A NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG EGÉSZSÉGTERVE

Átírás

1 2013 A NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG EGÉSZSÉGTERVE

2 A Nyírbátori Kistérség egészségterve Készült: Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás Elnökének megbízásából, NYÍRBÁTOR Édesanyák útja Készítette: INNOLINE CONSULTING KFT. DEBRECEN Péterfia út A kistérségi egészségterv elkészítése a TÁMOP-6.1.2/LHH/11/A MAGNÓLIA - Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben pályázat keretében valósult meg

3 Tartalomjegyzék Bevezető gondolatok... 6 Természeti és épített környezet A kistérség elhelyezkedése és települései Szegregátumok, gettósodott és gettósodó települések Közlekedési helyzet Levegőminőség Talajminőség, vízminőség, éghajlat Kommunális ellátás A kistérség gazdasági helyzetének jellemzése A kistérség elmaradottsága, besorolása A kistérség gazdasági fejlettsége Vállalkozások Mezőgazdaság Ipar A kistérség kulturális jellemzői A Nyírbátori kistérség lakosainak egészségi állapotát befolyásoló társadalmi-gazdasági determinánsok jellemzése Demográfia- A Nyírbátori kistérség népességstatisztikai elemzése Népesség száma, összetétele Népmozgalom A kistérség társadalomstatisztikai mutatói Iskolai végzettség Foglalkoztatás, jövedelem Munkanélküliség A gyerekes családok szegénységi kockázata, helyzete Lakás és lakhatás A Nyírbátori kistérség egészségi állapotát befolyásoló humán szolgáltatások bemutatása Humán szolgáltatások elérhetősége és jellemzői Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat Egészségügyi szolgáltatások Közoktatási intézmények és szolgáltatások Óvodák Iskolák Továbbtanulás

4 Pedagógiai szakszolgálat Civil szervezetek A Nyírbátori kistérség felnőtt lakosságának egészségi állapota Születéskor várható átlagos élettartam Halandósági adatok Haláloki struktúra Általános halandóság Daganatos megbetegedések okozta korai halálozás A keringési rendszer betegségei okozta korai halálozás A légzőrendszer betegségei okozta korai halálozás Az emésztőrendszer betegségei okozta korai halálozás A dohányzással összefüggésbe hozható okok miatti korai halálozás Az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható okok miatti korai halálozás Lakosság életmódjának jellemzése A kistérség gyermekeinek egészségi állapota Kora gyermekkori egészségi állapot jellemzése Várandósok egészségi állapota Újszülöttek és kisdedek egészségi állapota Iskoláskorúak egészségi állapota Általános iskola alsó tagozatos diákok egészségi állapota, egészségmagatartása Általános iskola felső tagozatos diákok egészségi állapota, egészségmagatartása Egészségfejlesztési stratégia Beavatkozási területek általános meghatározása Beavatkozási területek meghatározása az egészségfejlesztés területein A közösségi színtéren (kistérségi szinten) Az oktatási intézmények színterén A kistérségi egészségfejlesztés célkitűzései Fő egészségfejlesztési célok és eszközök Specifikus célok A betegségek megelőzését szolgáló programok, tevékenységek A MAGNOLIA pályázat programjainak konkrét célja Cselekvési terv, programok részletezése a közösségi színtereken Egészségnap rendezvénysorozat a kistérségben Kerékpártúra Életmódtábor

5 Cukorbetegek klubja Füst nélküli élet klubja Idősek klubja Krízis klub Életmód-sport klub Szülő klub Cselekvési terv, programok a MAGNÓLIA pályázat/támop-6.1.2/lhh/11/ keretében Táplálkozási magatartás készségek átadására szervezett programok Az vagy amit megeszel Közösségi FŐZŐ NAP Mobil program az egészséges táplálkozás biológiai, elméleti hátterét bemutató előadások a kistérség iskoláiban A lakosság rendszeres testmozgását elősegítő szabadidős programok megvalósítása Mozdulj rá, mozdulj már - közösségi szabadidős testmozgás Gyerünk el otthonról Aktív pihenés a szabadban kerékpártúra (2 alkalommal) Iskolai egészségnapok Dohányzást, alkohol- és drogfogyasztást megelőző programok megvalósítása Komplex, részben drogprevenciós képzés kortárssegítők számára Tanórán kívüli előadások alkalmas előadássorozat a kistérség lakosai számára, elsősorban éves diákok számára A lelki egészség védelmére/megőrzésére irányuló programok Tanórán kívüli előadások Az életvezetési kompetenciák fejlesztését célzó programok megvalósítása Tanórán kívüli előadások A családi életre való felkészülést támogató programok megvalósítása Tanórán kívüli előadások Csecsemőgondozás szakkörök A biztonságos szexuális életre való nevelést segítő programok megvalósítása Tanórán kívüli előadások Elsősegélynyújtási és baleset megelőzési programok megvalósítása Zárszó

6 Bevezető gondolatok Mielőtt az egészségterv kidolgozására rátérnénk, szükséges tisztáznunk, hogy mi is az egészség; mely tényezők felelősek ma a lakosság (az egyén) egészségi állapotáért; milyen a magyar lakosság egészségi állapotát tükröző epidemiológiai mutatók nagysága-, változása; miért fontos az egészségfejlesztés; hol van a szerepe a lakosság egészségi állapotának javításában. Mit is jelent az egészség? 1948-as megalakulásakor a World Health Organization (továbbiakban: WHO) azaz az Egészségügyi Világ Szervezet (továbbiakban: EVSZ) az egészséget a következőképpen definiálta: Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya". Az akkori és azóta is használt egészség definíció jó alapot képezett a betegség központú megközelítéstől való elrugaszkodáshoz. A fogalom azóta tovább bővült, hiszen tudjuk, hogy a teljes testi, lelki és szociális jóllét együttes megléte a mai társadalmakban nehezen teljesíthető. Marc Lalonde kanadai egészségügyi és népjóléti miniszter 1974-ben közreadott egy kiadványt, mely összegezte, hogy a környezet (strukturális megközelítés) és az emberi magatartás (életmód megközelítés) jobbítása a megbetegedés és idő előtti halálozás jelentős csökkenését eredményezné. Milyen tényezők befolyásolják egészségi állapotunkat? Fontos bármely színtéren tervezett interakció előtt górcső alá venni azon tényezőket melyek befolyásolják egy ország, közösség lakosainak egészségi állapotát. Ezek - egyik besorolás alapján- négy fő kategóriába tatoznak, és különböző arányban járulnak hozzá az egészség kialakításához és fenntartásához. A négy kategóriából az életmódbeli tényezők 43%-ban, a genetikai tényezők 27%-ban a környezeti tényezők 19%-ban és az egészségügyi ellátás csupán 11%-ban határozza meg egészségi állapotunkat. (1. ábra) 1. ábra: Az egészségi állapotot meghatározó főbb tényezők aránya 6

7 A fentebb említett négy területen belül számos mutató, úgynevezett egészségdetermináns befolyásolja az egészégi állapotot, főbb kategóriái a következők: jövedelmi támogatottság (jövedelmi viszonyok) társadalmi támogatottság (szociális ellátórendszer fejlettsége) iskolázottság foglalkoztatottsági és munkakörülmények (gazdasági helyzet) fizikai környezet magatartási életmódtényezők egészséges fejlődés (gyermekkor) egészségügyi szolgáltatások fejlettsége és elérhetősége genetikai (biológiai) tényezők kulturális sajátosságok A jó egészség elsősorban nem az egészségügyi szolgálaton vagy az orvoson múlik. Egészségi állapotunkat elsődlegesen mindennapi döntéseink, közvetlen környezetünk, a család, az iskola, a munkahely, a lakóhely határozzák meg. Mi is az egészségfejlesztés? A Lalonde riport új irányelvei és a még újabb törekvései valójában az 1986-os Ottawai Kartában kerültek nyilvánosság elé. Az Ottawai Karta - mint az egészségfejlesztés alapdokumentuma- alkotta meg a napjainkban is érvényes egészségfejlesztés fogalmát, alapelveit és annak öt célterületét, mely a következő: 1. Egészséget szolgáló közpolitika 2. Kedvező környezet kialakítása 3. A közösségi tevékenységek erősítése 4. Az egyéni képességek fejlesztése 5. Az egészségügyi ellátás átszervezése A kartában leírásra került az egészségfejlesztés fogalma, mely az a folyamat, amely módot ad az embereknek, közösségeknek egészségük fokozott kézbentartására és tökéletesítésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jóllét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy megfogalmazza és megvalósítsa vágyait, kielégítse szükségleteit, és környezetével változzék vagy alkalmazkodjon ahhoz. Az egészséget tehát, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. 1 Miért van szükség lakossági egészségfejlesztésre napjainkban? A XXI. század egészség-gazdaságtani tanulmányai bizonyítják, hogy a lakosság egészségi állapotának javulása nem pusztán következménye egy ország társadalmi gazdasági fejlődésének, de elengedhetetlen feltétele is. 1 Országos Egészségfejlesztési Intézet: Az egészségfejlesztés alapelvei, Letöltés helye: 7

8 Számos kutatás bizonyítja mindezidáig, hogy a magyar lakosság egészségi állapota kedvezőtlenül alakult, lemaradásunk - a legfontosabb egészségügyi mutatókat tekintve - (születéskor várható átlagos élettartam, korai halálozás, mortalitás, morbiditás) más európai országhoz képest számottevő 2,3 és jelentős országon belüli egészség egyenlőtlenségek is mutatkoznak. A várható átlagos élettartam mely kifejezi, hogy az adott év halandósági viszonyai mellett a különböző életkorúak még hány évi élettartamra számíthatnak átlagosan és mely mutató közvetett módon szintetikus indikátora a lakosság egészségi állapotának, életmódjának, életkörülményeinek, az egészségügyi ellátórendszer fejlettségének és környezet állapotának, amelyek a halandósági viszonyok legfontosabb tényezői. 4 Ezen mutatón belül az adott naptári évre vonatkoztatott születéskor várható átlagos élettartam azon életévek száma, amelyek születéstől kezdve átlagosan megélhetők lennének az adott évi korspecifikus halálozási arányszámok jövőbeni változatlan érvényesülése esetén. A születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban: KSH) adatai alapján az elmúlt 10 év vonatkozásában kismértékű emelkedést (3,34 év) mutatott, hiszen míg a 2001-ben születtetek átlagosan 71,33 évre számíthattak, addig a 2011-ben világra jöttek 74,67 éves élettartamban reménykedhetnek. 4 A hazai mutatóban észlelhető javulás ellenére meg kell, hogy állapítsuk, az Európai Unió 27 tagállamainak adataihoz viszonyítva sajnos szomorú kép tárul elénk. Az Európai Unió 27 országainak átlagához képest (79,98) a születéskor várható élettartam hazánkban 5 évvel (74,38) rövidebb volt 2010-ben. A hazai mutató vizsgálatakor azonban arra is fény derül, hogy jelentős nemi és területi egyenlőtlenségek vannak országon belül is, hiszen míg a 2011-ben született férfiaknak 70,93 életév jósolható, addig a nők több mint 7 évvel tovább élhetnek (78,23) korabeli férfi társaiknál. Magyarországon a lakosság születéskor várható élettartama 2011-ben a keleti és nyugati régiók között jelentősen eltért (Észak- Magyarország: 73,03 vs. Nyugat-Dunántúl: 75,14). Magyarország népesedési viszonyaira a XX. században a folyamatos változás, a demográfiai csúcsok és hullámvölgyek váltakozása volt jellemző. Az elmúlt évtizedekben azonban számos tanulmány hívta fel a figyelmet a népesség fogyására, 5,6,7 amelynek hátterében a halálozási aránynak az Európai Unióhoz képest évtizedek óta kedvezőtlen 2 WHO: European Health for All Database (HFA-DB), Frissítve: augusztus 3 Magyar Egészségvédő Liga, 2004., Letöltés helye: 4 Központi Statisztikai Hivatal (KSH): A társadalmi haladás mutatószámrendszere, Letöltés helye: 5 Enyedi György (szerk.): Meg lehet-e állítani Magyarországon a népességfogyást? Info-Társadalomtudomány, MTA, Molnár Tamás: Demográfiai jellemzők Magyarországon és az Európai Unióban, különös tekintettel a daganatos megbetegedések okozta halálozásra. Statisztikai Szemle, 6:545, Földvári Péter: A magyarországi demográfiai átmenet nemlineáris idősorelemzése. Demográfia 2-3: ,

9 alakulása, 5 és a természetes szaporodási arányszám csökkenése áll. A természetes szaporodás, fogyás az élveszületések és a halálozások különbözetét tartalmazza ezer lakosra számítva. Természetes szaporodásról akkor beszélünk, ha a születések száma meghaladja a halálozásokét (a mutató pozitív előjelű), ellenkező esetben természetes fogyásról van szó (a mutató negatív előjelű). A halálozások száma drasztikus mértékben meghaladja az élveszületések számát ( halálozás, élveszületés, (azaz /1000; természetes fogyás 2011-ben) 8, a lakosságra természetes fogyás jellemző 1981 óta ben tízezer újszülött fiúgyermek közül 54, a leánygyermekek közül 45 hunyt el 1 éves kora előtt. A csecsemőhalandóság mindkét nemre számított értéke 4,9 ezrelék volt, ami 0,4 ezrelékponttal volt alacsonyabb az előző évinél. 8 Megvizsgálva a lakosság haláloki struktúráját, régiós és megyei viszonylatban elmondhatjuk, hogy a mortalitási struktúrában nincs nagy eltérés ám a standardizált halálozási adatokat vizsgálva nagy területi különbségek mutatkoznak mind az országos, mind az Észak-Alföldi régió és ezen belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye adatait vizsgálva. A lakosság több mint 50%-a keringési rendszer okozta megbetegedés következtében, majd rosszindulatú daganatok okozta megbetegedésekben (25%) hal meg. A szív és érrendszeri megbetegedések és az általuk okozott halálozás kockázati tényezői között szerepel a magasvérnyomás-betegség, a cukorbetegség, a zsíranyagcsere- betegség, az elhízás, a dohányzás és az alkoholizmus, valamint az egészségtelen táplálkozás, és a mozgásszegény életmód. 9 A keringési rendszer okozta betegségekben 2009-ben Magyarországon 421,23 fő (standardizált halálozási arány 100 ezer lakosra vonatkoztatva) halt meg szemben EU 27 tagállamára számolt aránnyal, ami 226,55 fő. Az ichemias szívbetegség standardizált halálozási aránya Magyarországon 100 ezer lakosból 214,82 fő ellenben az EU 27 tagállamában 83,01 fő továbbá agyérrendszeri betegségben 90,83 fő míg az EU 27 tagállamában 53,91 fő szenvedett 2009-ben. 10 Az ország morbiditási adatait vizsgálva elmondható, hogy míg az EU 27 -ben 100 lakosra vonatkoztatva a daganatos megbetegedés incidenciája 488 fő volt, addig Magyarországon 813 új daganatos megbetegedést fedeztek fel a 2009-es évben. 10 A morbiditási adatok tükrözik, hogy a magyar lakosság keveset törődik egészségével, keveset mozog, helytelenül táplálkozik, magas a dohányosok és alkoholfogyasztók aránya Központi Statisztikai Hivatal (KSH): Népmozgalom, január december. Statisztikai tükör, 17:1-6, Letöltés helye: 9 Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ): A szív és érrendszeri betegségek megelőzésének és gyógyításának nemzeti programja, Letöltés helye: 10 WHO: European Health for All Database (HFA-DB), Frissítve: augusztus 11 Központi Statisztikai Hivatal (KSH):Egészségfelmérés (ELEF), Statisztikai tükör, 50:1-7,

10 A 2009-ben elkészített a magyar lakosságra reprezentatív országos egészségfelmérésből kiderül (továbbiakban: ELEF 2009), hogy a lakosság több mint 14 %-a rossznak vagy nagyon rossznak véli saját egészségi állapotát. 75,6 %-uk viszont helyesen úgy gondolja, sokat tehet saját egészségi állapotának javítása érdekében, ennek ellenére szembetűnő, hogy mégis a lakosság több mint fele túlsúlyos, vagy elhízott, alkalomszerűen vagy rendszeresen dohányzik 33%. 11 Miért jelentős a közösségi színtér az egészségfejlesztésben? Közösségek alatt az emberek olyan összefüggő hálózatait értjük, amelyek a lakóhelyük (település, szomszédság), a napi tevékenységüket legnagyobb mértékben kitöltő elfoglaltságuk (oktatási intézmények), munkájuk (munkahelyük), valamilyen életkori (idősek), demográfiai jellemzőik (nők), esetleg közös problémáikra közös válaszokat kereső (önsegítő csoportok) stb. dimenziók mentén szerveződnek. E közösségek léte egyrészt adottság (például azokon a színtereken, ahol az emberek a mindennapi életüket élik), másrészt valamilyen cél(ok) érdekében valóban önkéntesen, vagy kívülről inspirálva szerveződnek. Az egyén, elsődlegesen közösségi minták követésével alakítja viselkedését a különböző színterek szereplőjeként. A legfontosabb, életmódot veszélyeztető rizikóviselkedések a dohányzás, az aránytalan táplálkozási és mozgási (energia egyensúly) szokások, az alkoholfogyasztás minősége és mennyisége, valamint egyéb függőségek. Az életmód szempontjából is kiemelkedően fontos a biológiai, szervi adottságok és kortényezők mellett a társas kapcsolatok megléte (támogató közösség), az önismeret, önértékelés, a problémákkal való megküzdési képességek és az egyéni stressz-kezelési módok. A jelenlegi helyzeten csak akkor tudunk változtatni, ha az ország lakossága, munkavállalók intézmények, munkahelyek, a különböző civil és nem civil szervezetek, országon belül egy adott meghatározott területen élők (kistérségi lakosok) közösen cselekszenek az egyének és a közösség életminőségének javításáért. A közösségi színtér alapú egészségfejlesztés keretében eszköze: felvilágosító, ismeretterjesztő foglalkozások és közösségi programok - számos népegészségügyi probléma fókuszálására és javítására nyílik lehetőség. Ezen problémák relevanciája összhangban kell, hogy legyen elsősorban a térségben mutatkozó problémák rangsorával valamint a már az ezredfordulón megalkotott Nemzeti Népegészségügyi Program, majd később a Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére programokban megfogalmazott célkitűzésekkel. 10

11 Természeti és épített környezet A kistérség elhelyezkedése és települései A Nyírbátori kistérség az Észak-alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében helyezkedik el. A kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 11 kistérsége közül a második legnagyobb területű (696 km2), népessége szerint ( fő) viszont csak hatodik a rangsorban. A Nyírbátori kistérség négy másik szabolcsi kistérség közé ékelődik be, keleti - dél-keleti részén Romániával határos, délről Hajdú-Bihar megye határolja. A kistérségbe 20 település tartozik, ezek: Bátorliget, Encsencs, Kisléta, Máriapócs, Nyírbátor, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírlugos, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri és Terem. Közülük 3 rendelkezik városi ranggal, melyek: Nyírbátor ( fő), Nyírlugos (2701 fő) és Máriapócs (2042 fő). A tizenhét község majdnem harmada (6 település) 1000 főnél kisebb lélekszámú (Bátorliget, Nyírderzs, Nyírpilis, Ömböly, Penészlek, Terem), két nagyközség (Nyírbéltek, Nyírbogát) népessége 3000 fő körüli, a többi 9 falu (Encsencs, Kisléta, Nyírcsászári, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírmihálydi, Nyírvasvári, Piricse, Pócspetri) lakosságszáma fő között változik. A kistérség össznépessége a megyéhez és a régióhoz képest is jelentős mértékben fogy. 13 településen a lakosság száma csökkent 2011-ről 2012-re.(1. tábla) 11

12 1.tábla: A Nyírbátori kistérség településeinek lakossága (fő) és népsűrűsége (fő/km 2 ), január 1., január 1. TELEPÜLÉSEK Forrás: KSH (2012), *KSH adat 2012.január 1. A teljes lakosság (fő) A teljes lakosság (fő) 2012* Bátorliget Encsencs Kisléta Máriapócs Nyírbátor Nyírbéltek Nyírbogát Nyírcsászári Nyírderzs Nyírgelse Nyírgyulaj Nyírlugos Nyírmihálydi Nyírpilis Nyírvasvári Ömböly Penészlek Piricse Pócspetri Terem Népsűrűség (fő/km 2 ) 2012 A települések 90 százaléka (18 település) társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott. (2. tábla) A településeken mért munkanélküliségi ráta jelentősen meghaladja az országos átlagot. Nem véletlen, hogy a Nyírbátori kistérség az ország 174 kistérsége közül a 18. legelmaradottabb, a hátrányos helyzetet jelző komplex mutatójának értéke 2,03 (az országos átlag 2,90). 12 Húsz települése közül 18 társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, és az országos átlagnál jóval nagyobb munkanélküliségi rátával rendelkező (1. tábla). A települések 70 százalékának szegénységi kockázata 13 a legmagasabb kategóriába tartozik (10-es fokozatú); ez 14 települést jelent, köztük van Nyírlugos város is. 12 KSH (2008) Tájékoztató a kiemelten támogatott kistérségekről. 13 Az MTA Regionális Kutató Központja által számított érték. 12

13 További négy község (Bátorliget, Nyírbogát, Pócspetri, Terem) és egy város (Máriapócs) szegénységi kockázata 9-es fokozatú. Egyedül a kistérségi központ, Nyírbátor van valamivel kedvezőbb helyzetben (7-es fokozatú). (2. ábra) 2. tábla: A kistérség településeinek száma jogállás és társadalmi-gazdasági helyzet szerint Jogállás szerint Típus szerint Forrás: TEIR, REMEK adatbázis Települések száma, db. aránya, % Város 3 15 Község Kedvezményezett települések száma, db aránya, % Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott 2. ábra: A kistérség településeinek szegénység kockázati kódja (2005) Nyírbátor 7 Terem Pócspetri Nyírbogát Máriapócs Bátorliget Piricse Penészlek Ömböly Nyírvasvári Nyírpilis Nyírmihálydi Nyírlugos Nyírgyulaj Nyírgelse Nyírderzs Nyírcsászári Nyírbéltek Kisléta Encsencs Forrás: MTA RKK 13

14 Szegregátumok, gettósodott és gettósodó települések A jegyzői felmérések adatai alapján (2010. év) a nyírbátori kistérség nyolc település (Piricse, Nyírmihálydi, Encsencs, Nyírbéltek, Nyírvasvári, Nyírbátor, Kisléta, Penészlek) lakosságának legalább ötöde szegregáltan élő, társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetben lévő, többségében roma származású lakos. Fellelhető telepet azonban csak Encsencsen, Nyírbátorban, Nyírgyulajon és Nyírvasváriban jeleztek. (2. tábla). További 12 településen (Bátorliget, Kisléta, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírderzs, Nyírlugos, Nyírmihálydi, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem) a jegyzői adatlapok szerint nincsenek szegregált településrészek, négy másik településről pedig nincs adat. A KSH 2001-es felmérése szerint a Nyírbátori kistérség hét településén (Encsencs, Máriapócs, Nyírbátor, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírgyulaj, Nyírlugos) található összesen 18 szegregátum. 3. tábla: Szegregátumok jellemzői a kistérség négy településén, jegyzői jelentések alapján; január 1. Települések Encsencs Nyírbátor Nyírgyulaj Nyírvasvári Szegregátum Arany János, Károlyi, Bagolyvár utca Dobó, Táncsics, Vörösmarty utca Háztartás száma, (db) Lakosság 18 éven aluliak száma, (fő) Víz Csatorna Gáz Áram Közlekedés ellátottság megléte, hiánya Északi városrész van Tavasz, Nyírfa utca na na na na Bercsényi utca Piac, Ady, Jókai utca Kerekhalmi, Tulipán, Rózsa utca Vasvári P., Pilisi, Ságvári, Wesselényi utca Forrás: jegyzői adatlapok, Encsencs A jegyzői adatlapok összesítése alapján a települések szegregátumait a következők jellemzik: Encsencsen (2057 fő) a lakosság 42 százaléka (873 fő) él két szegregált részen, amelyek infrastruktúrájából a csatorna elvezetés kiépítése hiányzik. Tömegközlekedés elérhető egy kilométeren belül. Az Arany János, Károlyi, Bagolyvár utcai részen 110 háztartásban összesen 358 fő él és közel 60 százalékuk (207 fő) gyerek. A Dobó, Táncsics, Vörösmarty utcákban 162 háztartásban összesen 515 fő él, a gyerekek száma 224 fő. 14

15 A KSH a 2001-es népszámlálási adataira támaszkodva Encsencsen három szegregátum volt fellelhető (ábra), összesen 1426 fővel, amely a falu akkori népességének 70 százalékát jelentette. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 2001-ben a településrészeken százalék közötti volt. 3. ábra: Encsencs szegregátumai, Nyírbátor Forrás: KSH, 2001 (NFÜ) A fős Nyírbátorban a népesség ötöde (2548 fő, köztük 1097 gyerek) szegregáltan él a jegyzői adatlap szerint. A kiterjedt, népes Északi városrészben a településrész infrastruktúrája teljes illetve van elérhető tömegközlekedés is. Az itt élők (2498 fő) 43 százaléka 18 év alatti életkorral rendelkezik. A másik szegregátum (Tavasz és Nyírfa utca) ennél jóval kisebb: 11 háztartásban 50 fő él és közel a fele gyerek (22 fő). A KSH adatai szerint (2001) a kistérségi központban a népesség szintén ötöde (19%) élt a két egymástól jelentősen eltérő népességű szegregátumban (4. ábra), ahol az aktív korú népesség egyaránt mintegy háromnegyede (77-79%) nem rendelkezett munkajövedelemmel. Nyírbátor Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2009) a város Északi lakóterületét szociális rehabilitációs akcióterületként jelöli ki. Itt található a népesebb szegregátum (1.), amely a kisebb területtel (2.) együtt benne van a Stratégia részét képező antiszegregációs helyzetelemzésben és tervben (2001-es adatok alapján). Ez különböző intézkedéseket és célkitűzéseket tartalmaz a helyzet javítására, az ott élők kirekesztettségével járó egyenlőtlenségek csökkentése érdekében Nyírbátor Integrált Városfejlesztési stratégiája. 15

16 4. ábra: Nyírbátor szegregátumai, Forrás: KSH, 2001 (NFÜ) Nyírgyulaj Nyírgyulajon a helyi lehatárolás alapján három szegregátumban összesen 706 ember él, ötödük (22%) gyerek (156 fő). A 2037 fős falu lakosságának harmada (34%) lakott szegregált részen 2010-ben. Legnépesebb a Kerekhalmi, Tulipán, Rózsa utcai rész (372 fő), a gyerekek aránya 23 százalék (86 fő). A Piac, Ady, Jókai utcai szegregátum szintén nagy területű, itt 298 fő él, és a 18 éven aluliak aránya itt is alacsonynak mondható (20%). Mindkét településrészen hiányzik a gázellátás, a többi közmű viszont elérhető. A község legkisebb szegregátuma a Bercsényi utcában található. Itt 11 háztartásban 36 ember él, 27 százalékuk gyerek. A közművesítettség hasonló az előző két részhez, de tovább rontja a helyzetet, hogy tömegközlekedés nincs egy kilométeres körzetben. A KSH lehatárolás szerint is három szegregátum van Nyírgyulajon (5. ábra), és az arányok is hasonlók a jegyzői statisztikához: 2001-ben a község akkori népességének 31 százaléka (637 fő) élt szegregáltan. 5. ábra: Nyírgyulaj szegregátumai, Nyírvasvári Forrás: KSH, 2001 (NFÜ) A 2008 fős Nyírvasváriban egy 541 fős szegregátum fellelhető a jegyzői adatlap alapján, mely a Vasvári P., Pilisi, Ságvári, Wesselényi utcák által lehatárolt terület. A területen élő lakosság a település népességének több mint negyede (26,9%). A szegregáltan élők szintén 16

17 negyede (26%) gyerek. A településrész nem csatornázott, és tömegközlekedési lehetőség sincs a közelben. Nyírvasváriról nincsenek 2001-es KSH-tól származó adatok. Nyírlugos Négy település (Nyírlugos, Nyírbéltek, Máriapócs, Nyírbogát) esetében nincsenek jegyzői információk a szegregátumokról, így itt csak a 2001-es KSH lehatárolásokra tudunk hagyatkozni. Ezek alapján a 2001-ben 3006 fős Nyírlugos népességének harmada (1021 fő) lakott három szegregált településrészen. Közülük a Szabadságtelep a legnépesebb (549 fő) és az anyatelepüléstől legtávolabb eső. A másik két településhatáron található szegregált részen 94, illetve 378 fő lakott 2001-ben. Az aktív korúak százalékának nem volt rendszeres jövedelme a három telepszerű lakókörnyezetben. (6. ábra) 6. ábra: Nyírlugos szegregátumai, Nyírbéltek Forrás: KSH, 2001 (NFÜ) Nyírbéltek két szegregátumában összesen 955 ember élt 2001-ben (a teljes lakosság 32 százaléka). A különbségek jelentősek: a település észak-keleti részén lévő szegregátum (2.) lakóinak száma 894 fő, a munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 79 százalék volt. A másik részen (1.) viszont mindössze 61 fő lakik, ahol az aktív korúak kétharmadának (64%) nem volt rendszeres munkajövedelme 2001-ben. (7. ábra) 7. ábra: Nyírbéltek szegregátumai, 2001 Forrás: KSH, 2001 (NFÜ) 17

18 Máriapócs A kistérség egyik városában, Máriapócson a KSH lehatárolás szerint (2001) három szegregátum van, és az akkori adatok alapján a népesség ötöde (22%) élt ezeken a területeken. A legnépesebb szegregátumban (2.) 352 fő lakott, a másik kettő ennél jóval kisebb: a Kossuth, Dózsa utcai rész (1.) népessége 58 fő, a Szőlő utcai részé (3.) 55 fő volt. A munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya százalék között mozgott. (8. ábra) 8. ábra: Máriapócs szegregátumai, Nyírbogát Forrás: KSH, 2001 (NFÜ) Nyírbogáton szintén jeleznek szegregátumokat a KSH adatok: 2001-ben a 3284 fős község lakosságának tizede (11%) élt két közepes méretű szegregátumban. Istvántanyán (1.) 173 fő, a Jókai, Teleki, Hajnal utcai részen 189 fő élt, az aktív korú népesség egyaránt háromnegyedének (73-75%) nem volt munkajövedelme a 2001-es adatok alapján. (9. ábra) 9. ábra: Nyírbogát szegregátumai, Forrás: KSH, 2001 (NFÜ) 18

19 Közlekedési helyzet Napjainkban Magyarországon a közlekedési infrastruktúrában jelentős problémát okoz a közúthálózat minősége, és ebből a szempontból az Észak-alföldi régió helyzete igen kedvezőtlennek tekinthető. Az országos közúthálózat minőségét vizsgálva megállapítható, hogy: a burkolat állapotát és a pályaszerkezet teherbírását tekintve, a régió az utolsó helyek egyikét foglalja el, egyedül a felület egyenetlensége szempontjából jobb a helyzet; és a régió a főútvonal-hálózat szempontjából minden esetben előkelőbb helyet foglalt el, mint a mellékútvonal-hálózat vonatkozásában. A megközelíthetőség szempontjából a gyorsforgalmi úthálózat kedvezőtlen elérhetősége mellett, igen rossz a települések általános elérhetősége is. Az Észak-alföldi régió 27 kistérségéből csak öt tartozik az első két kategóriába, míg 15 sorolható az utolsó két csoportba, ezen kistérségek egyike a Nyírbátori is. (10. ábra) 10. ábra: A Nyírbátori kistérség hétköznapi közúti elérhetősége Forrás: Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, 2005 Az M3-as autópálya a megyeszékhelynél, Nyíregyházánál érhető el, amely mintegy 40 kilométerre fekszik a kistérségi központtól, Nyírbátortól. A kistérséget egyetlen főútvonal érinti, a fejletlen közúthálózat következtében Nyírderzs, Nyírpilis és Ömböly zsáktelepülések. A Nyírbátori kistérség hátrányos helyzetéhez hozzájárul, hogy Budapest mintegy három óra alatt érhető el közúton (nagyrészt autópályán), az országos átlag alig több mint két óra. A megyeszékhely (Nyíregyháza) közúti közlekedéssel 42 percre van a kistérségtől. (11. ábra) 19

20 11. ábra: A kistérség távolsága Budapesttől és a legközelebbi megyeszékhelytől/perc, Budapest Legközelebbi megyeszékhely Nyírbátori kistérség országos átlag Forrás: MTA KTI Erőforrástérkép A kistérség országos összehasonlításban kedvezőtlen elérhetőségi viszonyokkal rendelkezik. Településeinek Budapesttől való távolsága 263 és 350 km között alakul. Közúton a főváros átlagosan 3 óra alatt érhető el az M3 autópálya legutóbb átadott szakaszának köszönhetően, míg vasúton ugyanez a távolság 3 és 5 óra alatt tehető meg. A megyeszékhelytől, Nyíregyházától való távolság tekintetében Pócspetri helyezkedik el a legközelebb, mindössze 27 km távolságra, a legtávolabbi település a 70 km-re lévő Penészlek. Nyírbátor 37 km-re fekszik Nyíregyházától, így a két város között elhelyezkedő településekre a megyeszékhely vonzása jelentős. A megyeszékhely fél-egy óra alatt érhető el közúton, míg tömegközlekedéssel akár a 4 óra is lehet az utazási idő, különösen vonatkozik ez azokra a településekre, ahol nincs vasútállomás. (12. ábra) A kistérség településeiből mindössze hat (Máriapócs, Nyírbátor, Nyírcsászári, Nyírmihálydi, Nyírgelse, Nyírbogát) rendelkezik vasútállomással, illetve megállóhellyel. A többi településen a Szabolcs és Hajdú Volán Zrt. autóbuszjáratai biztosítják a közösségi közlekedést. A kistérségi központhoz, Nyírbátorhoz időben legközelebb, Nyírcsászári és Nyírvasvári helyezkedik, míg legtávolabb, Penészlek található. Ez az idő azonban lényegesen hosszabb tömegközlekedési eszközök igénybevétele esetén, azaz a centrumfunkciójú Nyírbátor megközelíthetősége és a város által nyújtott sokrétű szolgáltatások elérhetősége a kistérség többi településéről nem minden esetben kedvező. 20

21 12. ábra: A kistérség településeinek hétköznapi közúti elérhetősége, összeköttetése Levegőminőség Forrás: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Az ÁNTSZ beszámolója alapján az ipari légszennyezés nem jellemző a Nyírbátori kistérségre. A levegőminőség mutatói döntően a közlekedés okozta levegőszennyezést jelzik a térség vonatkozásában. A levegőt szennyező elemek közül a por hatása a legjelentősebb. A kistérség az Országos Meteorológiai Szolgálat évi összesítő értékelése alapján jó minősítést kapott. (13. ábra) 13. ábra: Országos Meteorológiai Szolgálat évi összesítő értékelése Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat,

22 Talajminőség, vízminőség, éghajlat A DK-Nyírség vízválasztója a Hajdúhadház Nyíradony Nyírbátor Nyírmada Záhony között található. Mivel jelentősebb domborzati különbségek nincsenek a DK Nyírség területén, ezért a folyóvíz eróziós tevékenysége igen csekély. Míg egykoron a Nyírséget kialakító folyók a területen folytak keresztül, addig ma már csak határfolyók veszik körbe a területet, így közvetlen folyóvízi kapcsolata megszűnt. Gyakran egyazon évben okoz gondot a belvíz és az aszály. Nyírbátor és térsége csak közvetetten tartozik a Tisza folyó vízgyűjtőjéhez, lefolyástalan terület, amely jelentős belvíz elvezetési gondok forrása. Talajvíz 2-10 méter mélyen helyezkedik el, erősen szennyezett ammóniával, nitrátokkal, nitritekkel. A szennyezettség mára elérte a második vízadó réteget, a harmadik réteg látja el a térséget ivóvízzel. Nagy rétegvíz készletek találhatóak a térség alatt m -nél mélyebb kutakból, nagy só tartalmú 70 O C-nál melegebb víz tör elő. Talajadottságok eltérőek, legjobb minőségűek a löszön kialakult csernozjom talajok. A talaj átalakulás jelenlegi folyamatait a szikesedés, sztyeppesedés, láposodás jellemzi. A DK-Nyírség területén előforduló leggyakoribb formák a következőek: 1. Löszös homok 2. Futóhomok 3. Gyepvasérc 4. Mésziszap, homokos mésziszapos, meszes-mésziszapos homok 5. Barnaföld A futóhomok a legelterjedtebb képződménye a DK-Nyírségnek. Szemcseméretét tekintve általában 0,32 0,1 mm, azonban előfordulnak benne 0,5 mm-es átmérőjű szemcsék is. A Nyírséget 2 részre oszthatjuk az alapján, hogy az adott területen milyen futóhomokformák alakultak ki. Így a Téglás Bököny Szakoly Nyírmihálydi Nyírgelse Nyírbogát Nyírbátor Mátészalka vonaltól É-ra az uralkodó formák a szélbarázdák, maradékgerincek, garmadák, deflációs mélyedések, míg ettől DK re, főleg szegélybuckák és fejletlen Ny i szárú parabola buckák fordulnak elő. A DK-Nyírség éghajlata hasonló az Alföldre jellemző éghajlatra, azzal a kicsiny eltéréssel, hogy a területéből szigetszerűen kiemelkedő Nyírségnek, sajátos éghajlati vonásai vannak. A Köppen-féle éghajlati beosztás szerint, amelyet Péczely György (1998.) könyvében is olvashatunk, a DK-Nyírség a meleg mérsékelten száraz, forró nyarú éghajlati térségbe tartozik. Az Alföld éghajlatától eltérő vonásai közé sorolható, hogy a tél zordabb, a nyár is hűvösebb, és az erdélyi hegyvidékhez való közelsége miatt, a napi és az évi hőmérsékleti ingadozás nem számottevő. A Nyírség több csapadékot kap, mint az Alföld többi része, hiszen érvényesül a csatornahatás, amelyet az okoz, hogy az Alföld ÉK-i része elkeskenyedik és a Ny-ról beáramló légtömegek az É-ÉK-Kárpátok előtt összetorlódnak. A légnyomás az egész területen alacsony, amely azonban ősszel és a nyár folyamán meg is 22

23 emelkedhet. Ezen a területen a szélviszonyok fontos szerepet játszottak és játszanak a felszín alakításában. Például a leggyakoribb szélirány Debrecenben NE, N, S, E, Nyírbéltek környékén főleg Ny-i szelek, a D-i területeken az északias irányú szelek az uralkodóak. (Borsy Z., 1961.) A csapadék mennyisége mm között mozog, amely a már említett csatornahatás következménye. A legtöbb csapadék nyáron hullik, míg ősszel mm között ingadozik. Áprilistól szeptemberig Nyírbátortól K-re a csapadék értéke elérheti a mm-t. Kommunális ellátás Nyírbátori kistérségben a vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány vonatkozásában (%) 2011-ben nem érte el a 63 %-ot. Országos viszonylatban ez a besorolási kategóriák alapján (6 kategória) a harmadik legalacsonyabbnak tekinthető. (14. ábra) 14.ábra: Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ban, Forrás: KSH, Az Észak- alföldi régióban az arány magasabb volt: 72,4%, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét vizsgálva az arány (72,4%) nem marad el a régiós adathoz viszonyítva, ám a kistérség mutatója alulmarad, mind a megyei, mind a régiós adatoknak (62,5%). A kistérség településeit vizsgálva legmagasabb az arány a kistérségi központban (Nyírbátor), az érték eléri a 78 %-ot, a kistérség többi településén azonban ennél az aránynál kedvezőtlenebb a mutató értéke. (4. tábla) 23

24 4. tábla: Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ban, a Nyírbátori kistérség településein, TERÜLETEK Vezetékes gázt fogyasztóháztartások aránya (%) Vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) Észak- alföldi régió 72,4 94,8 62,8 Szabolcs-Szatmár- Bereg megye 72,5 93,2 56,6 Nyírbátori kistérség 62,4 90,1 40,2 Nyírbátori kistérség települései Forrás: KSH, Nyírpilis 27,7 64,5 - Bátorliget 30,6 62,6 - Ömböly 45,0 65,0 - Penészlek 46,0 74,3 - Terem 46,4 74,2 - Piricse 51,5 79,8 - Encsencs 51,9 81,4 - Nyírmihálydi 52,5 88,1 67,2 Nyírgelse 53,5 86,5 - Nyírlugos 54,1 92,4 77,2 Nyírgyulaj 54,5 90,9 - Nyírbéltek 57,3 82,1 - Nyírcsászári 58,0 89,8 - Nyírbogát 58,1 97,4 - Nyírderzs 59,4 88,3 - Nyírvasvári 64,0 88,4 - Kisléta 68,8 93,9 - Máriapócs 69,9 90,3 73,9 Pócspetri 72,2 99,4 76,7 Nyírbátor 78,1 98,4 89,5 Vastag betűmérettel jelölve a kistérség városi ranggal rendelkező települései. Szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) Nyírbátori kistérségben a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) a lakásállomány vonatkozásában 2011-ben elérte a 90%-ot. Ez azonban országos viszonylatban a besorolási kategóriák (6 kategória) alapján a második legalacsonyabbnak tekinthető. (15. ábra) Az Észak- alföldi régióban az arány magasabb volt: 94,8%, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyét vizsgálva az arány (93,2%) nem marad el jelentős mértékben a régiós adathoz viszonyítva. A kistérség mutatója alulmarad, mind a megyei, mind a régiós adatoknak (90,1%). A kistérség településeit vizsgálva legmagasabb az arány Pócspetriben, az érték eléri a 99 %- ot, a kistérség többi településén azonban ennél az aránynál kedvezőtlenebb a mutató értéke. (4. tábla) 24

25 15. ábra: Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás a lakásállomány %-ban, Forrás: KSH, Nyírbátori kistérségben a közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) a lakásállomány vonatkozásában 2011-ben 40 % volt, ez azonban országos viszonylatban a besorolási kategóriák (6 kategória) alapján a harmadik legalacsonyabbnak tekinthető.(16. ábra) Az Észak- alföldi régióban az arány magasabb volt: 62,8%, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyét vizsgálva az arány (56,6%) jelentős mértékben elmaradt a régiós adathoz viszonyítva. A kistérség mutatója alulmarad, mind a megyei, mind a régiós adatoknak (40,2%). A kistérség településeit vizsgálva legmagasabb az arány a kistérségi központban (Nyírbátor), az érték eléri a 89%-ot, a kistérség többi településén azonban ennél az aránynál kedvezőtlenebb a mutató értéke. Meg kell azonban említeni, hogy a kistérség 20 települéből csak 8 település esetében (Nyírmihálydi, Nyírlugos, Máriapócs, Nyírbátor, Pócspetri) érhető el a szolgáltatás. (4. tábla) 16. ábra: Közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakás a lakásállomány %-ban, 2011 Forrás: KSH,

26 A kistérség gazdasági helyzetének jellemzése A kistérség elmaradottsága, besorolása Az Országgyűlés június 25-én új határozatot fogadott el a december 31-ig terjedő időszakra a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről. Kedvezményezett kistérségeknek minősülnek a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet szerint hátrányos helyzetű kistérségek, ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérségek. A hátrányos helyzetű kistérségeken belül azokat a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező kistérségeket, amelyekben az ország lakónépességének 15%-a él, leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek kell minősíteni. A Nyírbátori kistérséget a 311/2007 (XI.17.) kormányrendelet a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé sorolja. A kistérség társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott, fejlődési típusa szerint vidékfejlesztési térség, területfejlesztési szempontból a 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet valamint a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet szerint 174 kistérség vonatkozásában a 48 leghátrányosabb helyzetű kistérségek egyike. A hátrányos helyzetet jelző komplex mutatójának értéke 2,03 (az országos átlag 2,90) 15. Húsz települése közül 18 társadalmigazdasági szempontból elmaradott, és az országos átlagnál jóval nagyobb munkanélküliségi rátával rendelkező. Fontos megemlíteni a kistérség elmaradottságának leírása kapcsán, egyrészről azt, hogy a Nyírbátori a kistérségek rangsorolása esetében a 18. legrosszabban fejlett (174 kistérségből), másrészről a települések között is jelentősek a fejlettségbeli különbségek. Ezek a különbségek elsősorban a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális különbségekből, valamint a munkanélküliség arányából adódnak. A kistérség gazdasági fejlettsége A társadalom térbeli különbségeinek fő meghatározója a reálgazdaság; ennek teljesítményétől függ a térség társadalmának fejlődése. A gazdaság térszerkezetére ható főbb tényezők sorában a gazdasági teljesítőképesség, a foglalkoztatottság, valamint a gazdasági szervezetrendszer alakulását emelhetjük ki. A gazdasági teljesítőképességet jelző, leggyakrabban használt mutató a fajlagos bruttó nemzeti termék, a GDP. A gazdasági fejlettség térbeli összehasonlítására használt 2010.évi mutatója az egy főre jutó bruttó hazai termék, GDP- alapján az ország legfejlettebb régiója Közép- Magyarország, amit Nyugat- és Közép-Dunántúl követ. Az átlagtól számottevően elmaradva sorrendben Dél-Dunántúl és Dél-Alföld után Észak-Alföld és Észak- 15 KSH (2008) Tájékoztató a kiemelten támogatott kistérségekről. 26

27 Magyarország zárja a gazdasági fejlettségi rangsort. Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) előzetes évi regionális adatai a régiók közötti különbségek fokozódását, a Budapestet is magában foglaló Közép Magyarország gazdasági előnyének további növekedését jelzik, miközben a többi régió országos átlaghoz viszonyított teljesítménye a Dél-Dunántúl kivételével csökkent. Európai Uniós összehasonlításban Magyarország térségeinek elmaradása számottevő: a legjobban teljesítő Észak- Magyarország, a középmezőnyben Közép-Magyarország, a többi régió pedig az utolsó harmadban található. Az országon belüli fejlettségi különbségeket jelzi, hogy a főváros és a megyék rangsorában utolsó helyek egyikén álló Szabolcs- Szatmár- Bereg megye között ötszörös a különbség. Országos átlag feletti értékkel Komárom-Esztergom és Győr-Moson- Sopron megyék rendelkeznek, utolsó két helyen áll Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád megye. (17. ábra) 17. ábra: Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP),2010. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A Nyírbátori kistérség a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye számos kistérségével együtt évek óta stagnáló társadalmi, gazdasági helyzetben van. (18. ábra) 18. ábra: A kistérségek társadalmi, gazdasági helyzete, Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

