E-munkavédelem. Szakmai folyóirat. Tartalom március XIII. évfolyam 3. szám

Átírás

1 2015. március XIII. évfolyam 3. szám Tartalom E-munkavédelem Munkabiztonság A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételei Az Egészséges Magyarország Egészségügyi Ágazati Stratégia elfogadásáról Egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A vízi közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló rendelet ismertetése A hónap témája Anyagmozgatás biztonságának hatósági célvizsgálata (2014. szeptember 1. október 31.) Kitekintő rövid hírek, tájékoztatók Az OME AKADÉMIA tavaszi félév szakmai továbbképzései A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság közleménye kereskedőknek a szén-monoxid-érzékelőkről Jogszabályok Szabványok Egy munkabaleset tanulságai Személyemelés targoncával Olvasóink kérdezték mi válaszolunk Az MSZ 1040 szabványú tűzoltó készülékek kivonása a használatból Szakmai folyóirat

2 Tisztelt Előfizetőnk! Örömmel tájékoztatjuk, hogy az E-Munkavédelem szakmai folyó irathoz tartozó segédletekhez, illetve az Optimum előfizetők számára elérhető extra tartalmakhoz mostantól egyedi jelszóval férhet hozzá. A weboldalon az eddig megszokott tartalom mellett további hasznos cikkeket olvashat. Az egyedi jelszavakat ben küldtük ki önnek január végén. Amennyiben nem kapta meg, kérem, keresse Ügyfélszolgálatunkat a es számon vagy a forum-media@forum-media.hu címen! Ajánló Március havi optimum tartalom Munkavédelmi szótár (benne tűzvédelmi fogalmak és rövid magyarázatok a munkáltatók tűzvédelmi kötelezettségeivel kapcsolatosan) A szótárt optimum előfizetőink elolvashatják a weboldalon. Szerző: Kálmán László A kézirat lezárásának dátuma: február 22. Munkabiztonság A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet február 18-án hatályát vesztette az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről szóló 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelet. Ennek értelmében megszűnt az eddig alkalmazott HLH Monitoring Rendszer. Az új előírásokat a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet tartalmazza. Az eddig ismert és alkalmazott HLH Monitoring Rendszer helyett a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság egységes Klímagáz adatbázist hozott létre. Az adatbázis célja a klímagázok, valamint a klímagázokat tartalmazó vagy azzal működtetett berendezések felhasználásának, használatának, a klímagázok forgalomba helyezésének, felhasználásának és ártalmatlanításának nyomon követése. Klímagáz adatbázisba regisztrációra kötelezett a 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet 5. 2 bekezdése alapján: minden olyan vállalkozás, amely klímagázt vagy klímagázt tartalmazó, vagy azzal működtetett berendezéseket az ország területén gyárt, oda behoz vagy onnan kivisz, címkéz, valamint forgalomba helyez, minden olyan vállalkozás, amely klímagázt vásárol, elad, felhasznál, új címkével lát el, szivárgásvizsgálatot és viszszanyerést végez, regenerál, ártalmatlanít, valamint regenerálásra vagy ártalmatlanításra lead, minden olyan vállalkozás, amely klímagázzal előtöltött vagy azzal működtetett alkalmazás telepítését, beüzemelését, címkézését, karbantartását, szervizelését, szivárgásvizsgálatát, javítását, valamint használaton kívül helyezését végzi, minden olyan üzemeltető, tulajdonos, amely szivárgásvizsgálatra kötelezett klímagázt vagy újonnan telepített F-ÜHG-t tartalmazó honvédségi alkalmazásnak nem minősülő alkalmazásokat üzemeltet, tulajdonol, tárol. Nincs regisztrációs kötelezettsége annak a vállalkozónak, üzemeltetőnek vagy tulajdonosnak, aki a 310/2008. (XII.20.) Korm. rendelet szerinti adatbázisba már regisztrált, díjfizetési kötelezettségének már eleget tett, és a regisztrációs kötelezettség hatálya alá tartozó alkalmazások, létesítmények regisztrációja már megtörtént. A regisztrációt a tevékenység megkezdéséhez szükséges engedély érvényességétől, vagy bejelentési kötelezettséggel végezhető tevékenység esetén a bejelentés megtörténtét követő 8 munkanapon belül kell kezdeményezni. Minden olyan üzemeltetőnek és tulajdonosnak, aki szivárgásvizsgálatra kötelezett klímagáz töltetű alkalmazással rendelkezik és e rendelet hatálybalépését megelőzően még nem regisztrált az adatbázisban, regisztrálási kötelezettségét április 30. napjáig kell teljesítenie. A HR és MR szektorban F-ÜHG-t vagy ORLA-t tartalmazó, vagy azzal működtetett alkalmazás üzemeltetőjének a következő kötelezettségei keletkeznek a 14/2015. (II.10.) Korm. rendelet előírásai alapján: Meg kell tenni minden, a polgári jog szerinti elvárható magatartáskövetelményeknek megfelelő óvintézkedést a véletlen és szándékos szivárgás megelőzése érdekében. Meg kell tenni minden műszakilag és gazdaságilag megvalósítható intézkedést a szivárgás minimálisra csökkentésének érdekében március, XIII. évfolyam 3. szám E-Munkavédelem

3 Szivárgásészlelés esetén 24 órán belül be kell jelenteni a hatóságnak a szivárgásészlelés tényét. Ezt követően intézkedni kell a szivárgás megszüntetéséről, felszámolásáról és az érintett berendezés javításáról. A szivárgás kijavítását követően legfeljebb egy hónapon belül gondoskodni kell a javítás sikerességének ellenőrzéséről megfelelő képesítéssel rendelkező vállalkozás igénybevételével. Gondoskodni kell a szivárgásvizsgálat elvégzéséről, elvégeztetéséről és ehhez kapcsolódóan a nyilvántartási kötelezettség teljesítéséről. Gondoskodni kell szivárgásészlelő rendszerek telepítéséről, üzemeltetéséről és azok ellenőrzéséről, felülvizsgálatáról. A szivárgásészlelő rendszerek telepítéséről és ellenőrzéséről jelentést kell készíteni. A jelentéseket a hatósági adatbázisába fel kell tölteni a telepítés és az ellenőrzést követő 8 munkanapon belül. Gondoskodni kell arról, hogy a visszanyerést csak megfelelő képesített vállalkozás végezze. Gondoskodni kell a tulajdonát képező tartályban, készülékben tárolt F-ÜHG közeg felelős kezeléséről, ártalmatlanításáról. Gondoskodni kell a kötelező adminisztratív feladatok elvégzéséről, amelyet a tényadatoknak