Környezet-egészségtan (KM030_1)

Átírás

1 Környezet-egészségtan (KM030_1) A környezet-egészségtan alapjai 2015/2016-os tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Ajánlott irodalmak a kurzushoz Dési Illés (szerk.): Környezetegészségtan. Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Kiadó, Szeged, 2002, P258 Ember (szerk.): Környezetegészségtan. Dialog Campus Kiadó, Budapest- Pécs, 2006, P398 Ádány Róza: Megelőző orvostan és népegészségtan - Medicina, gtan/adatok.html Egészségtudomány folyóirat 1

2 Környezet és egészség kapcsolata Egészség és környezet évi Országos Lakossági Egészségfelmérésben (OLEF2000) alkalmazott egészség modell (Országos Epidemiológiai Központ, 2002) 2

3 Környezet és egészség külső környezet állandóan változik az emberi szervezet belső egyensúlyozó rendszere (homeosztázis) igyekszik fenntartani a szervezeten belüli és a szervezet és a környezet közti egyensúlyt környezeti hatások túllépik az alkalmazkodóképesség határait civilizációs vagy környezeti betegségek betegség: az egyén válasza a környezet hatásaira az általános környezeti állapotok befolyásolják a betegségek alakulását és struktúráját fejlett országok: szív-, keringési, daganatos megbetegedések ( dohányfüst, légszennyezők) fejlődő országok: járványok ( orvosi ellátás hiánya, fertőzött víz és élelmiszerek) károsodások megelőzése: környezeti ártalmak csökkentése az emberi szervezet ellenálló-képességének növelése Környezet-egészségtan és környezetegészségügy Környezethigiéné (a megelőző orvostudomány része): a káros hatások felderítése, megelőzése és elhárítása Környezetegészségtan: elméleti, kutatási, tudományos tevékenység Környezetegészségügy: gyakorlati mindennapi munka Feladatuk: az ember és környezet harmóniájának elősegítése, a lakosság egészség-megőrzésének elősegítése, a jó ivóvíz, a tiszta levegő, a szennyezetlen talaj, a hulladékeltávolítás, a környezeti zaj kiszűrése, a veszélyes sugárzások megszüntetésének biztosítása 3

4 A környezet-egészségtan feladata a természetes és épített, ill. makro- és mikrokörnyezet okozta ártalmak, a fokozott expozíció (kitettség) és a különböző környezeti ártalmak okozta betegségek okainak felderítése, patomechanizmusának (a kórfolyamat lefolyása) tisztázása és megelőzése további feladata: a környezetvédelemmel együttműködve a higiénés normák kidolgozása, az elméleti eredmények gyakorlatba történő átültetése komplex tudomány: környezettan, környezet-toxikológia, ökológia, humángenetika, jog stb. A környezet-egészségtan részei környezeti és genetikai tényezők kölcsönhatásai a környezeti expozíció környezeti toxikológia általános toxikológia részletes toxikológia vizek környezet-egészségtana a levegő környezet-egészségtana a talaj környezet-egészségtana a hulladékok környezet-egészségtana környezeti zaj sugárzások környezet-egészségtana közlekedés-egészségtan település-egészségtan a környezet egészségre káros élőlényei természet-egészségtan környezeti betegségek fertőzések járványtana hallgatói munka! környezeti ártalmak megelőzése egyéb környezetmérnöki kurzusok tartalmazzák biológia kurzusok részben tartalmazzák (ld. még Ivóvizek, fürdővizek, szennyvizek biológiája kötelezően választható kurzus! 4

5 Kidolgozásra javasolt témák A dohányzás hatásai az emberi egészségre és a környezetre Vitaminok és mikroelemek szerepe Élelmiszer adalékanyagok, E-számok hatásai az emberi egészségre Oltások és a velük megelőzött betegségek Várandóság és környezeti hatások Háztartási és irodai szerek, anyagok egészségkárosító hatásai A környezet öröklődő hatása az egészségre: az epigenetika A munka(hely) és a foglalkozás hatása az egészségre A környezet és a szexuális élet ill. a nemi identitás zavarai Az alkoholizmus és a testi-lelki egészség Kidolgozásra javasolt témák (folyt.) A peszticidek és az egészség Az allergia Az ételérzékenység A magyar depressziós és öngyilkos nemzet? A magyar géniuszok egészsége, aránya a népességben és a környezet A környezet szerepe az alvászavarok kialakulásában Az evési zavarok (anorexia nervosa stb.) és a környezet A generalizált szorongás, a fóbiák, a pánikzavar és a kényszeres zavarok kapcsolata a környezettel Az autizmus, az Asperger-szindróma és a környezet A figyelemhiányos hiperaktivitás és a környezet 5