28 Megvizsgálva az ezer lakosra jutó adózók számát láthatjuk, hogy az Észak-alföldi régióban az arányszám 420/1000 fő, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 12 fővel kevesebb (408 fő), de a Nyírbátori kistérség mind a régiós mind a megyei arány alatt marad, hiszen itt csupán 383 adózó jutott 1000 lakosra 2011-ben. Nincs jobb helyzetben a kistérség akkor sem, ha a személyi jövedelemadó mértékét vizsgáljuk meg egy állandó lakos függvényében. Ennek az aránya szintén a régiós viszonylatban a legmagasabb (94 ezer Ft.), majd a megye következik (93 ezer Ft.) és végül a kistérség 90 ezer Ft-tal zárja a sort. Ám azt is meg kell említeni, hogy mind az adózók arányában, mind az egy főre jutó személyi jövedelemadó mértékében kistérségen belül is nagymértékű különbségek mutatkoznak. Hiszen míg 2011-ben Nyírmihálydiban 1000 lakosra csupán 193 fő adózó jutott, addig Nyírcsászáriban ez a szám 440 fő volt. Hasonlóan nagy a szakadék a kistérség falvai között az egy főre eső személyi jövedelemadót megvizsgálva: legalacsonyabb a szám Nyírpilisen, ahol az egy főre eső személyi jövedelemadó Ft volt 2011-ben, míg a legmagasabb Nyírbátorban ahol Ft. (5. tábla) 5. tábla: Ezer lakosra jutó adózók száma, egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó mértéke, TERÜLETEK Adózók száma (fő)/1000 lakos Észak- alföldi régió ,8 Szabolcs-Szatmár- Bereg megye ,2 Nyírbátori kistérség ,1 Forrás: KSH, Nyírbátori kistérség települései Személyi jövedelemadó (ezer Ft) 1 állandó lakosra Nyírmihálydi Nyírpilis Encsencs Piricse Ömböly Penészlek Nyírderzs Kisléta Nyírgyulaj Nyírbéltek Nyírlugos Nyírvasvári Pócspetri Bátorliget Nyírgelse Máriapócs Nyírbátor Nyírbogát Terem Nyírcsászári Vastag betűmérettel jelölve a kistérség városi ranggal rendelkező települései. 28

29 Vállalkozások A Nyírbátori kistérségben működő vállalkozások ezer főre jutó száma 2010-ben 38,1% melynek 68,8%-a egyéni vállalkozás volt. Megyei viszonylatban a vállalkozások ezer főre jutó száma 2010-ben 50,3%, így Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a megyék rangsorában a 4. legrosszabb helyet foglalja el. (19. ábra) Összességében azonban nemcsak a vállalkozások viszonylag alacsony száma, hanem a foglalkoztatásban betöltött alacsony szerepük is problémát okoz: a vállalkozások közel 69%-át települési szinten működő egyéni (részben kényszer) vállalkozások alkotják; a vállalkozások 96%-a 10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató mikrovállalkozás. 19. ábra: Működő vállalkozások száma ezer lakosra, Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A külföldi érdekeltségű vállalkozások átlagos statisztikai állományának száma 2010-ben Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében 9610 fő, mely országos viszonylatban alacsony. A foglalkoztatottak nagy része, mivel ezek a vállalkozások főleg a megyeszékhelyen rendelkeznek telephellyel, nehezen elérhető a nyírbátori kistérség lakossága számára foglalkoztatottság növelése szempontjából. 29

30 A Nyírbátori kistérségben 2011-ben 277 különféle nonprofit szervezet működött, ezzel a régiós rangsor 6 kategóriájából a 3.-at foglalja el. (20. ábra) 20. ábra: A nonprofit szervezetek száma, Mezőgazdaság Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A gazdasági szerkezetre jellemző, hogy Nyírbátorban a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 5% míg az iparban 31%. Ez némileg eltér a kistérségi átlagtól, ha a vállalkozások foglalkozási tevékenységeit vizsgáljuk, melyben a mezőgazdaság szerepe 10,9%. (21. ábra) A mezőgazdaság a kiegészítő foglalkoztatási és jövedelemszerzési és a jövedelemkiegészítés lehetőségei miatt azonban lényegesen nagyobb szerepet tölt be a foglalkoztatásban. A földterületek hasznosítása legfőképp a legnagyobb arányú termőterület miatt jelentős (2012. évi megyei adatokat tekintve 489,8 ezer hektár) és az az erdőgazdálkodás területén célszerű (2012: 122,7 ezer hektár), mely területnagyságok országos viszonylatban igen kedvezőek. 21. ábra: A működő vállalkozásokból a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászatban tevékenykedők aránya, Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

31 Ipar Az iparban központi szerepet játszik a feldolgozó ipar, azon belül is a faipar, az élelmiszeripar és a könnyűipar. A mezőgazdasági feldolgozóipari kapacitások aránya is kiemelkedő, de emellett nagy jelentőséggel bír a gépgyártás és a könnyűipar is. NyírbátorI kistérségben az ipar jelentősége a foglalkoztatásban nem meghatározó. Az ipari alkalmazásban állók száma - a legalább 5 főt foglalkoztató szervezeteknél- Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében 2011-ben alacsonynak tekinthető (15 ezer fő), hiszen a szomszédos Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ez a szám elérte a 31 ezer főt. A működő vállalkozásokból a kistérségben iparral csupán 7,0% foglalkozott és foglalkoztatta a lakosságot a 2010-es adatok alapján. (22. ábra) 22. ábra: A működő vállalkozásokból az iparban tevékenykedők aránya (%), Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

32 A kistérség kulturális jellemzői Vendéglátás Szolgáltató szektoron belül a turizmus számára kedvező adottságokkal rendelkezik a kistérség, azonban még nincs kiépítve a megfelelő infrastruktúra és szolgáltatási háttér. Az 1000 lakosra jutó kereskedelmi szállásférőhely arány 19,1, mely a nyíregyházi kistérségi férőhely számmal közel azonos (19,7). (23. ábra) 23. ábra: Kereskedelmi szállásférőhely 1000 lakosra, Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH), 2013 A 2011-es adatokat figyelembe véve 8 kistérségi település rendelkezik kereskedelmi szálláshellyel, 1000 lakosra vonatkoztatva változó férőhely kapacitással (Máriapócson: 45,2, Nyírbogáton: 11, Nyírbátorban:46,8, Teremben: 6,4, Bátorligeten: 149,5, Piricsén: 15,3, Nyírgelsén 3,9, Penészleken 34,9 férőhely kapacitás jut 1000 lakosra). Ám átlagosan csak 6 településen van mutató arra vonatkozóan, hogy mennyi volt 2011-ben az átlagos tartózkodási idő (Bátorliget: 1,0, Penészlek: 1,0, Nyírbogát: 1,7, Máriapócs:1,8, Nyírbátor: 2,2, Piricse:2,0 éjszaka). 24. ábra: Szobakapacitás-kihasználtság a kereskedelmi szálláshelyeken, Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH),

33 25. ábra: A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái 1000 lakosra, Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH), 2013 A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái (529 éjszaka/1000 lakos) (25. ábra) tekintetében illetve a szobakapacitás-kihasználtsági adatokat (15,9%) vizsgálva (24. ábra) megállapítható, hogy az előzőekben bemutatott 1000 főre eső kereskedelmi szálláshelyek száma (19,1 férőhely) melett a kihasználtságuk elmarad megyei, és országos viszonylatban is. Turizmus A kistérség számos műemléki, természeti értékkel rendelkezik. A régió fő vonzerejét a természeti értékek és az azokból adódó táji, természeti, kultúrtörténeti örökség jelenti, továbbá a térség turizmusában kiemelkedő jelentőséggel bír a fesztiválturizmus. A rendezvényturizmusnak jelentős hagyományai vannak a régióban, minden évben jelentős számú fesztivált rendeznek, többségük művészeti (például néptánc-fesztiválok és színházi fesztiválok) vagy hagyományőrző, illetve gasztronómiai témájú, melyek helyi vagy regionális kisugárzásúak. A nemzetközi hírű rendezvények száma jelenleg kevés (pl.: Szárnyas Sárkány Hete). A vásárok, kiállítások, konferenciák nagyobb létszámú rendezvények elsősorban a megyeszékhelyekre és a kistérség központjára koncentrálódnak. 33

34 A Nyírbátori kistérség lakosainak egészségi állapotát befolyásoló társadalmi-gazdasági determinánsok jellemzése Az egészségi állapot döntően meghatározza, hogy az egyén milyen mértékben képes részt venni a társadalom életében, illetve hogyan képes bekapcsolódni a gazdaságba. A munkaképes népesség rendkívül magas halálozása a családokra gyakorolt negatív hatásán túl jelentős társadalmi veszteség is. Országon belül jelentős társadalmi, gazdasági és szociális területi egyenlőtlenségek léteznek, amelyeknek egészségi állapotot befolyásoló hatásai közismertek. A népesség egészségi állapotát, halandóságát döntően befolyásolja a genetikai adottság, az életmód, a gazdasági, társadalmi és magatartásbeli tényezők, a szűkebb és tágabb fizikai környezet állapota, valamint az egészségügyi szolgáltatások minősége és hozzáférhetősége. Az egészség meghatározásában az egyes tényezők súlya nem azonos. Demográfia- A Nyírbátori kistérség népességstatisztikai elemzése A demográfiai helyzet ismerete fontos, meghatározó a lakosság egészségi állapotának elemzésében. A Nyírbátori kistérség népessége január 1-én fő volt. A kistérséget 20 település alkotja, melynek összterülete meghaladja a 696 km 2 -t, ezzel a megyében a második legnagyobb kiterjedésű kistérség. A térségben egyedüliként Nyírbátor lakossága haladja meg a tízezer főt, népessége fő. A települések zöme fő közötti, az 1000 főnél kisebb népességű falvak száma: 6. Népesség száma, összetétele A Nyírbátori kistérség lakosságát 2011-ben a szabálytalan alakú kormegoszlást kifejező korfa jellemezte, mely szerint a gyermekkorú, valamint a 65 éven felüli népesség létszáma alacsony volt. A szabálytalan korfa az alacsony élveszületési és magas halálozási arány következménye. Legnagyobb létszámú a évesek korcsoportja férfiaknál és nőknél egyaránt. A születéskor a fiúk többen vannak, mint a lányok, azonban a férfiak magasabb korai halandósága miatt, ez az életkor előrehaladtával kiegyenlítődik, majd 55 év felett nőtöbblet alakul ki. A 65 éven felülieknél pedig már jelentősen magasabb lesz a nők aránya. (26. ábra) 34

35 26. ábra: A Nyírbátori kistérség népességének korösszetétele férfi-női többlet feltüntetésével január 1-jén Férfi Férfi többlet Nő Nő többlet Az öregedési index alapján, ami a lakosság idősödését hivatott kifejezni, a Nyírbátori kistérség a kedvezőtlen tendenciák ellenére még mindig a fiatalabb térségek közé tartozik ben 75 időskorú jutott száz gyermekre. A kistérségi öregségi index 2010-ben 74, a megyei 87, az országos 126 százalék volt. A Nyírbátori kistérségben a férfiaknál, a fiatalok aránya 2010-ben közel 10 százalékponttal volt magasabb, mint a 65 éven felüli férfiaké. A nőknél az elkövetkező években várhatóan megfordul a fiatalok és az idősek aránya. A fiatal fiúk aránya magasabb a lányokéhoz képest. Az idősebb korosztályban ennek éppen ellenkezője figyelhető meg, a 65 éven felüli nők aránya a férfiakhoz képest közel 8 százalékponttal volt nagyobb. (27. ábra) 35

36 27. ábra: A 15 év alatti és a 65 év feletti férfi és női lakosság %-os arányának változása a Nyírbátori kistérségben, % 25 A 15 év alatti férfiak részaránya A 15 év alatti nők részaránya A 65 év feletti férfiak részaránya A 65 év feletti nők részaránya A gyerekek (0-17 évesek) népességen belüli aránya 1990-ben (29%) és 2010-ben (23%) is 4-5 százalékponttal volt magasabb az országos arányoknál (25%, 18%). A 60 éven felüliek arányának változásában ugyanakkor eltérőek a tendenciák: a Nyírbátori kistérségben 20 év alatt mindössze 1 százalékponttal (16-ról 17%-ra) emelkedett a korcsoport aránya, míg az országban 4 százalékpontos volt az emelkedés (2010-ben népesség 23%-a 60 éves, vagy idősebb). (28. ábra) 28. ábra: A népesség kor szerinti összetételének megoszlása % (0-17 évesek, évesek és 60-x évesek állandó népességen belüli aránya), 1990 és ben 100% 80% % 40% % 0% Nyírbátori kistérség Magyarország 0-17 évesek évesek 60-x évesek Forrás: MTA KTI Erőforrástérkép Az egyértelműen látszik, hogy a kistérség népessége ellentétben az ország és számos térség lakosságával nem elöregedő, és közel negyede gyerek. A kistérségi gyerekek közül a 0-5 évesek a teljes népesség 6,8 százalékát, a 6-13 évesek a 10,2 százalékát, a éves korcsoport a 6 százalékát teszi ki. Összesen mintegy tízezer gyerek él a Nyírbátori kistérségben a 2010-es adatokat figyelembe véve. (6. tábla) 36

37 Ezer lakosra 2011-ben a kistérségben átlagosan 9,7 fő élveszületés és 11, 7 fő halálozás jutott. (8. tábla) 6. tábla: A települések 18 éven aluli lakónépességének főbb jellemzői korcsoportos megoszlása, január 1. TELEPÜLÉSEK Lakónépesség száma (fő) 18 éven aluliak száma (fő) aránya (%) 18 éven aluliak korcsoportonkénti száma(fő) 0-2 évesek 3-5 évesek 6-13 évesek évesek Roma népesség becsült száma(fő) Bátorliget Encsencs , Kisléta , Máriapócs , na Nyírbátor , Nyírbéltek , Nyírbogát , Nyírcsászári , Nyírderzs , Nyírgelse* , na Nyírgyulaj , Nyírlugos , Nyírmihálydi , Nyírpilis , na Nyírvasvári , Ömböly , Penészlek , Piricse , Pócspetri , Terem , Nyírbátori kistérség Forrás: jegyzői adatlapok. *TEIR adatbázis , A lakónépesség korösszetételét településenként vizsgálva a jegyzői statisztikák szerint igen különböző. Erősen elöregedő település Penészlek és Bátorliget, ahol a lakosság mindössze százaléka 18 éven aluli. Az országos átlagnál (2010-ben 18%) alig magasabb a korcsoport népességen belüli aránya Nyírbogát (19,6%), Terem (20,1%), Máriapócs (20,6%) és Pócspetri (20,8%) településeken. Tíz településen, a 18 éven aluliak aránya a kistérségi átlag (23,9%) körül van (21,4-25,5%), míg Encsencsen (29,4%), Piricsén (31,9%), 37

38 Nyírmihálydiban (40,8%) és Nyírpilisben 43,3%) jóval magasab. Utóbbi négy községben él a kistérségi gyerekek 28 százaléka (2925 fő), a három városban pedig további 37 százaléka. (6. tábla) Részletesebb korosztályi bontás szerint a Nyírbátori kistérségben a 0-2 évesek száma 1456 fő, a 3-5 éveseké 1658 fő. Az iskoláskorúak (6-13 évesek) száma 4434 fő, a éveseké 2731 fő. A települések éppen felében legfeljebb 50 kisgyerek (0-2 éves) él, a korcsoport száma fő közötti további nyolc településen, míg Nyírbátorban 538, Nyírmihálydiban 125 ilyen korú gyerek él. Ennek megfelelően az óvódás korúak (3-5 évesek) is Nyírbátorban (450 fő) és Nyírmihálydiban (213 fő) vannak a legtöbben, de fő közötti a számuk Encsencs, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírlugos és Piricse településeken. (6. tábla) A Nyírbátori kistérség lakosságának részletes, településenkénti korösszetételét láthatjuk az alábbi táblázatban. (7. tábla) 7. tábla: A Nyírbátori kistérség településeinek korcsoportok szerinti megoszlása (fő), január 1., január 1. TELEPÜLÉSEK 0-X* 0-X X Bátorliget Encsencs Kisléta Máriapócs Nyírbátor Nyírbéltek Nyírbogát Nyírcsászári Nyírderzs Nyírgelse Nyírgyulaj Nyírlugos Nyírmihálydi Nyírpilis Nyírvasvári Ömböly Penészlek Piricse Pócspetri Terem Forrás: KSH. (2012) *KSH. adat 2012.január 1. 38

39 A roma népesség számáról és arányáról a jegyzők becslése alapján vannak információink, de három településről (Máriapócs, Nyírgelse, Nyírpilis) nincsenek ilyen adataink, így a kistérségi összesítés a teljesség igénye nélkül készült el. A nyert adatok elemzésekor kiderül -a három település nélkül, hogy a Nyírbátori kistérségben mintegy 9100 roma él, ők a népesség ötödét (21%) teszik ki. A lakosság több mint fele roma Piricsén (54%) és Nyírmihálydiban (52%), azaz abban a két faluban, ahol a legmagasabb a gyerekek aránya is. Encsencsen, Nyírbélteken és Nyírvasváriban százalék közötti a cigányság aránya. Nyírbátor, Kisléta és Penészlek lakosságának ötöde (20-22%), Ömböly, Pócspetri, Nyírgyulaj, Nyírlugos, Nyírcsászári népességének mintegy tizede (9-13%) roma. Ennél is kevesebb cigány él Nyírderzsen és Nyírbogáton (egyaránt 7%), Bátorliget (4%) és Terem (2%) községekben pedig nincs számottevő cigány közösség (29. ábra). A jegyzői becslések szerint összességében nyolc olyan település van a kistérségben, ahol a roma népesség aránya eléri, illetve meghaladja a 20 százalékos kritikus határt. E fölött Havas Gábor szerint az elcigányosodás folyamata megállíthatatlanná válik, a nem cigányok elköltözése felgyorsul (Havas 1999). 29. ábra: A roma népesség becsült aránya a kistérség településein a teljes lakosságszámhoz viszonyítva (%), január 1. Nyírbátori kistérség 21 Piricse 54 Nyírmihálydi 52 Encsencs 40 Nyírbéltek 36 Nyírvasvári 30 Nyírbátor Kisléta Penészlek Ömböly Pócspetri Nyírgyulaj Nyírlugos Nyírcsászári 9 Nyírderzs Nyírbogát 7 7 Bátorliget 4 Terem Forrás: jegyzői adatlapok 39

40 A jegyzői becslések alapján a kistérségben élő gyerekek mintegy 44 százaléka cigány (nem számoltunk Máriapócs, Nyírgelse, Nyírpilis 0-17 éves népességével, ahonnan nincs adat a roma gyerekek számáról). A roma gyerekek aránya Piricsén a legmagasabb (84%), Encsencsen a gyerekek háromnegyede (78%), Nyírmihálydiban 60 százaléka, Penészleken (55%) és Nyírbátorban (46%) mintegy fele roma. Ez szintén jelzi a település és a helyi gyerekintézmények szegregálódását, gettósodását. A 11 évvel ezelőtti népszámlálás (2001) adatai alapján - számos kutatás valamint tanulmány szerint is igen alulbecslő a Nyírbátori kistérség roma lakossága a 2001-es népességnek csupán 9 %-a vallotta magát cigánynak. A hivatalos statisztika szerint a megyei átlag ekkor közel 5, az országos alig több mint 2 százalék volt. A Kemény István vezette reprezentatív cigány kutatás (2003) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a teljes népesség 7 %-ára becsüli a romák arányát, amely a 10 % feletti békési, borsodi, hevesi és nógrádi arányokhoz képest nem magas. 16 Népmozgalom Magyarország lakossága 1981 óta csökken, s közben folyamatosan elöregedik. A 2011 évi népszámlálás előzetes adatai alapján az elmúlt 10 év vonatkozásában a magyar lakosság száma 10 millió fő alá csökkent. (30. ábra) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakossága fővel volt kevesebb ( ) a 2002-es lakosságszámhoz képest ( fő). 30. ábra: A népesség számának alakulása Magyarországon, ezer fő/év Forrás: KSH, évi népszámlálás előzetes adatai, A Nyírbátori kistérség állandó népessége két évtized alatt (1990 és 2010 között) mintegy 7 százalékkal csökkent, 2010-ben fő. (31. ábra) Az utolsó öt évben több mint 2 ezer fővel lett kevesebb a népesség. A Nyírbátori kistérségben az élveszületések száma 2011-ben 408 fő, míg a halálozások száma 495 fő volt. 16 Kemény, Janky, Lengyel,

41 31. ábra: Állandó népesség változása a Nyírbátori kistérségben (fő), 1990 és 2010 között Forrás: MTA KTI Erőforrástérkép A népességben végbemenő változásokat egy meghatározott időtartamban a természetes népmozgalom {(meghatározói: élveszületés, termékenység, halálozás és szaporodás) 4. ábra} és a vándorlás (meghatározói: immigráció, emigráció, idegenforgalom) egyaránt jellemzi. Bár minden demográfiai jelenségnek van népegészségügyi vonatkozása, mégis az egészségügyi közállapotok szempontjából elsősorban a születéseknek és a halálozásoknak van relevanciája, 17 és ezen tényezők szorosan kapcsolódnak az egészségi állapothoz és így az epidemiológiához. A népesség szaporodása vagy fogyása az egy év alatt történő élveszületések és a halálozások alapján számítandó (a vándorlást figyelmen kívül hagyva). A népesség természetes fogyása hazánkban már több évtizedes folyamat. A feltüntetett ábra is jól szemlélteti, hogy ha a népességben végbemenő változások elemzésekor csak a természetes népmozgalmi adatokat (élveszületés, termékenység, halálozás és szaporodás) figyelembe véve ami persze epidemiológiai szempontból nem korrekt- azt kell, hogy mondjuk, a népesség csökkenő tendenciája írható le minden magyarországi megye vonatkozásában. (32. ábra) 17 Józan Péter: A természetes demográfiai jelenségek néhány jellegzetessége a rendszerváltás után, Népegészégügy évf. 4. sz 41

42 1000 főre jutó természetes szaporodás/fogyás 32. ábra: A természetes szaporodás (fogyás) alakulása Magyarországon es népszámlálási adatok tükrében a 2001-es adatokhoz viszonyítva, ezer fő/megye Forrás: KSH, évi népszámlálás előzetes adatai, A Nyírbátori kistérség természetes fogyása a magyarországi viszonyoknak megfelelő azonban attól kedvezőbb értékekkel bír (az élveszületések aránya magasabb, a halálozások aránya magasabb, mint az országos átlag). A kistérségben folyamatosan növekedett a természetes fogyás aránya, mára hasonló értékekkel bír, mint a megyei átlag. Az EU 15 tagállamaiban ellentétes tendenciák figyelhetők meg, itt folyamatos a növekedés. (33. ábra) 33. ábra: A természetes szaporodás/fogyás a Nyírbátori kistérségben, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében, az Észak-alföldi régióban, Magyarországon és az EU15 országok átlagában, EU15 Kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-alföldi régió Magyarország Évek 42

43 Azonban a természetes szaporodás/fogyás tekintetében jelentős települési egyenlőtlenségek is megfigyelhetőek, míg egyes településeken (7 település: Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírbátor, Piricse, Ömböly, Nyírderzs, Encsencs) a szaporodás eléri akár az 1000 lakosra vonatkoztatott 11,5 főt, addig a többi településen a fogyás (13 település: Penészlek, Kisléta, Nyírgelse, Nyírbéltek, Nyírlugos, Nyírvasvári, Pócspetri, Bátorliget, Nyírgyulaj, Nyírcsászári, Máriapócs, Nyírbogát, Terem, Nyírgelse) eléri akár a 20,8 fős arányt is. (8. tábla) 8. tábla: Ezer lakosra jutó élveszületések száma (fő), TERÜLETEK Élveszületés szám (fő) 1000 lakosra vonatkoztatva Halálozás szám (fő) 1000 lakosra vonatkoztatva Természetes szaporodás/fogyás 1000 lakosra Észak- alföldi régió 9,1 12,3-3,2-4,4 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 9,7 11,7-2,1-6,0 Nyírbátori kistérség 9,7 11,7-2,1-6,1 Nyírbátori kistérség települései Forrás: KSH, Belföldi vándorlás Belföldi vándorlás különbözet (fő) 1000 lakosra Nyírmihálydi 20,5 9,0 +11,5-2,0 Encsencs 14,8 4,6 +10,2-11,8 Ömböly 12,0 2,4 +9,6-4,8 Piricse 15,3 9,8 +5,5-31,1 Nyírpilis 15,9 11,0 +4,9-9,8 Nyírderzs 8,6 6,9 +1,7-25,8 Nyírbátor 10,8 10,3 +0,5-11,8 Penészlek 7,6 28,4-20,8 +54,5 Bátorliget 3,1 21,4-18,3-19,8 Terem 4,8 20,8-16,0-9,8 Nyírgyulaj 6,6 18,3-11,7-8,2 Máriapócs 5,8 17,0-11,2-1,9 Nyírvasvári 6,4 14,3-7,9 +2,1 Pócspetri 7,6 13,5-5,9 +1,2 Nyírcsászári 6,0 11,2-5,2-26,7 Kisléta 7,1 11,9-4,8 +6,5 Nyírbéltek 6,9 11,7-4,8 +4,0 Nyírbogát 7,6 11,7-4,1-0,4 Nyírgelse 9,7 12,6-2,9 +7,7 Nyírlugos 8,1 9,2-1,1-8,2 A születés és a halálozás kettősén kívül a népesség nagyságát a népmozgalom mértéke is alakítja. A vándorlás miatt bekövetkezett népességcsökkenés Magyarországon 2011-ben több mint 6 ezrelék volt. A belföldi vándorlás különbözet 1000 lakosra vonatkoztatva a régióban -4,4 fő volt, megyei szinten magasabb -6,0, a Nyírbátori kistérségben -6,1. Települések között jelentős különbözet mutatkozott (max. fogyás: -26,7; max. szaporodás: +54,5). (8. tábla) 43

44 A kistérség társadalomstatisztikai mutatói Iskolai végzettség Az elmúlt másfél évtizedben, a piacgazdaságra való áttérés időszakában lényeges változások jellemezték többek között az oktatás területét is. A rendszer rugalmasabbá vált, a képzési paletta közép- és felsőfokon is szélesedett, kínálata bővült, több lehetőséget kaptak az egyházak, valamint az alapítványok által fenntartott intézmények. Meghosszabbodott a tankötelezettség, először a 16. évre, majd (2004-től) a 18. Évre tolódott. Módosult az intézményi struktúra: a piaci és a társadalmi igények által motiváltan a szakmunkásképző intézmények jelentős része betagozódott egy szakközépiskolai intézménybe, vagy önállóan indított szakközépiskolai osztályokat, miközben a gimnáziumok egy része is felvállalt szakközépiskolai képzést. Ezzel egyidejűleg az oktatásban leginkább érintett 25 év alattiak korosztálya szinte folyamatosan csökkent, ennek ellenére azonban a közép-, de különösen a felsőfokú képzésben részt vevők száma lényegesen megemelkedett. Jól érzékelhető, hogy 1990 és 2005 között a középfokú szakképzés az érettségire épülő képzés felé tolódott el, a felsőoktatásban pedig az egyetemi, főiskolai szintű alapképzés mellett megjelent az akkreditált iskolai rendszerű szakképzés, és egyre nagyobb szerephez jut a szakirányú továbbképzés. A tanulmányi időszak meghosszabbodásához, a tanulók számának növekedéséhez hozzájárult az is, hogy a szakképzésben nőtt a képzés időtartama, kibővült a második szakmát, ill. a másoddiplomát szerzők köre. Az iskolai végzettségről szóló információk igen hiányosak. Egyrészt nincsenek adataink települési szinten, másrészt csak a 2001-es és 2005-ös mikrocenzus alapján tudjuk némileg érzékeltetni a kistérség népességének iskolázottságát. Eszerint 12 évvel ezelőtt a 18 éven felüli népesség 22 százaléka szerzett legalább érettségit a Nyírbátori kistérségben. Az országos átlag ekkor 38 százalék, míg a legkedvezőbb (fővárosi) mutató 59 százalék volt. (34. ábra) Ennek alapján 2001-ben a budapestiek végzettsége 2,7-szer, az országos átlag 1,7-szer volt magasabb a kistérség népességének iskolázottsági szintjénél. A 2005-ös mikrocenzus adataiból kiderül, hogy nem csak országrészek között, de a településnagyság alapján is jelentősek az eltérések akár egy megyén belül is. 44

45 34.ábra: A 18 éven felüli népességből a legalább érettségivel rendelkezők aránya (%), 2001 (népszámlálási adatok alapján) Nyírbátori kistérség országos átlag minimum érték (Bodrogközi kistérség) maximum érték (Bp.) Forrás: MTA KTI Erőforrástérkép, KSH 2011-es Népszámlálási adatok Az iskolázottsági szint termékenységre gyakorolt hatása kimutatható a termékenységi adatok iskolai végzettség szerinti alakulásából. Szembetűnő különbség a középiskolai érettségi megszerzését követően alakul ki. A középiskolai érettségivel, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők termékenysége közel azonos: a régióban 2005-ben száz 15 éves és idősebb nőre élveszületés jutott. Az általános iskola első évfolyamát sem végzett nőknél ugyanakkor ez az érték 257, a legalább általános iskolai végzettségűeknél pedig 177 volt. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek magasabb termékenységi mutatója másrészt azzal is indokolható, hogy a korábbi női generációk iskolai végzettsége alacsonyabb volt, illetve hagyományosan több gyermeket vállaltak. Hasonló okokra vezethető vissza a termékenység településtípusonkénti differenciáltsága, miszerint a községekben az átlagosnál magasabb, a városokban, illetve a megyei jogú városokban annál lényegesen alacsonyabb termékenység jellemző. A népesség, azon belül pedig a nők iskolai végzettség szerinti megoszlásában az utóbbi másfél évtizedet tekintve is jelentős változások figyelhetők meg. (9. tábla) 9. tábla: A népesség iskolai végzettsége, a megfelelő korúak (%) Iskolai végzettség 10 X évesből az általános iskola első évfolyamát sem végezte el 15 X évesből legalább általános iskola 8. Évfolyamát elvégezte 18 X évesből legalább középiskolai érettségivel rendelkezik 25 X évesből egyetem, főiskola stb. Oklevéllellel rendelkezik Népesség összesen Ezen belül: nő ,9 0,8 2,3 1,1 73,0 88,6 68,4 85,5 23,5 35,2 25,0 37,9 7,6 11,3 7,0 11,3 A fejlődést jól tükrözi, hogy a régió 18 éves és idősebb népessége körében a legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya az évi 23,5%-ról 2005-re 35,2%-ra, a diplomásoké pedig a 25 éven felülieket figyelembe véve 7,6%-ról 11,3%-ra nőtt. A népesség képzettségi szintjének emelkedésében, különösen az érettségizetteket tekintve a 45

46 nők szerepe számít kiemelkedőnek. A középiskolát végzettek aránya 2005-ben a nőknél már magasabb volt, mint a férfiak esetében, a felsőfokú végzettséget szerzőké pedig lényegében azonos. A közép-, de különösen a felsőfokú oktatásban részt vevők számának elmúlt másfél évtizedben történő számottevő bővülése még inkább tükröződik a fiatalabb korosztályok, illetve a foglalkoztatottak képzettségi szintjének emelkedésében. (10. tábla) 10. tábla: A foglalkoztatottak megoszlása a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint (%) Iskolai végzettség Általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb 7,2 0,6 Általános iskola 8..évfolyam 34,8 17,4 Középiskolai érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 26,3 31,3 Középiskolai érettségivel 21,7 31,8 Egyetem főiskola stb. 10,0 18,8 Ugyanakkor elmondható, hogy Észak-Alföld lakosságának iskolázottsági szintje továbbra is alacsonyabb az országosan jellemző átlagnál. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 18 év feletti lakosság csupán 33,7 %-a rendelkezett érettségi vizsgával, míg a települések szintjén ez egyre kisebb arányt mutat a település nagyságára vetítve. Tehát minél kisebb településen él valaki annál kisebb a valószínűsége annak, hogy érettségi vizsgával rendelkezzen.(35. ábra) 35. ábra: A 18 éves és idősebb népességből legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya (%), (mikrocenzus adatai alapján) Forrás: KSH, Az oktatási struktúra alakításában a másik külső kényszerítő erőt a munkaerő-piaci viszonyokhoz történő alkalmazkodás jelenti. A gazdaságszerkezet változása alakítja a 46

47 foglalkoztatás szerkezetét, amely az oktatási rendszerből kikerülők képzettségére nézve folyamatosan változó igénnyel jelenik meg. Legszembetűnőbb változás a klasszikusan termelő ágakban foglalkoztatottak számának és arányának jelentős visszaesése. A évi mikrocenzus adatai szerint a mezőgazdasági tevékenységet végzők aránya a régióban alig harmadára csökkent, így ezen a területen a foglalkoztatottak 6,6%-a dolgozott. A munkavállalók valamivel 31% feletti része ipari tevékenységet végzett, létszámarányuk szintén mérséklődött (4 százalékponttal). Ugyanekkor a szolgáltatás jellegű ágakban dolgozók aránya jelentősen, az évi 43%-ról 62%-ra emelkedett. Ez utóbbi területen a kereskedelem számít a legnagyobb (14%-os) foglalkoztatónak, ezt követi az oktatás, az országos átlagot meghaladó (10%-os) hányaddal. A gazdaság szerkezetének változása, a piacgazdaságra való áttérés főként a közép- és felsőfokú szakképzés irányultságát befolyásolhatja, a demográfiai folyamatok pedig legkorábban az óvodai ellátás, majd az általános iskolai kapacitások alakulására hathatnak. Foglalkoztatás, jövedelem Megyei adatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye foglalkoztatási és jövedelmi indikátorait vizsgálva megállapítható, hogy mind a régió, mind az országos adatok alatt marad. Foglalkoztatásra és jövedelemre vonatkozó adatok 2005-ből állnak rendelkezésünkre, mely adatok alapján a 100 foglalkoztatottra jutó inaktívak aránya meglehetősen magas, 103 fő volt. (36. ábra) Továbbá ugyanazen tendencia figyelhető meg, ha a foglalkoztatottakra az eltartottak arányát vetítjük, ami 106 főt jelentett 2005-ben. (37. ábra) 36. ábra: 100 foglalkoztatottra jutó inaktív (fő), Forrás: KSH,

48 37. ábra: 100 foglalkoztatottra jutó eltartott (fő), Forrás: KSH, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az országos álaghoz viszonyítva kiemelkedően rossz a 100 foglalkoztatottra jutó munkanélküliek száma ben 100 foglalkoztatottra 26 fő munkanélküli jutott. (38. ábra) 38. ábra: 100 foglalkoztatottra jutó munkanélküli, Forrás: KSH, A foglalkoztatottak ágazati elhelyezkedéséről is képet kapunk a 2005-ös felmérésekből, e szerint 100 foglalkoztatottból mezőgazdaságban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csupán 5 fő dolgozott (39. ábra), az iparban; építőiparban 31 fő (40. ábra), továbbá a foglalkoztatottak többsége különböző szolgáltatásokban dolgozott (100 főből 65 fő) melyet a 41. ábra szemléltet. 48

49 39. ábra: 100 foglalkoztatott közül mezőgazdaságban dolgozik, Forrás: KSH, ábra: 100 foglalkoztatott közül az ipar, épitőiparban dolgozik, Forrás: KSH, ábra: 100 foglalkoztatott közül szolgáltatásban dolgozik, Forrás: KSH,

50 Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2011-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legalacsonyabb, 160 ezer forint, míg Békésben meghaladta a 163 ezret, Somogyban a 164 ezret, Zalában a 169 ezret. Budapesten és Győr-Moson-Sopon megyében több mint félszer magasabb volt a megyei átlagnál az arány (Budapest: 277 ezer, Győr-M-S m.: 207 ezer). (42. ábra) 42. ábra: Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, 2011 Kistérségi adatok Forrás: KSH, A Nyírbátori kistérség foglalkoztatási és jövedelmi helyzete hasonlóan más hátrányos helyzetű kistérségekhez jóval kedvezőtlenebb mind a megyei, mind az országos átlagnál. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (továbbiakban: NFSZ) adatai alapján a kistérség foglalkoztatási rátája (40,8%) 5,5 százalékponttal alacsonyabb a megyei (46,3%), és 14,6 százalékkal az országos mutatónál (55,4%). (43. ábra) A 2003 és 2010 közötti tendenciák minden szinten csökkenők, stagnálók. (43. ábra) A Nyírbátori kistérség 40,8 százalékos foglalkoztatási aránya (2010) mintegy 11,5 ezer hivatalosan foglalkoztatott embert jelent a 44 ezer fős kistérségben (az NFSZ adatai alapján). 50

51 43. ábra: Foglalkoztatási ráta változása a Nyírbátori kistérségben, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében és Magyarországon (%), 2003 és 2010 között, a évesek vonatkozásában ,1 56,9 57,3 55,4 55,4 47,2 48,3 46,6 45,7 46, ,6 40,3 39,5 40, Nyírbátori kistérség Szabolcs megye Magyaro. Forrás: NFSZ A kistérség aktivitási rátája az alacsony foglalkoztatásból is adódóan szintén alacsonyabb a megyei és az országos átlagoknál és 2010 között, ha csak minimális különbséggel, de a Nyírbátori kistérségben emelkedett legnagyobb mértékben az aktivitási ráta (2010-ben 51,4%). Ez azonban az utolsó adatévben még mindig 5, illetve 10 százalékponttal rosszabb a megyei (55,9%) és az országos (62,4%) mutatónál (44. ábra), így az utolsó adatévben (2010) inaktív ember élt a kistérségben. 44. ábra: Aktivitási ráta változása a Nyírbátori kistérségben, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében és Magyarországon (%), 2003 és 2010 között, évesek vonatkozásában ,6 61,4 61,9 61,5 62, ,6 46,7 53,7 54,1 47, ,6 55,9 50,6 51, Nyírbátori kistérség Szabolcs megye Magyaro. Forrás: NFSZ A kistérség foglalkoztatási helyzetére vonatkozó részletes hivatalos statisztikák szintén csak a népszámlálás adatiból állnak rendelkezésre ben a Nyírbátori kistérségben a 100 háztartásra jutó foglalkoztatottak száma 9 fővel meghaladva az országos minimum értéket 106 fő volt, amely az akkori országos átlagnál (115 fő) 9 fővel volt alacsonyabb érték. 51

52 2001-re az országos mutató 20 százalékkal, a kistérségi mutató ennek kétszeresével (42%) romlott (2001-ben 64 fő). (45.ábra) A 100 foglalkoztatottra jutó eltartottak száma a kistérségben 11 év alatt (1990 és 2001 között) 45 százalékkal emelkedett: 2001-ben 150 eltartott jutott 100 foglalkoztatottra. Ez alig valamivel jobb, mint az ebből a szempontból legrosszabb helyzetű Baktalórántházai kistérség mutatója (157 fő). Az országos érték 2001-ben 76 fő volt, és a romlás 11 év alatt ezen a szinten a kistérségi 45%-hoz képest alacsonyabb, 12 százalékos. (45. ábra) 45. ábra: 100 háztartásra jutó foglalkoztatottak és 100 foglalkoztatottra jutó eltartottak száma, fő 1990, Nyírbátori kistérség országos átlag minimum érték maximum érték Nyírbátori kistérség országos átlag minimum érték maximum érték háztartásra jutó foglalkoztatottak száma 100 foglalkoztatottra jutó eltartottak száma Forrás: MTA KTI Erőforrástérkép A Nyírbátori kistérségben működő vállalkozások ezer főre jutó száma 2010-ben 38,1% melynek 68,8%-a egyéni vállalkozás volt. Megyei viszonylatban a vállalkozások ezer főre jutó száma 2010-ben 50,3%, így Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a megyék rangsorában a 4. legrosszabb helyet foglalja el. Ez persze közel nem jelenti azt, hogy a megye és a kistérség vállalkozásainak többsége működő, prosperáló és számottevő munkaerőt foglalkoztató gazdasági szervezet lenne. Megvizsgálva az ezer lakosra jutó adózók számát láthatjuk, hogy az Észak-alföldi régióban az arányszám 420/1000 fő, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 12 fővel kevesebb (408 fő), de a Nyírbátori kistérség mind a régiós mind a megyei arány alatt marad, hiszen itt csupán 383 adózó jutott 1000 lakosra 2011-ben. Nincs jobb helyzetben a kistérség akkor sem, ha a személyi jövedelemadó mértékét vizsgáljuk meg egy állandó lakos függvényében. Ennek az aránya szintén a régiós viszonylatban a legmagasabb (94 ezer Ft.), majd a megye következik (93 ezer Ft.) és végül a kistérség 90 ezer Ft-tal zárja a sort. Ám azt is meg kell említeni, hogy mind az adózók arányában, mind az egy főre jutó személyi jövedelemadó mértékében kistérségen belül is nagymértékű különbségek mutatkoznak. 52

53 Hiszen míg 2011-ben Nyírmihálydiban 1000 lakosra csupán 193 fő adózó jutott, addig Nyírcsászáriban ez a szám 440 fő volt. Hasonlóan nagy a szakadék a kistérség falvai között az egy főre eső személyi jövedelemadót megvizsgálva: legalacsonyabb a szám Nyírpilisen, ahol az egy főre eső személyi jövedelemadó Ft volt 2011-ben, míg a legmagasabb Nyírbátorban ahol Ft. (lásd: A kistérség gazdasági fejlettsége fejezet) A lakosság jövedelmi helyzetére közvetetten utal a személygépkocsik száma: 2011-ben a kistérség 1000 lakosára 241 személyautó jutott, azaz majdnem minden negyedik embernek volt ekkor autója. Az országban közel minden harmadik ember rendelkezett személygépkocsival 2011-ben, a megyei átlag alacsonyabb (250,8 db) a régiós átlaghoz, mely viszont alig volt jobb a Nyírbátori kistérség mutatójánál. (46. ábra) 46. ábra: 100 lakosra jutó személygépkocsik száma(db), ,4 252, Nyírbátori kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Észak-alföldi régió Forrás: KSH, 2013 A jegyzők által visszaküldött adatlapokból vannak információink a településeken élők foglalkoztatottságáról, illetve aktivitásáról. Egy településről (Nyírcsászári) viszont itt is hiányoznak az adatok, és ebben az esetben elektronikus adatbázisból sem tudtuk pótolni a hiányokat. Több településről egy-egy adattípusról nem érkezett információ. Mindenesetre Máriapócs, Nyírgelse és Nyírmihálydi nélkül a Nyírbátori kistérség 17 településén a jegyzői statisztika alapján a január 1.-ei állapot szerint összesen 9493 fő a foglalkoztatottak száma. Ez a éves népesség mintegy harmadát jelenti. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Nyírbátori Kirendeltségének tájékoztatása szerint egyébként 2010-ben a éves népesség közel fele (47,6%) gazdaságilag inaktív volt a kistérségben. A települési adatok a jelentős adathiányok miatt igen korlátozott összesítéséből az látszik, hogy a Nyírbátori kistérségben 6437 nyugdíjas, 1813 gyermekgondozási ellátásban részesülő szülő, 4741 nappali tagozatos tanuló és további 1907 inaktív ember él. (11. tábla) 53

54 Az talán érzékelhető, hogy még így is jelentős azokba a csoportokba tartozók száma, akik nem rendelkeznek munkabérrel, fizetéssel, bevételük (vagy annak jelentős része) transzferekből származik. 11. tábla: A településeken élő foglalkoztatottak, nyugdíjasok, gyesen lévők, tanulók és egyéb inaktívak száma településenként (fő), január 1. Települések Foglalkoztatottak száma (fő) Nyugdíjasok száma Gyermekgondozási ellátásban részesülők száma (fő) Tanulók száma (fő) Egyéb inaktívak száma (fő) Bátorliget Encsencs Kisléta Máriapócs na na na na na Nyírbátor Nyírbéltek Nyírbogát Nyírcsászári Nyírderzs Nyírgelse na na na na na Nyírgyulaj Nyírlugos Nyírmihálydi na 296 na 350 na Nyírpilis 90 na na Nyírvasvári Ömböly na Penészlek Piricse na 205 na Pócspetri na Terem Nyírbátori kistérség Forrás: jegyzői adatlapok A foglalkoztatási helyzetet közvetve jelzi, hogy mennyi és milyen foglalkoztatási kapacitással rendelkező gazdasági szervezet, vállalkozás működik a kistérség településein. Ezekről szintén a jegyzői adatlapok adnak tájékoztatást azzal együtt, hogy négy település esetében (Máriapócs, Nyírgelse, Nyírmihálydi, Nyírpilis) elektronikus adatbázisból (TEIR), 2010-es adatokkal kellett pótolni a hiányokat. A települési adatok összesítése szerint 3140 vállalkozás működik a Nyírbátori kistérségben. Legtöbb a kistérségi központban (1937 db), de jelentős a számuk Máriapócson (355 db), Nyírmihálydiban (207 db) és Nyírgelsén (159 db) is. (Hozzá kell tenni, hogy az adatbázisból származó adatok a regisztrált vállalkozásokat jelzik, amelyek nem feltétlenül működnek, így az összehasonlítás itt is csak korlátozottan lehetséges). 54

55 Az azonban elég jól látható, hogy a vállalkozások döntő többsége kisvállalkozás, legfeljebb 50 foglalkoztatottal. Összesen 18 olyan vállalkozás működik a kistérségben, amely 50 és 250 fő közötti létszámmal dolgozik, és ennél nagyobb cég a statisztika alapján nincs. Igaz, az ismeretlen számú munkaerőt foglalkoztató vállalkozások száma a kistérségben 125, de valószínűsíthető, hogy ezek sem tartoznak a nagy foglalkoztatók közé. (12. tábla). Az öt legnagyobb foglalkoztató a Nyírbátori Munkaügyi Kirendeltség szerint Nyírbátorban működik (Coloplast, Bátor Coop, Unilever, MSK, Gastor). 12. tábla: A településeken működő vállalkozások száma a foglalkoztatottak száma szerint és összesen (db, fő), január 1. Vállalkozások száma fő ismeretlen Település 0 fő 1-9 fő fő Összesen fő feletti számú foglalkoztatottal Bátorliget Encsencs Kisléta Máriapócs* na Nyírbátor Nyírbéltek Nyírbogát Nyírcsászári Nyírderzs Nyírgelse* na Nyírgyulaj Nyírlugos Nyírmihálydi* na Nyírpilis* na Nyírvasvári Ömböly Penészlek Piricse Pócspetri Terem Nyírbátori kistérség Forrás: jegyzői adatlapok. * TEIR adatbázis. Munkanélküliség Megye adatok Munkanélkülinek (állástalanok) hívunk minden olyan személyt, aki egy adott időpontban képes és akar is dolgozni, mégsem talál munkát. A közgazdaságtan megfogalmazása szerint a munkanélküliek és a foglalkoztatottak, vagyis a munkaerő piacán jelen lévők együttesen 55

56 alkotják a munkaerő-állományt. Különbséget kell tennünk a regisztrált és a nem regisztrált munkanélküliek között. Előbbiek az illetékes állami hatóságnál Magyarországon a lakóhelyükhöz tartozó munkaügyi hivatalnál bejelentkezve, egyrészt az állam számára is figyelemmel kísérhetőek, másrészt jogosultak az úgynevezett munkanélküli-ellátás(ok) igénybevételére. Utóbbiak ezzel szemben nem regisztráltatják magukat sehol, így támogatást sem vehetnek igénybe és számuk sem határozható meg pontosan. Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a munkanélküliek száma országos viszonylatban meglehetősen magas. Több mint 40 ezer ember volt munkanélküli 2011-ben a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. (47. ábra) 47. ábra: Munkanélküliek száma (fő), Forrás: KSH, Az aktivitási arány tekintetében sem volt a megye országosan kiemelkedő helyen, sőt az 5 kategóriából a második legrosszabb helyet foglalta el az 52,1 %-os aktivitási aránnyal ben. Az aktivitási arány országos vizsgálatakor szembetűnik, hogy meglehetősen nagy szakadék van az Északkeleti és az Északnyugati megyék tekintetében, hiszen 2011-ben az aktivitási arány akár 5%-al is magasabb volt Nyugaton. (48. ábra) 56

