A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG BEFEKTETÉSÖSZTÖNZÉSI KONCEPCIÓJA

Átírás

1 A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG BEFEKTETÉSÖSZTÖNZÉSI KONCEPCIÓJA 1

2 A Mátészalkai kistérség befektetés-ösztönzési koncepcióját a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. készítette. A koncepció összeállításában közreműködtek: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. részéről Kósa Tímea, igazgató Filepné dr. Nagy Éva PhD, igazgatóhelyettes Deák Attila program menedzser, terület- és településfejlesztési szakértő Az adatgyűjtésben közreműködtek: Jászai Dániel Kocsis Anett Kovács András Tóth András A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás részéről Kovács Lajos, elnök Dr. Felföldi Botond, igazgató Csernyik Dóra, területfejlesztési menedzser 2010 Ez a dokumentáció a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. szellemi terméke. A hozzá kötődő a szerzői jogról szóló évi LXXVI törvényben meghatározott vagyoni jogok a szerzőket, valamint a megrendelőt illetik. 2

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ...5 BEFEKTETÉSI TRENDEK MAGYARORSZÁGON...11 HELYZETELEMZÉS A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA Elhelyezkedés Természetföldrajzi adottságok Történeti tényezők Elérhetőség, főbb közlekedési tényezők A kistérség településszerkezete A GAZDASÁGI SZERKEZET ELEMZÉSE Ágazati szerkezet A gazdasági ágazatok teljesítőképessége Primer szektor Szekunder szektor Tercier szektor Turisztikai ágazat Kvaterner szektor (K+F) Vállalkozói struktúra A munkaerőpiac szerkezeti elemzése A HUMÁN ERŐFORRÁSOK ELEMZÉSE A demográfiai folyamatok alakulása Iskolázottság Jövedelemstruktúra Egészségi állapot Az információs társadalom szintje A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA A természeti környezet állapota Az épített környezet állapota A FUNKCIÓELLÁTOTTSÁG ELEMZÉSE Műszaki infrastruktúra Üzleti infrastruktúra Társadalmi infrastruktúra A HELYI FEJLESZTÉSPOLITIKA EREDMÉNYEI A TÉRSÉGET ÉRINTŐ GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI RENDSZEREK Interregionális határon átnyúló regionális együttműködések Vállalkozási övezetek, gazdasági övezetek Klaszterek SWOT ANALÍZIS A MEGCÉLZOTT BEFEKTETÉSI SZEGMENSEK AZONOSÍTÁSA VERSENYTÁRSELEMZÉS

4 1. VERSENYTÁRSELEMZÉS MÓDSZERTANA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEINEK VERSENYKÉPESSÉG VIZSGÁLATA TERVEZÉSI KERETEK ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI TERVEK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TERVEK MEGYEI FEJLESZTÉSI TERVEK KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TERVEK STRATÉGIA MELLÉKLETEK

5 5 BEVEZETŐ

6 A gazdaságfejlesztés egy térség fejlesztésének legfontosabb eleme, olyan folyamatos tevékenység, mely az önkormányzati, a non-profit és profitorientált szektor együttes tevékenységének, egymásrautaltságának eredménye. A települési önkormányzat többnyire csak közvetett módon részese az adott országban működő gazdaságfejlesztési intézményrendszernek, a kormányzat, a regionális intézmények, a megyei önkormányzat, a vállalkozások, a gazdasági érdekképviseletek mellett. Ez a részvétel szerves kapcsolódást, koordinált eszközök alkalmazását kívánja, mely összhangban van a kormányzati gazdaságpolitikai és szabályozórendszer elemeivel, a regionális, a megyei fejlesztési koncepciókkal és a vállalkozói üzleti, befektetői prioritásokkal. A helyi gazdaságpolitika ma az általános térség- és településfejlődési törekvések, életszínvonal-növekedés mellett, alapvetően mint a vállalkozások piaci kudarcai számának csökkentésére és az induló vállalkozások támogatására irányuló tevékenységként jelenik meg. Nemzetközi tapasztalatok igazolják, hogy egy térség tartós megújulása, akár a külföldi tőke bevonása is csak ott lehet eredményes, ahol az agglomerációs előnyöket kihasználják, az ipartelepítések ráfűződnek a helyi kompetenciákra, a termelési bázisokra, azokkal valamilyen integrációra lépnek, építenek a helyi erőforrásokra, kötődnek a humántőkéhez, annak szakképzettségéhez, tapasztalataihoz, igénybe veszik a helyi szolgáltató funkciókat stb. Ennek megfelelően egy térség gazdasági fejlődésének négy feltétele van: - a térség munkaerő-kínálatának megfelelő minősége és motiváltsága (humántőke); - az innováció-releváns szolgáltatások fejlettsége, mint pl. képzés, tanácsadás, finanszírozó intézmények; - az információs piacok gyors elérésének lehetősége (technika, értékesítési és beszerzési piacok, konkurensek stb.) és - a mindezeken alapuló innovatív, dinamikus vállalkozások megléte. Egy térség gazdaságfejlesztésének meghatározó pillére a beruházások fogadási készségének és képességének kialakítása, a gazdasági, üzleti infrastruktúrának a fejlesztése, az innovatív kis- és középvállalkozások megfelelő inkubációja. Ez egyrészt a meglévő gazdasági infrastruktúra-elemek közötti kapcsolat javítását, a további fejlesztések összehangolását, a lehetséges specializációk meghatározását, másrészt az új fejlesztések megfelelő megalapozását kívánja meg. Az ipari parkok, inkubátorházak, iparterületek fogadókészségének javítása mellett kiemelt feladat a gazdasági szereplők számára szükséges információs bázis és hálózat kiépítése, működtetése, az erre épülő vállalkozástámogató koordinációs, tanácsadói és marketingtevékenység rendszerének kialakítása, a térségen belüli és az interregionális kooperációs és beszállítói kapcsolatok erősítése. Az infrastrukturális előnyök és az azokhoz kapcsolódó pénzügyi kedvezmények mellett szükséges a befektetői preferenciák határozott megjelenítése, bővítése, hiszen a gyorsított növekedés sikere múlik ezen. A 21. századi befektetés-ösztönzésre legjellemzőbb tendencia a versenyképesség szerepének felismerése, a versenyképes termelési szerkezet és infrastruktúra 6

7 kialakítása és fejlesztése, valamint azoknak a külföldi kezdeményezéseknek a felkarolása, amelyek a helyi gazdaságra pozitív hatással lehetnek és áttételesen érvényesülő hatásaiknak köszönhetően növelhetik annak versenyképességét. A területi térségi, városi versenyképesség a vállalkozói versenyképességre épülően számos tényező, adottság fejlettségében, outputban, teljesítményben jelenik meg, s válik mérhetővé. A térség, település versenyképességének legfőbb eredménye, célja a lakosság életszínvonalának, életminőségének javulása, a térségi, városi jövedelem növelése, s ennek meghatározójaként a termelékenységi, foglalkoztatottsági helyzet kedvezőbbé válása. A versenyképességet befolyásoló tényezőket két csoportra oszthatjuk aszerint, hogy közvetlenül vagy közvetve fejtik ki hatásukat. Kiemelkedő fontosságúak azok az alaptényezők, amelyek a gazdasági teljesítményekre, a jövedelmezőségre, valamint a munkatermelékenységre és a foglalkoztatottsági rátára közvetlenül, általában rövid időtávon belül hatnak. Lényegesek továbbá azok a társadalmi, gazdasági, környezeti, kulturális stb. folyamatok és paraméterek, a sikeresség faktorai is, amelyek a versenyképességre közvetett módon, áttételeken keresztül, hosszabb időtávon hatnak, de szintén befolyásolják a térség tartós gazdasági teljesítményét. A térség versenyképességét meghatározó jellemzők és tényezők három egymásra épülő szintje adható meg: 1. az alapkategóriák: jövedelem, munkatermelékenység és foglalkoztatottság, 2.. az alaptényezők: az alapkategóriákat közvetlenül meghatározó tényezők, 3. a sikeresség faktorai: az alapkategóriákat és alaptényezőket közvetetten befolyásoló tényezők. 1 A versenyképességet meghatározó jellemzőkkel felépíthető a versenyképesség piramismodellje, amelynek talpazatát a hosszú távú sikeresességhez elengedhetetlen társadalmi és gazdasági faktorok alkotják, a piramis középső részén az alaptényezők találhatók, amelyekre épülnek a versenyképesség definíciójában szereplő kategóriák, míg a piramis csúcsán a végső cél, a térség lakosságának életszínvonala, életminősége található. 1 Lengyel Imre: A regionális versenyképességről, Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., december 7

8 1. ábra: A régiók, térségek és városok versenyképességének piramismodellje Cél Alapkategóriák Alaptényezők Sikerességi faktorok Forrás: Lengyel Imre: A regionális versenyképességről (Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., december) Befektetés-ösztönzési eszközök és fejlesztési irányok A gazdaságfejlesztési / befektetés-ösztönzési stratégiai programcsomag célja: a jövőbeni befektetések, fejlesztések fogadókészségének és képességének javítása annak érdekében, hogy minél vonzóbbá váljon a térség a külső és a már itt tevékenykedő vállalkozások további beruházásai számára. Ennek érdekében olyan világos és egyértelmű befektetői kedvezményrendszer kialakítása, amely megkülönböztethetővé, vonzóvá teszi a térségi beruházásokat, épít az országos, regionális és helyi támogatások összhangjára. Az Európai Unióhoz való csatlakozás több ponton is változást hozott a befektetésösztönzési tevékenységben Magyarországon. Alapvető fordulópontot az jelentett, hogy az addigi, a térség sajátos tényezőire alapuló ösztönző rendszert felváltotta számos közösségi szintű politika (pl. versenypolitika). A közösségi versenyjog nem utasítja el 8

9 teljesen az állami támogatások lehetőségét azzal, hogy hozzájárul olyan támogatások nyújtásához, amelyek bizonyos, a Közösség által is kitűzött gazdaság- és társadalompolitikai célok alapvető elérései eszközeit képezik, esélyt adnak a kevésbé kedvező helyzetű régióknak versenyképességük növelésére. A befektetetés-ösztönzési eszközök három csoportba sorolhatók: 1. Fiskális ösztönzők: pl. társasági adókedvezmény, fejlesztési adókedvezmény (2003-tól csak bizonyos nagyságú befektetések esetén); 2. Financiális ösztönzők: képzési támogatás, munkahely-teremtési támogatás, egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatás, az EU által támogatott pályázati lehetőségek; 3. Egyéb kedvezmények: pl. ipari parkok, inkubátorházak, vállalkozási övezetek, valamint a helyi önkormányzatok által nyújtott kedvezmények. A befektetés-ösztönzés általában alkalmazott fejlesztési tevékenységei: 1. Pénzügyi feltételek, kedvezmények szélesítése, a gazdasági, üzleti és szolgáltatási infrastruktúra feltételeinek javítása A befektetői kedvezményi, támogatási rendszer célja olyan világos és egyértelmű befektetői kedvezményrendszer kialakítása, amely megkülönböztethetővé, vonzóvá teszi a térségi beruházásokat, épít az országos, regionális és helyi támogatások összhangjára. Az önkormányzat által nyújtható közvetlen kedvezményrendszer elemei elsősorban a következők: 1. vállalkozás betelepülésének segítése olcsó vagy ingyenes telekkel; 2. kedvezményes bérleti díjak; 3. kedvezményes földhasználati díjak; 4. helyi gazdaságfejlesztési támogatási alap működtetése (elsősorban az iparűzési adóból elkülönített, pályázat útján a vállalkozóknak visszajuttatott támogatás); 5. további helyi adókedvezmények (az egyéb, ingatlan-, építmény- és telekadó, kommunális adó vagy idegenforgalmi adó vonatkozásában nyújtott kedvezmények); 6. ingatlanfejlesztés (meg kell jegyezni, hogy az ingatlanfejlesztés tőkeigényes tevékenység, amelynek kockázatai is vannak, pl. nem vagy csak hosszú idő múlva sikerül értékesíteni azt. 2. Befektetés-ösztönzést szolgáló marketingtevékenység település/térségmarketing Napjainkban a település/térségmarketing aktualitását az a tény adja, hogy a település/térség vezetőinek meg kell felelniük az új elvárásoknak, lépést kell tartaniuk a bővülő lehetőségekkel, követniük kell az Európai Unió által diktált fejlődési irányvonalakat. Ez egyrészről a térség sajátos arculatának megőrzését jelenti, ami turisztikai vonzerőt jelenthet, másrészről a fejlesztések segítéségével növelhető az adott térség versenyképessége, vonzóvá tehető tenni a potenciális befektetők, a látogatók számára. 9

10 A térségmarketing nem más, mint adott térség versenyképességének, komparatív előnyeinek, vonzerejének feltárása, realizálásának segítése, kommunikálása a területi sokoldalú fejlesztési, gazdasági, életmódbeli céljainak elérése érdekében, szolgálatában. Leegyszerűsítve a térség promócióját, reklámozását, értékesítését jelenti különböző célcsoportok irányába. A marketing egy sajátos településpolitikai, fejlesztési eszköz, amelynek célja, hogy előmozdítsa a lakók és a település érdekében munkálkodó, cselekvő intézmények, cégek, egyének igényeinek, érdekeinek kielégítését. A marketing szintetizáló, koordináló eszköz, amely egységes arculat, imázs formájában megjeleníti, pozícionálja, kommunikálja a térséget, tehát egyfelől vezetési, működési szemléletet, másfelől konkrét tervezési és működtetési eszközrendszert jelent. A térség versenyképességének megőrzése érdekében elengedhetetlen a vonzó gazdasági, üzleti és szolgáltatási környezet kialakítása, amely előmozdítja a beruházásokat, az innovációt és a vállalkozókészséget. Az üzleti infrastruktúrák és a magas színvonalú üzleti szolgáltatások elérhetősége fontos előfeltételei a versenyképes vállalkozói szféra kialakulásának. Emellett a külső befektetők egyik alapvető elvárása bármely térséggel szemben, hogy az képes legyen infrastruktúrával megfelelően ellátott, jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező telephelyet lehetőleg kedvező feltételek mellett biztosítani. 10

11 BEFEKTETÉSI TRENDEK MAGYARORSZÁGON A befektetési folyamatok alakulása a rendszerváltástól napjainkig 11

12 A működőtőke-beáramlás (foreign direct investment vagy FDI) klasszikus meghatározása szerint akkor történik meg, mikor egy vállalat a saját államán kívüli országban végez beruházást, például egy gyár építésével, létrehozva ezzel egy multinacionális céget, amely áll az anyavállalatból és más országbeli leányvállalataiból, fióktelepeiből. Az IMF azon további kitételt is figyelembe veszi, miszerint az anyavállalatnak befolyással kell bírnia beruházása fölött, ami a leányvállalatban legalább 10%-os szavazatbéli részesedést jelenti. 2 A működő tőke beáramlásának maximalizálása áll a befektetés-ösztönzési célkitűzések között az egyik legprominensebb helyen. Az elmúlt évtizedekben, a világgazdaságban megfigyelhető volt a működőtőke áramlás felgyorsulása, illetve nagyságának növekedése, de ezek eloszlása az országok és régiók között egyenlőtlen volt. A világgazdaság motorjává az 1980-as évek közepétől a működőtőke-befektetések váltak. A külföldi tőkebefektetések és a regionális gazdasági mutatók között kapcsolat mutatható ki, a külföldi beruházások a gazdaság térformáló tényezőivé váltak től Magyarországon is megkezdődött a gazdaság liberalizácója, szabaddá vált az áru- és tőkemozgás. Míg 1990 előtt a magyar gazdaságot elsősorban a belső gazdasági viszonyok befolyásolták, a liberalizációval rohamosan erősödött a külső befolyás, a transznacionális vállalatok, a külföldi beruházások, és ezeken keresztül a globalizáció megjelenésével. 3 Működőtőke-beáramlás az 1990-es években Az 1990-es években a világgazdaságban, a beáramló működő tőke mindvégig dinamikusan növekedett. A tíz év során összességében a beáramló működő tőke nagysága a 6,3-szeresére nőtt, 2000-re elérte az évi 1300 milliárd dollárt. Magyarország 1989-ben a posztkommunista országok közül az egyik elsőként nyitotta meg gazdaságát a külföldi befektetések előtt, aminek következtében míg 1990-ben az FDI állománya mindössze 1,7% volt, 2005-ben ez az adat már több mint 60%. A magyarországi FDI fő formája a privatizáció volt. A felvásárlások célja általában az új piacok megszerzése, de jelentős szerepet játszott a privatizálásban az állami bevételek növelése is. Az MNB számításai szerint a 90-es években összességében 4,7 milliárd euró működő tőke áramlott az országba a privatizáció keretein belül. Csúcsát 1995-ben érte el, mikor a stratégiai energetikai vállalatok privatizácója is megtörtént, ekkor a részvény és egyéb részesedés formájú működőtőke-beruházások 66%-a privatizációból származott. A privatizáció mellett regionális összevetésben is jelentős zöldmezős beruházások történtek az országban. Az első befektetési hullám a 90-es évek elején kezdődött, ekkor a fő vonzerőt a viszonylag olcsó, és magas munkanélküliség miatt nagy számban megtalálható munkaerő jelentette végén a külföldi tőke 41%-a a feldolgozóiparban, 14%-a pedig az energetikai ágazatban összpontosult. A területi eloszlás nagyon koncentrált volt, Budapest részesedése 57%. 2 Ughy Márton: Magyarországi működőtőke-beáramlás a rendszerváltástól napjainkig. 3 Antalóczy Katalin Sass Magdolna: A külföldi mûködõtõke-befektetések regionális elhelyezkedése és gazdasági hatásai Magyarországon. Közgazdasági Szemle, LII. Évf május old. 12

