MAGYARORSZÁG JELENTS ÜVEGHÁZGÁZ KIBOCSÁTÓ ÁGAZATAINAK KÖZGAZDASÁGI PROGNÓZISA 2012-IG

Átírás

1 MAGYARORSZÁG JELENTS ÜVEGHÁZGÁZ KIBOCSÁTÓ ÁGAZATAINAK KÖZGAZDASÁGI PROGNÓZISA 2012-IG

2 TARTALOMJEGYZÉK 2 1. Szénbányászat és belföldi szénfelhasználás Szénbányászat Magyarországon Termelési adatok Szén behozatal Belföldi szénfelhasználás A szénbányászati ágazat bemutatása Szénbányák Magyarországon Ágazat szerkezete: privatizáció hatása, tulajdonosi struktúra, koncentráltság Beszállítói kapcsolatok Fogyasztók A szénbányászat helye és szerepe az energiaellátásban A hazai szénbányászat jövje Ipari szénvagyon hasznosítás A hazai szén a lakosság ellátásában A hazai szén és a szenes ermvek Kormányzati politika a szénbányák vonatkozásában és a szenes ermveket érint szabályozás Összefoglalás, a kutatás adateredményei a szénbányászat ÜHG kibocsátására vonatkozó prognózis készítéséhez Üvegházgáz kibocsátások a szénbányászatban Kolajfeldolgozás, kolaj termékek fogyasztása Bevezetés Az ágazat jelenlegi helyzete Az ágazat gazdasági jellemzi Az ágazat f termékcsoportjai A kereslet összetétele, jellemzi A termelés elrejelzése Kolaj kitermelés Kolaj feldolgozás Motorikus üzemanyagok Ftolaj, petrolkoksz Vegyipari alapanyagok, kenanyagok Bitumen ÜHG kibocsátás számítás, az ETS hatálya Földgáz felhasználás Teljes fogyasztás Lakossági fogyasztás Kommunális és egyéb fogyasztók Ipari célú felhasználás Élelmiszeripar Vegyipar Nemfémes ásványi termékek gyártása Energiaszektor Összesített elrejelzés A villamosenergia-ágazat termelése és tüzelanyag felhasználása Bevezetés A villamosenergia-ágazat fejldése a 90-es évektl napjainkig Az ország villamosenergia-felhasználásnak alakulása A villamosenergia-ágazat termelésének alakulása...62

3 4.2.3 A villamosenergia-ágazat energiahordozó felhasználásának szerkezete A villamosenergia-szektor kínálati oldalának elemzése A villamosenergia-ágazat strukturális reformja A piacnyitás els másfél évének tapasztalatai A nagykereskedelmi verseny intenzitására és az import nagyságára vonatkozó elrejelzések A hazai villamosenergia-termelés növekedési prognózisa 2004 és 2012 között A villamosenergia-fogyasztás alakulásának elrejelzése A villamosenergia-termelés szerkezetének elrejelzése A villamosenergia-termelés tüzelanyag-felhasználásnak elrejelzése A keresked szektor méretének meghatározása és tüzelanyagfelhasználásnak elrejelzése Távh szolgáltatás: keresleti prognózis A távhszektor kialakulása ( ) Távhrendszerek Szabályozás és távh díjak A távhszektor a kilencvenes években ( ) Termelés és fogyasztás Szabályozás A távhszektor szerkezeti jellemzi A távhszektor jövje: kihívások és lehetségek Szabályozás, törvényi háttér Fogyasztási és termelési tendenciák ( ) A versenyképesség várható változása és a jövbeni távhfogyasztás elrejelzése ( ) Saját célú tüzelberendezések Cementgyártás Bevezetés Alapadatok Szereplk és tulajdonosok A keresked cégek Holcim Hungária Cementipari Rt, : Hejcsaba és Lábatlan Duna-Dráva Cement Kft: Beremend és Vác A termelés elrejelzésének keretei: Mészgyártás Bevezetés Termelés További alapadatok a KSH szerint Forrás oldal Termelés, szereplk Import Felhasználás oldal A mésztermékek felhasználói Termelés elrejelzés A kerámia és porcelán termékek gyártása Bevezetés A vizsgált vállalati körbe tartozó tevékenységek Az ágazat általános jellemzi, világpiaci tendenciák A kiinduló adatok meghatározása

4 8.5 Az ágazat termelésének és szén-dioxid kibocsátásnak jövbeli alakulása Nem építési célú kerámiatermékek (26.2) Építési célú kerámiatermékek (26.3 és 26.4) Üvegipar Bevezetés Alapadatok Szereplk Elrejelzés Papíripar Bevezetés Alapadatok Szereplk Termelés elrejelzése A vegyipar és alágazatai A hazai vegyipari ágazat bemutatása A vegyipari ágazat mérete A vegyipari ágazat szerkezete, termékei A vegyipar növekedési üteme, a növekedést befolyásoló tényezk Az állami szabályozás hatása a vegyiparra A kiemelt vegyipari termékek termelési adatai és jövbeli tendenciái Alkalmazott módszertan A vizsgált anyagok termelési adatai Szénkoksz-, nyersvas- és acélgyártás Acélgyártás Nemzetközi acélpiaci fejlemények dióhéjban Az EU csatlakozás általános hatásai a hazai acélipar szempontjából A hazai acélipar a rendszerváltás után ágazati kép Ózdi Acélmvek Kft Dunaferr Rt Diósgyri Acélmvek (DAM Steel Rt) Kisebb elektroacél-gyártók Kokszgyártás Az ágazat jelenlegi helyzetének bemutatása Növekedési prognózis Zsugorítmánygyártás Piaci helyzet Meleghengerlés ÜHG jövkép, emissziószámítás Hulladékgazdálkodás Az elrejelzés módszertana II. A hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzete A hulladékmennyiségek alakulásának jelenlegi helyzete Lerakással ártalmatlanított hulladékmennyiségek Égetéssel ártalmatlanított hulladékmennyiségek A hulladékgazdálkodás jövbeni alakulása 2013-ig Elrejelzés 2008-ig Elrejelzés 2013-ig Az ÜHG kibocsátás alakulása 2013-ig Eltérés korábbi prognózisoktól Szennyvízkezelés