57 48. ábra: Aktivitási arány (%), Forrás: KSH, A munkanélküliségi ráta nem más, mint a munkanélküliek számának és a munkaerőállománynak a hányadosa, százalékos formában kifejezve. Minnél alacsonyabb a ráta, annál inkább betöltöttek a különböző foglalkozások, állások. A 49. ábrán látható, hogy a Szabolcs- Szatmár-Bereg megye munkanélküli rátája magas 18,4%-ék ellenben a nyugati Győr-Moson- Sopron megyével, ahol csupán 6,3% volt. 49. ábra: Munkanélküliségi ráta, Forrás: KSH, Megvizsgálva az aktív korúak (15-74 évesek) foglalkoztatottsági rátáját a 2011-es adatok alapján hasonlóan szomorú képet kapunk, mint az előzőekben bemutatott indikátorok tekintetében. Az aktív korúak (15-74 évesek) foglalkoztatottsági rátája 2011-ben Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében nem érte el az 50%-os szintet (42,5%). (50. ábra) 57

58 50. ábra: A évesek foglalkoztatottsági rátája, Forrás: KSH, Ha egy szűkebb életkori csoportot vizsgálunk (15-64 éves korcsoport) -és így kizárjuk a nyugdíjas életkorral rendelkező lakosságot- sem lesz sokkal jobb az arány, hisz csupán 4 %-os emelkedést tapasztalunk és a ráta még így sem éri el az 50%-os szintet (46,8%). (51.ábra) 51. ábra: A évesek foglalkoztatottsági rátája, 2011 Kistérségi szint Forrás: KSH, A Nyírbátori kistérség hivatalos munkanélküliségi rátája (15-64 évesek) (20,7%) 2010-ben közel kétszerese volt az országosnak (11,2%), és 3,5 százalékponttal haladta meg a megyei mutatót (17,2%) (NSZF) (52. ábra). A tendenciákban nincs jelentős különbség: ahogyan az országos és a megyei, úgy a kistérségi munkanélküliség is jelentősen nőtt 2003 és 2010 között. Az országos ráta ebben az időszakban éppen kétszeresére emelkedett, a kistérségi 58

59 munkanélküliségi arány viszont 70 százalékkal nőtt, 2010-ben 3013 regisztrált munkanélküli élt a kistérségben. (Ez 2003-hoz képest mintegy 1300 fős emelkedést jelent.) (NFSZ). A évesekkel számoló munkanélküliségi ráta alapján 2010-ben a Nyírbátori kistérség a 16. legrosszabb helyzetű volt a 174 kistérség közül. 20 százalékos rátája az országosnak (10%) kétszerese, és csak 7 százalékponttal alacsonyabb az országos maximum értéknél (Abaúj- Hegyközi kistérség, 27%). (53.ábra) 52. ábra: Munkanélküliségi ráta változása a Nyírbátori kistérségben, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében és Magyarországon (%), 2003 és 2010 között, évesek tekintetében Nyírbátori kistérség Szabolcs megye Magyaro. Forrás: NFSZ 53.ábra: Munkanélküliségi ráta (18-59 évesek) a Nyírbátori kistérségben, az országos minimum és maximum értékkel redelkező kistérségek, országos átlag (%), Abaúj-Hegyközi kistérség Nyírbátori kistérség Soporon-Fertődi kistérség Ország 3 Forrás: MTA KTI Erőforrástérkép A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből december 20- ai időponttal a kistérség településein változó arányt mutatott. Legmagasabb volt Nyírpilisen 29,7 %-kal és legalacsonyabb volt Nyírgelsén 8,5 %-kal. A régiós átlag 13,1 %-on a megyei 15%-on a kistérségi 15,2 %-on állt 2011 év végén a KSH adatok alapján.(13. tábla) 59

60 13. tábla: A munkavállalási korú népességből nyilvántartott álláskeresők, nyilvántartott tartós (180 napon túl) álláskeresők aránya, az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása, az álláskeresőkből pályakezdők aránya, TERÜLETEK Nyilvántartott álláskeresők aránya (%) Tartós (180 napon túl) álláskeresők aránya (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező álláskeresők aránya (%) Észak- alföldi régió 13,1 6,4 (48,8) 45,3 11,2 Szabolcs-Szatmár- Bereg megye 15,0 7,3 (48,6) 47,9 12,3 Nyírbátori kistérség 15,2 5,7 (37,5) 56,6 12,8 Nyírbátori kistérség települései Forrás: KSH, Nyírmihálydi 9,9 4,6 (46,4) 67,7 19,4 Encsencs 18,8 7,5 (39,8) 68,6 13,5 Ömböly 19,2 4,5 (23,4) 70,0 8,3 Piricse 24 8,3 (34,5) 63,4 10,9 Nyírpilis 29,7 16,2 (54,5) 85,3 13,3 Nyírderzs 19,1 8,6 (45,0) 57,5 13,8 Nyírbátor 13,5 5,3 (39,2) 52,3 12,0 Penészlek 15,0 6,2 (41,3) 63,9 8,2 Bátorliget 16,7 4,4 (26,3) 43,1 12,5 Terem 13,6 6,1 (44,8) 40,3 12,9 Nyírgyulaj 17,1 6,1 (35,6) 46,3 13,1 Máriapócs 17,1 6,2 (36,2) 53,9 16,3 Nyírvasvári 18,2 6,0 (32,9) 50,0 10,9 Pócspetri 14,8 5,3 (35,8) 56,3 10,9 Nyírcsászári 14,1 5,0 (35,4) 50,0 13,1 Kisléta 14,6 5,0 (34,2) 54,5 14,6 Nyírbéltek 21,4 9,1 (42,5) 67,1 15,3 Nyírbogát 11,3 3,4 (30,0) 35,6 10,4 Nyírgelse 8,5 2,3 (27,0) 37,9 9,1 Nyírlugos 9,9 0,6 (6,0) 56,5 15,0 Álláskeresőkből pályakezdők aránya (%) A tartós munkanélküliek arányában nincs éles különbség a kistérség, a megye és az ország mutatója között. Mind a régióban (48,8%), mind Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében magasabb (48,6%) a 180 napnál régebben regisztráltak aránya, mint a Nyírbátori kistérségben (37,5%). Az adat persze nem jelzi a már régen kiesetteket és a nem regisztráltakat. Jelentős településbeli különbségek mutatkoznak, hisz legmagasabb volt az indikátor aránya Nyírpilisen (54,5%) legalacsonyabb Nyírlugoson (6%). (13. tábla) A regisztrált munkanélküliek iskolázottságában már jelentősek az eltérések: a kistérségi munkanélküliek több mint felének (56,6%) legfeljebb nyolc osztálya van; ez 11 százalékponttal magasabb a régiós aránynál (45,3%). Ráadásul a Nyírbátori kistérségben kisebb ingadozásokkal, de 1993 óta folyamatosan emelkedik a csoport munkanélkülieken belüli aránya és 2006-tól jól látszik, hogy a kistérségben nő, a megyében és az országban csökken a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküliek aránya. (54.ábra) 60

61 Valamint jelentősek a településbeli különbségek az indikátor vonatkozásában is. (Minimum arány: Nyírbogát 35,6%; Maximum arány: Ömböly: 70%) 54. ábra: Munkanélküliek közül legfeljebb 8 osztályos végzettséggel rendelkezők arányának alakulása (%), 1993 és 2009 között Nyírbátori kistérség Szabolcs megye Magyaro. Forrás: MTA KTI Erőforrástérkép Az álláskeresők több mint 11%-a volt pályakezdő 2011-ben a régióban, ez az arány a megyében 1%-kal (12,3%) a kistérségben pedig ennél is magasabb (12,8%) volt. A települések vonakozásában a szakadék itt is megfigyelhető egyes településeken a kistérségi aránytól kedvezőbb volt a helyzet (Ömböly, Penészlek, Nyírgelse) tehát nem érte el a 10%-ot, de számos más kistérségi településen meghaladta a kistérségi átlagot (Nyírmihálydi, Máriapócs, Kisléta, Nyírlugos, Nyírbéltek). Közfoglalkoztatás A munkanélküliség alfejezetben foglalkozunk a közfoglalkoztatással is. Itt nem tudtuk pótolni Nyírgelse hiányzó adatait, így a kistérségi összesítésben ezek nem szerepelnek. A 19 településen - a jegyzői statisztikák szerint 3903 főt vontak be közfoglalkoztatásba (2012. januári állapot szerint), átlagosan 3,7 hónapra. A jegyzők számításai alapján 2010 és 2011 között a kistérségben átlagosan 48 százalékkal nőtt a közfoglalkoztatásba bevontak száma (5 település adatai nélkül). (14. tábla) A legtöbb közfoglalkoztatott természetesen Nyírbátorban van (758 fő). Háromszáz fő feletti a közfoglalkoztatottak száma Nyírbéltek (430 fő), Nyírbogát (327 fő) és Nyírlugos (395 fő) településeken. Legalább 100 főt vont be közfoglalkoztatásba Encsencs (259 fő), Kisléta (193 fő), Máriapócs (155 fő), Nyírgyulaj (167 fő), Nyírpilis (145 fő), Nyírvasvári (254 fő), Piricse (223 fő), Nyírcsászári (120 fő) és Pócspetri (100 fő) önkormányzata is. Bátorligeten, Nyírlugoson és Nyírmihálydiban a legmagasabb a közfoglalkoztatás átlagos időtartama (6 hónap). Négy községben (Nyírbéltek, Nyírbogát, Piricse, Terem) átlagosan havi 4-5 órát, további nyolc településen 3-3,5 órát dolgoznak a közfoglalkoztatottak. Nyírvasváriban 2,6 óra, Penészleken és Pócspetriben mindössze 2 óra a 61

62 havi átlag. A közfoglalkoztatásba bevontak számának 2010 és 2011 közötti változása kapcsán a 16 válaszoló önkormányzat közül 15 emelkedést jelezett, egyedül Bátorligetben nem változott a helyzet. (14. tábla) 14. tábla: Közfoglalkoztatásra vonatkozó adatok a településeken, január1. TELEPÜLÉSEK Közfoglalkoztatottak száma (fő) Közfoglalkoztatásban eltöltött átlagos idő (óra/hó) Közfoglalkoztatottak számának emelkedése (%), 2010 és 2011 között Közfoglalkoztatásba bevontak száma (fő) időtartam szerint rövidebb hosszabb Bátorliget Encsencs na na Kisléta Máriapócs Nyírbátor 758 3,5 na Nyírbéltek Nyírbogát Nyírcsászári Nyírderzs Nyírgelse na na na na na Nyírgyulaj 167 3,5 na Nyírlugos Nyírmihálydi 40 6 na na na Nyírpilis nőtt na na Nyírvasvári 254 2, Ömböly na na Penészlek na na Piricse Pócspetri Terem Nyírbátori kistérség Forrás: jegyzői adatlapok, ,

63 Segélyezés A kistérségre vonatkozó segélyezési adatok közül a legfontosabb jellemző mutatókat elemezzük ben a rendszeres szociális segélyben részesülők havi átlagos száma a Nyírbátori kistérségben 1000 aktív korú lakosra vetítve (10,3 fő) az országos mutató kétszerese, a régió és megyei (7,6 és 7,8 fő) másfélszerese volt. Az utolsó adatévben (2010) még rendelkezésre állási támogatásban részesült a munkanélküli segélyezettek döntő többsége. (Azóta az ellátás a bérpótló juttatás, majd a foglalkoztatást helyettesítő támogatás nevet kapta, és összege is jelentősen, 28 ezerről 22 ezer forintra csökkent.) 2010-ben a rendelkezésre állási támogatást kapók havi átlagos száma 1000 aktív korú lakosra vetítve a Nyírbátori kistérségben 77 fő volt, amely az országos érték (29 fő) több mint két és félszerese, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei átlagnál pedig 13 százalékkal magasabb. (55. ábra). 55. ábra: A rendszeres szociális segélyben és a rendelkezésre állási támogatásban részesülők havi átlagos száma (fő)1000 aktív korú (18-59 éves) állandó lakosra vetítve, Nyírbátori kistérség Szabolcs- Szatmár-Bereg megye Magyarország Nyírbátori kistérség Szabolcs- Szatmár-Bereg megye Magyarország Rendszeres szociális segély Rendelkezésre állási támogatás Forrás: MTA KTI Erőforrástérkép A rendszeres szociális segélyben részesült lakosság száma 1000 lakosra vonatkoztatva eltért a kistérség településein. A kistérségi átlaghoz viszonyítva (10,3 fő/1000 lakos) 9 településen volt alacsonyabb az arány (Nyírmihálydi, Piricse, Nyírderzs, Terem, Máriapócs, Pócspetri, Nyírlugos, Nyírbogát, Nyírcsászári) és magasabb 11 településen (Encsencs, Ömböly, Nyírpilis, Nyírbátor, Penészlek, Bátorliget, Nyírgyulaj, Nyírgelse, Kisléta, Nyírbéltek, Nyírvasvári) ben. Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek közül közfoglalkoztatásban részt vettek 1000 aktív korú lakosra vonatkozatott arányt (fő) elemezve is eltérőek a számadatok, mind a régiós adathoz (66,5 fő/1000 aktív lakos) mind a megyei vonatkozásban (89,1 fő/1000 aktív korú lakos). A kistérségi arány ben 125,7 fő/1000 aktív korú lakos volt. Ettől 9 településen volt magasabb az arány (min: 128,9 fő ; max: 300,8 fő; települések: Encsencs, Ömböly, Piricse, Nyírpilis, Nyírderzs, Penészlek, Nyírbogát, Nyírbéltek, Nyírvasvári) 63

64 és 11 településen alacsonyabb (min:22,5 fő; max:121,4 fő; települések: Nyírmihálydi, Nyírbátor, Bátorliget, Terem, Nyírgyulaj, Máriapócs, Pócspetri, Nyírcsászári, Kisléta, Nyírlugos, Nyírgelse). (15.tábla) 15. tábla: A rendszeres szociális segélyben és a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesültek közül közfoglalakoztatottak száma (fő), 1000 (aktív korú) lakosra vonatkoztatva a kistérség településein, TERÜLETEK Rendszeres szociális segélyben részesülők száma (fő)/1000 lakos Foglalkozást helyettesítő támogatásban részesültek közül közfoglalkoztatottak/1000 aktív korú Észak- alföldi régió 7,6 66,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 7,8 89,1 Nyírbátori kistérség 10,3 125,7 Nyírbátori kistérség települései Forrás: KSH, Nyírmihálydi 1,5 22,5 Encsencs 12,3 198,5 Ömböly 24,0 179,5 Piricse 7,1 174,3 Nyírpilis 15,9 300,8 Nyírderzs 6,9 189,0 Nyírbátor 12,0 87,4 Penészlek 22,9 132,7 Bátorliget 15,3 120,4 Terem 9,6 103,1 Nyírgyulaj 11,2 91,2 Máriapócs 5,8 121,0 Nyírvasvári 12,7 227,8 Pócspetri 7,0 84,3 Nyírcsászári 8,6 113,3 Kisléta 14,6 113,1 Nyírbéltek 11,7 228,5 Nyírbogát 2,5 128,9 Nyírgelse 10,6 89,4 Nyírlugos 5,9 121,4 A rászorultság alapján normatív és méltányossági alapon is kapható lakásfenntartási támogatásban részesülők száma 1000 állandó lakosra vetítve 2010-ben a Nyírbátori kistérségben 84 fő, a megyében 79 fő, az országban 36 fő volt. A kistérségi mutató így az országos átlag több mint kétszerese volt (56. ábra). Egy segélyezett 2010-ben átlagosan 50,4 ezer forintnyi támogatást kapott a kistérségben, amely mind a megyei (57,7 ezer Ft), mind az országos (53,4 ezer Ft) átlag összegénél alacsonyabb (MTA KTI). 64

65 56. ábra: Lakásfenntartási támogatásban részesülők száma 1000 állandó lakosra vetítve (fő), Nyírbátori kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország Forrás: MTA KTI Erőforrástérkép A jegyzői adatlapokból több segélytípusról is vannak információk települési szinten, amelyek a január 1-i állapotot tükrözik. Néhány esetben elektronikus adatbázisokból kellett pótolni a hiányokat: Nyírgelse rendszeres szociális segélyezetteire vonatkozó adatait (TEIR, 2010), az átmeneti segélyezettek számát Nyírgelse és Máriapócs esetében (TEIR, 2010), valamint a háztartások számát Nyírgelse, Máriapócs és Nyírpilis esetében (Népszámlálás, 2001). Ezen túl is vannak adathiányok (bérpótló juttatás, lakásfenntartási támogatás), mert hasonló adatot nem tartalmaznak az adatbázisok. A Nyírbátori kistérségben a jegyzői statisztikák szerint összesen 413 rendszeres szociális segélyezett él (2012. január 1-i állapot), ők a 18 éven felüli lakosság alig 1,2 százalékát jelentik. Közülük négy településen (Encsencs, Nyírbátor, Nyírbéltek, Ömböly) összesen hat fő kapta a segélyt azért, mert gyereke napközbeni ellátását nem tudta megoldani. Bérpótló juttatásban ennél jóval többen, összesen 3760 fő, a kistérségben élő 18 éven felüliek tizede (11,2%) részesült (Nyírgelse nélkül). (Közben az ellátás foglalkoztatást helyettesítő támogatássá alakult át.) 2011-ben a kistérségben összesen 3504 fő, a 18 éven felüli népesség szintén tizede (10,5%) kapott átmeneti segélyt az önkormányzattól. Ugyanebben az évben 4385 kistérségi háztartás (az összes háztartás 27,8 százaléka) részesült lakásfenntartási támogatásban (Nyírgelse nélkül). (16. tábla) Adósságkezelési szolgáltatás egyedül Nyírbátorban működik, ott 2011-ben 39 háztartás részesült ebben a szolgáltatásban. Hét településen (Nyírgelse, Nyírmihálydi, Nyírcsászári, Nyírbogát, Máriapócs, Nyírbéltek, Pócspetri, Nyírderzs) 1 százalék vagy az alatti a rendszeres szociális segélyezettek aránya (a 18 éven felüli népességhez viszonyítva). További nyolc településen (Kisléta, Nyírlugos, Terem, Nyírgyulaj, Nyírbátor, Nyírvasvári, Penészlek, Encsencs) 1 és 2 százalék közötti ez az arány, és mindössze Bátorligeten, Nyírpilisben, Piricsén és Ömbölyön haladja meg a 2 százalékot a szociális segélyezettek aránya. A bérpótló juttatásban részesülők hasonlóan számolt aránya Nyírbátorban a legalacsonyabb (6,8%), de legfeljebb tíz százalék az arányuk 65

66 Pócspetri, Nyírbogát, Nyírmihálydi, Nyírgyulaj és Kisléta településeken is. 11 településen százalék közötti a bérpótló juttatásban részesülők aránya, Piricsén (26,5%) és Nyírpilisben (33,5%) viszont kiugróan magas az arányuk. Az önkormányzat által adható átmeneti segélyezettek 18 éven felüliekhez viszonyított arányában viszonylag jelentősek a települések közötti különbségek. A jegyzői adatlapok szerint 13 településen az 5 százalékot sem éri el azoknak az aránya, akik 2011-ben ilyen segélyt kaptak. Ugyanakkor Nyírcsászáriban, Nyírlugoson és Máriapócson százalék az átmeneti segélyezettek aránya. A lakásfenntartási támogatásban részesülő háztartások számában és arányában is igen élesek az eltérések: a kistérség három községében (Nyírderzs, Nyírbéltek, Terem) a háztartások mintegy fele (50-57%) kapja ezt a támogatást. Másik hét településen (Bátorliget, Nyírcsászári, Nyírvasvári, Encsencs, Penészlek, Nyírlugos, Kisléta, Ömböly) a háztartások szintén jelentős része (33-47%) részesül lakásfenntartási támogatásban. Ezzel szemben Nyírmihálydiban, Nyírbogáton, Nyírpilisben, Nyírbátorban és Piricsén (13-20%) a háztartásoknak csak legfeljebb ötöde kapta ezt a segélytípust 2011-ben. (16. tábla) 66

67 16. tábla: Segélyezési adatok a Nyírbátori kistérség településein TELEPÜLÉSEK Rendszeres szociális segélyben részesülők, január 1-i állapot száma, fő aránya, % Bérpótló juttatásban részesülők, január 1-i állapot száma, fő aránya, % Lakásfenntartási támogatásban részesülő háztartások, év száma, db aránya, % Átmeneti segélyben részesülők, év száma, fő aránya, % Háztartások száma, db 18 éven felüli népesség száma, fő Bátorliget 12 2, , ,7 23 4, Encsencs 26 1, , ,5 47 3, Kisléta 14 1, , , , Máriapócs 12 0, , , , Nyírbátor 130 1, , , , Nyírbéltek 17 0, , , , Nyírbogát 17 0, , ,2 51 2, Nyírcsászári 9 0, , , , Nyírderzs , ,0 7 1, Nyírgelse 15 0,2 na na na na 0, Nyírgyulaj 19 1, ,8 35 2, Nyírlugos 23 1, , , , Nyírmihálydi 4 0, , ,0 45 3, Nyírpilis 11 2, , ,3 22 4, Nyírvasvári 24 1, , ,6 32 2, Ömböly 10 2, , ,0 10 2, Penészlek 14 1, , ,3 15 1, Piricse 32 2, , ,9 66 5, Pócspetri 13 0, , ,6 19 1, Terem 6 1, , ,8 12 2, Nyírbátori kist , , , ,

68 A gyerekes családok szegénységi kockázata, helyzete A gyerekes családok helyzetét a jegyzői adatlapok alapján elemezzük, csak a hiányzó adatok pótlására használunk néhol elektronikus adatbázisokból származó információkat. Ennek oka, hogy a gyerekes családokra, háztartásokra vonatkozó adatok közül csak néhány segélytípusú ellátást jelző statisztika érhető el (ezeket viszont a jegyzők 2012-re megadták). A gyerekes családok számára, összetételére, főbb jellemzőire vonatkozó adatok csak a Mikrocenzusban (2005) és a Népszámlálásban (2001) találhatók. (Ezek egyrészt régiek, másrészt településsoros adatok elemzését nem teszik lehetővé.) A gyerekes háztartásokról egyáltalán nincs adat Nyírgelse és Nyírpilis településekről, és ezeket nem is tudtuk pótolni, így a kistérségi összesítések ezen községek nélkül értelmezendők. A kistérségi háztartások 38,5 százalékában él 18 éven aluli gyerek, a gyerekes háztartások száma összesen A gyerekes családok között külön kiemeljük a fokozott szegénységi kockázatú csoportokat: a jegyzői statisztikák szerint a Nyírbátori kistérségben élő gyerekes háztartások közel felében (45,8%) egyetlen foglalkoztatott sincs. Ez alapvetően meghatározza a gyerekes családok jövedelmi helyzetét, életminőségét. A kistérségi gyerekes háztartások negyede, három vagy többgyerekes (24,4%), illetve egyszülős (25,1%). (17. tábla) A foglalkoztatottság terén a jegyzői adatlapok összevetése alapján igen élesek a települési egyenlőtlenségek. A kistérségben van olyan község, ahol a foglalkoztatott nélküli gyerekes háztartások gyerekes háztartásokhoz viszonyított aránya mindössze 7,3 százalék (Bátorliget), ugyanakkor a következő mutató már 32,8 százalék (Kisléta). Encsencsen (65,9%), Nyírderzsen (65,3%), Nyírbélteken (66,2%), Nyírgyulajon (87,6%), Nyírmihálydiban (73,2%), Penészleken (82,9%) a háztartások döntő többségében nincs foglalkoztatott, sőt az adatlap szerint Pócspetriben egyetlen gyerekes háztartásban sincs kereső. A nagycsaládok aránya Pricsén (47,8%) és Pócspetriben (47,9%) a legmagasabb; mindkét faluban a családok közel fele legalább három gyereket nevel. Encsencsen (36,1%), Kislétán (31.3%), Nyírbélteken (36,5%) a családok közel harmada többgyerekes. Bátorligeten, Nyírbogáton, Nyírderzsen, Nyírvasváriban és Penészleken a gyerekes háztartások csak százaléka három vagy többgyerekes, ezekben a községekben a 18 éven aluliak teljes népességen belüli aránya sem kifejezetten magas (13-24%). (Nyírmihálydi adatlapja nem értelmezhető.) Némileg meglepő, hogy a kistérségben több egyszülős család él, mint három vagy többgyerekes család. Az igen magas kistérségi átlagot alapvetően Nyírbátor és Nyírbéltek települések okozzák, ahol az egyszülős családok aránya az összes gyerekes háztartáshoz viszonyítva százalék. Ez a kistérségi központban 982, a községben 113 egyszülős családot jelent. Jelentős az ilyen háztartások aránya még Bátorligeten (27,3%), Penészleken (28,6%) és Piricsén (22,4%). (17. tábla) Az országos szegénységi arányok alapján a gyerekes háztartások között is magas szegénységi kockázatúak a fent elemezett csoportok, így azok a települések, ahol a foglalkoztatott 68

69 nélküli, a sokgyerekes és az egyszülős háztartások aránya jelentős, fokozott figyelmet igényelnek. 17. tábla: Gyerekes háztartások jellemzői a településeken, december 31., január 1. TELEPÜLÉSEK Gyerekes háztartások száma, fő aránya,* % Foglalkoztatott nélküli gyerekes háztartások száma, fő aránya,** % Három v. többgyerekes háztartások száma, fő aránya,** % Egyszülős háztartások száma, fő aránya,** % Bátorliget 55 18,5 4 7,3 7 12, ,3 Encsencs , , ,1 4 2 Kisléta , , , ,4 Máriapócs ,3 na na 45 21, Nyírbátor , , , ,2 Nyírbéltek , , , ,8 Nyírbogát , , ,5 28 7,4 Nyírcsászári 85 21, , , ,6 Nyírderzs 75 31, , , Nyírgelse na na na na na na na na Nyírgyulaj , , ,9 8 4 Nyírlugos , Nyírmihálydi , ,2 210*** 102,4*** Nyírpilis na na na na na na na na Nyírvasvári , , , ,7 Ömböly 44 26, , ,4 Penészlek 70 17, , , ,6 Piricse , ,4 Pócspetri , , , ,4 Terem 81 32, , , ,6 Nyírbátori kistérség , , , ,1 Forrás: jegyzői adatlapok. * Összes háztartáshoz viszonyítva. ** Gyerekes háztartásokhoz viszonyítva. *** Nem értelmezhető adatok. A gyerekes családok jövedelmi helyzetére utal az, hogy a gyerekek mekkora aránya részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben és beóvodáztatási támogatásban. Ezeket szintén a jegyzői adatlapok alapján tudjuk összesíteni (Nyírgelse adatait ismét elektronikus adatbázisból pótoltuk. TEIR, 2010) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igen alacsony jövedelmi helyzetre utal: főszabályként akkor jogosult a gyerek támogatásra, ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg nyugdíjminimum 130 százalékát (ez 2012-ben Ft), illetve egyszülős család vagy tartósan beteg gyerek esetén a 140 százalékát ( Ft). A támogatás nappali tagozaton tanuló fiatal esetében egészen 25 éves 69

70 korig járhat, itt azonban csak a 18 éven aluli gyerekek számához tudunk viszonyítani ben a Nyírbátori kistérségben a 0-17 évesek kétharmada (65,4%) részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, amely az országos arány (33,2%) kétszerese, és a megyei átlagnál is 5,5 százalékponttal magasabb. (57. ábra) 57.ábra: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők 0-17 évesekhez viszonyított aránya (%), ,4 60, , Nyírbátori kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország Forrás: MTA KTI Erőforrástérkép A jegyzői adatok alapján a január 1-i állapot szerint a kistérségi gyerekek szintén mintegy kétharmada (69,6%) kapja ezt a segélytípust. (18. tábla). A Nyírbátori kistérség kilenc településén (Bátorliget, Encsencs, Nyírbéltek, Nyírcsászári, Nyírgyulaj, Nyírpilis, Ömböly, Penészlek, Terem) a gyerekek több mint 80 százaléka részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. További öt településen (Nyírderzs, Nyírlugos, Nyírmihálydi, Nyírvasvári, Piricse) a kistérségi átlagnál szintén magasabb a támogatást kapó 0-17 évesek aránya (73-76%). Legkedvezőbbnek tűnik a helyzet Nyírgelsén, ahol a korosztály harmada (34,9%) részesül a kedvezményben, ugyanakkor a következő legalacsonyabb érték már 48 százalék (Nyírbátorban). Beóvodáztatási támogatást csak olyan gyerek után kaphat a család, aki részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, és akit a szülő három, illetve négyéves korában beírat, és rendszeresen járatja óvodába. Ebben a segélytípusban Nyírcsászári kivételével minden településen részesülnek gyerekek (Nyírgelse adatai nélkül). (18. tábla) 70

71 18. tábla: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma és aránya, a beóvodáztatási támogatásban részesülők száma, január 1. TELEPÜLÉSEK 18 éven aluliak száma, (fő) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerekek száma, fő aránya, % Beóvodáztatási támogatásban részesülő gyerekek száma, (fő) Bátorliget ,2 13 Encsencs ,6 38 Kisléta ,1 33 Máriapócs ,7 31 Nyírbátor Nyírbéltek ,1 24 Nyírbogát ,4 25 Nyírcsászári ,7 0 Nyírderzs ,6 2 Nyírgelse* ,9 na Nyírgyulaj ,8 7 Nyírlugos ,5 55 Nyírmihálydi ,1 66 Nyírpilis ,5 53 Nyírvasvári ,5 21 Ömböly ,1 13 Penészlek ,5** 3 Piricse ,1 54 Pócspetri ,3 13 Terem ,2 6 Nyírbátori kistérség ,6 601 Forrás: jegyzői adatlapok * TEIR adatbázis * Nem értelmezhető adat (valószínűleg a 0-24 évesekre vonatkozik). A veszélyeztetett és a védelembe vett gyerekek arányáról vannak olyan megyei és országos adatok, amelyek lehetővé teszik az összehasonlítást. Eszerint 2010-ben a Nyírbátori kistérségben a gyerekek ötöde (19,8%) volt veszélyeztetett, ez alacsonyabb a megyei aránynál (24,7%), az országos átlagnak (11%) viszont közel kétszerese. A védelembe vett gyerekek aránya a kistérségben kiugróan magas (42,8%), a megyei mutatónak (25,7%) több mint másfélszerese, az országosnak (13,3%) több mint háromszorosa (58.ábra). 71

72 58. ábra: Veszélyeztetett és védelembe vett gyerekek aránya a Nyírbátori kistérségben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és az országban (%), , ,8 24,7 25, ,3 0 Nyírbátori kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország Veszélyeztetett gyerek Védelembe vett gyerek Forrás: MTA KTI Erőforrástérkép A jegyzői adatlapokban megkérdeztük a veszélyeztetett, a védelembe vett, a szakellátásban/állami gondozásban lévő, valamint a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számát. Nyírgelse, Nyírpilis és Ömböly esetében az adatok hiányoznak vagy hiányosak, amelyek közül csak a veszélyeztetett és védelembe vett gyerekek számát tudtuk pótolni (TEIR, 2010). A korlátozott összesítés alapján a kistérségben élő gyerek ötöde (22,2%) veszélyeztetett, amely nem áll messze az adatbázis 2010-es mutatójától (19,8%). A védelembe vett gyerekek aránya viszont annak (42,8%) töredéke a jegyzői statisztikák szerint (4,6%). Szakellátásban/állami gondozásban 234 kistérségi gyerek nevelkedik (a 0-17 évesek 2,2 százaléka). A jövedelmi helyzet és a szülők alacsony iskolai végzettsége alapján a gyerekek majdnem harmada (29,2%; 3053 fő) halmozottan hátrányos helyzetű. (19. tábla) A veszélyeztetett gyerekek aránya alapján, Máriapócson a legrosszabb a helyzet. Itt a 0-17 évesek közel háromnegyede (72,5%) veszélyeztetett. Nyírbátorban és Nyírpilisen a gyerekek több mint 40 százaléka veszélyeztetett, és további kilenc településen 10 százalék feletti az arányuk (10,3-25,5%). A védelembe vett gyerekek aránya Nyírpilisen (19,6%) és Ömbölyön (14,7%) a legmagasabb. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek arányai között szintén jelentősek a különbségek: a jegyzői összesítés alapján, Nyírgyulajon a gyerekek kétharmada (65%) HHH-s, Terem községben viszont egyetlen ilyen gyerek sem él. További öt településen (Bátorliget, Encsencs, Nyírlugos, Nyírmihálydi, Piricse) a gyerekek közel fele (44,1-51,2%), másik négyben (Kisléta, Nyírderzs, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek) a harmada (32,5-37,2%) halmozottan hátrányos helyzetű. Terem mellett a másik jó helyzetű község Pócspetri, ahol a gyerekeknek 6,8 százaléka HHH-s. (19. tábla) 72

73 19. tábla: A kistérségben élő 0-17 éves gyermekek jellemzői, január 1. TELEPÜLÉSEK 18 éven aluliak száma, (fő) Veszélyeztetet t gyerekek száma, fő aránya, % Védelembe vett gyerekek száma, fő aránya, % HH gyerekek száma, (fő) HHH gyerekek száma, fő aránya, % Szakellátásban, állami gondoskodásba n lévő gyerekek száma, fő aránya, % Bátorliget ,5 8 7, Encsencs ,3 44 7, ,3 19 3,1 Kisléta ,1 5 1, ,2 6 1,3 Máriapócs ,5 19 4, ,3 na na Nyírbátor , , , ,4 Nyírbéltek ,3 31 4, ,3 na na Nyírbogát ,4 4 0, Nyírcsászári ,9 5 1, ,8 8 3,1 Nyírderzs ,1 8 5, ,9 9 5,8 Nyírgelse* ,1 18 6,9 na na na na na Nyírgyulaj ,1 10 2, ,6 3 0,7 Nyírlugos ,1 16 2, ,6 14 2,1 Nyírmihálydi ,7 63 7, ,2 36 4,2 Nyírpilis* , ,6 na na na na na Nyírvasvári ,1 22 4, ,5 0 0 Ömböly* , , ,3 na na Penészlek ,9 0 0 Piricse ,7 8 1, ,1 15 2,5 Pócspetri ,5 6 1, ,8 1 0,3 Terem , Nyírbátori kistérség , , , ,2 Forrás: jegyzői adatlapok * TEIR adatbázis. 73

74 Lakás és lakhatás A Nyírbátori kistérség lakáshelyzetére csak közvetetten tudunk következtetni elektronikus adatbázisokból. A Népszámlálás 2001-es adatai szerint 11 évvel ezelőtt a komfortnélküli lakások aránya a kistérségben 21,3 százalék volt, amely nem sokkal rosszabb a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei átlagnál (19%), ugyanakkor az országos mutatónak (11,1%) majdnem kétszerese. (59. ábra) Nyírbátori kistérségben a vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány (%) vonatkozásában 2011-ben nem érte el a 63 %-ot. Országos viszonylatban ez a besorolási kategóriák alapján (6 kategória) a harmadik legalacsonyabbnak tekinthető. (14. ábra) Az Észak- alföldi régióban az arány magasabb volt: 72,4%, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét vizsgálva az arány (72,4%) nem marad el a régiós adathoz viszonyítva, ám a kistérség mutatója alulmarad, mind a megyei, mind a régiós adatoknak (62,5%). A kistérség településeit vizsgálva legmagasabb az arány a kistérségi központban (Nyírbátor), az érték eléri a 78%-ot, a kistérség többi településén azonban ennél az aránynál kedvezőtlenebb a mutató értéke. (20. tábla) Nyírbátori kistérségben a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) a lakásállomány vonatkozásában 2011-ben elérte a 90 %-ot és az elmúlt éveket figyelembe véve jelentős javulás figyelhető meg. (60. ábra) A 2011-es adatok azonban országos viszonylatban a besorolási kategóriák (6 kategória) alapján a második legalacsonyabbnak tekinthető. (15. ábra) Az Észak- alföldi régióban az arány magasabb volt: 94,8%, Szabolcs- Szatmár- Bereg megyét vizsgálva az arány (93,2%) nem marad el jelentős mértékben a régiós adathoz viszonyítva. A kistérség mutatója alulmarad, mind a megyei, mind a régiós adatoknak (90,1%). A kistérség településeit vizsgálva legmagasabb az arány Pócspetriben, az érték eléri a 99 %-ot, a kistérség többi településén azonban ennél az aránynál kedvezőtlenebb a mutató értéke. (20. tábla) /Részletesebben kommunális ellátás fejezet/ 59.ábra: Komfortnélküli lakások aránya (%), , ,1 5 0 Nyírbátori kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország Forrás: MTA KTI Erőforrástérkép 74

75 60. ábra: Közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya (%), 1991 és 2009 között Nyírbátori kistérség Szabolcs megye Magyaro. Forrás: MTA KTI Erőforrástérkép A kistérség településeinek lakásállományáról és a lakások infrastrukturális állapotáról a jegyzői adatlapok nyújtanak információkat. Máriapócs és Nyírgelse esetében a lakások számát, a vezetékes vízzel ellátott és a csatornahálózatba bekötött lakások arányát, Nyírpilisnél pedig az utóbbi mutatót pótoltuk adatbázisból (TEIR, 2010). Az összesítés alapján így a Nyírbátori kistérségben lakás van, amelyek 86,5 százaléka vezetékes vízzel, 97 százaléka árammal és kétharmada (66%) vezetékes gázzal ellátott (utóbbi két mutató esetében három településről nincsenek adataink). A kistérség csatornázottsága összesen öt településen igen alacsony szinten épült ki eddig: a lakások mindössze ötöde (19,9%) van bekötve a csatornahálózatra. (20. tábla) A lakások ellátottsága terén Nyírbátor áll a legjobban, itt a jegyzői statisztika szerint minden lakásban van vezetékes víz és villany, illetve a lakások egyaránt 95 százaléka van rákötve a csatorna és a gázhálózatra. Nyírbogáton (99%) és Nyírvasváriban (100%) a vezetékes vízzel való ellátottság szintén teljes. A települések többségében a vezetékes ivóvízhálózatra kötött lakások aránya százalék, Penészleken és Piricsén viszont a lakásoknak csak 70 százalékában van víz. A csatornázott lakások 20 százalékos kistérségi arányát Máriapócs, Nyírbátor, Nyírmihálydi és Pócspetri adják, a többi településen nincs kiépítve csatornahálózat. Ezen a téren azonban jobb helyzetű kistérségekben sem feltétlenül kedvezőbb a helyzet. Nyírvasváriban az adatlap szerint minden lakásban van vezetékes gáz, ez talán felülbecslés. Mindenesetre további nyolc településen a lakások százalékába be van vezetve a gáz, és másik öt településen is százalékos az arány. Bátorligeten (27%) és Ömbölyön (30%) viszont a lakásoknak csak alig harmadában van vezetékes gáz. Az árammal való ellátottság mint általában minden hasonló helyzetű kistérségben a legkiterjedtebb. A válaszadó településeken a lakások legalább 90 százalékában van áram, közülük hatban 100 százalékos az arány. (20. tábla) 75

76 20. tábla: Lakásállomány és közművesített lakások aránya a településeken, január 1. TELEPÜLÉSEK Lakások száma, db. Vezetékes vízzel ellátott Csatornahálózatba bekötött Árammal ellátott lakások aránya, % Vezetékes gázzal ellátott Bátorliget Encsencs Kisléta Máriapócs* ,2 70,7 na na Nyírbátor Nyírbéltek Nyírbogát Nyírcsászári Nyírderzs Nyírgelse* ,9 0 na na Nyírgyulaj Nyírlugos Nyírmihálydi Nyírpilis* ,3 0 na na Nyírvasvári Ömböly Penészlek Piricse Pócspetri Terem Nyírbátori kistérség ,5** 19,9** 97** 66** Forrás: jegyzői adatlapok. * TEIR adatbázis. ** A települési értékek átlaga. A lakások minőségére utaló információk a jegyzői adatlapokban igen hiányosak. Öt településről (Máriapócs, Nyírbéltek, Nyírgelse, Nyírpilis, Nyírvasvári) nincsenek adatok vagy hiányosak. Csak a komfortnélküli lakások arányát tudtuk pótolni a KSH-adatok alapján (TEIR), de ezek 2001-es adatok, így az összehasonlítások jelzésértékűek. Mindenesetre Nyírmihálydiban és Penészleken a lakások tizede, Kislétán és Nyírderzsen 5 százaléka életveszélyes. A többi válaszadó településen a lakások 1-2 százaléka ilyen. A nem életveszélyes, de egészségre káros, rossz minőségű lakások aránya több településen nagyon magas: Kislétán, Nyírderzsen, Nyírmihálydiban és Piricsén a lakások százaléka, Nyírgyulajon, Penészleken és Pócspetriben százaléka ilyen. A komfortnélküli lakások aránya a 2001-es adatokkal helyettesített településeken jellemzően magas (21,7-45,3%), ugyanakkor a jegyzői statisztikák is jeleznek százalékos arányokat (Nyírmihálydi, Nyírgelse, Nyírpilis, Penészlek, Piricse, Pócspetri). További hat településen (Bátorliget, Máriapócs, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírgyulaj) a lakások ötöde-negyede 76

77 komfortnélküli. Kedvezőnek tűnik a helyzet Encsencsen, Nyírlugoson, Nyírvasváriban és Ömbölyön, ahol a lakások mindössze 2-8 százaléka komfortnélküli. (21. tábla) 21. tábla: Lakásállomány és az életveszélyes, az egészségre káros és a komfortnélküli lakások aránya, bérlakások száma a településeken, január 1. TELEPÜLÉSEK Lakások száma, db. Életveszélyes Egészségre káros Lakások aránya, % Komfortnélküli Bérlakások száma, db. Bátorliget Encsencs 650 0,5 0,5 5 5 Kisléta Máriapócs* 731 na na 21,7 na Nyírbátor ,7 190 Nyírbéltek 1008 na na Nyírbogát , Nyírcsászári 425 0, Nyírderzs Nyírgelse* 505 na na 32,4 na Nyírgyulaj 767 1, Nyírlugos , Nyírmihálydi Nyírpilis* 193 na na 45,3 0 Nyírvasvári 719 na Ömböly na 5 0 Penészlek Piricse Pócspetri Terem Nyírbátori kistérség ,8** 11,2** 20,9** 296 Forrás: jegyzői adatlapok * TEIR adatbázis ** települési arányok átlaga. Új építtett lakás tekintetében a 2011-es adatok alapján a kitérség nagy leszakadást mutat, mind a régió, mind a megyei adatokhoz viszonyítva. Csupán a kistérség 4 településén (Encsencs, Nyírbogát, Nyírbátor, Nyírcsászári) mérhető az alábbi indikátor, így összesítve kistérségi szinten 10 ezer lakora csupán 1,7 db épített lakás jutott ben. (22. tábla) A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kistérségek vonatkozásában a Nyírbátori kistérség arányszáma alacsonynak mondható, mivel csupán 3 kistérség adata volt ennél alacsonyabb (Tiszavasvári: 1,1; Vásárosnaményi: 1,0; Fehérgyarmati: 1,1) és egy kistérség ugyanezen arányt produkálta (Nyíregyházi: 1,7). 77

78 22. tábla: 100 lakásra jutó lakos (fő); 10 ezer lakosra jutó épített lakás (db) december 31. TERÜLETEK 100 lakásra jutó 10 ezer lakosra jutó lakos (fő) épített lakás (db) Észak- alföldi régió 237,8 7,8 Szabolcs-Szatmár- Bereg megye 250,0 6,2 Nyírbátori kistérség 251,7 1,7 Nyírbátori kistérség települései Forrás: KSH, Nyírmihálydi 315,2 - Encsencs 289,7 5,1 Ömböly 209,5 - Piricse 279,4 - Nyírpilis 338,8 - Nyírderzs 215,4 - Nyírbátor 251,7 3,3 Penészlek 186,5 - Bátorliget 182,2 - Terem 201,6 - Nyírgyulaj 246,3 - Máriapócs 279,3 - Nyírvasvári 253,9 - Pócspetri 256,1 - Nyírcsászári 263,3 8,6 Kisléta 320,9 - Nyírbéltek 244,7 - Nyírbogát 245,1 3,2 Nyírgelse 205,1 - Nyírlugos 220,0-78

79 A Nyírbátori kistérség egészségi állapotát befolyásoló humán szolgáltatások bemutatása Humán szolgáltatások elérhetősége és jellemzői A települési adatlapok összesítésekor Nyírgelséről ismét nincsenek információink. A 19 településen a szociális alapszolgáltatások közül a házi és a jelzőrendszeres segítségnyújtás, valamint az étkeztetés egyetlen kivétellel mindenhol működik; a több mint 1700 fős Kisléta önkormányzata nem biztosítja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. (Valószínűsíthető, hogy ezeket a szolgáltatásokat a több mint 1000 fős Nyírgelse is biztosítja lakói számára.) Tanya vagy falugondnoki szolgálat két kistelepülésen, Ömbölyön (472 fő) és Terem községben (661 fő) működik, valamint az adatlap szerint a 3200 fős Nyírbogát önkormányzata is biztosítja ezt a szolgáltatást 18. A lakosságszám alapján a Szociális törvény értelmében a kistérség más településein a tanya vagy falugondnoki szolgálat nem releváns, de Nyírderzs (643 fő) és Bátorliget (680 fő) lakossága esetleg indokolná ezt a szolgáltatást. Adósságkezelési szolgáltatás, amely csak a 40 ezer főnél népesebb városokban kötelező, egyedül a kistérségi központban működik. A kapacitás itt sem túl nagy: ahogy korábban jeleztük, Nyírbátorban összesen 39 család vett részt a szolgáltatásban 2011-ben. (23. tábla) A kisgyerekek napközbeni ellátása terén jelentősek a kistérségi hiányok. Bölcsőde a fős Nyírbátorban és némileg meglepő módon a 2037 fős Nyírgyulajon működik. A kistérségi központban a 0-2 évesek száma 538 fő, míg Nyírgyulajon mindössze 52 fő. Mindenesetre a bölcsődei adatlap szerint a 14 férőhelyes községi bölcsőde 100 százalékos kihasználtsággal működik, egy gyereket 2011-ben el is kellett utasítaniuk. Statisztikájuk szerint a 14 bölcsődés közül 6 fő hátrányos helyzetű és 14 százalékuk roma származású. A nyírbátori bölcsődéről adatlap hiányában nincsenek részletes információink: két csoportban összesen 20 férőhely van, így a város bölcsődés korcsoportba tartozó gyerekeinek elvben alig 4 százaléka számára jutna férőhely. Igaz, Nyírbátorban családi napközi is működik, hasonlóan Máriapócshoz. A korosztály számára Nyírbátorban és a Nyírvasváriban biztosítva van a Biztos Kezdet gyerekház elérhetősége 19. Összességében a kistérségben élő kisgyerekek (0-2 évesek) csak töredéke számára biztosított férőhely, illetve intézményi ellátás. Fontos azonban, hogy hat önkormányzat (Bátorliget, Máriapócs, Nyírgyulaj, Nyírvasvári, Pócspetri, Terem) nyári napközit szervez a gyerekek számára, de a kistérségi központ, ahol a 6-13 éves korcsoport létszáma több mint 1000 fő, nincs köztük. A nyári étkeztetést az adatlapot visszaküldő 19 település közül 14 biztosítja, amely kiemelkedően fontos egy olyan kistérségben, ahol a 0-17 éves gyerekek 70 százaléka rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. (23. tábla). 18 A Szociális törvény szerint tanyagondnoki szolgáltatás a lakosú, falugondnoki szolgálat a 600 főalatti kistelepüléseken szervezhető meg