13 Az 1995-ös stabilizációt követően visszatért a befektetői bizalom. Az 1995 utáni második befektetési hullámban egyre inkább a képzett és relatíve olcsó munkaerő, a kiszámítható gazdasági környezet jelentette a főbb vonzerőket. Magyarországról kedvező földrajzi helyzetének köszönhetően jól megközelíthetőek a keleti és nyugati területek. Exportorientált autóipari, elektronikai, illetve egyre növekvő mértékben pénzügyi, szolgáltatóipari befektetések jellemezték ezt az időszakot ben az export 73%-át bonyolították külföldi érdekeltségű vállalkozások től egyre nagyobb szerepet kapott a működőtőke-áramlásban az újrabefektetett jövedelem. A külföldi vállalatok nyereségük jelentős részét nem vitték ki az országból, hanem újra befektették, mert kedvezőnek ítélték Magyarország gazdasági helyzetét tevékenységük további bővítéséhez. 4 Az FDI áramlási helyzetképe 2000 és 2005 között A globális tőkeáramlás a 90-es években tapasztalt felfutás után világszinten 41%-kal csökkent. Ebben az időszakban a mélypontját 2003-ban érte el, 633 milliárd dollárral. Ám a világtendenciával ellentétben a közép-kelet európai térségben ekkor is növekvő FDI áramlás volt megfigyelhető. Magyarországon ebben az időszakban gyakorlatilag nem történt privatizáció, a külföldi befektetések motorja a zöldmezős beruházások és az újrabefektetett jövedelem voltak. A 90-es évek első felének befektetési szempontból vett magyar előnyei egyre inkább eltűntek. A bruttó bérköltség gyorsan növekedett, melyet nem követett kellő hatékonyságjavulás. Ennek köszönhetően egyes munkaintenzív iparágakban, mint például a textilipar, tőkekivonás volt megfigyelhető. Ezekre, a folyamatokra reagálva a magyar befektetésösztönzés egyre inkább a második hullámos zöldmezős beruházásokra koncentrált. Támogatták a magasabb hozzáadott értékű termelés betelepítését, illetve a regionális szolgáltató vállalatok vonzására törekedett a kormányzat. Magyarország a zöldmezős beruházásokhoz kapcsolódó részvénytőke-befektetések vonzása területén regionális összehasonlításban, illetve a korábbi eredményeihez képest is gyengébb teljesítményt ért el, ezzel szemben az újrabefektetett jövedelem formájú befektetések értéke emelkedő tendenciát mutatott. Ebben szerepet játszott a magyar beruházásösztönző gazdaságpolitika, amely kedvező feltételeket teremtett a nyereség termelésbe történő visszaforgatásába. A beszállítói kapcsolatok erősödtek, autóipari klaszterek alakultak, több Magyarországon termelő cég vált beszállítójává a régióban működő autógyáraknál. Az újonnan létesülő külföldi termelő beruházások egyre nagyobb mértékben építettek magyar beszállítók kapacitásaira. Az 1990 óta tartó FDI beáramlás eredményeként 2005-re a külföldi közvetlen tőkebefektetések állománya elérte az 53 milliárd eurót. 3 4 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közgazdasági főosztály: Történeti áttekintés a magyarországi működőtőke-beáramlásról

14 Működőtőke beáramlás 2005-től napjainkig Az UNCTAD szerint hazánk 2007-re a világ 29. legnagyobb működőtőke befogadó országa lett, regionális versenytársaink közül csupán Lengyelország és Csehország előzte Magyarországot Magyarország egyik legnagyobb előnyévé a geopolitikai helyzete vált, Európa közepén, félúton nyugat és kelet között. Ezen a téren a 2008-as világgazdasági válság hatásai csak ben mutatkoztak meg, ugyanis a külföldi beruházások értéke még 2008-ban is elérte a 4 milliárd eurót. A gazdasági átalakulás kezdete óta, 2009 év végén a külföldi működőtőke állománya 64,2 milliárd euró volt. A 6399 eurós egy főre eső működőtőke-állomány Szlovákiával holtversenyben a második legmagasabb a térségben, minket csak Csehország előzött meg (8084 euró), Románia és Lengyelország lemaradása továbbra is jelentős (2404, illetve 3326 euró). A Magyarországon végrehajtott külföldi tőkebefektetések 22,2%-a Németországból származott, összességében a működőtőke-befektetések 75%-a érkezett az Európai Unióból. A befektetések több mint 60%-a szolgáltató ágazatokhoz kötődik, a legtöbb külföldi közvetlen befektetés a kereskedelem, javítás (14%), a szállítás, távközlés (9,4%), az ingatlanügyletek ágazatokban (9,2%), és a bankszektorban (8,8%) valósult meg. A feldolgozóiparban a befektetések 27,7%-a található (17,4 milliárd euró); ezen belül is a járműgyártás (4 milliárd euró, 6,4%), a villamosgép-gyártás (3,2 milliárd euró, 5,1%), az élelmiszeripar (1,8 milliárd euró, 2,8%), illetve a vegy- és gyógyszeripar emelkedik ki. A külföldi működőtőke-befektetések (1,6 milliárd euró, 2,5%) vonzották a legtöbb tőkét. A 2008-as gazdasági világválság hatásai 2009 után jelentkeztek a tőkebefektetésekben, 2009-ben a beáramlás mértéke 1,021 milliárd euró volt, ami 3,7 milliárddal marad el az egy évvel korábbitól, illetve jócskán alulmúlja a tőkebeáramlás átlagos értékét, ami 1999-től évi 4 milliárd euró volt óta ez a legkedvezőtlenebb adat. Megfigyelhető, hogy a külföldi befektetők az országban megtermelt nyereségüknek egyre nagyobb hányadát utalják külföldre osztalékként, aminek eredményeként a korábbi magas újrabefektetési arány 50% alá csökkent. Ez annak köszönhető, hogy a külföldi vállalatok nyeresége nagyobb mértékben csökkent, mint amennyi az általuk megszavazott osztalék összege. Az UNCTAD előzetes becslései szerint 2009-ben 39%-kal csökkent a globális működőtőke-áramlás. A középtávú kilátások pozitívak, 2010-re az előrejelzések szerény mértékű növekedést jeleznek elő a globális működőtőke-áramlásban. Magyarország pozíciója romlott 2008-hoz képest, a visegrádi országokba és Romániába történő teljes beáramlás csupán 6,4%-a irányult az országba. A Nemzetgazdasági Minisztérium középtávon évi átlag 4 milliárd eurónyi értékű teljes beáramlást vár, amit nagymértékben befolyásolhatnak egyedi tranzakciók, mind pozitív, mind negatív irányban. 5 5 Henger Péter: Áttekintés az aktuális működőtőke-beáramlási folyamatokról,

15 HELYZETELEMZÉS A Mátészalkai kistérség gazdasági potenciáljának helyzetfeltáró elemzése 15

16 1. A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA 1.1. Elhelyezkedés A Mátészalkai kistérség Magyarország keleti határszakasza mentén található, az Északalföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Az Észak-alföldi régió Magyarország második legnépesebb régiója, több mint másfél millió lakossal, területe km². Az Észak-alföldi régiót három megye alkotja: Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú- Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. A lakosságszámot tekintve a három megye közül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a legnagyobb, azonban területileg Hajdú-Bihar megye. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a fővárost, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéket követően Magyarország harmadik legnagyobb népességű és területű megyéje, népessége több mint fő, területe km². A Mátészalkai kistérség földrajzi elhelyezkedése az országon belül periférikus, amely meghatározó jelentőséggel bír a helyi gazdasági, társadalmi folyamatok alakulására. A kistérségnek közvetlen határkapcsolata van Romániával (Szatmár megyével). A kistérség határos a Csengeri, a Fehérgyarmati, a Vásárosnaményi, a Baktalórántházi és a Nyírbátori kistérségekkel. 1. térkép: A Mátészalkai kistérség elhelyezkedése, közigazgatási pozíciója Forrás: Wikipédia alapján saját szerkesztés 16

17 1.2 Természetföldrajzi adottságok A térség két táj találkozásánál helyezkedik el; nyugati része a Nyírséghez, keleti része pedig a Szatmári-síksághoz tartozik. Mai földrajzi arculatát a hegységből kilépő folyók (Tisza, Szamos) alakították, melyek feltöltötték a területet. A folyók mentén, az áradások által lerakott homokból, iszapból folyóhátak alakultak ki, melyek pár kilométer szélesek, és környezetüknél 2-3 méterrel magasabbak. A tökéletes síkságnak tekinthető Szatmári-síkságon ilyen kiemelkedés a Szamoshát. A kistérségben gyakoriak a belvizek. A Nyírség területe ezer évvel ezelőtt emelkedett meg, ekkor a délről érkező, eddig a nyírségi hordalékkúpot építő folyók délebbre, az Ér-völgy mentén folytak. A futásirány a Rétköz, Bodrogköz, Szatmár-Beregi síkság megsüllyedésével változott meg ismét, ebbe az irányba terelve a folyókat. A térség délkeleti részén helyezkedik el a mára teljesen lecsapolt Ecsedi-láp is. Az eredetileg km 2 nagyságú terület egy holocén során létrejött süllyedékben keletkezett, táplálója a Kraszna vize volt, de a Szamos áradásai melyek visszaduzzasztották a Krasznát is fontos szerepet játszottak kialakulásában. A két táj különbözősége hosszú évszázadokon keresztül megszabta a térség hagyományos gazdálkodását. A Nyírség futóhomokkal fedett, magasabb, így árvízmentes felszíne a földművelés, a gabonatermesztés színterévé vált. Ezzel szemben a Szatmári-síkság ártéri terület volt, melyen állat- (szarvasmarha)tenyésztés és ártéri gazdálkodás (fokgazdálkodás) folyt. A térség fő folyói a Szamos és a Kraszna. A Szamos folyó vízhozam-ingadozása még a Tiszáénál is nagyobb. A tavaszi és kora nyári árvize gyakran találkozik a Tisza árvizével, ilyenkor a Tisza a Szamost egészen Csengerig visszaduzzaszthatja. A szabályozás előtt a Szamosköz és az Ecsedi-láp így gyakran került víz alá. A Kraszna a kistérség közepén halad, az Ecsedi-láp egykori táplálója volt. A kis- és közepes vízhozama 100-szor, illetve 26-szor kisebb, mint a Szamosé, azonban az árvizek alkalmával az eltérés csak 12- szeres. A folyó a szabályozások előtt a Szamosba ömlött, ma a Tiszába torkollik. Mindkét folyó vízminősége rossz, V. osztályú. A kistérség nyugati, nyírségi részén a felszíni vízfolyások nem jellemzők, állóvízként kiemelhető viszont a 68 ha nagyságú vajai víztározó, más néven Vajai-őstó. Az utolsó jégkorszak előtti ősi folyók, az Ős-Tisza és Ős-Szamos a Kárpátok hegyeit elhagyva a síkságon terítették le hordalékaikat, melyek az idők folyamán a szélfútta homokvándorlás mozgása következtében buckákká, dombokká formálódtak. A homokdombok közötti mélyedésekben összegyűlt talajvízből és csapadékból lefolyástalan tavak alakultak ki a Vajai-őstóhoz hasonlóan, melyek elmocsarasodtak, területük és környékük mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná vált. E nyírségi lefolyástalan mélyedéseket az 1800-as évek végén mesterséges csatornákkal kötötték össze, és vizüket a Tiszába vezették. Ez Lónyai Főcsatorna néven gyüjtötte össze a betorkolló kisebb csatornák vizét, így a Vajai-tó felesleges vizének elvezetésére megépített Vajai Főfolyás" vizét is. A Vajai-tó az ország azon ritka helyei közé tartozik, ahol még fellelhetők az úszó lápszigetek, és megfigyelhetők az azokon megtelepedett 17

18 különleges, jégkorszakból visszamaradt ritka növények is március 24-én a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi területté nyilvánította. A kistérség talajviszonyai változatosak: a nyírségi részen a futóhomok a jellemző talajtípus, északon réti talajok, a Szamos mentén réti öntéstalajok és lápos réti talajok, míg az Ecsedil-áp területén síkláptalajok találhatók. Összességében a talajok a mezőgazdasági művelés szempontjából alacsony termékenységűek. 1.3 Történeti tényezők Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mai területe 1950-ben Szabolcs, Bereg, Ugocsa és Ung vármegye közigazgatási egyesítésével alakult ki Szabolcs-Szatmár néven. Neve január 1-jével Szabolcs-Szatmár-Bereg néven vált véglegessé. Magyarországon 1994-ben bevezették a kistérség kategóriáját, mint a statisztikai folyamatok mérésének területi egységét. Az 1994-es KSH elnöki közlemény 138 statisztikai körzetet alakított ki. A közlemény 9002/1998 (S. K. 1.) KSH Elnöke közleményével történt módosítása következtében augusztus 1-jétől kezdődően 150 kistérséget rögzítettek. A kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003 (XII.18.) Kormányrendelet az előzőekhez képest, felülvizsgálat eredményeként 18 új kistérség létrehozását valósította meg, így 2007 szeptemberéig összesen 168 kistérség fedte le az ország területét. Akkor újabb hatot hozott létre az Országgyűlés, 174-re növelve számukat. A hatékony ösztönzés alapvető formájaként a kormány megalkotta a többcélú kistérségi társulások támogatására vonatkozó 65/2004. (IV.15.) Kormány rendeletét, amely a települési önkormányzatok közszolgáltatási feladatainak egy részét, valamint a kistérségi területfejlesztési feladatok társulásban történő ellátását szolgálja az adott statisztikai kistérségen belül. A Mátészalkai kistérség 1920-ig Szatmár vármegye része volt. A honfoglalás után három királyi vármegye, Szabolcs, Borsova és Szatmár igazgatási és bírói szervezete terjesztette ki fennhatóságát a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területének lakóira. Mivel ez a vidék gyakran került a mindenkori uralkodóval szemben trónkövetelőként fellépő trónörökösök, hercegek kezére, a királyi vármegye bomlása itt viszonylag hamar megindult. A tatárjárás után gyorsan felbomló királyi vármegyék helyén fokozatosan kialakultak a nemesi vármegyék, melyeknek az igazságszolgáltató szerepköre mellett a közigazgatási és katonai funkciója is növekedett. A vármegyénél kisebb közigazgatási egység, a járás a században alakult ki a nemesi vármegye rendszerben. Szatmár vármegye kialakulásának történeti folyamata nem ismert. A középkorban Csengerben tartotta törvényszékeit és közgyűléseit a vármegye. A vármegye történelmi központjának Nagykároly tekinthető. Az ország három részre szakadásával Szatmár vármegye a Királyi Magyarországhoz került, de a Török hódoltság és az Erdélyi fejedelemség közé ékelődött. A Nicolsburgi 18

19 békét (1621) követően a Partium része lett, a török kiűzését követően ismételten a Királyi Magyarországé. II. József közigazgatási reformjait követően Szatmár vármegye a Munkácsi kerület része volt. Az 1848/49-es szabadságharcot követő neoabszolutizmus időszakában az ekkor létrehozott nagyváradi közigazgatási kerülethez tartozott, az önkényuralom a sz. kir. városokat a megyei hatóság alá rendelte. Az 1860-ban kiadott Októberi Diploma visszaállította az 1849 előtti önkormányzatokat, a vármegye székhelye ismételten Nagykároly lett. Az 1876:33. tc. ill. az 1877:1. tc. az önkormányzatú Kővár vidéket fölosztotta, 43 községét Szatmár vármegyéhez, a többit az akkor szervezett Szolnok- Doboka vármegyéhez csatolta; vagyis a vármegye területe jelentős mértékben gyarapodott. A Mátészalkai kistérség települései a történelmük során Szatmár vármegyéhez, azon belül a Mátészalkai, Szatmári és Nagykárolyi járáshoz tartoztak. Az 1876-os, majd évi közigazgatási átszervezések során a törvényhatóságok Szatmár vármegye településeit 9 járásba osztották. Az évben minden járás esetében előírták, hogy kötelező jelleggel rendelkezzen központtal, valamint a járásoknak legyen állandó székhelye. Ekkortól kezdve Szatmár vármegye járásai a következők voltak: Nagykárolyi járás, Szatmárnémeti járás, Csengeri járás, Fehérgyarmati járás, Mátészalkai járás, Szinérváraljai járás, Nagybányai járás, Nagysomkúti járás, Erdődi járás. A mai Mátészalkai kistérség települései a 19. századi járás rendezéseket követően az alábbiak szerint kerültek besorolásra: Mátészalkai járás: Fábiánháza, Győrtelek, Hodász, Jármi, Kántorjánosi, Kocsord, Mátészalka, Nagydobos, Nagyecsed, Nyírcsaholy, Nyírkáta, Nyírmeggyes, Nyírparasznya, Ópályi, Őr, Papos, Rápolt, Szamoskér, Szamosszeg, Tiborszállás Csengeri járás: Fülpösdaróc, Géberjén, Ököritófülpös Nagykárolyi járás: Mérk, Vállalj Nyírbátori járás: Vaja (Szabolcs vármegye) A trianoni területi veszteség érzékenyen és közvetlenül érintette Szatmár vármegyét km 2 területéből mindössze 1731 km 2 -t (a megye 28,35 %-át) hagyta Magyarországnál. Szatmár vármegye járásai közül a csengeri, a fehérgyarmati, a mátészalkai és a nagykárolyi járásból Penészlek községek maradtak Magyarország részei (307 községből 94 település). Szatmár vármegye Magyarországon maradt területeiből Mátészalka székhellyel alakult között Csonka-Szatmár vármegye néven, től Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye néven az új vármegye. Mátészalka szerepe ezzel felértékelődött a két világháború között, addig soha nem látott közigazgatási szerepkört töltött be. A konszolidáció után a mai megye területén létrejött két megye (1923-tól Szabolcs és Ung k.e.e. megyék, valamint Szatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. megyék) szenvedte meg Trianont leginkább. Elvágva fő vasútvonalaitól, régi, kulturális, kereskedelmi és ipari központjaitól (Beregszász, Szatmárnémeti, Nagykároly) az új szomszédok gazdasági elzárkózása is a mezőgazdaság, s az erre épülő kisipar, kiskereskedelem válságát hozta magával. Az VIII. 30-i II. bécsi döntés követően Szatmár megye régi határai helyreálltak, a vármegye központja ismét Szatmárnémeti lett. A II. világháborúból vesztesen kikerülő 19

