feladatokat terv szerint rendszeresen gyakoroltatja. A fentiek értelmében kijelenthető, hogy a RÜK Kft. megfelel a 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet 7. mellékletének 1.7 pontjában taglalt feltételeknek, így a környezetterhelésből adódó súlyos baleseti események további vizsgálatától eltekinthetünk. 13/26. oldal

14 3. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem bemutatása Cégnév: Cím: Tulajdonos: Telephelye: Telefon: RÜK Repülőtéri Üzemanyag Kiszolgáló Kft Budapest BUD Nemzetközi Repülőtér Budapest Airport Zrt Budapest BUD Nemzetközi Repülőtér (1) , (1) (fax) 3.1 Az üzem biztonság szempontjából fontos információi Az üzem rendeltetése A RÜK Kft. elsődleges rendeltetése, hogy az üzemeltetésében lévő üzemanyagtelep és ahhoz kapcsolódó kiszolgáló rendszer berendezéseivel biztosítsa a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről induló repülőgépek egy részének üzemanyaggal történő kiszolgálását, illetve az ehhez szükséges mennyiségű JET A-1 típusú kerozin tárolását Az üzem főbb tevékenysége A RÜK Kft. tevékenysége során terméket nem gyárt, feldolgozást nem végez. A Társaság fő tevékenysége a repülőgépek üzemanyaggal történő ellátása. Az ehhez szükséges anyagot földalatti csővezetéken, illetve szükség szerint a vasúti üzemanyag lefejtőn keresztül szerezi be, melyet érkeztet, felhasználásig tárol, valamint speciális tartányautók segítségével a felhasználók számára kiszolgál. Az egyetlen, nagymennyiségben tárolt és kezelt anyag a JET A-1 típusú, repülőgép üzemanyag-petróleum, hétköznapi nevén kerozin Az üzemre vonatkozó általános megállapítások Az üzemben folytatott tevékenységek a megfelelő engedélyek birtokában folynak, az ellenőrzések során súlyos kifogás még nem merült fel. Társaság filozófiája, hogy az alkalmazott biztonságtechnikai előírások a kötelező előírásokon túlmenően a nagyobb biztonság irányába hassanak. A BE 6. sz. fejezetében ismertetett kockázatértékelés megállapítja, hogy a reálisan bekövetkező balesetek a nagyobb anyagmennyiségek miatt a tartályok és tartálykocsik körüli meghibásodások során jöhetnek létre. A tartályok katasztrofális sérülése és így a teljes anyagmennyiség szabadba kerülésének a valószínűsége rendkívül kicsi, így annak kockázati tényezője is kicsi. A kockázatértékelés alapján az anyag kiszabadulása esetén tűzveszéllyel számoltunk. A tárolt anyag fizikai, kémiai tulajdonságainak leírását ld. a BE 3. sz. mellékletként csatolt biztonságtechnikai adatlapban. 3.2 Az üzem elrendezése, a létesítmények elhelyezkedése A RÜK Kft. a Budapest Airport Zrt. területén működik, földrajzilag Budapest és Vecsés 14/26. oldal

15 határán. Az alábbi rajz mutatja az üzem, valamint a vasúti- és közúti lefejtő elhelyezkedését a repülőtéren belül. A részletes átnézeti térképeket és helyszínrajzokat a BE 4. sz. melléklet, a helyszínrajzhoz kapcsolódó tartályjegyzéket a BE 6. sz. melléklet tartalmazza. A BE 4. sz. mellékletben található Üzemeltetési határok.pdf elnevezésű rajzon kékkel jelölve láthatók a RÜK Kft. által üzemeltetett részek. Az elemzés erre a területre korlátozódik. A BE 5. sz. melléklet tartalmazza az egyes tárolótartályokat és az azokban tárolható veszélyes anyagok maximális mennyiségét. A BE 7. sz. melléklet tartalmazza a tűzoltáshoz szükséges víznyerő helyek, tűzcsapok elhelyezkedését, valamint létesítményekből kivezető kimenekítésre alkalmas útvonalakat. 3.3 Veszélyes anyagok leltára Az üzem területén a veszélyes anyagok egyidejűleg maximálisan jelen levő mennyiségeit tartalmazza az alábbi táblázat. 