80 Pozitív képet mutat az az adat, mely szerint a Nyírbátori kistérség 15 településén működik közösségi ház, amely számos program, rendezvény helyszínéül szolgálhat, ugyanakkor azt nem tudjuk, hogy ezek a közösségi terek mennyire kihasználtak. A nyilvános internet-elérés lehetőségét 14 valamint ifjúsági klub működését 5 település jelezte. (23. tábla) 80

81 23. tábla: Szolgáltatások elérthetősége a településeken, TELEPÜLÉSEK Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Étkeztetés Tanya-vagy falugondnoki szolgálat Házi segítségnyújtás Adósságkezelési szolgáltatás Bölcsőde Családi napközi Nyári napközi Nyári étkeztetés Bátorliget Encsencs Kisléta Máriapócs Nyírbátor Nyírbéltek Nyírbogát Nyírcsászári Nyírderzs Nyírgelse na na na na na na na na na na na na na na na na Nyírgyulaj Nyírlugos Nyírmihálydi Nyírpilis Nyírvasvári Ömböly Penészlek Piricse Pócspetri Terem Forrás: jegyzői adatlapok, Ifjúsági klub Gyerekház Közösségi ház Játszótér Sportpálya Szélessávú internet Nyilvános internet hozzáférés 81

82 Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat A családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat feladatait a kistérség 17 településén a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működő Kistérségi Szociális és Pedagógiai Központ látja el. Önkormányzati fenntartású a szolgáltatás (vagy annak egy része) Nyírbélteken, Nyírlugoson, Kislétán és Nyírbogáton, amely településeken a lakosság száma 1700 és 3200 közötti. A kistérségi szolgáltató adatlapja szerint összesen 21 fő (14 családgondozó, 1 szociális segítő, 1 adósságkezelési tanácsadó, 1 egység - és 2 intézményvezető) látja el a családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást. További két szakember nem dolgozik teljes állásban, viszont a szakképzettség majdnem 100 százalékos (20 rendelkezik szakirányú végzettséggel). A Központnál 11 szakember a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás terén egyaránt lát el feladatokat. A családsegítő szolgáltatást 2011-ben 4832 fő vette igénybe, ez a 14 családgondozóval számolva átlagosan 345 esetet jelent szakemberenként, amely erős túlterheltséget jelent még akkor is, ha nem feltétlenül esetkezelésről van szó. A statisztika szerint összesen 7435 esetben fordultak különböző problémákkal a családsegítő munkatársaihoz. Az esetek több mint harmadában (37%) anyagi gondok, 33 százalékában ügyintézés miatt keresték fel a Központot, és mintegy 5-7 százalék a foglalkoztatással, az egészségkárosodással és az információkéréssel kapcsolatos esetek aránya. Gyermekjóléti szolgáltatást a Kistérségi Szociális és Pedagógiai Központ 16 településen biztosít a fentebb leírt szakember-ellátottsággal ben összesen 1820 fő vette igénybe ezt a szolgáltatást. Nem véletlen, hogy az igénybevétel elsődleges oka itt is anyagi jellegű; a tavalyi évre eső 4553 eset negyede (23%) ilyen típusú problémából adódott. Jelentős még az életviteli (19,4%), a gyereknevelési (16,3%) és a szülői elhanyagolás (16,6%) miatti esetek aránya ben összesen 900 gyereket gondoztak a szolgálatnál, akinek felét (50,2%) alapellátás keretében látták el, másik felük (48,8%) viszont védelembe vett gyerek (1 százalék az utógondozás keretében ellátott gyerekek aránya). A nyírbélteki Alapszolgáltatási Központ és Idősek Otthona a családsegítés és gyermekjóléti szolgálat mellett étkeztetést, házi segítségnyújtást és idősek nappali ellátását végzi az adatlap szerint egyetlen családgondozóval. Ehhez képest igen magasak az igénybevételi számok: 2011-ben a családsegítő szolgáltatásokat 920 fő, a gyermekjóléti szolgáltatást 133 fő vette igénybe. A családsegítőt érintő esetek majdnem fele (44,3%) anyagi jellegű volt, de jelentős az ügyintézéshez kért segítségek aránya is (35,7%). A település gyermekjóléti szolgálata 2011-ben 45 gyereket gondozott alapellátásban, 41 fő volt védelembe véve és egy gyereket utógondoztak, így ebben az évben összesen 87 gondozott gyereke volt a szolgálatnak. A nyírlugosi önkormányzat gyermekjóléti szolgáltatást biztosít helyben egy családgondozóval, akire 2011-ben 80 gondozott gyerek jutott amellett, hogy összesen 183 fő kereste fel a szolgáltatást, többnyire gyereknevelési, anyagi és életviteli nehézségek miatt. 82

83 A kislétai Egyesített Szociális Intézmény gyermekjóléti szolgáltatást és családsegítést is biztosít a településen egy-egy szakemberrel. Előbbit 2011-ben 39 fő, utóbbit 60 fő vette igénybe. A gondozott gyerekek száma itt 34 fő volt a tavalyi évben, akik közül 29-et alapellátásban gondoztak, 5 főt pedig védelembe vettek. Nyírbogát önálló gyermekjóléti szolgálatot tart fenn egy családgondozóval, akire 2011-ben 48 gondozott gyerek (36 fő alapellátásban, 12 fő védelembe vett) jutott. A leggyakoribb gondok a gyermekjóléti szolgálat statisztikája szerint a községben az életviteli problémák, az anyagi nehézségek és a szülői elhanyagolás. A jegyzők és a családsegítő, gyermekjóléti szolgálatok heti óraszámokra vonatkozó adatai több esetében nem egyeznek meg. Itt alapvetően a szociális szakemberek adatlapjait használjuk, amelyek a kistérségi működés miatt a hiányzó településekről is nyújtanak információkat. Az önkormányzati fenntartású szolgálatok esetében sem a jegyzői adatlapot összesítettük. (Nyírbéltek, Nyírlugos, Kisléta saját családsegítő és gyermekjóléti szolgálatot, Nyírbogát csak gyermekjóléti szolgálatot tart fenn.) A kistérségi alapszolgáltatási központ Nyírbátorban, Nyírbogáton és Máriapócson heti 40 órában biztosítja a családsegítést. Nyírbátorban, Máriapócson, Nyírmihálydiban és Nyírpilisen pedig a gyermekjóléti szolgáltatást. A kistérségi intézmény nyújtotta családsegítés a többi 14 településen jellemzően órában érhető el a legkisebb lélekszámú községekben is. Kivétel ez alól Nyírderzs (643 fő) és Nyírcsászári, ahol ráadásul több mint ezren élnek. Nyírbátorban 4-5, máshol egy-egy szakember látja el a családsegítést, illetve a gyermekjóléti szolgálat feladatait. (23. tábla) 83

84 Egészségügyi szolgáltatások Háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás A jegyzői adatlapok szerint egyedül Nyírbélteken nem érhető el háziorvos (Nyírgelséről nincs információ). Ez viszonylag kedvező helyzetet jelez, mert még a legkisebb lélekszámú településeken is (Nyírderzs, Nyírpilis, Ömböly, Terem, Nyírpilis) is heti 6-10 órában rendel az orvos. Ugyanakkor éppen Nyírbéltelken, ahol a jegyzői adatlap szerint nincs háziorvos, közel 3000 ember él. A lakosságszám alapján viszonylag rossz az ellátottsági idő Encsencsen (2057 fő) és Nyírvasváriban (2008 fő), amely községekben mindössze heti 8 órában van háziorvosi ellátás. A kistérség három városa közül Máriapócson (2169 fő) heti 40, Nyírlugoson (2750 fő) heti 20, a fős Nyírbátorban pedig csak heti 30 órában érhető el orvos. Házi gyermekorvos a kistérségben csak négy településen működik, és ezek közül csak kettő város. Nyírbátorban heti 30, Nyírlugoson heti 20 órában rendel, a 0-17 éves gyerekek száma ezeken a településeken 2790, illetve 657 fő. Érdekes, hogy két olyan kistelepülésen (Bátorliget, Terem) van még házi gyermekorvos (heti 12 és 10 órában), ahol gyerek él. (18, 19, 24. tábla) Továbbá a KSH adataiból az is megállapítható, hogy a kistérségben dolgozó háziorvosok az országos átlagnál jóval nagyobb százalékban leterheltek, ugyanis egy Nyírbátori kistérségben dolgozó háziorvosra vagy házi gyermekorvosra 1680 fő lakos jut. (61. ábra) Valamint a betegforgalom esetbén is hasonlóan rossz arányt vélünk felfedezni, hiszen egy Nyírbátori kistérségben dolgozó háziorvosra vagy házi gyermekorvosra a 2011-es évben több mint 21 ezer betegforgalom jutott, melyet, ha elosztunk a 2011-es év munkanapjaival (amely kb. 257 nap) megkapjuk, hogy a napi betegforgalom meghaladta a 80 főt. (62. ábra) 61. ábra: Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos, Forrás: KSH,

85 62. ábra: Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó betegforgalom, Védőnői ellátás Forrás: KSH, A jegyzői adatlapokból látszik, hogy védőnői szolgáltatás miden településen elérhető. Nyírgelse és Nyírpilis településekről a védőnői adatlapból tudjuk, hogy helyettesítésben, de dolgozik védőnő, viszont a heti óraszámról nincs információ. Hasonló a helyzet Ömbölyön, ahol a nyírbélteki védőnői adatlap szerint a 470 fős kistelepülésen (Nyírbéltekhez tartozó körzet) van védőnői ellátás. A szolgáltatások elérhetősége viszont igen egyenlőtlen: Encsencsen és Nyírvasváriban, ahol a 0-17 évesek száma fő, heti 8 órában dolgozik védőnő. Ugyanúgy, mint Penészleken és Teremben, ahol jóval alacsonyabb a korcsoport száma ( fő). A jegyzői adatlap szerint Nyírderzsen heti egy óra védőnői szolgálat jut 156 gyerekre. 85

86 24. tábla: Humán szolgáltatások elérhetősége (óra/hét), TELEPÜLÉSEK Családsegítő szolgáltatás Gyermekjóléti szolgáltatás Védőnői szolgálat Házi gyermekorvos Háziorvos Lakosság száma, (fő) 0-17 évesek száma Bátorliget Encsencs Kisléta Máriapócs Nyírbátor Nyírbéltek Nyírbogát Nyírcsászári 7,5 12, Nyírderzs 7,5 12, Nyírgelse van na na Nyírgyulaj Nyírlugos na Nyírmihálydi Nyírpilis van Nyírvasvári Ömböly van Penészlek Piricse Pócspetri Terem Forrás: jegyzői adatlapok, családsegítők, gyermekjóléti szolgálatok adatlapjai Munkaügyi központ Humán szolgáltatás még a kistérségben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának Nyírbátori Kirendeltsége végez, amelyet szintén adatlapban kérdeztünk tevékenységeinek, szolgáltatásaink jellemzőiről. A kirendeltség munkaközvetítést és munkaerőigény bejelentést és nyilvántartást végez es statisztikájuk szerint a regisztrált munkanélküliek tizede (9,2%) álláskeresési járadékot, több mint fele (52,5%) bérpótló juttatást kapott. A munkanélküliek mindössze 0,4 százaléka részesült rendszeres szociális segélyben, miközben több mint harmaduk (37,9%) ellátatlan volt. 86

87 Közoktatási intézmények és szolgáltatások Közoktatási intézmények tekintetében viszonylag jól áll a Nyírbátori kistérség. Óvoda minden településen elérhető helyben (önálló vagy tagintézményként). Nyírderzsen nincs általános iskola, Bátorligeten 5-6. osztály, a többi településen alsó tagozat működik. Felső tagozat a két említett település mellett Ömbölyön és Terem községben nincs. Napközit Nyírderzsen és Ömböly kivételével mindenhol biztosítanak az iskolások számára. Nyírcsászári, Bátorliget és Terem, valamint Encsencs, Penészlek és Nyírvasvári intézményfenntartó társulás formájában működteti óvodáját és iskoláját. Nyírderzstől 10 kilométerre van közoktatási intézmény (Nyírbátor), az ömbölyi felsősöknek és napköziseknek 7, a teremi felsősöknek 10 kilométert kell utazniuk. Ezeken a településeken olyan alacsony a gyerekszám, hogy az intézmények működtetése, fenntartása nem lenne gazdasági szempontból megoldható. 25. tábla: Óvoda, iskola, napközi elérhetősége és a korcsoportok létszáma a településeken TELEPÜLÉSEK 3-5 évesek száma,(fő) Óvoda 6-13 évesek száma,(fő) Csak alsó tagozat 1-8. osztály Napközi Bátorliget (5-6.oszt) - Encsencs Kisléta Máriapócs Nyírbátor Nyírbéltek Nyírbogát Nyírcsászári Nyírderzs Nyírgelse Nyírgyulaj Nyírlugos Nyírmihálydi Nyírpilis Nyírvasvári Ömböly Penészlek Piricse Pócspetri Terem Forrás: jegyzői adatlapok 87

88 Óvodák A Nyírbátori kistérségben összesen 23 óvoda működik különböző fenntartási formákban. Minden településen van helyben óvoda, Nyírbátorban négy tagintézmény működik, utóbbiakról azonban nem állnak rendelkezésre a részletes óvodai adatlapok. A többi intézményről ezen óvodai adatlapok alapján vannak információink. Összesítésük szerint a kistérség óvodáiba összesen 1790 gyerek jár, akiknek közel fele (45,2%) halmozottan hátrányos helyzetű (Nyírbátor egy óvodája nélkül). Az óvodák jelzései alapján -az említett négy óvoda adatai nélkül a kistérségben összesen 49 olyan gyerek van, aki rendszertelenül jár az intézménybe. A korai fejlesztést igénylők száma meglepően alacsony, mindössze 8 fő, a kistérségen belül más településre eljárók száma 37 fő. (26. tábla) A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek arányáról három nyírbátori intézményről is vannak adatok, amelyek szerint a József Attila úti óvodában a gyerekek háromnegyede (76,6%), a Vásártériben fele (46,9%) HHH-s, miközben egy másik óvodában a gyerekeknek csak 5,6 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. Ezek az intézmények közötti megoszlások erős szegregációra utalnak a kistérségi központban. Nyírmihálydiban szinte az összes óvodás halmozottan hátrányos helyzetű (98,3%), de arányuk nagyon magas Nyírpilisen (86,9%), Piricsén (74,2%) és Bátorligeten (70,6%). További öt településen (Encsencs, Kisléta, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek) a gyerekek százaléka HHH-s. Viszonylag kedvezőnek mondható a helyzet azon a hat településen, ahol mintegy százalékos ezeknek a gyerekeknek az aránya. A kistérségi óvodákban az egyik nyírbátori óvoda kivételével a legalacsonyabb HHH-s arány is 24 százalék (Pócspetri). A cigány óvodások aránya (a 4 nyírbátori és a nyírvasvári óvoda adatait nem ismerve) százalék Nyírmihálydiban, Nyírpilisen és Piricsén; ez nem meglepő a HHH-s arányok ismeretében. Ugyanakkor Bátorligeten 30 százalék a cigány óvodások aránya, miközben ennek több mint kétszerese a HHH-s gyerekek aránya. Mindenestre a roma gyerekek óvodai aránya Encsencsen és Penészleken százalék, Kislétán 45 százalék, míg további hét településen az óvodások negyede-harmada roma. Az óvodai adatlap szerint nincs cigány óvodás Nyírgelsén és Terem községben. A rendszertelen óvodába járás a statisztikák alapján probléma Encsencsen, Nyírbélteken, Nyírcsászáriban, Nyírpilisen és Piricsén, amely falvakban 5-11 ilyen gyerek van. Ez kistérségi szinten összesen 49 főt jelent. Az óvodai adatlapok szerint mind a sajátos nevelési igényű, mind a korai fejlesztést igénylő gyerekek száma meglepően alacsony a kistérségben: 11 óvodából jelezték, hogy vannak ilyen gyerekek (intézményenként 1-6 fő). (26. tábla) 88

89 26. tábla: Óvodás gyerekek jellemzői a Nyírbátori kistérségi településeken, január 1. TELEPÜLÉSEK ÓVODÁI Óvodások száma, (fő) HHH gyerekek száma, (fő) HHH gyerekek aránya, (%) Cigány gyerekek aránya, (%) Rendszertelenül járók száma, (fő) Sajátos nevelési igényűek száma, (fő) Korai fejlesztést igénylők száma, (fő) Bejárók száma, (fő) Bátorliget , Encsencs , Kisléta , Máriapócs Nyírbéltek , Nyírbogát , Nyírcsászári , Nyírderzs Nyírgelse , Nyírgyulaj , Nyírlugos , Nyírmihálydi , Nyírpilis , Nyírvasvári na Ömböly , Penészlek , Piricse , Pócspetri Terem , Nyírbátor Fáy úti* Nyírbátor Iskola úti* Nyírbátor József A. u.* Nyírbátor Vásártéri* Nyírbátori kistérség 106 na na na na na na na ,6 na na na na na ,6 na na na na na ,9 na na na na na , Forrás: óvodai adatlapok- *(MTA-adatbázisból) Az adatlapok hiánya miatt a nyírbátori óvodák kapacitását nem ismerjük. A többi intézményi statisztika összesítése szerint a kistérségben 1358 férőhely van, amely a beíratott óvodások számához viszonyítva 95,3 százalékos férőhely-kihasználtságot jelent. Kistérségi szinten az átlagos csoportlétszám 26 fő, a be nem íratott óvodás korú gyerekek száma 95 fő. A férőhely-kihasználtság Nyírmihálydiban, Nyírpilisen és Piricsén haladja meg a 100 százalékot, de zsúfolt (92-98 %-os) kihasználtságú az óvoda a másik hat településen is, miközben 89

90 Kislétán 52, Penészleken 64, Pócspetriben 67, Nyírgelsén 68 százalékos a férőhelyek kihasználtsága. Bátorligeten és Terem községben az óvodai helyek mindössze harmada foglalt. Az átlagos csoportlétszám Nyírvasváriban a legmagasabb (36 fő), de másik három településen (Máriapócs, Nyírpilis, Penészlek) is átlagosan legalább harmincan vannak egy csoportban. Zsúfolt (20-29 fő) csoportok vannak további 13 óvodában, miközben az átlagos csoportlétszám Bátorligeten 17, Terem községben 16 fő. Jelentős számú olyan óvodás korú gyerek él Encsencsen (16 fő), Nyírgelsén (15 fő), Nyírgyulajon (8 fő), Nyírpilisen (10 fő), Penészleken (13 fő) és Piricsén (15), akik nincsenek beíratva az intézménybe. (27. tábla) 27. tábla: Óvodák jellemzői a településeken, január 1. TELEPÜLÉSEK ÓVODÁI Óvodások száma, (fő) Férőhelyek száma, (fő) Férőhelykihasználtság, (%) Csoportok száma, (db) Átlagos csoport létszám, (fő) Be nem íratott óvodás korúak száma, (fő) Bátorliget Encsencs Kisléta Máriapócs Nyírbéltek Nyírbogát 127 na na Nyírcsászári Nyírderzs Nyírgelse Nyírgyulaj Nyírlugos Nyírmihálydi Nyírpilis Nyírvasvári Ömböly Penészlek Piricse Pócspetri Terem Nyírbátori kistérség (1294)* ,3 (50) 25,9 95 Forrás: óvodai adatlapok. * Csak a kistérségi arányok miatt számolt érték. Az óvodák szakember-ellátottságában jelentős hiány van. A válaszadó óvodákban összesen 90 óvodapedagógus, 53 dajka, illetve mindössze 2 fejlesztőpedagógus, 1 pszichológus, 1 gyógypedagógus és 1 gyógypedagógiai asszisztens dolgozik. (Összesen 5 óvodában dolgoznak fejlesztő szakemberek; Nyírbátor nélkül). A létszámok alapján a nyírpilisi óvónők a legleterheltebbek: 61 gyerekre 2 pedagógus jut (30,5 fő/óvónő). Bátorligeten, Nyírvasváriban és Piricsén egy óvodapedagógusra gyerek jut, a többi óvodában 90

91 kedvezőbb a helyzet (10-16 óvodás/óvónő). A 18 település óvodája közül tízben van fejlesztő szoba, tornaszoba, 9 óvodában érhető el szélessávú internet. Fontos, hogy 11 óvodában néhány éve integrációs programot valósítanak meg. Megjegyzendő még, hogy az egyetlen bátorligeti óvodai csoport az adatlap szerint eltérő tantervű. Iskolák A Nyírbátori kistérség 19 településén 21 általános iskola működik, ezek közül három Nyírbátorban. Az iskolai adatlapok összesítése szerint (az ömbölyi alsó tagozat adatai nélkül) tanuló jár a kistérségi iskolákba. Az iskolai statisztikák alapján 43,8 százalékuk halmozottan hátrányos helyzetű (1898 fő); 6,5 százalékuk sajátos nevelési igényű (281 fő), utóbbiak fele integráltan oktatott. A kistérségi diákok több mint tizede (12,7%) nem a lakóhelyén jár iskolába. Összesen 269 olyan tanulót jeleztek az iskolák, akik ebben a tanévben már 10 óránál többet hiányoztak, a magántanulók száma 58 fő. (28. tábla) A kistérség legnépesebb iskolája az egyik nyírbátori intézmény (Zrínyi u.), ahová 786 tanuló jár, harmaduk halmozottan hátrányos helyzetű (33,3%), és hasonló a roma tanulók aránya is (33%). A Fáy utcai iskola létszáma 474 fő, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 34,8 százalék, a cigány tanulóké 34 százalék. (Mindkét iskola a Nyírbátori Magyar- Angol Kéttannyelvű Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézményhez tartozik.) A harmadik nyírbátori iskola az Éltes Mátyás Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Gyermekotthon, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat. Itt 139 sajátos nevelési igényű gyerek tanul, akiknek harmada (36,7%) halmozottan hátrányos helyzetű, a roma gyerekek arányáról nincs adat. A kistérségi iskolák közül a Nyírpilisiben 90,8 százalék a HHH-s tanulók arány, itt a roma gyerekek aránya is nagyon magas (95%). Nyírmihálydiban a diákok háromnegyede (74%), a penészleki, a piricsei és a teremi iskolákban a tanulók mintegy kétharmada halmozottan hátrányos helyzetű (63-64%), és másik négy intézményben (Bátorliget, Encsencs, Kisléta, Nyírlugos) is a tanulók legalább fele tartozik ebbe a kategóriába. A roma gyerekek aránya ezekben az intézményekben százalékos, illetve Nyírpilisen és Nyírmihálydiban százalék. Az iskolai adatlap szerint Nyírcsászáriban nem tanulnak HHH-s gyerekek, és kedvező a helyzet Pócspetriben is (6,1%). A sajátos nevelési igényű diákok aránya Nyírmihálydiban 10, Nyírpilisen 7,6, Piricsén 8,7 százalék. Ez a három intézményben összesen 55 ilyen tanulót jelent, akik közül mindenki integráltan oktatott. Rajtuk és az Éltes Mátyás iskolán kívül még 15 iskola jelezte, hogy vannak sajátos nevelési igényű tanulói, akik közül mindenki integráltan oktatott. A bejáró diákok aránya Bátorligeten a legmagasabb (63,2%), ahol csak 5-6. évfolyam működik, de a helyi általános iskoláskorúak (6-13 évesek) száma mindössze 45 fő. A tanulók több mint fele (52,3%) bejáró Terem községben, a nyírbátori speciális iskolában (59%). Máriapócson, Nyírcsászáriban és a Fáy utcai intézményben (Nyírbátor) az iskolások mintegy harmada (27,6-32,6%) jár be más településről. Az összesen 58 magántanuló 13 iskola között oszlik el: a két legnagyobb nyírbátori iskolában számuk fő, Piricsén 9, Nyírmihálydiban 8, Máriapócson és Nyírbélteken egyaránt 5 magántanulói státuszba került diák tanul. A 10 óránál igazolatlanul 91

92 többet hiányzó tanulók aránya kiugróan magas a nyírbátori speciális iskolában (31%), Nyírmihálydiban (20%) és Piricsén (17%), de nem elhanyagolható a probléma Encsencsen (8%), Nyírpilisen (8%) és a másik két nyírbátori iskolában (7-8%) sem. (28. tábla) 92

93 28. tábla: Az általános iskolás tanulók jellemzői a Nyírbátori kistérségben TELEPÜLÉSEK ISKOLÁI Tanulók Hiányzók* SNI tanulók száma, fő Integráltan oktatott SNI tanulók SNI tanulók aránya, (%) HHH, (fő) HHH, (%) BTMT Napközis tanulók száma, fő Magántanuló Iskolaotthonos Bátorliget ,3 9 47, ,2 0 Encsencs , Kisléta na na na 85 56,3 na na na 0 1 0,7 60 Máriapócs , , ,6 23 Nyírbéltek , , ,7 na Nyírbogát 259 na 5 5 1, , Nyírcsászári , ,5 35 Nyírderzs Nyírgelse , ,1 0 Nyírgyulaj , , ,1 30 Nyírlugos , , Nyírmihálydi Nyírpilis , , ,6 95 Nyírvasvári , Ömböly na na na na na na na na na na na na na na Penészlek , , ,5 65 Piricse , , ,4 72 Pócspetri ,7 11 6, ,3 20 Terem , , ,3 0 Nyírbátor, Éltes Mátyás , na Nyírbátor, Fáy u , , ,6 34 Nyírbátor, Zrínyi u , , ,8 33 Nyírbátori kistérség , , ,7 - Forrás: iskolai adatlapok. Bejáró Bejárók aránya (%) Roma tanulók aránya, (%) 93

94 Kompetencia mérés eredményei A kompetencia mérések eredményei (2009/2011-es tanév átlagai) alapján jelentős eltéréseket mutat a települések iskolái között. A hatodik évfolyam matematika teljesítménye szerint a piricsei iskola a leggyengébb (1247), míg Nyírgelse a legerősebb (1632). Az országos átlag értéke 1489, amely felett hat iskola teljesített. A kistérségi iskolák átlagos teljesítménye 1411 pont. Szövegértésből a nyírpilisi tanulók teljesítettek a legrosszabbul (1181), a legmagasabb szintén a nyírgelsei iskola, átlaga 1567 pont. A szövegértési teljesítmény országos átlaga 1479 pont. Ennél mindössze két település (Nyírgelse, Kisléta) ért el jobb eredményt. A kistérségi iskolák átlaga 1360 pont. (63. ábra) 63. ábra: Kompetencia mérés eredményei a 6. évfolyamon a kistérség iskoláiban, 2009/2011 tanévek átlaga Országos átlag Kistérségi átlag Nyírgelse Kisléta Máriapócs Nyírbéltek Pócspetri Nyírbátor Nyírgyulaj Nyírbogát Szövegértés Matematika Nyírlugos Nyírmihálydi Nyírvasvári Penészlek Encsencs Nyírcsászári Nyírpilis Piricse Forrás: Oktatási Hivatal Közoktatási Információs Iroda; 94

95 A 8. évfolyamos diákok esetében hasonló a helyzet: az országos átlagokat mind matematikából, mind szövegértésből csak néhány kistérségi intézmény éri el, illetve haladja meg. A matematika eredmények alapján a nyírvasvári iskola teljesített a legrosszabbul (1318), de jóval az országos (1609) és a kistérségi (1537) átlag alatt van Piricse, Nyírmihálydi és Nyírpilis is. Szövegértésből a nyolcadikos tanulók a nyírpilisi és a nyírvasvári iskolákban teljesítettek a leggyengébben (alig 1200 pont felett). A kistérségi átlag 1443 pont, ennél hét település teljesített gyengébben. Az országos átlagérték 1575 pont, amelyet csak Nyírbátor és Kisléta tudott túllépni. (64. ábra) 64. ábra: Kompetencia mérés eredményei a 8. évfolyamon a kistérség iskoláiban, évek átlaga Országos átlag Kistérségi átlag Nyírvasvári Piricse Nyírpilis Nyírmihálydi Penészlek Encsencs Nyírcsászári Nyírlugos Szövegértés Matematika Nyírgyulaj Nyírbogát Nyírbátor Nyírbéltek Pócspetri Máriapócs Nyírgelse Kisléta Forrás: Oktatási Hivatal Közoktatási Információs Iroda; Az iskolák humán erőforrás helyzete A különböző szakemberekkel való ellátottság nagyon hiányos a jelzések alapján. A kistérségi összesítés szerint átlagosan 9 általános iskolás tanuló jut egy pedagógusra, amely viszonylag megfelelő helyzetet jelez, de az iskolák közötti eltérések élesek: a nyírbátori speciális iskolában 5 fő, a bátorligeti két osztályban 6 fő jut egy tanárra, addig Nyírpilisen 18, 95

96 Nyírbogáton és Nyírmihálydiban egyaránt 15 gyerek jut átlagosan egy pedagógusra. További 11 iskolában egy pedagógus átlagosan tanulóval foglalkozik. Az Éltes Mátyás speciális iskolán kívül (ahol 20 fejlesztőpedagógus, 4 pszichológus, 1 gyógypedagógus és 1 gyógypedagógiai asszisztens dolgozik) mindössze két iskolában (Nyírlugos, Nyírbátor, Zrínyi u.) van 1-1 pszichológus, további 8 intézményben fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus. Pedagógiai asszisztenst csak a pócspetri iskola alkalmaz, iskolai szociális munkás pedig egyetlen kistérségi iskolában sincs. Az iskolák felszereltsége A 21 iskola közül 13 rendelkezik ebédlővel, 18 tornateremmel, 19 számítógépteremmel, 14 pedig könyvtárral is. Miközben a számítógépteremmel, tornateremmel rendelkező intézmények száma magas, addig 8 iskolából hiányzik az ebédlő. A legrosszabb Máriapócs iskolájának infrastrukturális felszereltsége: nincs ebédlő, számítógépterem és könyvtár sem. A nyírpilisi iskolában nincs ebédlő és tornaterem. Fontos, hogy az iskolák több mint fele egyaránt (12) jelezte, hogy preventív, illetve integrációs programokat valósítanak meg, utóbbiakat jellemzően több éve. (65. ábra) 65.ábra: Az iskolák néhány jellemzője, db (igen válaszok száma) ebédlő tornat számítógépterem könyvtár perventív programokat integrációs programot Van-e az iskolában Megvalósít-e az iskola Forrás: iskolai adatlapok Továbbtanulás Az iskolai adatlapokból a továbbtanulási arányokról is vannak információink, de pontos következtetéseket nem nagyon vonhatunk le belőlük az adatok gyakori értelmezhetetlensége miatt. Mindenesetre a meglévő iskolai statisztikák szerint a 2010/2011-es tanévben összesen 590 tanuló fejezte be az általános iskolát, és 15 diák nem tanult tovább. A kistérségi iskolákban így a továbbtanulási arányok százalékosak. A Nyírbátori kistérség három középfokú oktatási intézménye a Báthory István Gimnázium és Szakközépiskola; a Bethlen Gábor Középiskola, Szakképző Iskola és Kollégium; és az Éltes Mátyás Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Gyermekotthon, Kollégium és Pedagógiai 96

97 Szakszolgálat. Közülük viszont csak a Bethlen Gábor középiskoláról van adatlapunk. Ez alapján az intézményben 4 évfolyamos a képzés, a tanulók létszáma a 2010/2011-es tanévben 721 fő volt, jelenleg 768 fő. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya igen magas (40%), a roma diákok becsült aránya 25 százalék, sajátos nevelési igényű gyerek viszont nincs az iskolában. A lemorzsolódás aránya 7 százalékos, ugyanakkor az adatlap kitöltésekor 79 tanulónak volt tíznél több igazolatlan órája. A továbbtanulási arány minimális: a 2010/2011-es tanévben végzettek mindössze tizede (9%) tanult tovább felsőoktatási intézménybe. A tanulók kétharmada (61%) bejáró, minthogy a kistérségben csak Nyírbátorban van középiskola. Az intézmény bűnmegelőzési, dohányzásellenes és drog-prevenciós programokat működtet, és több pályázaton is nyert támogatásokat. Pedagógiai szakszolgálat A kistérségben az Éltes Mátyás megyei fenntartású pedagógiai szakszolgálat mellett működik a Szociális és Pedagógiai Szolgáltató Központ, amelyet a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás tart fenn. A szakszolgálat adatlapja szerint 18 szakember dolgozik náluk (pszichológusok, fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok, logopédusok és pályaválasztási tanácsadó), de korai fejlesztő szakember hiánya mutatkozik. A kistérség nyolc településén (Encsencs, Máriapócs, Nyírbátor, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírlugos, Nyírmihálydi, Piricse) látnak el különböző feladatokat: mind a nyolc helyen biztosítják a nevelési tanácsadást és a logopédiai szolgáltatást, hat településen pedig a gyógytornát. Korai fejlesztést a szakszolgálat nem végez. Ennek oka nem derül ki azadatok alapján. A 2010/2011-es tanévben összesen 280 gyerek számára logopédiai, 90 főnek gyógytestnevelési szolgáltatást nyújtottak, illetve mintegy 1000 gyerek esetében látták el a nevelési tanácsadási feladatokat. Pályaválasztási tanácsadásba mindössze 10 tanulót vontak be a tanév során. 97

98 Civil szervezetek A kistérségi civil szervezetekről csak közvetett információink vannak. A bírósági elektronikus nyilvántartás alapján vettük számba azokat a civil szervezeteket, amelyek székhelyük szerint a kistérség településein működnek, és megfogalmazott tevékenységük valamilyen szempontból kapcsolódhat a kistérségi lakosság egészségi állapotának alakításához a tervezett programok különböző elemeihez, szakmai területeihez. Az adatbázis alapján 27 ilyen szervezet működik a kistérség 13 településén (29. tábla). Ezek azonban csak tájékoztató információk lehetnek, mert az adatbázis ellenére az a tapasztalat, hogy még a precíz kigyűjtés után is a szervezetek egy jelentős része nem működik, nem végez tevékenységeket, nem szervez programokat, illetve egyes szervezetek esetében a célcsoport erősen lehatárolt (óvoda, iskola, alapítványok) -lehetnek hiányosságok. 29. tábla: A kistérségi lakosság egészségi állapotának fejlesztésére irányuló programok tevékenységeihez kapcsolódó bejegyzett civil szervezetek a kistérség településein, TELEPÜLÉSEK Szervezet neve Tevékenység Encsencs Az Encsencsi Iskoláért Alapítvány Encsencs Lelki Épüléséért Egyesület Encsencsi Nők Egyesülete Ifjúsági Centrum Encsencs Egyesület Oktatás, nevelés, a tanulók tanulmányi munkájának ösztönzése, tehetséges fiatalok támogatása. Encsencs lelki épüléséért, a település fejlődéséért, a község fejlesztéséért, kulturális, szabadidős, oktatási, egészségügyi, szociális, környezetvédelmi, településfejlesztési és nemzetközi tevékenységek keretében széles társadalmi összefogással, együttműködéssel gondoskodni. Kulturális tevékenység, kulturális örökség megőrzése, népművészet, hagyományőrzés, kisebbségi, nemzetiségi kultúra ápolása, szabadidős és hobbitevékenység, egészségügyi tevékenység, szociális tevékenység, környezetvédelmi tevékenység. Gyermek-ifjúságvédelem, érdekképviselet, szabadidős tevékenységek, ismeretterjesztő- és kulturális programok szervezése, népi hagyományok felelevenítése, továbbéltetése, a kulturális örökség megóvása, műemlékvédelem, településfejlesztés. Kisléta Kislétai Görög katolikusok BÁRKA Alapítványa Szociális tevékenység, időskorúak gondozása, nevelése, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, 98

99 TELEPÜLÉSEK Szervezet neve Tevékenység gyermek- és ifjúságvédelem, kulturális tevékenység, kulturális örökség megóvása. Máriapócs Nyírbátor "MÁRIAPÓCSI GYERMEKEKÉRT" Alapítvány Alapítvány a Máriapócsi Óvoda Gyermekeiért Máriapócsi Ifjúsági Egyesület "Gyermekeink jövőjéért" Alapítvány Nyírbátor "Összefogás Nyírbátor Felemelkedéséért"Egyesület "Gyermekeinkért-egy szebb világért" Alapítvány "ÖTSZÍNVIRÁG" Alapítvány Nyírbátori Civil Kontroll Egyesület Értetek Karitatív Egyesület Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Népművelők Közhasznú Egyesülete Nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, gyermek- és ifjúságvédelem, érdekképviselet. A gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, az óvodába járó gyermekek zökkenőmentes iskolára való felkészítése, az életre való felkészítés, egyéni képességek fejlesztése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, képességfejlesztő eszközök beszerzése, az óvodapedagógusok szakmai képzésének és továbbképzésének elősegítése, tanulmányutak szervezése, finanszírozása. Környezetvédelem, érdekvédelem, jogvédelem, a település fejlesztésében való aktív közreműködés, kutatási tevékenység Nevelés-oktatás, hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, tehetséges gyerekek gondozása, táboroztatás. A helyi közösségek fejlesztése, a nemzet hagyományos értékei, valamint az európai kulturális örökség iránt elkötelezett állampolgárok és egyesületek együttműködésének támogatása. A szociálisan hátrányos gyermekek és családtagjaik támogatása a fő tevékenységük. - "Nyírbélteki Gyermekekért" Alapítvány - Nyírbéltek Nyírbéltek Nagyközségért Közalapítvány Szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, nevelés, oktatás, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység. 99

100 TELEPÜLÉSEK Szervezet neve Tevékenység Nyírbogát A Nyírbogáti Iskola Tanulóiért Alapítvány A Nyírbogáti Óvodásokért Alapítvány Nyírbogáti Fiatalokért Ifjúsági és Kulturális Egyesület Nyírbogáti Nagycsaládosok Egyesülete - A nyírbogáti iskolában az oktatás fejlesztése, feltételeinek javítása, az iskolában tanuló hátrányos helyzetű tanulók támogatása. A Nyírbogáti óvodában a nevelés, a személyiségfejlesztés tárgyi feltételeinek javítása, az óvodai és szabadidős tevékenységek támogatása. Kulturális tevékenység, hagyományőrzés, tehetséggondozás, tehetséges gyerekek segítése, határon túli fiatalok számára jogi segítségnyújtás, oktatás-nevelés, ismeretterjesztés. Nyírcsászári Nyírgelse Nyírgyulaj "Jövő" Nyírcsászári Roma Egyesület Nyírcsászári Ifjúsági-, Sport és Szabadidő Egyesület A Nyírgelsei Gyermekek Jövőjéért Alapítvány "Nyírgyulaj Jövő Generációjáért" Helyi kisebbség életminőségének, életkörülményeinek javítása. Kulturális tevékenység támogatása és folytatása, sporttevékenység támogatása, szabadidős és hobbitevékenység támogatása, oktatási tevékenység és ismeretterjesztés, szociális tevékenység, környezetvédelmi tevékenység, területfejlesztési tevékenység támogatása, a település infrastrukturális ellátottságának támogatása. A gyerekek körülményeinek, környezetének javítása, a gyerekek képességeinek, készségeinek fejlesztéséhez szükséges eszközök, anyagok vásárlása, az intézmény tárgyi eszközeinek javítása, fejlesztése, szabadidős foglalkozások, gyermeknapok, kulturális- sportnapok támogatása, kirándulások, táborozások szervezése, költségeinek támogatása, hátrányos helyzetű tanulók segítése. A Kossuth Lajos Általános Iskolában tanuló gyermekek és onnan kikerülő fiatalok megfelelő irányú fejlődésének kialakításához szükséges közösségi terek létrehozásában való közreműködés, oktatás feltételeinek javítása, az iskola oktatástechnikai eszközeinek, sport eszközeinek fejlesztése, iskolán kívüli nevelés támogatás, ösztöndíj támogatás a rászorulók részre. 100

101 TELEPÜLÉSEK Szervezet neve Tevékenység Nyírmihálydi Pócspetri Ömböly Terem Nyírmihálydi Község Kulturális és Polgári Fejlődésért Petőfi Sándor alapítvány a nyírmihálydi Óvodásokért és az Általános Iskolásokért Generációk Egymásért Egyesület Ömböly Községért Közalapítvány Terem Község Óvodás- és Iskoláskorú Gyermekeiért Közalapítvány Forrás: Kulturális közéletének a fejlesztése, a kulturális örökség megóvása, községben élő hátrányos helyzetű fiatalok támogatása, életminőségének javítása és felzárkóztatása, egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, rehabilitációs tevékenység, szociális tevékenység, családsegítés, gyermek- és ifjúságvédelem. - Elősegíteni a generációk, a társadalmi rétegek és az emberek közti kapcsolatok kialakulását, növelni a generációk és társadalmi rétegek egymás iránti segítőkészségét, szociális érzékenységét. Szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés. Szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, nevelés- oktatás, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység, kulturális örökség megóvása, gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet. 101

102 A Nyírbátori kistérség lakosságának egészségi állapota Adatforrások A demográfiai adatok forrása a Központi Statisztikai Hivatal. A lakónépesség éves kormegoszlása a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala adataiból származnak. A mortalitási adatok forrása a Központi Statisztikai Hivatal. A standardizált halálozási arányszámok a volt Országos Szakmai és Módszertani Központtól és az Egészségügyi Világszervezet (továbbiakban: EVSZ) azaz a World Health Organization (továbbiakban: WHO) Health for All (továbbiakban: HFA) adatbázisból származnak. Elemzési módszerek A halálozás időbeni változásának vizsgálatára korspecifikus standardizált halálozási arányszámot (SHA) használtunk és az es évekre nemenként elemeztük. A standard az 1976-os Európai Standard Populáció volt. A területi halálozási különbségek kimutatása indirekt standardizált halálozási hányados (SHH) és annak teljes Bayes-becsléssel korrigált változata segítségével történt. Ez a mutató százalékos formában fejezi ki a vizsgált terület halálozását az országos átlaghoz (100%) viszonyítva. A Bayes-i statisztikán alapuló hierarchikus modell alkalmazásával a kis létszámú vizsgálati populációk/vagy ritka betegségek miatti instabil értékeket a helyi átlagokhoz közelíti a modell, a szomszédos területektől kölcsönözve az információt. A települések halálozási adatainak elemzéséhez a 2000 és 2010 közötti időszak éves korcsoport összevont lakónépességi és halálozási adatai kerültek felhasználásra, az alacsony esetszámok okozta ingadozás elkerülése érdekében. A korcsoport megválasztását az indokolta, hogy az időskori halálozások túlsúlya miatt az időskori jellegzetességek eltakarnák a fiatalabb korosztályok halálozásának sajátos problémáit. Az elemzés a következő haláloki csoportokban történt: 1) Általános halálozás (BNO-10: A00-Z99) 2) Daganatos betegségek okozta halálozás (BNO-10: C00-D48) 3) A keringési rendszer betegségei okozta halálozás (BNO-10: I00-I99) 4) A légzőrendszer betegségei okozta halálozás (BNO-10: J00-J98) 5) Az emésztőrendszer betegségei okozta halálozás (BNO-10: K00-K92) 6) Külső okok miatt bekövetkezett halálozás (BNO-10: V00-Y98) 7) Az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható okok miatti korai halálozás 8) A dohányzással összefüggésbe hozható okok miatti korai halálozás 102

103 A kapott eredmények a következők szerint értékelhetők: SHH <= 70%: a vizsgált populációban a halandóság lényegesen alacsonyabb az országos szintnél SHH = 70,001-90%: a vizsgált populációban a halandóság mérsékelten alacsonyabb az országos szintnél SHH = 90,001-97,5%: a vizsgált populációban a halandóság enyhén alacsonyabb az országos szintnél SHH = 97, ,5%: a vizsgálat populációban a halandóság nem különbözik lényegesen az országos szinttől, országosnak megfelelő SHH = 102, %: a vizsgált populációban a halandóság enyhén magasabb az országos szintnél SHH = 110, %: a vizsgált populációban a halandóság mérsékelten magasabb az országos szintnél SHH >= 130,001%: a vizsgált populációban a halandóság lényegesen magasabb az országos szintnél A térképen feltüntetésre került a hierarchikus Bayes-becslés elvégzése után a többletkockázatra vonatkozó utólagos valószínűség (azaz annak valószínűsége, hogy a településen a halálozás gyakoribb, mint az országos átlag) értéke (ez az érték közelítőleg a szignifikancia szinttel egyezést mutat), amely jelölése a térképeken az alábbiak szerint történt: 0,80 0,89 0,90 0,94 0,95 1,00 103

104 Születéskor várható átlagos élettartam Az egészségi állapotot döntően meghatározza, hogy az egyén milyen mértékben képes részt venni a társadalom életében, illetve hogyan képes bekapcsolódni a gazdaságba. A munkaképes népesség rendkívül magas halálozása a családokra gyakorolt negatív hatásán túl jelentős társadalmi veszteség is. Országon belül jelentős társadalmi, gazdasági és szociális területi egyenlőtlenségek léteznek, amelyeknek egészségi állapotot befolyásoló hatásai közismertek. A népesség egészségi állapotát, halandóságát döntően befolyásolja a genetikai adottság, az életmód, a gazdasági, társadalmi és magatartásbeli tényezők, a szűkebb és tágabb fizikai környezet állapota, valamint az egészségügyi szolgáltatások minősége és hozzáférhetősége. Az egészség meghatározásában az egyes tényezők súlya nem azonos. Általában elfogadott, hogy a genetikai tényezők 15-30%-ban, az egészségügyi ellátás 10-15%-ban határozzák meg az egészségi állapotot, a fennmaradó 55-75%-ért a társadalmi-gazdasági tényezőkkel és az iskolázottsággal szoros összefüggést mutató életmódtényezők felelősek. Egy adott naptári évre vonatkoztatott születéskor várható átlagos élettartam azon életévek száma, amelyek születéstől kezdve átlagosan megélhetők lennének az adott évi korspecifikus halálozási arányszámok jövőbeni változatlan érvényesülése esetén. A kistérség eredményei kedvezőtlenebbek a hazai és megyei mutatónál egyaránt. Ugyanakkor hazánkban folyamatosan emelkedő tendencia figyelhető meg a várható élettartamban, de sajnálatos tény, hogy az érték ennek ellenére is messze elmarad az Európai Unióban megfigyelhető szinttől. A Nyírbátori kistérség születéskor várható átlagos élettartam mutatójának ingadozásai a kisebb esetszámokra (népesség és halálozás) vezethetők vissza ben az EU 15 államaiban a nők születéskor várható átlagos élettartama 83,47 év volt, a férfiaké pedig 77,97 év. Hazánkban 2010-ben a nők ennél 5,36 évvel (78,11 év), a férfiak 7,47 évvel (70,5 év) remélhetnek kevesebb életévet (születéskor). A Nyírbátori kistérségben 2010-ben a férfiak és a nők is az országos átlagnál rövidebb élettartamra számíthatnak (férfiak: 67,76 év, nők: 76,38 év). (66. ábra) 104