az adatbázisban való feltöltésével kell teljesíteni. Amennyiben az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1005/2009/EK parlamenti és tanácsi rendelet vagy a 14/2015. (II.10.) Korm. rendelet előírásai nem teljesülnek, a hatóság klímavédelmi bírságot szab ki. Az üzemeltető az e rendeletben meghatározott és más jogszabályokban szabályozott módon büntetőjogi, polgári jogi és közigazgatási jogi felelősséggel tartozik tevékenységéért. Ha az üzemeltető kétséget kizáróan nem megállapítható, a felelősség az ellenkező bizonyításáig annak a létesítménynek vagy berendezésnek a mindenkori tulajdonosát és birtokosát (használóját) terheli egyetemlegesen. Amennyiben a vállalkozás, üzemeltető vagy a tulajdonos: az adatbázisba való regisztrációs kötelezettségének nem tett eleget, s tevékenységét ennek ellenére megkezdte a klíma gázt tartalmazó vagy azzal működtetett berendezésekkel, a hatóság Ft összegű klímavédelmi bírság megfizetésére kötelezi, az adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettség nem teljesítése esetén a bírság összege forinttól forintig terjed, ismételt jogsértés esetén (legyen az ugyanazon vagy más jogsértés elkövetése) a hatóság a fix bírság mértékének 150%-ának megfelelő bírságot szabhat ki, a további bírságok összegét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A rendelet szempontjából: HR szektor: az üzemszerűen helyhez kötött klímagázt tartalmazó vagy azzal működtetett rendszerek és alkalmazások, így különösen a helyhez kötött hűtőberendezések, helyhez kötött légkondicionáló berendezések, helyhez kötött hőszivattyúk, helyhez kötött tűzvédelmi berendezések, helyhez kötött elektromos kapcsolóberendezések, F-ÜHG-ból vagy ORLA-ból előállított oldószereket tartalmazó helyhez kötött berendezések; MR szektor: az üzemszerűen helyet változtató, vagy üzemszerűen helyváltoztatásra képes klímagázt tartalmazó vagy azzal működtetett mobil rendszerek és alkalmazások, így különösen hűtőkamionok és hűtő-pótkocsik hűtőegységei; ORLA: az 1005/2009/EK parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 4. és 10. pontjában meghatározott anyagok; F-ÜHG: az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1 5. pontjában meghatározott és egyéb fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó anyagok és keverékek Az Egészséges Magyarország Egészségügyi Ágazati Stratégia elfogadásáról szóló 1039/2015. (II. 10.) Korm. határozat A társadalmi egyeztetést követően a kormány elfogadta az Egészséges Magyarország egészségügyi ágazati stratégiát! Ezzel összefüggésben a kormány arra kéri az emberi erőforrások miniszterét és a megvalósításban érintett többi minisztert, hogy a stratégiában meghatározott célok elérését szolgáló eszközöket építsék be szakpolitikai tevékenységeikbe és tegyék meg az e célok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A 97 oldalas dokumentum szerint a kormány elkötelezett az ország egészségügyi helyzetének további javítása mellett. Egyik legfontosabb célkitűzése, hogy folyamatosan javuljon a lakosság egészségi állapota. A megelőzés mellett fontos kormányzati cél a betegek gyógyulási esélyeinek javítása. A dokumentum szerint ezért vette a kabinet állami fenntartásba az eladósodott egészségügyi intézmények többségét, ami a dokumentum szerint garanciát jelent a hatékonyabb, hosszú távon is biztonságos működésre. A dokumentumban megfogalmazták a következő időszak általános ágazati célkitűzéseit, ezek közé tartozik egyebek mellett, hogy: 2020-ra két évvel növekedjen a születéskor várható, egészségben eltöltött életévek száma, 2022-re pedig elérje az EU-átlagot, a születéskor várható élettartam nők esetében 78,3 évről 80 évre és férfiak esetében 70,3 évről 72 évre emelkedjen, valamint 10 százalékkal csökkenjen a halálozási arány, további fontos cél, hogy erősödjön és érvényesülni tudjon az egyéni felelősségvállalás az egészségmegőrzésben, valamint csökkenjen az ország egyes területei között a lakosság egészségi állapotában tapasztalható különbség. A dokumentum részletesen tartalmazza a stratégiai prioritásokat, célokat, a stratégiai prioritásokat szolgáló uniós fejlesztési irányokat. Ennek alapján a dokumentum straté giai 3 E-Munkavédelem március, XIII. évfolyam 3. szám

4 prioritásokat jelöl meg, amit időszakos célkitűzések mentén kell teljesíteni. A sorrend megállapításakor elsődleges szempont volt az ágazat hatékonyságnövelése és az így felszabaduló források átcsoportosítása az ellátás fejlesztésére. A dokumentum részletesebb ismertetésére a későbbiekben visszatérünk. Egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 4/2015. (II. 19.) NGM-rendelet A évi 19. sz. Magyar Közlönyben kihirdetett rendelet módosította: az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM-rendeletet (a jegyzékből kikerült az órás, rádió és hangtechnikai műszerész, televízió és videotechnikai műszerész, bádogos és épületbádogos, valamint kereskedő mestervizsga szakmai követelmények), a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM-rendeletet, a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések mestervizsga követelményeiről szóló 8/2013. (III. 6.) NGM-rendeletet, a szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013. (IV. 5.) NGM-rendeletet, a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a nyelvi képzés követelményei teljesítésének igazolásáról szóló 16/2014. (IV. 4.) NGM-rendeletet. A rendelet így a módosított rendeletek is a kihirdetését követő napon lépett hatályba. A vízi közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 13/1996. (VI. 28.) BM-rendelet módosítása 6. (1) A vízi közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 13/1996. (VI. 28.) BM-rendelet 3. (1) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi szöveg lép: (A rendőr a vízi jármű vagy úszó munkagép vezetéséhez szükséges okmányt a helyszínen elveszi, ha) b) a vízi jármű, úszó munkagép vezetője megalapozottan gyanúsítható a járművezetés ittas állapotban bűncselekmény, vagy a járművezetés bódult állapotban bűncselekmény