6 Kidolgozásra javasolt témák (folyt.) A környezeti tényezők kapcsolata a daganatos megbetegedésekkel A környezeti tényezők kapcsolata a szív és keringési rendszer megbetegedéseivel A környezeti tényezők kapcsolata a májbetegségekkel A környezeti tényezők kapcsolata a légúti betegségekkel A környezeti tényezők kapcsolata a fogszuvasodással A leggyakoribb fertőzések járványtana: aerogén fertőzések A leggyakoribb fertőzések járványtana: gyomor és bélcsatorna megbetegedései A leggyakoribb fertőzések járványtana: ételmérgezések A leggyakoribb fertőzések járványtana: bőrön keresztül létrejövő fertőzések A leggyakoribb fertőzések járványtana: szexuális úton terjedő fertőző betegségek 6

7 Születéskor várható élettartam a 20. században 7

8 Az életesélyek világméretű különbségei Haláloki struktúra a fejlődő országokban A világon a legtöbb halálozást még mindig a fertőző betegségek okozzák (17,3 millió fő/év, 33%) A fertőző betegségek 95%- a a fejlődő országokban szedi áldozatát Tuberkolózis: 4 millió fő/év, malária: 2,5 millió fő/év 8

9 Haláloki struktúra a fejlett országokban A születéskor várható élettartam változása hazánkban 9

10 Várható élettartamok (2007) 10

11 Halálozási arányszám: lakosra jutó halálesetek száma Országos Környezetegészségügyi Intézet,

12 Országos Környezetegészségügyi Intézet, 2009 Országos Környezetegészségügyi Intézet,

13 Országos Környezetegészségügyi Intézet, 2009 : vastagbél és végbél 13

14 Országos Környezetegészségügyi Intézet, 2009 Országos Környezetegészségügyi Intézet,

15 Országos Környezetegészségügyi Intézet,

16 Országos Környezetegészségügyi Intézet, 2009 Országos Környezetegészségügyi Intézet,

17 A környezeti ártalmak megelőzése a környezeti eredetű megbetegedések megelőzése speciális probléma igen alacsony dózisok hosszantartó környezeti expozíció különböző helyekről különböző anyagok keveréke közvetlenül vagy az ökológiai láncon keresztül jut be a szervezetbe víz-, levegő-, talajszennyezések primer, szekunder, tercier prevenció 17

18 Primer prevenció cél: a károsító anyaggal való találkozás kikerülése, az expozíció csökkentése csökken a betegség kialakulásának lehetősége megvalósítása: ipari, munkavédelmi, környezetvédelmi, közegészségügyi jogi szabályozók, intézkedések biztosítani pl. tiszta munkahelyi és környezeti levegőt megfelelő ivóvizet egészséges táplálkozást stb. veszélyeztető hatások, anyagok tulajdonságainak felismerése labor vizsgálatok, immisszió mérések, zajmérés stb. Szekunder prevenció cél: a már kialakulóban lévő, egészségre káros folyamatok és állapotok korai felismerése, a létrejött egészségkárosodások mielőbbi diagnózisa orvosi feladat megvalósítása: orvosi szűrővizsgálatok, pl. pl. tüdőszűrés biológiai monitorozás a munkahelyeken (vér- és vizeletvizsgálat: az expozíciót jelentő anyag metabolitjának vizsgálata) még a klinikai tünetek megjelenése előtt kiszűrjék az egészségkárosodást teljes mértékű gyógyulás vagy a veszélyeztetés megszüntetése által a megbetegedés megelőzése hagyományos képalkotó és laboratóriumi módszerek, molekuláris patológiai, molekuláris epidemiológiai, molekuláris biológiai, genetikai módszerek 18

19 Tercier prevenció cél: a betegségek kiújulásának megakadályozása, visszaesések, áttétek megelőzése megvalósítása: gondozás, rehabilitáció az élet minőségének javulása, az élettartam meghosszabbítása, az egészségesen leélhető évek számának növelése Környezeti hatások okozta egészségkárosodások megelőzése A fő lépések: az egészségügyi határértékek megalkotása évtizedes tapasztalatok, állati, emberi kísérletek alapján 1 ember /nap: kg levegő, 2-3 l víz, 1,5 kg táplálék fogyasztás, 8 órát munkahelyen pl. mg/ttkg/nap jogszabályokban határozzák meg a műszaki környezetvédelem elméleti alapjai: kidolgozás, gyakorlati megvalósítása ld. Levegő-, Talaj-., Vízvédelem., Hulladékgazdálkodás, Technológiai rendszerek stb. kurzusok az intézkedések végrehajtásának és hatásosságának ellenőrzése Kormányhivatal (Felügyelőségek), ÁNTSZ helyszíni szemlék, műszeres mérések, helyszínen vett minták laborvizsgálata nyomon követik a környezet okozta egészségkárosodásokat a lakosság körében, a környezeti tényezők egészségre gyakorolt hatását 19