105 Várható átlagos élettartam 66. ábra: A születéskor várható átlagos élettartam alakulása a Nyírbátori kistérségben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az Észak-alföldi régióban, Magyarországon és az EU 15 országok átlagában, 1999 és 2010 között Kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Magyarország EU (15) Férfiak Nők Halandósági adatok Haláloki struktúra A kistérségben az országos viszonyokhoz képest csekély számú halálozás miatt a haláloki struktúrát három évre összevontan jellemeztük. A kistérségben a 0-X éves férfiak halálozásának 38,7%-áért, a nők halálozásának 56,4%-áért a keringési rendszer betegségei felelősek. Mindkét nem esetében a második helyen a daganatos megbetegedések (férfiak: 28,8%; nők: 19,7%), harmadik helyen férfiaknál a külső okok (10,1%), nőknél pedig a légzőrendszer betegségei (5,6%) okozta halálozás szerepelnek (Magyarországon férfiaknál és nőknél is a harmadik helyen az emésztőrendszer betegségei okozta halálozás következik). A korai halálozás (25-64 éves korosztály) struktúrája lényegesen eltér az összhalálozás (0-X éves korosztály) haláloki struktúrájától. A legtöbb férfi és nő nem keringési rendszeri betegségekben, hanem daganatok okozta betegségekben hal meg. A harmadik helyen a teljes korcsoporthoz hasonlóan férfiaknál a külső okok, nőknél pedig az emésztőrendszer betegségei okozta halálozás szerepelnek. (67. ábra) 105

106 Kistérség Magyarország Kistérség Magyarország Kistérség Magyarország Kistérség Magyarország Halálok súlya (%) 67. ábra: Haláloki struktúra a Nyírbátori kistérség és Magyarország éves és 0-X éves korú lakossága körében 2008 és 2010 között Keringési rendszer betegségei Daganatok okozta betegségek Emésztőrendser betegségei Légzőrendszer betegségei Mortalitás külső okai Egyéb halálokok 7,0 6,3 8,0 6,9 7,5 8,1 9,2 8,9 12,5 17,2 10,1 7,3 7,5 6,8 4,4 3,7 5,5 4,2 6,8 4,6 5,6 4,2 6,9 7,7 4,7 4,8 3,7 13,1 7,4 10,5 10,6 10,7 19,7 22,8 27,9 28,8 31,8 32,6 44,6 48,1 29,6 31,3 38,7 44,7 19,5 25,3 56,4 55, ÉVES KORÚAK 0-X ÉVES KORÚAK ÉVES KORÚAK 0-X ÉVES KORÚAK FÉRFIAK NŐK 106

107 standardizált halálozás főre Általános halandóság A Nyírbátori kistérségben 2010-ben 524 ember halt meg, ebből 251 férfi és 273 nő. Nemzetközi és hazai halandósági viszonyoknak megfelelően a kistérségben is kedvező folyamatok zajlottak, az elmúlt két évtizedben jelentősen csökkent a halálozás. A férfiak és nők halálozásának időbeli alakulását vizsgálva a kistérségben az országos átlagnál magasabb halálozási arányt láthatunk. Figyelemre méltó, hogy a férfiak halálozása mintegy kétszerese a nőkének. Az EU 15 tagállamainak átlagához képest mindkét nemben több mint 1,5-szeres a halálozás kockázata. (68. ábra) 68. ábra: Általános halandóság alakulása (BNO 10: A00-Z99) a Nyírbátori kistérségben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az Észak-alföldi régióban, Magyarországon és az EU15 országok átlagában, a 0-X éves korcsoportban, 1986 és 2010 között Kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Magyarország EU (15) Férfiak (0-X) Nők (0-X) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye azon belül a Nyírbátori kistérség korai halálozásának az országos átlagtól való eltérései település szerinti bontásban jól mutatják, hogy a lakosság halálozása az országos átlagtól nemcsak mértékében, de előjelében is különbözően tér el. A standardizált halálozási hányados mely adott település lakossága halálozásának és az országos átlagnak a viszonyszáma igen tág határok között mozog. (69, 70. ábra) 107

108 A férfiaknál az országos viszonyokhoz képest a vizsgált időszakban, a Nyírbátori kistérségben többlethalálozás figyelhető meg valamennyi településen. Szignifikánsan magasabb a halálozás kockázata a kistérségben Kisléta, Nyírpilis, Penészlek, Piricse, Pócspetri és Terem településeken. A nők esetében is hasonló halálozási viszonyok figyelhetők meg, mint férfiaknál Kisléta kivételével a kistérségben valamennyi településen emelkedett a halálozás kockázata. Statisztikailag bizonyíthatóan magasabb a halálozás az országos átlaghoz képest Bátorliget és Terem településeken. (30. tábla) 69. ábra: Általános (BNO 10: A00-Z99) korai halálozás területi egyenlőtlenségei a éves férfi korcsoportban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 2000 és 2008 folyamán Standardizált Halálozási Hányados min. - 70% % - 90% % % % % % - 110% % - 130% % - max. Utólagos valószínűség ábra: Általános (BNO 10: A00-Z99) korai halálozás területi egyenlőtlenségei a éves női korcsoportban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 2000 és 2008 folyamán Standardizált Halálozási Hányados min. - 70% % - 90% % % % % % - 110% % - 130% % - max. Utólagos valószínűség

109 30. tábla: A éves FÉRFIAK és NŐK összhalálozásának eltérései az országos szinttől (SHH=100%) a Nyírbátori kistérség településein, 2000 és 2008 között TELEPÜLÉSEK SHH FÉRFI SHH NŐ Bátorliget 141.3% *138.3% Encsencs 140.7% 122.5% Kisléta *155.7% 99.7% Máriapócs 139.0% 123.9% Nyírbátor 117.6% 109.0% Nyírbéltek 134.8% 120.0% Nyírbogát 126.9% 121.1% Nyírcsászári 142.9% 123.3% Nyírderzs 143.4% 104.9% Nyírgelse 143.4% 113.7% Nyírgyulaj 140.5% 127.9% Nyírlugos 132.6% 106.3% Nyírmihálydi 122.9% 127.7% Nyírpilis *159.6% 116.4% Nyírvasvári 141.2% 124.9% Ömböly 147.5% 104.1% Penészlek *155.9% 117.0% Piricse *156.8% 129.1% Pócspetri *151.7% 111.9% Terem *158.2% *153.4% * szignifikáns eredmény 109

110 Daganatos megbetegedések okozta korai halálozás A halálozások gyakorisági listáján a rosszindulatú daganatok a második helyet foglalják el, a korai halálozást (25-64 éves korcsoport) vizsgálva azonban a leggyakoribb halálokká lép elő. A daganatok kialakulásában számos kockázati tényező játszik szerepet, melyek közül több az életmódra vezethető vissza (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, egészségtelen táplálkozás stb.). Mindemellett egyéb környezeti, biológiai hatások és a genetikai hajlam is nagy szerepet játszik e betegségek kialakulásában. Helyes életvezetéssel, körültekintő környezetkímélő magatartással, az embert védő munkakörnyezet biztosításával, valamint az ivóvíz, a levegő és az élelmiszerek biztonságának növelésével sokat tehetünk a rosszindulatú daganatok kialakulása ellen. További fontos tényező lehet egyes daganatok okozta halálozások csökkentésében a szűrővizsgálat. A WHO szerint központilag szervezett lakosságszűrés javasolt az emlő, a méhnyak és a vastagbél daganatai esetében, a prosztata, a szájüreg és a tüdő daganata esetében a veszélyeztetettek célzott szűrése ajánlott. A daganatok okozta halálozásban a 90-es évek második felében bekövetkezett tetőzése után kismértékű csökkenés tapasztalható mindkét nemben. Ez a csökkenés a férfiaknál nagyobb, mint a nők körében mutatkozó visszaesés, ám a férfiak daganatos halálozásának a kockázata még így is kétszerese a nőkének és lényegesen rosszabb az EU 15 tagállamainak átlagánál. A Nyírbátori kistérségben a daganatos halálozás kockázata férfiaknál jellemzően meghaladja az országos szintet, míg nők esetében annál alacsonyabb. (71. ábra) 110

111 standardizált halálozás főre 71. ábra: A daganatos betegségek (BNO 10: C00-D48) miatti halálozás a Nyírbátori kistérségben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az Észak-alföldi régióban, Magyarországon és az EU15 országok átlagában, a 0-X éves korcsoportban, 1986 és 2010 között Kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Magyarország EU (15) Férfiak (0-X) Nők (0-X) A daganatos betegségek okozta korai halálozás területi egyenlőtlenségeit vizsgálva Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében azt látjuk, hogy a nagyobbik része a férfiak körében történt. Férfiaknál az országos viszonyokhoz képest statisztikailag nem bizonyíthatóan többlethalálozás látható a kistérség valamennyi településén. (72. ábra) Nők esetében a daganatos halálozás kedvezőbb képet nyújt az országos átlagtól. A nők alacsonyabb halálozási mutatója (a férfiakhoz képest) többek között annak is az eredménye, hogy a női daganatoknak jobbak a terápiás eredményei. (73. ábra) 111

112 72. ábra: Daganatos megbetegedések (BNO 10: C00-D48) okozta korai halálozás területi egyenlőtlenségei a éves férfi korcsoportban, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében, 2000 és 2008 folyamán Standardizált Halálozási Hányados min. - 70% % - 90% % % % % % - 110% % - 130% % - max. Utólagos valószínűség ábra: Daganatos megbetegedések(bno 10: C00-D48) okozta korai halálozás területi egyenlőtlenségei a éves női korcsoportban, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében, 2000 és 2008 folyamán Standardizált Halálozási Hányados min. - 70% % - 90% % % % % % - 110% % - 130% % - max. Utólagos valószínűség

113 Daganatos megbetegedés okozta korai halálozás tekintetében a településeken elő férfiak esetében többlettel találkozunk. Legmagasabb férfiaknál Pócspertiben az arány töblete legalacsonyabb a kistérségi székhelyen. Nők esetében minden település vonatkozásában kedvezőbb a helyzet az országos átlgnál. (31. tábla) 31. tábla: A éves FÉRFIAK és NŐK daganatos megbetegedések okozta halálozásának eltérései az országos szinttől (SHH=100%) a Nyírbátori kistérség településein, 2000 és 2008 között TELEPÜLÉSEK SHH FÉRFI SHH NŐ Bátorliget 135.1% 96.6% Encsencs 143.5% 94.2% Kisléta 136.2% 93.2% Máriapócs 142.8% 93.5% Nyírbátor 115.4% 95.9% Nyírbéltek 131.3% 94.5% Nyírbogát 122.7% 93.5% Nyírcsászári 129.1% 93.4% Nyírderzs 140.5% 93.4% Nyírgelse 142.8% 93.8% Nyírgyulaj 142.0% 94.7% Nyírlugos 131.2% 93.7% Nyírmihálydi 121.9% 93.8% Nyírpilis 128.8% 95.1% Nyírvasvári 125.7% 96.3% Ömböly 133.8% 94.9% Penészlek 129.4% 94.9% Piricse 131.9% 95.6% Pócspetri 147.7% 92.1% Terem 145.2% 97.1% 113

114 standardizált halálozás főre A keringési rendszer betegségei okozta korai halálozás A halálokok között kitüntetett helyet foglalnak el a keringési rendszer betegségei, közöttük is kiemelten az ischaemiás szívbetegségek, az agyérbetegségek és a magasvérnyomás betegség, amit önmagában is rizikótényezőként tartanak nyílván. Az önpusztító életmód jellemzően a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életvitel a figyelembe nem vett vagy elégtelenül, illetve rosszul kezelt magasvérnyomás-betegség külön-külön és együtt is veszélyeztetik, vagy tovább rontják mindannyiunk esélyét egy teljesebb, egészséges, alkotó életre. A keringési rendszer betegségeire visszavezethető halálozás nagyobbrészt idős korban következik be. A betegségcsoport okozta halálozás trendjét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a 90-es évek közepétől kedvező folyamatok zajlottak le az Magyarországon. A férfiak több mint 1,5- szeres relatív halálozási kockázatot mutatnak a nőkhöz képest. A lezajló pozitív változások ellenére még mindig közel 2,5-szerese a halandóság szintje az EU 15 tagállamok átlagának. A halálozási arány a Nyírbátori kistérségben mindkét nemnél meghaladta az országos átlagot. (74. ábra) 74. ábra: A keringési rendszer betegségei (BNO 10: I00-I99) miatti halálozás a Nyírbátori kistérségben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az Észak-alföldi régióban, Magyarországon és az EU15 országok átlagában, a 0-X éves korcsoportban, 1986 és 2010 között Kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Magyarország EU (15) Férfiak (0-X) Nők (0-X) 114

115 A keringési rendszer betegségei okozta korai halálozás területi vizsgálata során a Nyírbátori kistérségben emelkedett kockázatott mutat férfiak esetében valamennyi település azonban szignifikáns összefüggés csak Nyírvasvári településen figyelhető meg. (75, 76. ábra) Nőknél hasonlóan a Férfiakhoz valamennyi településen magasabb a halálozás valószínűségének kockázata. Az eltérés Nyírcsászári és Terem településein szignifikáns. (32. tábla) 75. ábra: A keringési rendszer betegségei (BNO 10: I00-I99) okozta korai halálozás területi egyenlőtlenségei a éves férfi korcsoportban, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében, 2000 és 2008 folyamán Standardizált Halálozási Hányados min. - 70% % - 90% % % % % % - 110% % - 130% % - max. Utólagos valószínűség ábra: A keringési rendszer betegségei (BNO 10: I00-I99) okozta korai halálozás területi egyenlőtlenségei a éves női korcsoportban, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében, 2000 és 2008 folyamán Standardizált Halálozási Hányados min. - 70% % - 90% % % % % % - 110% % - 130% % - max. Utólagos valószínűség

116 32. tábla: A éves FÉRFIAK és NŐK keringési rendszer betegségei okozta halálozásának eltérései az országos szinttől (SHH=100%) a Nyírbátori kistérség településein, 2000 és 2008 között TELEPÜLÉSEK SHH FÉRFI SHH NŐ Bátorliget 146.5% 141.6% Encsencs 127.7% 136.7% Kisléta 146.8% 105.0% Máriapócs 143.4% 156.3% Nyírbátor 124.3% 117.5% Nyírbéltek 130.5% 136.6% Nyírbogát 132.3% 144.7% Nyírcsászári 160.7% *185.1% Nyírderzs 146.5% 148.9% Nyírgelse 129.9% 129.9% Nyírgyulaj 137.2% 151.2% Nyírlugos 116.0% 121.2% Nyírmihálydi 136.5% 169.7% Nyírpilis 149.7% 130.7% Nyírvasvári *163.8% 145.0% Ömböly 138.1% 127.6% Penészlek 132.5% 145.0% Piricse 140.9% 172.4% Pócspetri 140.6% 120.9% Terem 153.4% *196.8% * szignifikáns eredmény 116

117 standardizált halálozás főre A légzőrendszer betegségei okozta korai halálozás A légzőrendszer betegségei okozta halálozás alá tartozó betegségek több mint fele az elkerülhető halálozásokhoz tartozik (heveny légúti fertőzések, a tüdőgyulladás, idült hörghurut, tüdőtágulat és asztma). A betegség megelőzésében kiemelt jelentősége van a dohányzás ellenes programoknak, a levegőszennyezés mérséklésének. A vizsgált időszakban bekövetkezett halálozást tekintve férfiaknál a '90-es évek közepétől az ezredfordulóig nagyarányú csökkenés figyelhető meg (nők esetében kisebb), majd az utóbbi évtizedben ismét jelentősen bár a csökkenéshez képest kisebb mértékben emelkedett. A kistérség halálozása az alacsony esetszámok következtében ingadozó a mutató nem stabil, az országos átlagnál azonban többnyire inkább rosszabb értékekkel bír. (77. ábra) 77. ábra: A légzőrendszer betegségei (BNO 10: J00-J98) miatti halálozás a Nyírbátori kistérségben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az Észak-alföldi régióban, Magyarországon és az EU15 országok átlagában, a 0-X éves korcsoportban, 1986 és 2010 között Kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Magyarország EU (15) Férfiak (0-X) Nők (0-X) A légzőrendszer betegségei okozta korai halálozás területi vizsgálata során a Nyírbátori kistérségben férfiaknál az országos szinthez képest valamennyi településen magasabb a halálozás kockázata, azonban ez statisztikailag nem volt szignifikáns egyetlen esetben sem. A nők esetében is hasonló halálozási viszonyok figyelhetők meg, mint férfiaknál Nyírbátor kivételével a kistérségben valamennyi településen emelkedett a halálozás kockázata. Statisztikailag bizonyíthatóan magasabb a halálozás az országos átlaghoz képest Encsencs, Máriapócs és Nyírbéltek településeken. (78, 79. ábra; 33. tábla) 117

118 78. ábra: A légzőrendszer betegségei (BNO 10: J00-J98) okozta korai halálozás területi egyenlőtlenségei a éves férfi korcsoportban, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében, 2000 és 2008 folyamán Standardizált Halálozási Hányados min. - 70% % - 90% % % % % % - 110% % - 130% % - max. Utólagos valószínűség ábra: A légzőrendszer betegségei (BNO 10: J00-J98) okozta korai halálozás területi egyenlőtlenségei a éves női korcsoportban, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében, 2000 és 2008 folyamán Standardizált Halálozási Hányados min. - 70% % - 90% % % % % % - 110% % - 130% % - max. Utólagos valószínűség

119 33. tábla: A éves FÉRFIAK és NŐK légzőrendszer betegségei okozta halálozásának eltérései az országos szinttől (SHH=100%) a Nyírbátori kistérség településein, 2000 és 2008 között TELEPÜLÉSEK SHH FÉRFI SHH NŐ Bátorliget 134.2% 122.0% Encsencs 124.0% *190.9% Kisléta 141.2% 133.5% Máriapócs 149.8% *202.0% Nyírbátor 128.6% 95.4% Nyírbéltek 132.3% *176.1% Nyírbogát 119.7% 108.9% Nyírcsászári 113.4% 168.2% Nyírderzs 121.9% 124.2% Nyírgelse 116.4% 119.6% Nyírgyulaj 131.1% 112.6% Nyírlugos 122.3% 156.0% Nyírmihálydi 154.7% 164.9% Nyírpilis 124.4% 124.1% Nyírvasvári 121.8% 132.2% Ömböly 124.5% 130.8% Penészlek 150.1% 127.1% Piricse 139.9% 138.1% Pócspetri 124.3% 111.5% Terem 139.4% 119.1% * szignifikáns eredmény 119

120 standardizált halálozás főre Az emésztőrendszer betegségei okozta korai halálozás Az emésztőrendszer betegségei okozta halálozás, az alkoholos májbetegség és májzsugor okozta halálozás Magyarországon jelentős probléma, az Európai Unió átlagához képest a gyakorisága 2-2,5-szeres. A májbetegségek mellett a gyomor- és nyombélfekély is jelentős hányaddal bír (elsősorban a megbetegedések között). Hazánkban az emésztőrendszeri betegségek miatt bekövetkezett halálesetek több mint 80%-át májbetegségek okozzák. Az emésztőrendszeri betegségek okozta halálozások ábrázolásakor egy szakaszon jellegzetes fordított U alakú lefutás figyelhető meg. A 90-es évek közepéig meredeken emelkedik, utána meredeken csökken a halálozás előfordulása. A kistérség esetében a standardizált halálozási arányszám instabil, azonban éppen ezért sokkal változékonyabb eredmények figyelhetők meg a görbén. A férfiak halálozása közel 2,5-szerese a nők halálozásának. A Nyírbátori kistérség halálozása a vizsgált halálokban és korcsoportban jellemzően kedvezőtlenebb, mint az országos átlag. (80. ábra) 80. ábra: Az emésztőrendszer betegségei (BNO 10: K00-K92) miatti halálozás a Nyírbátori kistérségben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az Észak-alföldi régióban, Magyarországon és az EU15 országok átlagában, a 0-X éves korcsoportban, 1986 és 2010 között Kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Magyarország EU (15) Férfiak (0-X) Nők (0-X) 120

121 Férfiaknál a vizsgált időszakban az országos viszonyokhoz képest a kistérség nyugati és keleti peremrészein figyelhető meg a legmagasabb halálozási kockázatú területek, azonban a többi településenis meghaladja az országos átlagot a standardizált halálozási hányados értéke. Szignifikánsan magasabb a halálozás az országos átlaghoz képest Kisléta, Nyírpilis, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri és Terem településeken. (81, 82. ábra; 34. tábla) 81. ábra: Az emésztőrendszer betegségei (BNO 10: K00-K92) okozta korai halálozás területi egyenlőtlenségei a éves férfi korcsoportban, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében, 2000 és 2008 folyamán Standardizált Halálozási Hányados min. - 70% % - 90% % % % % % - 110% % - 130% % - max. Utólagos valószínűség A nők esetében jellemzően kedvezőbb halálozási kockázattal bíró településeket figyelhetünk meg. A halálozási többlet nem haladja meg a 10%-ot a magasabb halálozási mutatókkal rendelkező településeken sem és ezen esetekben sem szignifikáns az eltérés. 82.ábra: Az emésztőrendszer betegségei (BNO 10: K00-K92) okozta korai halálozás területi egyenlőtlenségei a éves női korcsoportban, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében, 2000 és 2008 folyamán Standardizált Halálozási Hányados min. - 70% % - 90% % % % % % - 110% % - 130% % - max. Utólagos valószínűség

122 34. tábla: A éves FÉRFIAK és NŐK emésztőrendszer betegségei okozta halálozásának eltérései az országos szinttől (SHH=100%) a Nyírbátori kistérség településein, 2000 és 2008 között TELEPÜLÉSEK SHH FÉRFI SHH NŐ Bátorliget 130.7% 110.4% Encsencs 123.1% 109.5% Kisléta *149.1% 111.9% Máriapócs 126.0% 113.2% Nyírbátor 117.5% 110.8% Nyírbéltek 115.7% 112.9% Nyírbogát 126.0% 114.7% Nyírcsászári 117.1% 106.6% Nyírderzs 116.5% 110.5% Nyírgelse 124.9% 111.3% Nyírgyulaj 128.3% 114.2% Nyírlugos 111.2% 102.3% Nyírmihálydi 106.7% 106.9% Nyírpilis *146.8% 116.1% Nyírvasvári 126.7% 110.6% Ömböly *150.3% 109.5% Penészlek *174.3% 112.9% Piricse *134.9% 107.6% Pócspetri *136.6% 115.6% Terem *142.4% 107.7% * szignifikáns eredmény 122

123 standardizált halálozás főre Külső okok okozta korai halálozás A kistérség haláloki struktúrájában előkelő helyen állnak a külső okok miatt bekövetkezett halálozások. Tudatában kell azonban lenni az adatok értékelésénél annak, hogy ez egy rendkívül heterogén haláloki főcsoportnak tekinthető, hisz ide tartoznak a háztartási, közlekedési és munkabalesetek mellett jelentős hányadot kitevő erőszak, illetve önsértés következtében bekövetkező halálozások is. Ez utóbbi csoport azért is fontos mert a depressziós tüneteket mely a halálok egyik fő oka egyéb betegségek is kiválthatják akár egy szívinfarktus és az azt követő lábadozási időszak is. A Nyírbátori kistérség halálozási viszonyainak elemzésekor a megfigyelhető kedvező tendenciák mellett is figyelemre méltó, hogy a térség férfi lakosságának halálozása lényegesen magasabb, mint az országos átlag. Az EU 15 átlagánál mintegy 2-szer magasabb a külső okokra visszavezethető halálozás kockázata hazánkban. (83. ábra) 83. ábra: A külső okok (BNO 10: V01-Y98) miatt bekövetkezett halálozás a Nyírbátori kistérségben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az Észak-alföldi régióban, Magyarországon és az EU15 országok átlagában, a 0-X éves korcsoportban, 1986 és 2010 között Kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Magyarország EU (15) Férfiak (0-X) Nők (0-X) 123

124 A külső okok okozta korai halálozás a Nyírbátori kistérségben mindkét nemben egyaránt lényegesen meghaladja hazai átlagot, nőknél valamelyest kisebb mértékben. (84, 85. ábra) Statisztikailag bizonyíthatóan magasabb a halálozás az országos átlaghoz képest férfiaknál Nyírlugos és Piricse, nőknél pedig Pócspetri településeken. (35. tábla) 84. ábra: Külső okok (BNO 10: V00-Y98) miatt bekövetkezett korai halálozás területi egyenlőtlenségei a éves férfi korcsoportban, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében, 2000 és 2008 folyamán Standardizált Halálozási Hányados min. - 70% % - 90% % % % % % - 110% % - 130% % - max. Utólagos valószínűség ábra: Külső okok (BNO 10: V00-Y98) miatt bekövetkezett korai halálozás területi egyenlőtlenségei a éves női korcsoportban, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében, 2000 és 2008 folyamán Standardizált Halálozási Hányados min. - 70% % - 90% % % % % % - 110% % - 130% % - max. Utólagos valószínűség

125 35. tábla: A éves FÉRFIAK és NŐK külső okok miatt bekövetkezett halálozásának eltérései az országos szinttől (SHH=100%) a Nyírbátori kistérség településein, 2000 és 2008 között TELEPÜLÉSEK SHH FÉRFI SHH NŐ Bátorliget 144.9% 145.6% Encsencs 142.2% 119.9% Kisléta 141.2% 112.7% Máriapócs 139.1% 111.4% Nyírbátor 139.1% 130.4% Nyírbéltek 145.1% 114.1% Nyírbogát 148.3% 139.5% Nyírcsászári 151.4% 122.9% Nyírderzs 145.5% 118.6% Nyírgelse 137.7% 123.0% Nyírgyulaj 143.7% 132.6% Nyírlugos *166.8% 126.7% Nyírmihálydi 146.7% 126.6% Nyírpilis 158.1% 120.7% Nyírvasvári 148.0% 127.7% Ömböly 153.6% 120.8% Penészlek 155.6% 124.7% Piricse *177.8% 128.9% Pócspetri 153.5% *152.0% Terem 143.1% 127.8% * szignifikáns eredmény 125

126 A dohányzással összefüggésbe hozható okok miatti korai halálozás Számos életmódtényező befolyásolja a megbetegedések és halálozások előfordulását, ezek között kitüntetett helyet foglal el a dohányzás, amely olyan vezető halálokok kialakulásában játszik szerepet, mint a szélütés, ischaemiás szívbetegség, idült alsó légúti betegségek illetve több daganattípus. A WHO által összeállított indikátor rendszer, a dohányzással összefüggésbe hozható halálozás komplex csoportját használtuk fel az összefüggések megállapításához. Ide tartoznak az ajak-, szájüregi-, nyelőcső-, gége-, légcső-, hörgő- és tüdő rosszindulatú daganatai; ischaemiás szívbetegség; agyi érbetegségek és az idült obstruktív tüdőbetegségek, amelyek esetében a dohányzásnak kiemelt szerepet tulajdonítanak. Természetesen itt is figyelni kell az ökológiai hibára miszerint az egyén szintjén nem lehet megbecsülni a dohányzással összefüggő halálozások kockázatát. A kistérség településeit vizsgálva 2000 és 2008 közötti időszakban a éves férfiak körében az országos átlagot meghaladó halálozást láthatunk a kistérség valamennyi településén. Szignifikánsan magasabb a halálozás kockázata a kistérségben Terem településén. A nők esetében is hasonló halálozási viszonyok figyelhetők meg, mint férfiaknál Kisléta kivételével a kistérségben valamennyi településen emelkedett a halálozás kockázata. Statisztikailag bizonyíthatóan magasabb a halálozás az országos átlaghoz képest Encsencs és Nyírcsászári településeken. (36 tábla) Leszokást követően a koszorúér betegségek valamint az idült alsó légúti betegségek kockázata csökken, éppen ezért fontos, hogy megfelelő egészségfejlesztési prevenciós programok kerüljenek kidolgozásra. 126

127 36. tábla: A éves FÉRFIAK és NŐK dohányzással összefüggésbe hozható halálozásának eltérései az országos szinttől (SHH=100%) a Nyírbátori kistérség településein, 2000 és 2008 között TELEPÜLÉS SHH FÉRFI SHH NŐ Bátorliget 174,7% 145,1% Encsencs 155,3% *171,5% Kisléta 161,9% 105,8% Máriapócs 166,3% 147,2% Nyírbátor 131,0% 131,1% Nyírbéltek 153,3% 137,0% Nyírbogát 135,0% 125,9% Nyírcsászári 148,7% *175,8% Nyírderzs 152,0% 149,1% Nyírgelse 159,3% 126,8% Nyírgyulaj 158,6% 162,1% Nyírlugos 135,0% 142,2% Nyírmihálydi 149,4% 151,0% Nyírpilis 131,0% 130,6% Nyírvasvári 159,8% 137,1% Ömböly 149,8% 126,3% Penészlek 139,8% 124,4% Piricse 140,1% 163,7% Pócspetri 168,6% 105,2% Terem *178,6% *198,2% * szignifikáns eredmény 127

128 Az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható okok miatti korai halálozás Az alkoholfogyasztással (mértéktelen alkoholfogyasztás) kapcsolatba hozható halálozások közé tartozik a nyelőcső- és gége rosszindulatú daganatai, alkohol okozta mentális- és viselkedészavarok, alkoholos májbetegség, idült májgyulladás, májfibrosis és májzsugorodás, valamint egyéb májbetegségek, a halálozás külső okai. Az alkoholfogyasztás mértékétől függően jótékony hatást is kifejthet az egészségre. A mértékletes ivás tudományos bizonyítékok szerint csökkenti a szívérrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát az absztinensekhez és a nagyivókhoz viszonyítva. A halálozás területi halmozódásait vizsgálva elmondható, hogy a férfiak érintettsége jelentősebb. A kistérség valamennyi településén mindkét nemben magasabb volt a halálozás kockázata, mint az országos szint. Férfiaknál a halálozás valószínűsége (a véletlen szerepe a halálozás kimutatásában) magasabb volt Kisléta, Nyírpilis, Penészlek és Piricse településénél. Nők esetében statisztikailag bizonyíthatóan magasabb a halálozás az országos átlaghoz képest Nyírbátor és Pócspetri településeken. (37. tábla) A prevenciós lehetőségek helyett az alkohol esetében stratégiákról ír a szakirodalom. Az alkoholpolitika mellett nagy jelentőséget tulajdonítanak az egészségnevelésnek, az alapellátásnak és civil szervezetek segítségével folyó munkának. 128

129 37. tábla: A éves FÉRFIAK és NŐK alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozásának eltérései az országos szinttől (SHH=100%) a Nyírbátori kistérség településein, 2000 és 2008 között TELEPÜLÉS SHH FÉRFI SHH NŐ Bátorliget 146,7% 129,5% Encsencs 150,4% 124,7% Kisléta *157,8% 118,0% Máriapócs 138,0% 127,8% Nyírbátor 129,5% *131,0% Nyírbéltek 136,1% 120,6% Nyírbogát 143,9% 136,5% Nyírcsászári 151,1% 115,7% Nyírderzs 137,2% 120,6% Nyírgelse 133,0% 125,2% Nyírgyulaj 146,3% 134,8% Nyírlugos 150,5% 114,7% Nyírmihálydi 123,5% 120,1% Nyírpilis *185,4% 128,3% Nyírvasvári 156,0% 125,1% Ömböly 162,0% 118,3% Penészlek *182,2% 127,1% Piricse *174,7% 118,5% Pócspetri 156,3% *142,6% Terem 143,1% 120,5% * szignifikáns eredmény 129

130 Lakosság életmódjának jellemzése A kistérségi lakosság egészségi állapotának és életmódbeli szokásainak feltérképezése céljából kérdőíves felmérést készítettünk. Mely tartalmazott társadalomstatisztikai (kor, nem, lakóhely, legmagasabb iskolai végzettség) antropometriai (utolsó mért vérnyomás, testmagasság, tetsúly) életmódbeli (gyümölcs, zöldség fogyasztás, főzéshez használt zsiradék), egészségügyi ellátással való elégedettségre vonatkozó kérdéseket, összesen 30 indikátor feltérképezésével. A kistérség 20 települése közül 15 településről összesen 765 kérdőív került kielemzére. Társadalomstatisztikai mutatók Vizsgálva a válaszolók nemi kategóriáját láthatjuk, hogy a nők nagyobb arányban töltötték ki a felmérő kérdőívet. Pontosan a megkérdezettek 63%-a nő és 37%-uk férfi. A megérdezett lakosok átlag életkora 49,4 év. Ez alapján megállapítható, hogy a kérdőívet kitöltők között az idősebb korosztály felülreprezentált volt, hisz az átlag életkoruk magasabb a magyar populációban mért átlag életkorhoz képest, ami a különböző vizgálatok alapján kb: év közé tehető. A megkédezettek csupán 1,9%-a gondolja anyagi helyzetét nagyon jónak. Jó anyagi helyzetben van a válaszadók 12,7%-a, 53,2%-uk - minden második lakos - úgy gondolja megfelelő az anyagi állapota továbbá több mint harminc százaléka (33%) rossznak, vagy nagyon rossznak gondolja családja gazdasági helyzetét. (86. ábra) 86. ábra: Az anyagi helyzet szubjektív megítélése (%) 6,42 1,09 12,70 26,50 53,28 nagyon jó jó megfelelő rossz nagyon rossz A felmérés adataira támaszkodva kiderül, hogy a lakosság 45,9%-a egyszintes iker-vagy családi házban tölti mindennapjait, ezt követi a hagyományos építésű parasztház lakástípus (20,58%) majd a lakótelep épületben elhelyezkedő lakás (11,6 %). Tanyán a megkédezettek 2,51%-a lakik, társasházban pedig 4,09%. (87. ábra) 130

131 87. ábra: A megkérdezett lakosság lakóépületének jellege szerinti megoszlás (%) 50,00 40,00 45,91 30,00 20,00 10,00 0,00 11,61 4,09 6,07 20,58 2,51 9,23 A kérdőívet kitöltő lakosság iskolai végzettség szerinti megoszlása alaján megállapítható, hogy a társadalmi-gazdasági determinánsok fejezetben bemutatott kistérségi adatokhoz viszonyítva ugyanazon eredményeket könyvelhetjük el. Ezek alapján nagyon magas, a csupán 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, nevezetesen 38,4%, a középiskolai végzettséggel büszkélkedők aránya 46,2%, továbbá felsőfokú végzettségűeké 12,7%. A 8 általános vagy annál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a nők hátrányára billen el (nők: 69,7% vs. férfiak: 31,3%). Középiskolai végzettséggel többségében a nők büszkélkednek a férfiakhoz viszonyítva (nők: 54,8% vs. férfiak: 45,2%) és a nemi megoszlásban a felsőfokú végzettséggel rendelkezés tekintetében is a nők aránya a magasabb (nők: 70,1% vs. férfiak: 29,8%). (88. ábra) 131

132 88. ábra: A lakossági kérdőívet kitöltők iskolai végzettség szerinti megoszlása (%) Ha az iskolai végzettség megoszlását nemen belül vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy a kérdőívet kitöltő kistérségi nők aluliskolázottak a férfiakhoz képest, a 8 általános vagy annál kevesebb iskolai végzettség tekintetében. A nők 43,8%-a a férfiak 32%-a rendelkezik 8 vagy annál kevesebb osztállyal. Középiskolai végzettséggel a férfiak 57,5%-a a nők 41,5%-a büszkélkedhet. A felsőfokú végzettség tekintetében közel azonos az arány, nők: 14,7%-a, férfiak: 10,5%-a. (89. ábra) 89. ábra: A lakossági kérdőívet kitöltők nemenkénti iskolai végzettség megoszlása (%) 132

133 Antropometriai adatok A kérdőívet kitöltők átlag testmagassága 168,2 cm (legalacsonyabb: 147cm, legmagasabb: 200cm) volt. A testsúly számított átlaga: 73,3kg. Az átlag testmagasságból és átlag testúlyból számított Body Mass Index (továbbiakban BMI) azaz testtömeg index (továbbiakban: TTI) 25,99 mely a WHO testtömeg index kategóriája alapján súlytöbbletet mutat. Az átlag értékekből számított BMI index ugyan elfedi az egyéni értékeket, de általános képet ad a megkérdezett csoport testtömg indexéről. Egészségi állapot A kérdőívet kitöltő kistérségi lakosság egészségi állapota - a szubjektív vélemények alapján - kielégítő (45,25%). 35,09%-uk vallotta egészségi állapotát jónak és csupán 6,73%-uk nagyon jónak. Több mint 12%-uk gondolta saját egészségi állapotát rossznak, vagy nagyon rossznak. (90. ábra) 90. ábra: Az egészségi állapot szubjektív megítélése (%) A lakosok többsége (58,7%) úgy gondolja sokat tehet egészségi állapotáért. Továbbá 23,3%- uk azt gondolja nagyon sokat tehet egészségéért, mely adatok nagyon fontosak a közösségi színtéren szervezett programok tekintetében is, hiszen egy közösség minél inkább meg van győződve arról, hogy egészségét befolyásolhatja saját cselekvései által, annál inkább bevonható különböző egészségi állapotot javítani kívánó programokba, intervenciókba. (91. ábra) 133

134 91. ábra: A megkérdezett lakosok véleményének megoszlása az egészségi állapotért való egyéni teendők tekintetében (%) Annak fényében azonban, hogy az előbb elemzett adatok alapján a lakosság többsége úgy gondolja sokat tehet egészségéért a javítást célzó cselekvés mégis elmarad, hiszen az egészségmagatartás kérdésekre adott válaszokban már nem tükröződnek az előző eredmények. A megkédezett kistérségi lakosok csupán 38,4%-a fogyaszt naponta zöldséget, gyümölcsöt és napi több alkalommal csak 13,8%. Magas a zöldség, gyümölcsöt soha nem fogyasztók aránya is 3,35%. (92. ábra) 92. ábra: A megkérdezett lakosság zöldség, gyümölcs fogyasztási szokásai (%) A különböző szív-érrendszeri betegségek kialakulásához hozzájárul az is, hogy a családok többségében a mindennapokban milyen zsiradékkal készítik el a táplálékaikat. A következő ábrán láthatjuk, hogy a megkérdezett lakosok 41,6%-a valamilyen növényi olajat használ a főzés-sütéshez, valamint sajnálatos módon 35%-uk jelölte, hogy az olaj és a zsír használata 134

135 egyenrangúan fontos az ételeik elkézítésénél. Kizárólag zsírt és szalonnát is magas százalékuk használ: 7,7%. (93. ábra) 93. ábra: A csaldok étkezéseikhez használt zsiradék típúsának megoszlása Kategóriák jelentései: 1. olajat 2. zsírt/szalonnát 3. olajat és zsírt vegyesen 4. vajat 5. margarint 6. egyiket sem 7. nem tudom A megkérdezett kistérségi lakosok közül minden (664 fő) második személy szenved valamilyen krónikus betegségben (333 fő). Többen közülük (18,78%) több mint három krónikus betegégben szenved egyszerre. Leggyakrabban 26,49%-os aránnyal magasvérnyomás betegségben, majd 10,71%-os aránnyal krónikus szorongástól és depressziótól szenvednek. Ezt követi közel azonos aránnyal a magas koleszterin szint és a cukorbetegség (7,74 %, 7,44%). (38.tábla) 38. tábla: A lakosság körében leggyakrabban előforduló krónikus betegségek megoszlása Betegség típusok fő % , , , , , , , , ,46 135

136 Kategóriák jelentései: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,30 Összesen ,00 1. magas vérnyomás 2. magas koleszterinszint 3. cukorbetegség 4. szívinfarktus 5. rosszindulatú daganat 6. asztma 7. krónikus szorongás, depresszió A megkérdezettek közel azonosan elégedettek a különböző egészségügyi és szociális ellátásokkal. A legelégedettebb a lakosság a háziorvosi ellátással. Az öt fokozatú skálán az ellátás 4,08-as átlagos elégedettséget ért el. Legelégedettlenebbek a kórházak szolgáltatásaival és a betegszállítással (3,21; 3,31). Ezt követi közel azonos szinten az otthoni ápolás (3,79), a fogorvosi ellátás (3,63), a sűrgősségi mentőszolgálat (3,56) és a járóbeteg szakellátás (3,53). (94. ábra) 136

137 Kórházak (beleértve a sürgősségi ellátást) Fogorvos, fogszabályozó szakorvos, más fogászati szakember Járóbeteg-ellátó intézményben dolgozó szakorvos Háziorvos Otthoni ápolás Sürgősségi mentőszolgálat Betegszállítás 94. ábra: A különböző egészségügyi és szociális ellátással való elégedettség osztályozása (átlag*) 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 3,21 3,63 3,53 4,08 3,79 3,56 3,31 *1-5-ig terjedő skála alapján, ahol az 1: nagyon elégedettlen, 5: nagyon elégedett kategóriát takar. 137

138 A kistérség gyermekeinek egészségi állapota Kora gyermekkori egészségi állapot jellemzése Az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program az öt nemzeti cél egyikeként fogalmazta meg az egészséges fejlődés feltételeinek biztosítását a fogantatástól a felnőttkorig a felnövekvő generáció számára. E célkitűzés azon tudományos bizonyítékokra alapul, amelyek szerint a gyermekkori egészségi állapot összefügg a felnőttkori egészségi állapottal, és azt jelentősen befolyásolja. A kora gyermekkori egészségi állapotot pedig meghatározza a várandós egészségi állapota, mely elsősorban függ a várandós életvitelétől, táplálkozásától, a káros szenvedélyektől ezen belül is a dohányzástól. Az elmúlt évek hazai adatai is alátámasztják azt a jól ismert kutatási eredményt, hogy az anya várandósság alatti dohányzása negatívan befolyásolja a születési súlyt és a csecsemőkori testi fejlettséget. Adatok A kistérségben élő várandósok, újszülöttek valamint a kisdedek egészségi állapot indikátorainak jellemzésére adathalmaz állt rendelkezésünkre védőnői jelentések formájában. Jelen elemzés alapjául a védőnők által évente jelentett, a magyar várandós nőkre vonatkozó, illetve csecsemő- és gyermekegészségügyi mutatók szolgáltak és 2005 között a megyénként összesített nyers adatok a Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban: KSH), 2006-tól napjainkig a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet (továbbiakban: GYEMSZI, korábban, 2011-ig: OSZMK) közreműködésével kerültek összegyűjtésre. E jelentések adatokat tartalmaznak a magyarországi 0-6 éves korú gyermekek, valamint a magyarországi várandósok egészségi állapotára vonatkozóan. Az éves jelentésekbe minden újonnan védőnői gondozásba vett várandós anya valamint minden újonnan gondozásba vett újszülött paraméterei feldolgozásra kerültek. Várandósok egészségi állapota Megyei adatok 2012-ben újonnan regisztrált várandós került a védőnői terhesgondozásba. Ebből (azaz az újonnan felvett várandós szám 15,12%-a) az Észak- alföldi régióban lett regisztrálva. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2012-ben a védőnők 5465 várandóst regisztráltak újonan jelentkezőként (országos szám 6,6%-a). A dohányzó várandósok aránya jelentős mértékben nem javult az elmúlt 15 évben. Országosan a várandósok 14%-a dohányzott a védőnői jelentések alapján. Kiemelkedően magasabb számban füstöltek a terhesek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol a 15 éves átlag elérte a 18%-ot és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (23,2%) valamint Heves, Nógrád 138

139 és Somogy megyékben közel azonos arányban. A magasabb dohányzási prevalencia statisztikailag is bizonyítható és mely öt megye a legrosszabb megyék között szerepel a paraméter tekintetében az 15 év vonatkozásában. (95. ábra) 95. ábra: Dohányzó várandósok aránya (%) 1997 és 2011 között megyei átlagadatok alapján *szignifikánsan magasabb az országos átlagnál, *szignifikánsan alacsonyabb az országos átlagnál Forrás: Védőnői jelentések, KSH, GYEMSZI, A várandós nők több mint egyharmada fokozott gondozásra szorult országosan 39%-os aránnyal, de a megyék között jelentős különbségekkel. Az elmúlt 15 év adatait vizsgálva elsősorban egészségügyi (66%-ban) másodsorban környezeti (21%-ban) harmadsorban mind egészségügyi, mind környezeti (13%-ban) okok miatt. Jelentősen magasabb a fokozott gondozott várandósok aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg (49,6%), Somogy (50,4%), Borsod- Abaúj-Zemplén (52,9%) megyékben, mely három megye a legrosszabb megyék között szerepel a 15 év vonatkozásában. (96. ábra) 139

140 96. ábra: Fokozott gondozásban részesült várandósok aránya (%) 1997 és 2011 között megyei átlagadatok alapján *szignifikánsan magasabb az országos átlagnál, *szignifikánsan alacsonyabb az országos átlagnál Forrás: Védőnői jelentések, KSH, GYEMSZI, Az igen későn gondozásba került várandósok aránya szintén magasabb az országos átlagnál Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, több mint 20%-kal. A későn gondozásba kerülés egyrészről képet adhat a várandós ellátás elérhetőségéről másrészt a várandós complianceét jellemző magatartásáról. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rossz arány mellett még kedvezőtlenebb a helyzet országos szinten Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyékben ahol a várandósok több mint 1,5 %-a csak a betöltött 28. terhességi hét után jelentkezik terhesgondozásba, amikor már a várandósgondozási protokoll szerint minden jelentősebb genetikai, vérvételi, UH diagnosztikai ellenőrzésről lekésett. (97. ábra) 140

141 97. ábra: Későn (28. terhességi hét után) gondozásba került várandósok aránya (%) 1997 és 2011 között megyei átlagadatok alapján *szignifikánsan magasabb az országos átlagnál, *szignifikánsan alacsonyabb az országos átlagnál Forrás: Védőnői jelentések, KSH, GYEMSZI, Kistérségi adatok A kistérségben 2012-ben 467 fő új várandóst regisztráltak az alapellátásban dolgozó védőnők, mely az országos szám 0,5 %-a, a megyében regisztráltak 8,54%-a volt. A települési adatokat elemezve kiderül, hogy a kistérség települései különböző mértékben járultak hozzá a kistérségi átlaghoz. Nyírpilis településen regisztrálták az újonnan gondozásba vett kistérségi várandós szám 7,71%-át (31 fő), második helyen Nyírmihálydi település általunk megjelölt A körzetében (6,21%,29 fő), harmadik helyen 6,0%-kal (28 fő) Nyírbátor B településen, legalacsonyabb Máriapócs A 0,21%-os aránnyal (1 fő). (98. ábra) 141

142 98. ábra: Az újonnan gondozásba vett várandósok aránya a kistérségi településeken, Forrás: Védőnői jelentések, GYEMSZI, A Nyírbátori kistérségben a várandósok 25,2%-a dohányzott a terhessége alatt is, mely kiemelkedően magas szám annak tükrében, hogy az országos átlag 11,3%, a megyei átlag 17% volt, így a kistérségben élő várandósok dohányzási prevalenciája meghaladta több mint kétszeresen az országos átlagot és másfélszeresen a megyei adatokat. A fokozottan gondozott várandósok száma is meglehetősen magas volt a kistérség viszonylatában hiszen országosan a várandósok 35%-a és megyei szinten 43%-a szorult fokozott gondozásra, addig a Nyírbátori kistérségben ez a szám majdnem elérte a 70%-ot (69,8%), ami azt jelenti, hogy 10 várandósból csupán 3 esetben nem volt szükség a védőnői gondozás során fokozottabb gondozást (gyakoribb látogatást, gyakoribb tanácsadást) alkalmazni. A fokozott gondozásba vétel okainak feltérképezésekor fény derül arra, hogy az egészségügyi ok miatti rendszeresebb gondozás áll az első helyen (30,5%), melynek aránya 5%-kal magasabb az országos átlagnál. Azonban a környezeti ok miatt fokozottabban gondozott várandósok aránya kiemelkedően magas (23,7%), több mint háromszoros a kistérségben az országos arányszámhoz viszonyítva, ami 6,6% és magasabb a megyi átlagnál is mely 14% volt 2012-ben. A környezeti és egészségügyi ok miatt egyaránt kiemelt figyelmet igénylő várandósok aránya is nagy szakadékot mutat a vizsgált területek között. Országosan ben 4,35%-a volt mindkét ok miatt gondozásba véve a várandósoknak, addig ez a kistérségen belül 15,6%-ot mutat. Települések szintjén a kistérségen belül még erőteljesebb különbségek mutatkoznak a várandósgondozás indikátorainak elemzésekor. A dohányzó várandósok aránya egyes 142

