IVARSEJTEK FEJLŐDÉSE. Dr. Göllesz Viktor: A fejlődéstan alapjai

Átírás

1 IVARSEJTEK FEJLŐDÉSE Ivarsejtek az un. ősivarsejtekből származnak. A női ősivarsejtek a petefészket borító csírahámban, a férfi ősivarsejtek a here kanyarulatos csatornáiban találhatóak meg. Az ivarsejtek fejlődése az ősivarsejttől az érett ivarsejtig mitotikus sejtosztódások sorozatán keresztül zajlik. (A mitózis egy olyan sejtosztódási folyamat, ami változatlan genetikai anyagot tartalmazó utódsejteket hoz létre) Az ivarsejtek érési osztódása azonban eltér az mitosistól, a kromoszómák hasadása elmarad, ehelyett a kromoszómák számfelezése következik be. Az ilyen sejtosztódást redukciós, számfelező osztódásnak nevezzük. Ennek eredményeképpen az érett ivarsejtek nem tartalmazzák a fajra jellemző diploit kromoszómagarnitúrát, hanem annak a felét. Az érett ivarsejt haploid kromoszómagarnitúrája a fajra jellemzőnek a fele. Az ember kromoszómáinak száma 46., vagyis 23 pár (diploid) garnitúra. Testi kromoszóma 22 pár Nemi kromoszóma 1 pár (XX/XY) Spermiumok fejlődése Spermatogenezis A spermiumok fejlődése a here kanyarulatos csatornácskáiban zajlik. Az itt levő ősivarsejtekből a következő fejlődési szakaszokon keresztül alakul ki a spermium. 1. szaporodás Az ősivarsejtek (3 hetes embrióban jelennek meg) úgynevezett ősondósejtekké alakulnak, amelyek a pubertás időszakában és azt követően sorozatos mitosisok révén szaporodnak. 2. növekedés Az ősondósejteknek spermiocytává való alakulását jelenti. Ebben a szakaszban a sejtek méretben növekszenek. 3. érés Ez a folyamat a spermiocytáknak praespermidákká való alakulásával veszi kezdetét, majd ezek újabb osztódás után (redukciós osztódás) spermidává fejlődnek. A spermida a fajra jellemző kromoszómaszámnak már csak a felét tartalmazza (haploid kromoszómagarniktúra) 4. átalakulás Az átalakulás lényege a sejt tagolódása-fej, nyak, farok megjelenése. A spermiumok fejlődése és az átalakulás a here kanyarulatos csatornácskáiban zajlik. A csatorna falában Sertoli-féle dajkasejteket találunk, amelyek mentén zajlik a spermiogenezis. Az érett, mozgásra és termékenyítésre képes spermiumok a mellékherée kerülnek, és ott tárolódnak. A petesejtek fejlődése Ovogenesis Három szakaszban valósul meg. 1) Szaporodás A pete az ősivarsejtekből alakul ki, amelynek mitotikus osztódásaiból származnak az ovogoniumok. 2) Növekedés Az ovogoniumok méretben növekszenek, és ovocytákká alakulnak. Ez a folyamat az elsődleges tüszőkben zajlik. 3) Érés Egy mitotikus és egy redukciós osztódás eredménye. Az ovocyta mitotikus osztódása révén két leánysejt jön létre: 1. praeovium (nagyságban alig különbözik az ovocytától) 2. I. fendű sarki sejt (polocyta) (kicsi) Ez az osztódás a másodlagos tüszőkben történik. A következő redukciós osztódás a termékenyítés pillanatában jön létre. A petesejt fejlődésének szaporodási szakasza az újszülöttkorig befejeződik. A növekedés a pubertással veszi kezdetét, és a klimaxik folyamatosan tart. A petesejt a szervezet legnagyobb sejtje. 1 A megtermékenyítés: Különnemű érett ivarsejtek egyesülése. Lásd még 34. oldal!

2 A MAZGAT FEJLŐDÉSE A magzat fejlődése Blastogenezis A barázdálódás a szedercsíra és a hólyagcsíra kialakulása. A zigóta osztódása (mitózissal) a petevezetőben kezdődik meg, közben a méh felé vándorol. /Zigóta első osztódáskor feleződik=két blastomerás stádium/ Az osztódások eredményeként létrejött lánysejteket blastomeráknak nevezzük. A blastomerák is osztódnak, így létrejönnek a 4, 8, 16 32,64, stb blastomerás stádium. A blastomerák együtt maradva egy egységet képeznek, ezt a képletet nevezzük szedercsírának. A szedercsírának van belső és külső sejttömege. A hólyagcsíra: (blastula) A barázdálódás A barázdálódás folyamata a megtermékenyítéstől a 2. hét végéig tart, a pete gyors ütemben sok apró sejtre osztódik, a 16 sejtre való oszlás után a fejlődő pete leginkább egy szederbogyóhoz hasonlít. A méhkürtben megtermékenyült pete ekkorra (5. nap) a méh üregébe érkezik. A 16 sejtes petében egy üreg keletkezik, innentől a neve hólyagcsíra (blastula). Elkülönülnek a hólyag falát adó sejtek és a hólyag belső falához kapcsolódó sejttömeget (későbbi embrió) alkotó sejtek. Hólyagcsíra részei: Üreg Trophobalstsejtek: a hólyagcsíra fala az embrió táplálását és anyagcseréjét végző szervek keletkeznek belőle külső magzatburok, méhlepény Embriócsomó Embrioblastsejtek (embrió lesz) Amnioblast (belső magzatburok lesz) Gasztrulácio: bélcsírává alakulás (kezdeti szakasza a termékenyítést követő órával már lezajlott) Az embryocsomóban sejtelhalások, beolvadások eredményeképpen két üreg jön létre az amnionrés és a szikhólyag(9-13 nap). Ezután a csíra szerkezetében jelentős változások jönnek létre. A szikhólyag falának sejtjei differenciálódásra késztetik a velük érintkező amnionrés falának sejtjeit. Kialakul a külső csíralemez= ektoderma belső csíralemez= entoderma középső csíralemez=mesoderma A külső, belső és középső csíralemezt magába foglaló csírarészeket embryopajzsnak nevezzük. (6-12 nap) az embrió az embriópajzsból fejlődik. Az embriócsomóban üreg keletkezik amnionüreg A csíralemezek(dőlt betűs nem a könyvből van) A megtermékenyült petesejt osztódását követően kialakul az úgynevezett hólyagcsíra, amely egy sejtréteggel körülvett üreg, az üreg falán egy sejttömörülés helyezkedik el, ez az embriócsomó. Az embriócsomóból fejlődik majd ki az embrió, az első lépés a csíralemezek kialakulása. A csíralemezekből képződnek az egyes szervek. Az embriócsomó üreg felőli oldalán lévő sejtekből egy sejtréteg alakul ki, az elsődleges endoderma, ez a sejtréteg a hólyagcsíra üregéből elkülönít egy másik üreget (mintha a labdában lenne egy kisebb labda), az elsődleges szikhólyagot. Az embriócsomó belső része elfolyósodik, kialakul egy másik üreg, amit amnionüregnek hívunk, ennek az elsődleges szikhólyag felőli oldalán lakul ki az ektoderma. Így van egy nagy labdánk, amiben van két egymással összeforrasztott labda. A két labda összeforrasztásánál találjuk az endodermát és az ektodermát, a két sejtréteg között alakul ki a mezoderma. Az ektodermából alakul ki később pl. a bőr, az idegrendszer, a mezodermából az izom- és csontrendszer, az endodermából a zsigeri szervek (szív, máj, lép). 2