4. sz. táblázat Az egy időben maximálisan jelenlévő repülőgép üzemanyag az BE 5. sz. mellékletben elérhető elosztásban lehet jelen. A RÜK Kft. által a vasúti lefejtőn lévő, illetőleg a Depo I. és Depo II. iparvágányon parkoló egyidejűleg jelen lévő anyag tervezett mennyisége belső utasítás szerint a tárolókban lévő szabad kapacitás mértékéig terjedhet. A vezetékes és a vasúti ellátás mellett lehetőség van közúton történő kerozin beszállításra is, azonban ez csak nagyon ritkán, eseti jelleggel fordul elő a telephelyen. Azonban ezen lefejtési folyamat során sincs jelen több veszélyes anyag a területen, mint az engedélyezett mennyiség mivel belső utasítás szerint a lefejtésre váró közúti tartányos járművekben lévő kerozin mennyisége a tárolókban lévő szabad kapacitás mértékéig terjedhet. A veszélyes anyag fizikai, kémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai tulajdonságait a BE 3. sz. mellékletében található biztonságtechnikai adatlap tartalmazza. 15/26. oldal

16 A 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 1. táblázata alapján az kőolaj termékekre vonatkozó 2500 t alsó küszöbértéket átlépte az üzem, de a t felső küszöb értéket nem éri el. Tehát az üzem továbbra is alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem. 3.4 Veszélytelenítő és mentesítő anyagok A RÜK Kft. dolgozói azonnali kárenyhítő beavatkozásokat végeznek el, az ehhez szükséges felszerelések az üzemanyagtelepen és átfejtések alkalmával a vasúti- és közúti lefejtőnél találhatóak. Az azonnali kárelhárításhoz rendelkezésre álló eszközök az alábbiak: 300 liter szórható olaj- és vegyianyag felszívó, 12 db felitatóanyag készlet, 12 db összecsukható terelőkúp, 7 láda felitatóanyag szórólapáttal, 7 db tűzoltó homok hordókban szórólapáttal, tűzoltó készülékek, nyilvántartás szerint, csatornaszem és rácsos vízelvezető lefedő. A tűzoltóság tevékenysége az alábbi helyszínen lévő szaktechnikai eszközökkel támogatható meg, a tűzoltás vezetőjének döntése alapján: 1 db vontató, 1 db targonca, azonnal felhasználható liter habképző anyag 200 literes hordókban, 6600 liter a 81. sz. épület habanyagraktárában, illetve 400 liter a 122 sz. épület szervizcsarnokának egyegy oldalán. A kárelhárításhoz szükséges eszközöket az üzemanyagtelepen az előírt helyen kell biztosítani. A vonatkozó biztonsági adatlapokat a BE 3. sz. mellékletéhez csatoltuk, az elhelyezkedésüket bemutató telephelyi rajz a BE 4. sz. mellékletében található meg. 16/26. oldal

17 4. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek által való veszélyeztetés értékelése Az általunk alkalmazott elemzési eljárás megfelel a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló 2012/18/EU (SEVESO III) Irányelv, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti biztonsági elemzéssel szemben támasztott követelményeknek. Ennek megfelelően az elemzés mélysége az elemzés előrehaladásával fokozatosan nő, míg az elemzendő esetek száma arányosan csökken. Jelen elemzési eljárás a fenti szempontokat az alábbi lépéseken keresztül végzi el. Megalapozó elemzés Részletes technológiai és raktár specifikus elemzés, a súlyos baleseti események lehetőségének kimutatása, bekövetkezési frekvenciák meghatározása Következményelemzés Külső és belső dominóhatás vizsgálat Kockázatelemzés Környezeti veszélyeztetés értékelése Az üzem iparbiztonsági értékelése Az üzem létesítményekre történő felosztása A telephelyen előforduló technológiai folyamatokat létesítményekre bontjuk. Önállónak akkor tekinthető egy