5 14.1 A szennyvíz-kibocsátás, -kezelés jelenlegi helyzete az üvegház gázok kibocsátása szempontjából Lakossági kibocsátás Ipari kibocsátás A szennyvíz-kibocsátás, -kezelés forgatókönyvei az üvegház gázok kibocsátása szempontjából Lakossági szennyvíz-kibocsátás, -kezelés Ipari szennyvíz-kibocsátás, -kezelés A forgatókönyvek alapján prognosztizált várható CH 4 kibocsátás Lakossági szennyvíz-kibocsátás, -kezelés Ipari szennyvíz-kibocsátás, -kezelés Lakossági és ipari szennyvíz-kibocsátás, -kezelés összesen Közlekedés Közúti közlekedés A nemzeti jövedelem alakulásának elrejelzése A gépjárm-állomány alakulásának elrejelzése Az üzemanyag-felhasználás elrejelzése Vasúti közlekedés Vízi és belföldi légi közlekedés Emisszió-összesítés Mezgazdaság, erdészet és földhasználat-változás Növénytermesztési ágazatok Gabonafélék Ipari növények Zöldség-gyümölcs Rizs Mtrágyázás Meszezés Erdészet A mvelési ágak alakulása - konverziók Állattenyésztési ágazatok Szarvasmarha Ló Juh Sertés Baromfi Szcenáriók Eredmények MELLÉKLETEK

6 Szénbányászat és belföldi szénfelhasználás Ebben a tanulmányban a szénbányászat és ahhoz kapcsolódó folyamatok ÜHG kibocsátásainak elrejelzéséhez szükséges gazdasági prognózist adunk. A szénbányászati tevékenységek elrejelzésén kívül itt foglaljuk össze a belföldi szénfelhasználó piacnak azokat a szegmenseit, amelyek a többi szakágazati tanulmányban nem jelennek meg. Ezek a lakossági és kommunális szénfelhasználás, valamint a kutatási programban nem szerepl ipari szakágazatok felhasználása. 1.1 Szénbányászat Magyarországon Termelési adatok A szénbányászat1 kitermelése az elmúlt évtized folyamán sorozatos bányabezárásokkal folyamatosan csökkent, majd 1994 után a lignit külfejtések fokozódó igénybevétele miatt ntt, s mára a lignit termelés 8 Mt körüli éves kitermelése mellett az egyéb szenek csökken kitermelésének vagyunk tanúi. Az 1997 utáni visszaesésben jelents szerepet játszott a környezetvédelmi szabályozás szigorodása. A vonatkozó EU szabályozás2 hazai átvétele érdekében az 50 MWh és az ennél nagyobb hteljesítmény tüzelberendezések légszennyez anyagainak kibocsátási határértékeirl intézked 22/1998. (XI.26) KTM rendelet és az ezt hatályon kívül helyez 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet szigorú kibocsátási határértékeket állapított meg ábra: A szénbányászati termelés alakulása Magyarországon , Mt 20,00 ezer kt 15,00 10,00 5,00 0,00 feketeszén MGSZ barnaszén MGSZ lignit MGSZ Forrás: Magyar Geológiai Szolgálat év 1 A magyar szénkategóriák besorolása eltér a nemzetközileg használttól. A magyar szakirodalomban a szenek ftérték szerinti besorolása a következ: kj/kg alatt lignit, kj/kg között barnakszén, kj/kg fölött feketekszén. A magyar szenek közül a nemzetközti szakirodalom nem sorol egyet sem a feketekszenek közé /80/EK irányelv