3 A beágyazódás (6-12 nap) helye elülső és hátulsó méhfal A megtermékenyítés utáni 6-7. napon kezdődik meg a beágyazódás úgy, hogy a bélcsíra állapotban levő pete külső sejtjei mintegy feloldják a méhnyálkahártyát, így a pete besüpped a nyálkahártyába, felette a nyálkahártya visszazáródik. A beágyazódás célja, hogy a kialakuló méhlepény a későbbi magzat fejlődését biztosítsa. Rendellenes beágyazódás: tubasarok, belső méhszáj körül, méhkürtben, hashártyán Az embrió fejlődése (Dőlt betűs nem a Göllesz könyvben van) Az egyedfejlődésben a megtermékenyítést követő 3. héttől a 8. hétig tartó időszak az embrionális fejlődés szakasza. A második hét végére kialakuló sejttelepekből a 10. hétre a szerv nagy része kialakul. A három sejttelepből: az ektodermából, az endodermából és a mezodermából fejlődnek a későbbi szervek. Az ektodermából alakul ki később pl. a bőr, az idegrendszer, a mezodermából az izom- és csontrendszer, az endodermából a zsigeri szervek (szív, máj, lép). A negyedik héten már elindul a végtagok fejlődése, a fej két oldalán a szem illetve a belsőfül kezdeményei megjelennek. Az ötödik héten a testtájak már jól elkülönülnek egymástól. Ebben az időszakban indul meg a fej gyors növekedése, ami az agyvelő gyors fejlődésének eredménye. A hatodik héttől felgyorsul a fejlődés, az ekkor kb. 2 cm-es embrióban megkezdődik a csontrendszer kialakulása. A 7-8. héten az embrió már ember formájú, a hossza kb. 3 cm. A 9. héttől már nem embriónak, hanem magzatnak nevezzük. 2. köldökzsinór 3. amnion A lepény A lepény anyai és magzati részből épül fel. A magzat növekedésével a lepény is növekszik. Tömege a IV. hónapra kialakul, de átmérője tovább növekszik. A lepény a méhfalra tapad. Legfontosabb funkciói: 1. a magzatnak táplálékkal való ellátása, és a magzati anyagcsere bomlástermékeinek elszállítása 2. a magzat gázcseréjének biztosítása oxigénnyújtás és szén-dioxid átvétel 3. az anyai vérben lévő anyagok szelekciója 4. vitaminraktár (főleg A,D,C vit.) 5. hormontermelő (a lepény által termel hormonok egy része kimutatható a terhes véréből és vizeletéből. terhesség diagnosztizálása. Elősegítik a tejképződést, a magzat növekedésére is hatással vannak) 6. a lepény rögzíti is a magzatot Az érett lepény kb. 20 cm átmérőjű és 0,5 kg súlyú, 3-4 cm vastag. A lepény a szülés harmadik szakaszában születik meg. A köldökzsinór A köldökzsinór a hasnyélből alakul ki. Sajátos ún. embrionális kötőszövetből áll, amelyben a következő képletet találjuk: 1. két darab köldökartéria 2. két darab köldök véna. A köldökzsinór születéskor 1-2 csm vastag, és kb. 50 cm hosszú. 3 Az ébrény lefűződése a szikről Az embryopajzs alatt a szikhólyag helyezkedik el. A harmadik hét után az embrió alakjának fokozatos kialakítása mellett lefűződik a szikhólyagról. Magzati függelékek A magzat fejlődése során olyan szövetek, szervek alakulnak ki, melyek születésig rendkívül fontos feladatokat látnak el, de azt követően nem képezik sem az újszülött, sem az anya testrészeit. A magzat védelmét és táplálását végzik. 1. lepény Az amnion -belső burok Az amnion az első számú magzati eredetű magzatburok. Az amnion termeli a magzatmázat és a magzatvizet. A magzatviz fehérjéket, sókat, levált hámsejteket, a magzat vizeletének alkotóelemeit tartalmazó folyadék, amely folyamatosan termelődik és cserélődik. Funkciói:

4 1. védi a magzatot 2. lehetővé teszi a magzat mozgását 3. védi az anyát a magzatmozgások okozta fájdalomtól 4. szerepe van a szülés előkészítésében Mennyisége: a szülés derekán kb.1 liter, szülés idejére kb. 0,5 liternyi A CSONTOS VÁZ ÉS MOZGATÓRENDSZER FEJLŐDÉSE A csontos vázrendszer a mesodermából (középső csíralemez), az embrionális kötőszövetből csontosodás útján fejlődik ki. Ennek háromféle lehetősége van: 1. desmogen csontosodás-az embrionális kötőszövet sejtjei csontképző sejtekké (osteoblastokká) alakulnak. Pl. koponyatető csontjai 2. porcosodó csontosodás (chondrogen) - embrionális kötőszövetben előporcok jelennek meg, melyekből végleges porcok (üvegporc, rugalmas porc, rostos porc) alakulhatnak ki, de nagyobb részük csontot képez. Pl. hosszú csöves csontok közép és végdarabjai közötti csontosodás. 3. angiogén csontosodás (erek mentén zajlik a csontosodás) pl. csigolyatest Izmok A szervezetben található harántcsíkolt és simaizmok a középső csíralemezből (mesodermából) fejlődnek ki. Kivétel: iris izomsejtjei Izületek Az ízületek kialakulása már a 10. embrionális héten kezdetét veszi. Először a csontok között kötőszövet-tömörülés jelentkezik. Centrálisan üreg képződik. Az ízületen belül ízületi korong marad vissza. Az ízület felépítésében részt vevő csontok végdarabjait porc borítja. Ennek a porcnak a folytatásába eső kötőszövet ízületi tokká alakul, amely körülzárja az ízületi üreget. A gerincoszlop fejlődése A gerincoszlop kialakulása előtt az embrió tengelyét a gerinchúr (chorda dorsalis) képezi. Azonban a gerincoszlop, a csigolyák nem a gerinchúrból fejlődnek, a végleges tengelyben csak a gerinchúr maradványait találjuk. A gerincoszlop fejlődésében három fejlődési szakasz ismerhető fel.: 1. kötőszövetes telep kialakulása Ez a telep az őscsigolyából származik (40 őscsigolya van. Első 4 a koponyaalkotásban, 36 a gerincalkotásban vesz részt), szelvényezett. A telep egyes szelvényeit sclerotomnak nevezzük. A sclerotomok hanarosan harántúl feleződnek, a felső részük lazább, az alsó részük tömörebb szerkezetű. Ezt a tömörebb részt scleromernek nevezzük. A végleges csigolyák akkor alakulnak ki, amikor a scleromerek egyesülnek az alattuk lévő lazább kötőszövetes teleppel. A scleromerből minden egyes csigolyatelepnek megfelelően három nyúlvány alakul ki: hátsó nyúlvány bordanyúlvány elülső nyúlvány 2. porcosodás (2. magzati hónapban) a nyúlványokban porcmagvak jelennek meg, melyek később egyesülve porcosítják az egész telepet. Megjelenik az ízületi üreg kezdeménye, mind a csigolyák között, mind pedig a csigolyák és bordák között. 3. csontosodás (3. magzati hónapban) Csontmagvakból történik. A gerincoszlop fejlődése a születésig nem fejeződik be. A gerincoszlop fejlődési rendellenességei: csigolyák száma eltérő lehet, ez legtöbbször több csigolyát jelent kevesebb számú csigolya a feji vég rendellenességével függ össze, amikor az atlasz beolvad a koponyaalapba kóros görbületek pl. scoliosis- a görbület oldalirányba fokozott lordosis- a görbület előre felé fokozott kyphosis a görbület hátrafelé fokozott A mellkas csontos váza 4