143 településeken eléri az 50%-ot (Máriapócs A, B), így megállapítható, hogy ezen a településen minden második várandós dohányzik(ott) a terhessége alatt. A fokozottan gondozott várandósok arányszámát vizsgálva még drasztikusabb kép tárul elénk, hisz 7 védőnői körzetben (településen) is meghaladta a 80%-ot a kiemelt figyelmet igénylő várandósok aránya és további 5 körzetben (településen) a kistérségi arányszámot (69,8%). Kiemelt figyelmet igényel Máriapócs (A), Encsencs (B), Nyírpilis és Piricse települések, ahol a várandósok több mint 50%-a környezeti ok miatt szorult gondozásra. (39. tábla) 39. tábla: A kistérségi védőnői körzetekben a dohányzó, fokozottan gondozott várandósok megoszlása, TERÜLETEK Dohányzó várandósok aránya (%) Fokozottan gondozott várandósok aránya (%) Egészségügyi ok miatt fokozottan gondozott várandósok aránya (%) Környezeti ok miatt fokozottan gondozott várandósok aránya (%) Egészségügyi és környezeti ok miatt együttesen fokozottan gondozott várandósok aránya (%) Országos Észak- alföldi régió Sz-Sz-B megye Nyírbátori kistérség Penészlek NyírbátorA NyírbátorB NyírbátorC NyírbátorD NyírbátorE NyírbátorF Nyírgyulaj Kisléta MáriapócsA MáriapócsB Pócspetri Nyírvasvári Bátorliget Nyírbogát Nyírgelse NyírmihálydiA NyírmihálydiB Nyírlugos NyírlugosB NyírbéltekA NyírbéltekB EncsencsA EncsencsB Nyírpilis Piricse Forrás: Védőnői jelentések, GYEMSZI, Nyírbátori kistérség településeinek védőnői körzetei 143

144 A Nyírbátori körzetben évben élő és védőnői gondozásba került várandósok 30%-a nem jelentkezett a javasolt 12. terhességi hete előtt védőnői tanácsadáson, sőt ennek a 30%-nak 1,8%-a csupán igen későn a 28. terhességi hete után kereste fel védőnőjét gondozásra jelentkezés céljából. Ezen adatok meghaladják mind az országos, régiós és megyei adatokat egyaránt. Települések vonatkozásában szintén láthatunk jelentős eltéréseket. Kiemelten megvizsgálva az igen későn gondozásba került várandósokat jelentősen magas arány mutatkozik az alábbi településeken: Nyírbátor (D), Máriapócs (B), Nyírbogát, Nyírmihálydi (A), Nyírmihálydi (B), Encsencs (B), Nyírbéltek (A), ahol az újonnan gondozásba vett várandósok közül későn gondozásba vettek aránya számos esetben meghaladta az 5%-ot (8.70, 5.56, 5.26, 6.90, 5.26, 10.00, 7.14,). Szült anyák közül védőnői gondozásban nem részesült 2012-ben országosan 576 fő, melyhez a régió 15,6%-kal (90 fő) járult hozzá ezen belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 7,6%-kal (44 fő), ezen belül a Nyírbátori kistérség 1,04%-kal (6 fő). Települési szinten a 6 fő szült, de nem gondozott nő, az alábbiak szerint oszlik meg: Nyírmihálydi (B) 2fő; Nyírbéltek (A): 2 fő; Nyírgelse: 1 fő, Piricse: 1 fő. (40. tábla) 144

145 40. tábla: A kistérségben évben újonnan felvett várandósok gondozásba vétel időpontjainak megoszlása (%) TERÜLETEK Gondozásba vétel a 12. terhességi hétig (%) Gondozásba vétel a 13. és 28 terhességi hét között (%) Gondozásba vétel a 28. terhességi hét után (%) Szült anyák védőnői gondozás nélkül (fő) Országos Észak- alföldi régió Sz-Sz-B megye Nyírbátori kistérség Nyírbátori kistérség településeinek védőnői körzetei Forrás: Védőnői jelentések, GYEMSZI, Penészlek NyírbátorA NyírbátorB NyírbátorC NyírbátorD NyírbátorE NyírbátorF Nyírgyulaj Kisléta MáriapócsA MáriapócsB Pócspetri Nyírvasvári Bátorliget Nyírbogát Nyírgelse NyírmihálydiA NyírmihálydiB Nyírlugos NyírlugosB NyírbéltekA NyírbéltekB EncsencsA EncsencsB Nyírpilis Piricse

146 Újszülöttek és kisdedek egészségi állapota Csecsemők (0-11 hó) egészségi állapota Csecsemőhalandóság A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) országos adatai szerint a csecsemőhalandóság arányaiban nagyon élesek a területi egyenlőtlenségek. A közép-magyarországi régió rátája 4,3, az Észak-alföldié 7,2 ezrelék, az országos ráta 5,3 ezrelék volt 2010-ben (KSH, 2011). Az egészséges gyerekkornak ezen mutatója a Nyírbátori kistérségben 12,1 ezrelék, az országos átlag több mint kétszerese, és jóval rosszabb a megyei aránynál (7,5 ezrelék) is. (99. ábra). 99. ábra: Csecsemőhalandósági ráta a Nyírbátori kistérségben, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében és Magyarországon ( ), , ,5 5,3 0 Nyírbátori kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország Forrás: MTA KTI Erőforrástérkép 146

147 Megyei adatok Megyei viszonylatban a koraszülöttek aránya magas Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Kiemelkedően magasabb volt az országos átlagnál továbbá Baranya, Somogy, Borsod-Abaúj- Zemlén és Heves megyékben. (100. ábra) 100. ábra: Koraszülöttek aránya (%) 1997 és 2011 között megyei átlagadatok alapján *szignifikánsan magasabb az országos átlagnál, *szignifikánsan alacsonyabb az országos átlagnál Forrás: Védőnői jelentések, KSH, GYEMSZI,

148 A 10 vagy az alatti testtömeg percentil értékkel rendelkező egy évesek aránya statisztikailag az elmúlt 15 év átlagát figyelembe véve, kiemekedően magas volt Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben. (101. ábra) 101. ábra: 10 percentil vagy az alatti testömeg indexszel rendelkező egy évesek aránya (%)1997 és 2011 között megyei átlagadatok alapján *szignifikánsan magasabb az országos átlagnál, *szignifikánsan alacsonyabb az országos átlagnál Forrás: Védőnői jelentések, KSH, GYEMSZI, Kistérségi adatok Kistérségi szinten a fokozottan gondozott 0-11 hónaposak aránya 2012-ben 49% volt. Ami azt jelenti, hogy minden második 0-11 hónapos gyermek kiemeltebb figyelmet igényelt védőnője részéről. Ez az arány kétszer magabb az adott évi országos átlaghoz viszonyítva (19,78%) és fészer több a megyeinél (34,71%). Településenként jelentős eltérések vannak, legmagasabb az arány Nyírpilis településen, ahol 5%-os kivétellel minden 0-11 hónapos gyermek fokozott gondozásra szorult, legalacsonyabb az arány Nyírbéltek (A) település részen 11,4%-kal. Szembetűnő, hogy a gyermekek többsége országosan valamilyen őt érintő egészségügyi ok miatt (9,50%) volt kiemelten gondozott, majd környezeti ok miatt (7,94%) és végül mindkettő miatt (2,34%). Ez az arány teljes egészében megfordul a Nyírbátori kistéségben és az első helyre a környezeti ok miatt fokozottan gondozott csecsemők arányszáma kerül (30,45%) ezt követi az egészségügyi ok (10,74%) majd mindkettő ok (7,65%). Ez az arány felosztás a kistérég szinte összes településére jellemző. (41. tábla) 148

149 41. tábla: A kistérség 0-11 hónapos fokozottan gondozott csecsemőinek és a fokozott gondozottság oki tényezőinek megoszlása, TERÜLETEK Fokozottan gondozott 0-11 honaposak aránya (%) Egészségügyi ok miatt fokozottan gondozott 0-11 honaposak aránya (%) Környezeti ok miatt fokozottan gondozott 0-11 honaposak aránya (%) Egészségügyi és környezeti ok miatt együttesen fokozottan gondozott 0-11 honaposak aránya (%) Országos Észak- alföldi régió Sz-Sz-B megye Nyírbátori kistérség Nyírbátori kistérség településeinek védőnői körzetei Forrás: Védőnői jelentések, GYEMSZI, Penészlek NyírbátorA NyírbátorB NyírbátorC NyírbátorE NyírbátorF Nyírgyulaj Kisléta MáriapócsA MáriapócsB Pócspetri Nyírvasvári Bátorliget Nyírbogát Nyírgelse NyírmihálydiA NyírmihálydiB Nyírlugos NyírlugosB NyírbéltekA NyírbéltekB EncsencsA EncsencsB Nyírpilis Piricse A védőnői jelentések alapján, - melynek gyűjtéséért a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (Továbbiakban: GYEMSZI) volt felelős gyerek született a Nyírbátori kistérségben ben. Tizedük (12,01%) 2500 grammnál kisebb súllyal, 4,59%-os prevalenciával méhen belüli alultápláltsággal továbbá a született csecsemők 2,84%-a fejlődési rendellenességgel jött a világra. A kistérségi adatok mindhárom 149

150 indikátor tekintetében a legrosszabb arányszámmal rendelkeznek az országos (7,9%, 2,28%, 1,71%) a régiós (8,59%, 3,07%, 2,00%) és a megyei arányok (9,79%, 2,91%, 2,12%) viszonylatában egyaránt. Települési szinten is jelentősek az eltérések, a koraszülöttek aránya 11 településen haladja meg a kistérségi átlagot és további két településen az országos átlagot. A méhen belüli alultápláltak aránya Nyírgelse településen több mint ötszörös, valamint 1 településen négyszeres többletet mutat az országos arányhoz viszonyítva. A fejlődési rendellenességgel született arányszám tekintetében Bátorliget és Kisléta kiemelkedő települések. (42. tábla) 42. tábla: Újszülöttek közül koraszülöttek, intrauterin retardáltak, fejlődési rendellenességgel születettek aránya TERÜLETEK Újonnan nyilvántartásba vettek közül koraszülött (%) Újonnan nyilvántartásba vettek közül intrauterin retardált (%) Újonnan nyilvántartásba vettek közül fejlődési rendellenességgel született (%) Országos Észak- alföldi régió Sz-Sz-B megye Nyírbátori kistérség Nyírbátori kistérség településeinek védőnői körzetei Forrás: Védőnői jelentések, GYEMSZI, Penészlek NyírbátorA NyírbátorB NyírbátorC NyírbátorD NyírbátorE NyírbátorF Nyírgyulaj Kisléta MáriapócsA MáriapócsB Pócspetri Nyírvasvári Bátorliget Nyírbogát Nyírgelse NyírmihálydiA NyírmihálydiB Nyírlugos NyírlugosB NyírbéltekA NyírbéltekB EncsencsA EncsencsB Nyírpilis Piricse

151 Az első életév betöltésekor 383 gyermekből 378 gyermeket szűrtek a Nyírbátori kistérségben dolgozó védőnők, közülük 19 főnél mozgásbejlődési, 7 főnél beszédfejlődési, 8 főnél szociális fejlődésbeli, 11 főnél látás és 2 főnél hallásbeli elváltozást észleltek. Továbbá 3 percentil alatti testömeggel rendelkezett 23 fő, 3-10 percentil közötti testtömeggel rendelkezett 39 fő és 90 percentil feletti testtömeggel rendelkezett 11 fő. 151

152 Kisdedek (12-34 hó) egészségi állapota Kistérségi szinten a fokozottan gondozott hónaposak aránya 2012-ben 46% volt. Ami azt jelenti, hogy közel minden második hónapos gyermek kiemeltebb figyelmet igényelt védőnője részéről. Ez az arány háromszoros az adott évi országos adathoz viszonyítva (15,84%) és félszer több a megyeinél (28,99%). Településenként jelentős eltérések vannak az indikátor tekintetében, legmagasabb az arány Encsencs (B) település részen, ahol 9%-os kivétellel minden hónapos gyermek fokozott gondozásra szorult, leglacsonyabb az arány Nyírbátor (B) település részen 20,28%-kal. Szembetűnő, hogy a kisdedek többsége országosan valamilyen őt érintő környezeti ok miatt (7,90%) és egészségügyi ok miatt (6,03%) volt kiemelt gondozott, majd mindkettő miatt (1,90%). Ez az arány sorrend marad a Nyírbátori kistéség tekintetében is, de a környezeti ok miatt fokozottan gondozott kisdedek arányszáma több mint háromszorosa az országosénak (30, 70%) ezt követi az egészségügyi ok (10,36%) majd mindkettő ok (5,08%). (43. tábla) 43. tábla: A kistérség hónapos fokozottan gondozott gyermekeinek és a fokozott gondozottság oki tényezőinek megoszlása, TERÜLETEK Fokozottan gondozott honaposak aránya (%) Egészségügyi ok miatt fokozottan gondozott honaposak aránya (%) Környezeti ok miatt fokozottan gondozott honaposak aránya (%) Egészségügyi és környezeti ok miatt együttesen fokozottan gondozott honaposak aránya (%) Országos Észak- alföldi régió Sz-Sz-B megye Nyírbátori kistérség Nyírbátori kistérség településeinek védőnői körzetei Penészlek NyírbátorA NyírbátorB NyírbátorC NyírbátorD NyírbátorE NyírbátorF Nyírgyulaj Kisléta MáriapócsA MáriapócsB Pócspetri Nyírvasvári Bátorliget Nyírbogát Nyírgelse NyírmihálydiA NyírmihálydiB Nyírlugos NyírlugosB

153 NyírbéltekA NyírbéltekB EncsencsA EncsencsB Nyírpilis Piricse Forrás: Védőnői jelentések, GYEMSZI, A harmadik életév betöltésekor a 450 gyermekből 435 gyermeket szűrtek a Nyírbátori kistérségben dolgozó védőnők 2012-ben, közülük 7 főnél mozgásfejlődési, 31 főnél beszédfejlődési, 27 főnél szociális fejlődésbeli, 17 főnél látás és 1 főnél hallásbeli elváltozást észleltek. Továbbá 3 percentil alatti testömeggel rendelkezett 15 fő, 3-10 percentil közötti testtömeggel rendelkezett 31 fő és 90 percentil feletti testtömeggel rendelkezett 23 fő. 153

154 Óvodáskorúak (3-6 év) egészségi állapota Kistérségi szinten a fokozottan gondozott 3-6 évesek aránya 2012-ben 35% volt. Ami azt jelenti, hogy minden harmadik 3-6 éves gyermek kiemeltebb figyelmet igényelt védőnője részéről. Ez az arány kétszeres az adott évi országos adathoz viszonyítva (14,36%) és nem egészen félszer több a megyeinél (24,10%). Településenként jelentős eltérések vannak az indikátor tekintetében, legmagasabb az arány Encsencs (B) településen, ahol 20%-os kivétellel minden 3-6 éves gyermek fokozott gondozásra szorult, legalacsonyabb az arány Nyírgelse településen 6,22%-kal. Szembetűnő, hogy a gyermekek többsége országosan valamilyen őt érintő környezeti ok miatt (7,52%) továbbá egészségügyi ok miatt (5,33%) volt kiemelten gondozott, majd mindkettő miatt (1,51%). Ez az arány sorrend marad a Nyírbátori kistérség tekintetében is, de a környezeti ok miatt fokozottan gondozott óvodáskorúak arányszáma több mint háromszorosa az országosénak (25,36%) ezt követi az egészségügyi (5,9%) majd mindkettő ok (3,86%). (44. tábla) 44. tábla: A kistérség 3-6 éves fokozottan gondozott gyermekeinek és a fokozott gondozottság oki tényezőinek megoszlása, TERÜLETEK Fokozottan gondozott 3-6 évesek aránya (%) Egészségügyi ok miatt fokozottan gondozott 3-6 évesek aránya (%) Környezeti ok miatt fokozottan gondozott 3-6 évesek aránya (%) Egészségügyi és környezeti ok miatt együttesen fokozottan gondozott évesek aránya (%) Országos Észak- alföldi régió Sz-Sz-B megye Nyírbátori kistérség Nyírbátori kistérség településeinek védőnői körzetei Penészlek NyírbátorA NyírbátorB NyírbátorC NyírbátorD NyírbátorE NyírbátorF Nyírgyulaj Kisléta MáriapócsA MáriapócsB Pócspetri Nyírvasvári Bátorliget Nyírbogát Nyírgelse NyírmihálydiA NyírmihálydiB Nyírlugos NyírlugosB NyírbéltekA

155 NyírbéltekB EncsencsA EncsencsB Nyírpilis Piricse Forrás: Védőnői jelentések, GYEMSZI, Az ötödik életév betöltésekor 495 gyermekből 473 gyermeket szűrtek a Nyírbátori kistérségben dolgozó védőnők, közülük 4 főnél mozgásbejlődési, 46 főnél beszédfejlődési, 25 főnél szociális fejlődésbeli, 19 főnél látás és 2 főnél hallásbeli elváltozást észleltek. Továbbá 3 percentil alatti testömeggel rendelkezett 7 fő, 3-10 percentil közötti testtömeggel rendelkezett 21 fő és 90 percentil feletti testtömeggel rendelkezett 24 fő. 155

156 Iskoláskorúak egészségi állapota A védőnői jelzések alapján a 0-17 éves gyerekek 2,5 százaléka alultáplált a kistérségben. E szerint 257 gyerek nem táplálkozik rendszeresen és megfelelően. Jellemzően az óvodás és iskolás korosztályban kevesebb az alultáplált gyerek, amely a (térítésmentes) intézményes étkeztetés eredménye. Az alultáplált gyerekek száma a településen élő gyerekek számához képest viszonylag magas Nyírlugoson, Nyírmihálydiban és Pócspetriben. Az iskoláskorúak egészségi állapotának és életmódbeli szokásainak feltérképezése céljából minden kistérségi általános iskolás tanulóval kérdőívet töltettünk ki. Általános iskola alsó tagozatában összesen 681 kérdőív került kitöltésre melyből 661 kérdőív volt az elemzéshez használható, felső tagozatos diákok közül 601 került kitöltésre, melyből 596 kérdőív volt értékelhető. Általános iskola alsó tagozatos diákok egészségi állapota, egészségmagatartása Ezen kérdőívek alapján elmondható, hogy az általános iskola alsó tagozatos diákjainak döntő többsége (61,1 %) jónak ( pont jó ) ítéli meg saját testalkatát, 27,5%-uk vékonynak tartja magát és 10,9%-uk a szubjektív véleményezés alapján pedig súlytöblettel rendelkezik. Vékony testalkatúnak a piricsei iskolában gondolják magukat a legnagyobb arányban (37,2 %), majd ezt követi 2 település alsós gyermekei 36,8%-kal az ömbölyi és 36,1%-kal a nyírbélteki iskolálákban. (45. tábla) 156

157 45. tábla: Testalkat szubjektív megítélése a kistérség általános iskolás alsó tagozatos diákjai körében Település Véleményed szerint, milyen a testalkatod? vékony pont jó osztály fő (%) fő (%) duci fő (%) Mariapócs 1a 5 (2,3) 15 (13,8) 2a 18 (16,6) 3a 18 (16,6) 1b 1 (0,4) 8(7,4) 1(1,3) 2b 10 (4,6) 9(8,3) 3b 2(0,8) 4 (3,7) 2 (2,7) 4 20 (18,4) 2 (2,7) Összegfő (%) 115(100) 18(8,3) 92 (84,8) 5(6,9) Nyírbogát 1a 5 (3,9) 13 (10,1) 2 (1,6) 3a 6 (4,7) 8 (6,2) 2 (1,6) 1b 7 (5,4) 8 (6,2) 7 (5,4) 3b 16(12,5) 2 9 (7,0) 16 (12,5) 2(1,6) 4 4 (3,1) 19 (14,8) 4 (3,1) Összegfő (%) 128(100) 31 (24,2) 80 (62,5) 17 (13,3) Nyírbéltek 1a 13(10,9) 5 (4,2) 1 (0,8) 2a 3 (2,5) 10 (8,4) 1 (0,8) 3a 5 (4,2) 5 (4,2) 2 (1,7) 4a 2(1,7) 9 (7,5) 3 (2,5) 1b 9 (7,5) 1 (0,8) 6 (5,0) 2b 3 (2,5) 10 (8,4) 1 (0,8) 3b 3 (2,5) 8 (6,7) 3 (2,5) 4b 5 (4,2) 9 (7,5) 2 (1,7) Összegfő (%) 119(100) 43(36,1) 57(47,9) 19(15,9) Nyírmihálydi 1a 6(5,7) 14 (13,3) 1 (0,9) 3a 5 (4,7) 9 (8,6) 2 (1,9) 1b 9(8,6) 1 (0,9) 3 (2,8) 3b 5 (4,7) 10 (9,5) 2 7 (6,6) 7 (6,6) 3 (2,8) 4 5 (4,7) 14 (13,3) 1 (0,9) Összeg fő (%) 105 (100) 37 (35,2) 55 (52,3) 13 (12,3) Ömböly 1 3(15,7) 3 (15,7) 1 (5,2) 2 1 (5,2) 3 (15,7) 3 1 (5,2) 4 2(10,5) 4 (21,0) 1 (5,2) Összeg fő (%) 19 (100) 7(36,8) 10 (52,6) 2 (10,5) Piricse 1 19 (17,2) 8 (2,7) 1 (0,9) 2 8(2,7) 17 (15,4) 1 (0,9) 3 7 (6,3) 12 (10,9) 157

158 4_1 3 (2,7) 14 (12,7) 3 (2,7) 4_2 4 (3,6) 12 (10,9) 1 (0,9) Összeg fő (%) 110 (100) 41 (37,2) 63 (57,2) 6 (5,4) Pócspetri 1 3 (4,6) 18 (27,7) 2 3(4,6) 26 (40,0) 6 (9,2) 3 2 (3,0) 24 (36,9) 3 (4,6) 4 26 (40,0) 21 (32,3) Összeg fő (%) 65 (100) 8 (12,3) 47 (72,3) 10 (15,3) Végösszeg fő (%) 661 (100) 185 (27,9) 404 (61,1) 72 (10,9) Forrás: kérdőíves felmérés, A megkérdezett (659 fő) alsós diák válaszait figyelembe véve, a diákok többsége nem tudja, hogy az ajánlott és egészséges napi táplálkozási rendszeresség 5 alkalom, hiszen majdnem negyedük csak a reggeli+ebéd+vacsora válaszkategóriát jelölte meg és csupán 67,6%-uk tudja jól, hogy ötször kell étkezni naponta. Ennél is elszomorítóbb, hogy az 5 alkalomnál is többször kell étkezni válaszkategóriát a megkérdezettek 9%-a jelölte meg. Így a mutatók, mely a nem megfelelő renszerességet tükrözték, együttesen meghaladják a 30%-ot. Ki kell emelnünk Nyírmihálydi település általános iskola alsó tagozatos diákjait, hiszen itt a jó választ csupán 43,8% jelölte, továbbá a két helytelen válasz kategória együttesen eléri az 50%-os arányt (56,2 %). Ez alapján elmondható, hogy a településen a gyermekek többsége nem tudja, hogy hányszor kell étkeznie naponta ahoz, hogy megőrizze egészségi állapotát és mely válasz képet ad a gyermekek rendszertelen étkezési gyakoriságáról is! (46. tábla) 46. tábla: Táplálkozás szükséges rendszerességéről alkotott vélemény a kistérség általános iskola alsó tagozatos diákjai körében Település Hányszor kell naponta étkezni? osztály reggeli, ebéd, vacsora (fő, %) reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora (fő, %) az előbbieknél többször (fő, %) Máriapócs 1a 1(0,9) 18 (15,7) 1 (0,9) 2a 6 (5,2) 11 (9,6) 1 (0,9) 3a 2 (1,7) 16 (13,9) 1b 2 (1,7) 2 (1,7) 6 (5,2) 2b 3 (2,6) 16 (13,9) 3b 8 (7,0) 4 3(2,6) 19 (16,5) Összeg(fő, %) 115 (100) 17 (14,8) 90 (78,3) 8 (6,9) Nyírbogát 1a 8 (6,3) 9 (7,1) 3 (2,3) 3a 6 (4,7) 10 (7,9) 1b 10 (7,9) 11 (8,7) 1 (0,7) 3b 3 (2,4) 12 (9,4) 158

159 2 6 (4,7) 20 (15,7) 1 (0,7) 4 10(7,9) 16 (12,6) 1 (0,7) Összeg(fő, %) 127 (100) 43 (33,9) 78 (61,4) 6 (4,7) Nyírbéltek 1a 9 (7,6) 6 (5,0) 4 (3,4) 2a 3 (2,5) 6(5,0) 5 (4,2) 3a 2 (1,7) 10 (8,4) 4a 3 (2,5) 11 (9,2) 1b 16 (13,4) 2b 2 (1,7) 12 (10,1) 3b 14 (11,8) 4b 2 (1,7) 14 (11,8) Összeg(fő, %) 119 (100) 21 (17,6) 89 (74,8) 9 (7,6) Nyírmihálydi 1a 4 (3,8) 7 (6,7) 10 (9,5) 3a 9 (8,6) 6 (5,7) 1 (1,0) 1b 11 (10,5) 2(1,9) 3 (2,9) 3b 14 (13,3) 1 (1,0) 2 4 (3,8) 11 (10,5) 2 (1.9) 4 9 (8,6) 6 (5,7) 5(4,8) Összeg(fő, %) 105 (100) 37 (35,2) 46 (43,8) 22(21,0) Ömböly 1 3(15,8) 4 (21,1) 2 3 (15,8) 1 (5,3) 3 1 (5,3) 4 2(10,5) 5 (26,3) Összeg(fő, %) 19 (100) 5 (26,3) 13(68,4) 1(5,3) Piricse 1 28 (25,5) 2 10 (9,1) 14 (12,7) 2 (1,8) 3 2 (1,8) 16 (14,5) 1 (0,9) 4_1 4 (3,6) 14 (12,7) 2 (1,8) 4_2 1 (0,9) 14 (12,7) 1 (0,9) Összeg(fő, %) 109 (100) 17 (15,5) 86 (78,2) 6(5,5) Pócspetri 1 10 (15,4) 2 (3,1) 2 6 (9,2) 12 (18,54) 3 3(4,6) 9 (13,8) 3 (4,6) 4 4 (6,2) 14 (21,5) 2 (3,1) Összeg(fő, %) 65 (100) 13 (20,0) 45 (69,2) 7 (10,8) Végösszeg(fő, %) 659 (100) 153 (23,1) 447(67,6) 59 (8,9) Forrás: kérdőíves felmérés, A táplálkozás rendszerességének szubjektív megítélésén túl kíváncsiak voltunk a fizikai aktivitás fontosságáról alkotottt véleményekre is. Ez alapján választ kaptunk arra vonatkozóan, hogy az alsó tagozatos kistérségi diákok döntő többsége helyesen, úgy gondolja (72,4%-ban), hogy a sportolás azért fontos elsősorban, hogy megőrizzük egészségünket. 23 %-a a megkérdezett diákoknak úgy vélte, hogy azért kell sportolni, hogy ne legyen súlyfeleslegünk, továbbá 3,8% azaz 25 fő volt, aki úgy vélte nem fontos a sportolás. 159

160 Ez a válaszkategória a legmagasabb arányt mutatta Nyírmihálydiban, ahol a megkérdezett diákok 11,4%-a gondolta úgy, hogy nem fontos a sport. (47. tábla) 47. tábla: Fizikai aktivitás fontossága a kistérség általános iskola alsó tagozatos diákok szubjektív megítélése alapján Település Miért fontos a sportolás? mert az egészségünk megőrzésének egyik módja fő,% ne legyünk ducik fő, % nem fontos fő, %, Végösszeg fő, % Máriapócs 15 (13,8) 87(83,4) 3 (2,8) 115 (100) Nyírbogát 31(24,2) 92 (72,7) 4 (3,1) 128 (100) Nyírbéltek 29(24,6) 84(71,2) 5(4,2) 118 (100) Nyírmihálydi 38 (36,2) 55(52,4) 12 (11,4) 105 (100) Ömböly 6(31,6) 13(68,4) 19 (100) Piricse 17 (15,6) 91(83,5) 1 (0,9) 19 (100) Pócspetri 14 (21,5) 51(78,5) 65 (100) Végösszeg 150 (23,0) 473 (72,4) 25 (3,8) 653 (100) Forrás: kérdőíves felmérés, A kérdőív a diákok testi higiénés szokásaira vonatkozóan is tartalmazott kérdéseket. Pozitív eredmény, hogy a diákok 92,4%-a a WC használat után szokott kezet mosni. Legrosszabb az arány-e tekintetben Pócspetri településen (81,5%), legjobb Ömböly településen (100%). Meg kell azonban említeni, hogy 7%-os aránnyal előfordul, hogy nem mindig mos kezet a diák WC használat után és legmagasabb az arány Máriapócson (10,4%). (48. tábla) 48. tábla: Testi higiéné (kézmosás WC használata után) a kistérség általános iskola alsó tagozatos diákjai körében Szoktál kezet mosni WC használat után? Település Igen fő, % Nem fő,% Nem mindig fő, %, Végösszeg fő, % Máriapócs 101 (87,8) 2(1,7) 12 (10,4) 115 (100) Nyírbogát 119 (93,0) 2 (1,6) 7 (5,5) 128 (100) Nyírbéltek 111 (93,3) 8(6,7) 119 (100) Nyírmihálydi 98 (94,2) 6 (5,8) 104 (100) Ömböly 19 (100) 19 (100) Piricse 109 (99,1) 1 (0,9) 110 (100) Pócspetri 53 (81,5) 12 (1,8) 65 (100) Végösszeg 610 (92,4) 4 (0,6) 46 (7,0) 660 (100) Forrás: kérdőíves felmérés, 2013 A kistérség általános iskola alsó tagozatos diákjai 70,8 %-os aránnyal reggel+este is fogat mos. 14%-os arányuk minden főétkezés után megmossa a fogát és 14,7%-uk általában két 160

161 alkalommal, de előfordul, hogy ha este álmos, akkor fogmosás nélkül fekszik le. A néha fogmosás nélkül lefekvők aránya legmagasabb Pócspetriben (23,1 %), legalacsonyabb Piricsén (7,3%). (49. tábla) 49. tábla: Testi higiéné (fogmosás gyakorisága) a kistérség általános iskola alsó tagozatos diákok körében Település Reggel+ este (fő, %) Naponta hány alkalommal mosol fogat? általában 2x, de ha este álmos vagyok elmarad (fő, %) főétkezések után (fő, %) Végösszeg (fő, %) Máriapócs 79 (72,5) 12 (11,0) 18 (16,5) 109 (100) Nyírbogát 96 (75,0) 11 (8,6) 21 (16,4) 128 (100) Nyírbéltek 92(78,0) 11 (9,3) 15 (12,7) 118 (100) Nyírmihálydi 62 (59,0) 26 (24,8) 17 (16,2) 105 (100) Ömböly 14 (73,7) 3 (15,8) 2 (10,5) 19 (100) Piricse 81 (74,3) 20 (18,3) 8 (7,3) 109 (100) Pócspetri 38 (58,5) 12 (18,5) 15 (23,1) 65 (100) Végösszeg 462 (70,8) 95 (14,5) 96 (14,7) 653 (100) Forrás: kérdőíves felmérés,

162 Általános iskola felső tagozatos diákok egészségi állapota, egészségmagatartása Szintén a védőnőktől tudjuk, hogy a különböző légúti megbetegedések érintik leggyakrabban a 0-14 éves korosztályt. Jellemzők még a mozgásszervi betegségek, az allergia és vírusos megbetegedések. A védőnők becslése szerint a 14 éven aluli gyerekek átlagosan 41 százaléka dohányzik a kistérségben, ötödük iszik alkohol, 2 százalékuk használ illegális drogokat. A települési, illetve védőnői körzetenkénti arányok jelentős eltéréseket mutatnak a kistérségen belül. Az iskoláskorúak kérdőíves felméréséből kiderül, hogy a kistérségben megkérdezett felső tagozatos diákok csupán 79,9%-a van megelégedve saját testsúlyával és több mint 20%-uk nem. Az, hogy a szubjektív vélemény melyik irányba mozdul el- súlytöblet vagy súlyhiánynem derül ki a kérdésből. Az össz átlagtól jelentős megoszlási különbség mutatkozik Nyírmihálydiban (71,1%, 28,9%) valamint Pócspetriben (64,7%, 32,6%). (50. tábla) 50. tábla: Testalkat szubjektív megítélése alapján a kistérség általános iskola felső tagozatos diákjai körében Települes Meg vagy elégedve a testsúlyoddal? Igen Nem osztály (fő, %) (fő, %) Végösszeg (fő, %) Mariapócs 5 11 (84,6) 2 (15,4) 13 (100) 6 11 (68,8) 5 (31,3) 16 (100) 7 14 (82,4) 3 (17,6) 17 (100) 8 14 (100) 14 (100) Összeg 50 (83,3) 10 (16,7) 60 (100) Nyírbogát 5a 18 (90,0) 2 (10,0) 20 (100) 6a 13 (68,4) 6 (31,6) 19 (100) 5b 15 (100) 15 (100) 6b 15 (83,3) 3 (0,0) 18 (100) 7 22 (81,5) 5 (16,7) 27 (100) 8 14 (63,6) 8 (18,5) 22 (100) Összeg 97 (80,2) 24 (19,8) 121 (100) Nyírbéltek 5a 13 (76,5) 4 (23,5) 17 (100) 6a 17 (81,0) 4 (19,0) 2 (100) 7a 15 (93,8) 1 (6,2) 16 (100) 8a 16 (94,1) 1 (5,9) 17 (100) 5b 13 (81,3) 3 (18,7) 16 (100) 6b 12 (75,0) 4 (25,0) 16 (100) 7b 16 (94,1) 1 (5,9) 17 (100) 8b 13 (86,7) 2 (13,3) 15 (100) Összeg 115 (85,2) 20 (14,8) 135 (100) Nyírmihálydi 6a 13 (81,3) 3 (18,7) 16 (100) 8a 16 (100) 16 (100) 162

163 6b 9 (60,0) 6 (40,0) 15 (100) 8b 10 (71,4) 4 (28.6) 14 (100) 5 9 (52,9) 8 (47,1) 17 (100) 7 12 (63,2) 7 (36,8) 19 (100) Összeg 69 (71,1) 28 (28,9) 97 (100) Piricse 5 20 (90,9) 2 (9,1) 22 (100) 6 23 (95,8) 1 (4,2) 24 (100) 7 17 (77,3) 5 (22,7) 22 (100) 8 17 (94,4) 1 (5,6) 18 (100) Összeg 77 (89,5) 9 (10,5) 86 (100) Pócspetri 5 13 (72,2) 5 (27,8) 18 (100) 6 21 (91,3) 2 (8,7) 23 (100) 7 13 (54,2) 11 (45,8) 24 (100) 8 11 (52,4) 10 (47,6) 21 (100) Összeg 58 (67,4) 28 (32,6) 86 (100) Végösszeg 466 (79,7) 119 (20,3) 585 (100) Forrás: kérdőíves felmérés, A megkérdezett 584 fő felső tagozatos diák fele (50,7%) étkezik megfelelő rendszereséggel, azaz naponta 5 alkalommal. A diákok másik fele (49,3%) ennél kevesebbszer étkezik azaz (27,4%) négy alkalommal naponta, 18,8%-uk naponta három alkalommal és figyelemre méltó, hogy 3,1%-uk válaszolta, hogy az előbb említettektől is ritkábban. Nyírbogáton (34%), Máriapócson (45%) és Nyírbélteken (46%) a kistérségi átlagnál rosszabb az arány a napi ötször étkezők tekintetében. Összességében azonban megállapítható, hogy a megfelelő renszereséggel - azaz napi öt alkalommal- táplálkozók aránya a kívánt 100 %-os arányhoz viszonyítva minden telelpülésen igen csak alul marad, hiszen a legjobb arányt hozó Piricsén is csupán 68,6 %. (51. tábla) 51. tábla: Táplálkozás rendszeressége a kistérség általános iskola felső tagozatos diákjai körében Település osztály Milyen gyakran szoktál étkezni naponta? Ötször (fő, %) Négyszer (fő, %) Háromszor (fő, %) Ennél kevesebbszer (fő, %) Végösszeg (fő, %) Máriapócs 5 6 (46,2) 3 (23,1) 3 (23,1) 1 (7,7) 13 (100) 6 7 (43,8) 5 (31,3) 3 (18,8) 1 (6,3) 16 (100) 7 8 (47,1) 4 (23,5) 4 (23,5) 1 (5,9) 17 (100) 8 6 (42,9) 3 (21,4) 5 (35,7) 14 (100) Összeg 27 (45,0) 15 (25,0) 15 (25,0) 3 (5,0) 60 (100) Nyírbogát 5a 5 (26,3) 6 (31,6) 6 (31,6) 2 (10,5) 19 (100) 6a 6 (31,6) 7 (36,8) 5 (26,3) 1 (5,3) 19 (100) 5b 4 (26,7) 3 (20,0) 8 (53,3) 15 (100) 6b 5 (27,8) 9 (50,0) 3 (16,7) 1 (5,6) 18 (100) 7 12 (42,9) 10 (35,7) 5 (17,9) 1 (3,6) 28 (100) 163

164 8 10 (45,5) 7 (31,8) 5 (22,7) 22 (100) Összeg 42 (34,7) 42 (34,7) 32 (26,4) 5 (4,1) 121 (100) Nyírbéltek 5a 6 (35,3) 8 (47,1) 2 (11,8) 1 (5,9) 17 (100) 6a 11 (55,0) 6 (30,0) 3 (15,0) 20 (100) 7a 8 (50,0) 5 (31,3) 3 (18,8) 16 (100) 8a 8 (47,1) 4 (23,5) 5 (29,4) 17 (100) 5b 8 (50,0) 5 (31,3) 3 (18,8) 16 (100) 6b 5 (31,3) 3 (18,8) 7 (43,8) 1 (6,3) 16 (100) 7b 9 (52,9) 5 (29,4) 1 (5,9) 2 (11,8) 17 (100) 8b 7 (46,7) 5 (33,3) 2 (13,3) 1 (6,7) 15 (100) Összeg 62 (46,3) 41 (30,6) 26 (19,4) 5 (3,7) 134 (100) Nyírmihálydi 6a 11 (68,8) 1 (6,3) 3 (18,8) 1 (6,3) 16 (100) 8a 6 (37,5) 6 (37,5) 2 (12,5) 2 (12,5) 16 (100) 6b 14 (93,3) 1 (6,7) 15 (100) 8b 6 (42,9) 5 (35,7) 2 (14,3) 1 (7,1) 14 (100) 5 10 (58,8) 5 (29,4) 2 (11,8) 17 (100) 7 12 (66,7) 2 (11,1) 4 (22,2) 18 (100) Összeg 59 (61,5) 20 (20,8) 13 (13,5) 4 96 (100) Piricse 5 20 (90,9) 1 (4,5) 1 (4,2) 22 (100) 6 13 (54,2) 5 (20,8) 6 (25,0) 24 (100) 7 13 (59,1) 5 (22,7) 4 (18,2) 22 (100) 8 13 (72,2) 5 (27,8) 18 (100) Összeg 59 (68,6) 15 (17,4) 11 (12,8) 1 (1,2) 86 (100) Pócspetri 5 10 (55,6) 5 (27,8) 3 (16,7) 18 (100) 6 19 (79,2) 5 (20,8) 24 (100) 7 9 (37,5) 8 (33,3) 7 (29,2) 24 (100) 8 9 (42,9) 9 (42,9) 3 (14,3) 21 (100) Összeg 47 (54,0) 27 (31,0) 13 (14,9) 87 (100) Végösszeg 296 (50,7) 160 (27,4) 110 (18,8) 18 (3,1) 584 (100) Forrás: kérdőíves felmérés, Renszeresen fogyaszt energiaitalt a megkérdezett diákok (576 fő) 9,5 %-a, néha 50,7 %-a és soha nem fogyaszt 39,6 %-a. Nyírmihálydiban a rendszeresen energia italt fogyasztók aránya a legmagasabb 12,8%, kissé lemaradva, de szorosan követi Piricse (11,8%) és Nyírbéltek (10,7%). (52. tábla) 52. tábla: Energiaital fogyasztás a kistérség általános iskola felső tagozatos diákok körében Település Fogyasztasz-e rendszeresen valamilyen energiaitalt? Igen Néha Soha (fő, %) (fő, %) (fő, %) Végösszeg (fő, %) Mariapócs 5 (8,3) 27 (45,0) 28 (46,7) 60 (100) Nyírbogát 8 (6,6) 43 (35,5) 70 (57,9) 121 (100) Nyírbéltek 14 (10,7) 74 (56,5) 43 (32,8) 131 (100) 164

165 Nyírmihálydi 12 (12,8) 55 (58,5) 27 (28,7) 94 (100) Piricse 10 (11,8) 46 (54,1) 28 (32,9) 85 (100) Pócspetri 6 (7,1) 47 (55,3) 32 (37,6) 85 (100) Végösszeg 55 (9,5) 292 (50,7) 228 (39,6) 576 (100) Forrás: kérdőíves felmérés, A napi rendszerességgel mozgók és sportolók aránya nem éri el egyik településen sem az 51%-ot a megkérdezett felső tagozatos kistérségi diákok körében. Hetente többször végez valamilyen tanórán kívüli testedzést a 28,7%-uk. Kiemelten magas a csak néha mozogó gyerekek (25,7%) aránya valamint, több mint 2%-uk soha nem végez testedzést. A legjobb arányt a testedzés vonatkozásában a Pócspetriben élő felső tagozatos diákok adatai mutatják, naponta: a diákok fele (50,0%), hetente többször: a diákok több mint harmada (37,2%), néha: a nyolcaduk (12,7%) és soha: (egy diák sem) végez testedzést. Legrosszabb az arány megoszlása Nyírbélteken ahol a diákok közel azonos arányban (34,0%, 32,5%, 29,6%) választották az előbb említett 3 kategóriát és 3,7%-ban soha sem mozognak. (53. tábla) 53. tábla: Fizikai aktivitás gyakorisága a kistérség általános iskola felső tagozatos diákok körében Település Milyen gyakran végzel testedzést? Hetente többször (fő, %) Naponta (fő, %) Néha (fő, %) Soha (fő,%) Végösszeg (fő, %) Máriapócs 30 (50,0) 18 (30,0) 10 (16,6) 2 (3,3) 60 (100) Nyírbogát 48 (39,3) 37 (30,3) 36 (29,5) 122 (100) Nyírbéltek 46 (34,0) 44 (32,5) 40 (29,6) 5 (3,7) 135 (100) Nyírmihálydi 48 (48,9) 22 (22,4) 27 (27,5) 1 (1,2) 98 (100) Piricse 38 (44,1) 16 (18,6) 27 (31,4) 5 (5,8) 86 (100) Pócspetri 43 (50,0) 32 (37,2) 11 (12,7) 86 (100) Végösszeg 253 (43,1) 169 (28,7) 151 (25,7) 13 (2,2) 587 (100) Forrás: kérdőíves felmérés, Az egészségre ártalmas magatartási tényezők közül megvizsgáltuk a dohányzás, az alkohol és a kábítószer kipróbálásának előfordulását a kérdőív felvétel időpontjához viszonyítottan. A kistérségi általános iskola felső tagozatos diákjai körében kipróbálta már a dohányzást 89 fő, ami a megkérdezettek (587 fő) 15,2 %-a. A kipróbálók esetében szembetűnő, hogy az osztály emelkedésével nő a már dohányterméket kipróbálók száma. Három településen élő gyermekek aránya a dohányzás kipróbálása vonatkozásában meghaladta a kistérségi átlagot (Máriapócs: 18,3 %, Nyírbéltek 15,6%, Nyírmihálydi 19,6%) továbbá egy településen kiemelkedően magasabb (Pócspetri: 29,9%) volt. (54. tába) 165

166 54. tábla: A kistérség általános iskola felső tagozatos diákok rizikómagatartása (dohányzás) Kipróbáltad valaha a dohányzást? Település osztály Igen (fő, %) Nem (fő, %) Végösszeg (fő, %) Máriapócs 5 2 (15,4) 11 (84,6) 13 (100) 6 16 (100) 16 (100) 7 2 (11,8) 15 (88,2) 17 (100) 8 7 (50,0) 7 (50,) 14 (100) Összeg 11 (18,3) 49 (81,7) 60 (100) Nyírbogát 5a 1 (5,0) 19 (95,0) 20 (100) 6a 19 (100) 19 (100) 5b 15 (100) 15 (100) 6b 18 (100) 18 (100) 7 3 (10,7) 25 (89,3) 28 (100) 8 1 (4,5) 21 (95,5) 22 (100) Összeg 5 (4,1) 117 (95,9) 122 (100) Nyírbéltek 5a (100) 6a 1 (4,8) (100) 7a 3 (18,8) (100) 8a 4 (23,5) (100) 5b (100) 6b 4 (25,0) (100) 7b 5 (29,4) (100) 8b 4 (26,7) (100) Összeg 21 (15,6) 114 (84,4) 135 (100) Nyírmilyádi 6a 1 (6,3) 15 (93,8) 16 (100) 8a 1 (5,9) 16 (94,1) 17 (100) 6b 8 (63,3) 7 (46,7) 15 (100) 8b 6 (42,9) 8 (57,1) 14 (100) 5 16 (100) 16 (100) 7 3 (15,8) 16 (84,2) 19 (100) Összeg 19 (19,6) 78 (80,4) 97 (100) Piricse 5 22 (100) 22 (100) 6 1 (4,2) 23 (95,8) 24 (100) 7 2 (9,1) 20 (90,9) 22 (100) 8 4 (22,2) 14 (77,8) 18 (100) Összeg 7 (8,1) 79 (91,9) 86 (100) Pócspetri 5 6 (33,3) 12 (66,7) 18 (100) 6 4 (16,7) 20 (83,3) 24 (100) 7 7 (29,2) 17 (70,8) 24 (100) 8 9 (42,9) 12 (57,1) 21 (100) Összeg 26 (29,9) 61 (70,1) 87 (100) Végösszeg 89 (15,2) 498 (84,8) 587 (100) Forrás: kérdőíves felmérés,