7 Táblázat: A szénbányászati termelés alakulása Magyarországon , Mt Lignit 5,04 4,92 6,63 6,87 6,74 7,11 7,54 8,05 7,63 7,70 7,86 8,04 7,57 8,56 barnaszén 11,50 11,03 8,38 7,19 6,00 6,84 6,97 7,19 6,56 6,48 5,67 5,39 4,57 4,04 feketeszén 1,95 1,84 1,38 0,97 1,01 0,86 0,96 0,92 0,88 0,74 0,74 0,64 0,66 0,67 Összes 18,50 17,79 16,39 15,04 13,75 14,80 15,47 16,17 15,07 14,92 14,28 14,07 12,81 13,27 szén Forrás: Magyar Geológiai Szolgálat Szén behozatal A szénbányászat a hazai szén gyenge adottságai miatt exportra gyakorlatilag nem kerül. A szénimport nem volt jelents az 1990 óta eltelt idszakban. Lignitet nem importálunk, barna kszénbl a behozatal évente 250 kt körül mozog az utóbbi öt évben, míg fekete kszénbl az évek átlagában 300 kt/év körül importálunk. (forrás: Energia Központ évkönyv 2001) A jó minség alacsony kéntartalmú - szén importja a jövben megnövekedhet, mivel több erm is tervezi vegyes (külföldi + hazai) illetve csak külföldi (lengyel, cseh, orosz, dél-afrikai) szén felhasználását Táblázat: Szén behozatal, ezer tonna Lignit Barnaszén Feketeszén Összesen Forrás: Energia Központ A hazai szén els számú versenytársa jelenleg a földgáz, de még ha a földgáz ára hirtelen meg is emelkedne, akkor is a külföldrl behozható fekete szenek szorítanák ki a hazait a piacról igen jó tüzeléstechnikai sajátosságaik és tartósan alacsony piaci áruk, valamint a nagy szénexportáló országok hatalmas termeli tartalékkapacitása miatt.(matyi-szabó 2000, p.189.) Belföldi szénfelhasználás Az Energiaközpont Kht. adatai szerint a magyarországi teljes szénfelhasználás ben tonna, azaz TJ mennyiség volt. Ahogy az alábbi táblázatból látható, ennek dönt többségét, 89,8 százalékát az iparban, ezen belül pedig fként villamos energia és hellátás céljára használták fel.

8 1-3. Táblázat: Összes szén felhasználás Magyarországon, t TJ Megoszlás Ipar összesen ,8% Ebbl: feldolgozóipar ,7% Ebbl: nemfém ásványi termékek gyártása ,5% Villamosenergia-, gáz- hellátás ,1% Mezgazdaság, erdgazdálkodás ,8% Szállítás, posta, távközlés ,1% Lakossági és kommunális fogyasztók ,3% NEMZETGAZDASÁG ÖSSZESEN ,0% Forrás: Energiaközpont Kht, 2002 A lakossági és kommunális fogyasztás aránya 9,3 százalék, melynek széntípus szerinti összetételére vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat. A lakossági szénfelhasználás elrejelzéséhez ezért a felhasználási adatokból számolt átlagos ftértéket vesszük alapul, melynek értéke 2000-ben 12,4, 2001-ben 17,11, ben pedig 21,5 GJ/t volt. Ezek szerint a lakosság által felhasznált szén minsége javuló tendenciát mutatott az elmúlt években, és nagyrészt valószínleg importált feketeszén volt. Mi számításainkban a 2002-es összetétel változatlanságát tételezzük fel. Bár 1998-tól lényegesen kevesebb szenet használt fel a lakosság, mint a korábbi években (1998-ban kevesebb, mint a felét fogyasztották az 1997-es értéknek), az utóbbi két évben ismét növeked tendenciát mutat a lakossági szénfelhasználás. A lakossági szénfelhasználás vizsgálatakor a szilárd tüzel alapú ftés mértékének alakulását a lakossági gázfelhasználás tendenciájával együtt kell elemezni. Amint a földgáz felhasználásról szóló fejezetben részletesen bemutatjuk, az utóbbi három évben lelassult a háztartási gázfogyasztás 90-es évekre jellemz dinamikus növekedése, mind az ellátott háztartások számának és arányának, mind az egy háztartásra es földgázfelhasználás alakulásának tekintetében. Ezzel együtt jelent meg az országos energiamérlegben a lakosság ismét növekv szénfelhasználása. Földgázkeresletrl szóló tanulmányunkban bemutatjuk, hogy a háztartások földgázfelhasználása várhatóan egyre lassabban növekszik, majd ezután stabilizálódik. Ezért azt feltételezzük, hogy a vizsgált idszakban a lakossági szénfelhasználás volumene nagyjából a jelenlegi szinten marad. A feldolgozóipar 2,7 százalékban részesedett a szénfogyasztásból, melynek dönt hányadát a nemfém ásványi termékek termelésére fordították. Az ipari tüzelberendezések a jövben csupán kis kéntartalmú import feketeszenet használhatnak fel, melynek ftértékét 24 GJ/t-vel vesszük figyelembe. Azt is feltételezzük, hogy az ipari felhasználásra kerül szenet teljes egészében 20 MW bemen hkapacitás feletti tüzelberendezésekben égetik el, így az abból származó emissziókat figyelembe vesszük az ETS ágazatok CO 2 kibocsátásai közt. 8