5 A mellkas csontos vázát a gerincoszlop, a bordák és a szegycsont alkotják. (gerincoszlop már volt) Bordák 12 háti csigolya szintjében képződik. A bordatelep intenzíven növekszik előre és lefelé, evvel kialakítják a mellkas primitív vázát. A mellkas bordái közül a 7 felső borda elülső végei a szegycsont telepét szolgáltatják. A bordák csontosodása előbb kezdődik, mint a csigolyáké. A szegycsontban a csontosodás nem teljes, distális végdarabja porcos marad. Rendellenességek: nyaki borda (7. nyakcsigolya bordanyúlványa is bordává fejlődik) lágyéki borda (1. lágyékcsigolya bordanyúlványa is bordává fejlődik) szegycsonti hasadék cipész-vagy tölcsérmell tyúkmell A koponya fejlődése A koponya a tengelymesoderma fejszakaszából a fejmesodermából, és az 1.és 2. zsigerív mesodermájából alakul ki. A koponya két részből épül fel: 1. agykoponya 2. arckoponya Agykoponya A koponya fejlődésében általában felismerhető három fejlődési szakasz megegyezik a gerincoszlop, illetve többi csont fejlődésénél tapasztaltakkal. A koponya csontjai kötőszövetes telepből alakulnak. Amelyek porcosodnak és végül csontosodnak. Az agykoponyára csak részben vonatkozik, mert az agykoponya fejlődéstanilag két részre tagolható. A koponyaalap fejlődésében felismerhető a három szakasz(kötőszövetes, porcos, csontos stádium) A koponyatető fejlődésében két szakasz különíthető el, a kötőszövetes és a csontos stádium. A koponyatető csontjai porcosodás nélkül csontosodnak. A koponyatető egyes csontjai között születéskor még kötőszövetes területek maradnak vissza. Ezek az ún. kutacsok. A kutacsok részben párosak, részben páratlanok. 1. nagykutacs páratlan 2. kiskutacs-páratlan 3. ékcsonti kutacs-páros 4. csecsnyúlványi kutacs-páros A kutacsok a születéskor, mint puha területektapinthatók. Arckoponya, más néven zsigeri koponya Az 1. és 2. zsigerív porcából alakul ki. Elsőből: felső állcsont, alsó állcsont, kalapács, üllő Másodikból: nyelvcsont, kengyel (Dőlt betű nem a könyvből van) A koponya felső része, az agykoponya, csontos tokot jelent az agy számára. A koponya alsó része, az arckoponya, amelynek mélyedéseiben az érzékszervek helyezkednek el és kapnak védelmet. Az arckoponyában kezdődnek a légző- és táplálkozási rendszerek is. A szinte egyetlen komplex csontnak látszó emberi koponya huszonkét különálló csontból áll, ebből nyolc az agykoponya, tizennégy pedig az arckoponya csontja. A koponya, arc, és állkapocs alaki változásai Koponya záródásával összefüggő rendellenességek pl. agyvelősérv Vízfejűség - Az agyvíz felszaporodása az agykamrákat tágítja, aminek következtében a kutacsok és az egész koponya is tágul a koponyacsontok varratai korán, gyakran már a születés előtt elcsontosodnak, így az agy normális növekedése korlátozódik, és a koponyaűri nyomás növekszik. Attól függően alakul a koponya kóros formája, hogy hány és melyik varratok vannak bevonva a folyamatba. Kialakulhat az ún. toronykoponya (turricephalia), csónak alakú koponya (scaphocephalia) stb. mikrocephalia- fej körfogata kisebb a normálisnál A végtagok fejlődése A végtagok fejlődési telepei az ún, végtagbimbók, melyek az ektodermában jelentkező képletek. A végtagbimbók az első magzati 5

6 hónapban jelennek meg. A bimbók hosszirányban növekednek. Növekedésüket a bimbó végdarabján levő ektodermaszaporulat határozza meg, amennyiben ez az alatta levő kötőszövetre indukálólag hat, annak burjánzását segíti elő. A végtagkezdeményekben az izomzat már a második hónap elején megjelenik, mint egységes izomtelep. A végtagok csontjai a chondrogén csontosodás útján fejlődnek: a kötőszövetes telep porcosodik, majd ez csontosodik. A két hónapos magzat ujjai jól differenciálódnak. A végtagok fejlődési rendellenességei végtaghiány ujjak hiánya aránytalanul rövid végtagok hasadék a III. és IV. ujj közötti vonal mentén összenőtt újjak csípőficam végtag görbületek Órai diákon következett az izomrendszer fejlődése. Könyvben nincs külön fejezete. A csontos váz és mozgatórendszer fejlődése fejezet elején néhány mondatot már írtam. Kiegészítés: Az izomrendszer fejlődése Mesodermális eredetű Az izomrendszer áll: Vázizmokból vagy harántcsíkolt izmokból Simaizmokból Szívizomból A harántcsíkolt izomzat a paraxialis mesodermából, a simaizomzat és a szívizomzat a zsigeri mesodermából fejlődik ki. Kivétel egyetlen izom, a szivárványhártya izma, mely ectodermalis eredetű. Az emésztőrendszer fejlődése Az embryónak a szikről való lefűződésekor az entoderma egy része az embryo belsejébe kerül. Ez az entoderma kialakiítja a bélvályút ez később zárul kialakul a bélcső. A bélcsőről a szikhólyag a második hónapban lefűződik a bélről. A lefűződés helye a bélköldök, hasi felszínen a bőrköldök. Az egyenes bélcső gyorsabban fejlődik, mint a test, ezért görbületek és tágulatok jelennek meg rajta. Eleinte mindkét végén zárt, a szájüreg és a végbélnyílás kialakulásával nyílik meg. Szakaszai: Fejbél Kopoltyúbél Gyomortágulat Ansa duodenalis Ansa umbilicalis Teminalis bél A fejbél és a kopoltyúbél származékai A fejbélnek a külszíni ektodermával való találkozásánál kialakul a garathártya, melynek átszakadása után a fejbél kapcsolódik a külvilággal. A garathártya mögötti bélszakaszon, illetve az embryo külső felszínén befűződések keletkeznek, ezek a külső és belső kopoltyúbarázdák. A barázdák által közrefogott képletek a zsigerívek. Minden zsigerívben egy porcléc alakul ki, ezekben egy artéria és egy ideg található. A zsigerívek mesodermájából fejlődnek: 1. Zsigerívből (Meckel-porc): állkapocs, kalapács, üllő 2. Zsigerívből (Reichert-porc): kengyel, processus styloideus [orsócsont vesszőnyúlványa], ligamentum stylohyoideum, a nyelvcsont kis szarva, a nyelvcsont teste 3. zsigerívből: a nyelvcsont nagy szarva 4-5. szigerívből: pajzsport A zsigerívek entodermájából fejlődnek: 1. zsigerívből: részben az Eustach-féle kürt és a dobüreg hámja 2. zsigerívből: a tonsilla papatina öble 6

7 3-4. zsigerívből: a csecsemőmirigy és a mellékpajzsmirigyek 5. zsigerívből: corpus ultimobranchiale. A szigerívek ektodermájából fejlődik: - A nyak, az arc alsó szakaszának bőre és a külső fül bőre A nyelőcső és a gyomor fejlődése 7 Csecsemőmirigy fejlődésének szakaszai: a) Hámszerv b) Nyirokszerv c) Elzsírosodás (majd visszafejlődés) (pubertás kor) Pajzsmirigy fejlődése: Az embryonális élet 3. hetében kezd fejlődni, a mellékpajzsmirigyekkel együtt (utóbbi a 3. és 4. zsigerívből) A nyelvtelep mögötti entodermás hámcsapból alakul ki A hámcsap üregesedik csatornává alakul kettéágazik: kialakul a pajzsmirigy két lebenyének telepe A lebenykezdemények gyöngysorszerűen tagolódnak; kialakul a rá jellemző gyöngysorszerű szerkezet A mellékpajzsmirigyek belenőnek a pajzsmirigy állományába, és ott fejlődnek ki teljesen. Fejlődési rendellenességek Csecsemőmirigy: A csecsemőmirigy a pubertással nem fejlődik vissza A csecsemőmirigy hiányzik, csökkent értékű vagy túlfejlett A csecsemőmirigy rendellenes helyen alakul ki. Pajzsmirigy: A járat túl közel kerül az ektodermához, és azt átfúrja: sipolyt képez a nyak elülső középvonalában Zsigerívek közötti csatornák záródási rendellenessége oldalsó nyaki sipolyok Fejlődési rendellenessége esetén a corpus ultimobranchiale túltengett (?) A vezeték rendellenes lefutása a pajzsmirigy helyzeti rendellenességét vonja maga után Járulékos pajzsmirigy Mellékpajzsmirigyek hiánya A nyelőcső a kopoltyúbél alsó szakaszából fejlődik ki. A nyelőcső és a tüdő telepe kezdetben közös, később a tüdőtelep leválik róla. A nyelőcső telepét képező bélrészlet megnyúlik: alsó vége a 10. háti csigolya magasságába kerül. A gyomor a gyomortágulatból fejlődik ki. Kezdetben pontosan középvonalban helyezkedik el, később lejjebb kerül és csavarodik. A nyelőcső és a gyomor a nyaki szelvényekből kapják beidegződésüket. A bélrendszer fejlődése A belek az ansa duodenalisból, az ansa umbilicalisból és a terminális bélből alakulnak ki. A fejlődés sprán az ansák 90 o -os fordulatot végeznek a bélcsőről előrefelé kialakuló szervek (máj)a test jobb oldalára, a hátrafelé kialakul szervek (hasnyálmirigy) a test bal oldalára kerülnek. A fejlődés során a vékonybélrendszeren és a vastagbélrendszeren is csavarulatok jönnek létre. A terminális bélen ampullaszerű tágulat van: cloaca. A cloaca kezdetben egységes, később egy kötőszövetes sövény két részre választja. Elülső feléből alakul ki a húgyhólyag és a húgycső, hátulsó feléből a végbél. A cloaca kezdetben zárt, mint a fejbél, azonban mindinkább közelebb kerül a vele szemben, az ektodermán kialakult betüremkedéshez létrejön a kloacahártya, amely átszakad kialakul az elemi végbélnyílás. A kötőszövetes sövény a cloacahártyának fekszik, azt két részre osztva a gát telepét alakítja ki. Felszakadásával a húgycső is közeledik a külvilággal. A nagy emésztőmirigyek fejlődése Az ansa duodenalis ventralis faláról két kitüremkedés indul: Felső: májtelep o Májlemez májdombmájbimbó pars hepatica és pars cystica