20 Magyarország elvesztette az 1930-as, 40-es évek során érvényesített területi nyereségét, így Szatmár vármegye túlnyomó többsége visszakerült ismét Romániához ben újabb közigazgatási rendezésre került sor, melynek során a korábbi Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék területét Szatmár- Bereg vármegye néven végleg integrálták. A szatmári térség az 1950-es megyerendezés során Szabolcs-Szatmár megye része lett, amit 1990-től Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének neveznek. A történeti gyökerek vizsgálata a kistérség gazdasági és társadalmi folyamatainak alakulásában meghatározó, mivel a perifériális térségekre jellemző válságjegyek és kitörési alternatívák meghatározására ez nyújt alapot. A kistérség határtérséggé redukálódása a trianoni békediktátum következménye. Trianon számos olyan gazdasági és településhálózati torzulást eredményezett, amelynek a mai napig kiható és érzékelhető következményei vannak, ezért szükséges röviden felvázolni ezeket. Trianon következményei a területi folyamatok alakulásában: Területi veszteség Népesség veszteség Egymásra épülő, tradicionális gazdasági közösségek felbomlása A hagyományos településszerkezet felbomlása Az Alföldön jóval nagyobb területek vesztették el korábbi vonzásközpontjukat, mint az ország északi vagy nyugati részén Magyarország államhatárai mentén jelentős városhiányos területek keletkeztek Budapest túlsúlya drasztikusan megerősödött (a regionális versenytársak a határ túloldalán rekedtek) A közlekedés kapcsolatok felbomlása A határtérségek gazdasági hanyatlása Történelmi régiókezdemények felbomlása A Mátészalkai járás tekintetében elmondható, hogy a békediktátum határtérséggé redukálta, felbontotta kapcsolatait hagyományos gazdasági központjaival. A térség elveszítette tradicionális központjait Nagykárolyt és Szatmárnémetit, amely mélyreható akut válságjegyeket eredményezett. Tekintve, hogy Mátészalka méreténél és gazdasági potenciáljából adódóan nem tudta betölteni a két egykori nagy város funkcióját, a térség városhiányos lett. A közlekedési kapcsolatok erőszakos megszakítása zsák területek kialakulását eredményezte. Mindezek hatására a Mátészalkai kistérség Magyarország külső perifériájára került. Az ország keleti és északi határainak egy része tekinthető külső perifériának. Trianont követően az ország új határai mentén egy olyan elmaradott rurális övezet kialakulása kezdődött meg, amely jórészt a megmaradt megyecsonkokból képződött. A határmenti térségek az új politikai államhatárok szélére sodródtak, természetes vonzáscentrumukat elvesztették, kevésbé voltak képesek integrálódni az ország gazdasági életébe, továbbá a határövezetnek nem alakult ki erős és jó kapcsolata a szomszédos országokkal. Kettős perifériává a kelet-szlovák, az ukrán és részben a román határ menti térségek váltak A külső perifériák általános jellemzői: 20

21 megyeközpontok gyenge vonzása fejletlen infrastrukturális állapot rossz elérhetőség magas munkanélküliség magas az elvándorlás aránya roma népesség magas aránya kedvezőtlen természeti adottságok (gyenge termőképességű talajok, ár- és belvízveszély) A minimális szükséges gazdasági szempontból elengedhetetlen történeti előzmények áttekintését követően térünk rá a Mátészalkai kistérség általános külső környezetének vizsgálatára. 1.4 Elérhetőség, főbb közlekedési tényezők Egy térség elérhetősége, megközelíthetősége nagymértékben befolyásolja a terület gazdasági teljesítő képességét. A közös európai közlekedéspolitika alapelveit 1989-ben a Strassbourgi csúcson fogadták el, melynek hatására létrejöttek az úgynevezett Transz Európai Hálózatok (TEN). A TEN hálózatok három nagy területet ölelnek fel: közlekedés, távközlés, energiahálózatok ben, Prágában az Első Páneurópai Közlekedési Konferencián a közlekedési infrastruktúrára vonatkozó egységes koncepció kialakításáról döntöttek. Itt született meg a Pán-Európai Közlekedési Folyosók koncepciója. Az eredetileg Nyugat- és Kelet- Közép-Európára kiterjedő rendszert az 1994-es krétai és az 1997-es helsinki konferencián született megegyezés alapján kiegészítették oly módon, hogy tíz ún. Helsinki folyosó került kijelölésre, melyek behálózzák az Európai Unió, a Balkán és egyes szovjet utódállamok területét is. 21

22 2. térkép: Helsinki folyosók Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területrendezési Terve, 2009 A Magyarországot érintő folyosók a következők: IV., V., VII., X. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyén az V. Helsinki folyosó (Velence-Ljubjana-Budapest- Ungvár-Lvov) halad át, amely jelentősen felértékeli a megyét közlekedési szempontból, kulcspozíciót tölt be Kelet-Európa és az Európai Unió közötti közlekedési kapcsolataiban. A megye vasúthálózatában kiemelt jelentőségű a Záhony-Budapest 100-as vasútvonal, amely országosan és az európai közlekedési kapcsolatokban is kulcspozíciójú. A megye egyetlen repülőtere Nyíregyházán működik, közúti megközelíthetősége jónak mondható óta az autópálya Nagykállóig terjedő szakaszának átadása nagymértékben javította a megye közlekedési pozícióit. A km országos közútból km található Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (6,8%), ebből 19 km autópálya, amely az országos autópálya/autóút hálózatnak mindössze 1,84%-a. A megyei közutak közül a legjelentősebb elsőrendű főút a 4. számú főközlekedési út, a két számjegyű közutak közül kiemelkedik a 41. és a 49. számú főközlekedési út. A megyében 193 km elsőrendű főút, 208 km másodrendű és km egyéb országos közút található között 2,8%-kal nőtt az országos közutak hossza. A megye jelentősebb közlekedési hálózatának fejlesztései közül kiemelkedő jelentőségű lesz az elkövetkező években az M3 autópálya folytatásaként megjelenő Nagykálló-Vásárosnamény közötti gyorsforgalmi út szakaszának kiépítése, valamint a 49. sz. főközlekedési út fejlesztése, amely Romániával hivatott javítani a transzverzális kapcsolatokat. 22

23 Vasúti megközelíthetőség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi felének (a 100-as vasútvonalnak köszönhetően) alapvetően kedvezőbb a vasúti megközelíthetősége. A Mátészalkai kistérséget nem érinti a Budapest-Záhony között futó 100-as vasútvonal, amely TEN hálózati elem. A kistérség közvetlen vasúti összekötetései: - Debrecen-Nyíradony-Nyírbátor-Mátészalka, - Nyíregyháza-Nagykállóval-Máriapócs-Nyírbátor-Mátészalka, - Mátészalka-Fehérgyarmat-Zajta, - Mátészalka-Kocsord-Győrtelek-Porcsalma-Csenger (2010-ben megszűnt) - Záhony-Mándok-Vásárosnamény-Mátészalka, - Mátészalka-Nagyecsed-Nagykároly (Románia), - továbbá a kistérség északi települése, Vaja érintkezik Nyíregyháza-Baktalórántháza- Vásárosnamény vasútvonallal. Mint látható, a Mátészalkai kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye viszonylatában kifejezetten kiterjedt vasúthálózattal rendelkezik, ahol egyfajta vasúti csomópontként is működik. A kistérség településeinek 42%-án van vasúti megállóhely. 3. térkép: A Mátészalkai kistérséget érintő vasúthálózati elemek Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területrendezési Terve, 2009 Közúti megközelíthetőség A közúti elérhetőség tekintetében a Mátészalkai kistérség kifejezetten jó közlekedésföldrajzi adottságokkal rendelkezik megyei szinten. A kistérségen több megyei jelentőségű két és három számjegyű közút halad át, továbbá a jelenleg folyamatban lévő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében zajló autópálya építés is érinti. A kistérségen 23

24 halad át a 49. számú közút, amely Csengersimát és a megye egyik legjelentősebb közlekedési folyosóját, a 41. számú közutat köti össze. A 49. számú közút Rohod községnél torkollik a 41. számú közútba. A kistérség másik jelentős közlekedési folyosója a 471. számú közút, amely Debrecen-Nyíradony-Nyírbátror-Mátészalka városokat köti össze. A 471. számú közútnak köszönhetően a kistérségnek közvetlen közlekedési kapcsolata az Észak-alföldi régió központjával. Debrecennel. A 49. számú főközlekedési út által érintett települések a kistérségben: Vaja, Őr, Jármi, Mátészalka, Kocsord, Győrtelek, Ököritófülpös. A 471. számú főközlekedési út által érintett települések: Nyírmeggyes, Mátészalka. A jelenleg épülő M3-as autópálya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét érintő szakasza áthalad a kistérségen Őr és Jármi községek között. Jelenleg épül az M3 Nagykálló-Vásárosnamény szakasza, melynek következő üteme a Vásárosnamény-Barabás szakasz. Az autópálya építésnek köszönhetően a kistérség közvetlen autópálya kapcsolattal rendelkezik, amely csökkenti a főváros, illetve az ukrán határ elérési idejét. Két jelentősebb közlekedésfejlesztési beruházás megvalósulása várható a közel jövőben, amely érinti a kistérséget: Az M49 számú gyorsforgalmi út megépítése Csengersima és az M3-as között. Ezáltal nagymértékben csökkenne a 49-es út mentén elhelyezkedő települések átmenő forgalma, és tovább javulna a kistérség megközelíthetősége. Az M3-as autópálya szakaszának építése közvetlenül érinti a kistérséget. Az újabb szakasz kiépítésének első üteme Nagykálló-Vásárosnamény között készül el. A területszerzési eljárás és régészeti feltárás 2008 nyarán kezdődött meg. Az építési munkálatok 2010-ben indulnak, a Mátészalka közelébe érő autópályarésznek december 15-éig kell elkészülnie a tervek szerint. 1. táblázat: A Mátészalkai kistérség elérhetősége idő és távolság alapján, 2009 távolság idő Megyeszékhely (Nyíregyháza) 57,89 km 61,45 perc Régióközpont (Debrecen) 78,1 km 84,84 perc Budapest 284,6 km 198,42 perc Forrás: Geotex Kft. 24

25 4. térkép: A Mátészalkai kistérség közúti elérhetősége Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területrendezési Terve, 2009 Légiközlekedés A Mátészalkai kistérség nem rendelkezik közvetlen légi elérhetőséggel, a legközelebbi repülőtér Nyíregyházán található. A Nyíregyházi repülőtér a nemzetközi forgalom szamara nyitott, határterülettel és határtérségi illetékességgel rendelkezik. Típusa: nyilvános, ideiglenes határnyitású repülőtér. A reptéren a közforgalmon kívül repülőgép-vezetők részére gyakorlati oktatás, legi taxi, legi reklám, szúnyogirtási es legi sport tevékenység folyik. A reptéren két pálya használható, egy 1000m x 20 m szilárd burkolatú pálya a kiszolgáló guruló utakkal, es egy 1000m x 30 m szeles füves pálya. Fehérgyarmaton szinten van repülőtér, de jelenleg nem üzemel. A megyei területrendezési terv szerint legalább középtávon indokolt, hogy a Nyíregyházi repülőtér III-as kategóriába (regionális) kerüljön, az OTrT -ben szabályozott II.es kategória helyett. A szerkezeti terv néhány esetben kisebb repülőterek, illetve leszállóhelyek kialakítását is előirányozza, elsősorban Záhony, Fehérgyarmat, Csenger, Nagykálló térségében. Ezek a leszállóhelyek sportrepülési és magán (üzleti) célokat szolgálhatnak. A Debreceni repülőtér kb. 45 percen belül elérhető Mátészalkáról a 471. úton. A Debreceni repülőtér Kelet-Magyarország legfontosabb és egyben legnagyobb forgalmú repülőtere, mely Magyarország öt nemzetközi repülőterének egyike; a Ferihegyi repülőtér után a második legforgalmasabb. Forgalmának szinte egészét az ide érkező és induló charter járatok adják. Területén folyamatos orvosi és légi mentőszolgálat működik. 25

26 Összegzés Összességében elmondható, hogy a Mátészalkai kistérség elérhetősége relatíve kedvező. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vasúthálózatában meghatározó szerepet játszik, több megyei jelentőségű közlekedési folyosó szeli át. Országos szintű úthálózati elemekkel azonban nincs közvetlen kapcsolata. Az M3 autópálya felépülésével a kistérség közlekedési feltárása jelentős mértékben fog javulni. 2. táblázat: A Mátészalkai kistérség településeinek elérhetősége Van közvetlen vasúti kapcsolata Van közvetlen kapcsolata autópályával (nyomvonal szerint) Van közvetlen kapcsolata első rendű főúttal Van közvetlen kapcsolata másod rendű főúttal Van közvetlen kapcsolata harmadrendű főúttal Van közvetlen kapcsolata negyedrendű főúttal Elérhetőség kistérségi központ (km) 1 Fábiánháza x 13,17 2 Fülpösdaróc x 16,12 3 Géberjén x 14,15 4 Győrtelek x x 11,57 5 Hodász x 13,3 6 Jármi x x 6,48 7 Kántorjánosi x 17,72 8 Kocsord x x 6,32 9 Mátészalka x x - 10 Mérk x 20,39 11 Nagydobos x x 12,18 12 Nagyecsed x x 13,67 13 Nyírcsaholy x x 6,08 14 Nyírkáta x 13,07 15 Nyírmeggyes x x 6,76 16 Nyírparasznya x 11,88 17 Ököritófülpös x x 6,17 18 Ópályi x x 17,01 19 Őr x x 12,39 20 Papos x x 8,06 21 Rápolt x 20,48 22 Szamoskér x 21,56 23 Szamosszeg x 17,2 24 Tiborszállás x x 21,02 25 Vaja x x 16,13 26 Vállalj 22,54 Forrás: TEIR adatai alapján saját szerkesztés 26

27 1.5 A kistérség településszerkezete A Mátészalkai kistérség összterülete 625 km², Szabolcs-Szatmár-Bereg megye harmadik legnagyobb területű kistérsége. A lakónépesség száma közel 65 ezer fő, a megye második legnépesebb és a Fehérgyarmati kistérséget követően a legtöbb települést magában foglaló kistérsége. A Mátészalkai kistérséget 26 település alkotja: 3. táblázat: A Mátészalkai kistérség települései Település Lakónépesség az 2008.év végén (fő) Fábiánháza Fülpösdaróc 330 Géberjén 546 Győrtelek Hodász Jármi Kántorjánosi Kocsord Mátészalka Mérk Nagydobos Nagyecsed Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznya 970 Ópályi Ököritófülpös Őr Papos 837 Rápolt 146 Szamoskér 426 Szamosszeg Tiborszállás Vaja Vállaj 867 Mátészalkai kistérség összesen Forrás: KSH A kistérség központja Mátészalka, mely a megye második legnagyobb népességű települése, ezen kívül városi ranggal bír még Nagyecsed és évtől Vaja. A kistérség urbanizációs szintje 42,44%, amely elsősorban Mátészalka magas lakosságszámából adódóik. A térség népsűrűsége 103,2 fő/km², magasabb a megyei és a regionális átlagnál, de alacsonyabb az országosnál (108 fő/km²). Népesség 47,7%-a él 120 fő/km 2 27

28 feletti településen, így az OECD besorolás szerint alapvetően vidéki térségnek minősül. A kistérségre nem jellemző az aprófalvas településszerkezet, mindössze három település lakosságszáma 500 fő és 4 település 1000 fő alatti. Nagyecsed lélekszáma haladja meg az 5000 fős, Mátészalkáé pedig a 15 ezret. A kistérség települései között a fő közötti, valamint az fő közötti településkategória a legelterjedtebb. Kistérség 4. táblázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeinek településhálózati jellemzői, 2008 Települé s Ebből: város Városi népesség aránya 499 A települések száma népességnagyságkategóriák szerint Terü let, km 2 Népsűrűség, fő/km 2 A 120 feletti népsűrűsé gű települése ken lakók aránya, % Baktalórántházai ,8 26,4 Csengeri ,0 36,2 Fehérgyarmati ,5 21,8 Ibrány Nagyhalászi ,9 23,6 Kisvárdai ,5 43,5 Mátészalkai , ,2 47,7 Nagykállói ,0 22,6 Nyírbátori ,5 28,8 Nyíregyházai ,2 87,5 Tiszavasvári ,2 Vásárosnaményi ,0 29,6 Záhonyi ,6 61,1 Szabolcs- Szatmár-Bereg megye , ,2 45,2 Észak-alföldi régió , ,7 - Forrás: KSH Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Statisztikai Évkönyv,

29 5. térkép: A Mátészalkai kistérség településeinek megoszlása népességnagyság kategória alapján Forrás: KSH T-Star adati alapján saját szerkesztés A kistérségben három mikrotérség található, amely a három város körül alakult ki. Mátészalka funkcióelátottságából és a térségben betöltött történelmi tradícióiból eredően funkcionális központja az egész kistérségnek, szolgáltatáskoncentrációja kifejezetten magas, ebből eredően hatékonyan ellátja feladatait a településhálózatban. Nagyecsed fiatal város, földrajzi elhelyezkedéséből adódóan az öt szomszédos település számára teremt vonzásközpontot. Városi funkciói hiányosak, azonban több olyan közszolgáltatást koncentrál, amelyek fokozzák a településhálózatban betöltött szerepét. Vaja Szabolcs- Szatmár-Bereg megye egyik legfiatalabb és legalacsonyabb népességű városa, a városi rangot 2009-ben szerezte meg. Városi funkcióinak erősítése érdekében jelenleg több fejlesztés megvalósítása zajlik. A település turisztikai és gazdasági szempontból (iparterületek, turisztikai attrakciók) jelentős potenciállal rendelkezik, térszervező erejét elsősorban ennek köszönheti. 29

30 6. térkép: A Mátészalkai kistérség mikrotérségei Forrás: Saját szerkesztés 30

31 2. A GAZDASÁGI SZERKEZET ELEMZÉSE Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az egy főre jutó GDP az Európai Uniós átlag mindössze 33,5%-a, még az országos átlag 53,5%-a. Az egy főre jutó GDP alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nógrád megye a két sereghajtó. Az Észak-alföldi régió szintén az utolsó helyen szerepel ebben a tekintetben. A GDP folyamatos növekedést mutat, de országos százalékban 2000 óta csökkent, vagyis a megye gazdasági fejlődésének üteme tartósan lelassult. A befektetés ösztönzési koncepció helyzetfeltáró munkarészének egyik legfajsúlyosabb része a gazdasági szerkezet elemzése, mivel ebbel az adatfeldolgozásból származik a legtöbb információ, amely a stratégia elkészítésének alapjául szolgálhat. 2.1 Ágazati szerkezet A vállalkozások és a foglalkoztatottak összevont nemzetgazdasági és nemzetgazdasági szerinti bontásából ismerhetjük meg az egyes területi egységek gazdaságának ágazati szerkezetét, vagyis a Mátészalkai kistérség gazdaságának ágazati vizsgálatát ennek a két területnek az elemzésével végezzük el. A legnagyobb bruttó hozzáadott értéket a gazdasági ágak közül a szolgáltatok könyvelhetik magukénak. Magyarországon 2007-ben a GDP 66,2%-a származott szolgáltató a szektorból, az iparból 29,8%, az agrárszektorból pedig mindössze 3,9%. Ez alapján elmondhatjuk, hogy a tercier szektor a legjövedelmezőbb, míg a primer rendelkezik a legalacsonyabb GDP hozzájárulással. Az Észak-alföldi régióban, amely hagyományosan Magyarország tradicionális mezőgazdasági térségei közé tartozik, a GDP mindössze 8,4%-a származik a mezőgazdaságból, amely az országos átlag fölötti. Az ipari szektor teljesítménye (29,6%) megegyezik az országos átlaggal. A szolgáltató szektor 61,9%-ban részesedik a bruttó hozzáadott értékből, amely az országos szint alatti. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye tekintetében az agrár szektor bruttó hozzáadott értéke 8,2%-os, országos átlag fölötti. Az ipar 28,2%-os GDP hozzájárulást produkált 2007-ben, amely az országos és a régiós átlag alatti. A szolgáltató szektor 63,5%-ban van jelen. Összességében a megye ágazati szerkezete a régiós szerkezethez hasonló. 31