létesítmény a CPR [18] szerint, ha egy ott bekövetkező konténment sérüléssel járó esemény nem vezet más létesítményeknél veszélyes anyagok számottevő kibocsátásához, azaz a két létesítmény rövid időn belül elszigetelhető egymástól. Az elszigetelhetőségi szempontból történő létesítményekre bontás során jó kiindulási alap az üzemi terület tűzszakaszolásának figyelembe vétele. Alapesetben egy tűzszakaszt és az abban előforduló technológiákat elszigetelhetőségi szempontból egy létesítménynek tekinthetünk. Amennyiben egy tűzszakaszon belül az üzemi körülmények a CPR [18] 2.3 fejezete szerint lényegesen eltérnek (gyártótér, tartályok) és az egy tűzszakaszon belül előforduló eltérő technológiák rövid idő alatt elszigetelhetőek egymástól, úgy egy tűzszakaszon belül több létesítményt is azonosíthatunk A létesítmények kiválasztásának módszere A mennyiségi kockázatelemzés során nem szükséges az üzem összes létesítményének kockázatát értékelni. Azonban fontos figyelembe venni mindazokat a létesítményeket, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak az üzem által jelentett kockázathoz. Ezért kidolgoztak egy kiválasztási az ún. holland módszert, amelyhez létesítmény(rész)ben jelenlevő anyagok mennyiségét és a technológiai körülményeket vették alapul, és amelynek rendeltetése annak meghatározása, hogy mely létesítményekre kell kiterjeszteni a mennyiségi kockázatelemzést. A kiválasztás folyamata az alábbi lépésekből áll. Az üzemet önálló létesítményekre kell osztani. Az összes ilyen létesítményre meghatározandó 17/26. oldal

18 az a saját veszély, amely a jelenlévő anyag mennyiségéből, a technológia jellegéből és az anyag veszélyes tulajdonságaiból ered. Az,,A jelzőszám adja meg a létesítmény saját veszélyének mértékét. Ezt a számot az alábbiakban leírt eljárás szerint kell kiszámítani. ahol A i = (Q i O 1 O 2 O 3 ) G i Q i a létesítményben jelenlévő i anyag mennyisége (kg-ban) O 1 a létesítmény típusát jellemző tényező, legyen az technológiai vagy tároló (-) O 2 a létesítmény elhelyezkedését jellemző tényező, bekerített, gátban található vagy szabadtéri (-) O 3 az üzemi körülményeket jellemző tényező (-) G i az i anyag határértéke (kg-ban). A létesítmény által jelentett veszélyt az üzem környezetében számos pontra ki kell számítani. A veszély egy adott pontban a jelzőszám, valamint az adott vonatkoztatási pont és a létesítmény(rész) közötti távolság ismeretében adható meg. A veszély mértéke egy adott pontban a kiválasztási számmal (S) írható le. Jelen esetben a létesítményeket az alábbi kiválasztási számok jellemezhetik: Tűzveszélyes anyagok esetén: S F = (100/L) 3 A F Egy létesítmény akkor kerül kiválasztásra, ha: a létesítményre jellemző kiválasztási szám (S F )>1 vagy meghaladja a legnagyobb kiválasztási szám (S F ) 50%-át az adott helyszínen vagy a létesítményre jellemző kiválasztási szám (S F ) >1 a létesítményhez legközelebb eső lakott terület egy adott helyszínén. A létesítményeket és a kiválasztás eredményeit táblázatban foglaltuk össze, melyet a BE 10. sz. melléklete tartalmaz. A RÜK Kft. telephelyén a holland-szűrés alapján a veszélyes létesítmények kapcsán az alábbi megállapításokat tehetjük: 5. sz. táblázat Létesítmény megnevezése A létesítmény kiválasztásra került-e? Tartálykocsi töltőhelyen igen Tartálykocsi parkolóban igen 5001 tartály igen 5002 tartály igen Szlop tartályok nem NA200 cső nem NA300 cső nem NA150 cső nem 18/26. oldal