8 o pars hepatica: mársejtgerendákmáj szöveti állománya o pars cysticaöregesedésepehólyag (kéthónapos embryoban alakul ki) Alsó: hasnyálmirigy elülső telepe. Az ansa duodenalis ventralis hátsó falán található a hasnyálmirigy hátsó telepe. Fejlődése: Két telepből fejlődik, amelyek egyesülnek és kialakítják a közös telepet. A két telep külön kivezetőcsöve is részben egyesül. A máj végleges helyzete jobb oldalon, a hasnyálmirigyé bal oldalon lesz. Az emésztőtraktus fejlődési rendellenességei Nyelőcső hiánya vagy szűkülete Nyelőcső és légcső között sipoly Nyelőcső tágulatok Az emésztőtraktus tükörképes elhelyezkedése Vele született köldöksérv (hasfal vagy herezacskó) Meckel-diverticulum megmaradása Bélszakaszok hiánya vagy kettőződése, szűkülete Végbélnyílás hiánya A cloacahártya nincs átszakadva A distalis végbélszakasz kitágulása Hirschprung-betegség (idegsejtek nincsenek, a bél saját mozgásra nem képes) A testüregek és a rekeszizom fejlődése Az embryo testürege a coeloma, amely kezdetben páros. Később összeolvad egységes üreggé, majd válaszfalak képződésével tagolódik. A rekeszizom hártyás telepének részei: a) Elülső telep: vízszintes, a szívburok alatt van b) Hátulsó telep A két telep összenövése a mell- és hasüreget választja el. A rekesz izomzatát és idegeit a 3-5. nyaki szelvényből nyeri, végleges helyét a szív és a tüdő fejlődésével párhuzamosan nyeri el. A rekeszizom fejlődési rendellenessége: Vele született rekeszsérv (a hátsó rekesztelep fejlődése nem teljes értékű, hasűri szervek jutnak a mellüregbe) A LÉGZÉS ÉS A HANGADÁS SZERVEINEK FEJLŐDÉSE A gége, a légcső és a tüdő telepének kialakulása A 2,5 mm-es embryoban a 4. Zsigeri ív magasságában a kopoltyúbél elülső fala megvastagszik: tüdőmező A tüdőmező kiemelkedik (tüdővályú), sarki vége zacskószerűen kitüremkedik: tüdőtasak Tüdő fejlődése: Részben entodermális eredetű a tüdő csőrendszere Mezodermális eredetú a tüdő stromája Entodermális telep fejlődése: A 3 mm-nes embryoban a tüdőtasak ettéoszlik kétoldali tüdőhólyag a 2 fő brontus alakul ki belőle A tüdőhólyagok egy-egy csövet képeznek, végükön a másodlagos tüdőhólyagokkal sorozatos osztódás A kétoldali tüdőhólyag aszimetrikusan fejlődik. A 8 mm-es embryóban a jobb oldalon 3 hólyag van, lefelé fejlődik a bal oldalon 2 hólyag van, vízszintesen fejlődik A tüdőhólyagok osztódásaiból származó tüdőbimbók (az utolsók) oldalsó tasakosodás révén kialakítják az alveolusokat A légzőmozgások kezdetével az elvékonyodó hám a légzőhámot hozza létre Meződermális telep fejlődése A tüdőhólyagok a körülöttük lévő embryonális kötőszövetben végzik az osztódásukat 8

9 Ez a kötőszövet képezi a tüdő stromájának telepét. Ez a telep kezdetben egységes, majd a másodlagos tüdőhólyagok megjelenésekor szimmetrikusan kettőződik, majd asszimetrikussá válik. A kötőszövetes telep feladata még a tüdő rögzítése is Belőle alakul ki a tüdőgyökér bronchusfal elemei, a rugalmas rostozat és az izomrostok is. A tüdő növekedése során a zsigeri lemezt egyre közelebb tolja a fali lemezhez kialakul a kettős mellhártya és a pleura-űr. A magzat tüdeje nem funkcionál a tüdőverőér vérének kb. 90%- a a Botall-vezetéken át a tüdőt megkerülve közvetlenül az aortába kerül. A magzat tüdeje légtelen! A végleges tüdőalak az első légvétel után alakul ki. A tüdő fejlődési rendellenességei lehetnek kétoldaliak és egyoldaliak is. Féltüdő: az egyik tüdő hiányzik, kb. 20 évig élnek. Járulékos tüdő: Kettőzött tüdőtelepből fejlődik ki, vagy A rendesen fejlődő tüdőtől különül el. Bal oldalon is 3 lebeny alakul ki Vele született tüdősérv (bordahiány esetén) Habtüdő: a tüdő (kisebb-nagyobb) szivacsszerű hólyagokból áll Zsáktüdő: 1 nagy hólyag a gázcsere egyszerű diffúzió A gége fejlődése Gége: Telepe a kopoltyúbélnek a 3-5. kopotyúív magasságában lévő szakaszából fejlődik. A fejlődés folyamata: A gége-légcső vályú feji vége 2 oldalán megjelenik 1-1 dombocska (ary-dombok) a 3. héten (a hátsó széleken vannak) + Dombocska az elülső szélen: furcula A bemenet jellegzetes T alakú képletet vesz fel gégebemenetté alakul a T vízszintes szára, a függőleges szára az incisura interarytenoidea A gége porcai, izmai a tüdő telepéből származnak: o Gyűrűporc tüdőtelepből (4. ív) o Pajzsporc 4-5. kopoltyúívből o Gégefedő 3-4. kopoltyúívből A T alakú nyílás mögött fejlődik a gége ürege, ami egységes üregként a 3 hónapos embryóban mutatkozik meg. Az üreget lezáró hám később elfolyósodik. Az üreget kitöltő hám később azt csak béleli, majd többször átalakul: csillószőrös laphám többrétegű laphám ( hangszalagok) A hangszalagok 4-5. hónapban nyerik el végleges alakjukat. A gége a születés után is fejlődik: Szerkezeti fejlődés: hám átalakulása, mirigyek megjelenése Alaki fejlődés: főleg a fiúknál Méretbeli fejlődés: főleg a fiúknál. Gége fejlődési rendellenességei: Teljes hiánya: élettel össze nem egyeztethető Szűkület: hangképzési zavarok Gége lumenét hártyaszerű kötőszövetes képlet szűkíti hangos belégzés Harántredők jelenléte: hangképzés zavara Gégefedő teljes vagy részleges hiánya Gége ürege rendellenes alakú A légcső fejlődése Telepe: a gégetelepet és a tüdőhólyagokat összekötő primitív légcső szűk, csak később tágul Hosszirányú növekedése párhuzamos a szervezet növekedésével 9