167 A kistérségi általános iskola felső tagozatos diákjai körében kipróbálta már az alkoholt 193 fő, ami a megkérdezettek (587 fő) 32,9%-a. A kipróbálók esetében szembetűnő, hogy az osztály emelkedésével nő a már alkoholt kipróbálók száma. Három településen élő gyermekek aránya az alkohol kipróbálása vonatkozásában meghaladta a kistérségi átlagot (Nyírbéltek: 40,0%, Nyírmihálydi: 37,1%, Pócspetri: 32,9%). (55. tábla) 55. tábla: A kistérség általános iskola felső tagozatos diákjainak rizikómagatartása (alkoholfogyasztás) Település Kipróbáltad valaha az alkoholt? Igen Nem osztály (fő, %) (fő, %) Végösszeg (fő, %) Máriapócs 5 1 (7,7) 12 (92,3) (12,5) 14 (87,5) (29,4) 12 (70,6) (28,6) 10 (71,4) 14 Összeg 12 (20,0) 48 (80,0) 60 Nyírbogát 5a 2 (10,0) 18 (90,0) 20 6a 6 (31,6) 13 (68,4) 19 5b 2 (13,3) 13 (86,7) 15 6b 6 (33,3) 12 (66,7) (42,9) 16 (57,1) (31,8) 15 (68,2) 22 Összeg 35 (28,7) 87 (71,3) 122 Nyírbéltek 5a 2 (11,8) 15 (88,2) 17 6a 1 (4,8) 20 (95,2) 21 7a 15 (93,8) 1 (6,3) 16 8a 10 (58,8) 6 (35,3) 17 5b 16 (100) 16 6b 4 (25,0) 12 (75,0) 16 7b 13 (76,5) 4 (23,5) 17 8b 9 (60,0) 6 (40,0) 15 Összeg 54 (40,0) 80 (59,3) 135 Nyírmihálydi 6a 10 (62,5) 6 (37,5) 16 8a 3 (17,6) 14 (82,4) 17 6b 9 (60,0) 6 (40,0) 15 8b 14 (100) (100) (100) 19 Összeg 36 (37,1) 61 (62,9) 97 Piricse 5 15 (68,2) 7 (31,8) (4,2) 23 (95,8) (9,1) 20 (90,9) (27,8) 13 (72,2) 18 Összeg 23 (26,7) 63 (73,3)

168 Pócspetri 5 2 (11,1) 16 (88,9) (25,0) 18 (75,0) (70,8) 7 (29,2) (38,1) 13 (61,9) 21 Összeg 33 (37,9) 54 (62,1) 87 Végösszeg 193 (32,9) 393 (67,0) 587 Forrás: kérdőíves felmérés, A kistérségi általános iskola felső tagozatos diákjai közül 10 fő már kipróbált valamilyen kábító hatású szert, ami a megkérdezettek (585 fő) 1,7%-a. A kipróbálók előfordulási gyakoriságának emelkedő sorrendje települési szinten a következő: Pócspetri: 0,0%, Máriapócs: 1,7%, Nyírbogát: 1,6%, Nyírmihálydi: 2,1%, Nyírbéltek: 2,2%, Piricse: 2,3%). (56. tábla) 56. tábla: A kistérség általános iskola felső tagozatos diákok rizikómagatartása (kábítószer fogyasztás) Kipróbáltad valaha a kábítószert? Település Igen (fő, %) Nem (fő, %) Végösszeg (fő, %) Mariapócs 1 (1,7) 58 (98,3) 59 (100) Nyírbogát 2 (1,6) 120 (98,4) 122 (100) Nyírbéltek 3 (2,2) 131 (97,8) 134 (100) Nyírmihálydi 2 (2,1) 95 (97,9) 97 (100) Piricse 2 (2,3) 84 (100) 86 (100) Pócspetri 87 (100) 87 (100) Végösszeg 10 (1,7) 575 (98,3) 585 (100) Forrás: kérdőíves felmérés, A felső tagozatos diákok 64,4%-a jó vagy közepes iskolai teljesítményt nyújt a mindennapokban az iskolai követelményekhez mérten, saját bevallás alapján. 17,3%-uknak van jeles és hasonló aránnyal (18,3%) gyenge iskolai teljesítménye. Legjobban (jeles eredménnyel) teljesítenek a nyírbogáti diákok (32,5%) és legrosszabbul a piricsei (8,5%) és nyírmihálydi (8,3%) települések diákjai. (57. tábla) 57. tábla: A kistérségi felső tagozatos diákok iskolai tanulmányi eredmény szerinti megoszlása, a diákok saját bevallásai alapján Település Iskolai tanulmányaid alapján milyen tanuló vagy? Jeles Jó Közepes (fő, %) (fő, %) (fő, %) Gyenge (fő,%) Végösszeg (fő,%) Máriapócs 8 (13,3) 20 (33,3) 28 (46,7) 4 (6,7) 60 (100) Nyírbogát 39 (32,5) 28 (23,3) 29 (24,2 24 (20,0) 120 (100) Nyírbéltek 16 (12,4) 38 (29,5) 46 (35,7) 29 (22,5) 129 (100) Nyírmihálydi 8 (8,3) 24 (25,0) 35 (36,5) 29 (30,2) 96 (100) Piricse 7 (8,5) 30 (36,6) 31 (37,8) 14 (17,1) 82 (100) 168

169 Pócspetri 21 (24,4) 35 (40,7) 25 (29,1) 5 (5,8) 86 (100) Végösszeg 99 (17,3) 175 (30,5) 194 (33,9) 105 (18,3) 573 (100) Forrás: kérdőíves felmérés, Mikrokörnyezet hatásainak indikátorait számbavéve elmodhatjuk, hogy a családban előforduló dohányosok száma igen magas. 32,1%-ban -a gyermekek válaszai alapjánmindkét szülő dohányzik, és hasonló megoszlási arányban egyik sem (33,3%). A csak az édesapa dohányzási prevalenciája magasabb (kétszerese) a csak anyai dohányzásénak (apai: 22,4 % vs. anyai: 12,3 %). (58. tábla) 58. tábla: Környezeti tényezők: A kistérség általános iskola felső tagozatos diákok szüleinek dohányzási szokásai Település osztály Dohányoznak-e a szüleid? Mindkettő Apa (fő, %) (fő, %) Anya (fő, %) Egyik sem (fő, %) Végösszeg (fő, %) Máriapócs 5 2 (15,4) 1 (7,7) 10 (76,9) 13 (100) 6 7 (43,8) 2 (12,5)) 5 (31,3) 2 (12,5) 16 (100) 7 4 (23,5) 1 (5,9) 12 (70,6) 17 (100) 8 7 (53,8) 4 (30,8) 2 (15,4) 13 (100) Összeg 20 (33,9) 7 (11.9) 6 (10,2) 26 (44,1) 59 (100) Nyírbogát 5a 8 (40,0) 3 (15,0) 1 (5,0) 8 (40,0) 20 (100) 6a 4 (21,1) 5 (26,3) 3 (15,8) 7 (36,8) 19 (100) 5b 5 (33,3) 3 (20,0) 2 (13,3) 5 (33,3) 15 (100) 6b 2 (11,1) 6 (33,3) 2 (11,1) 8 (44,4) 18 (100) 7 14 (51,9) 4 (14,8) 1 (3,7) 8 (29,6) 27 (100) 8 9 (40,9) 3 (13,6) 1 (4,5) 9 (40,9) 22 (100) Összeg 42 (34,7) 24 (19,8) 10 (8,3) 45 (37,2) 121 (100) Nyírbéltek 5a 3 (17,6) 4 (23,5) 3 (17,6) 6 (35,3) 17 (100) 6a 8 (42,1) 3 (15,8) 1 (5,3) 7 (36,8) 19 (100) 7a 5 (33,3) 3 (20,0) 1 (6,7) 6 (40,0) 15 (100) 8a 9 (52,9) 5 (29,4) 3 (17,6) 17 (100) 5b 7 (43,8) 5 (31,3) 1 (6,3) 3 (18,8) 16 (100) 6b 4 (25,0) 8 (50,0) 1 (6,3) 3 (18,8) 16 (100) 7b 6 (35,3) 2 (11,8) 3 (17,6) 6 (35,3) 17 (100) 8b 3 (21,4) 3 (21,4) 2 (14,3) 6 (42,9) 14 (100) Összeg 45 (34,4) 33 (25,2) 15 (11,5) 37 (28,2) 131 (100) Nyírmihálydi 6a 6 (37,5) 2 (12,5) 3 (18,8) 5 (31,3) 16 (100) 8a 5 (31,3) 2 (12,5) 2 (12,5) 7 (43,8) 16 (100) 6b 9 (60,0) 1 (6,7) 2 (13,3) 3 (20,0) 15 (100) 8b 6 (42,9) 2 (14,3) 5 (35,7) 1 (7,1) 14 (100) 5 3 (18,8) 5 (31,3) 4 (25,0) 4 (25,0) 16 (100) 7 3 (16,7) 3 (16,7) 2 (11,1) 10 (55,6) 18 (100) Összeg 32 (33,7) 15 (15,8) 18 (18,9) 30 (31,6) 95 (100) Piricse 5 6 (27,3) 6 (27,3) 4 (18,2) 6 (27,3) 22 (100) 169

170 6 7 (33,3) 7 (33,3) 3 (14,3) 4 (19,0) 21 (100) 7 7 (31,8) 4 (18,2) 3 (13,6) 8 (36,4) 22 (100) 8 9 (50,0) 2 (11,1) 4 (22,2) 3 (16,7) 18 (100) Összeg 29 (34,9) 19 (22,9) 14 (16,9) 21 (25,3) 83 (100) Pócspetri 5 5 (27,8) 6 (33,3) 1 (5,6) 6 (33,3) 18 (100) 6 5 (20,8) 11 (45,8) 2 (8,3) 6 (25,0) 24 (100) 7 4 (16,7) 10 (41,7) 4 (16,7) 6 (25,0) 24 (100) 8 3 (14,3) 4 (19,0) 1 (4,8) 13 (61,9) 21 (100) Összeg 17 (19,5) 31 (35,6)) 8 (9,2) 31 (35,6) 87 (100) Végösszeg 185 (32,1) 129 (22,4) 71 (12,3) 190 (33,0) 576 (100) Forrás: kérdőíves felmérés, Ahogyan az már a társadalmi-gazdasági determinánsok áttekintésénél is kiderült a kistérségi lakosság legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása az országos átlag alatt marad, ez tükröződik a gyermekek szüleinek legmagasabb iskolai végzettség megoszlása, elemzése alapján is. Az édesapák vonatkozásában 44%-uk csak 8. általános iskolai végzettséggel boldogulhat, 37%-uk büszkélkedhet szakmunkás és 26,5%-uk érettségi végzettséggel és csupán 6%-uk teljesítette a diplomához szükséges tanulmányokat. (59. tábla) 59. tábla: Környezeti tényezők: A kistérség általános iskola felső tagozatos diákok édesapjának legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása Mekkora Édesapád legmagasabb iskolai végzettsége? Település 8 osztály szakmunka érettségi diploma Végösszeg Máriapócs 20 (38,5) 25 (48,1) 4 (7,7) 3 (5,8) 52 (100) Nyírbogát 19 (16,4) 63 (54,3) 25 (21,6) 9 (7,8) 116 (100) Nyíebéltek 64 (50,8) 40 (31,7) 15 (11,9) 7 (5,6) 126 (100) Nyírmihálydi 76 (87,4) 6 (6,9) 5 (5,7) 87 (100) Piricse 41 (60,3) 21 (30,9) 5 (7,4) 1 (1,5) 68 (100) Pócspetri 14 (16,9) 42 (50,6) 22 (26,5) 5 (6,0) 83 (100) Végösszeg 234 (44,0) 197 (37,0) 76 (14,3) 25 (4,7) 532 (100) Forrás: kérdőíves felmérés, Az édesanyák vonatkozásában rosszabb a helyzet, 52,4%-uk csak 8. általános iskolai végzettséggel boldogulhat, 23%-uk büszkélkedhet szakmunkás és 19,3%-uk érettségi végzettséggel és csupán 5,2%-uk teljesítette a diplomához szükséges tanulmányokat. (60. tábla) 170

171 60. tábla: Környezeti tényezők: A kistérség általános iskola felső tagozatos diákok édesanyjána legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása Mekkora Édesanyád legmagasabb iskolai végzettsége? Település 8 osztály szakmunkás érettségizett diplomás Végösszeg Máriapócs 30 (53,6) 15 (26,8) 8 (14,3) 3 (5,4) 56 (100) Nyírbogát 23 (20,2) 42 (36,8) 40 (35,1) 9 (7,9) 114 (100) Nyírbéltek 78 (61,4) 23 (18,1) 19 (15,0) 7 (5,5) 127 (100) Nyírmihálydi 92 (95,8) 4 (4,2) 96 (100) Piricse 49 (64,5) 18 (23,7) 8 (10,5) 1 (1,3) 76 (100) Pócspetri 18 (21,4) 25 (29,8) 32 (38,1) 9 (10,7) 84 (100) Végösszeg 290 (52,4) 127 (23,0) 107 (19,3) 29 (5,2) 553 (100) Forrás: kérdőíves felmérés, A megkérdezett diákok arra a kérdésre mely szerint: Mennyire jellemző a családodra, hogy sokat beszélgettek, együtt töltitek a hétvégéket, szüneteket, közösen reggeliztek? IGEN-nel válaszolt 94,6% (544 fő) azt tükrözi, hogy a gyermekek többsége ápol kapcsolatot a szüleivel, arra viszont, hogy ez mennyire rendszeres és milyen minőségű a kérdés nem adja meg a választ. Kiemelt figyelem illeti Nyírmihálydit, hiszen a vizsgált paraméter tekintetében, NEM válaszkategóriát jelölt az alábbi kérdésre 9,5%-ék mely kétszer magasabb arány a kistérségi átlagnál és mely azt tükrözi, hogy minden 10 megkérdezett gyemekből egy nem ápol jó kapcsolatot szüleivel. (61. tábla) 61. tábla: Környezeti tényezők: A kistérség általános iskola felső tagozatos diákjainak családi környezete Település Mennyire jellemző a családodra, hogy sokat beszélgettek, együtt töltitek a hétvégéket, szüneteket, közösen reggeliztek? Jellemző (fő, %) egyáltalán nem jellemző (fő, %) Végösszeg (fő, %) Mariapócs 55 (93,2) 4 (6,8) 59 (100) Nyírbogát 116 (95,9) 5 (4,1) 121 (100) Nyírbéltek 129 (97,0) 4 (3,0) 133 (100) Nyírmihálydi 86 (90,5) 9 (9,5) 95 (100) Piricse 77 (95,1) 4 (4,9) 81 (100) Pócspetri 81 (94,2) 5 (5,8) 86 (100) Végösszeg 544 (94,6) 31 (5,4) 575 (100) Forrás: kérdőíves felmérés,

172 Egészségfejlesztési stratégia A Nyírbátori kistérség egészségterve a helyi állapotfelmérés adataira, sajátosságaira építve határozza meg a közösségi színtéreken elérendő célokat, és az azok elérése érdekében szükséges helyi tennivalókat, tervezett programokat, elkészített programterveket. Az egészségi állapot kedvező irányú befolyásolása nehéz és rendkívül összetett feladat, amely az e területeken érintett valamennyi közreműködő átgondolt, összehangolt cselekvésével valósítható csak meg. A jegyzők, az intézmények és a szakemberek adatlapjai tartalmaznak információkat a fejlesztési szükségletekről és igényekről. A jegyzői adatlapok alapvetően a település egészére vonatkozó, a családsegítők, gyermekjóléti szolgálatok, védőnők, közoktatási intézmények adatlapjai az intézményt, illetve annak célcsoportját érintő fejlesztési irányokat jeleznek. Ezek összesítésével kistérségi és települési szinten kirajzolódnak azok a problémák és szükségletek, amelyeket a tervezés során szükséges figyelembe venni. Beavatkozási területek általános meghatározása 1. Általánosan megfogalmazott gond a munkanélküliség, az alacsony foglalkoztatottság, amelyre természetes fejlesztési igényként jelentkezik több településen a munkahelyteremtés és a foglalkoztatási programok, mely tudjuk jól, hogy szorosan kapcsolódik egy egyén és egy közösség egészségi állapotának kialakításához és fenttartásához. Ez egyértelműen az egész Nyírbátori kistérség egyik legégetőbb problémája. 2. Több településen (Nyírlugos, Nyírbogát, Nyírbátor) a hátrányos helyzetű óvodás és iskolás gyerekek felzárkóztatása, fejlesztése jelenik meg igényként. 3. Az akár önkormányzat, akár civil szervezet vagy önsegítő csoport által szervezett különböző közösségi és szabadidős programok, klubok szintén több helyen (Nyírgyulaj, Nyírbátor, Nyírbogát) igényként fogalmazódnak meg (ilyen például a nyári napközi, az ifjúsági klub, közösségépítő programok). 4. Az egészséges életmód és étkezés terén Nyírbélteken jelzett igény többek között a gyermekétkeztetés javítása, nyári étkeztetés biztosítása, a családok életmódjának egészségesebbé tétele. Hasonló elképzelések vannak Nyírgyulajon ( az egészséges életmód feltételeinek megteremtése ) és Nyírbátorban. 5. Bátorligeten az adósságkezelési szolgáltatás, Nyírbogáton az alacsony iskolai végzettségűek felzárkóztató képzése, a tehetséggondozás és az életminőség javító programok jelentek még meg fejlesztési szükségletekként. 6. A nyírgyulaji bölcsődében (jelenleg 14 gyerek 1 csoportban) férőhely-bővítésre és infrastrukturális fejlesztésekre lenne szükség (a bölcsődei adatlap szerint egy gyereket utasítottak el 2011-ben). 172

173 7. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok adatlapjai szerint a kistérségben élő családok helyzetének, esélyeinek javításához alapvetően több és jobb szolgáltatásra lenne szükség. A szociális szakemberek jelzései alapján hiányoznak a gyerekprogramok, a tanulás segítés, a nyári napközi, a nyári étkeztetés és a különböző szülőket, családokat célzó foglalkozások, fejlesztési-képzési programok (Nyírbéltek, Nyírlugos, Nyírbogát, kistérségi intézmény). Utóbbi jelezte, hogy igény lenne közösségi térre (ifjúsági-szabadidős klubbal, kortárssegítéssel) és roma közösségszervezőre is. 8. Intézményi szinten általánosnak mondhatók az infrastrukturális fejlesztési igények (nyílászárók cseréje, épület-felújítás, tálalókonyha kialakítása), az óvodák tárgyi felszereltségének, állapotának javítása, valamint a gyerekek fejlesztését szolgáló beruházások (tornaszoba, fejlesztőszoba, közlekedési park, udvari játékok). Ilyen és hasonló igényt fogalmazott meg 12 óvoda. A másik, számos óvodában megjelenő probléma a szakemberek hiánya: 11 óvoda jelezte, hogy több óvodapedagógus vagy különböző szakemberek (elsősorban logopédus, fejlesztőpedagógus, pszichológus) kellenének a hatékonyabb munkához, a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerek szakszerű fejlesztéséhez. A nyírbélteki és az ömbölyi óvoda saját szülői klubjának fejlesztését, kiterjesztését nevezte meg szükségletként. A településen élő családok helyzetének javítása érdekében tíz óvoda szerint fontosak lennének a szülőknek szóló különböző programok, illetve a szülők bevonásának, megszólításának erősítése. A gyerekeknek szóló programok is igényként merültek fel (felzárkóztatás, tanulmányi kirándulások, táborok, tehetséggondozás, úszásoktatás). Emellett több helyen települési szinten is megjelenik a szakemberek iránti igény (pedagógiai szakszolgálat, programszervezők). Encsencsen és Nyírgyulajon baba-mama programra, gyerekházra lenne szükség (előbbi községben 89 fő, utóbbiban 52 fő a 0-2 évesek száma), Nyírlugos pedig az óvoda nyári kihasználásának szükségességét jelezte. 9. Az iskolák adatlapjain szintén jellemzőek az infrastrukturális fejlesztési igények, többek között a tárgyi feltételek javítása, eszközök beszerzése, felújítás, könyvtár korszerűsítése, ebédlő kialakítása, illetve az Éltes iskolának jellegéből adódóan a speciális fejlesztéshez szükséges eszközökre lenne szüksége. Több iskolánál megjelenik a szolgáltatások bővítésének igénye, elsősorban, de nem kizárólag a hátrányos helyzetű, roma gyerekekkel kapcsolatban ( felzárkóztatás, szabadidőeltöltés, egészséges életmód, prevenció, közösségi programok, balesetmegelőzés, személyi higiéné oktatás stb.) Ezek egy része a szülőket is megcélozná különböző szempontok szerint (gyerek-szülő programok, szülők bevonása az iskolai életbe, rendszeres családlátogatások stb.). Szintén több intézmény jelezte szükségletként a jelentős szakemberhiány enyhítését (pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus), illetve néhányan a pedagógusok szakmai továbbképzését. 173

174 Beavatkozási területek meghatározása az egészségfejlesztés területein Az állapotfelmérés és a lakossági kérdőívek, valamint a közösségben dolgozó egészségügyi szakemberek véleményinek kiértékelése alapján az alábbi egészségfejlesztési beavatkozási területek kerültek meghatározásra: A közösségi színtéren (kistérségi szinten) Népegészségügyi jelentőségű betegségek prevenciója, visszaszorítása Szív érrendszeri betegségek, halálozások visszaszorítása A daganatos betegségek megelőzése, visszaszorítása Cukorbetegség és egyéb lipid anyagcsere zavar okozta megbetegedések visszaszorítása Egészséges életmód népszerűsítése Egészséges életmódtényezők kialakítása, népszerűsítése Megfelelő mozgás és tápanyagbevitel népszerűsítése Rizikómagatartási szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás) prevalenciájának csökkentése, az ezzel öszefüggésben álló népegészségügyi jelentőségű betegségek előfordulási gyakoriságának csökkentése Személyi higiéne fejlesztése Tudatos családtervezés Mentálhigiénés teendők Pszichés problémák kialakulásának és súlyosbodásának kiküszöbölése Csoportos, illetve egyéni felvilágosítás a szükséges életmódbeli változtatásokról, azok előnyeiről, motiváció biztosítása Közösségi tudatformálás: hogyan tehetünk mentális egészségünkért, az egészséges(ebb) életmód lehetősége mindenki számára adott, anyagi helyzettől függetlenül Ismeretbővítés, tudatformálás lakossági szinten füzetek, előadások 174

175 Az oktatási intézmények színterén Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az állapotfelmérés és a tanulók körében kiosztott kérdőívek alapján, valamint az oktatási intézményekben dolgozó egészségügyi szakemberek véleményinek kiértékelése alapján az alábbi egészségfejlesztési beavatkozási területek kerültek meghatározásra: Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az egészség, mint értéke ismerete az egészséges étkezés, a táplálkozás szerepe a betegségek megelőzése a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat a párkapcsolatok, a szexualitás kultúrája a krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás módszertana és a tanulás technikái az egészséges tanulási környezet alakítása az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége Az egészségnevelési program témakörei: az egészséges táplálkozás témái a szenvedélybetegségek megismerése és megelőzése a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció a betegség és a gyógyulást segítő magatartás a testi higiénia a környezeti ártalmak, és megelőzésük a személyes biztonság, és mások biztonságának biztosítása a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás mentális állapot védelme 175

176 A kistérségi egészségfejlesztés célkitűzései Az egészségfejlesztési terv célja az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták és közösségi értékek elterjedésének ösztönzése, az egészségfejlesztés színterén megvalósuló közösségi programok elterjesztése, az életminőség javítása. Az egészségfejlesztési célok meghatározásánál a kistérség szereplőinek át kell gondolnia, hogy mit tud tenni, mivel tud hozzájárulni kistérségi szinten mindazokhoz a tényezőkhöz, amelyek az élhetőbb élettér, az egészségesebb környezet, a lakosság egészségesebb életmódjának megvalósítását célozzák. Az egészségi állapotot meghatározó főbb tényezők ismeretében, illetve a helyzetelemzés során a különböző területeken feltárt hiányosságokra figyelemmel kerültek meghatározásra a fő célkitűzések. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy semmi sem javítja úgy az emberek egészségi állapotát, mint a megfelelő életfeltételek, egészséges lakás, biztonságos munka, tiszta környezet, oktatási és kulturális lehetőségek, megfelelő egészségügyi és közegészségügyi szolgáltatások. Mindezek tükrében olyan célok meghatározását látjuk célszerűnek, amelyek egy közösség erősítése kapcsán reálisan megvalósíthatók. Fő egészségfejlesztési célok és eszközök Átfogó cél A kistérségi lakosság egészségi állapotának és életminőségének javítása. Specifikus célok Rövidtávú célkitűzések Egészséges táplálkozás elősegítése, táplálkozási szokásokról alkotott vélemény pozitív irányba történő fejlesztése ismeretátadással. Rendszeres testmozgás támogatása céljából lehetőségek, alkalmak kialakítása, biztosítása. Dohányzás, alkohol és drogfogyasztás és egyéb szenvedélybetegségek megelőzését elősegítő szemléletformálás ismeretátadással. Életvezetési kompetenciák, öngondoskodás fejlesztése. Lelki egészség megőrzésének elősegítése. Középtávú célkitűzések 1. Bővüljenek az egészség megtartásához és fejlesztéséhez szükséges infrastrukturális lehetőségek, legyenek elérhetők különböző betegséget megelőző, egészséget szolgáló szolgáltatások A cél elérésének eszközei 176

177 A sportolási, és különböző szabadidős tevékenységek körének, illetve feltételeinek bővítése. A meglévő lehetőségek népszerűsítése, a szélesebb körű hozzáférés támogatása. Elsősegélynyújtás, baleset megelőzés lehetőségeinek oktatása, tanfolyamok illetve tudást bővítő kiadványokon, progremokon keresztül. 2. Erősödjön a lakosságban az egészség, mint érték jelentősége A cél elérésének eszközei Határozott fellépés a káros szenvedélyek ellen, leszoktatást segítő tréningek támogatása, törvényben meghatározott keretek között dohányzó helyek kijelölése, rendszeres ellenőrzése. Az egészséges táplálkozás, aktív pihenés, mozgás népszerűsítése különböző közösségi programokon keresztül. 3. A helyi kommunikációs csatornák által nyújtott lehetőségek jobb kihasználása az egészségfejlesztés érdekében A cél elérésének eszközei Az egészségfejlesztéshez kapcsolódó információk (szűrővizsgálatok, szolgáltatások, ellátások elérhetősége, hivatásos és civil segítők, stb.) minél szélesebb körű megismertetése, közzététele köztereken, közintézményekben. Az internetes információs csatornák jobb kihasználása a kommunikáció javítása érdekében. Hosszú távú célkitűzések 1. A várható élettartam meghosszabbodása és az egészségesen leélt életévek számának növekedése A cél elérésének eszközei Az egyének és közösségek képességének fejlesztése oktatás, nevelés, ismeretközvetítés segítségével, hogy az egészségük megőrzéséhez szükséges döntéseket meghozhassák, akarjanak egészségesek lenni. A szűrővizsgálatok, a korai diagnózis lehetőségének biztosítása, szükségességének népszerűsítése. A hátrányos helyzetű társadalmi rétegbe tartozók, veszélyeztetett csoportok támogatása tekintettel az egészségmegőrzésre, az ellátásokhoz való hozzájutásuk támogatásával. 2. A lakosság életkörülményeinek és életminőségének javítása. A cél elérésének eszközei A környezeti feltételek fejlesztése (gazdasági, szociális, természeti és épített környezet) Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása (táplálkozás, sport, kultúrált szórakozás) A támogató szolgáltatások, rehabilitációs lehetőségek biztosítása révén a munkaképesség, az önálló életvitel mielőbbi visszanyerése. 177

178 3. Az oktatási és nevelési intézményekben kiemelt szerep biztosítása az egészségtudatos magatartás megalapozásának, az iskolai egészségfejlesztő tevékenység hatékonyságának fokozása. A cél elérésének eszközei Az egészségfejlesztésben hivatásszerűen résztvevők (orvosok, pedagógusok, védőnők), valamint laikus segítők képzése, továbbképzése, speciális módszertani ismeretek nyújtása. Kidolgozott, kipróbált, hatékony programok biztosítása az oktatási intézmények számára az egészségkárosító magatartások visszaszorítása érdekében. Nagyobb figyelem fordítása az egészséges életmód népszerűsítésére, azt elősegítő programok szervezése. 4. A prevenció szerepének erősítése az egészségügyi alapellátásban. A cél elérésének eszközei A betegség megelőzése, korai felismerése érdekében a tájékoztatási lehetőségek bővítése a szűrővizsgálatok szükségességéről, elérhetőségéről. Az egészséges táplálkozás, aktív pihenés, mozgás népszerűsítése. Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása (táplálkozás, sport, kulturált szórakozás). A támogató szolgáltatások, rehabilitációs lehetőségek biztosítása révén a munkaképesség, az önálló életvitel mielőbbi visszanyerése. 178

179 A betegségek megelőzését szolgáló programok, tevékenységek 1. A keringési betegségek megelőzése, visszaszorítása A program célja A korai elhalálozást okozó érbetegségek megelőzése, a kialakult betegségek súlyosbodásának megakadályozása. A betegséget okozó magas vérnyomás időbeni kiszűrése, kezelése, a szövődmények elkerülése érdekében. A betegség tüneteinek megismertetése, a kezelés szükségességének tudatosítása. Célcsoportok: Az egész lakosság, különösen a potenciálisan veszélyeztetett korosztályokra. A program tartalma: A magas vérnyomás korai kiszűrése. A kiszűrt betegek rendszeres kezelése, ellenőrzése. A tünetek megismertetése érdekében tájékoztatás, szóróanyagok terjesztése, rendezvények tartása. Együttélés a betegséggel, életmódváltás idősebb korban. Kapcsolódó programok: dohányzás elleni program, az egészséges táplálkozás, aktív testmozgás. A program szervezői és lebonyolítói: Háziorvosok, szakorvosok, egészségfejlesztő szakemberek, szociális intézmények gondozói, munkatársai, nyugdíjas klubok, egyesületek, civil szervezetek. Várható eredmények: A szív- és érrendszeri betegségek, valamint a bekövetkező halálozások csökkenése. Az egyéni felelősségtudat erősödése a betegségek megelőzésében. A szűrővizsgálatok számának, hatékonyságának erősödése. 2. A daganatos betegségek megelőzése, visszaszorítása A program célja A daganatos betegségek növekvő számának megállítása, hosszabb távon a csökkentése. A betegség okainak, tüneteinek széleskörű megismertetése. A szűrővizsgálatokon való részvétel növelése. Célcsoportok: A teljes lakosság, a potenciálisan veszélyeztetett egyes korosztályok. A program tartalma: Előadások, szórólapok, plakátok, tájékoztató kiadványok a betegség megelőzéséről, korai felismeréséről, szűrővizsgálati lehetőségekről. A leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedések szűrési programjának széleskörű megismertetése, a részvétel szorgalmazása. A betegség elsődleges megelőzése az egészséges életmódra ösztönzéssel. Kapcsolódó programok: az egészséges táplálkozás népszerűsítése, az aktív testmozgás elterjesztése, 179

180 a dohányzás, alkoholfogyasztás csökkentése, az egészséges környezet kialakítása. A program szervezői és lebonyolítói: Egészségfejlesztési szakemberek, ÁNTSZ munkatársai, háziorvosok, fogorvosok, pedagógusok, védőnők, civil szervezetek, kórházi szakemberek. Várható eredmények: Az onkológiai éberség, a felelősségtudat erősödése a lakosság és a szakmai ellátó szervezetekben. A szűrővizsgálatokon való nagyobb arányú részvétel. A korai gondozásba vétellel a túlélési esélyek növekedése. 3. A mozgásszervi betegségek megelőzése, visszaszorítása A program célja A mozgásszervi betegségek megelőzésének és gyógyításának javítása. A mozgásszervi, gerinc, izületi betegségben szenvedők számbeli növekedésének lassítása, megállítása. A mozgásszervi preventív szemlélet erősítése. A mozgásszervi betegségben szenvedők életminőségének javítása. Célcsoportok: A teljes lakónépesség, ezen belül kiemelten a 0-18 éves korosztály, valamint az időskorú népesség. A program tartalma: A mindennapi iskolai testmozgás szorgalmazása, hatékonyabbá tétele. A csontritkulás, izületi és porckopások szűrése, népszerűsítése. A mozgásukban akadályozottak életvitelének segítése támogató szolgálat nyújtásával. A program szervezői és lebonyolítói: Oktatási-nevelési intézmények, pedagógusok, háziorvosok, iskolaorvosok, védőnők, sportszervezők, szabadidős és versenysport egyesületek, civil szervezetek. Várható eredmények: A gyermekek, fiatalok testtartásának, mozgáskoordinációjának, állóképességük javulása. A mozgásszervi betegek számának növekedési ütemének megállítása, hosszú távú csökkenése. A krónikus mozgásszervi betegek életminőségének javulása. 4. A mentális betegségek megelőzése, visszaszorítása A program célja A lelki betegségek elsődleges megelőzése. A pszichés zavarok korai felismerése és kezelése. A depressziós, szorongásos zavarban szenvedők kezelésbe vételi arányának növelése. Az alapellátás lelki egészségvédelmi szolgáltatásainak erősítése. Az öngyilkosságok számának további csökkentése. 180

181 Célcsoportok: A teljes népesség, kiemelten a halmozottan hátrányos rétegek, az ifjúság és egyedül élő időskorúak. A program tartalma: Az egészségügyi alapellátásban dolgozók érzékenységének fokozása a mentális, pszichiátriai problémák korai felismerésében. A közösségi pszichiátriai gondozás hatékonyságának növelése, önsegítő csoportok létrehozása a mentálisan sérültek és hozzátartozóik számára. Az iskolai egészségfejlesztési programok integrált része legyen a lelki egészség megőrzése, a betegség korai felismerése. A pedagógusok, segítő foglalkozásúak speciális képzése, továbbképzése, lehetőség biztosítása az esetmegbeszélésre, szupervízióra. A sürgősségi telefonszolgálatok fejlesztése, működési feltételeinek segítése. A rehabilitációs programok elérhetőségének biztosítása. A program szervezői és lebonyolítói: Háziorvosok, szakorvosok, védőnők, egészségfejlesztők, pedagógusok, civil szervezetek, pszichológusok, pszichiáterek, családok, iskolák, szociális intézmények, egyházak. Várható eredmények: A mentális zavarok korai felismerése javul, kezelése hatékonyabb lesz, előfordulási gyakorisága csökken. A pedagógusok, segítő foglalkozásúak lelki egészségvédelmi szemlélete fejlődik, javulnak segítő készségeik. Az öngyilkosságok száma tovább csökken. 181

182 A MAGNOLIA pályázat programjainak konkrét célja Az 1-4. osztályos, 5-8. osztályos általános iskolai tanulók és a osztályos középiskolai tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vétele mellett a projekt célja, hogy: - a tanulók az életben feltétlenül szükséges egészségügyi tennivalókat elsajátítsák, szükség esetén gyakorlati felkészítésben részesüljenek - legyenek ismereteik a saját sérüléseikkel kapcsolatos egészségügyi ismeretekről és teendőkről - valósuljon meg ennek a magatartásformának a belsővé válása - ismerjék meg az emberi test felépítését, szerveinek működésmódját, károsodásukat megelőző tudnivalókat - kritikával mérlegeljék a káros szenvedélyeket, az egészségtelen magatartást, felelőtlen partneri viszony következményeit, a szabados szexuális élet egészségromboló hatását Kortárssegítő program keretében - ismerjék az alapvető életszükségletek kielégítésének módját, az egészséges táplálkozás, ruházkodás egészségmegtartó hatását - legyenek tájékozottak a leggyakrabban előforduló betegségekről, a járványos és civilizációs betegségekről, azok okairól és megelőzési lehetőségeiről Az egészségre nevelő, szemléletformáló életmódprogramok tehát különösen fontosak és eredményesek lehetnek a megelőzésben, ha megfelelő mélységben és kellő időt szánva a prevencióra hatása lehet a térségben. A célok elérését szolgáló tevékenységek A célok megvalósítását az alábbi cselekvési programok keretében tevékenységek szolgálják: A betegségek megelőzése; Az egészségkárosító magatartások visszaszorítása; Az egészséges életmód népszerűsítése; Az egészség szempontjából kedvező környezeti feltételek kialakítása; Az egészségtudatos magatartás kialakítása. Az egészségtudatos magatartás kialakításának lehetséges színterei a család, a lakóhely, a munkahely, az oktatási-nevelési intézmények, a helyi közösségek, ezért a különböző programokat e mindennapi színterekhez kötődően lehetséges és kívánatos meghatározni. A konkrét programok tervezésénél igazodni kell a különböző korosztályok eltérő igényéhez és szükségleteihez. 182

183 Cselekvési terv, programok részletezése a közösségi színtereken Az állapotfelmérés és a lakossági kérdőívek, valamint a közösségben dolgozó egészségügyi szakemberek véleményinek kiértékelése alapján az alábbi egészségprevenciós program megvalósítása javasolt: Egészségnap rendezvénysorozat a kistérségben Minden kistérségi - városi ranggal rendelkező - településen tervben áll egy nagyszabású rendezvény megrendezése, ahol egészséges táplálkozással, sportolással, lelki egészséggel, alkohol problémákkal, drog problémákkal, dohányzással kapcsolatban beszélgethetnek, informálódhatnak a résztvevők. A központi rendezvényen kívül a helyszínen több témában kialakításra kerülnek prevenciós sátrak, ahol elsősorban a kardiovaszkuláris szűrés, kockázatbecslés és tanácsadás, továbbá az egészséges táplálkozás, testmozgás népszerűsítése, valamint a dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás csökkentésére irányuló programok valósulnak meg. Sor kerül még mentálhigiénés, lelki egészségvédelmi tanácsadásra, továbbá jelen lesz egy stand, ahol komplex szűrési programot valósítanak meg a szakemberek a leggyakrabban előforduló népegészségügyi problémák lakossági szűrésének érdekében. Az egyes helyszíneken játékos feladatok keretében egy vetélkedősorozat is megvalósul, melynek eredményeként a nap végén Egészség díjak átadására kerül sor. Célcsoport: A programban résztvevő települések ezen belül (Nyírbátor, Nyírlugos, Máriapócs) lakossága. A programok helyszíne: A kistérségi programban résztvevő települések tornapályája, szabadtéri helyszínei. Célok: A szív-érrendszeri megbetegedések korai kiszűrése és a kiszűrtek ellátásba irányítása. A korai és elkerülhető halálozást befolyásoló életmód, illetve szokások javítása a kistérség lakosainak egészségi állapotának és életminőségének javítása érdekében. Az egészséges életvitelhez szükséges tudás és készségek elsajátításának hatékony támogatása. Egészségfejlesztési szükségletek meghatározása, az ezzel kapcsolatos tudásszint növelése, az egészségtudatos magatartás, öngondoskodás képességének fokozása. Egészséges életmód kialakítása megfelelő szakmai támogatással, szolgáltatásnyújtással. A túlzott alkoholfogyasztás problémáival küzdők korai kiszűrése, kezelésbe történő irányítása, tanácsadás. Az életesemények kapcsán krízishelyzetbe kerülő személyek azonosítása és további kezelésbe irányítása. 183

184 Rendezvény Programterv: Időpont/helyszín 10:00-11:00 Központi sátor/színpad 11:00-12:00 Központi sátor/színpad 12: 00-13:00 Központi sátor/színpad 14:30-15:00 Központi sátor/színpad 15:30-16:00 Központi sátor/színpad 16:30-17:00 Központi sátor/színpad 10:00-16:00 Szűrő stand 10:00-16: sátor Program Megnyitó, köszöntések A programmal kapcsolatos információs anyag átadása minden résztvevőnek. Zumba+ Aerobic bemutató és közös tánc a résztvevőkkel Zenés, táncos műsorok Előadás (Életeseményekhez kapcsolódó krízishelyzetek, megoldásai, segítő szolgálatok bemutatása) Előadás (Pszichiátriai kórállapotok öngyilkosság-, megelőzése, kezelése, segítő szolgálatok bemutatása) Előadás (Káros szenvedélyek-alkohol, drog, dohányzás-, hatásai, leszokás fontossága) Komplex szűrési program a leggyakrabban előforduló népegészségügyi problémák lakossági szűrésére A tervezett programban szereplő vizsgálatok: - Anyajegy és bőrrák szűrés - Szemészeti vizsgálat - Tüdőszűrés - Szív- és érrendszeri vizsgálatok - Szájüregi rák szűrés - Vércukorszint mérés - Koleszterinszint-mérés - Test analízis - Testzsír tömeg - Vázizom tömeg - Légzésfunkció - Szénmonoxid mérés - SDS vizsgálat (pajzsmirigy, allergia, arcüreg és foggóc vizsgálat) Kardiovaszkuláris szűrés, kockázatbecslés: - A vélt egészségi állapot felmérése - Családi anamnézis felmérése az elsőfokú rokonok keringési betegségeire vonatkozóan (szívinfarktus, stroke, magasvérnyomás betegség) és a megbetegedések életkor szerinti jelentkezésére vonatkozóan - A testmozgási szokások felmérése 184

185 10:00-16: sátor 10:00-16: sátor 10:00-16: sátor 10:00-16: sátor 10:00-16: sz. sátor - A táplálkozási szokások felmérése - A dohányzási szokások felmérése, a naponta dohányzók körében a nikotin függőség (Fagerström-féle nikotin függőség teszt) felmérése - Az alkoholfogyasztási szokások és az alkohol függőség felmérése - Az ismerten cukorbetegek kivételével a 40 év felettiek körében a FINDRISC kérdőív magyar változatának felvétele. - Vérnyomásmérés - Boka-kar index számítás (Nyak- derék-csípő körfogat index számítás) - Testtömeg mérés - Testmagasság mérés - Testtömeg-index számítás - Haskörfogat mérés A kiszűrt egyének számára tanácsadás, ellátásba, betegklubba történő irányítás "Ételed az egészséged" Egészséges táplálkozással kapcsolatos tájékoztatás, információs anyag biztosítása az érdeklődők számára. Egyénre szabott tanácsadás. Egészséges ételek kóstolója. Testmozgással kapcsolatos személyre szabott tanácsadás. Életmód-sport klub népszerűsítése, helyi sportolási lehetőségek. Dohányzás megelőzését és a leszokást elősegítő tanácsadás. Minimál intervenció alkalmazása. Meghívott előadó segítségével lebonyolított tanácsadás. Mentálhigiénés tanácsadás az életesemények következtében krízisbe kerülő emberek azonosítása, további kezelésbe irányítása Meghívott szakértő közreműködésével lebonyolított tanácsadás. A túlzott alkoholfogyasztás megelőzése, csökkentése. Meghívott előadó közreműködésével lebonyolított tanácsadás. 10: 00-16: 00 Szabad tér Sport vetélkedők a helyi testnevelő tanárok bevonásával: pl. feladatok egyéniben vagy 5 fős csapatok részére állomások kialakításával. 10:00-14:00 Véradás (Magyar Vöröskereszt Nyírbátori Területi Szervezete) 15:00-15:30 KRESZ oktatás (Nyírbátori Rendőrkapitányság) 185

186 16:00-16:30 Szabad tér 18:00-18:30 Központi sátor/színpad 18:30-19:00 Központi sátor/színpad A vetélkedő eredményeinek kihirdetése, Egészség Díjak átadása A program zárása Célpiramis: Indikátorok: A lakosság egészségi állapotának javításáért felelős intézmények, szakemberek, helyi döntéshozók, valamint a civil és egyházi szereplők, egyéb helyi szervezetek azonosítása, bevonása, együttműködés kialakítása A program helyi szükségletekhez való igazítása, célcsoport motiválása Az egészségnap feltételeinek megteremtése Az egészségnap megvalósítása, a települések lakosainak szemléletformálása, az aktív egészséges életmód elősegítése A tevékeny közösségi élet iránti igény kialakítása, a helyi közösségek szervezett működésének fenntartása A települések lakosságszáma A rendezvényeken résztvevők tervezett létszáma A programokon, foglalkozásokon részt vettek száma Tevékenységeket vállalók száma Kiszűrt egyének száma (kardiovaszkuláris kockázatbecslés, krízishelyzetben lévők, alkoholproblémákkal küzdők, stb.) Igénybe vehető programok, szolgáltatások, szóróanyagok száma 186

187 Kerékpártúra A lakosság rendszeres testmozgását elősegítő szabadidős programok megvalósítása keretében kerülhet sor kerékpártúrák szervezésére, ahol hangsúlyt kap az energiaegyensúly is. Időpontja: évente 1 alkalommal Célcsoport: a kistérség teljes lakossága A programok helyszíne: a program lebonyolítását megelőzően kerül meghatározásra Célok: Egészséges életmód kialakítása megfelelő szakmai támogatással, szolgáltatásnyújtással A helyesen kivitelezett testmozgással kapcsolatos tudás megszerzése, alkalmazása A szabadidő eltöltés szokásainak kedvező irányú megváltoztatása A napi rendszeres testmozgás népszerűsítése Közösségi kapcsolatok építése, ápolása Rendezvény programterv: a kerékpártúra részletes ütemterve a program lebonyolítását megelőzően, később kerül meghatározásra. Indikátorok: A kistérség lakosságának száma A rendezvényen résztvevők tervezett létszáma Igénybe vehető programok, szolgáltatások, szóróanyagok száma 187

188 Életmódtábor Az életmód tábor célja, hogy a kistérség lakossága részére átadásra kerüljön mindaz a tudás, amely birtokában egészség megőrizhető, javítható. Fontos, hogy az egészséges táplálkozás, a helyes életmód és a rendszeres mozgás napi gyakorlattá váljon a lakosság életében. Ennek kiváló helyszíne a természetben szervezett életmód tábor, ahol dietetikus, sport szakember és életmód tanácsadó közreműködésével a helyes táplálkozás, a megfelelő mozgás és az egészséges életmód egysége biztosítható. Időpontja: évente (nyár) Célcsoport: a kistérség lakossága A programok helyszíne: Az életmódtábor helyszíne a program lebonyolítása előtt kerül meghatározásra. Rendezvény Programterv: az életmódtábor részletes ütemterve a program előtt kerül meghatározásra. Játékos tanulás az egészséges életmódról és a helyes táplálkozásról Táncos foglalkozások ( aqua ZUMBA, aerobic, tánc) Örömteli szabadtéri sportok és közös játékok, versenyek: strandolás, napozás; lábtengó, családi foci Kirándulás (gyermekvasút, túrázás, kerékpározás, séta a szabadban) Egészséges ételek készítése, főzőverseny Célok: Rendszeres, életvitelszerűen megjelenő testmozgást ösztönző programok szervezése, lebonyolítása Táplálkozási tanácsok Életvezetési tanácsok adása Kiemelten a túlsúllyal küzdő lakosság ismereteinek bővítése a rendszeres testmozgás előnyeiről valamint a helyes táplálkozási szokások elsajátításáról és a helyi lehetőségekről, klubokról Közösségi egészségfejlesztés Indikátorok: A kistérség lakosság száma A rendezvényen résztvevők tervezett létszáma A programokon, foglalkozásokon részt vettek száma Igénybe vehető programok, szolgáltatások, szóróanyagok száma 188