32 5. táblázat: Bruttó hozzáadott érték a gazdasági ágak főbb csoportjai szerint Magyarország régióiban, 2007 [folyó alapáron, millió Ft] Mezőgazdaság, Megye, főváros, vad-, erdő-, régió halgazdálkodás Ipar Építőipar Szolgáltatások Összesen Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár Bereg Dél-Alföld Magyarország Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyv, 2009 A bruttó hozzáadott érték kistérségi szintű vizsgálatára nem állnak rendelkezésre adatok. Az összehasonlító vizsgálatok során Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségei regisztrált vállalkozásainak összevont nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlását elemezzük elsőként, amelyhez az alábbi táblázat összesíti a legfontosabb adatokat. 6. táblázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeinek ágazati megoszlása összevont nemzetgazdasági ágak szerint a vállalkozások tevékenysége alapján, 2008 Kistérség Regisztrált vállalkozások száma ipar, mezőgazdaság építőipar szolgáltatás összesen ágban ebből: társas ezer lakosra Baktalórántházai Csengeri Fehérgyarmati Ibrány Nagyhalászi Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Nyíregyházai Tiszavasvári Vásárosnaményi Záhonyi Szabolcs-Szatmár- Bereg megye összesen Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Statisztikai Évkönyv 32

33 A regisztrált vállalkozások megoszlása alapján megállapítható, hogy a megyében a Baktalórántházi, Csenger és Fehérgyarmati kistérségekben kiugróan magas, 80% fölötti a mezőgazdasági vállalkozások száma. A negyedik legmagasabb értéket a Mátészalkai kistérség könyvelheti el, vagyis ágazati szerkezet szerint a mezőgazdaság dominanciája jellemzi a kistérséget. A legalacsonyabb a Nyíregyházai kistérségben az agrár vállalkozások aránya. (Meg kell jegyezni, hogy a regisztrált vállalkozások aránya torz képet mutat, mivel az agrárágazat felülreprezentáltsága kiugró. Ennek oka, hogy az őstermelői réteg rendkívül széleskörű és a KSH felmérései hozzászámítják mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozásokhoz.) 2. ábra: A regisztrált vállalkozások megoszlása összevont nemzetgazdasági ágak szerint, % 95% 90% 85% 80% 75% 70% 65% 60% 55% 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% szolgáltatás ipar, építőipar mezőgazdaság Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Záhonyi Vásárosnaményi Tiszavasvári Nyíregyházai Nyírbátori Nagykállói Mátészalkai Kisvárdai Ibrány Nagyhalászi Fehérgyarmati Csengeri Baktalórántházai Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Statisztikai Évkönyv A működő vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása már jóval reálisabb állapotot tükröz. A primer szektorba tartozó működő vállalkozások aránya 7,4%, amely magasabb a megyei átlagnál. Az ipari szektroban működő vállalkozások aránya közel 19%, amelyből 10%-ot képviselnek az építőiparban működő vállalkozások. Az ipari szektroban működő vállalkozások aránya szintén magasabb a megyei átlagnál. A szolgáltató szektorba tartozik a vállalkozások 73%-a. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeiben a primer szektor aránya a Nyíregyházai és a Kisvárdai kistérségben a legalacsonyabb. 10% fölötti a mezőgazdaságban működő vállalkozások aránya a Nagykállói, a Baktalórántházai, a Fehérgyarmati és a Csengeri kistérségekben. A Mátészalkai kistérségben az agrár ágazat 6,7%-os, amely magasabb a megyei átlagnál. Az ipari szektor aránya kifejezetten magas, 20% fölötti a Nagykállói, az Ibrány-Nagyhalászi kistérsgekben, a legalacsonyabb a Záhonyi és a Kisvárdai kistérségben. A Mátészalkai kistérségben az ipari szektorban működő vállalkozások aránya 18,9%, amely magasnak tekinthető, 2%-kal meghaladja a megyei átlagot. Minden kistérségben a szolgáltató ágazat domináns. A legmagasabb 80% fölötti az aránya a Kisvárdai, a Nyíregyházai és a Záhonyi kistérségekben, a legalacsonyabb, 70% alatti a Baktalórántházi, a Csengeri, az Ibrány-Nagyhalászi és a Nagykállói 33

34 kistérségekben. A Mátészalkai kistérségben 74,4%-os a szolgáltató szektorban működő vállalkozások aránya, amely középértéket képvisel megyei szinten. 7. táblázat: A működő vállalkozások megoszlása összevont nemzetgazdasági ágak szerint, 2008 A primer szektorban működő vállalkozások A szekunder szektorban működő vállalkozások A tercier szektorban működő vállalkozások A működő vállalkozások száma összesen száma aránya száma aránya száma aránya Baktalórántházai , , ,9 983 Csengeri 79 17, , ,5 456 Fehérgyarmati , , , Ibrány- Nagyhalászi 109 7, , , Kisvárdai 112 5, , , Mátészalkai 167 6, , , Nagykállói 187 9, , , Nyírbátori 156 9, , , Nyíregyházai 291 2, , , Tiszavasvári 107 7, , , Vásárosnaményi 76 6, , , Záhonyi 46 7, , ,4 601 Szabolcs- Szatmár-Bereg megye , , , Forrás: KSH T-Star A gazdaság ágazati teljesítmény mutatói közé tartoznak a nemzetgazdasági ágazatok foglalkoztatottsággal kapcsolatos mutatói. Magyarországon az agrárszektor mindössze a munkavállalók 3%-át foglalkoztatja, az ipari ágazat közel 30%-ban veszi ki a részét a foglalkoztatásból. A szolgáltató ágazatnál realizálódik a foglalkoztatottak döntő súlya. Az Észak-alföldi régióban a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya közel 5%-os, vagyis magasabb az országos átlagnál az agrárszektor szerepe a régióban foglalkoztatási szempontból. Az ipar részesedése a foglalkoztatásban regionális szinten 31,5% és 63,5%-os a szolgáltató szektor esetében. A évi adatok szerint megyei szinten agrár szektorban dolgozók aránya mindössze 3,8%, kevesebb, mint a régióban. Az ipari foglalkoztattak aránya 31,4% Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a szolgáltató szektor pedig a foglalkoztatottak 64,8%-át alkalmazza. A foglalkoztatott szerkezet megoszlására népszámlálási adatok állnak kizárólag rendelkezésre kistérségi szinten. Az agrárágazatban foglalkoztatottak aránya 8% a Mátészalkai kistérségben, vagyis az agárszektorban működő vállalkozások és a vállalkozások által foglalkoztatottak aránya megegyezik. Az ipari szektor foglalkoztatási potenciálja 34%, vagyis közel kétszer akkora, mint az ágazatban működő vállalkozások száma. Az építőipar azonban mindössze 4%-át foglalkoztatja a munkavállalóknak, 34

35 ellentétben a vállalkozások 10%-a tartozik ehhez a nemzetgazdasági ághoz. A szolgáltatási ágazatban a munkavállalók 42%-a koncentrálódik. A szolgáltató szektoron belül kiemelkedik a kereskedelemben, egészségügy/szociális ellátásban és pénzügyi tevékenységben foglalkoztatottak száma. 3. ábra: A foglalkoztatottak aránya nemzetgazdasági ágak szerint, a Mátészalkai kistérségben, % 13% 8% 30% Forrás: KSH Népszámlálás % Kereskedelem, javításban 4% 2% 11% Közigazgatás, védelem,kötelező társadalombiztosítás Mezőgazdaság, vadgazdálkodás,erdőgazdálkodás, halászatban Pénzügyi tevékenységben Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban Szállítás, raktározás, posta, távközlésben Egészségügyi, szociális ellátásban Egyéb közösségi, személyi szolgáltatásban Építőiparban Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatásban Az iparban (bányászat, feldolgozóipar, villamos energia-, gáz-, gőz-, vízellátás) Az oktatásban 7% 1% 2% 8% 35

36 8. táblázat: A foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint az Észak-alföldi régióban, 2008 Megye, főváros, régió Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Ipar Ebből: feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározá s, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügylet ek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatá s, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen Foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint Foglalkoztatottak átlagkeresete nemzetgazdasági ágak szerint Hajdú-Bihar Jász-Nagykun Szolnok Szabolcs Szatmár-Bereg Észak-Alföld Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun Szolnok Szabolcs- Szatmár-Bereg Észak-Alföld Összesen Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyv,

37 2.2 A gazdasági ágazatok teljesítőképessége Primer szektor A megye gazdaságában lényeges szerepet tölt be a mezőgazdaság, ahogyan azt mind a GDP gazdasági ágak szerinti megoszlása (a mezőgazdaság hozzájárulása 6,6% Sz.-Sz.- B. megyében, 3,3% országosan), mind a mezőgazdasági tevékenységet folytató népesség magas aránya (11,2 % az országosból), mind a működő vállalkozások gazdasági ágak szerinti megoszlása is tükrözi. A megyében működő vállalkozások 8,6%- a a fő tevékenysége alapján mezőgazdasági, erdőgazdálkodási besorolású, míg országosan ez az arány csak 4,5%. A mezőgazdasági besorolású egyéni vállalkozások száma országosan a második legmagasabb (2.398). A megye 623 ezer hektárnyi területének 81%-a termőterület. A mezőgazdasági terület 393 ezer hektár, melynek átlagos aranykorona értéke azonban elmarad az országostól, a megyék között itt a legalacsonyabb (Sz.-Sz.-B. megye: 12,31 AK, országos átlag: 18,15 AK). A megye mezőgazdaságának termelési viszonyai korszerűtlenek, birtokszerkezete rendkívüli mértékben elaprózott, az elaprózottság mértéke lényegesen meghaladja minden más megye. Az egy gazdaságra jutó földterület a gazdálkodó szervezetek estében 396 ha, ami az országos átlagnak alig több mint fele, az egyéni gazdaságok esetében 2,9 ha, az országos átlag 90%-a. Az éghajlat számos növénykultúra termelésére kiváló lehetőségeket nyújt, így alakultak ki a megye tradicionális, jellegzetes termékei (pl. szabolcsi alma, nyírségi burgonya, dohány, napraforgó, szatmári szilva), amelyek termőhelyi körzeteiben speciális szakismeret halmozódott fel. A megye mezőgazdasági földterületének megoszlására jellemző, hogy kiugróan magas a gyümölcsös aránya. A megye adja az ország összes gyümölcstermelésének több mint egyharmadát. A Mátészalkai kistérség területfejlesztési koncepciója alapján részletes képet kapunk a kistérség mezőgazdaságáról. A primer szektorra jellemző fontosabb, térség-specifikus vonások a következők: A mátészalkai kistérség mezőgazdasági potenciálja, részben természeti adottságai (talaj gyengeségei, belvíz, kevesebb napsütéses óra, korai és késői fagyok), részben termékszerkezete miatt alacsony. A talaj minősége összességében gyenge, melynek következtében a szántóföldi művelés versenyképessége alacsonyabb. A KSH által végzett Általános Mezőgazdasági Összeírás adatai szerint a Mátészalkai kistérségben a megye mezőgazdasági területének a 11,6%-a, termőterületének pedig 11,1%-a található. A legnagyobb mezőgazdasági, illetve termőterülettel a térség két városa, Mátészalka és Nagyecsed rendelkezik. 37

38 A mezőgazdasági terület a szántó, szántóként használt kert, konyhakert, szőlő, gyümölcsös, gyep együttes területe. A kistérségben a mezőgazdasági területek döntő hányada szántó, s szántóként használt kert (74,6%), emellett meghatározó még az erdők (12,6%), a gyümölcsösök (7,67%) és a gyep (3,9%) területek kiterjedése. Az erdőterületek aránya alacsony, a kistérségben a földeknek alig 12,6%-át borítja erdő, szemben az országos 23,1%-kal, de a megyei erdősültségi értéknek (23,9%) is alig éri el a felét a kistérség. A szántó művelési ágú mezőgazdasági terület átlagos aranykorona értéke alacsony (13 AK). A 19 AK/ha érték alatti szántóval rendelkező települések aránya 88,46%, a 12 AK/ha érték alatti szántóval rendelkező települések részaránya pedig 38,46%. Nem éri el a 10 AK/ha értéket a szántóterület minősége Fábiánháza, Jármi, Nyírkáta, Nyírparasznya, Őr, Papos (3,64%) és Vaja településeken. Ezekre az adottságokra versenyképes, árutermelő szántóföldi termelés nem építhető, ellentétben a szántók és az elaprózott birtokok nagy száma jelzi a mezőgazdaság szociális jellegét. Jellemzően elaprózott a birtokszerkezet. A korábban működő nagykiterjedésű TSZ-ek bezártak, minimális az együttműködés a termelők között. Jellemző a tőkeszegénység, nincs elegendő forrás a fejlesztésekre. A kistérség mezőgazdaságában dominál a szociális gazdaság, a versenyképes, piaci méreteket elérő, árutermelő gazdaságok száma alacsony. Az állattenyésztés a kistérség agrárgazdaságának erős szektora, annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben sokat veszített jelentőségéből. A kistérség a megye állatállományának (szarvasmarhából és sertésből is) valamivel több, mint 11,2%-át képviseli. Híres a vállaji sváb sonka. A kistérség specialitása korábban a juhtartás volt, jelenleg a megyei állománynak csupán 9,9%-át adja. Számottevő szarvasmarhaállomány Mátészalkán és Szamosszegen van. A sertésállomány Nagyecseden és Mátészalkán kiemelkedően magas, jelentős állománnyal rendelkezik még Fábiánháza, Kocsord, Mérk, Nyírcsaholy, Ópályi, Szamosszeg, Vállaj. A lótenyésztés Nagyecseden a legjellemzőbb, a településen nagy hagyománya van a lovas kultúrának; a térségben minden negyedik ló Nagyecseden található. A juhtenyésztés arányaiban alacsony, Jármi, Kántorjánosi, Nagydobos, Nyírkáta és Szamoskér településeken található 1000 juhot meghaladó állomány. Ellenben a tyúkfélék tenyésztése igen jelentős Fábiánháza a kistérség egyik baromfitenyésztési központja. Ezen kívül Őr, Mátészalka, Nagyecsed, Vaja, Nyírcsaholy, Mérk és Nyírmeggyes rendelkezik egyedet meghaladó állatállománnyal. Az agrárszektor működését segítő Termelői Csoportok kifejezetten nagy számban működnek a kistérségben, azonban Termelő és Értékesítő Szövetkezet Demecserben és Csengerben van a legközelebb. A Mátészalkai kistérségben működő Termelői Csoportok fő profilja a következő. 38

39 TCS neve Valentin-TÉSZ 2002 Zöldség, Gyümölcstermelők Értékesítő Szövetkezete Gyümölcs Unió Gyümölcstermelők Értékesítő Szövetkezete GREEN STAR TEAM Zöldség- és Gyümölcstermelői Értékesítő Kft. (GREEN STAR TEAM Kft.) TCS azonosító Székhely 41 Kocsord 48 Nyírmeggyes 114 Őr Fő tevékenységek alma, szilva, meggy, uborka, paprika, káposzta, karfiol meggy, alma, körte, feketeszeder, szilva, köszméte, barack, cseresznye, ribizli, dinnye, bodza, uborka, paprika, káposzta paradicsom, alma, meggy, uborka, paprika egyéb zöldség, szilva A legjelentősebb agrár és élelmiszeripari vállalkozások a kistérségben Parmen Konzervipari Zrt. (Nyírmeggyes) Az ERKER -96 Termelési és Kereskedelmi Részvénytársaság december 31-én alakult. A április 03-i Cégbírósági végzés alapján névváltozás történt a vállalkozásnál, PARMEN KONZERVIPARI ZRT. néven folytatja a cég a tevékenységét ettől az időponttól. Tevékenységi köre: gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, felvásárlás és forgalmazás. Az átlagos statisztikai létszám 2009-ben: 187 fő. Mátészalkai Sütőipari Kft. (Mátészalka) A Mátészalkai Sütőipari Kft. a térség egyik meghatározó sütőipari cége. Telephelyein 1953-óta működött sütőipari vállalat, amelyet többször átalakítottak, átszerveztek. A jelenlegi tulajdonosok 2005-ben vásárolták meg a kft. üzletrészeit és működtetik a céget. A vállalkozás termékei Északkelet-Magyarország számos kereskedelmi egységében megtalálhatóak. Négy sütőüzemében közel 30 különféle kenyeret és 150 féle péksüteményt gyártanak. Rendelkezik három saját tulajdonú sütőipari szakbolttal is, ahol közvetlenül értékesítik termékeit. Főtevékenysége: kenyér, friss pékáru gyártása; egyéb tevékenységek: péksütemények, finom pékáruk és leveles tészták előállítása, nagy- és kiskereskedelme. Az átlagos állományi létszám 120 fő. MANTAR KFT. (Vaja) Az egri székhelyű Mantar Kft az 1990-es esztendőben hozta létre telephelyét Vaján, ahol éti csiga felvásárlása és feldolgozása folyik. A Kft. eleinte csak idénymunkát kínált, majd 1996-ban profilbővítést hajtott végre, aminek következtében lehetővé vált az egész éves foglalkoztatás. A feldolgozott éticsiga franciaországi értékesítésre kerül. A csigaszezont követően savanyúságokat készítenek. Foglalkoztatotti létszám: 90 fő, akik közül 76-an a környező településről járnak be dolgozni. A savanyúságkonzerv 52%-a németországi, 15%-a belföldi értékesítésre kerül. 39