10 Helyzete összefügg a gége helyzetváltoztatásával kb. a 15. életévre kerül a végleges helyére. Az újszülött légcsöve kb. 4,5 cm A légcsőnek a nyelőcsővel érintkező hátsó vonalában nem jelennek meg a porctelepek, de ettől eltekintve már az első hónapban a légcső teljes hosszában jelentkeznek előporcok porcgyűrűk (feji-farki irány) 10

11 Fejlődési rendellenességek: Teljes vagy részleges hiány: élettel össze nem egyeztethető Egész hosszra kiterjedő szűkület Részletes szűkület Nyelőcső-légcső közti sipoly Légcsősérv Légcső tasakszerű tágulatai A légcső porcgyűrűinek részleges vagy teljes hiánya, deformitása Az arc fejlődése Az arc kezdeti fejlődése az elemi szájgödör körüli szövetek változásaival kapcsolatos: Itt megjelennek az ektoderma és a mezoderma szaporulata eredményeként a primitív arcnyúlványok: 2 db oldalsó homloknyúlvány 1 db középső homloknyúlvány 2 db arccsonti nyúlvány 2 db állcsonti nyúlvány Ezek részben differenciálódnak: Középső homloknyúlványból lefelé nő a középső orrnyúlvány. Oldalsó orrnyúlványokból lefelé nőnek az oldalsó orrnyúlványok. A primitív arcnyúlványok növekedve közrefogják a szemserleget és a primitív szájnyílást kialakul az arc 1-1 részlete Kialakulnak az ajkak, a fogléc. További fejlődése: Homloknyúlványokból homlok Középső orrnyúlványból orrhát Oldalsó orrnyúlványok orrszárny és orrhát oldalsó részei Arccsonti nyúlványokból alsó ajak, orcánk alsó része Arc fejlődési rendellenességei: Többféle záródási rendellenesség: nyúlajak Archasadékok: oldalsó-, ferde-, haránt archasadék és oldalsó ajakhasadék A szájüreg és az orrüreg fejlődése Szájüreg fejlődése: Telepe: elemi szájgödör ektoderma bemélyedése a feji végen Az elemi szájgödröt folyamatosan közelíti a fejbél, s majd ezek egymáshoz fekve létrehozzák a garathártyát. A garathártya válaszfal a külvilág és a bélcső között. A primitív szájüreg folyamatosan mélyük, bemenete a kezdetleges zájnyílás, ami végleges alakját az arcnyúlványok zárüdéséval éri el. A garathártya előtt az ektodermában a Rathke-féle tasak képződik, ebből alakul ki az agyalapi mirigy (hypophysis) elülső lebenye. A garathártya átszakadásával létrejön a közlekedés a szájüreg és a fejbél között. Orrüreg fejlődése: Az elemi szájgödör fölött a 3 hetes embryo homloknyúlványainak megfelelően megjelennek a szaglógödrök. Ezek telepei: szaglómező: hámvastagodás, ami bemélyedve létrehozza a szaglógödröt. Orrnyúlványok növekednek, a szaglógödör mélyebb lesz szaglótasak. Szájpad alakulása: a szaglótasak hámja (primitív szájpad telepe) + szájüreg hámja érintkezik átszakad orrüreg és szájüreg közlekedik egymással (igen, így írta a könyv is: közlekedik ) Végleges szájpad kialakulása: Az arccsonti nyúlványoknak a szájüreg felőli szájpadnyúlványaiból alakul ki. Ezek kezdetben lefelé nőnek, de ott ütköznek a szájfenék képleteivel, ezután a középvonal felé fordulnak, s később ott egyesülve létrehozzák a végleges szájpadot. Lágy és kemény szájpad elkülönülése: területén a második magzati hónapban csontmagvak jelennek meg. 11

12 Fejlődési rendellenességek: Farkastorok: szájpadnyúlványok nem egyesültek. Teljes: ha a kemény és a lágy szájpadra is kiterjed. Részleges: o Ha csak a lágy o ha csak a kemény o ha csak a lágy és kemény egy részét érinti nyúlajak fogmedernyúlvány-hasadék beszédhiba fontos a korrekció A szájpadhasadéknak előfordul rejtett formája is: a kemény szájpad hasadékát lemezszerű réteg fedi a beszéd feltűnően orrhangzós. Gótikus szájpad: Down-betegség esetén gyakori. A nyelv fejlődése 2 nyelv telepe a primitív szájüreg fenekén jelenik meg, a kb. 2 mm-es embryoban. Fejlődéstanilag a nyelv több részből fejlődik: 1. Páratlan gumó: entodermális er., szájfenéken jelenik meg 2. Páros, oldalsó gumó: ektodermális, 1-3. Zsigerívből fejlődik ki Ez a kettő a nyelv elülső telepe. 3. Az elülső telep mögött jelenik meg a nyelv hátsó telepe; entodermális er., a 2-4. Zsigerívből fejlődik ki. Elülső telepből: a nyelvtest oldalsó gumókból, a foramen coecum körüli terület páratlan gumók Hátsó telepből: a nyelvgyök Nyelv beidegzése: Elülső nyelvtelep: V. és VII. agyideg Hátsó nyelvtelep: IX. és X. agyideg A nyelv mozgatóidege: XII. agyideg Az ento- és ektoderma határvonala kialakult nyelven a linea terminalisnak felel meg. A linea terminalis magasságában a nyelv entodermális telepéből egy nyúlvány indul a nyak irányába pajzsmirigy telepe lesz. A nyelv izomzatának fejlődése még nem ismert pontosan. Az ízlelőbimbók a IX. agyideg ellátási területén alakulnak ki. A 7-8 hónapos magzatban már megvannak a reflexpályák is az édes, keserű, savanyú ízek ízleléséhez. A bimbók növekedése az 1. év végére befejeződik. A nyelv fejlődési rendellenességei: Aránytalanul kicsi nyelv: A nyelv csak a páratlan gumóból + hátsó telepből fejlődik ki Nyelv elülső telepének túltengése: nagynyelvűség a Downbetegség jellemzője Az oldalsó gumók záródásának az elmaradása Haránthasadék A nyelv hiányozhat egészben, vagy részben A lenőtt nyelvfék rögzíti a nyelvet: beszédhibát okoz A fogak fejlődése A fogak telepe: Ektodermikus eredetű: fogléc Mezodermikus eredetű: a fogak végleges kialakításában játszik szerepet Emberre jellemző: Különböző alakú fogak - I metsző - C szemfog - P kisőrlő - M őrlő Fogváltás M C I I C M M C I I C M M P C I I C P M M P C I I C P M 12