19 Létesítmény megnevezése Tartályvagon lefejtő Tartályvagon iparvágányon Közúti lefejtő (1,2,3) Közúti lefejtő (4) Kerozin töltővezeték A létesítmény kiválasztásra került-e? igen igen igen nem nem A repülőgép tankolás súlyos balesetét a BUD Zrt. SKET tárgyalja, tekintve, hogy ez az ő területén történik. 19/26. oldal

20 5. A súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése 5.1 Következményelemzés A súlyos balesetek következményinek modellezésére, azaz a tűz, robbanás és toxikus gáz diszperzió modellezésére a BREEZE INCIDENT ANALYST (BIA) és az ALOHA katasztrófavédelmi következményelemző szoftvert alkalmazzuk. A szoftver alkalmasságát igazoló BM OKF által kiadott dokumentumot a BE 13. sz. mellékletéhez csatoltuk. A számítások alapján az alábbiakban a tócsatűz hőhatásai során fellépő legsúlyosabb események vizsgálatát mutatjuk be. A BE valamennyi esemény vizsgálatának részletes adatait és ábráit tartalmazza. Harmadfokú égési sérülés határértéke: 35 kw/m 2 Másodfokú égési sérülés határértéke: 10 kw/m 2 Elsőfokú égési sérülés határértéke: 3,5 kw/m 2 A következményelemzés legfontosabb megállapítás az, hogy a vizsgált tűz hatása nem érinti a RÜK Kft. körül található lakóterületeket. 5.2 Kockázatelemzés A kockázatok számítását SAVE II program környezetben végeztük. A SAVE II képes az elemzési eredmény grafikus ábrázolására, és az elemzési eredmény MIF formátumban történő vektorgrafikus megjelenítésére is Összesített egyéni halálozási kockázat A halálozási egyéni kockázatot a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 7. mellékletének 1.5 pontja alapján értékeljük. Az eredményt izokockázati görbék segítségével, összesítetten jelenítjük meg. Megállapítható az elemzés alapján, hogy a RÜK Kft. telephelyén feltételezhető összes baleseti eseményt összegezve, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következtében kialakuló 10-6 esemény/év halálozás egyéni kockázata lakott területet nem érint, így feltételek nélkül elfogadható Társadalmi kockázat meghatározása A társadalmi kockázatot a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet alapján határoztuk meg. A társadalmi kockázat kiszámításakor a veszélyességi övezetben élő lakosságot és az ott nagy számban időszakosan tartózkodó embereket (például munkahelyen, bevásárlóközpontban, iskolában, szórakoztató intézményben stb.) is figyelembe kell venni. Az eredményt F-N görbe segítségével jelenítjük meg. Az F-N görbe X-tengelye a halálozások számát (N) jelöli. A halálozások számát logaritmikus skálán jelenítjük meg úgy, hogy a legkisebb érték 1 legyen. Az F-N görbe Y-tengelye az N vagy annál több ember halálával járó balesetek összegzett gyakoriságát jelenti. Az értéket 20/26. oldal

21 szintén logaritmikus skálán jelenítjük meg, a legkisebb megjelenített érték /év. A társadalmi kockázat megállapításakor az egyéni kockázat számítása során bemutatott, azzal azonos modell teret alkalmaztunk. A társadalmi kockázat számítása az oktatásban részesült külső munkavállalók figyelmen kívül hagyásával A 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet 7. mellékletének b) és c) pontja alapján a telephelyen tevékenykedő külsős munkavállalók, gazdálkodó szervek figyelmen kívül hagyjuk a társadalmi kockázat számítása során, mivel bevonásra kerülnek a belső védelmi terv oktatásába és gyakoroltatásába, továbbá súlyos ipari baleset esetén riasztásra kerülnek. A 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet 7. mellékletének b) és c) pontja alapján figyelmen kívül hagyott külsős munkavállalók, gazdálkodó szervek nélkül a társadalmi kockázat a következőképpen alakul: A szcenáriók F-N görbéje az oktatásban részesült munkavállalók nélkül A 219/2011. (X.20.) 7. melléklet pontja alapján figyelmen kívül hagyott gazdálkodó szervek nélkül számított társadalmi kockázat a feltételek nélkül elfogadható tartományba esik A természeti környezet veszélyeztetettségének értékelése Az alábbi fejezetben a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 7. mellékletének 1.7. pontja alapján előírtak szerint, a környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés elfogadhatóságát vizsgáljuk. 21/26. oldal