elkövetésével, 3. -a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: (1a) A rendőr a vízi jármű vagy az úszó munkagép vezetéséhez szükséges okmányt a helyszínen elveszi, ha a vízi jármű, úszó munkagép vezetője megalapozottan gyanúsítható az ittas vezetés szabálysértés elkövetésével, kivéve, ha helyszíni bírságot vagy szóbeli figyelmeztetést alkalmazott. A hónap témája Anyagmozgatás biztonságának hatósági célvizsgálata (2014. szeptember 1. október 31.) A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztálya vélhetően átmeneti megoldásként a volt Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság honlapján közzétette az anyagmozgatás biztonságának hatósági célvizsgálatáról készített tájékoztatót, amely lényeges részeinek összefoglalója a következő. A vizsgálat célja, iránya Az anyagmozgatási tevékenységek ellenőrzését az indokolta, hogy Magyarországon I III. negyedévében beérkezett azonnali jelentések alapján szabálytalan anyamozgatás miatt 9 halálos kimenetelű munkabaleset történt, amely a halálos munkabalesetek egynegyedét jelentette. A célellenőrzés keretében a felügyelőségek elsősorban a kézi anyagmozgatás körülményeit, az anyagmozgatásnál, tárolásnál használt munkaeszközök, emelőgépek műszaki, biztonsági állapotát vizsgálták. A jogszabályokban, szabványokban előírt dokumentációk vizsgálatát csak konkrét műszaki, biztonsági hiányosságok feltárása esetén végezték el. Megjegyezzük, hogy évben az emelőgépek üzemeltetési körülményeit a munkavédelmi hatóság kiemelten vizsgálta. Az emelőgépek sokszínűségét mutatja, hogy a célvizsgálat alatt számos addig ellenőrzéssel kevésbé érintett munkaeszközfajta került a hatóság fókuszába, pl.: raktári fel rakó gépek, munkaállványok, gépjármű emelők, folyamatos működésű anyagmozgató berendezések, raktári állványok. A vizsgálatok fő iránya a megyékre jellemző munkáltatókra terjedt ki. Vizsgálat alá vonták az építőiparhoz, a mezőgazdasághoz, a hulladékszállításhoz, valamint a termeléshez kapcsolódó anyagmozgatási folyamatokat, az ott alkalmazott munkaeszközöket, emelőgépeket és használatuk jogszerűségét, továbbá a raktározásra, tárolásra használt létesítményekben, kereskedelemben használt raktári állványokat, emelőgépeket is. Vizsgálták továbbá a munkaeszközöket, emelőgépeket üzemeltető munkavállalók munkakörülményeit is. Vizsgálati eredmények, adatok 1. Általános tapasztalatok A célvizsgálat során 1326 munkáltató 8196 db munkaeszköze és fő munkavállaló került a munkavédelmi hatóság ellenőrzése alá. Az ellenőrzött munkáltatók 87%-ánál a munkaeszközök 31,4%-a, illetve az érintett munkavállalók közül 14,75% esetében volt indokolt szabálytalanság megállapítása március, XIII. évfolyam 3. szám E-Munkavédelem

5 Az ellenőrzött és szabálytalansággal érintett munkaeszközök száma: 8196/2576 Ebből: daru: 1055/357 targonca: 1772/927 raktári felrakó gép: 12/3 munkaállvány: 82/45 építési teher- és személyemelő: 32/22 gépjárműemelő: 400/233 emelőgép-kiegészítő felszerelések (tehermegfogó/teherfelvevő eszköz/függeszték stb.): 976/149 folyamatos működésű anyagmozgató berendezés: 282/18 raktári állványok: 3585/822 Az érintett munkáltató ellenőrzött munkavállalóinak száma: fő Ebből: kézi anyagmozgató: fő emelőgépet kezelő: fő emelőgépet használó: fő emelőgép-ügyintéző: 38 fő karbantartó: 160 fő az emelőgép hatókörében tartózkodó: fő egyéb: fő A célvizsgálat keretében feltárt szabálytalanságok egy része olyan súlyos szabályszegésnek minősült, amelyek miatt a munkavédelmi hatóság részéről 19 munkavédelmi bírság került alkalmazásra. A kisebb súlyú szabálytalanságokat elkövető munkáltatókkal szemben több mint 1750 határozatot kiadmányoztak a felügyelők: 1130 esetében a szabálytalanság határidőre történő megszüntetésére köteleztek, 439 határozatban az emelőgép, munkaeszköz további működését, használatát, illetve a tevékenység végzését függesztették fel, 183 további foglalkoztatást megtiltó határozatot hoztak, illetve 26 figyelemfelhívást adtak ki. Munkavédelmi bírságok összege: Ft. 2. Tipikus jogsértések Az ellenőrzött munkáltatók vonatkozásában jellemzően az alábbi szabálytalanságok miatt kellett a munkavédelmi hatóságnak eljárnia: A személyi feltételek ellenőrzésénél a kezelői jogosultság teljes hiánya vagy a kezelt emelőgépre érvénytelensége, a kezelői jogosultság orvosi alkalmassági érvényességének a hiánya, a házi kezelői jogosultságok alkalmazása, a külföldön szerzett kezelői jogosultságok honosításának elmaradása, az emelőgépek műszaki, biztonsági hiányosságai, a dokumentációk hiányosságai, az emelőgép munkavédelmi üzembe helyezésének hiánya, az időszakos biztonsági felülvizsgálatok elmaradása vagy nem az előírások szerinti elvégzése, az emelőgépet vizsgálók jogosultságának a hiánya, a vizsgálatot végzők nyilatkozatának elmaradása. 3. Munkavédelmi hatóság megállapításai Az emelőgépekre vonatkozó biztonsági szabályok sokkal szigorúbbak, mint a többi munkaeszközre vonatkozó szabályok. A munkáltatók fokozott figyelmet fordítanak az emelőgépek műszaki és biztonsági állapotára. Egy emelőgép kiesése a termelésből néha sokkal több kárt okoz a vállalkozásnak, mint egy termelőeszköz meghibásodása. A sajtóból megismert emelőgépekkel kapcsolatos balesetek is megerősítették a munkáltatókat abban, hogy előtérbe kell helyezniük az anyagmozgatási munkák, az emelőgépek és az azzal végzett munkák biztonságát. Sok munkáltató az NMH honlapjáról, a sajtóból vagy emelőgép-ügyintézőjétől, mások a munkavédelmi szakemberüktől már az év elején értesült a évi célvizsgálatokról, így az anyagmozgatással kapcsolatos célvizsgálatról is. Ezért egy részük az ellenőrzésre már időben fel tudott készülni. A munkáltatók képviselői és a munkavállalók, emelőgép-kezelők is végig segítették az ellenőrzések lefolytatását. A feltárt szabálytalanságokat megértették, az ellenőrzésekhez pozitívan álltak hozzá. Az NMH honlapján megtalálható volt az anyagmozgatás biztonságát ellenőrző célvizsgálat tematikája is. Így a mun káltatók jelentős részének tudomása volt a célvizsgálat tartalmáról, mélységéről, nem