13 13 Fogváltás: 6. évtől a 18. évig, 32 db. fog Tejfogak 20 db Maradandó fogak 32 db Fogléc: - 2. magzati hónapban jelenik meg - A hám duzzanata - A mesenchymába nő bele - Fogbimbók jelennek meg rajta, kvadránsonként 5 db, ezek a tejfogak telepei - Átalakulnak: a fogléctől távol eső végeik bemélyednek, sapka, illetve harang alakot vesznek fel: zománcszerv - A zománcszerv elszakad a fogléctől, és önállóan fejlődik tovább. - A zománcszerv a mesenchymába van beágyazva - mesenchyma - külső zománcsejtek és belső zomácsejtek: zománcalapanyagot termelik, ami elmeszesedve kialakítja a zománcállományt - kötőszöveti elemek: kialakítják a fog alapállományát: a dentint - szélső kötőszöveti elemek elcsontosodva a foggyökér állományát képezik a) a gyökérrész által körülölelt kötőszöveti elemek adják a pulpát. b) A gyökér körüli kötőszövet elcsontosodása által alakulnak ki a fogmedrek. c) A zománcszervnek a hámléctől való elszakadása után a hámlécen kis csap marad vissza, amelyekből a maradandó fogak fejlődnek. Fogzás: o Korai o Átlagos o késői A tejfogak előretörésének sorrendje: 6. hó 11. hó A fogak rendellenességei: Számbeli rendellenességek Kevesebb: pl. az állcsont fejlődési rendellenessége: térszűke; a zománcszerv hiányos indukciós készsége A 32 fog nem minden esetben jelenik meg, mert az arckoponya egyre inkább háttérbe szorul Alaki rendellenességek A fogak lehetnek kisebbek A fogak lehetnek nagyobbak: csak egyes fogakra vonatkozik + foghiány Szerkezeti rendellenességek Összenőtt fogak Egymásba nőtt fogak Csontot vagy véreret tartalmazó dentinállomány Helyzeti rendellenességei Fog, a szájpad, szájtornác, orrüreg területén A foglécen kívül fejlődő fogak: heterotipiás fogak Szomszédos fogak kehelycseréje Fogzási rendellenességek Késői fogzás Harmadik fogzás Ezek beszédhibát eredményeznek A tejfogazat rendellenességéből nem következik a maradandó fogak rendellenessége Hypophysis fejlődése A hypophysis kettős telepéből fejlődik: Elülső lebeny fejlődése: Rathke-tasak lefűződik hypophysis-tömlőt hozza létre a hypophysistömlő elszakad a szájüreg hámjától, a közti agy felé növekszik, s annak fenekén (ez a hypophysis hátsó lebenyének a telepe) jelentkező kiöblösödéssel egyesül.

14 Hypophysis = széli ektoderma + ektodermális eredetű köztiagy. Sejtjeinek differenciálódása már a terhesség elején megkezdődik: chromophob eosinophil basophil Születés után is fejlődik, főleg a pubertás környékén. Fejlődési rendellenességei: Heterotipiás elemek: idegen elemek benne pl. nyálmirigyrészek Üreges lehet: Rathke-tasak fejlődési zavara Csökkentértékűsége: növekedési zavar oka lehet Teljes hiányát még nem észlelték A KERINGÉS SZERVRENDSZERÉNEK FEJLŐDÉSE A szív- és az érrendszer mesodermából fejlődik ki. A szív telepe páros: Szimmetrikusan mindkét oldalon az embryo hasi felszínéhez közelebb eső oldallemeznek az ősszelvénynyélbe való átmenete előtti területéről ún. angioblastok válnak le, amik az endocardiumkötegeket fogják közre. A kötegekhez a spalncnopleusa hozzáfekszik, megvastagszik, szívlemezt képez. Kifejlődik a szív izmos fala és külső rétege. Az endocardium az endocardium-kötegbőlalakul ki: 2 endocardium-köteg üregesedik egymás mellé kerül a köztük lévő válaszfal átszakad Egységek hosszanti csövet (endocardium-tömlőt) hoznak létre, ami a bélcső előtt, a középvonalban található. Az endocarciumtömlő megnyúlik: kialakítja az endocardium csövet (primitív szívcsövet. Primitív szívcső: kezdetben egyenes, tagolatlan cső, amely a feji végen az artériás törzsbe, a farki végen a vénás szájadékba folytatódik. Később tágulatok jönnek létre rajta, differenciálódik. A differenciálódott primitív szívcső a garat előtt helyezkedik el, rajta a keringés irányát követve a következő szakaszok különülnek el: 1. Vénás öböl 2. Primitív pitvar 3. Kamrai hurok 4. Szívgumó 5. Artériás törzs A szívcső hosszanti irányban gyorsabban fejlődik, mint a test a szívcső S alakban görbül. A vénás öböl elmozdul: hátra, föl, jobbra. A vénás öböl és a primitív pitvar a szívgumó mögé kerül. A vénás öbölből és a belé nyúló vénákból fejlődnek ki a pitvarok. A primitív pitvarokból lesznek a fülcsék. Kamrai hurok: 2 szára van: leszálló szár bal kamra Felszálló szár jobb kamra A szívgumó és az artériás törzs lesz a telepe az o Aortának o Artéria pulmonalisnak A kamrai hurok és a primitív pitvar között járat van. Ebben 4 endocardium-párna jön létre. Ekkor még a pitvarok és a kamrák között egy egységes járat van. A primitív pitvarban 2 sövény alakul ki, amik egymással összefekszenek és összenőnek. Az egységek septum kialakítja a jobb és a bal pitvart. Ezen található a foramen orale, ami születés után tűnik csak el. Az artériás törzs területén is megjelenik egy hosszanti válaszfal, amely folytatódik a bulbuson át a kamrai hurok kialakuló válaszfalában. 14

15 A kamrai hurok le- és felszálló szára között kialakul a kamrai válaszfal, ami összenő a lefelé növekvő septum bulbival és a pitvari septumokkal a szív ürege jobb és bal félre osztódik. 15 Kezdetben a kamrák közti válaszfal sem teljes, a kamrák közlekednek egymással, de ez teljessé válik. A szív külső rétege zsigeri lemeze a szívlemezből, fali lemeze pedig az embryo háti felszínéhez közelebb eső oldallemezből fejlődik.

16 A szív a fejlődése folyamán egyre lejjebb kerül: Garat előtt alakul ki: 4. Bordaköz: az újszülött szívcsúcsa 5. Bordaköz: később Születés után a bal kamra nagyobb megterhelésnek van kitéve izmos része megvastagszik (méhen belüli életben a kamrafalak egyformák) A szív fejlődési rendellenességei: A szív helyhete tükörképe a normálisnak Septumok rendellenességei: o Foramen ovale nyílása nem záródik o Kamrai vagy pitvari septumok hiánya a szív 3 üregű Helyzeti rendellenességek: pl. a szegcsont nyitott állapota a szív sérvszerűen kihelyezett A vérerek fejlődése Az aorta kialakításában az artériás törzs vesz részt. A vénák telepe a vénás öböllel kapcsolatos. Artériák: Kezdetben szimmetrikusan, mindkét oldalon kialakulnak, majd a felszívódások miatt aszimmetrikussá válik. az artériás törzsből kezdetben 2 primitív fölszálló aorta fut felfelé, amelyek az 1 zsigerív magasságában, mint primitív aortaívek hátrahajlanak, s lefelé folytatódnak a primitív leszálló aortákban, ezek egyesülnek, s közös törzsként futnak lefelé. A felszálló és leszálló aortákat a zsigerívek között artériák kötik össze. Ezek a kopoltyúartériák (6 db mindkét oldalon). jobb oldali bal oldali elsorvad 1. elsorvad elsorvad 2. elsorvad arteria carotis communis 3. arteria carotis communis arteria sublacia 4. aorta íve elsorvad 5. elsorvad arteria pulmonalis jobb ága 6. Botalli vezeték arteria pulmonalis bal ága A magzati életben az aortát és az arteria pulmonalist a Botalli vezeték köti össze, ezen keresztül jut az a pulmonalis vére a tüdő megkerülésével az aortába. A szervezet fő artériái: az aortából lépnek ki. Ezeket páros és páratlan ágakra osztjuk. A páratlan ágak hasi irányban lépnek ki. A páros ágak oldalra és háti irányban lépnek ki. Köldökartéria: magzati keringési rendszer és a placenta (magzatplacenta irányú) összeköttetését biztosítja. Végtagok artériái: kezdetben a páros fejlődés jellemzi. Vénák fejlődése: a kezdeti fejlődést a bilaterális szimmetria jellemzi. 4 pár fővéna alakul ki: 1. pár: a szikhólyag falából gyűjtik a vért, vena portae alakul ki belőlük 2. pár: a lepényből szállítják a vért a magzati szív felé, a magzatba lépve két részre oszlik: a) közvetlenül a májba jut b) a vena cava inferiorba jut 3. pár: a test felső feléből gyűjtik össze a vért 4. pár: a test alsó feléből gyűjtik össze a vért A 4 pár fővéna a ductus cuvieribe ömlik, amely mintegy folytatása a vénás öbölnek. Fejlődési rendellenességek: a főartériák közösen szájadzanak a szívből, az aorta és az a pulmonalist elválasztó válaszfal nem alakul ki a Botalli vezeték születés után is fennmarad A nyirokerek és a lép fejlődése Nyirokerek: az embryonális kötőszövet hézagaiból alakulnak ki hézagok egymással kapcsolatba kerülnek, kehelyként rajtuk lymphazsákok jelentkeznek, amik másodlagosan benyílnak a vénákba. 16