40 Öcsi Hús Húsipari Termelő és Kereskedelmi Rt. (Mátészalka) Az Öcsi Hús ZRt. Egy családi tulajdonban lévő zártkörű részvénytársaság, amely 1993 márciusától üzemel. A részvénytársaság sertés-, marha- és baromfihús feldolgozásával és kereskedelmével foglalkozik. Évente 2400 tonna készterméket állít elő, ami 30 féle termékből áll. Az Rt. Családi vállalkozásként működik, mintegy 47 fő 1 műszakos foglalkoztatásával 1200 négyzetméteren ben technológiai fejlesztést hajtott végre az üzem a pácolás terén, 2003-ban megszerezte az EU bélyegzőt, mellyel jogosulttá vált az Európai Unió tagállamaiba történő beszállításra ben és 2006-ban is fejlesztéseket hajtott végre előbb a füstölés, hőkezelés, majd a csomagolás tekintetében. Vajai Zöldség-gyümölcs Kft. (Vaja) Az alakulás dátuma Főtevékenysége: almasűrítmény és egyéb gyümölcs- és zöldségsűrítmény gyártása, értékesítése. A évi átlagos statisztikai létszám 34 fő. Inter Team Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft (Nagyecsed, Mátészalka) Az INTER-TRAM KFT-t magánszemélyek alapították évben. A tevékenység megkezdését követően 1994-ben jelentős bővítésre került sor. A Nagyecseden működő, felszámolás alatt álló Rákóczi Mg. Tsz. eszközállományát megvásárolták, 1996-ban tovább bővült a Kft, az orvosi eszköz- és műszergyártó üzem megvásárlásával évtől fő tevékenysége a mezőgazdaság, évben megvásárlásra került a Mátészalka területén felszámolás alatt álló VEGA FOOD FA" Kft. Ezen a telephelyen kerül sor a biodiesel üzem kialakítására. A társaságból június 2-án kivált új cég az INTER AGRÁRIUM KFT, melynek fő tevékenysége a mezőgazdaság és állattenyésztés. Létszámadatok: teljes munkaidős fizikai létszám 21 fő, teljes munkaidős szellemi létszám 7 fő, nem teljes munkaidős fizikai létszám 4 fő, nem teljes munkaidős szellemi létszám4 fő. NOBILIS Első Hazai Élelmiszer feldolgozó és Kereskedelmi Zrt. (Mátészalka) Alakulásának időpontja: Fő tevékenysége: egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, - tartósítás. Átlagos statisztikai létszám: fizikai 19 fő, nem fizikai 12 fő. FLEKNI KFT (Mérk) A vállalkozás 1993-ban kezdte meg a tevékenységét. A társaság 1997-ben nyúlhizlaló telepet hozott létre szeptemberében további 4 istállóval bővült a telep, így jelenleg 8 istállóban folyik a nyúltenyésztés. Az átlagos állományi létszám évben 12 fő volt. 40

41 Szekunder szektor A kistérség jelentős ipari hagyományokkal rendelkezik, bár az elmúlt évtizedben nem történt jelentős ipari szerkezetváltás a térségben. Az ipari tevékenység súlya magasabb az országos átlagnál a kistérségben. Öt jellemző ipari ágazat alakult ki: építőipar, gépés műszergyártás, élelmiszeripar, könnyűipar és a fa-, papíripar, bútorgyártás. A kistérségben ipar elsősorban Mátészalkán van, jellemzően telepített ipar. A telepített ipari üzemek jelentős része azonban bezárt, így az ipar összességében is visszaesett a termelés és a foglalkoztatás tekintetében. Mátészalkán az ipari tevékenységek között az optikai műszerek és alkatrészek gyártása, a finommechanika (az egykori Magyar Optikai Művek szétválásával létrejött Carl Zeiss Hungária Optikai Kft., HOYA Szemüveglencse Gyártó Rt., MOM Vízméréstechnikai Kft., Buchmann-MOM Kft.), a bútorgyártás és a fémfeldolgozás dominál. Az optomechatronikai ágazatban működnek a kistérség legnagyobb foglalkoztatói. A két legnagyobb ipari foglalkoztató, a Carl Zeiss Kft. és a MOM Vízméréstechnikai Kft., meghatározó szerepet töltenek be a térségben. A kistérségben a mátészalkai bútorgyár két utódvállalata működik. A kistérségben több élelmiszeripari feldolgozó vállalkozás működik még mindig, bár ez a rendszerváltás előtti termelési szintnek már csak töredéke. Konzervgyár, húsüzem, tejgyár, és több alma lé feldolgozó mellett új-típusú termékeket is előállító cégek is működnek (gyümölcsaszalvány, éti csiga feldolgozás). Tőkeerőben, versenyképességben nagy a különbség a külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatok, valamint a mikro- és kisvállalkozások között. Ipari park Mátészalkán, a város 1970-es években kialakított ipari negyedében létesült. A Mátészalka belterületén elhelyezkedő Ipari Park teljesen közművesített telkeket biztosít a magyar és külföldi befektetők zöldmezős" beruházásaihoz. A telephelyek alkalmasak ipari csarnokok, irodák, központi elosztóraktárak és kereskedelmi létesítmények számára. A park teljes területe 78,5457 hektár, a rendelkezésre álló szabad terület 19,4912 hektár. A kialakítható legnagyobb teleknagyság 8 ha. A jelenleg betelepült vállalkozások: Hoya Szemüveglencse Gyártó Magyarország Rt., FLABEG Kft. (a Schott DESAG Hungaria Kft. jogutódja ), MOM Vízméréstechnikai Rt., Carl Zeiss Hungaria Optikai Kft., Sandra Form Euromobili Kft., Sandra Kárpitos Rt., GBH Kft (Planoptik Kft. jogutódja), Bruno Finat Kft., LIEGI Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Szalka Trade Kft., Vircont Kft., K and N Trade Kft. (Citroen szalon), ADREVAX Kft., KOSEK Kft., Hydrothermark Kft., Vikuv- Hydrokomplex Kft., Koncz és Társa Kft. 41

42 A legnagyobb ipari vállalatok a kistérségben 7 Hoya Szemüveglencse Gyártó Magyarország Rt. (Mátészalka) A Hoya vállalatcsoport tevékenysége az információs technológia három nagy területére, illetve a szemüvegoptikára és az általános életstílus fejlesztésére összpontosul. A szemüveg-optikai terület olyan termékek gyártására és értékesítésére koncentrál, melyek az emberek egészségét hivatottak szolgálni. Ilyen például a szemüveglencsék, szemüvegkeretek, kontaktlencsék, orvosi használatra készült műszerek és hallókészülékek. A Hoya 5 szérialencse gyártó egysége közül az egyik Mátészalkán található. Ezen egységek feladata a stratégiai régiók ellátása világszerte. A foglalkoztatottak átlagos létszáma 2009-ben 228 fő volt. Carl Zeiss Vision Hungary Kft. (Mátészalka) A Zeiss 1992-től saját vállalattal van jelen Magyarországon. A Carl Zeiss Hungaria Optikai Kft. Közép-Kelet-Európa legnagyobb szemüveglencse- és távcső-gyártó bázisát építette fel a Mátészalkai Ipari Parkban. A vállalat jelenleg hat divízióban tevékenykedik: szemoptika, mikroszkópok, orvosi műszerek, ipari mérőműszerek, opto-elektronikai rendszerek és félvezetőgyártás. Foglalkoztatási létszám 2009-ben 634 fő volt. MOM Vízméréstechnikai Zrt. (Mátészalka) A MOM Vízméréstechnikai Zrt. Magyarország tradicionálisan piacvezető vállalkozása a víz- és hőmennyiségmérők terén. A termelő tevékenység meghatározó része a mátészalkai központban zajlik, ugyanakkor a részvénytársaság rendelkezik telephelyekkel Miskolcon és Nyíregyházán is. A 200 főt foglalkoztató vállalkozás a lakossági és ipari igényeket a legmagasabb szinten kielégítő tevékenységet végez. Termékeit belföldi és export piacokon egyaránt értékesíti. A vállalat fő profilját a következő termékek és szolgáltatások jelentik: vízmérők, hőmennyiségmérők, rendszertechnika (távleolvasás eszközei), hitelesítő berendezések, mérőműszerek javítása, felújítása, hitelesítése. A foglalkoztatott létszám 2009-ben 152 fő. Flabeg Automotive Kft. (Mátészalka) A Flabeg Társaság egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság, melynek tulajdonosa a Flabeg International GmbH (100%-ban). A tulajdonos neve és székhelye: Flabeg International GmbH Nürnberg. A társaság főtevékenysége közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása. Statisztikai állományi létszám 2008-as 252 főhöz képest csökkenést mutat, 2009-ben 244 fő volt a Vikuv Hydrokomplex Vízkutató és Vízműépítő Kft. (Mátészalka) A Vikuv Hydrokomplex Kft. közel 40 éve folytat vízkútfúrási és mélyépítési tevékenységet. A gazdasági társaság jogelődjei az alábbiak voltak: 7 Az élelmiszeripari vállalkozások nélkül 42

43 Krasznamenti Mg. Termelőszövetkezetek Kútfúró- Vízellátó Önálló Közös Vállalkozása (Alapítás éve: 1969), a VIKUV Vízkutató és Fúró Vállalat Mátészalkai Üzemvezetősége és a VIKUV-HYDROKOMPLEX Vízkutató, Kútfúró és Vízműépítő Kft. (VIKUV RT. tulajdonban). A Kft. üzletrészét a menedzsment a VIKUV RT. MRP szervezettől privatizációs eljárás során kivásárolta és így jelenleg a cég teljes vagyonával magántulajdon. A társaság személyi állománya 60 fő. Impress Vaja Kft. (Vaja) Az Impress Vaja Kft. a hazai jelentős konzervgyárak, illetve az Impress Csoport középeurópai regionális központjaként számos külföldi társüzem egyik vezető beszállítója. A Csoport a világ 21 országában lévő 43 gyárában fős szakembergárdát foglalkoztat. A magyar Kft. 100%-os tulajdonosa a folyamatos növekedésben lévő, az innovációt stratégiai fontosságának megfelelően kezelő Impress BV. A vállalkozás főbb tevékenységi területei közé tartozik a csomagolóanyagok, fémipari csomagolóanyagok, konzervdobozok gyártása. A szervezet 150 fős átlagos létszámával Szabolcs-Szatmár Bereg megye egyik jelentős és stabil munkáltatója. A vállalton belül alkalmazott munkaerő mintegy 16%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Mátészalkai Szerelvénygyártó Kft. (Mátészalka) A Kft. szerelvényezéshez gyárt anyagokat, főbb termékei a szelepek, gömbcsapok, ipari csővezetékekés egyéb szerelvények évben az átlagos statisztikai létszám 67 fő volt, melyből 41 fő fizikai, 26 fő szellemi foglalkoztatott. Bútorgyárak (Mátészalka) Az anyacég 1994-ben alakult meg, az 1952 óta működő Szatmár Bútorgyár utódjaként. Székhelye Mátészalkán van. A cég 100 %- ban magyar tulajdonú és önfinanszírozó. A Sandra Csoport vezetősége 2004 elején úgy döntött, hogy különválasztja a lakossági bútorok, iroda- és vállalkozás jellegű bútorok gyártását és kereskedelmét. Ezért létre hozta leányvállalatát, melynek fő tevékenységei között szerepel a belsőépítészeti munkák tervezése, generál kivitelezése, valamint a bútorok nagy- és kiskereskedelme. A Sandra cégcsoport tagjai: Sandra Form Kft., Szatmár Bútorgyár Kft., Sandra Design Kft. (kárpitos bútor), BBS Trend Kft. (bútorgyártás), CasSandra Budapest Kft. (stílbútor), Sandra Metál Kft. (szerelvények). A Sandra Bútorgyár Kft évi átlagos statisztikai állományi létszáma 26 fő volt, melyből 5 fő szellemi, 21 fő fizikai foglalkoztatott. A Sandra Form Euromobili Bútoripari Kft. által foglalkoztatottak létszáma az elmúlt üzleti évben 19 fő volt, melyből 5 szellemi és 14 fő fizikai foglalkozatott volt. Vállalatcsoport Sandra Design Kft. tagja rendelkezik a legnagyobb állományi létszámmal ben a foglalkoztatottak létszáma 88 fő volt. 43

44 Tercier szektor A kereskedelem és a szolgáltatás mennyiségben és minőségben Mátészalkára koncentrálódik a kistérség területén. A multinacionális kereskedelmi áruházláncok 2006 után jelentek meg meg a kistérség területén. A településeken Mátészalka kivételével a kiskereskedelmi üzletek jellemzőek. Nagyon sok magánvállalkozás a kistelepüléseken a kereskedelem területén működik, még a legkisebb településeken is általában több kereskedelmi egység van (leginkább élelmiszerüzlet). A kis, magánkézben lévő üzletek között éles a piaci verseny. Megyei szinten a Nyíregyházai kistérség után a Mátészalkai kistérségben működik a legtöbb kiskereskedelmi üzlet. Az élelmiszerüzletek, áruházak aránya eléri a 60%-ot, amely néhány százalékponttal alacsonyabb a megyei átlagnál. A ruházati üzletek aránya megegyezik a megyei átlaggal. A kiskereskedelmi üzletek összetétele alapvetően kedvezőbb és változatosabb képet mutat a többi rurális kistérségnél. 9. ábra: A kiskereskedelmi üzletek megoszlása típus szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeiben, 2008 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Záhonyi Vásárosnaményi Tiszvasvári Nyíregyházai Nyírbátori Nagykállói Mátészalkai Kisvárdai Ibrány Nagyhalászi Fehérgyarmati Csengeri Baktalórántházai 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% élelmiszerüzlet és áruház összesen ruházati szaküzlet festékek, vasáruk, barkács- és építési anyagok üzlete járműüzlet és üzemanyagtöltő állomás Forrás: KSH, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Statisztikai Évkönyv, 2008 Kiemelhető továbbá, hogy a nagykereskedelem aránya kimagasló megyei viszonylatban. A kistérségben 180 nagykereskedelmi raktár működik, ennél csak Nyíregyházán van több. 44

45 10. Táblázat: Belkereskedelem Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye kistérségeiben, 2008 Ebből Kistérség Kiskereskedelmi üzlet összesen élelmiszerüzlet és áruház összesen ruházati szaküzlet festékek, vasáruk, barkács- és építési anyagok üzlete járműüzlet és üzemanyagtöltő állomás Nagykereskedelmi raktár Baktalórántházai Csengeri Fehérgyarmati Ibrány Nagyhalászi Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Nyíregyházai Tiszavasvári Vásárosnaményi Záhonyi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Forrás: KSH, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Statisztikai Évkönyv Rendkívül meghatározó a kereskedelemben és a szolgáltatásokban az inaktivitásból és az alacsony jövedelmekből adódó kis fizetőképes kereslet, a szűk belső piac, amely így kevés vállalkozást képes eltartani. Ez és a relatíve magas adókötelezettség állhat a hagyományos szolgáltató kézműves szakmák (például fodrász, szabó, cipész, tv- és villanyszerelő) hiányai mögött. A pénzügyi szolgáltatások szintén Mátészalkán a legkedvezőbbek, ahol több bank szolgáltatásait is igénybe lehet venni; takarékszövetkezet Győrtelken, Hodászon, Jármiban, Mátészalkán, Nagyecseden, Őrön, Vaján, Ópályiban és Vállajon működik. A kistérségben a pénzügyi szolgáltatások elsősorban a nagyobb településeken érhetők el. Mátészalkán több bank is megtalálható, a többi településen azonban kizárólag takarékszövetkezetek működnek. A takarékszövetkezetek tevékenységi körüknél fogva elsősorban a kisebb településeken vannak jelen és a nagyobb városokban csak néhány fiókkal rendelkeznek, így a nagyvárosokat általában gyengébb takarékszövetkezeti ellátottság jellemzi. A bankfiók ellátottságban a település mérete mellett döntő tényező a gazdasági potenciál és a városhoz tartozó vonzáskörzet mérete is. A pénzügyi ellátottságot a bankfiókok számától független szolgáltatási elemek megjelenése is javítja. A lakosság számára a legalapvetőbb pénzügyi szolgáltatások egyre inkább elérhetőek a postahivatalokon keresztül is, mely elsősorban a kistelepüléseket érinti. Emellett a pénzintézetek mind nagyobb hányada elektronikus banki szolgáltatásaik kifejlesztésével biztosítja a különböző banki szolgáltatások internetes elérhetőségét. E szolgáltatások igénybevétele azonban még nem meghatározó, különösen a kistelepülések esetében a szükséges ismeretek, ill. az információs és kommunikációs 45

46 infrastruktúra hiányosságai miatt. A bankfiókok, takarékszövetkezetek és az ATM-ek lakosságra vetített területi eloszlása közel megegyezik. A legnagyobb szolgáltató vállalkozások a kistérségben Kraszna-Coop Kereskedelmi és Szolgáltató Rt. A részvénytársaságot a Mátészalka és Vidéke ÁFÉSZ alapította 1999 decemberében. 44 kereskedelmi egységet, 17 vendéglátó ipari egységet, valamint 1 felvásárló telepet működtet. Legfontosabb tevékenységi köre a vegyes kiskereskedelem. A évi átlagos statisztikai létszám 121 fő volt, melyből teljes munkaidőben 84 főt (43 fizikai, 41 szellemi), részmunkaidőben 28 főt (fizikai 23, szellemi 5) foglalkoztatott, ezen felül 9 fő (1fizikai, 8 szellemi) nyugdíjast is foglalkoztatott az elmúlt évben. A legfontosabb célja Mátészalka városban és a környező 21 településen élő lakosság alapvető cikkekkel való ellátása. V-Sped Nemzetközi Árufuvarozó Kft. (Fülpösdaróc) A V-Sped Kft novemberében jött létre a Varga Nemzetközi Árufuvarozó Egyéni Cég jogelőd átalakulásával, valamint 2000-ben a Szatmár Frigó Kft. beolvadásával. A cég székhelye Fülpösdaróc községben, telephelye Mátészalkán található. Fő tevékenységi területe: nemzetközi árufuvarozás, szállítmányozás. A cég 93 nyerges vontatóval dolgozik, amely egész Európa, illetve Oroszország területére bonyolít exportés importszállításokat. Kaszpi-Trade Kft. (Fülpösdaróc) A Kaszpi-Trade Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft ben alakult nyarától kivitelező vállalatként részt vállalt a Kaszpi- tenger északi partvidékén feltárt olaj- és gázlelőhelyek kiaknázására indított projektek megvalósításában. Tevékenységének fő színtere a mai napig ehhez a térséghez kötődik. A Kft. székelye Fülpösdaróc községben, telephelyei Nyíregyházán, valamint Oroszországban és Kazahsztánban találhatók. Tevékenységi körei: építő-szerelő ipari projektek, szolgáltatói tevékenység körébe eső projektek (logisztika, catering). Hodász-Porcsalma Takarékszövetkezet A Takarékszövetkezet a Pénzügyminisztérium Takarékpénztári Főigazgatósága által kiállított engedély alapján 1958 márciusában jött létre. Hálózata az évek során egyre bővült ban a Szamosszeg és Vidéke Takarékszövetkezet, 1994-ben a Győrtelek és Vidéke Takarékszövetkezet, 2002-ben a Porcsalma és Vidéke Takarékszövetkezet beolvadásával ma 13 kirendeltség és két betétgyűjtő pénztár képezi a hálózatot. Főbb szolgáltatásai: vállalkozó hitel, lakossági hitel, jelzáloghitel nyújtása, betétek és folyószámla kezelés. 46