9 1-4. Táblázat: A tanulmányban elrejelzett és az országos ipari szénfelhasználás alakulása 2002-ben Ipari tevékenység Villamosenergia termelés és hellátás Nemfém ásványi termékek termelése Széntípus Felhasznált mennyiség (PJ) Import feketeszén 10,8 Hazai barnaszén 39 Lignit 55 Import fekete- és barnaszén 3,3 Összesen 108,1 Az országos 123,47 PJ mérték évi szénfelhasználásból szakágazati tanulmányainkban, amelyek külön-külön elemzik a villamosenergia- és htermelés valamint a nemfém ásványi termékek szénfelhasználását, összesen 108,1 PJ értékbe. A két mennyiség közötti különbség 15,37 PJ, melybl a lakossági szénfelhasználás 11,46 PJ. A különbségrl (3,91 PJ) azt feltételezzük, hogy 20 MW bemen kapacitás feletti tüzelberendezések használják fel, a hazai GDP növekedésével arányosan emelked mértékben. Az ebbl a mennyiségbl származó emissziókat figyelembe vesszük az ETS ágazatok CO 2 kibocsátásai közt. A fentiek alapján a lakossági és az egyéb kisebb tüzelberendezések által felhasznált szénmennyiségre a következ elrejelzést adjuk: 1-5. Táblázat: A lakossági és az ágazati tanulmányokban nem lefedett tüzelberendezések szénfelhasználásának várható alakulása, (PJ) Lakossági 11,57 11,57 11,57 11,57 11,57 11,57 11,57 11,57 11,57 11,57 11,57 Egyéb ipari 3,91 4,02 4,02 4,18 4,29 4,49 4,69 4,88 5,07 5,27 5,49 tüzelk Összesen 15,48 15,59 15,59 15,75 15,86 16,06 16,26 16,45 16,64 16,84 17, A szénbányászati ágazat bemutatása Szénbányák Magyarországon 2002-ben az ország 9 földalatti és 12 külszíni bányájából kitermelt szén mennyisége 12,8 Mt volt, 2003-ban 13,2 Mt. A kitermelt mennyiség 5,6 %-a fekete-, 35,6 %-a barnakszén és 58,7 %-a lignit ban ugyanez feketekszénre: 5 %, barnakszén: 30,4 %, lignit: 64,5 %. (Forrás MBH) 3 A magyar terminológia a feketekszén, barnakszén és a lignit definíció meghatározásában eltért az ENSZ által használttól. A nemzetközi besorolás alapján valamennyi hazai szenünket a lignit kategóriába kellene sorolnunk az alacsony ftérték miatt. Ellentmondásnak tnhet, hogy egyes barnakszenet termel bányák kj/kg alatti szenet termelnek. Ennek oka az, hogy az in situ ftérték nagyobb, mint kj/kg, de a termelés közbeni hígulással bekerült medd csökkenti a termelvény ftértékét.

10 1-6. Táblázat: Külfejtés és mélymvelés termelés megoszlása , kt kt % kt % kt % Külfejtés , , ,19 Mélymvelés , , , ben a szén 31,8 %-át mélymvelés, 68,2 %-át külszíni bányából termelték ki, az arány az utóbbi években a külszíni szénbányák irányába tolódott el a lignit bányászat növekv aránya miatt. A mélymvelés szénbányák kitermelése (3,423Mt) az elz évhez képest csökkent. (MBH 2002) A Magyar Geológiai Szolgálat adatai szerint a tendencia folytatódott 2003-ban, a szén 25%-a származott földalatti, és 75%-a külszíni bányákból ban bezárt illetve szüneteltette termelését: Balinka, Budaberke tároló, Sajómercse, a Mákvölgyi külfejtés, Feketevölgy II külfejtés, Szuhakálló II. külfejtés ben befejezi a kitermelést a két pécsi külfejtés, Mány, Ármin bánya, Lyukóbánya, és Lencsehegy tl tehát a kisebb borsodi külfejtéseket leszámítva Magyarországon csak a következ bányák fognak termelni: Márkushegy (mélymvelés), Nógrádi külfejtés, Visontai külfejtés, Bükkábrányi külfejtés. A 2004-ben még mköd bányáknak a 2004-re tervezett kitermelési mennyiségét az alábbi táblázat mutatja Táblázat: A 2004-ben még mköd bányák tervezett kitermelési mennyiségei (ezer kt) Bánya neve Tervezett termelés A szénben mért in situ metántartalom Bánya neve Tervezett A szénben mért in termelés situ metántartalom 2004, kt M3 CH4/t 2004, kt M3 CH4/t Pécsbánya-Karolina külf. 18,26 Ármin bánya 357 n.a Vasas-Észak külf. 20,75 Lyukóbánya 250 n.a.6 Lencsehegy 0 n.a. Nógrádi külfejtés 262 n.a Mány I/a 75 0,98 Visonta Márkushegy ,93 Bükkábrány Forrás: bányák közlése és MGSZ Ágazat szerkezete: privatizáció hatása, tulajdonosi struktúra, koncentráltság Szénbányászati szerkezetátalakítás program 1992-ben döntött a kormányzat a bányászati szerkezetátalakítás részeként a széntüzelés ermvek és a hozzájuk kapcsolt szénbányák közös szervezetben folyó (integrált) mködtetésérl. A döntés alapján 1993-tól a Magyar Villamos Mvek Rt. keretében létrejött a Pécsi, Bakonyi, Vértesi, Mátrai Erm Részvénytársaság és a Borsodi Energetikai Kft. Az integrációból kimaradt: Lencsehegy, Dudar, Putnok, Feketevölgy, Edelény, Szászvár, Rudolf, Várpalota. 4 Lencsehegy már folyamán is csak a felhalmozott készleteit értékesíti, kitermelés nem folyik. (Forrás: MGSZ) 5 Csak Balinka bányára van mért adat, ami 1,29 m3 CH4/tonna szén 6 A termelést Lyukóbánya szeptember végén fejezi be. A bánya nem sújtólégveszélyes, a szellztetben mért CH4 kibocsátás 0,001%. A sújtólégveszély alapján az alábbi kategóriák léteznek: I.: CH4 5 m3 / tonna szén (ezen belül is 0-1 m3 között enyhe, 1-5 m3 között ersebb) II.: 5-15 m3 CH4 / tonna szén III.: CH4 > 15 m3 /tonna szén