érte őket váratlanul az ellenőrzés. A célvizsgálat hasznosnak bizonyult, mivel a több ezer hatósági intézkedésen túl a munkavédelmi hatóság különböző kommunikációs csatornákon is felhívta a munkáltatók, az emelőgépet üzemeltetők figyelmét az előírások teljesítésére. Tapasztalataink szerint a vizsgálatba bevont munkáltatók segítették a felügyelők munkáját. Előfordult, hogy a munkáltató a honlapon megjelent tájékoztató szerint maga is megvizsgálta az összes emelőgépét, és az azokkal kapcsolatos hiányosságokat megszüntette, így a helyszíni hatósági ellenőrzés csupán néhány kisebb hiányosságot tárt fel. A nagyobb létszámú, munkavédelmi szakembert rendszeresen foglalkoztató munkáltatóknak tudomásuk volt arról, hogy országos anyagmozgatás biztonsága célvizsgálatot folytatnak a Munkavédelmi Felügyelőségek. Ennek következtében több helyen már készültek az ellenőrzésre. Mindezek ellenére számos, esetenként kirívó szabálytalanságot is feltártak a munkavédelmi felügyelők, mely mutatja, hogy mennyire elmélyült magas szintű és alapos szakmai ismeretek szükségesek az emelőgépek üzemeltetéséhez. 5 E-Munkavédelem március, XIII. évfolyam 3. szám

6 A munkáltatók részéről együttműködő magatartás mellett ugyanakkor érzékelhető volt a témával kapcsolatos információk hiánya. Jól fogadták az új, átfogó információkat az emelőgépek szabályos üzemeltetésével, a raktári állványok felülvizsgálatával kapcsolatban, ugyanis ezen a téren nem rendelkeztek átfogó ismeretekkel, amiket az ellenőrzés során megpróbáltak tisztázni. Tapasztalatok szerint az Anyagmozgatás munkabiztonsági ellenőrzése célvizsgálat a munkahelyi körülmények javításában a feltárt hiányosságok munkáltatói megszüntetésére irányuló törekvések miatt a megfelelő szemlélet kialakítása terén jelentős szerepet játszott. Összességében elmondható, hogy az érintett munkáltatók anyagmozgatási tevékenységének célellenőrzése kedvezőtlen tapasztalatokkal zárult. A célellenőrzés kapcsán jelentős volt az emelőgépet, munkaeszközt szabálytalanul üzemeltetők száma. Emellett több súlyos jogsértést tárt fel a hatóság, az emelőgépek vizsgálatai vonatkozásában is. A célvizsgálat tapasztalatait figyelembe véve elkészültek a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztályának javaslatai az anyagmozgatást, az emelőgépek üzemeltetését, használatát jelentősen megkönnyítő, melyek a következők: A gépkezelői jogosultságok egységesítése. Legyen olyan (egységes) jogosítvány, amiből megállapítható az adott típus kezelése és az orvosi alkalmasság. (Az OKJ-s bizonyítványból ez nem derül ki.) Legyen lehetőség azon munkavállalók, illetve természetes személyek szankcionálására, akik az emelőgép használatának szabályait megsértik, de a szabálysértés nem tartozik a munkavédelmi bírság alkalmazásának körébe. Átláthatóbb, egyértelmű jogszabályi háttérre lenne szükség a képzésekkel, képzettségekkel kapcsolatban, hogy mind a hatóság, mind a képző intézmények egységesen lássák a képzettséggel kapcsolatos munkáltatói feladatokat. Ez azt a célt szolgálná, hogy nem kellene a munkáltatóknak a képző cégek, a munkavédelmi szakemberek, továbbá a munkavédelmi hatóság közötti véleménykülönbségek között tanácstalanul állnia. A kamarák munkáltatói segítségnyújtását is lehetne erősíteni ebben a témában. Javasolt, hogy dokumentáltan is legyen része az autószerelők iskolai bizonyítványának a gépjármű emelők kezelése, használata, hiszen anélkül e szakemberek munkavégzése lehetetlen, és ezt már a szakmunkás iskolák műhelyeiben is mindenféle jogosítvány nélkül végzik a tanulók. Javaslat jogszabály módosítására kisgépkezelői jogosultságok keretbe foglalása: mely eszközök, milyen szakképesítéssel párosítva; bizonyítvány, szakképesítés vezetői engedély a tanúsítványt, bizonyítványt kiadó szervezetek kötelezése, hogy hívják fel a tanfolyamon, képzésen részt vevők figyelmét, hogy a kezelői jogosultsághoz hozzátartozik a szükséges vezetői engedély megszerzése. Sok esetben nem is tudják, hogy szükséges külön kezelői jogosultság az adott gép kezeléséhez. A bizonyítvánnyal rendelkező gépkezelők részére a kezelői jogosultság orvosi alkalmasságának igazolására egységes eljárás kidolgozása lenne szükséges. A 47/1999. (VIII. 4.) GM-rendelettel kiadott Emelőgép Biztonsági Szabályzat több tekintetben elavult, nem követi naprakészen a technika fejlődését, szükségesé vált az átdolgozása. A kézi anyagmozgatás megengedett tömegnormái a korábbi előírás hatályon kívül helyezése miatt nincsenek jogszabályi szinten meghatározva, a munkáltatóknál sem mindenhol szabályozzák. Célszerű lenne újraszabályozni. Megjegyzés Javasoljuk megtekinteni a honlapon megjelent tájékoztatót. Az egyes tevékenységek, a rakodó- és emelőgépek jellegzetes hiányosságainak felsorolása, a jó és negatív esetekről készített fényképfelvételek tanulságai támpontot adhatnak arra, hogy saját munkahelyünkön milyen intézkedések szükségesek a biztonságos munkavégzés alapvető követelményeinek biztosításához az anyagmozgatási tevékenység során. A célvizsgálatra készített ellenőrzési irányelvek, az ellenőrzésről készített tájékoztató mutatják, hogy a munkavédelmi hatóság ellenőrzései gyakorlatilag egységes tematika, módszer alapján teljes körű, szakmailag előkészített vizsgálat elvégzését tette lehetővé. Várható, hogy a későbbiekben a munkavédelmi ellenőrzések e szempontok figyelembevételével átfogóbbak, szigorúbbak és vélhetően hatékonyabbak lesznek. Egyet lehet érteni a Munkafelügyeleti Főosztály javaslataival az emelőgép-kezelés jogosultságának rendezetlensége tekintetében, az Emelőgép Biztonsági Szabályzat korszerűsítésének szükségességével (1999-ben került kiadásra, számottevő módosítására nem került sor), a kézi anyagmozgatási normák ismételt meghatározásával kapcsolatban. Sajnos ezek mind több éve húzódó, megoldatlan problémát jelentenek elsősorban a gazdálkodó szervezetek részére. Reméljük, hogy az új szervezetbe helyezett munkavédelem a javaslatokon túlmenő, az eddigieknél hatékonyabb erőfeszítéseket tud tenni a problémák megoldására, kezelésére. Kitekintő rövid hírek, tájékoztatók Az OME AKADÉMIA tavaszi félév szakmai továbbképzései Valamennyi továbbképzés helyszíne: Hotel Platánus, 1087 Budapest, Könyves Kálmán út 44. A továbbképzési foglalkozások időtartama: A képzés MMK törzsszáma: 18/2015/ március, XIII. évfolyam 3. szám E-Munkavédelem