189 Cukorbetegek klubja A cukorbetegségben szenvedő betegek száma világszerte rohamosan emelkedik, s ez alól hazánk sem kivétel. A 2004-es adatok alapján mintegy félmillió diabeteszes egyénnel számolhatunk Magyarországon. A kezelt betegek számának többszöröse lehet a fel nem ismert cukorbetegség. A betegségre hajlamos egyéneket ma még nem lehet megóvni a betegség kialakulásától, de a rizikófaktorok csökkentése, a diagnózis korai felállítása és a kezelés mihamarabbi elkezdése a szövődmények kifejlődését csökkentheti. Családi halmozódás esetén kifejezetten fontos a rizikófaktorok (elhízás, dohányzás, hipertrigliceridémia) csökkentése és az életmódra vonatkozó tanácsadás. Átfogó cél: Könnyen elérhető (részvételi díj vagy orvosi beutaló nélkül) szakszerű étrendi és testmozgás tanácsadás magas kockázatúak, elsősorban cukorbetegek, lipidanyagcsere - betegek, szívérrendszeri betegek, elhízottak, és étrendjükön változtatni kívánó átlagos kockázatúak számára közösségi színtéren (pl: közösségi ház, klubhelyiség, vagy könnyen elérhető egészségügyi színtéren (pl. háziorvosi rendelő v. szakrendelő). Célcsoport: A programba bevont háziorvosi praxisokban gondozott cukorbetegek. A foglalkozások helyszínei: A programban résztvevő települések, közösségi házai, tanácsadó helyiségei. Programtervezet: A cukorbetegeknek tervezett klub foglalkozás havi egy alkalommal próbál aktívan és gyakorlatias tanácsokkal segíteni és hozzájárulni a cukorbetegek életminőségének javulásához. Időpont Cukorbetegek klubja foglalkozások tervezett témái Szervezők Résztvevők Január Cukorbeteg klub szervezése, jelentkezők toborzása, egyeztetés a helyi szakemberekkel. Nyitó megbeszélés, alakuló ülés, ismerkedés. A klub programtervének ismertetése. Cukorbetegség okai-formái Csoport felmérése (Állapotfelmérés) diabetológus szakorvos cukorbetegségben szenvedő lakosság egyéni érdeklődés alapján, szakemberek T1DM T2DM 189

190 Február Cukorbetegség kezelése diabetológus szakorvos cukorbeteg klub tagjai Március Cukorbetegség és mozgás diabetológus szakorvos cukorbeteg klub tagjai Április Gyógytorna gyógytornász cukorbeteg klub tagjai Május Cukorbetegek diétája diabetológus szakorvos cukorbeteg klub tagjai Június Gyógytorna gyógytornász cukorbeteg klub tagjai Július A cukorbetegség szövődményei diabetológus szakorvos cukorbeteg klub tagjai Augusztus Gyógytorna gyógytornász Szeptember Október Cukorbetegség krízisállapotai Cukorbeteg gondozása Kezelési napló vezetése diabetológus szakorvos diabetológus szakorvos November Gyógytorna gyógytornász December Kezelés módosíthatósága diabetológus szakorvos cukorbeteg klub tagjai cukorbeteg klub tagjai cukorbeteg klub tagjai cukorbeteg klub tagjai cukorbeteg klub tagjai Célok: - A cukorbetegek szélesebb körben legyenek tájékozottak betegségük hátteréről, szövődményekről, megelőzési lehetőségekről, kezelésekről - Az életmód változtatás iránti motiváció felkeltése - A magas kockázatú betegek kezelésének időben való elkezdése, egészségi állapotuk javítása, compliance javítása Indikátorok: - A résztvevők körében az egészséggel (elsősorban a táplálkozással, testmozgással) kapcsolatos ismeretek pozitív irányú változása - A vércukorszint a nemzetközi ajánlásokra való beállása az vércukorértékek csökkenése a program végére a kiindulási értékhez viszonyítva - A települések cukorbetegeinek száma - A klubfoglalkozáson rendszeresen megjelenők száma - A meghirdetett programok, előadások száma 190

191 Füst nélküli élet klubja A statisztikai adatok szerint a világon körülbelül 1,3 milliárd ember dohányzik rendszeresen. Magyarország a dohányzást tekintve a világranglista élmezőnyében van. A felnőtt lakosság egyharmada dohányzik rendszeresen. A személyenkénti cigarettafogyasztás meghaladja a kétezer szálat egy évben. A tapasztalatok szerint csak kevesen tudják abbahagyni a dohányzást, pedig 10-ből 4-en szeretnének leszokni. A leszokás csakis pozitív hatással jár az érintett személyre, de mivel függőségről van szó, ezért ez a folyamat nem feltétlenül megy zökkenőmentesen. Átfogó cél: A dohányzásról való leszokás támogatása a kistérségben az alapellátás és a kistérséget ellátó, dohányzás leszokás támogatást biztosító tüdőgondozó, együttműködésének javításával. Célcsoport: A kistérség településeinek dohányzó, de leszokni kívánó lakossága. A programok helyszíne: A kistérségi programban résztvevő településeinek Művelődési központjai. Célok: Tanácsadás a dohányzás elhagyására. Motiválni az egyént a leszokásra. A program helyi szükségletekhez való igazítása, célcsoport motiválása. Dohányzással kapcsolatos attitűd formálása személyes konzultációk, csoportos tréningek segítségével. Táplálkozási tanácsok. Életvezetési tanácsok adása. A visszaesés megelőzése. Programtervezet: Havonta egy alkalommal kerül megrendezésre Időpont Január Füst nélküli élet klubja foglalkozások tervezett témái Füst nélküli élet klub szervezése, jelentkezők toborzása, egyeztetés a helyi szakemberekkel. Nyitó megbeszélés, alakuló ülés, ismerkedés. A klub programtervének ismertetése. COPD-teszt kitöltése, Co-szint mérés, pulzoximetria-mérés Dohányzás káros hatásairól előadás Szervezők háziorvos Résztvevők lakosság egyéni érdeklődés alapján, szakemberek Füstmentes élet klub tagjai Február Dohányzás és a szív- és érrendszeri megbetegedések kapcsolata" háziorvos, kardiológus Füstmentes élet klub tagjai 191

192 Március Helyes táplálkozás dietetikus Április Életvezetési tanácsadás mentálhigiénés szakember Füstmentes élet klub tagjai Füstmentes élet klub tagjai Május Leszoktató- program Füstmentes élet klub tagjai Június Leszoktató- program Füstmentes élet klub tagjai Július Leszoktató- program Füstmentes élet klub tagjai Augusztus Leszoktató- program Co-szint mérés, pulzoximetria-mérés háziorvos Füstmentes élet klub tagjai Indikátorok: A települések lakosságszáma A településen élő dohányzó felnőtt lakosság száma A klubban résztvevők tervezett létszáma A leszokást segítő foglalkozásokon részt vettek száma A leszokást segítő tanácsadások, foglalkozások száma Az életvitelüket megváltoztatók száma A dohányzást abbahagyók száma 192

193 Idősek klubja A kistérség demográfiai helyzetének és a szükségletfelmérés eredményeinek tükrében az idős korú lakosság egészségfejlesztése során létfontosságú a jó egészség és aktív társadalmi részvétel ösztönzése az idősek körében. Az egészséges öregedést a WHO a következő módon definiálja: a fizikai, szociális és mentális egészségügyi lehetőségek optimalizálásának folyamata, amely lehetővé teszi az idősebbek számára az aktív, diszkriminációmentes társadalmi részvételt és az önálló, jó minőségű életet. Célcsoport: Nyírbátor kistérségben az idős klubok létrehozásának és a működő klobbok helyszínein élő időskorú (60 év feletti) lakosság. A program helyszínei: A programban résztvevő települések, közösségi házai, tanácsadó helyiségei, szabadtéri helyszínei. A programok megvalósítása során fontos cél a már működő programokba való bekapcsolódás, illetve továbbfejlesztés, továbbá azokon a településeken, ahol nincsenek kiépülve a célcsoport számára hasonló programok, ott a részletezett tevékenységek meghonosítása, működtetése. Programterv: Havonta egy alkalom településenként Időpont Január Február Március Április Idősklub foglalkozások tervezett témái Idősek egészségmegőrző klubjának szervezése, jelentkezők toborzása, egyeztetés a településeken már működő nyugdíjas klubokkal az éves programterv ütemezése céljából. Nyitó megbeszélés, új klub esetén alakuló ülés, ismerkedés. Aktív időskor, nyugdíjazás témaköre Népi hagyományőrzés (Farsangi játékok) Időskorban jellemző betegségek, tünetek, megelőzés 1. Időskori egészséges étrend, életmód Időskorban jellemző betegségek, tünetek, megelőzés 2. Szervezők Klub vezetője Klub vezetője Klub vezetője Klub vezetője Résztvevők Időskorú lakosság egyéni érdeklődés alapján, klubvezetők, szakemberek Az idősklub tagjai, meghívott vendégek, előadó, klubvezető Az idősklub tagjai, meghívott vendégek, előadó, klubvezető Az idősklub tagjai, meghívott vendégek, előadó, klubvezető 193

194 Május Június Július Augusztus Halál, haldoklás, gyász Gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, gyógyteák használata, tárolása Testmozgás fontossága időskorban. Javasolt mozgásformák, gyógytorna szerepe. Séta. Kirándulás (a többi település klub tagjaival) Egészséges, tájjellegű ételek készítése, hagyományőrzés. Klub vezetője Klub vezetője Klub vezetője Klub vezetője Az idősklub tagjai, meghívott vendégek, előadó, klubvezető Az idősklub tagjai, meghívott vendégek, előadó, klubvezető Az idősklub tagjai, meghívott vendégek, segítők, klubvezető Az idősklub tagjai, meghívott vendégek, klubvezető Szeptember Október A dohányzásról való leszokás ösztönzése. Az ártalmas alkoholfogyasztás csökkentése az idősek körében. Idősek világnapja alkalmából ünnepség megtartása a klubban Klub vezetője Klub vezetője Az idősklub tagjai, meghívott vendégek, előadó, klubvezető Az idősklub tagjai, meghívott vendégek, klubvezető November December Mentálhigiénés csoportfoglalkozás. (ünnepek megélése egyedül) Ünnepekre készülődés- kreatív foglalkozás. Együttműködés a háziorvossal: influenza megelőzése, védőoltás. Karácsonyi ünnepség az idősek klubjában Klub vezetője Klub vezetője Az idősklub tagjai, meghívott vendégek, előadó, klubvezető Az idősklub tagjai, meghívott vendégek, klubvezető 194

195 Célok: Az időskorú lakosság, idősellátásban résztvevő helyi szervezetek azonosítása, bevonása, együttműködés kialakítása A program helyi szükségletekhez való igazítása, célcsoport motiválása Klubfoglalkozások feltételeinek megteremtése Idősek szemléletformálása, tevékeny egészséges öregedés elősegítése, közösségben tartás A tevékeny közösségi élet iránti igény kialakítása, a helyi közösségek szervezett működésének fenntartása Indikátorok: Az időskorú lakosság, idősellátásban részesülők száma A klubfoglalkozásokra jelentkezők száma A programokon, foglalkozásokon rendszeresen résztvevők száma Tevékenységet vállalók száma Krízishelyzetben (pl. életeseménnyel, betegséggel összefüggő) lévők száma Igénybe vehető programok, szolgáltatások, szóróanyagok száma A javuló életminőségűek aránya 195

196 Krízis klub Magyarországon a szegénységet a Központ Statisztikai Hivatal (KSH) létminimum-számításai alapján határozzák meg. Eszerint ma a lakosság 30%-a, mintegy 3 millió ember él a létminimumon (73 ezer forint/fő/hónap) és az alatt. A Nyírbátori kistérség népességének jövedelmi viszonyai lényegesen rosszabbak az országos átlagnál, ennek fő oka a népesség alacsonyabb gazdasági aktivitása. Az alacsony jövedelem, alacsonyabb életszínvonal miatt a szociális gondoskodásra mind a regionális, mind az országos átlagnál nagyobb az igény. A KSH adatai szerint a munkaképes korú népesség-ből regisztrált álláskereső, a tartós munkanélküliek aránya is meghaladja az egyébként is kedvezőtlen megyei átlagot, amely a térség foglakoztatási struktúrájának és munkaerőpiacának kedvezőtlen helyzetét jelzi. Az életszínvonal negatív változása és csökkenése, a munkanélküli személyiségének széttörésével drámai teherpróbának teszi ki a munkanélküli családját is. A munkanélküliség következtében a családon belül nemcsak az anyagi terhek fokozódnak, kimutathatóan nőnek a házastársi konfliktusok, gyarapodnak a válások, a munkanélküliek gyerekei körében megnő a deviáns viselkedések gyakorisága. A munkanélküliség valóban egy olyan krízisállapot, amely egyéb pszichés krízisállapotokhoz hasonlítható. A munkanélküli erről a mélypontról saját önerejéből kijutni csak igen nagy nehézségek árán képes, szüksége van egyéni és csoportos támaszra, törődésre. Átfogó cél: Életeseményekkel összefüggő krízis-állapotok megelőzését, vagy azonosítását vagy támogatásban részesítését célzó kisközösségi programok, benne önerősítő csoportok létrehozása, illetve ezen emberek támogató szolgálatba irányítása Célcsoport: Az Nyírbátori kistérségben a krízis klubok létrehozásának helyszínein élő, a program elindulásának időpontjában munkanélküli, tartósan munkanélküli, alacsony iskolai végzettséggel, rossz gazdasági helyzettel rendelkező felnőtt lakossága. A program helyszínei: A programban résztvevő központi települések közösségi házai, tanácsadó helyiségei, szabadtéri helyszínei. A programsorozat célkitűzései, elemei: A munkanélküliek optimista szemléletének kialakítása, erősítése, életeseményekkel összefüggő krízis helyzetekre való felkészítés, krízis állapotok megelőzése - Mentálhigiénikus szakember által, havi rendszerességgel vezetett csoportfoglalkozásokon nyílik lehetőség tematikusan a krízishelyzetekre felkészülni. - A közösségbe tartozás, a biztos segítség tudatával az öngyilkosságmegelőzése. 196

197 - Pszichiátriai-kórállapotok korai azonosítása. - Magatartásváltozást és az ahhoz szükséges egyéni elhatározás erősítése, káros szenvedélyekről (alkohol, drog, dohányzás) való leszokás segítése, szakemberhez, támogató szolgálatba való irányítás. Programterv: A havi rendszerességű foglalkozások segítséget kíván nyújtani a munkanélküli lakosok számára a nehéz anyagi helyzet következtében kialakuló pszichés kórállapotok megelőzésében, kezelésében. A munkába állás nehézségeinek leküzdésében. A krízis klub a meghirdetett tevékenységei révén oktató jellegű. Célok: A program helyi szükségletekhez való igazítása, célcsoport motiválása Klubfoglalkozások feltételeinek megteremtése Munkanélküliek szemléletformálása Indikátorok: A munkanélküli lakosság száma A klubfoglalkozásokra jelentkezők száma A programokon, foglalkozásokon rendszeresen résztvevők száma Krízishelyzetben (pl. életeseménnyel összefüggő) lévők száma Igénybe vehető programok, szolgáltatások, szóróanyagok száma A javuló életminőségűek aránya 197

198 Életmód-sport klub A mozgásszegény életmóddal összefüggésbe hozhatóak a szív- érrendszeri, mozgásszervi, pszichoszomatikus betegségek. Számos öregedéssel összefüggő panasz megelőzhető, késleltethető, mint például az ízületi merevség, súlygyarapodás, csontritkulás, vérzsírok növekedése, szellemi- fizikai fáradékonyság. A rendszeres mozgással,"se több, se kevesebb" elv követésével segíthetünk megelőzni a komolyabb, tartós betegségek, állapotok kialakulását. Átfogó cél: Közösségi színtéren, elsősorban szabadtéren megszervezett, szakember által irányított testmozgás népszerűsítése életmód változtatást segítő tanácsadással melyek komplex együttes alkalmazása hozzájárul a lakosság egészségi állapotának javításához. Célcsoport: A kistérség településeinek lakossága. A program helyszínei: A kistérségi települések tornaterme, utcái, futball pályája, sportpálya, közeli természeti terület. A projekt céljainak meghatározása: - A szabadidő eltöltés szokásainak kedvező irányú megváltoztatása által a kistérség lakosságának egészégi állapota javul. - A kistérség lakosai számára könnyen elérhetővé válik a szakmai támogatással kísért szabadidő sport és a rekreáció. - Az aktív testmozgás iránti igény a lakosság körben elterjed. - Személyre szabott komplex életmód tanácsadás, mely hozzásegíti az egyént az optimális súly megtartásához, eléréséhez. - Rendszeres, életvitelszerűen megjelenő testmozgást ösztönző programok szervezése, lebonyolítása a felnőtt lakosság részére, Életmód-sport klubok létrehozása és működtetése. - A lakosok és kiemelten a fiatal felnőtt korosztály ismereteinek bővítése a rendszeres testmozgás előnyeiről valamint a helyes táplálkozási szokások elsajátításáról és a helyi lehetőségekről, klubokról. - A helyesen kivitelezett testmozgással kapcsolatos tudás megszerzése,"se több, se kevesebb"elv alkalmazása. - A fizikai aktivitás iránti motiváció felkeltése és fenntartása érdekében intenzív testmozgás megvalósítása, csoportos klubfoglalkozás keretében, szakemberek segítségével. 198

199 Tervezett fejlesztés, valamint annak tevékenységei bemutatása A klubok teljes körű kidolgozására klub vezetők segítségével- az igények felmérése után kerül sor. Hetente két alkalom településenként. Éves programterv: Futók klubja Időpont Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November Futók életmód és sport klub programja* Klub meghirdetése, jelentkezők toborzása. Futó klub kialakítása, működési rendjének megalkotása Heti 2 alkalommal: Életmód tanácsadással egybekötött alapozó edzés Egy alkalommal: Farsangi futás a település utcáin (humoros álarcban, csapatépítés) Heti 2 alkalommal (két hétig): Életmód tanácsadással egybekötött alapozó edzés tornateremben heti két alkalommal Heti 2 alkalommal (két hétig): 2+2 km (távú) futás a helyi sportpályán Heti 2 alkalommal Duatlon (2 km futás- 5 km biciklizés vagy igény szerint egyéb mozgás Heti két alkalommal: 2+2 km futás a helyi sportpályán Heti két alkalommal: 2+2 km futás a helyi sportpályán, Havi egy alkalommal túrázás 5 km Heti két alkalommal: 2+2 km futás a helyi sportpályán, Havi egy alkalommal túrázás 5 km Heti két alkalommal: 2+2 km futás a helyi sportpályán, Havi egy alkalommal túrázás 5 km Heti két alkalommal: 3 +2 km futás a helyi sportpályán Heti két alkalommal 3+2 km futás a helyi sportpályán, Havi egy alkalommal igény szerinti mozgásforma Heti két alkalommal Személyre szabott életmód- Az egyes program szervezői Szakmai vezető, települések helyi kapcsolattartói, testnevelő tanár, helyi civil szervezetek, sportegyesületek testnevelő tanár/edző testnevelő tanár/edző testnevelő tanár/edző testnevelő tanár/edző testnevelő tanár/ testnevelő tanár/edző testnevelő tanár/edző testnevelő tanár/edző testnevelő tanár/edző testnevelő tanár/edző A programban résztvevők A felnőtt lakosság egyéni érdeklődés alapján futók klub tagjai futók klub tagjai futók klub tagjai futók klub tagjai futók klub tagjai futók klub tagjai futók klub tagjai futók klub tagjai futók klub tagjai futók klub tagjai 199

200 December tanácsadás, erősítés, kondicionálás tornateremben. Heti két alkalommal Életmód tanácsadás, erősítés, kondicionálás hetente kétszer tornateremben. Havi egy alkalommal Szilveszteri futás 5 km (humoros csapatépítés) a település utcáin testnevelő tanár/edző *a teljesség igénye nélkül összeállított programterv, csak az adott tevékenységek fő vezérvonalának megmutatásával. Éves programterv: Sportolók klubja futók klub tagjai Időpont Január Február Március Március Április Sportolók - Életmód és sport klub programja* Klub meghirdetése, jelentkezők toborzása. Klub kialakítása, működési rendjének megalkotása 2 hetente egy alkalommal Zumba (életmód tanácsadással egybekötött alapozó edzés) 2 hetente egy alkalommal Aerobic (életmód tanácsadással egybekötött alapozó edzés) 2 hetente egy alkalommal Gimnasztika (életmód tanácsadással egybekötött alapozó edzés) Havi egy alkalommal Pilates (életmód tanácsadással egybekötött alapozó edzés) Havi egy alkalommal Küzdősport vagy úszás (életmód tanácsadással egybekötött alapozó edzés) 2 hetente egy alkalommal Zumba 2 hetente egy alkalommal Aerobic 2 hetente egy alkalommal Gimnasztika Havi egy alkalommal Pilates Havi egy alkalommal Küzdősport vagy úszás 2 hetente egy alkalommal Zumba 2 hetente egy alkalommal Aerobic 2 hetente egy alkalommal Gimnasztika Havi egy alkalommal Pilates Havi egy alkalommal Küzdősport vagy úszás 2 hetente egy alkalommal Zumba Az egyes program szervezői települések helyi kapcsolattartói, testnevelő tanár/ edző programvezetők programvezetők programvezetők programvezetők A programban résztvevők A felnőtt lakosság egyéni érdeklődés alapján Sportolók klub tagjai Sportolók klub tagjai Sportolók klub tagjai Sportolók klub tagjai 200

201 Május Június Július Augusztus Szeptember 2 hetente egy alkalommal Aerobic 2 hetente egy alkalommal Gimnasztika Havi egy alkalommal Pilates Havi egy alkalommal Küzdősport vagy úszás 2 hetente egy alkalommal Zumba 2 hetente egy alkalommal Aerobic 2 hetente egy alkalommal Gimnasztika Havi egy alkalommal Pilates Havi egy alkalommal Küzdősport vagy úszás 2 hetente egy alkalommal Zumba (személyre szabott életmód tanácsadással) 2 hetente egy alkalommal Aerobic (személyre szabott életmód tanácsadással) 2 hetente egy alkalommal Gimnasztika (személyre szabott életmód tanácsadással) Havi egy alkalommal Pilates (személyre szabott életmód tanácsadással) Havi egy alkalommal Küzdősport vagy úszás (életmód tanácsadással egybekötött alapozó edzés) 2 hetente egy alkalommal Zumba 2 hetente egy alkalommal Aerobic 2 hetente egy alkalommal Gimnasztika Havi egy alkalommal Pilates Havi egy alkalommal Küzdősport vagy úszás 2 hetente egy alkalommal Zumba 2 hetente egy alkalommal Aerobic 2 hetente egy alkalommal Gimnasztika Havi egy alkalommal Pilates Havi egy alkalommal Küzdősport vagy úszás 2 hetente egy alkalommal Zumba 2 hetente egy alkalommal Aerobic 2 hetente egy alkalommal programvezetők programvezetők programvezetők programvezetők programvezetők Sportolók klub tagjai Sportolók klub tagjai Sportolók klub tagjai Sportolók klub tagjai Sportolók klub tagjai 201

202 Október November December Gimnasztika Havi egy alkalommal Pilates Havi egy alkalommal Küzdősport vagy úszás 2 hetente egy alkalommal Zumba 2 hetente egy alkalommal Aerobic 2 hetente egy alkalommal Gimnasztika Havi egy alkalommal Pilates Havi egy alkalommal Küzdősport vagy úszás 2 hetente egy alkalommal Zumba 2 hetente egy alkalommal Aerobic 2 hetente egy alkalommal Gimnasztika Havi egy alkalommal Pilates Havi egy alkalommal Küzdősport vagy úszás 2 hetente egy alkalommal Zumba ( személyre szabott életmód tanácsadással) 2 hetente egy alkalommal Aerobic (személyre szabott életmód tanácsadással) 2 hetente egy alkalommal Gimnasztika (személyre szabott életmód tanácsadással) Havi egy alkalommal Pilates (személyre szabott életmód tanácsadással) Havi egy alkalommal Küzdősport vagy úszás (személyre szabott életmód tanácsadással) programvezetők programvezetők programvezetők Sportolók klub tagjai Sportolók klub tagjai Sportolók klub tagjai *a teljesség igénye nélkül összeállított programterv, csak az adott tevékenységek fő vezérvonalának megmutatásával. 202

203 Célok: A lakosság körében az aktív testmozgás elterjesztéséért felelős intézmények, szakemberek, helyi döntéshozók, valamint a civil és sport egyesületek, egyéb helyi szervezetek azonosítása, bevonása, együttműködés kialakítása A program helyi szükségletekhez való igazítása, célcsoport motiválása Az életmód-sportklub feltételeinek megteremtése Az életmód-sportklubok kialakítása, működtetése Az aktív testmozgás elterjesztése a lakosság körében A tevékeny közösségi élet iránti igény kialakítása, a helyi közösségek szervezett működésének fenntartása Indikátorok: A települések lakosságszáma A klubban résztvevők tervezett létszáma A programokon, sportfoglalkozásokon részt vettek száma A klub vezetését vállalók száma Az életvitelüket megváltoztatók száma 203

204 Szülő klub A szülők elsődleges feladata kell, hogy legyen továbbítani az erkölcsi értékeket gyermekeik számára. És nemcsak szóval, hanem mindenekelőtt saját példájukkal "mintaként" kell szerepelniük gyermekeik előtt. Felelősek a gyermek testi-lelki neveléséért, fejlődéséért, harmonikus személyiségének kialakulásáért. Átfogó cél: Szülői készségek javításaa közösségi tevékenységek által. Célcsoport: A Nyírbátori kistérség településein élő szülők. Különös tekintettel az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező, hátrányos, rossz társadalmi-gazdasági helyzetben lévőkre. Segítségnyújtás a gyermeknevelés terén, lehetőség a problémáik megbeszélésére, tapasztalatcsere. A program helyszínei: A programban résztvevő települések közül (mint klub központok): védőnői tanácsadója, művelődési központja, Nyírbátor település uszodája, szabadterei (sportpálya stb.). A program célkitűzései: Gondozási - nevelési tanácsadás, szülők iskolája - szakember által vezetett beszélgetések adnak lehetőséget a gyermekgondozás és nevelés kritikus pontjainak megbeszélésére, problémák megoldására kiscsoportos keretek között havi rendszerességgel. A célcsoport azonosítása és bevonása a programba. Fontos cél a már meglévő programok feltérképezése, továbbfejlesztése, illetve új szolgáltatások beindítása. - A programot szakemberek bonyolítják le. Programterv: Legalább havi rendszerességgel a klub központok helyszínein: Időpont Szülőklub foglalkozások tervezett témái Szervezők Résztvevők Január Csecsemő és kisgyermek egészséges táplálása. Játékos képességfejlesztő gyermekfoglalkozás. Gyermek-szülő torna. Egészséges ételek elkészítése, egészséges uzsonnakrémek elkészítése, az elkészített ételek jótékony élettani hatásáról beszélgetés. Családi úszás dietetikus, gyermekorvos pedagógus szakács + gyermekorvos testnevelő tanár úszásoktató A szülőklub tagjai 204

205 Február Jó úton járok? Gyermeknevelési módszerek szülőknek! Játékos képességfejlesztő gyermekfoglalkozás. Gyermek szülő torna. Alternatív gyógymódok a gyermekgyógyászatban sóterápia, schüsser sók. Családi úszás pszichológus pedagógus testnevelő tanár úszásoktató természetgyógyász A szülőklub tagjai Március Fogzásról, gyermekfogak ápolása, fogápolás felnőttkorban Csalási úszás. fogorvos úszásoktató A szülőklub tagjai Április Május Június Milyen ma szülőnek lenni? Mi befolyásolja a szülői készségeket? Játékos képességfejlesztő gyermekfoglalkozás. Gyermek-szülő torna. Anyák szerepe a családban. Nevelési szituációs gyakorlatok előadók bevonásával. Csalási úszás. Stressz kezelés a családban. Játékos képességfejlesztő gyermekfoglalkozás. Gyermek-szülő torna. Játék fontossága a gyermek életében. Szabadtéri játékos foglalkozások családoknak. Családi úszás Biciklitúra. Előadás a vízi balesetek megelőzéséről, vízi balesetekről Előadás a kullancsokról, kullancsok okozta betegségekről Előadás a nap káros hatásairól Halétel főzése Stressz kezelés a családban. Játékos képességfejlesztő gyermekfoglalkozás. Pszichológus, testnevelő tanár úszásoktató pedagógus pszichológus pedagógus, testnevelő tanár, úszásoktató pszichológus pszichológus 2 fő pedagógus testnevelő tanár úszásoktató/ úszómester háziorvos bőrgyógyász A szülőklub tagjai A szülőklub tagjai A szülőklub tagjai 205

206 Gyermek- szülő torna. Csalási úszás. Július Augusztus Szeptember Október November December Családi (sportversenyek, egészséges táplálkozással, életmóddal kapcsolatos vetélkedők) Családi úszás Családi úszás Mitől boldog egy gyermek? Közös családi programok szerepe a szülő-gyermek kapcsolat fejlesztésében Vitaminok szerepe a betegségmegelőzésben. Gyermek-szülő torna. Családi úszás Vitamindús gyümölcsök, zöldségek kóstolása, turmixok készítése Rend és rendszeresség - a Gyermek kontrollfunkcióinak kialakítása Játékos képesség fejlesztő gyermekfoglalkozás Szülő-gyermek torna. Családi úszás Húsok szerepe az egészséges táplálkozásban! Olajok, magvak fogyasztásának jelentősége. Szülő-gyermek torna Egészséges étel készítés Családi úszás Karácsonyi énekek tanulása, karácsonyi díszek készítése. Kreatív foglalkozás. Karácsonyi műsor testnevelő tanár úszásoktató pszichológus, úszásoktató gyermekorvos úszásoktató dietetikus pszichológus pedagógus testnevelő tanár úszásoktató dietetikus úszásoktató pedagógus A szülőklub tagjai A szülőklub tagjai A szülőklub tagjai A szülőklub tagjai A szülőklub tagjai A szülőklub tagjai Vendégelőadók: pszichológus, gyermekorvos, dietetikus, természetgyógyász, homeopata, óvodapedagógus. Tanfolyam vezetők: testnevelő tanár, gyógytornász, védőnő 206

207 Célok: 1. Gondozási- nevelési nehézségekkel, problémákkal küzdő szülők azonosítása, megszólítása 2. A meglévő és a tervezett szolgáltatások, programok összehangolása, továbbfejlesztése 3. A szülői szerepre felkészítő foglalkozások, szülőklubok körülményeinek, feltételeinek kialakítása 4. A felkészítő programok iránti igény kialakítása, foglalkozások fenntartása Indikátorok: A gyermekgondozási-nevelési nehézségekkel küzdő szülők száma (védőnők bevonása) A klubfoglalkozásokra jelentkezők száma A programokon, foglalkozásokon rendszeresen résztvevők száma Igénybe vehető programok, szolgáltatások, szóróanyagok száma A felkészítéssel, programmal, szolgáltatásokkal elégedett párok aránya 207

208 Cselekvési terv, programok a MAGNÓLIA pályázat/támop /LHH/11/ keretében Program átfogó célja Az egészséges életmódhoz szükséges tudás elérése ma már mindenki számára rendelkezésre állhat napjainkban, gyakorlása azonban a készségek és mindennapok szintjén több oldalról is akadályba ütközhet. Ugyanakkor az egészségtudatos magatartás kialakítása nemcsak anyagiak kérdése, még ha a köztudatban ez az elképzelés is figyelhető meg, hanem szociális háttér és a rendelkezésre álló idő témájáé is. Az egészséges táplálkozás céljából kockázatot képviselő magatartásminták azonosítása könnyű, befolyásolása azonban csak tartósan működtetett, az adott település lakosságának jelentős részét érintő csoportos és egyéni programok szervezésével és fenntartásával valósítható meg. A szakemberek bevonásával történő egészségtudatos táplálkozás bemutatása és oktatása azonban csak akkor rögzülhet a lakosság körében, és a település rizikócsoportjait jelentő, hátrányos helyzetű népesség körében, ha ezt a kortárs segítő /önkéntes munkát végző/ emberek segítenek kiscsoportos, vagy akár egyéni szintig elvinni. Képzésük tehát elengedhetetlen. Cselekvési programok részletezése tevékenységenként Táplálkozási magatartás készségek átadására szervezett programok Elméleti háttér Az egészséges táplálkozás, illetve energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgásegyensúlya) megtartása, és/vagy visszaállítása érdekében kidolgozott programok megvalósítása, melyek eredményesen befolyásolják többek között a megfelelő folyadékfogyasztást, a túlzott só- és energia bevitelt A táplálkozási alapelvek két dimenzió mentén csoportosíthatóak alapvetően, ezek a mennyiségi és a minőségi szempontok. Ehhez kapcsolódik még a modern életmód kapcsán bekerülő mesterséges anyagok harmadik faktora. A táplálkozás mennyiségi oldala is befolyásolja a testsúly (BMI body mass index, testtömeg index) kialakítását, ezen túl azonban az általános közérzetre (a vérnyomáson, vércukorszinten keresztül) is, sőt az értelmi képességekre is (főként a pszichés tempón keresztül) hatással vannak. Mind alultápláltság, mind túltápláltság esetén lassul a pszichés tempó, rosszul áll be a vérnyomás és a vércukorszint. Mennyiségi kérdés a szervezet energiaellátása (a szénhidrát bevitelen túl zsírok és zsírsavak, valamint aminosavak bevitele), melyek a testtömegen túl közvetetten az IQ pontszámban is tükröződnek. 208

209 A minőségi oldalon a vitaminok és nyomelemek hiánya okozhat hiányos táplálkozást, melynek eredménye az immunrendszer működésének visszaesése, valamint IQ veszteség és esetleg demencia. Az elméleti és gyakorlati oktatás során a résztvevők a szervezet mennyiségi (főleg a megfelelő energiaháztartást illetve a szükséges vízbevitelt támogató) és minőségi (vitaminok, nyomelemek, enzimek, antioxidánsok, flavonoidok, stb.) tápanyagellátását tanulják és tapasztalják, melyet így mindennapjaikba mint táplálkozási és vásárlási alapelveket tudnak beépíteni. Ez egyben a tudatosabb életmódra és a tudatosabb vásárlási döntésekre is ösztönöz. A program tevékenysége és kerete az alábbi komponensekből áll Az vagy amit megeszel Közösségi FŐZŐ NAP Célcsoport - Település teljes lakossága számára - Település rizikó csoportjai számára Gyakorisága: 5 alkalommal kerül megrendezésre a kistérség egy-egy mikro körzetében, azok egyik településén Helyszínek és időpontok: - Nyírbátor szeptember - Nyírbogát október - Nyírbéltek április - Máriapócs május - Piricse június Az adott mikro körzetben az egészségtudatos táplálkozást hirdető és megvalósító rendezvény célja a lakosság átfogó bevonása egy közös gasztronómiai élménybe, részben a magyar főzési hagyományok újragondolásával, részben pedig a hibás-káros étkezési szokásokra és hagyományokra való figyelemfelhívással. A program célközönsége az adott közösség családi alapú szerveződése mentén reprezentált, mely mozgósításában fontos szerepet kap a promóció és a referenciaszemélyek meghívása a programba. A tematikus rendezvény magában hordozza és mutatja a lehetőségét a korszerű étkezés népszerűsítésének; egészséges ételek kóstolója, receptek átadása, dietetikus tanácsadás, orvosi szűrő vizsgálatok új keretbe helyezi a magyar táplálkozási szokásokat ez a rendezvény egyszerre lesz megtartva a Mozdulj rá, mozdulj már testmozgást népszerűsítő programmal. 209

210 Mobil program az egészséges táplálkozás biológiai, elméleti hátterét bemutató előadások a kistérség iskoláiban. Cél: az egészséges táplálkozás bemutatása, az egészségtelen ételek káros hatásainak megismertetése iskolai előadások keretében. Tervezett időtartam és gyakoriság: október és május között 5 helyszínen, a kistérség 5 mikrokörzetében 1-1 település iskolájában megtartott 10 előadásból álló előadássorozat megtartása, külön az 1-4. osztályosoknak, külön az általános iskola 5-8. osztályosainak, illetve a kistérség 2 középiskolájában osztályosok részére. Összesen 7 helyszínen 120 óra, - ezek témái érintik a cselekvési programok széles körét - amelyből az egészséges táplálkozással kapcsolatos előadások az alábbiak szerint alakulnak: Tervezett helyszínek: - Nyírbogát 1-4. osztályosoknak 2 óra 5-8. osztályosoknak 1 óra - Máriapócs 1-4. osztályosoknak 2 óra 5-8. osztályosoknak 1 óra - Nyírbátor Zrínyi úti intézményegység 1-4. osztályosoknak 2 óra 5-8. osztályosoknak 1 óra - Nyírbéltek 1-4. osztályosoknak 2 óra 5-8. osztályosoknak 1 óra - Piricse 1-4. osztályosoknak 2 óra 5-8. osztályosoknak 1 óra Bethlen Gábor Szakközépiskola, Báthory István Gimnázium osztályosoknak 1 óra Tervezett tematikák a 10 alkalmas előadás sorozatokhoz 1-4.osztály Globális fő cél- a komplex egészségfejlesztés céljával egyezően- a jobb életminőség elérése, a betegségmentes időszak jelentős megnövelése. A rövid távú célként említenénk azoknak a készségeknek, képességeknek a fejlesztését, melyek az egészséges életvitel kialakításához és a veszélyeztető hatások elhárításához szükségesek. Információnyújtás életkoruknak megfelelő módszerek alkalmazásával, felelősségérzet és állandó igény felkeltése az egészségük megőrzése iránt. 210

211 1.Családi élet, gyerek helyzete a családban: - Ismerkedés, bemutatkozás - Az én családom (rajz) - Szeretet kifejezése, megfelelő kommunikáció elérése - Együttműködő készségnek a fejlesztése - Milyen tulajdonságaim vannak 2. Életvezetés, egészségtudatra nevelés, higiéné: - Egészség, betegség fogalmának a megbeszélése - Hogy néz ki, aki egészséges, és az, aki beteg? (rajz) - Mi kell az egészség megtartásához? - Testünk tisztántartása (mivel, hogyan tisztálkodunk, tetőtől-talpig haladva ) 3. Táplálkozás, testmozgás: - Egészséges táplálékok felsorolása, rajzolása - Mikor, mit együnk? - Milyen táplálékokat ismerünk? Pékáru, rizs, burgonya, tészta (szénhidrátok) tejtermékek, húsok (fehérjék) olaj, margarin (zsírok), zöldségek, gyümölcsök (nyomelemek, vitaminok, rostok) - Hányszor eszünk naponta? - Nassolás-következménye - Adjuk meg a módját! - terített asztal - Kérsz egy pohár vizet? (folyadékfogyasztás jelentősége) - Táplálkozási piramis bemutatása, megbeszélése, rajzolása - Miért mozogjak, tornázzak? - Példaképeim a sportban 4. Lelki egészség: - Döntsünk helyesen (Milyen következményei vannak a cselekedetemnek?) - Helyes vagy helytelen? - Szeretni nem is olyan nehéz - Ma a sikerélményem az volt, hogy - A lelki egészséget erősítő/védő tényezők (önbecsülés, pozitív énkép, pozitív szerepminta) 5. Elsősegélynyújtás: - Ne játssz a tűzzel! (a megégett bőrfelület kezelése) - Milyen színű a vérem? (vérzési típusok felismerése, kezelési formái, elsősegélyfelszerelések gyerekeknek - Előzzük meg a veszélyes helyzeteket (otthon, játszótéren) - Látni és látszani (a közlekedés fontos szabályai) 211

212 A lakosság rendszeres testmozgását elősegítő szabadidős programok megvalósítása A magyar lakosság egészségi állapota a legutóbbi 5 év felmérései alapján is katasztrofálisnak mondhatóak (lsd. Kopp Mária Hungarostudy vizsgálatai) minden életterületen, és majd minden életkori osztályban. Sajnos ez alól a gyermekek sem kivételek, a népegészségügyi programok közé tartozó országos egészségmegőrző kezdeményezések és programok hiába épülnek be évtizedek óta az iskolák tanterveibe, a magyar gyerekek és így a felnövekvő népesség egészségi kilátásai fokozatosan romlanak. Ezen a helyzeten belül különleges szerepet töltenek be - európai viszonylatban is az egyik legrosszabb kilátásaikkal- a év közötti férfiak, és a mélyszegénységben élő családok. Mindehhez társulóan a magyar társadalom egészséges életmódhoz való viszonya ambivalens, bár kívánatosnak tartják, de nem gyakorolják. A napi és / vagy rendszeres testmozgás szerepe, mint alapvető egészségvédő program minimális szerepet kap a magyar emberek mindennapjaiban. Éppen ezért, ezen ismeretek birtokában, válik fontossá, hogy a tudatos egészségvédő magatartás fejlesztése rendszeres formában, az adott kistérségben, településen élők számára kézzelfogható közelségben váljon elérhetővé, példaértékűnek tekintett szakemberek bevonásával, programsorozatok révén. Elméleti és szakmai háttér A modern nyugati életmódhoz való alkalmazkodás eredendően a testtartásban csapódik le. Fizikai szinten, az ülő életmód hatására izomrövidülések, mozgástér beszűkülések jelentkeznek, melyek főleg a depresszív (előrehajló és záródó) testtartási pózoknak kedvez. Kevés lehetőség van ezek kompenzálására, a rövidülések kinyújtására. Egy elfoglalt, főként szellemi munkát végző személy a monitor előtt, autóban ülve vagy hivatalban asztal mögött ülve folytonosan a hátizmok, combhajlító és lábszárhajlító izmok összehúzódására kényszerül. Ez egy idő múlva tartáshibaként rögzül, mely hosszabb távon a légzéskapacitást és emésztőrendszeri működéseket is csorbítja. A tartásproblémákon túl a napi stressz (helyesebben distressz a káros stressz) okoz további izom összehúzódásokat, rövidüléseket, valamint a kívánatosabbnál magasabb vérnyomást, és nem utolsó sorban a folyamatos készenléti állapot emelkedett vércukorszintet. A stressz ilyenformán kitüntetett testrészeket támad meg, pl.: a hátizmok területét, okozva ezzel a TMS (tension myositis syndrome) kórképet. Ezen fizikai szintű problémák korrekciójához szükséges a tartáskorrekciós, izomnyújtó gyakorlatok alkalmazása, valamint a dinamikus testmozgásgyakorlatok ideális aránya. A fokozott testmozgás szerepe Az egyetlen reális válasz az, hogy rendszeres sportolással nagyobb terhelésnek kell kitenni a testet, de nemcsak a súlycsökkentés érdekében, hanem elhatározva, hogy ezt egész 212

213 életükben folytatni fogják. Az optimális testsúly megtartásán túl csökken a szívbetegségek, a diabétesz és a magas vérnyomás kockázata is. Ideális esetben a testedzésre való ösztönzésnek már gyermekkorban el kellene kezdődnie, hiszen köztudomású, hogy az aktív gyermekekből energikus felnőttek válnak. Kétféle testmozgás létezik aerob és anaerob. Mindkettő felgyorsítja az anyagcserét (arra az értékre, ahol a test már energiát éget), s ez segít felhasználni a zsírraktárakat. Jótékony hatásuk azonban más-más módon érvényesül s gyakorlatokat végzőknél. Az aerob gyakorlat gyorsítja a szívverést és emeli a vér oxigénszintjét, megnöveli az energiát és az állóképességet. Felgyorsítja az anyagcserét is. Ilyenek az úszás, futás, kerékpározás és tánc. Félórás úszás kb. 300 kalóriát éget el, és ha valaki rendszeresen űz ilyen jellegű sportot, szervezetének anyagcseréje akkor is gyorsabb marad, amikor éppen nem folytat testgyakorlást. Az anaerob testedzés, például a súlyemelés, az izmok tömegét növeli. Minél nagyobb az izomszövet aránya a zsírhoz képest, a test annál gyorsabban éget el energiát. Az anaerob edzés ezen kívül erősíti a csontokat, ami segít megelőzni a csontritkulást; ez különösen fontos nők esetében, főleg olyanoknál, akik zsírszegény és kevés tejterméket tartalmazó étrenden vannak. Heti háromszor félórás aerob és két rövid anaerob edzésre van szükség ahhoz, hogy a testmozgás jótékony hatásai érezhetőek legyenek. Régebbi felfogás szerint csak az erőteljes testedzésnek van értelme, az újabb kutatások azonban kimutatták, hogy még a heti öt alkalommal, napi kétszer 15 perces, mértéktartó fizikai tevékenység is jelentősen javítja az egészséget. A vizsgálatok szerint azoknál az embereknél, akik hetente 30 percnél kevesebb fizikai tevékenységet végeznek, csaknem kétszer akkora a veszélye a szívkoszorúér-megbetegedés okozta korai elhalálozásnak, nagyobb a kockázata sok más betegség kialakulásának, kezdve a cukorbetegségtől a vastagbélrákig. Az aktivitás hatást gyakorol az egész szervezetre. Testmozgás közben gyorsabb és erőteljesebb a szívműködés, felgyorsul a vérkeringés. Ennek hatására javul az anyagcsere, a salakanyagok gyorsabban távoznak a szervezetből, megakadályozva ezzel a zsírlerakódást, amelynek jelentős szerepe van a szívbetegség és a szélütés kialakulásában. Egy idő után a szívizomzat megerősödik, a szív teherbíró képessége nő, és kevesebb erőkifejtéssel nagyobb teljesítményre lesz képes. Ugyanakkor csökken a vérnyomás is. A tüdő és a légző rendszer szintén hatékonyan működik, kevesebb munkával több oxigént továbbít. Az izomzat gyarapszik, több energiát használ fel, másfelől a zsírszövet lebomlik és felhasználódik, csökkentve ezzel a felesleges zsír tömegét. Ezek a pozitív folyamatok növelik a szervezet energiaszintjét és az állóképességet. A csontok tömege szintén növekszik, gyarapszik, ezáltal csökken a csontritkulás kockázata. A testmozgás javítja a koncentrációt, és elősegíti a lelki egyensúly kialakulását, éberebbé tesz, csökkenti a belső feszültséget. Lelki szinten - hosszú távon a lelki egészség megőrzésének eszköze, - önfegyelem kialakítása pozitív befolyás a teljes életstílusra, - növeli az akaraterőt, 213

214 - a mozgás hangulat és kedélyjavító, kiváló preventív és rehabilitációs módszer depresszió ellen, - önértékelés és közérzet javító A program tevékenysége és kerete az alábbi komponensekből áll Mozdulj rá, mozdulj már - közösségi szabadidős testmozgás Programsorozat a kistérség 5 mikro körzetének egy-egy településén a tömeges, az adott közösség minden társadalmi rétegét érintő, testmozgása érdekében. A programok össze vannak kapcsolva az egészséges táplálkozás népszerűsítését szolgáló Az vagy, amit megeszel.. közösségi főzőnappal, ugyanazon helyszíneken, ugyanabban az időpontban kerül megrendezésre. A program sorozat szerves része a testi állapotot monitorozó orvosi szűrés programja - ingyenes formában, valamint a személyes és kiscsoportos bevonódást lehetővé tevő sportversenyek megrendezése. Helyszínek és tervezett időpontok: - Nyírbátor szeptember - Nyírbogát október - Nyírbéltek április - Máriapócs május - Piricse június Célcsoport: a település lakossága 214

215 Tervezett pogramok: Az vagy, amit megeszel közösségi főzőnap és főzőverseny, egybekötve a Mozdulj rá, mozdulj már szabadidő,testmozgás és szűrőprogrammal Az vagy, amit megeszel Mozdulj rá, mozdulj már Időpont Időpont 9:00-10:00 9:00-10:00 Program nyitó- üdvözlet, Gyülekezés 10:00-11:00 10:00-11:00 Előadás az egészséges táplálkozás témakörében Mozgató programok: Tánc, Aerobik, Foci 10:30-12:00 11:00 12:00 11:00 12:00 Egészségügyi szűrés 12:00-13:00 12:00-13:00 Egészséges étkezés a modern táplálkozás jegyében 13:00-14:00 EBÉD 13:00-14:00 Előadás az egészséges táplálkozás témakörében Mozgató programok: Tánc, Aerobik, Foci, Karate bemutató 13:30-15:30 Egészségügyi szűrés 215