11 Tulajdonosi átalakulás között zajlott le a villamos ermvek és az áramszolgáltatók eladása. A szenes ermvek közül egyedül a Vértesi Erm Rt. maradt állami tulajdonban, a többi magyar és külföldi privát befektetk tulajdonába került Táblázat: A szenes ermvek tulajdonosi struktúrája a privatizációt követen és napjainkban Erm Tulajdonosi struktúra Mködtet 11 Tiszapalkonyai Erm AES AES Tiszai Erm Rt Borsodi Erm AES AES Borsodi Energetikai Kft. Inotai Erm Transelektro Bakonyi Erm Rt. Ajkai 170MW Transelektro Rt., Euroinvest Kft. Bakonyi Erm Rt. Bánhidai Erm Oroszlányi erm Tatabányai Erm MVM (42,91%), ÁPV (29,96%), Magyar Állam Vértesi Erm Rt. (11,33%), kistulajdonosok MVM (42,91%), ÁPV (29,96%), Magyar Állam Vértesi Erm Rt. (11,33%), kistulajdonosok MVM (42,91%), ÁPV (29,96%), Magyar Állam Vértesi Erm Rt. (11,33%), kistulajdonosok Pécsi Erm Pannonpower Rt. (Korábban Pécsi Erm Rt.) Pannonpower Rt. Mátra RWE Power Ag. (25,72%), MVM (25, 49%), RWE Rheinbraun Ag. (25,2%), Energie Baden- Mátrai Erm Rt. Württemberg Ag. (21,71%) Beszállítói kapcsolatok A szénbányák termelését a velük integrációban lév szenes ermvek vásárolják fel elssorban. Az egyre szkül helyi lakossági piacot szintén kiszolgálja szinte valamennyi bánya. A kisebb bányák, melyek hazai privát befektetk tulajdonában vannak, elssorban a lakosság és az ipari fogyasztók számára termelnek. Az alábbi táblázatban a bányák oszlopaiban X-el jelöltük a termelését felvásárló fogyasztót/fogyasztói csoportot. Az elválasztó vonaltól jobbra találhatók a nem integrált bányák.

12 12 Ermvek /termelk Pécs_karolina külfejtés Vasas-Észak Ármin akna Balinka Mány I/a Márkushegy Lyukóbánya Visontai külfejtés Bükkábrány Lencsehegy Sajómercse7 Feketevölgy II. külfejtés8 Szuhakálló II. külfejtés9 Mákvölgyi külfejtés10 Császtai külfejtés11 Kazincbarcikai zagytároló12 Székvölgy II. külfejtés13 Budaberke táró14 Sajókaza III15 Sajókaza IV. Pécsi X X Ajkai X X Inotai X Bánhidai Tatabányai X X Oroszlányi X Borsodi Tiszapalkonyai Mátrai X X Dorogi Ipari fogyasztók X X X X X X X16 X X X Lakosság X X X X X X X X X X X X X X X X Forrás: Magyar Geológiai Szolgálat Valamennyi, a privatizációkor nem integrált mélymvelés bánya megsznt, felszámolás alatt van vagy szünetelteti a tevékenységét. A 2003-as termelésbl az integráción kívüli bányák 900 kt szenet adtak (MGSZ), ami jórészt kis (50kt/év termelés alatti) külfejtések, a Nógrádi külfejtés, illetve egyetlen nagyobb mélymvelés bánya, a Lencsehegy17 termelésébl adódik. Hosszú távon a kis külfejtések mellett csak a Nógrádi külfejtés megmaradására számítunk Fogyasztók A nem integrált bányák 2003-ban az összes széntermelésnek 6% át adták, és többségükben a lakossági piacra termelnek. Az összes szén felhasználásában a 7 Tulajdonosa a Gömörszén Kft, 2003-ban nem termelt 8 Tulajdonosa a Meliorációs Rekultivációs és Környezetrendez Kft., 2003-ban nem termelt már 9 Tulajdonosa a Meliorációs Rekultivációs és Környezetrendez Kft., 2003-ban nem termelt már csak kutatási céllal a rekultiváció miatt 10 Tulajdonosa a Mineral 22 Kft., 2003-ban nem termelt már 11 Tulajdonosa a Cyclocarbon Kft., 2003-ban nem termelt már 12 Tulajdonosa a Cyclocarbon Kft., 13 Tulajdonosa a Nógrádszén Kft., 14 Tulajdonosa a Bolygó Kft., 2003-ban nem termelt már 15 Tulajdonosa az Ormosszén Kft. 16 A Tataszén kft-nek és a Tokodi Szénfeldolgozó Rt.-nek (brikettgyár) szállít be Forrás MGSZ (2002.) 17 Lencsehegy: végelszámolás alatt óta