47 Turisztikai ágazat A turisztikai ágazatot, mint a tercier szektor egyik szegmensét speciális helyzetére és fontosságára való tekintettel külön elemezzük. A befektetés-ösztönzés területén a turisztikai célú befektetések egy rendkívül fajsúlyos területet képeznek. A magántőke mobilizálása a hatékony turizmusfejlesztés érdekében elengedhetetlenül fontos. A turisztikai célú befektetés ösztönzés előmozdítása és egy turisztikai befektetési portfólió kialakítása érdekében szükséges számba venni a kistérség turisztikai potenciáljának néhány szegmensét. Elsőként a Mátészalkai turisztikai versenyképességét vizsgáljuk meg, összevetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeivel. Az elemzési szempontok alapvetően a fogadó kapacitásra, az eltöltött vendégéjszakák számára és az átlagos tartózkodási időre terjednek ki. Az alábbi táblázat összesíti ezeket a szempontokat kistérségi bontásban. 11. táblázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeinek turisztikai keresletét és kínálatát reprezentáló adatok, 2008 Kereskedelmi szálláshely Magánszálláshely Kistérség férőhely vendégéj szaka ebből: külföldi átlagos tartózkodási idő, éjszaka egy férőhelyre jutó vendégéjszaka férőhely vendég éjszaka ebből: külföldi átlagos tartózkodás i idő, éjszaka egy szállásadóra jutó vendégéjszaka Kereskedel mi férőhely ezer lakosra Baktalórántházai ,3 12, ,0 32,5 15 Csengeri ,9 74,6 5 Fehérgyarmati ,8 8, ,6 67,4 40 Ibrány Nagyhalászi ,4 46, ,9 28,3 1 Kisvárdai ,0 25, ,8 20,0 17 Mátészalkai ,5 59, ,0 255,1 1 Nagykállói ,0 123,4 0 Nyírbátori ,3 37, ,0 555,5 9 Nyíregyházai ,0 52, ,3 105,9 18 Tiszavasvári ,1 17, ,8 197,8 53 Vásárosnaményi ,1 17, ,8 79,3 74 Záhonyi ,1 8, ,2 153,7 22 Szabolcs- Szatmár-Bereg megye összesen ,2 26, ,4 102,8 19 Észak-alföldi régió Forrás: KSH Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Statisztikai Évkönyv,

48 A Mátészalkai kistérségben található kereskedelmi és magánszálláshelyek mindössze a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található szálláshely kapacitás 1,5%-át teszik ki, vagyis a kistérség szálláshelykínálata elenyésző megyei viszonylatban, egyedül a Nagykállói, a Csengeri és az Ibrány-Nagyhalászi kistérségben alacsonyabb a szálláshely kínálat. A kistérségben a magán és kereskedelmi szálláshelyek közötti megoszlás egyensúlyi helyzetet mutat (kereskedelmi szálláshely 46%, magánszálláshely 54%), amely egyedül a Mátészalkai kistérségre jellemző. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2008-ban regisztrált vendégéjszakák számának mindössze 3,16%-át jegyezték a Mátészalkai kistérségben, ennél azonban alacsonyabb a vendégéjszakák száma a Baktalórántházai, Csengeri, Ibrány-Nagyhalászi, Nagykállói és Záhonyi kistérségekben. A relatíve alacsonyabb szálláshely kapacitás ellenére, az eltöltött vendégéjszakák tekintetében a kistérség iránti kereslet magasabb, vagyis közép mezőnyben helyezkedik el. A Mátészalkai kistérség tekintetében az egyik meglepő tényezőnek számít a külföldi vendég éjszakák magas aránya (48,5%), a belföldi turisták által eltöltött vendégéjszakákhoz képet (51,5%). 4. ábra: A vendégéjszakák számának alakulása a fizető vendéglátásban a Mátészalkai kistérségben között Vendég éjszakák száma fizető vendéglátásban Ebből külföldi Forrás: KSH-T-Star adatai alapján saját szerkesztés A Mátészalkai kistérségben a vendégéjszakák száma 2002 óta növekedett meg dinamikusan, között dinamikus emelkedés, azóta dinamikus csökkenés vált tendenciává. A külföldi turisták száma ezzel egyenes arányban változott, gyakorlatilag a fenti ábra igazolja, hogy a kistérségben az elmúlt évtizedben mindig meghatározó volt a külföldi vendégek jelenléte. A külföldi vendégéjszakák területi koncentrációját az alábbi táblázat összesíti Szabolcs-Szatmár-Bereg megye tekintetében kistérségi bontásban. 48

49 12. táblázat: A külföldi vendégéjszakák száma és aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeiben, 2008 Fizető vendéglátásban eltöltött vendégéjszakák száma (db) Ebből külföldiek száma (db) Külföldiek aránya a fizető vendéglátásban eltöltött vendég éjszákból (%) Baktalórántházai ,7 Csengeri ,6 Fehérgyarmati ,5 Ibrány Nagyhalászi Kisvárdai ,5 Mátészalkai ,4 Nagykállói ,5 Nyírbátori ,8 Nyíregyházai ,3 Tiszavasvári Vásárosnaményi ,7 Záhonyi ,2 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ,4 Forrás: KSH Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Statisztikai Évkönyv adatai alapján saját szerkesztés Mint látható, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kistérségek a külföldi vendégek aránya alapján jelentős anomáliát mutatnak. A legalacsonyabb a külföldiek aránya a Fehérgyarmati, az Ibrány-Nagyhalász, a Tiszavasvári és Nagykállói kistérségekben, a legmagasabb a Kisvárdai, a Mátészalkai és a Záhonyi kistérségekben. Arányait tekintve a felsorolt három kistérségben magasabb a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya, mint a megyeszékhelyen. Ez alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a főbb tranzit útvonalak és határátkelő csomópontok vonala mentén nő a külföldi szállóvendégek aránya. A külföldi vendégéjszakák száma legmagasabb a Nyíregyházai, Kisvárdai, Mátészalkai és Nyírbátori kistérségekben. Az átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken a Tiszavasvári és a Vásárosnaményi kistérségben (3,1), míg a magánszálláshelyek tekintetében a Mátészalkai kistérségé a legnagyobb (6.0), valamint magas a Tiszavasvári (5,8), a Nyírbátori (5,8) és a Baktalórántházai kistérségekben. A kistérségben a szálláshelyek száma között növekedett, 2003 óta azonban folyamatosan csökken. 49

50 5. ábra: A magán- és kereskedelmi szállásadás férőhelyeinek alakulása a Mátészalkai kistérségben között Magánszállásadás férőhelyeinek száma Kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma Forrás: KSH-T-Star adatai alapján saját szerkesztés A Mátészalkai kistérség szálláshely kapacitásának alakulása és megoszlása szálláshely típusonként kiegyenlítetlenséget mutat. Jelenleg a kistérségben panzió, szálloda és falusi szálláshely található, a korábban működő kempingek 2002-ben, üdülőház szálláshelyek 2003-ban szűntek meg. A kistérség szállodai férőhelyeinek száma között statikus képet mutat, 46 szállodai szállásférőhely működött az ezredforduló évtizedében, kapacitásbővítés nem történt a szállodai férőhelyek terén. A legelterjedtebb és legnagyobb kapacitással bíró szálláshelytípus a kistérségben a panzió, melyek szálláskapacitása folyamatos csökkenést mutat 2000 óta (50%-os visszaesés között). A falusi szállásadás terén jelentős anomáliák alakultak ki a férőhelyek számát tekintve. 13. táblázat: A Mátészalkai kistérség szálláshelytípusain a szállásférőhelyek számának alakulása Kempingek Panziók Szállodák Turistaszállások Üdülőházak n.a. n.a. n.a. n.a. 0 0 Ifjúsági szállók Gyógyszállodák n.a Falusi szállásadás Forrás: KSH-T-Star A kistérségben a turisztikai ágazatban regisztrált vállalkozások száma vállalkozás körül alakult. Jelenleg 182 vállalkozás van regisztrálva a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban. 50

51 14. táblázat: Vállalkozások számának alakulása a turisztikai ágazatban a Mátészalkai kistérségben között Regisztrált vállalkozások száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban Forrás: KSH-T-Star A Mátészalkai kistérség turizmusának értékelése A Mátészalkai kistérség turizmusának értékelését a 2005-ben készült kistérségi idegenforgalmi koncepció és stratégiai program alapján összegeznénk. A kistérség turizmusának fő jellemzői: az átutazó és a kiránduló forgalom túlsúlya, az erős szezonalitás és területi koncentráció. Alacsony a fajlagos költés, a turizmust szolgáló létesítmények fenntartási nehézségekkel küszködnek. A turizmus eddigi spontán alakulása nem segítette elő a kistérség nagy részének turizmusba való integrálását. A kistérségben a turisztikai vállalkozások közötti együttműködési készség gyenge, elégtelen az irányítási és a marketing tevékenység, a tevékenységek összehangolásának nincs gazdája. A turizmust érintő célok és feladatok nincsenek egyértelműen megfogalmazva és szervezethez rendelve. Bár a turizmus több települési szervezet keretében helyet kapott, a hatékony működést biztosító, összehangolt turisztikai intézményrendszer kialakítása indokolt lenne, megoldandó feladat. Sok tartalék rejlik a köz- és a magánszektor együttműködésében is, amelynek mozgósítása egyben a turizmus sikeres fejlesztésének is alapfeltétele lenne. A kistérségi települések intézményellátottsága még több hiányosságot mutat. Az alapellátáshoz tartozó egészségügyi szolgáltatások, a turizmust is kiszolgáló Internetes lehetőségek, valamint a programokhoz szükséges színterek (sporttelepek táncházak stb.) megléte komolyan befolyásolja a fejlesztések kijelölhető helyszíneit. Mivel a települések többségében a súlyozott kiértékelés szerint az átlagosnál alacsonyabb a színvonal, ez is erősíti a mikrokörzetekben kialakítandó összefogások szükségességét. Legjobb helyzetben Mátészalka után Nagydobos, Nyírkáta és Nagyecsed és Jármi van, azaz egyedül a Holt- Szamos mikrokörzetben nincsenek megfelelő szolgáltatások. Mivel értékeiben kiemelt terület, ezért az alapellátás mindenképpen fejlesztendő. Vaja közepes helyzete, ha valóban turisztikai központi szerepkör ellátásában gondolkozik, mindenképpen javítandó 8. 8 Dr. Hanusz Árpád, Dr. Kókai Sándor, Pristyák Erika-Sütő László-Szepesi János: A Mátészalkai kistérség idegenforgalmi koncepciója és stratégiai programja, Nyíregyháza-Mátészalka (2005) 51

52 15. táblázat: Turisztikai keresletet és kínálatot reprezentáló adatok a Mátészalkai kistérség településein, 2008 Fábiánháza Fülpösdaróc Géberjén Győrtelek Hodász Jármi Kántorjánosi Kocsord Mátészalka Mérk Nagydobos Nagyecsed Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznya Ököritófülpös Ópályi Őr Papos Rápolt Szamoskér Szamosszeg Tiborszállás Vaja Vállaj Forrás: KSH T-Star Magán szállásadás férőhelyeinek száma (db) Kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma (db) Vendégéjszakák száma (db) Külföldiek száma fizető vendéglátásban (fő) Vendéglátóhelyek száma (db)

53 Kvaterner szektor (K+F) A kutatás-fejlesztés területe az egyik legdinamikusabban fejlődő és meghatározó jelentőségű gazdasági szektor napjainkban. A kvaterner szektor a negyedik összevont nemzetgazdasági ágazat. Egy adott terület versenyképességében döntő jelentőséggel bír a kvaterner szektor állapota. A K+F helyzetére vonatkozó adatállomány esetében a megye az a legkisebb területi egység, amelyre van adat, ezért beható képet erre a területre vonatkozóan nem tudunk rekonstruálni. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye K+F potenciálját az alábbi táblázat reprezentálja. 16.táblázat: K+F intézményi kapacitás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 2008 Kutató-fejlesztő intézetek és egyéb költségvetési kutatóhelyek száma [db] 4 Felsőoktatási kutatóhelyek száma [db] 43 Vállalkozások kutatóhelyeinek száma [db] 20 Az Akadémia hazai tagjai és a tudományos fokozattal rendelkező kutató, fejlesztők száma [fő] 229 K+F segédszemélyzet /tényleges/ [fő] 90 Kutató-fejlesztő helyeken dolgozó kutató, fejlesztő /tényleges/ [fő] 600 Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyv Az alábbi adatsorból láthatjuk, hogy a K+F területén dinamikusan fejlődő tendenciák érvényesülnek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében közötti időszakban 42%- kal növekedett a szektorban dolgozók létszáma. A kutató-fejlesztő helyek beruházásai több, mint 600%-kal növekedtek. A K+F tevékenységre a ráfordítások aránya 2001 óta folyamatosan és évről-évre egyre nagyobb mértékben növekedett. 17. táblázat: K+F szektor fejlődését reprezentáló adatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében K+F létszáma összesen [db] Kutató-fejlesztő helyek beruházásai [1000 Ft] Kutató-fejlesztő helyek K + F költségei [1000 Ft] Kutató-fejlesztő helyek K + F ráfordításai [1000 Ft] Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyv A Mátészalkai kistérségben az optomechatronika rendelkezik jelentős K+F potenciállal. A kistérségben néhány évvel ezelőtt létrejött egy optomechatronikai klaszter. Az itt működő optomechatronikai vállalkozások világpiacra termelnek, csúcstechnológiát alkalmaznak. A mátészalkai optikai cégek által létrehozott Mátészalka Optomechatronikai Klaszter tagjai valaha mind az egykori Magyar Optikai Művek gyáregységei voltak, 53

54 amelyeket a privatizáció során különböző külföldi cégeknek adtak el. Ezen társaságok a kistérség legnagyobb foglalkoztatói, árbevételük és foglalkoztatotti létszámuk alapján meghatározó szerepet töltenek be a térségben. A klaszter célja, hogy a térségbe vonzzák az optikai és méréstechnológiai kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalkozásokat. Állami támogatások bevonásával egy optikai és méréstechnikai szakképzési centrum megvalósítását tervezik, ugyanis a klaszterben részt vevő cégek fő problémája a szakemberhiány. 10 Rechnitzer János: Fejezetek a regionális gazdaságtan tanulmányozásához. Pécs,

55 2.3 Vállalkozói struktúra Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a vállalkozói sűrűség kiegyenlített képet mutat. A vállalkozások száma a megyeszékhelyen és az azt körülölelő szuburbanizációs térségben a legnagyobb. Ezt követően nagyobb egybefüggő területen oszlanak el a közlekedési tengelyek mentén, a kistérségi központokban és a vállalkozási övezetekben. 7. térkép: Vállalkozói sűrűség területi eloszlása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Forrás: TEIR A térkép alapján látható, hogy kiemelkedően magas a vállalkozások területi koncentrációja a 41., 49. és 4. számú főközlekedési útvonalak mentén. Mátészalka és az őt körülvevő vonzáskörzet kifejezetten magas vállalkozói sűrűségű térség, amely a befektetés-ösztönzés szempontjából pozitív tényező. A vállalkozói szektoron belül mozgások elemzéséhez az elmúlt egy évtizedet vizsgáltuk meg. A Mátészalkai kistérségben a regisztrált társas vállalkozások aránya 36%-kal növekedett, a működő vállalkozások aránya 16%-kal. A permanens növekedés kiegyensúlyozottságra utal a tőkeerősebb társas vállalkozások alapításában, amely kedvező irányba befolyásolja a vállalkozói struktúra alakulását. A működő társas vállalkozások száma 2004 óta folyamatosan csökken. Jelenleg még nem állbak rendelkezésre erre vonatkozóan 2008., és évi megbízható adatok, így a gazdasági válság következményeit a vállalkozói szektorra nem tudjuk számszerűsíteni, azonban prognosztizálható a vállalkozások számának további csökkenése. A regisztrált egyéni vállalkozások száma jóval meghaladja a regisztrált társas vállalkozások számát, amely fémjelzi, hogy a vállalkozások túlnyomó többsége tőkeszegény, valamint valószínűsíti, hogy magas a kényszervállalkozások aránya. Ez 55

56 utóbbi tényt igazolja, hogy 2005 óta a működő egyéni vállalkozások száma dinamikusan csökken a kistérségben. 6. ábra: A vállalkozások számának alakulása a Mátészalkai kistérségben között Regisztrált társas vállalkozások száma Regisztrált egyéni vállalkozások száma Működő társas vállalkozások száma Működő egyéni vállalkozások száma Forrás: KSH T-Star A vállalkozások száma a kistérségen belül nagy anomáliákat mutat. A legtöbb vállalkozás Mátészalkán koncentrálódik. Mátészalka ebben a tekintetben megyei szinten is kiemelkedik. Egy következő kategóriába tartozik Nagyecsed, Vaja és Nyírmeggyes. Itt között mozog a regisztrált gazdasági szervezetek száma. Középértéket képvisel Kocsord, Hodász, a legalacsonyabb Rápolt, Fülpösdaróc, Nyírparasznya, Szamoskér községekben a vállalkozások száma. 7. ábra: A regisztrált gazdasági szervezetek száma a Mátészalkai kistérség településein, Vállaj Vaja Tiborszállás Szamosszeg Szamoskér Rápolt Papos Őr Ököritófülpös Ópályi Nyírparasznya Nyírmeggyes Nyírkáta Nyírcsaholy Nagyecsed Nagydobos Mérk Mátészalka Kocsord Kántorjánosi Jármi Hodász Győrtelek Géberjén Fülpösdaróc Fábiánháza Forrás: KSH T-Star 56