22 A telephelyen tárolt kerozin környezetre veszélyes anyag, azonban ezen anyaggal kapcsolatos környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés fennállása esetén a Kft. részéről több feltétel is biztosított, hogy a környezetre káros anyag ne okozzon környezetterheléssel járó súlyos baleseti eseménysort. A telephely olyan műszaki kialakítással rendelkezik, amely garantálja a környezetre veszélyes anyagok környezetbe jutó mennyiségének korlátozását (kármentő, szilárd burkolatú útfelületek), és az erre vonatkozó szabályzók is rendelkezésre állnak, a kikerült környezetre veszélyes anyag összegyűjtését, mentesítését vagy más módon történő ártalmatlanítását lehetővé tevő eszközök és a leírását tartalmazó szabályzók rendelkezésre állnak, a környezeti kárelhárítási eljárások anyagi-technikai és személyi feltétele biztosított, valamint a telephely kárelhárító szervezete felkészült a környezeti kárelhárítási feladatok végzésére, és e feladatokat terv szerint rendszeresen gyakoroltatja. Veszélyes anyag kikerülés esetén a RÜK Kft. dolgozói azonnal kárenyhítő beavatkozásokat végeznek. A beavatkozáshoz rendelkezésre álló eszközök a 3.4. fejezetben részletesen kifejtésre kerültek. A kármentesítő eszközök használatát a beavatkozó állomány a belső védelmi terv gyakorlatok során rendszeresen gyakorolja. A RÜK Kft. a belső védelmi tervében szabályozza a káresemény során elvégzendő intézkedéseket, felelősségi köröket és elvárt magatartási formákat is. A fentebb bemutatott megállapítások alapján kijelenthető, hogy a RÜK Kft. megfelel a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 7. mellékletének 1.7 pontjában támasztott követelményeknek. 5.3 Korábbi üzemzavarok és súlyos baleseti események A RÜK Kft. tárgyi telephelyén üzemzavar, vagy súlyos baleseti esemény közötti időszakban nem következett be az Üzemeltető adatszolgáltatása alapján, ezért a 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet 3. mellékletének fejezetében előírt intézkedéseket az Üzemeltetőnek nem volt szükséges bevezetnie. A RÜK Kft. nem rendelkezik ilyen irányú ismeretekkel a előtti időszakkal kapcsolatosan, amikor a terület más társaság (MALÉV) üzemeltetése alatt állt. Természetesen az Üzemeltető célja a folyamatos fejlesztés, így súlyos baleseteket és üzemzavarokat megelőző intézkedéseket ezen események megvalósulása nélkül is foganatosít működésében. 22/26. oldal

23 6. Súlyos balesetek elleni védekezés Jelen bekezdés bemutatja az súlyos baleset következményei csökkentésére rendszeresített felszereléseket, valamint a vezetéshez és a döntés előkészítéshez szükséges infrastruktúrát. 6.1 Vészhelyzeti vezetési létesítmények A telephely területén bekövetkező vészhelyzet esetén az RHTP 1. emeletén lévő (99. számú épület) Kényszerhelyzeti központ működik vezetési létesítményként (lásd: BE 4. sz. melléklet helyszínrajza). 