13 legnagyobb fogyasztók az ermvek, k az összes fogyasztás 93%-áért felelsek. A maradék a lakosság (4%), a nemfém ásványi termékek gyártása (1%) és kis mennyiségben az agrár (0,04%) és a szállítási szektor között oszlik meg. (5. táblázat) 1-9. Táblázat: Összes szénfelhasználás 2001-ben és 2002-ben t TJ 1000 t TJ Élelmiszeripar Textil-, ruházati- és bripar Fa-, papír- és nyomdaipar Vegyipar Nemfém ásványi termékek gyártása Fém alapa. és fémfeldolgozás Gépipar Egyéb feldolgozóipar Feldolgozóipar összesen Bányászat Villamosenergia-, gáz- hellátás Vízgazdálkodás Ipar összesen Építipar Mezgazdaság Erdgazdálkodás Mezgazdaság és erdgazdálkodás Szállítás, raktározás Posta, távközlés Szállítás, posta, távközlés Lakosság Kommunális és egyéb fogyasztók NEMZETGAZDASÁG ÖSSZESEN Forrás: Energia Központ Kht A szénbányászat helye és szerepe az energiaellátásban A fentiekbl kiderült, hogy a hazai szénkitermelés szinte kizárólagos felvásárlói a szenes ermvek ben hermveink tüzelanyag felhasználásában a szén 25,5%-kal részesedett. A szenes ermvek közül a legnagyobb szénfogyasztó a lignit tüzelés Mátrai Erm. A Mátrai Erm bányáinak (Bükkábrány és Visonta lignit) és a kis méret Nógrádi külfejtésnek (barnaszén) a kivételével valamennyi hazai bányaterület és szénfajta ermvek számára történ termelése csökken tendenciát mutat.

14 ábra: Széntüzelés ermvek szénfelhasználása Magyarországon Széntüzelés ermvek szénfelhasználása Magyarországon (ezer tonna) Tiszapalkonyai Borsodi, 663 Erm, 721 Ajkai, 994,1 Bánhidai, 569,4 Mátra, 7527,4 Oroszlányi, 1409,7 Tatabányai, 107,6 Pécsi, 689,5 Forrás: Magyar Energia Hivatal 1-3. ábra: Az ermvekben eltüzelt szén mennyisége szénterületenként ezer tonna Lignit Borsodi Nógrádi Dorogi Tatai Oroszlányi Középdunántúl Fekete Egyéb szénfajták Forrás: Magyar Energia Hivatal adatai 1.3 A hazai szénbányászat jövje Ipari szénvagyon hasznosítás Feketeszénbl 198,7 millió tonna, barnakszénbl 206,8 millió tonna, lignitbl 1421,1 millió tonna volt a január 1-én nyilvántartott ipari vagyon. (MGSZ 2002) A külfejtéssel mvelhet, gazdaságosan elssorban ermvi célra felhasználható, gyenge ftérték lignitbl a Mátra és a Bükk-hegység lábánál milliárd tonnás készletek találhatók. Napjaink gazdasági viszonyai között a jövben egyedül a lignitvagyon igénybevételének növekedése várható. (MGSZ, IEA, Matyi Szabó) A hazai szén a lakosság ellátásában A szén szerepe visszaesett a földgáz tüzelés elterjedésével. Bár egyes adatok szerint a háztartások közel egy hatoda megtartotta a széntüzelés kazánt is18, de a 18 Kiss Csaba 2002., p.332.

15 széntüzelésre való visszaállás csak drasztikus földgáz áremelkedés esetén képzelhet el, és valószínleg akkor is csak részlegesen. Ez a magyarországi szénbányák vonatkozásában azt jelenti, hogy az integráción kívüli bányák bezárását követen az integráción belüli bányák termelésének csökkenésével, majd bezárásával lehet számolni a külszíni lignitbányászat, a Nógrádi külfejtés és a Márkushegyi mélymvelés bánya kivételével. A folyamatosan csökken lakossági és egyéb ipari szénfelhasználás nem jelent elegend megrendelést a bányák gazdaságos üzemeltetéséhez A hazai szén és a szenes ermvek A hazai szénbányászat legfbb felvevpiacát a hazai szenes ermvek jelentik, így jövjük is a szenes ermvek jövjéhez kötött. Tekintettel a szenes ermvekre vonatkozó környezetvédelmi elírások szigorodására, és a hazai szén világviszonylatban igen gyenge minségére, a hazai ermveknek mérlegelni kellett, hogy végrehajtják-e a szükséges környezetvédelmi beruházásokat vagy tüzelanyagot váltanak, vagy bezárnak. Az alábbiakban a különböz stratégiákat tekintjük át szenes erm és bányák szintjén. Integrált bányák (Lyukó, Visonta, Bükkábrány, Mány (B19), Márkushegy, Balinka (B), Ajka, mecseki külfejtések(b)), Stratégia 1.: Környezetvédelmi beruházás A Mátrai Erm Rt ben üzembe állította a nedves technológiával mköd füstgáz kéntelenít rendszert, majd teljes körvé vált a kéntelenítés Visontán és befejezdött a bányászati retrofit program. Az I., II. ermvi blokkoknak (200 MW) dec. 31-ig, a III., IV., V. blokkoknak (636 MW) dec. 31.-ig van mködési engedélyük. Tervben van az ermvi kapacitás évtl kezdd növelése új termelési egység létesítésével, és/vagy új szén-gáz vegyes tüzelés alternatívák alkalmazásával, amelynek végcélja, hogy a Mátrai Erm teljesítménye, a piac fejldésével párhuzamosan az évtized végére elérje az 1000 MW közeli szintet. Ez a fejlesztés még nem jelent meg létesítési engedély kérelem formájában a Magyar Energia Hivatalnál. A Mátrai Erm a évek idszakára kt/év lignit kitermelésével számol. A mrevaló lignitvagyon lehetvé teszi a jövben további blokkok tüzelanyaggal való ellátását is. A Mátrai Erm RT. integrált bányáinak (Visonta, Bükkábrány) fejlesztésére programot dolgozott ki. A visontai erm beépített 836 MW kapacitásához évente közel 8 millió tonna tüzelanyag szükséges, melyet saját bányáiból fedez. Ez Magyarország széntermelésének több mint a fele. A bányászott lignitnek nincsen metántartalma, így metánkibocsátása sincsen. A víztelenít kutakban a metántartalom nem éri el a mérhetségi szintet. Az alkalmazott technológia és a lignit ásványtani tulajdonságai miatt a meddkön nem kerül sor égésre. Az eltüzelt szén éves átlagos bombakén-tartalmai 2001-ben 1,37 m/m%, 2002-ben 1,43 m/m%, 2003-ban 1,58 m/m%. 19 A Mányi bánya 2001-ben már csak lakossági szenet termelt. (Simon, p. 665)