57 A fenti adatok alapján elmondható, hogy a vállalkozások számának alakulását a településhálózatban betöltött pozíció, a lakosságszám és a közlekedési kapcsolatok befolyásolják. Más képet kapunk amennyiben a vállalkozói aktivitást a lakosságszám és a településen lévő gazdasági szervezetek arányát vizsgáljuk, a Mátészalkai kistérségben a vállalkozói sűrűség3,82%. A kistérségi átlag fölötti a vállalkozási aktivitás Jármi, Mátészalka, Nyírmeggyes és településeken, Rápolt. 18. Táblázat: Vállalkozói sűrűség a Mátészalkai kistérség településein, 2008 Település Lakónépesség Gazdasági szervezetek száma Vállalkozói sűrűség Fábiánháza ,14 Fülpösdaróc ,82 Géberjén ,56 Győrtelek ,21 Hodász ,71 Jármi ,37 Kántorjánosi ,65 Kocsord ,71 Mátészalka ,11 Mérk ,94 Nagydobos ,96 Nagyecsed ,65 Nyírcsaholy ,18 Nyírkáta ,31 Nyírmeggyes ,16 Nyírparasznya ,55 Ópályi ,85 Ököritófülpös ,11 Őr ,70 Papos ,51 Rápolt ,79 Szamoskér ,82 Szamosszeg ,64 Tiborszállás ,60 Vaja ,03 Vállaj ,61 Mátészalkai kistérség összesen ,82 Forrás: KSH T-Star 57

58 A vállalkozások differenciálását egyrészt méretük alapján lehet elvégezni. Ebben a tekintetben a vállalkozások által foglalkoztatottak száma tekinthető irányszámnak. 5 kategória alapján lehet beazonosítani a vállalkozások méretét: 1-9 fős mikrovállalkozás, fős kisvállalkozás, közepes vállalkozás, 250 fölötti nagy vállalt. A foglalkoztatott létszám alapján a mikrovállalkozások felülreprezentáltsága mutatható ki, a működő vállalkozások 98%-a mikrovállalkozás. A kis- és középvállalkozások közel hasonló arányban vannak jelen, 250 fő feletti foglalkoztatotti létszámmal rendelkező nagyvállalat mindössze 2 van a kistérségben. A nagyobb foglalkoztató vállalkozások a centrális fekvésű településeken, Mátészalkán, Vaján, Nyírmegyesen és Őrben működnek. 19. táblázat: A Mátészalkai kistérségben működő vállalkozások megoszlása foglalkoztatott létszám alapján, fős létszámú működő vállalkozások száma fős létszámú működő vállalkozások száma fős létszámú működő vállalkozások száma fős létszámú működő vállalkozások száma Fábiánháza Fülpösdaróc Géberjén Győrtelek Hodász Jármi Kántorjánosi Kocsord Mátészalka Mérk Nagydobos Nagyecsed Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznya Ópályi Ököritófülpös Őr Papos Rápolt Szamoskér Szamosszeg Tiborszállás Vaja Vállaj Kistérség összesen Forrás: KSH T-Star 58

59 A vállalkozások jövedelemtermelő képességének vizsgálatára a vállalkozásokból származó jövedelmi struktúrát tudjuk megvizsgálni. A vállalkozások jövedelemtermelő képessége Mátészalkán, Nagyecsed, Nyírmeggyes, Ópályi és Vaja településeken a legmagasabb. 8. ábra: A vállalkozások tevékenységéből származó jövedelem területi koncentrációja a Mátészalkai kistérségben, Vállaj Vaja Tiborszállás Szamosszeg Szamoskér Rápolt Papos Őr Ököritófülpös Ópályi Nyírparasznya Nyírmeggyes Nyírkáta Nyírcsaholy Nagyecsed Nagydobos Mérk Mátészalka Kocsord Kántorjánosi Jármi Hodász Győrtelek Géberjén Fülpösdaróc Fábiánháza Forrás: KSH, T-Star A működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint a Mátészalkai kistérségben az alábbi képet mutatja. A primer szektorhoz tartozó mezőgazdasági, erdőés vadgazdálkodásban működő vállalkozások aránya 6,6%, amely egy százalékkal magasabb a megyei átlagnál. A szintén primer szektorhoz tartozó bányászatban elenyésző a vállalkozások aránya. A szekunder szektorban működő vállalkozások megoszlása a következőképpen alakul: feldolgozóipar 8,0%, építőipar 10,9% mindkét nemzetgazdasági ágazat esetében elmondható, hogy magasabb az ágazatban működő vállalkozások aránya a megyei átlagnál. A tercier szektoron belül kimagasló a kereskedelem és gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban működő vállalkozások száma (26,44%), amely egyébként a legmagasabb arányú nemzetgazdasági ág megyei és kistérségi szinten egyaránt. A logisztikai ágazat kevésbé meghatározó, azonban a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág megyei átlag fölötti. Kimagasló továbbá a műszaki, az adminisztratív, a humán és az oktatás nemzetgazdasági ágakban működő vállalkozások száma. 59

60 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Mátészalkai kistérség 5,62% 5,39% 3,98% 1,58% 5,06% 0,00% 5,65% 0,05% 7,64% 0,06% 0,27% 9,54% 8,43% 5,07% 0,00%4,63% 4,15% 1,40% 5,07% 6,59% 0,08% 8,03% 0,04% 0,36% 10,86% 9,80% 2,21% 4,30% 2,20% 5,74% 5,13% 25,77% 1,52% 4,79% 1,52% 6,35% 4,67% 26,44% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (A) Bányászat, kőfejtés (B) Feldolgozóipar (C) Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (D) Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés (E) Építőipar (F) Kereskedelem, gépjárműjavítás (G) Szállítás, raktározás (H) Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I) Információ, kommunikáció (J) Pénzügyi, biztosítási tevékenység (K) Ingatlanügyletek (L) Szakmai, tudományos, műszaki (M) Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (N) Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (O) Oktatás (P) Humán-egészségügyi, szociális ellátás (Q) Művészet, szórakoztatás, szabadidő (R) Egyéb szolgáltatás (S) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (A) Bányászat, kőfejtés (B) Feldolgozóipar (C) Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (D) Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés (E) Építőipar (F) Kereskedelem, gépjárműjavítás (G) Szállítás, raktározás (H) Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I) Információ, kommunikáció (J) Pénzügyi, biztosítási tevékenység (K) Ingatlanügyletek (L) Szakmai, tudományos, műszaki (M) Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (N) Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (O) Oktatás (P) Humán-egészségügyi, szociális ellátás (Q) Művészet, szórakoztatás, szabadidő (R) Egyéb szolgáltatás (S) 60

61 20. táblázat: Működő vállalkozások megoszlása gazdálkodási forma szerint a Mátészalkai kistérség településein, 2009 Működő betéti társaságok száma Működő egyéni vállalkozáso k száma Működő korlátolt felelősségű társaságok száma Működő közkereseti társaságok száma Működő mezőgazdasá gi szövetkezetek száma Működő részvénytá rsaságok száma Működő szövetkez etek száma Gazdasági szervezete k összesen Fábiánháza Fülpösdaróc Géberjén Győrtelek Hodász Jármi Kántorjánosi Kocsord Mátészalka Mérk Nagydobos Nagyecsed Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznya Ópályi Ököritófülpös Őr Papos Rápolt Szamoskér Szamosszeg Tiborszállás Vaja Vállaj Forrás: KSH T-Star 61

62 2.4 A munkaerőpiac szerkezeti elemzése A Mátészalkai kistérség munkaerő-piaci vizsgálatára egyrészt a népszámlálási adatok nyújtanak lehetőséget, a foglalkoztatási szerkezet elemzése a 2001-es adatokon alapul. A munkanélküliségi adatok ellenben a IV. negyedévi adatokat tükrözik, tehát a jelenleg elérhető legfrissebb adatállomány alapján készült az elemzés. Foglalkoztatottság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a foglalkoztatottság mértékének változását területi szinten az alábbi térkép reprezentálja: látható, hogy a megyében két nagyobb összefüggő térség van, amely megyei viszonylatban magas foglalkoztatottsággal rendelkezik. Az egyik magas foglalkoztatású térség a megyeszékhely és agglomerizációs, szuburbanizációs térsége, a másik ilyen jellegű térség a Kisvárdai és Záhonyi kistérségek területe, vagyis összességében az Újfehértó, Nagykálló, Apagy, Gyulaháza, Benk és Zsurk településektől északnyugatra eső települések túlnyomó többsége magasabb foglalkoztatottsági rátával rendelkezik. A vonaltól délkeletre eső térségekben a kistérségi központok körül azonosíthatóak szigetszerűen magasabb foglalkoztatású területek. 8. térkép: A foglalkoztatottak területi megoszlása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 2001 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, Népszámlálás 2001 A Mátészalkai kistérség települései alapvetően kedvezőtlenebb foglalkoztatási struktúrával rendelkeznek megyei viszonylatban. 62

63 Munkanélküliség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a munkanélküliség aránya a perifériális keleti határmenti kistérségekben a legmagasabb. A külső perifériák kialakulásának egyik legsúlyosabb probléma, hogy ezeken a területeken akut foglalkoztatási válság alakult ki. A Mátészalkai a magas munkanélküliségű kistérségek közé tartozik. 9. térkép: A munkanélküliségi ráta területi koncentrációja Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Forrás: TEIR A Mátészalkai kistérség egyik kimutatható és egyre erőteljesebben jelentkező problémája a munkanélküliség folyamatos növekedése. 9. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása országos, regionális, megyei és kistérségi összehasonlításban Forrás: TEIR 63

64 Míg között a munkanélküliek száma folyamatosan csökkent a kistérségben, összesen 36%-kal, 2001-től már dinamikusan emelkedett között 54%-os növekedés zajlott a munkanélküliek körébe, amely rendkívül drasztikus arányú. Összességében a munkanélküliek száma között 16%-kal növekedett, amely jelzi, hogy a területi folyamatok kiegyenlítetlen fejlődése a rendszerváltás óta növelte a vidéki kistérségek leszakadását. A tartós munkanélküliek száma hasonló mozgású volt az elmúlt két évtizedben, de összességében között 32%-kal csökkent a tartós munkanélküliek aránya. 10. ábra: A munkanélküliek számának változása a Mátészalkai kistérségben között Regisztrált munkanélküliek száma (fő) Tartós munkanélküliek száma (fő) Forrás: Az Országos Munkaügyi Központ adatai alapján saját szerkesztés 11. ábra: A munkanélküliek számának alakulása nemek szerint a Mátészalkai kistérségben, Férfiak Nők 64

65 Forrás: Az Országos Munkaügyi Központ adatai alapján saját szerkesztés A 2008-as adatok alapján elmondhatjuk, hogy a kistérségben a munkanélküliség a megyei átlag fölött van, a tartós munkanélküliek tekintetében szintén magas az érték, a megyebeli kistérségek között a 6. helyen szerepel. A pályakezdő munkanélküliek aránya, meghaladva a megyei átlagot a harmadik legmagasabb értéket képviseli megyei szinten. A diplomával rendelkező munkanélküliek aránya (1,6%) azonban a megyei átlag (2,2%) alatt van. 21. táblázat: A munkanélküliség aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeiben, 2008 Kistérség A nyilvántartott A 100 napon túl álláskeresők nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú állandó népességből, % A pályakezdők A diplomások aránya a nyilvántartott álláskeresőkből, % Baktalórántházai 19,1 11,5 60,5 10,7 0,9 Csengeri 22,0 13,9 63,3 12,2 2,2 Fehérgyarmati 21,7 12,6 58,1 11,6 1,4 Ibrány Nagyhalászi 15,7 9,3 59,1 12,8 1,5 Kisvárdai 15,3 9,3 60,6 14,4 2,1 Mátészalkai 17,9 11,4 63,5 13,7 1,6 Nagykállói 13,4 7,3 54,5 8,7 1,9 Nyírbátori 17,0 9,7 57,2 11,8 1,0 Nyíregyházai 6,8 3,4 50,1 10,0 7,0 Tiszavasvári 13,0 6,7 51,6 11,4 1,7 Vásárosnaményi 20,5 12,6 61,6 12,2 1,5 Záhonyi 16,8 11,5 68,3 18,2 1,5 Megye összesen 14,4 8,4 58,6 12,2 2,2 Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Statisztikai évkönyve 2008 A munkanélküliségi ráta a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív korú lakossághoz viszonyított arányát tükrözi. A munkanélküliség tekintetében a kistérség heterogén képet mutat, településenként eltérő a munkanélküliségi ráta nagysága. A legmagasabb, 30% fölötti a munkanélküli ráta aránya Ököritófülpös, Kántorjánosi és Hodász községekben, a legalacsonyabb Mátészalka, Nyírmeggyes, Őr és Jármi. 65

66 10. térkép: A munkanélküliség területi koncentrációja a Mátészalkai kistérségben, 2008 Forrás: TEIR 22. táblázat: Munkanélküliség aránya a Mátészalkai kistérség településein, 2009 Állandó népességből a évesek száma Nyilvántartott álláskeresők száma Száz éves lakosra jutó munkanélküliek száma Fábiánháza ,83 Fülpösdaróc ,75 Géberjén ,34 Győrtelek ,05 Hodász ,74 Jármi ,58 Kántorjánosi ,87 Kocsord ,41 Mátészalka ,85 Mérk ,17 Nagydobos ,07 Nagyecsed ,00 Nyírcsaholy ,58 Nyírkáta ,72 Nyírmeggyes ,15 Nyírparasznya ,11 Ópályi ,36 Ököritófülpös ,02 Őr ,80 Papos ,31 Rápolt ,00 Szamoskér ,42 Szamosszeg ,95 Tiborszállás ,95 Vaja ,44 Vállaj ,02 Forrás: KSH T-Star adatai alapján saját szerkesztés 66

67 3. A HUMÁN ERŐFORRÁSOK ELEMZÉSE Egy adott térség humánerőforrásának minősége meghatározza a térség versenyképességét. A kistérség humán erőforrásának jellemzése ebben a kontextusban történik. 3.1 A demográfiai folyamatok alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeinek népességszáma a 2001-es népszámláláshoz képest a Nyíregyházai kistérséget kivéve csökkent 2008-ra. A Mátészalkai kistérségben a népességcsökkenés mértéke igen magas a többi megyei kistérséggel összevetve, között 6,2%-kal lett kevesebb a kistérség lakossága, amely közel kétszerese a megyei átlagnak. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb arányú csökkenést a Csengeri, a Fehérgyarmati, Vásárosnaményi és a Mátészalkai kistérségek produkálták a legutóbbi népszámlás óta. 23. táblázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeinek lakónépességének változása között Kistérség Lakónépesség év végén Változása a év végéhez Baktalórántházai ,7 Csengeri ,2 Fehérgyarmati ,0 Ibrány Nagyhalászi ,3 Kisvárdai ,5 Mátészalkai ,2 Nagykállói ,3 Nyírbátori ,9 Nyíregyházai ,5 Tiszavasvári ,2 Vásárosnaményi ,4 Záhonyi ,1 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ,9 Forrás: KSH T-Star Az alábbi ábrán jól látható, hogy a Mátészalkai kistérségben milyen arányú volt a lakónépesség és az állandó népesség számának változása között. Az állandó népesség esetében 1990 óta folyamatos csökkenés a jellemző, között 6,6%- os volt ennek mértéke. A lakónépesség száma között dinamikusan emelkedett, azonban 2000 óta rendkívül nagy arányú a lakónépesség körében kimutatható csökkenés. 67

68 12. ábra: A lakó és állandó népesség számának változása a Mátészalkai kistérségben között Állandó népesség Lakónépesség Forrás: KSH T-Star adatai alapján saját szerkesztés Az közötti népességszám változását indukáló folyamatok hátterének elemzése a népmozgalmi folyamatok vizsgálatával tehető meg. Egy adott térség, település népességszámának alakulását elsősorban a következő népmozgalmi folyamatok befolyásolják: elvándorlás, odavándorlás, élve születés, halálozás, házasságkötés, a válások aránya. A népmozgalmi folyamatok vizsgálata, a tendenciák megállapítása érdekében legalább középtávú folyamatok elemzése szükséges, ezért a vizsgált időszakot az közötti időszakra terjesztettük ki. Látható, hogy a vizsgált időszakban tendenciózusan magasabb a halálozások száma a születéseknél, amely az egyik és egyben legjelentősebb indukáló tényezője a népességfogyásnak. A születés-halálozási arányszám közötti anomáliák erősödése 1997 óta rendkívül felgyorsult. 13. ábra: Az élve születések-halálozások számának alakulása a Mátészalkai kistérségben között Élveszületések száma Halálozások száma Forrás: KSH T-Star adatai alapján saját szerkesztés 68

69 A másik vizsgált tényezőt a migrációs folyamatok jelentik, amely tartalmazza a kistérségből történő elvándorlást és a kistérségbe történő odavándorlást. Az elvégzett kutatások eredményeként megállapítható, hogy a kistérségben tendenciózusan az elvándorlás volt a magasabb, azonban az elvándorlás és az odavándorlás mértéke hasonló ütemű. 14. ábra: Az elvándorlás és odavándorlás mértéke a Mátészalkai kistérségben között Elvándorlások száma Odavándorlások száma Forrás: KSH T-Star adatai alapján saját szerkesztés A kistérség demográfiai elemzése során szükséges kitérni a korstruktúrára. Erre a célra az öregedési vagy vitalitási index a legmegfelelőbb mutató. Az öregedési index az idős népesség és a gyermeknépesség arányát reprezentálja, a legalkalmasabb mutató egy adott térség vitalitásának meghatározására. Az öregedési index a 60-x népesség (időskorú) és 0-14 éves korú lakosság egymáshoz viszonyított aránya, amellyel mérhető egy területi egység elöregedettségének mértéke. 24. táblázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeinek öregedési indexe, 2008 Forrás: KSH T-Star Kistérség megnevezése Öregedési index Baktalórántházi kistérség 84,87 Csengeri kistérség 111,57 Fehérgyarmati kistérség 104,48 Ibrány-Nagyhalászi kistérség 90,79 Kisvárdai kistérség 85,06 Mátészalkai kistérség 95,96 Nagykállói kistérség 98,98 Nyírbátori kistérség 85,41 Nyíregyházai kistérség 118,32 Tiszavasvári kistérség 102,25 Vásárosnaményi kistérség 110,02 Záhonyi kistérség 84,01 69