6.2 Vezetőállomány vészhelyzeti értesítésének eszközrendszere A vezetőállomány értesítése mobiltelefonon vagy városi vezetékes telefonhálózaton keresztül történhet. A részletes telefonszám- és címlista a Belső Védelmi Tervben található. RHTP (elsődlegesen értesítendő): 55 mellék, vagy a városi hívószám FKI ügyelet: 105 Üzemeltetési vezető: Üzemeltetési igazgató: 6.3 Üzemi dolgozók Vészhelyzeti riasztásának eszközrendszere A telephely dolgozóinak riasztása a szolgálatvezető vagy felügyeletet ellátó személy feladata, azonban a közvetlen életveszélyben forgó személyek értesítése minden a vészhelyzetről információval bíró egyén kötelessége. Az érintett dolgozók értesítése vezetékes-, vagy mobiltelefonon, és szóbeli értesítéssel történik. A telefonhálózat működésképtelensége esetén, illetve a munkában lévő, de a telephelyen nem tartózkodó dolgozók értesítése a rendszeresített adó-vevő készülékeken történik. A rádió adó-vevő készülékeket a dolgozók a telephely elhagyásakor magukkal viszik, ezekkel tudnak elsődlegesen kommunikálni a diszpécserrel. A RÜK Kft. kézi és telepített DRR rádiót bérel. A külső kommunikáció elsődleges eszköze szintén a vezetékes és a mobil telefonhálózat. 6.4 Vészhelyzeti híradás eszközei és rendszerei A vészhelyzeti híradás egyik eszköze a DRR rádióhálózat. Vészhelyzet esetén az RHTP-vel történő kapcsolattartás a DRR rádión történik. Kényszerhelyzet elrendelése esetén pedig a Budapest Airport Zrt. Kényszerhelyzeti Tervében a DRR készülékekre vonatkozó szabályozás szerint (KHT 9. számú függelék) kell eljárni. 6.5 Távérzékelő rendszerek A RÜK Kft. területén kézi működtetésű tűzjelző rendszer van kialakítva, amely közvetlenül a Repülőtéri Hivatásos Tűzoltó Parancsnoksághoz van bekötve. A rendszer ellenőrzését és folyamatos üzemben tartását a Budapest Airport Zrt végezteti. A RÜK Kft. telephelyének javító, karbantartó műhelyében robbanási gáz/oldószergőz érzékelő rendszer működik. A beállított riasztási koncentráció elérésekor a rendszer automatikusan riasztja a diszpécser helyiségben tartózkodó személyzetet, illetve a működtetési koncentráció elérésekor automatikusan beavatkozik. A rendszer karbantartását és a működés ellenőrzését az 23/26. oldal

24 üzemeltető a jogszabályi előírásoknak megfelelően - végezteti. A tárolótartályok ellátottak szintérzékelő és szivárgásérzékelő rendszerekkel. A szivárgásjelző jele a szivattyúházi helyiségbe van bevezetve, valamint a telephely diszpécser helyiségében és az FBŐ 24 órás szolgálatának munkaállomásán is jelzést ad. A vasúti lefejtő tűzjelző rendszer automatikus pontszerű füst detektorokkal, vonali érzékelőkkel, valamint kézi jelzésadók alkalmazásával valósul meg. A rendszer négyhurkos kiépítésben, mely saját tápellátással, valamint szünetmentes áramforrással is rendelkezik. A tűz és hiba átjelzésre kerül a reptér 24 órás ügyeleti szolgálatára. Az egy légterű konténer védelmét kombinált hő/füstérzékelővel, a szivattyúszín védelmét a részben nyitott, kültéri jellegű elhelyezés miatt hő érzékelővel biztosítják. A konténer külső oldalán kültéri hang/fényjelző került elhelyezésre. 6.6 A helyzet értékelését és a döntést segítő informatikai rendszerek A RÜK Kft. integrált vállalatirányítási rendszert alkalmaz, amely hasznos segítséget nyújt a szükséges adatok azonnali eléréséhez. A technológia irányítástechnikai és felügyeleti vezérlőrendszerén az adatok, jelzések folyamatosan nyomon követhetők, a rendszer sematikus ábráját ld. a BE 9. sz. mellékletében. 