17 Az 1. ilyen zsákból 2 nyirokhálózat alakul ki. 1) Fej, nyak, váll területére 2) Felső végtag Az embryonális nyirokerek körüli mesenchymából fejlődnek ki a nyirokcsomók, amik a 3. hónapban megjelennek. Lép: A bursa amentalis falában fellépő mesenchymalis sejtszaporodásból alakul ki úgy, hogy a telepbe erek lépnek, azok elágazódnak. A telep állománya burjánzik, s kb. a 45. Hónapban kialakulnak benne a Malpighi-testek. Ebben az időben kezd vörösvértesteket is képezni. A lép fejlődési rendellenességei: Léphiány Járulékos lép A magzati vérkeringés A magzati életben a keringés párhuzamosan fejlődik az erek és a szív fejlődésével. Az érrendszer első nyomai a szikhólyag falának mesenchymájában jelentkeznek. A szikhólyag falában ún. vérszigetek keletkeznek, amik egymással összefolyva hálózatossá lesznek. Az első vérszigetek már a primitív csík stádiumában megjelennek, s hamarosan körülveszik az embryopajzsot. A hálózaton belül ún. haaemoblastok jelennek meg. Az embryo testében is megjelennek a véredények. A két véredényrendszer összeköttetésbe lép egymással kialakul a szikvérkeringés, aminek fő képleteit az arteria és vena omphalomesentericae adják. A lepényi keringés fő jellemzője: A vénás és artériás vér nincs teljesen elválasztva egymástól. A lepényi keringésben az aorta vére az arteria iliaca interna 6. ágán a lepényhez jut. Ez a rendszer vénás vért szállít a lepényhez (szén-dioxidos) oxigenizáció a vér a köldökvénán keresztül lép be a magzatba. Az egyik a máj felé halad, a másik a vena cava inferiorba ömlik. Mind a kettő oxigéndús vért szállít. Vena cafa inferior jobb pitvarba ömlik a vér átkerül a bal pitvarba bal kamra aorta szervezet (a 2 pitvar fala nem teljesen zárt) A magzati test felső feléből a vért a vena cava siperior gyűjti össze jobb pitvarba kerül jobb kamrába ömlik arteria pulmonalisba. Az arteria pulmonalis és az aorta között van a Botalli-vezeték: a pulmonalis vérének 10%-a jut el a tudőhöz, 90%-a a Botalli-vezetéken át az aortába jut. A tüdőből (ekkor még nem funkcionál) a vér a bal pitvarba bal kamra aorta. A magzati szervezetben tisztán oxigenizáló vért csak a máj kap, illetve a felső testrész azon részei, amelyek a Botall-vezeték előtt kapják artériáikat, mert a többi az aortából már kevert vért kap. Részleges keveredés van a: 1. Vena cava inferiorban: az alsó testfél területéről vénás vért szállít, de a belé ömlő köldökvéna artériás vért hoz. 2. Jobb pitvarban: ide önlik a vena cava inferior kevert vére és a vena cava superior vénás vére is. 3. Bal pitvarban: ide jut a jobb pitvarból a vena cava inferior kevert vére, de a tüdővénák vére is. 4. Botall-vezetékben. A jobb pitvarban sem lesz teljes a keveredés, mert a. A pitvar belfelszínének kitüremkedései miatt áramlási terelők hatnak b. A 2 vena cava benyílási szöge 90 o -ot zár be c. A 2 vena cava beömlő vére nem egy síkban találkozik d. Az oxigenizált és a CO 2 -ben dús vér között fajsúlykülönbség van. A születéssel a keringés átalakul, mert 1. A foramen avale záródik 2. Az a. pulmonalis kitágul A Botall-vezeték összeesik A jobb szívfél vére teljes egészében a tüdőbe kerül 17

18 3. A köldökvénának a vena cava inferiorba ömlő ága elhal Kialakul a kis- és nagy vérkör A vér fejlődése 2. hónapig: A mesenchymális vérszigetekben és a primitív edényekben ún. haemogoniumok jelennek meg (a vérsejt őse). A haemogoniumok vérplazmát választanak ki, amiben maguk is úsznak mesenchymális vérképzés. 7. hónapig: a máj veszi át a vérképzést: hepatogén vérképzés. 7. hónaptól: Lép szerepe lienális vérképzés Csontvelő szerepe mielogén vérképzés. Az újszülött vérképzését teljesen a csontvelő végzi. A haemogoniumok fejlődése többirányú belőlük keletkezik: a) Fehér vérsejtek b) Vörös vérsejtek Csontvelőben jönnek létre a vérlemezkék. A nyirokcsomókban lymphocyták fejlődnek. A VIZELETKIVÁLASZTÓ RENDSZER FEJLŐDÉSE Vesék fejlődése: 1. Elővese visszafejlődik 2. Ősvese telepük mesodermális eredetű 3. Utóvese (végleges) Elővese: az ősszelvénynyélen szövetszaporulat jelentkezik, ami kezdetben tömör, majd üregesedik, s egy hosszanti csövet alkot (Wolff-cső). A Wolff-cső megnyúlik, s feji végen a coelomába, a farki végen a cloacába (a terminális bél tágulata) nyílik. A neptrogen szövetbe erek lépnek be, s érgomolyagokat alkotnak. Csökevényes húgycsatornácskák is kialakulhatnak. Ősvese: Az elővese felszívódása előtt már megjeleni. A Wolff-cső tövább növekszik farki irányban. Az ősszelvénynyeleknek megfelelően kialakul az ősvese nephrogen szövete, amelyben ún. úsvesecsomók, majd ezek üregesedésével ősvesehólyagok jönnek létre. Az ősvesehólyagok lefűződnek a neptrogen szövetről, megnyúlnak és benyílnak a Wolff-csőbe. A csőtől távolabb lévő végük kanálszerűen képződik ki, amelybe kis artéria lép be, s ott érgomolyagot képez. Az ősvesehólyagban már felismerhető a Bowman-tok is, ami az érgomolyaggal együtt a Malpighi-testet adja. Ősvese részei: Felső 5/6 része visszafejlődik Alsó 1/6 része alkotja a pars sexualist. Pars sexualis részei: o Epigenitalis rész: belső nemi mirigyek telepe o Paragenitalis rész: visszafejlődik Maradó vese: Telepei: 1.Wolff-csőből kiinduló ún. ureter-bimbó 2. ún. metanephrogen köteg. 1. Ureter-bimbó növekedve Kupffer-csővé alakul. Ennek feji vége kitágulva a vesemedence primitív telepét adja, majd ez elágazódva a vesekelyheket is kialakítja. 2. A metanephrogen szövetben kialakulnak az érgomolyagok, amik a kelyhek folytatásába eső csövecskékkel lépnek kapcsolatba. A kupffer-cső lesz a későbbi húgyvezeték, s mivel az a cloacába nyílik, a magzat ide választja ki vizeletét, s az amnionüregbe üríti azt. 18