20 A különböző környezeti közegekben megengedhető határértékek jellemzői Levegő g/m 3, mg/m 3, t/km 3 azon koncentrációja, amely még nem okoz Immissziós norma: egy meghatározott szennyező anyag egészségkárosodást Víz g/l, mg/l egy meghatározott szennyező anyag azon koncentrációja, amely még nem okoz egészségkárosodást Talaj Élelmiszer mg/kg coliformszám/g féregpeteszám/g ADI (mg/ttkg/nap) csíraszám/g csíraszám/ml várakozási idő (nap) egy meghatározott szennyező anyag azon koncentrációja, amely még nem okozhat sem a talajvízben, sem a kultúrnövényekben a maximálisan megengedhető koncentráció-értéknél nagyobb szennyezést egy meghatározott szennyező anyag azon koncentrációja, amely még nem okoz egészségkárosodást Történeti áttekintés Generale Normativum in Re Sanitatis: az első magyar népegészségügyi jogszabály évi XIV. törvény a közegészségügyről: az állam kötelessége a népegészségügyi intézkedések megtétele Fodor József ( ): közegészségtan oktatása a kolozsvári Államorvostani Tanszéken pesti egyetem: Európa első önálló közegészségtani intézetének megalakítása. Igazgatója: Fodor József Fodor eredményei: iskolaorvosi és iskolai egészségtan tanári intézmény bevezetése Műegyetem és jogi kar: egészségtan oktatás bevezetése évi XXXVIII. tv: a tisztiorvosok és községi orvosok hatáskörének meghatározása, fizetésüket az államkincstárból biztosították 20

21 Történeti áttekintés Országos Közegészségügyi intézet (OKI) első igazgatója: Johan Béla falvakban az egészséges ivóvíz biztosítása A civilizációs betegségek kórtana c. mű (Sós József és mtsai): a témát tárgyaló első mű II. világháborútól 1991-ig: Országos Munkaegészségügyi Intézet Országos Sugár-egészségügyi Intézet Országos Élelmezéstudományi Intézet Állami Közegészségügyi Járványügyi Felügyelet (hatósági jogkör) Közegészségügyi Járványügyi Állomások (KÖJÁL-ok) hálózata (a fenntartó megyei tanácsok alá rendelve) jelentős sikerek a fertőző betegségek megelőzése és a környezet-egészségügyi viszonyok javítása terén Történeti áttekintés az 1960-as évektől romlott a magyar népesség egészségi állapota: nőtt az idő előtti halálozások száma csökkent a születéskor várható élettartam (ami az előző évtizedekben folyamatosan növekedett) új típusú népegészségügy felépítése szükséges évi XI. törvény: a népegészségügyi, környezet-egészségügyi és egészségvédelmi tevékenységet az önkormányzati alárendeltségből egységes, központi állami irányítás alá helyezte Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) az országban egységes elvek alapján folyik a népegészségügyi, környezet-egészségügyi tevékenység 21

22 Történeti áttekintés évi CLIV törvény, 59/1997. NM (népjóléti miniszteri) rendelet Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (OKK) Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Országos Egészségfejlesztési Központ Új jogszabályok: 323/2010. (XII.27.) Korm. Rend. ÁNTSZ-ről Az ÁNTSZ regionális intézeteinek jogutódai a megyei kormányhivatalok ÁNTSZ Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Az ÁNTSZ szervezetrendszere az Országos Tisztifőorvosi Hivatalból (OTH) és az irányítása alatt álló országos intézetekből áll: Az egészségügyi ágazat háttérintézményeinek átalakítását követően, márc 1.-től az OTH országos intézetei: Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Országos Közegészségügyi Központ (OKK) (integrálta az Országos Frederic Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügy Kutató Intézetet, az országos Kémiai Biztonsági Intézetet és az Országos Környezetegészségügyi Intézetet) Az OTH-t az egészségügyért felelős miniszter irányítja Területi szervei: megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei járási népegészségügyi intézetek 22