6.7 Végrehajtó szervezetek egyéni védő- és szaktechnikai eszközei A súlyos baleseti vészhelyzet felszámolását végző végrehajtó szervezet egyéni védő- és szaktechnikai eszközeit az alábbi fejezet tartalmazza Beavatkozó szervezetek A tűzvédelmi szakvizsgával, valamint megfelelő jogosítvánnyal rendelkező RÜK Kft. dolgozók kárenyhítési feladatát biztonságos, életet nem veszélyeztető feltételek teljesülése esetén - az üzemanyag kiszolgáló járművek telephelyről való kimenekítése, élet- és anyagi javak mentése, kapuk nyitása, azonnali kárenyhítő beavatkozások (pl.: szakaszolás, csatornafedél lefedése) jelentheti. Az FBÖ szakemberei végzik a szükség szerinti biztonsági felügyeletet, járőrözéssel és kameraképek ellenőrzésével, így vészhelyzet esetén riasztási és kapunyitási feladatokat láthatnak el. A tárolótartályok ellátottak szintérzékelő és szivárgásérzékelő rendszerekkel, amelyek jele az FBŐ 24 órás szolgálatának munkaállomásán is jelzést ad Beavatkozó szervezetek rendszeresített egyéni védőeszközei A RÜK Kft. munkavállalóinak munkavégzéséhez szükséges alap védőfelszerelések: Antisztatikus védőruha, védőkesztyű, antisztatikus-olajálló cipő, hallásvédő. A pontos egyéni védőeszköz ellátottságot a RÜK Kft. egyéni védőeszköz juttatási rendje szabályozza A beavatkozó szervezetek rendszeresített szaktechnikai eszközei A RÜK Kft. dolgozói azonnali kárenyhítő beavatkozásokat végeznek el, az ehhez szükséges felszerelések az üzemanyagtelepen és átfejtések alkalmával a vasúti lefejtőnél találhatóak. Az 24/26. oldal

25 azonnali kárelhárításhoz rendelkezésre álló eszközök az alábbiak: 300 liter szórható olaj- és vegyianyag felszívó, 12 db felitatóanyag készlet, 12 db összecsukható terelőkúp, 7 láda felitatóanyag szórólapáttal, 7 db tűzoltó homok hordókban szórólapáttal, tűzoltó készülékek, nyilvántartás szerint, csatornaszem és rácsos vízelvezető lefedő. A tűzoltóság tevékenysége az alábbi helyszínen lévő szaktechnikai eszközökkel támogatható meg, a tűzoltás vezetőjének döntése alapján: 1 db vontató, 1 db targonca, azonnal felhasználható liter habképző anyag 200 literes hordókban, 6600 liter a 81. sz. épület habanyagraktárában, illetve 400 liter a 122 sz. épület szervizcsarnokának egyegy oldalán. A kárelhárításhoz szükséges eszközöket az üzemanyagtelepen az előírt helyen kell biztosítani. 6.8 A védekezésben résztvevő külső erők Jelentősebb káresemények kialakulása esetén a RÜK Kft. külső szervezetek felé jelzést/riasztást ad, illetve bejelentési kötelezettséggel rendelkezik. Szükség esetén egyéb megbízott partner közreműködését kéri az üzemanyag és egyéb veszélyes anyag kiömléséből következő kármentesítési munkálatai során. Tűzoltóság A RÜK Kft. telephelye a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren helyezkedik el, így súlyos ipari veszélyhelyzet esetén elsődlegesen beavatkozó tűzoltói szerv a repülőtér területén szolgálatot végző Repülőtéri Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság (RHTP). Repülőtéri rendőrség Rendőrségi erőkre a káresemény bekövetkezte után, a megközelítési utak felügyeletére, biztosítására, valamint a telephely idegen behatolást megakadályozó biztosítására lehet szükség. A repülőtéren ezen feladatokat az RRI látja el. A 24 órás átlaglétszám: 40 fő. Orvosi szolgálat Airport Medical Service (AMS) 24 órás folyamatos azonnali orvosi beavatkozó szerv. Az AMS naponta 10 fővel van jelen a reptéren. 1 fő orvos, 1 fő szakápoló, 1 fő mentő gépkocsivezető, 1 fő diszpécser és a többi PRM betegszállító. Műszaki vegyi mentesítő csoport A repülőtéren 24 órás szolgálati rendszerben vegyész technikus végzettségű munkavállalókból álló Vegyi Mentesítő Szolgálat működik, megkülönböztető jelzéssel 25/26. oldal