7 A képzést az Anyagmozgatógépek, Építőgépek és Felvonók Tagozata modulonként 1 továbbképzési ponttal értékeli. A továbbképzés nem tartozik az MMK 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet alapján kidolgozott és március 28-án elfogadott új Továbbképzési Szabályzata alá. Modul 18/2015/ 0001/A 18/2015/ 0001/B 18/2015/ 0001/C 18/2015/ 0001/D Időpont/ nap március 18. szerda március 25. szerda április 15. szerda május 06. szerda A továbbképzésen feldolgozásra kerülő téma Az MSZ EN szabványváltozások. Sodronykötelek határállapotai új szabvány bemutatása, összehasonlítása FEM, régi MSZ. Darukötelek a gyakorlatban MMK AÉF Tagozat szakértőinek minősítő, továbbképzési rendszere. Tervezői jogosultság. Változások az emelőgépeket érintő szabályozások területén Mobil emelőgépek hidraulikus rendszerével szembeni követelmények Alumínium könnyűdaru és pálya szerkezetek bemutatása, összehasonlítása acél szerkezetekkel, tervezési módszerek, üzemeltetési tapasztalatok, vizsgálati, karbantartási eljárások Fiatal mérnökök, szakemberek innovatív munkájának bemutatkozása Szimuláció alkalmazása a logisztikában, emelőgépek kiválasztásához Tönkrement megfogókar végeselemes fáradás vizsgálata, és javításához technológia kidolgozása A továbbképzéseket az eddigi gyakorlatnak megfelelően a Multikran Kft. szervezi. A program változási jogát a szervezők fenntartják! A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság közleménye kereskedőknek a szén-monoxid-érzékelőkről A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) az idei évben immáron második alkalommal végzett laboratóriumi vizsgálatokat a kereskedelemben kapható szén-monoxid-érzékelők megfelelősége és biztonságos működése tárgyában. Laboratóriumi vizsgálatok alapján a tízféle riasztó egyike sem felelt meg a szabványkövetelményeknek. Mint ahogyan arról a Hatóság a közvéleményt is tájékoztatta, a legutóbb elvégzett laboratóriumi vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy a tízféle (nyolc elemes és két hálózati feszültségről működő) riasztó egyike sem felelt meg a szabványkövetelményeknek, mivel azok a meghatározott szén-monoxid-koncentrációnál a megadott időn belül nem jeleztek. A helyzet súlyosságát jelzi az a tény, hogy hatféle (öt elemes és egy hálózati feszültségről működő) készülék a legmagasabb koncentrációnál sem adott semmilyen jelzést. A bevizsgálást követő kockázatértékelés és a vonatkozó szakvélemény megállapította, hogy a termékek mérgezés és veszély szempontjából súlyos kockázatot jelentenek a felhasználókra nézve. A piacfelügyeleti eljárások jelenleg folyamatban vannak, azonban a fogyasztóvédelmi felügyelőségek az ügydöntő határozatok meghozataláig a termékek további forgalmazását megtiltották. Jogszabályok Megjelent jogszabályok 7/2015. (II. 2.) EMMI-rendelet egyes egészségbiztosítási, egészségügyi és szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Módosítás: 9/1993. (IV. 2.) NM-rendelet az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről 31/2010. (V. 13.) EüM-rendelet a finanszírozási eljárásrendekről 9/2012. (II. 28.) NEFMI-rendelet az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható járóbeteg-szakellátási tevékenységek meghatározásáról, az igénybevétel során alkalmazandó elszámolhatósági feltételekről és szabályokról, valamint a teljesítmények elszámolásáról 10/2012. (II. 28.) NEFMI-rendelet a gyógyító-megelőző ellátás jogcímén az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható homogén betegségcsoportok kódolási és besorolási szabályairól 11/2012. (II. 28.) NEFMIrendelet az Egészségbiztosítási Alapból a 959A-L, valamint homogén betegségcsoportok szerint finanszírozott daganatellenes terápiákról Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvénynek a szerv- és szövetátültetésre, valamint -tárolásra és egyes kórszövettani vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról szóló 18/1998. (XII. 27.) EüM-rendelet 26/2014. (IV. 8.) EMMI-rendelet a várandósgondozásról 9/1999. (XI. 24.) SZCSM-rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről 2/2015. (II. 3.) BM-rendelet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 12/2007. (III. 13.) IRMrendelet, és a vízi közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 13/1996. (VI. 28.) BM-rendelet módosításáról 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 7 E-Munkavédelem március, XIII. évfolyam 3. szám

8 Hatályos: , Hatályon kívül helyezés: 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelet az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről. Hatályos: /2015. (II. 13.) NGM-rendelet a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter egyedi döntésével nyújtható képzési, továbbá tanműhely-létesítési és -fejlesztési támogatások részletes szabályairól Hatályos: /2015. (II. 16.) Korm. rendelet a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről szóló 162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet és a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet módosításáról Hatályos: /2015. (II. 19.) NGM-rendelet egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: Módosítás: 31/1996. (VI. 19.) IKM-rendelet az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről 27/2012. (VIII. 27.) NGM-rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről 8/2013. (III. 6.) NGM-rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések mestervizsga-követelményeiről 14/2013. (IV. 5.) NGM-rendelet a szakképzési kerettantervekről Szabványok Munkabiztonságot/tűzvédelmet érintő Nemzeti szabványok közzététele a Szabványügyi Közlöny februári száma alapján. FIGYELEM! A szürke mezőben lévő szabványok angol nyelven kerültek kiadásra Az idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változata nem egyszerűen a forrásszabvány fordítása, hanem a fordítás alapján a szabvány magyar nyelvi értelmezésével a forrásszabvány tartalmát pontosan visszaadó, azzal azonos, a magyar szabványrendszerbe és a jogszabályi környezetbe illesztett magyar nemzeti szabvány. 