23 Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) Központi költségvetési szerv Illetékességi területe egész országra kiterjed élén: országos tisztifőorvos áll felettese: az egészségügyi miniszter (Emberi Erőforrások M. /Egészségügyért felelős államtitkár) részt vesz az országos népegészségügyi programok kidolgozásában és irányítja, szervezi, koordinálja a programok területi és helyi végrehajtását Megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei A népegészségügyi feladatok ellátására a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveként népegészségügyi szakigazgatási szervek működnek Feladataik: közegészségügy (környezet- és település-egészségügy, élelmezés- egészségügy, táplálkozásegészségügy, sugáregészségügy, kémiai biztonság); járványügy, egészségfejlesztés (egészségvédelem, egészségnevelés, egészségmegőrzés); egészségügyi, gyógyszerügyi igazgatás és koordináció; feladatkörükbe utalt szakfelügyeleti feladatok ellátása az egészségügyi szolgáltatók felett. A megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek az illetékességi területükön működő kistérségi népegészségügyi intézetek szakmai tevékenységének koordinálását, irányítását is ellátják. 23

24 Járási népegészségügyi intézetek A megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező, népegészségügyi feladatokat ellátó szervezeti egységeként járási illetve fővárosi kerületi (járási népegészségügyi intézetek) működnek. A járási népegészségügyi intézetek illetékességi területükön ellátják az egészségügyi államigazgatási szerv mindazon népegészségügyi, hatósági, szakmai felügyeleti feladatait, amelyet jogszabály nem utal a Szolgálat más szerve, vagy a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv feladatkörébe. Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) alapfeladatai közreműködik a levegőminőségi határértékek szakmai megalapozásában és felülvizsgálatában, tájékoztatja a lakosságot, vizsgálja a nem munkahely jellegű belső terek levegőminőségét, közreműködik az emberi használatra szolgáló vizek (ivóvíz, ásvány- és fürdővizek) minőségét érintő döntések előkészítésében és felügyeli azok végrehajtását országos és - regionális szervezetek révén - területi szinten, vizsgálja és értékeli a vizek kémiai és mikrobiológiai minőségét (elsősorban az ivó-, ásvány-, fürdő-, egyes gyógyászatban használt nagytisztaságú vizek, élelmiszeripari exportüzemeknél használt vizek), közreműködik az emberi használatra szánt vizek vizsgálatára akkreditált ill. az OTH által ivóvízvizsgálatra feljogosított laboratóriumok munkájának minőségellenőrzésében, körvizsgálatokat szervez, 24

25 Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) alapfeladatai (folyt.) a vízbiztonsággal összefüggő országos ivóvíz és természetes fürdővíz adatbázist kezeli, közreműködik a vízhigiénés biztonságot érintő termékek és eljárások minősítésében, a forgalomba hozatali és felhasználási engedélyezési eljárásban és az engedélyezett termékek és eljárások nyilvántartásában, vizsgálja a talaj szennyezettségét, a folyékony és szilárd települési hulladékokat, az ipari és a mezőgazdasági hulladékokat, továbbá a veszélyes hulladékokat kémiai, mikrobiológiai és ökotoxikológiai szempontból, értékeli a talaj- és felszín alatti víz szennyezettség humán kockázati tényezőit és környezetegészségügyi hatását, részt vesz a lakosság környezet-eredetű megbetegedési viszonyainak értékelésében, Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) alapfeladatai (folyt.) környezetegészségügyi hatásbecslést végez, irányítja az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatát, gyermek- és ifjúságegészségügy: kidolgozza az oktató, nevelő és gondozó intézmények és tevékenységek közegészségügyi követelményeit és vizsgálja azok érvényesítését, a vegyi anyagok és készítmények toxikus hatását kísérletes és prediktív módszerekkel vizsgálja, egészségügyi intézmények/szakorvosok felkérésére meghatározott betegségcsoportokban genetikai diagnosztikai vizsgálatokat végez a klinikai diagnózis pontosítása-, valamint másodlagos prevenció céljából; segíti a családtervezést, valamint a betegek célzott terápiájának megvalósítását, 25

26 Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) alapfeladatai (folyt.) Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal részére döntést megalapozó szakvéleményeket. Az egyedi hatósági eljárásban felkérésre szakértés, szakvéleményezés. Az ÁNTSZ egységes hatósági/szakhatósági környezet-egészségügyi feladatainak ellátását módszertani útmutatókkal, segédeszközökkel segíti. Közreműködik az EU tagállami működéssel kapcsolatos szakértői feladatok végrehajtásban. Együttműködik különös tekintettel a WHO/Euro területén és az EU tagállamaiban azonos vagy hasonló feladattal működő szervezetekkel, intézményekkel. Tudományos és műszaki fejlesztést végez, nemzetközi és országos környezet-egészségügyi programokban vesz részt. új kihívások: pl. időjárási szélsőségekhez történő emberi adaptáció. Az OKI szervezeti felépítése bővebben: 26