16 1-4. ábra: Az ermvek és bányák által választott stratégiák Erm Erm stratégia Bánya beszállító Bánya helyzete Tiszapalkonyai Erm Nincs (Borsod, --- (AES) 250MW Nógrád) Borsodi Erm (AES) Átállás részben Lyukóbánya Bezárás MW faapríték tüzelésre Inotai Erm Bezárás (2001. dec. Balinka Balinka bezárt (Transelektro) 27.) azóta szünetel Várpalota Várpalota bezárt 120MW Ajkai 170MW Ajka I. már bezárt Ajka II. tüzelanyagváltás, átállás földgázra Jókai bánya Padrag bánya Ármin bánya J: nem termel P: nem termel Á: 2004 végén bezár J,P: medd rekultiváció Bánhidai Erm Mányi bánya Kimerült, 2004-ben 100MW (VÉRT Rt.) bezár Oroszlányi erm Retrofit (kéntelenít) Márkushegy Mködik (VÉRT Rt.) Tatabányai Erm Tüzelanyag-váltás (VÉRT Rt.) földgáz gázmotor Pécsi Erm 200MW Tüzelanyag-váltás földgáz és 49 MW biomassza Pécs-Vasas Pécs Karolina Mátra 836 MW Retrofit - kéntelenít Visonta Bükkábrány Bezár ben 16 Hosszú távon mködik A Vértes Erm Rt. (373,4 MW beépített kapacitás) füstgáz kéntelenít beruházása folyamatban van. Az erm saját bányája a Márkushegyi bánya, amely hosszú távon ez egyetlen mélymvelés bánya, amely Magyarországon mködni fog. Várható éves kitermelése a beruházás megvalósulása után 1,5-2 millió tonna. (MBSZ) Stratégia 2.: Tüzelanyag-váltás A Borsodi Erm Rt. megvizsgálta a szigorúbb SO2 kibocsátási szabályozás függvényében az erm számára lehetséges alternatívákat és a szén tüzelés kazánok közül kettnek a biomassza tüzelésre való átalakítása mellett döntött. Ez a Lyukóbányából származó korábbi évi 700 kt barna szenet váltja ki. A többi kazán részben földgáz tüzelésre áll át. Lyukóbánya termelését 2001 óta folyamatosan csökkentették, míg végül bezárásra kerül. A bánya-rekultiváció folyamatban van. A korábban szintén Lyukóbányából ellátott Tiszapalkonyai Erm mködtetését az AES Nógrádi szénre és faapríték tüzelésre alapozza, részben pedig földgázra álltak át. A Pécsi Erm Rt. külfejtéses bányái kimerültek, újakat talán lehetne gazdaságosan is nyitni, de a belterülethez közel es bányanyitások a lakosság ers ellenállásába ütköznének. Az erm vezetése a tüzelanyag-váltás mellett döntött Stratégia 3. Bezárás, rekultiváció Az Inotai Erm mködését a tulajdonosok szüneteltetik.

17 1.4 Kormányzati politika a szénbányák vonatkozásában és a szenes ermveket érint szabályozás 17 Az utolsó, a szénbányászattal kapcsolatban megjelent 2163/1999 (VII.8.) Korm. határozat a nem integrált szénbányák mködéséhez nyújtott állami segítséget, illetve a bányák bezárásával munka nélkül maradt, egyébként is magas munkanélküliséggel sújtott régiók megsegítését célozta 1999-ben. A szénbányászatra vonatkozóan a kormányzat azóta nem tett semmiféle koncepcionális javaslatot. Az integráción kívüli bányák így lassan bezárásra kerültek, vagy végelszámolásuk folyamatban van, az integrált bányák pedig az ermvek vállalati stratégiai döntéseinek függvényében mködnek vagy zárnak be. A kormányzatnak nincs erre vonatkozó politikája. A szenes ermveket érint szabályozás a 22/1998. (VI.26) KTM rendelet és a 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet szerint szigorodott.