1. MSZ EN :2015 Gyógyászati villamos készülékek rész: Az alapvető biztonságra és a lényeges működésre vonatkozó általános követelmények. Kiegészítő szabvány: Diagnosztikai röntgenberendezések sugárvédelme Az MSZ EN :2008 és az MSZ EN :2008/A1:2013 helyett 2. MSZ EN 71-3:2013+A1:2015 Gyermekjátékszerek biztonsága. 3. rész:bizonyos elemek migrálása Az MSZ EN 71-3:2013 helyett 3. MSZ EN 453:2015 Élelmiszer-ipari gépek. Dagasztógépek. Biztonsági és higiéniai követelmények Az MSZ EN 453:2000+A1:2010 helyett 4. MSZ EN 1271:2015 Játéktéri eszközök. Röplabda-felszerelések. Funkcionális és biztonsági követelmények, vizsgálati módszerek Az MSZ EN 1271:2005 helyett 5. Emelőasztalok biztonsági követelményei. 1. rész: Emelőasztalok két rögzített szint MSZ EN :2011+A1:2015 kiszolgálására Az MSZ EN :2012 helyett 6. MSZ EN :2015 Élelmiszer-ipari gépek. Alapfogalmak. 1. rész: Biztonsági követelmények 7. MSZ EN :2015 Daruk. Általános kialakítás rész: Kerék/sín kapcsolatának határállapotai és megfelelőségének igazolása 8. MSZ EN :2015 Uszodai berendezések. 4. rész: Rajtkövek kiegészítő biztonsági követelményei és vizsgálati módszerei Az MSZ EN :2001 helyett 9. MSZ EN 15165:2015 Élelmiszer-ipari gépek. Formázógépek. Biztonsági és higiéniai követelmények MSZ EN ISO MSZ EN ISO 7010:2012/A4: :2015 Grafikus szimbólumok. Biztonsági színek és biztonsági jelzések. Regisztrált biztonsági jelzések Az MSZ EN ISO 7010:2013 módosítása Egészségvédelem és biztonság a hegesztés és rokon eljárások területén. Fényáteresztő hegesztőfüggönyök, -szalagfüggönyök és -falak ívhegesztő eljárásokhoz Az MSZ EN 1598:2012 helyett Visszavont szabványok Munkavédelmet, tűzvédelmet érintő szabvány visszavonása február hónapban nem volt március, XIII. évfolyam 3. szám E-Munkavédelem

9 Egy munkabaleset tanulságai Személyemelés targoncával 1. A munkabaleset előzményei, tényállás Az élelmiszerek mélyhűtéses tárolásával foglalkozó MH. Kft. raktárosa a déli órákban jelezte a raktárbázis vezetőjének, hogy a hűtőtér hőmérséklete a kritikus hőmérséklet közelébe emelkedett. A bázisvezető felvette a kapcsolatot a szakszervizzel. A szerviz ügyvezetője még aznap a bázisra érkezett, és a helyszínen hűtőközeg-rátöltést végzett, de a hűtőközegszivárgás helyét a rendszerben nem tudta megállapítani, mert a nagy mélyhűtő raktár zárva volt. A baleset napján, a munkaidő kezdetén a szerviz ügyvezetője a szerviz telephelyén eligazítást tartott a napi munkavégzéssel kapcsolatban valamennyi munkavállaló részére. Az MH. Kft. hűtőrendszerében bekövetkezett hiba feltárásával és elhárításával S. N-t és Z. R-t bízta meg. A két munkavállaló az eligazítást követően a szükséges szerszámokat, eszközöket, mérőműszereket elhelyezték a szervizkocsiba és kivonultak a munkaterületre, az MH. Kft. telephelyére. Felvették a kapcsolatot a bázis vezetőjével, aki a helyiségekbe történő bejutást is biztosította a szerelők részére. A két munkavállaló az ügyvezető útmutatása szerint a raktárépület mögött lévő aggregátor egységnél kezdett el dolgozni. A rendszer áramtalanítása, gépleállítás és a rátöltés után elkezdték megkeresni a szivárgás helyét. Miután az aggregátornál nem találták, bementek a nagy mélyhűtő raktárba melynek belmagassága 12,3 méter, itt vizsgálták a rendszert. Lépésről lépésre haladva jutottak el az ötszintes tárolósor végébe, megközelítőleg 10,8 méter magasságban lévő háromventillátoros elpárologtató rendszerhez, ahol szivárgásra utaló hangot hallottak. A szivárgás pontos helyének meghatározását akarták elvégezni, ezért a munkavállalóknak a 10,8 méter magasságban lévő elpárologtatóhoz fel kellett jutni. A szakszerviz munkavállalói nem rendelkeztek olyan létrával, mellyel ebbe a magasságba fel tudtak volna menni. S. N. az MH. Kft. targoncavezetőjét, A. T-t kérte meg, hogy emelje fel őket az elpárologtatóhoz. Az MH. Kft. tulajdonát képző Reach Truck típusú 1,6 tonna teherbírású toló oszlopos villamos villástargonca kezelője a személyek emeléséhez egy raklapot vett igénybe. A szabálytalan személyemelés kb. 2 percig tartott. A szerelők az emelés előtt a targoncavezetővel kézi jeladást beszéltek meg. Az emeléskor a raklap bal oldalának közepén helyezkedett el S. N., a raklap jobb oldalán a villarácshoz közel helyezkedett el Z. R., és mindketten a targonca villarácsában kapaszkodtak meg. Az emelőgép kezelője elkezdte őket felemelni, a kívánt magasságnál mindkét munkavállaló a kezével elkezdett jelezni, majd kiabálni, hogy az emelést fejezze be. Az emelőgép kezelője a jelzésekre nem reagált, majd rosszat sejtve az eme- lést megszakította és kb., fél méterrel lejjebb engedte az emelővillákat és akkor látta, hogy Z. R. zuhan lefelé. S. N. tanúvallomása szerint Z. R. fejét a villarács az elpárologtató rendszer fémházának a széléhez nyomta, majd a visszaengedés után Z. R. visszazuhant a padozatra. A helyszínre kiérkező mentőorvos már csak a halál beálltát tudta megállapítani Z. R.-nél. 2. A munkabaleset észlelése, a belső információ A. T. észlelve az eseményt Z. R. földre zuhanását azonnal visszaengedte az emelővillát. A. T. és S. N. futó pillantást vetettek a mozdulatlanul földön fekvő munkatársukra. A látottak alapján elsősegélynyújtás részükről nem történhetett. A. T. az MH. Kft. bázisvezetőjét, S. N. pedig a szakszerviz ügyvezetőjét értesítette telefonon. A bázisvezető értesítette a mentőket és a rendőrséget, és ő is hívta a szakszerviz ügyvezetőjét. 3. A munkabaleset kivizsgálása A mentő gépkocsi percen belül a helyszínre érkezett. A mentőorvos csak a halál beálltát tudta megállapítani. A Rendőrség helyszínelői röviddel az értesítést követően a helyszínre érkeztek. A bázis vezetője a mentők, illetve a rendőrség megérkezéséig gondoskodott a baleset helyszínének lehatárolásáról. A rendőrségi helyszínelők másnap tájékoztatták a baleset helyszíne szerint területileg illetékes Munkavédelmi Felügyelőséget az eseményről. Az MH. Kft. bázisvezetője tekintettel arra, hogy nem az ő munkavállalójuk szenvedett munkabalesetet a kft.