19 Húgyhólyag: Egy septum a cloacát elülső és hátsó félre osztja. a) Elülső rész: a hólyag és a húgycső telepe, amibe benyílik a 2 Wolff-cső és a Kupffer-csövek is b) Hátsó rész: végbél alakul ki belőle. férfi nő ivargumó ivartaggá csiklóvá ivarráncok herezacskóvá nagyajkakká ivarredők kisajkakká 19 A septum a cloaca hártyáját is 2 részre osztja: a) Membrana urogenitalis b) Membrana analis Fejlődési rendellenességek: Alkati rendellenességek: Patkóvese: a kétoldali vese egységes vesévé olvad össze A vese megtartja embryonális lebenyezettségét Rendellenes helyzetű Egyoldali vesehiány Egyik oldalon két vese van Cisztás vese Húgycső hiányozhat, többes, vagy elágazó Sipolyképződések NEMI SZERVEK FEJLŐDÉSE Külső nemi szervek fejlődése A cloaca-hártya előtti mesenchyma felszaporodásával veszi kezdetét. A cloaca-hártya elülső fele (membrana urogenitalis) előtt létrejön az ún. ivargumó. 2 oldalán megjelennek az ivarráncok ezek között kialakulnak az ivarredők Ezek a 3. magzati hónapig teljesen megegyeznek férfiban és nőben. Belső nemi szervek fejlődése Here és petefészkek telepe: Az ún. ivarléc, ami az ősvese pars sexualisának a területén található. Az ivarlécet csírahám borítja. Az ivarléc állománya köteges szerkezetet vesz fel, amely kötegek mentén a felszínről az ősivarsejtek az ivarléc állományába vándorolnak. Eddig egységes az ivarléc fejlődése. Ivarléc fejlődési irányai: 1. Amennyiben here alakul ki, úgy a köteges szerkezet csövessé válik. A herejelleg már a 7. héten megmutatkozik. A herék a 9. Hónapban a lágyékcsatornán keresztül leszállnak a herezacskóba, közben maga előtt türemíti a hashártyát is. 2. Amennyiben petefészek alakul ki, úgy a kötegek gömb alakú képletekké, elsődleges tüszőkkel alakulnak. Ennek jellege a 10. héten válik nyilvánvalóvá. Méh, hüvely fejlődése: Az ősvese pars sexualisának belső oldalán hámsejtburjánzás indul meg, ami felülről lefelé haladó hámköteget hoz létre. Ez üregesedik, majd mindkét oldalon egy-egy csővé alakul = Müller csövek. A Müller-csövek a Wolff-csövek mellett találhatók. Az egymás mellé került 4 cső alkotja az ún. Thiersch-köteget. A Thiersch-kötegen belül alsó 2/3 részük összeolvad, és egy közös csövet képez, ami a méhüreg és a hüvely telepe lesz. Felső 1/3 rész különváltan marad méhkürtöket képezi. A Müller-csövek férfiakban is kialakulnak, de később felszívódnak.

20 Nőknél a Wolff-csöveknek nincs jelentőségük, míg férfiakban ezekből a ductus ejaculatorius fejlődik. 20 Fejlődési rendellenességek: Belső nemi mirigyek hiánya, rendellenes helyzete Rejtettheréjűség Hasi lágyéki

21 Hasadékok a hímvesszőn, herezacskón Részleges Teljes Felső felszínen megjelenő: kettőzött pénisz Fitymaszűkület: fityma a makkal összenő Sipolyok méhtest és a húgyhólyag, végbél között Müller-csövek rendellenes fejlődése Kettéosztott hüvely Kettéosztott hüvely és méh Kettéosztott méh közös nyakcsatornával Petefészek és a kürt teljes hiánya, jobb vagy bal Kettéosztott méh bal, vagy jobb oldala csökevényes Szűzhártya: vastagabb szűzhártya Hüvely veleszületett hiánya Hermaphroditismus: egy egyeden belül női és férfi ivarmirigyek is kifejlődnek A külső nemi szervek nem felelnek meg a funkcionáló nemi mirigyeknek. AZ IDEGRENDSZER FEJLŐDÉSE Az idegrendszer elsődleges telepe a velőcső. Velőcső kialakulása: A fejnyúlvány feletti ektodermában alakul ki. Az ektoderma megvastagszik velőlemez. A velőlemez elhatárolódik az oldalsó ektodermától (epidermis lemeztől), széli részein megjelennek és kiemelkednek a velődombok. A velőlemez velődombok közötti területre bemélyed velőbarázda. A velőbarázda alapja lesz majd a fenéklemez. A velődombok növekedve zárják (7. ősszelvényes stádiumban) a velőbarázdát kialakul a velőcső. A velőcső kezdetben mindkét végén nyitott: o Feji végi nyílása: neuroporus arterior: záródik a 18. ősszelvényes stádiumban. o Farki végi nyílása: neuroporus posteriur: záródik a 25. ősszelvényes stádiumban. A velődombok találkozási vonala majd a telőlemez Az oldallemezek fejlődése lesz a dominánsabb terület A velődombok záródásukkor a kétoldali epidermis lemezt egymáshoz közelítik azok egyesülnek a velőcső a mélybe bukik A velődombok és az epidermis lemez határán sejtszaporulat révén létrejönnek az ún. velőlécek a velődombok záródásával a középvonalban egyesülnek (a velőcső és az epidermis lemez között) egységes velőlécet hoznak létre. Később az egységes velőléc sejtjei oldalfelé vándorolnak, s a velőcső teljes hosszában kialakítják a ganglion-léceket. Az idegrendszer szöveti fejlődése A velőlemez sejtjei hengeresek lesznek, majd többsorossá válnak; szaporodnak már velőcső állapotban, elsősorban a velőcső lemezét határoló legbelső rétegben, az ún. csírarétegben. A csíraréteg sejtjei: medulloblastok. Ebből jönnek létre a a) Neuroblastok Idegsejtek fejlődnek ki belőlük Neurocíták (nyúlványokat bocsátanak ki: dendriteket) b) Spongiablastok Idegrendszeri támasztó szövetének sejtjei o Makroglia sejtek o Oligodenroglia sejtek + o Mikroglia: mesodermális eredetű támasztószöveti sejt. A gerincvelő fejlődése Telepe: a velőcső egy része. A velőcső fela megvastagszik, lumene szűkül. A fal fejlődése nem egységes: 21

22 o Alap és tetőlemez fejlődése elmarad o Oldallemezek intenzíven fejlődnek fölfele, lefele, balra o a tető és fenéklemezekre az oldallemez mintegy ránő o barázdák jönnek létre a külső felületen. Az oldallemezek a gerincvelő elülső és hátulsó szarvainek telepét adják. A gerincvelő fehérállományát a neurocyták nyúlványai képezik, amik körülveszik a szürkeállományú szarvakat, valamint a fenékés tetőlemezt, kialakul a jellemző állomány: o Szürkeállomány: centrális o Fehérállomány: széli helyzetű A velőcső farki vége (egészen a farokbimbóig terjed, s legvégső szakasza az ektocermával érintkezik) kúp alakban végződik, mert a velőcső falának a növekedése elmarad ezen a területen A gerincvelő hossznövekedése elmarad a gerincoszlop hossznövekedésétől a gerincvelő relatív fölszállása. Pl. a gerincvelő a 3. hónapban a farkbimbó hámjáig 6. hónapban az 1. keresztcsigolyáig 9. hónapban a 3. ágyékcsigolyáig 1. életév végén az 1. ágyéki csigolyáig a gerincvelő magasabb szegmentumából eredetileg kilépő idegek vízszintes helyzete megváltozik: centrális végük vongálódik: lófarok képet vesz fel. Az agy fejlődésének első szakaszában a (z egyenlőtlen) sejtszaporodás dominál. A kezdetben egyenes és egységes velőcsövön 2 befűződés, 3 hólyagszerű tágulat (elemi agyhólyagok) keletkezik Előagyból lesz: végagy, közti agy. Középagy: nem differenciálódik, marad középagy. Utóagyból lesz: hátsóagy, nyúltagy. Végül 5 hólyag lesz: végagy, közti agy, középagy, hátsóagy, nyúltagy. Az így kialakuló 5 agyhólyag a később kialakuló agy egy-egy részletének a telepe. 22 Az agyvelő fejlődése Az agyvelő telepe a velőcső egy része Növekedése kezdetben sejtszaporulatok révén, majd a velősödés folyamata lép előtérbe Fejlődése során a sejtek a felszín felé vándorolnak, s így s szürkeállomány a felszínen helyezkedik el. A fehérállományt a felszíni sejtek nyúlványai képezik, amik velősödnek. Elemi agyhólyagok megjelenése