18 Összefoglalás, a kutatás adateredményei a szénbányászat ÜHG kibocsátására vonatkozó prognózis készítéséhez Üvegházgáz kibocsátások a szénbányászatban A világ antropogén metánkibocsátásának forrásaiból a szénbányászat 13,6%-al szerepel. Jelents mennyiség metán szabadul ki a szénbányákban a megbontott kzetekbl, kszén mélymvelés bányászatánál m3/t, illetve külfejtésnél 2 m3/t, barnaszén és lignit bányászatánál 0,2-0,02 m3/t átlagosan. (Vajda) A mélybányákból szellztetéssel távolítják el a metánt, hogy felhalmozódása ne okozzon sújtólégrobbanást. Mivel a magyar terminológia a szenek besorolására vonatkozóan eltér a nemzetközi besorolástól, ezek az emissziós faktorok nem vonatkoztathatóak a magyar széntermelésre. Magyarországon hosszútávon a mélymvelés szénbányászat drasztikus visszaszorulásának lehetünk tanúi. A mélymvelés bányák bezárása folyamatban van. Az egyetlen kivétel a Márkushegyi bánya, amely a Vértesi Erm bányája. Sorsa az erm sorsához kötött. Amennyiben az erm gazdaságosan üzemel, és a kéntelenít beruházás megvalósul, a bánya évi 1,2-1,3 millió tonna éves kitermeléssel tud mködni. A jelenlegi technológia mellett a szénbányászat során kibocsátott metánból visszanyerni nem tudnak, valamennyi metán kibocsátásra kerül. Metán gáztalanító rendszer sem mködik. A Magyar Bányászati Hivatal adatai szerint a mélymvelés szénbányászattal felszínre hozott szén mennyisége 2002-ben és 2003-ban is 3,4 Mt volt, ez tovább fog csökkenni. A márkushegyi barna szén emissziós faktoráról a Magyar Geológiai Szolgálat Ásványvagyon Nyilvántartási Osztálya által 1999-ben mért adat áll rendelkezésünkre: 0,954m3 CH4/ t szén. A Vértesi Erm által megadott adatok szerint az in situ metántartalom 0,93 CH4/ t szén. A visszanyert metántartalom 0,0 m3/év, a szellztet kibocsátása(ch4) 0,0 m3/év, a gáztalanító kibocsátása (CH4) 0,0 m3/év A felhagyás CH4 kibocsátása 0,00%. A meddhányók széntartalma átlagosan 1-2%. Ennek visszanyerése nem gazdaságos, és ezt az erm nem is tervezi. A külszíni bányák közül a Mátrai Ermhöz tartozó két bánya, Bükkábrány és Visonta továbbmködése várható a prognosztizált idszakra. A bányák termel kapacitásának növelésére a lehetség adott, a felvev kapacitás a Mátrai Erm esetleges bvítésének függvénye. Amennyiben nem épülnek újabb blokkok, a termelés a jelenlegi 8,5 Mt/év körül várható. A bánya jóformán csak az ermnek szállít be, lakossági értékesítése elhanyagolható ( tonna/év) A magyarországi lignitnek nincsen metántartalma, így emissziós faktorról sem beszélhetünk, és a felhagyás során sem kerül CH4 a levegbe. Az alkalmazott technológia és a lignit ásványtani tulajdonságai miatt a meddkön nem kerül sor égésre. A lignit kéntartalma 1% Potenciális kibocsátások vizsgálata: Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata (USGS) és a Magyar Geológiai Szolgálat Ásványvagyon Nyilvántartási Osztálya már évek óta több, a Magyar-Amerikai

19 Tudományos és Technológiai Közös Alap (TéT) együttmködés keretében lefolytatott projekttel vizsgálta a szénhezkötött metán (coalbed methane) hasznosításának lehetségét. A szénhezkötött metán az a nagy ftérték szénhidrogéngáz, amely a kszéntelepekben a szén pórusaiban helyezkedik el, és amely kolaj-bányászati módszerekkel onnan esetleg kitermelhet. A hazai szénhezkötött metán gazdasági fontosságát jelzi, hogy míg az országban az összesen 85,5 millió tonnára becsült kolaj + földgázvagyonunk (ipari vagyon) számított energiatartalma kb PJ (petajoule), addig a mecseki feketekõszén-telepekben feltételezett metán energiatartalma több mint 4300 PJ. A baj csak az, hogy amíg a világ más helyein a metán rétegrepesztéssel és egyéb módszerekkel fúrólyukakon keresztül a felszínre hozható, a Mecsekben a szén pórusai igen kicsik, a széntelep átereszt képessége minimális. További információ: Coalbed Methane Workshop in Hungary September 23, 25-26,

20 Rövidítések jegyzéke 20 MBH: Magyar Bányászati Hivatal MGSZ: Magyar Geológiai Szolgálat EK: Energia Központ Kht Szervezetek Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Magyar Bányászati Hivatal Bányamszaki Fosztály és Integrációs és Információs Fosztály Magyar Bányászati Szövetség Magyar Energia Hivatal Magyar Geológiai Szolgálat Interjú: Fodor Béla figazgatói tanácsadó (2004. május), interjú Kontsek Tamás osztályvezet (2004. június) Mátrai Erm Rt. OMBKE Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület SZÉSZEK Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ Vonatkozó jogszabályok évi XLVIII. Tv. A bányászatról, egységes szerkezetben a 203/1998 (XII.19.) korm. rendelettel 2163/1999 (VII.8.) Korm. határozat a szénbányászat középtávú stratégiájáról 22/1998. (VI. 26.) KTM rendelet az 50 MWth és az ennél nagyobb hteljesítmény tüzelberendezések légszennyez anyagainak kibocsátási határértékeirl és az ezt hatályon kívül helyez 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemen hteljesítmény tüzelberendezések mködési feltételeirl és légszennyez anyagainak kibocsátási határértékeirl