-vel szerződésben lévő munkavédelmi szakemberrel nem látta indokoltnak a kapcsolatot felvenni. A szakszerviz munkavédelmi szakembert nem foglalkoztatott, ilyen tevékenység ellátására jogosult szolgáltatóval szerződéses jogviszonyban nem állt. A rendőrség a helyszínelés során tanúként meghallgatta a targoncavezetőt, a bázisvezetőt, a szakszerviz munkatársát, S. N-t, valamint az ügyvezetőt. A munkabaleset helyszíne szerint területileg illetékes Munkavédelmi Felügyelőség felügyelői a baleset helyszínelési munkáit a baleset másnapján kezdték meg. A targoncavezető tanúvallomása alapján rekonstruálták az eseményt, helyszínvázlatot, fényképfelvételt készítettek, megvizsgálták az emelővillás toló-oszlopos targonca műszaki állapotát. Tanúként meghallgatták a bázisvezetőt. A helyszíni vizsgálat után a baleset körülményeinek tisztázása érdekében a vizsgálatot a szakszerviz székhelyén folytatták. Ellenőrizték a személyi tényezőkkel, valamint az Mtv.-ben meghatározott egyéb dokumentumokat. Tanúként meghallgatták S. N-t és az ügyvezetőt. A szakszerviz mint munkáltató mivel munkavédelmi szakembert nem foglalkoztatott a munkavédelmi felügyelő figyelemfelhívását követően ügyvédje segítségével néhány órán belül egy felsőfokú képesítésű munkavédelmi vállalkozóval kötött szerződést a halálos kimenetelű munkabaleset kivizsgálására. 9 E-Munkavédelem március, XIII. évfolyam 3. szám

10 4. A kivizsgálás megállapításai 4.1. Személyi tényezők Halálos munkabalesetet szenvedett munkavállaló A halálos munkabalesetet szenvedett munkavállaló középiskolai végzettséggel gépésztechnikus (klímagépész) képesítéssel rendelkezett. A munkáltató határozatlan idejű munkaszerződéssel (FEOR 3116 gépésztechnikus) foglalkoztatta Z. R-t. A halálos munkabalesetet szenvedett munkavállaló a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet szerinti munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton nem vett részt. Z. R. alkoholos befolyásoltságának megállapítására igazságügyi orvosszakértői vizsgálatot a rendőrség nem kezdeményezett. A targonca vezetője Reach Truck típusú 1,6 tonna teherbírású toló oszlopos villamos villástargonca kezelője A. T., az építőgép-kezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgép-kezelők képzéséről szóló 6/1980. (1. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet alapján kiadott 2. melléklet II. részben meghatározott targoncára érvényes építőgép-kezelői jogosítvánnyal rendelkezett. A rendőrség a targonca vezetőjénél alkoholszondás vizsgálatot is végzett, melynek eredménye negatív volt Egyéni védőeszköz A szakszerviz mint munkáltató munkavédelmi feladatokat ellátó szakembert nem foglalkoztatott, kockázatértékelésen alapuló egyéni védőeszköz-juttatási rend nem került meghatározásra. Munkaruhát, védőkesztyűt (MSZ EN 388), biztonsági lábbelit (MSZ EN ISO S1P), illetve DuraFlex MA04 kétpontos hevedert biztosított a munkavállalók részére. A két munkavállaló a munkaterületen a hibafeltárás során a DuraFlex MA04 kétpontos hevederzetet nem viselte Munkaeszköz A munkafolyamat során használt munkaeszköz kategóriába kell sorolni a személyemeléshez szabálytalanul igénybe vett Reach Truck típusú 1,6 tonna teherbírású toló oszlopos villamos villástargoncát, valamint a mm méretű EUR-1 rakodólapot (szabványa: UIC 435-2/EUR-1). Megállapításra került, hogy a targoncát az MH. Kft. a bekövetkezett baleset előtt nyolc hónappal előbb újonnan vásárolta, annak üzembe helyezése megtörtént. Valamennyi mozgásfunkció (haladás, emelés), kormányozhatóság, kifogástalan volt. Az EUR-1-es rakodólap elemei épek voltak, a villaágon nem mozdultak el A munkakörnyezet A raktártérben így az elpárologtató alatt is egyenletes, botlás-, csúszás- és akadálymentes volt a padozat. A baleset időpontjában 8 C fok volt a levegő hőmérséklete. A tárolótérben a mesterséges világítás megfelelt a látási követelményeknek, azonban az elpárologtató közvetlen közelében helyi világításként fejlámpát kellet használni. A Petzl PIXA 2 (20 méter világítótávolsággal, 30 lumen fényerővel rendelkező) fejlámpával történő munkaterület-megvilágítás nem befolyásolta a munkavégzést Egyéb dokumentációk A szakszerviz mint munkáltató kockázat értékeléssel nem rendelkezett. Írásban nem volt leszabályozva, milyen műszaki megoldást kellett volna alkalmazni a megrendelő MH. Kft-nél a magasban történő munkavégzés esetére. 5. A tevékenységgel összefüggésben megállapított hiányosságok 5.1. Munkáltató A balesetvizsgálat tanúmeghallgatás során megállapításra került, hogy a szakszerviz vezetője sem írásban, sem szóban nem határozta meg a megrendelő területén a magasban történő munkavégzés esetében a biztonsági követelményeket. A munkavédelmi oktatási tematikából nem volt megállapítható, hogy e vonatkozásban milyen képzésben részesültek a munkavállalók, nevezetesen nem volt megállapítható, hogy targoncával történő emelés személyi feltételeit megismerték-e, megismerhették-e a munkavállalók A balesetet szenvedett munkavállaló(k) A meghibásodott hűtőrendszer hibájának megállapítását végző munkavállalók nem kaptak megfelelő tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy az MH. Kft. területén a 10,8 m magasságban lévő elpárologtatónál a hibamegállapítást, -elhárítást hogyan hajthatják végre biztonságosan, ennek ellenére egészségüket, biztonságukat kockára téve targoncával emeltették fel magukat. A targoncavezető felé történő jelzésadás nem volt egyértelmű a klímaszerviz szakemberei részéről A baleset bekövetkezéséhez hozzájáruló targoncavezető A targoncavezető aki ötéves gyakorlattal rendelkezett jó szándékúan, de súlyosan megszegte a 47/1999. (VIII. 4.) GM-rendelettel hatályba léptetett Emelőgép Biztonsági Szabályzat pontjában foglaltakat, mert személyemelő nélkül emelte magasba a szakszerviz munkavállalóit Nem emelhet meg az emelőgéppel olyan terhet: amelyen személy tartózkodik, kivéve: a személy emelésére is alkalmas, illetve személytartóval rendelkező emelő gép; március, XIII. évfolyam 3. szám E-Munkavédelem

11 6. A munkabaleset okláncolata Hibameghatározás hűtőrendszeren. A hiba pontos helyét az elhárítás módját 10,8 m magasságban kell meghatározni. A szakszerviz megfelelő utasítást, eszközt nem biztosít a magasban történő munkavégzéshez. A szerviz munkavállalói a megrendelő kft. targoncavezetőjét megkérik felemelésükre. A targoncavezető nem zárkózik el a szabálytalan emeléstől. A rakodólapon álló munkavállalók leesés elleni védelme nincs megoldva. A targoncavezető és a felemelt munkavállalók közötti kommunikáció nem megfelelő (tanúmeghallgatása szerint nem hallja a szerelők állj kiáltását). Túlemeli az emelővillát, Z. R. feje a villa rács és az elpárologtató kerete közé szorul. A targoncavezető a villát visszaengedi, Z. R. a földre zuhan. Z. R a helyszínen életét veszíti. Kockázatértékelés, egyéni védőeszköz-juttatási rend elkészíttetése. 8. Munkavédelmi Felügyelőség intézkedése A szabálytalan munkafolyamat azonnali felfüggesztése, megtiltása. A kockázatértékelés elkészítésére kötelezés. Munkavédelmi bírság kiszabása mindkét cég részére (a MH Kft. felé a szabálytalan emelés megtűrése miatt). 9. A munkabalesethez kapcsolható munkabaleseti jegyzőkönyv E blokkjának kitöltése (Az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának i tájékoztatásában foglaltak figyelembevételével) 7. A munkáltató intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében A munkabaleset tanulságainak széles körű ismertetése. Munkavédelmi képesítésű szakember foglalkoztatása. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet szerinti munkaköri alkalmassági or vosi vizsgálat elvégeztetése valamennyi munkavállalónál. Megjegyzés 7.5. közvetlen kapcsolat a targoncavezető és a szerelésirányító között adó-vevő készülékkel Olvasóink kérdezték mi válaszolunk Az MSZ 1040 szabványú tűzoltó készülékek kivonása a használatból Kérdés Cégünknél a tűzoltó készülékek időszakos ellenőrzését saját hatáskörben végezzük el. Hallottam, hogy bizonyos típusú készülékeket a további használatból ki kell vonni. Melyek ezek a kézi tűzoltó készülékek, és mikortól nem lehet készenlétben tartani? Válasz A tűzoltó készülékekre vonatkozó szabványok változása miatt a régi, MSZ 1040 szabványú készülékeket december 31-ig mindenhol ki kellett vonni a készenlétben tartásból. Kivételt képez azonban valamennyi szén-dioxiddal oltó készülék. Ez az MSZ EN 3 szabvány 1994-es megjelenése miatt szükséges, ugyanis a régi szabványú hordozható tűz oltó készülékek élettartama eléri a maximális 20 évet. A tűzoltó készüléken megtalálható szabványjelölésből megtudhatjuk, ha régi szabványos készülékünk van. Minden készüléken megtalálható a szabványjelölés. Ez sajnos egyes esetekben nem túl jól látható vagy nagyon apró betűvel van feltüntetve. A címkét ellenőrizve, ha MSZ 1040-es felirat található a készüléken, akkor azt év végéig le kellett volna cserélni. Amennyiben MSZ EN 3 jelölés van a készüléken, akkor csak a szokásos éves karbantartásról (felülvizsgálat, hitelesítés stb.) kell gondoskodnunk a jogszabályok szerint. Ha nem találunk szabványjelölést egy készüléken, akkor azt jogszabályi előírások szerint nem tarthatjuk készenlétben. Mit tegyek, ha a készülék régi (MSZ 1040) szabványos? Mindenképpen be kell szerezni megbízható forgalmazótól MSZ EN 3 szabvány szerinti tűzoltó készüléket. 11 E-Munkavédelem március, XIII. évfolyam 3. szám

12 Kérjük, az alábbi szolgáltatást ajánlja cége munkaügyi vezetőjének figyelmébe! A Fórum Média Kiadó új, átfogó szolgáltatása: Munkaügyi, bérgazdálkodási és társadalombiztosítási audit! Kiadónk egy egyedülálló szolgáltatást bocsátott útjára, amelyet munkáltatók figyelmébe ajánlunk. A szolgáltatás kivételes jellege a problémák komplex kezelésében, a kérdések munkajogi, adó- és társadalombiztosítási szempontból való egyidejű megközelítésében és megoldásában áll. Munkajogász szakértőink a megbízók egyedi igényei szerint teljes munkajogi átvilágítást végeznek, amely során a munkaügyi dokumentáció átvizsgálásán és a hatályos jogszabályi előírásokhoz igazításán túl adótanácsadóink közreműködésével bérgazdálkodási tervet készítenek, amely segítségével a munkáltatók jelentős összegeket takaríthatnak meg. Szakértőink a problémás esetek megfelelő jogi kezelését és a megbízóink kérése szerint elkészített munkaügyi iratminták elkészítését követően azok meg felelő alkalmazása érdekében utánkövetést is végeznek, amelynek keretében megválaszolják kérdéseiket és szakmai támogatást nyújtanak az átmeneti időszakban. Miért érdemes igénybe venni a szolgáltatásunkat? A Munka Törvénykönyve a leggyakrabban változó jogszabály. A folyamatosan érkező újdonságok között elmélyült jogi tudás és speciális gyakorlati tapasztalat nélkül nem könnyű eligazodni. Munkajogász-ügyvédekből és adótanácsadókból álló szakértői csapatunk ebben nyújt a munkáltatók számára szakmai támogatást. Új, átfogó szolgáltatásunk a munkáltatók bérgazdálkodásának a racionalizálására, a jogszabályok által biztosított lehetőségek maximális kiaknázására fókuszál, amely komoly versenyelőnyt jelenthet a szolgáltatást igénybe vevő társaságoknak. Szolgáltatásunk színvonalára a szakértőink magas szintű jogi és közgazdasági tudása, valamint a sok éves tanácsadói és peres tapasztalata a garancia. Szolgáltatásunkról a hon lapon tájékozódhat részletesebben, amennyiben kérdése van, írjon a munkaugyikonzultacio@forum-media.hu címre! Az E-Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-Munkavédelem XIII. évfolyam, harmadik szám, március Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Budapest, Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Vezető szerkesztő: Petren Ágnes Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: Fax: forum-media@forum-media.hu Internet: Tördelés: M. C. Direct Kft. Nyomdai kivitelezés: Stanctechnik Kft.