70 A Mátészalkai kistérség jelenleg még nem tekinthető elöregedett kistérségnek, de közelít a határértékhez. A fiatalok aránya egyelőre magasabb az idős korosztály arányánál. 15. ábra: A Mátészalkai kistérség korstruktúrája, % 3% 3% 10% 1% 4% 61% Állandó népességből a 0-2 évesek száma Állandó népességből a 6-13 évesek száma Állandó népességből a évesek száma Állandó népességből a 60-x évesek száma Állandó népességből a 3-5 évesek száma Állandó népességből a 14 évesek száma Állandó népességből a évesek száma Forrás: KSH T-Star adatai alapján saját szerkesztés Összességében a Mátészalkai kistérség népmozgalmi folyamatai az elmúlt két évtizedben kedvezőtlen irányban mozdították a települések demográfiai tendenciáit és a népesség lassú csökkenése vált jellemzővé. A népességcsökkenés elsődleges okozója a halálozások magasabb aránya az élve születéseknél, amelyet nem tudnak kompenzálni a migrációs folyamatok. A jövőben továbbra is prognosztizálható, hogy a népességcsökkenés lesz a domináns. A kistérség kedvező demográfiai jellemzője a korösszetétel. 70

71 25. Táblázat: Lakosságszám változása között a Mátészalkai kistérség településein Állandó népesség száma, 2001 Állandó népesség száma 2009 Állandó népesség számának változása 2001 és 2009 között (%) Fábiánháza ,66% Fülpösdaróc ,85% Géberjén ,53% Győrtelek ,64% Hodász ,97% Jármi ,45% Kántorjánosi ,05% Kocsord ,57% Mátészalka ,59% Mérk ,31% Nagydobos ,73% Nagyecsed ,01% Nyírcsaholy ,50% Nyírkáta ,62% Nyírmeggyes ,66% Nyírparasznya ,06% Ópályi ,20% Ököritófülpös ,95% Őr ,34% Papos ,15% Rápolt ,90% Szamoskér ,45% Szamosszeg ,51% Tiborszállás ,36% Vaja ,02% Vállaj ,23% Forrás: KSH T-Star 71

72 3.2 Iskolázottság Egy területi egység versenyképességét befolyásolja az ott élő lakosság képzettségi szintje, ezért szükséges kitérni a lakosság iskolázottságának elemzésére, bár megjegyzendő, hogy az iskolai végzettség tekintetében mivel az oktatás nagyrészt az állam által biztosított közszolgáltatás a regionális, térségi különbségek kevésbé jelentősek, mint más, gazdasági vagy infrastrukturális jellegű mutatókban. Az elmúlt két évtizedben, a piacgazdaságra való áttérés időszakában lényeges változások jellemezték többek között Magyarországon az oktatás területét. A rendszer rugalmasabbá vált, a képzési paletta közép- és felsőfokon is szélesedett, kínálata bővült, több lehetőséget kaptak az egyházak, valamint az alapítványok által fenntartott intézmények. Meghosszabbodott a tankötelezettség, először a 16. évre, majd (2004-től) a 18. évre tolódott. Módosult az intézményi struktúra: a szakmunkásképző intézmények jelentős része betagozódott egy szakközépiskolai intézménybe, vagy önállóan indított szakközépiskolai osztályokat, miközben a gimnáziumok egy része is felvállalt szakközépiskolai képzést. Ezzel egyidejűleg az oktatásban leginkább érintett 25 év alattiak korosztálya szinte folyamatosan csökkent, ennek ellenére azonban a közép-, de különösen a felsőfokú képzésben részt vevők száma lényegesen megemelkedett. A középfokú szakképzés az érettségire épülő képzés felé tolódott el, a felsőoktatásban pedig az egyetemi, főiskolai szintű alapképzés mellett megjelent az akkreditált iskolai rendszerű szakképzés, és egyre nagyobb szerephez jut a szakirányú továbbképzés. A tanulmányi időszak meghosszabbodásához, a tanulók számának növekedéséhez hozzájárult az is, hogy a szakképzésben nőtt a képzés időtartama, kibővült a második szakmát, ill. a másoddiplomát szerzők köre. Az oktatási rendszerben az elmúlt két évtized alatt bekövetkezett változások a gazdasági szerkezet folyamatos átalakulása mellett zajlódtak. Napjainkra egyre inkább előtérbe kerül az élethosszig tartó tanulás, az igényekhez való folyamatos és rugalmas alkalmazkodás szükségessége. Általános tapasztalat, hogy minél képzettebb az álláskereső, annál nagyobb a lehetősége a munkaerő-piacon való elhelyezkedésre. Ez azzal együtt is jellemző, hogy sok esetben a szakközépiskolában végzettek, illetve a diplomások nem az eredeti képzettségüknek megfelelő munkalehetőséget találnak, hanem különböző átképzésekben való részvétel után nő az esélyük. A lakosság iskolázottságát tekintve a Mátészalkai kistérség értékei kedvezőtlenebbek a megyei átlagnál, mind az általános, mind a középiskolai, mind a felsőfokú végzettséggel rendelkezők népességen belüli arányát tekintve. Különösen az általános iskola első évfolyamát sem elvégzettek között szerepel rosszul a kistérség, ott a második legrosszabb értékkel rendelkezik. A többi mutató esetében a 3-5. helyet mondhatja magáénak a megye kistérségei között. Bár a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya alapján a megye jobban teljesítő kistérségei között helyezkedik el, a 6,9%-os érték az országos átlagnak még mindig csupán az 54%-át teszi ki, tehát rendkívül kevés a diplomás lakos a kistérségben. 72

73 16. ábra: A Mátészalkai kistérség lakosságának megoszlása iskolai végzettség alapján, % 8% 3% 13% 13% 18% 4% 5% 1% 28% A 7 éves és idősebb népességből az általános iskola 1-5. osztályát végzettek száma A 7 éves és idősebb népességből az általános iskola 6-7. osztályát végzettek száma A 7 éves és idősebb népességből az általános iskola 8. osztályát végzettek száma A 7 éves és idősebb népességből egyetemi, főiskolai végzettségű oklevél nélkül A 7 éves és idősebb népességből egyetemi, főiskolai végzettségű oklevéllel A 7 éves és idősebb népességből középiskolai végzettségű középiskolai érettségi és szakmai oklevél nélkül A 7 éves és idősebb népességből középiskolai végzettségű középiskolai érettségi nélkül, szakmai oklevéllel A 7 éves és idősebb népességből középiskolai végzettségű középiskolai érettségivel, általános oklevéllel A 7 éves és idősebb népességből középiskolai végzettségű középiskolai érettségivel, szakmai oklevéllel A 7 éves és idősebb népességből 0 osztályt végzettek száma Forrás: KSH, Népszámlálás 2001 A kistérségen belül a két legkisebb lélekszámú település, Rápolt és Fülpösdaróc kivételével mindenhol működik általános iskola. Középiskolai oktatás Mátészalkán és Nagyecseden folyik a kistérségben. Gimnázium Mátészalkán, az Esze Tamás Gimnázium, és Nagyecseden az Ecsedi Báthori István Református Gimnázium működik a kistérségben. Ezen felül további három szakközépiskola működik Mátészalkán: a Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola, a Déri Miksa (volt 138. számú Ipari) Szakközépiskola és Szakiskola és a Gépészeti Szakközépiskola. Felsőoktatási intézmény nincs a kistérségben. 73

74 3.3 Jövedelemstruktúra A lakosság jövedelmi viszonyaira vonatkozóan alapvetően az adó, valamint a nyugdíj és a segély adatokból vonhatunk le következtetéseket. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az SZJA alapot képző jövedelem ezer forint és 1 778,3 ezer forint között változik kistérségenként. Az egy főre vetített SZJA alapot képző jövedelem a Baktalórántházai, Csengeri, Fehérgyarmati kistérségekben a legalacsonyabb. A Mátészalkai kistérség megyei viszonylatban középértéket képvisel. Az SZJA alapján a legkedvezőbb jövedelmi viszonyokkal a Záhonyi és Nyíregyházai kistérségekben élők rendelkeznek. Ugyanez a tendencia vázolható fel az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó szerint is. A nyugdíjas korosztály nyugdíja már kedvezőtlenebb állapotot tükröz. A periférikus kistérségekhez hasonlóan a Mátészalkai kistérségben alacsonyabb a nyugdíj összege a megyei átlagnál. A segélyezettek szempontjából szintén kedvezőtlen a helyzet, megyei szinten a 4. helyen szerepel a kistérség ebben az aspektusban, jóval a megyei átlag fölötti a segélyezettek száma. 26. táblázat: Jövedelemviszonyok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeiben, 2008 Kistérség Egy adófizetőre jutó SZJA-alapot képező jövedelem (eft) személyi jövedele m-adó (eft) Saját jogú nyugdíja sok átlagos nyugdíja, eft Rendszer es szociális segélyben részesítet tek száma tízezer lakosra Baktalórántházai 1.216,0 159,4 70,6 718 Csengeri 1.251,4 179,5 59,7 872 Fehérgyarmati 1.258,9 183,8 70,1 908 Ibrány Nagyhalászi 1.296,0 172,1 72,5 560 Kisvárdai 1.524,9 252,3 77,9 578 Mátészalkai 1.428,2 223,2 72,9 797 Nagykállói 1.278,2 173,2 71,0 387 Nyírbátori 1.407,1 216,2 74,8 689 Nyíregyházai 1.778,3 348,2 85,5 146 Tiszavasvári 1.477,6 231,7 77,9 460 Vásárosnaményi 1.376,0 218,5 74,0 896 Záhonyi 1.645,6 283,6 79,7 729 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye összesen 1.499,8 250,3 77,0 538 Forrás: KSH Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Statisztikai Évkönyv, 2008 A Mátészalkai kistérségben az összes adófizető fő a 2009-es adatok szerint. Az APEH által alkalmazott adósáv kategóriák alapján a kistérségben az alábbi megoszlás mutatható ki az adófizetők számát tekintve. 74

75 17. ábra: Az adófizetők számának adósávok szerinti megoszlása a Mátészalkai kistérségben, ,22% 2,02% 5,35% 1,98% 0,11% 12,68% 8,25% 12,65% 4,69% 11,39% 14,19% 12,20% Összes adófizető darabszáma Ft sávon Összes adófizető darabszáma Ft sávon Összes adófizető darabszáma Ft sávon Összes adófizető darabszáma Ft sávon Összes adófizető darabszáma Ft sávon Összes adófizető darabszáma Ft sávon Összes adófizető darabszáma Ft sávon Összes adófizető darabszáma Ft sávon Összes adófizető darabszáma Ft sávon Összes adófizető darabszáma Ft sávon Összes adófizető darabszáma Ft sávon Összes adófizető darabszáma Ft sávon Összes adófizető darabszáma ,27% Forrás: APEH TEIR Látható, hogy a Ft közötti éves adózott jövedelemmel rendelkezők köre a legnagyobb arányú. Az Ft fölötti adózott jövedelemmel rendelkezők köre sávonként fokozatosan csökken, legalább 20 millió Ft adózott jövedelemmel rendelkező adózó pedig nincs is a kistérségben. A kistérség települései között kifejezetten nagy anomáliák mutatkoznak, ha a befizetett adó és összevont adóalap szerint vizsgáljuk meg a kistérség jövedelmi viszonyait. Megállapítható, hogy a legkedvezőbb jövedelmi viszonyokkal Mátészalka (kiugróan magasan), Nagyecsed, Vaja, Nyírmeggyes és Ópályi rendelkezik. A jövedelem tekintetében tehát itt a legkedvezőbbek az életkörülmények. Vaja, Ópályi, Nagyecsed, Nyírmeggyes településeken egyaránt meghaladja az 1 millió Ft-ot az összevont adóalap, Mátészalka esetében pedig a 14 millió Ft-ot. A legalacsonyabb jövedelemmel Fülpösdaróc, Géberjén, Kántorjánosi, Nyírkáta, Nyírparasznya, Papos, Rápolt, Szamosszeg, Szamoskér és Tiborszállás községeken élők rendelkeznek. 75

76 18. ábra: Jövedelemstruktúra az összes befizetett adó alapján a Mátészalkai kistérség településein, Összes adó Ft feletti sávon Összes adó Ft sávon Összes adó Ft sávon Összes adó Ft sávon Összes adó Ft sávon Összes adó Ft sávon Összes adó Ft sávon Összes adó Ft Összes adó Ft sávon Összes adó Ft sávon Összes adó Ft sávon Összes adó Ft sávon Összes adó Ft sávon Összes adó Ft sávon Összes adó Ft sávon Vállaj Vaja Tiborszállás Szamosszeg Szamoskér Rápolt Papos Őr Ököritófülpös Ópályi Nyírparasznya Nyírmeggyes Nyírkáta Nyírcsaholy Nagyecsed Nagydobos Mérk Mátészalka Kocsord Kántorjánosi Jármi Hodász Győrtelek Géberjén Fülpösdaróc Fábiánháza Forrás: APEH adatai alapján saját szerkesztés 19. ábra: Jövedelemstruktúra az összevont adóalap alapján a Mátészalkai kistérség településein, Vállaj Vaja Tiborszállás Szamosszeg Szamoskér Rápolt Papos Őr Ököritófülpös Ópályi Nyírparasznya Nyírmeggyes Nyírkáta Nyírcsaholy Nagyecsed Nagydobos Mérk Mátészalka Kocsord Kántorjánosi Jármi Hodász Győrtelek Géberjén Fülpösdaróc Fábiánháza Forrás: APEH adatai alapján saját szerkesztés 76

77 3.4 Egészségi állapot Az egészségi állapot alakulásában az egyes tényezők súlya nem azonos. Általában elfogadott, hogy a genetikai tényezők %-ban, az egészségügyi ellátás %- ban határozzák meg az egészségi állapotot, a fennmaradó 55-75%-ért a társadalmigazdasági tényezőkkel és az iskolázottsággal szoros összefüggést mutató életmódbeli tényezők a felelősek. Észak-Alföld lakosságának egészségi állapota az egyik legkedvezőtlenebb az országban, hiszen csaknem minden vizsgált mutató tekintetében (születéskor várható élettartam, halálozások száma, öngyilkosságok száma, tbc-s betegek aránya) az utolsók között áll a régiók között. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rendelkezik a régiót alkotó három megye közül a legrosszabb egészségügyi mutatókkal. A daganatos megbetegedések, keringési rendszer betegségei, légzőszervi megbetegedések, emésztőrendszer megbetegedései és a baleseti arány egyaránt itt a legmagasabb a három megye közül. Az Észak-alföldi régióban a születéskor várható átlagos élettartam 2002-ben a nőknél a legalacsonyabb (75,94 év), a férfiaknál pedig a második legalacsonyabb (67,32 év) volt az országban (az országos átlag a nőknél 76,56 év, a férfiaknál 68,26 év volt). A régió megyéi közül mind a férfiak, mind a nők esetében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb a várható élettartam (66,43, illetve 75,65 év) és Hajdú-Bihar megyében a legmagasabb ez az érték (68,03, illetve 76,38 év). Ennek vélhetően egyik oka az, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében él a régió roma lakosságának több mint 50 százaléka, akiknek különböző kutatások szerint az átlagos várható legmagasabb életkora kb. 10 évvel alacsonyabb, mint a többségi társadalomhoz tartozóké. Az öngyilkosságok száma csak Közép-Magyarországon volt több 2002-ben, mint az Észak-Alföldön. A régióban az halálozásra jutó öngyilkosságok aránya 36,7 fő volt, mely jelentősen meghaladta a 28 fős országos átlagot. Bár a magas munkanélküliség, a lemaradó kistérségek nagyobb aránya és az ezzel járó hátrányok miatt azt gondolhatnánk, hogy az öngyilkosságok száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legtöbb, mégis az adatok azt mutatják, hogy a szándékos önártalmak száma itt volt a legalacsonyabb (154 fő) és Hajdú-Bihar megyében a legtöbb (230 fő). Nemenként megvizsgálva az öngyilkosságok számát megállapítható, hogy a többi régióhoz hasonlóan az Észak-Alföldön is a férfiak által elkövetett öngyilkosságok száma (433 fő) lényegesen meghaladta a nők által elkövetett öngyilkosságok mértékét (127 fő). Az általános halálozás tekintetében mind a férfiak, mind a nők vonatkozásában a 12 kistérség közül a Mátészalkai Kistérség rendelkezik a legrosszabb mutatóval. A férfiak esetében szignifikánsan magasabb halálozási többletet jelent az országoshoz viszonyítva. A nők esetében is sokkal rosszabb az általános halálozás mutatója, mint az országos. 77

78 20. ábra: Általános halandóság a 0-X éves korcsoportban férfiaknál Magyarországon, az Észak-alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és kistérségeiben ábra: Általános halandóság a 0-X éves korcsoportban nőknél Magyarországon, az Északalföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és kistérségeiben Forrás: ÁNTSZ A daganatok miatti halálozás tekintetében a Mátészalkai kistérség férfi lakossága körében jelentkező országoshoz viszonyított halálozási többlet nem szignifikáns. Míg nők esetében a második legrosszabb a helyzet a Észak-alföldi régióban, ám így sem sokkal haladja meg az országos átlagot. A keringési rendszer betegségei miatti halálozás tekintetében az országoshoz viszonyítva mind a férfiak, mind a nők tekintetében halálozási többlet jelentkezik a kistérségben. A férfiak és a nők esetében is a Mátészalkai kistérségben a legmagasabb ez a szám az országban. Összességében a Mátészalkai kistérség rendkívül rossz egészségi mutatókkal rendelkezik országos és regionális szinten egyaránt. 78

79 3.5 Az információs társadalom szintje Egy térség versenyképességének vizsgálatánál a 21. században egyre hangsúlyosabb szerepet kap az információs társadalom elterjedtsége. A gazdasági elemzések már rendszeresen kitérnek a humán erőforrás vizsgálata során erre a tényezőre, mivel a regionális különbségek egyik eredője. Ennek a területnek a jelenlegi adatellátottsága kiforratlan és csak kevés adat áll rendelkezésre. Az információs társadalom (angolul information society) elmélete szerint a társadalomban az információ előállítása, elosztása, terjesztése, használata és kezelése jelentős gazdasági, politikai és kulturális tevékenység. Ennek közgazdasági társfogalma a tudásgazdaság, amely szerint az értelem gazdasági hasznosításán keresztül érték jön létre. Az információ szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra. Jelenleg nincs általánosan elfogadott elmélet arra, hogy pontosan mi nevezhető információ társadalomnak és inkább mi nem. A legtöbb teoretikus egyetért azzal, hogy egy átalakulást látunk, ami valamikor az es évek és napjaink között kezdődött és ami megváltoztatja annak a módját, ahogy a társadalmak alapvetően működnek. A kistérség versenyképességét tekintve az információs társadalom elterjedtsége elsősorban az IKT rendszerek felhasználása szintjén vizsgálható meg. 27. táblázat: Infokommunikációs rendszerek felhasználásának mértékét reprezentáló adatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeiben Internet felhasználók száma PC ellátottság 1000 főre Mobil előfizetések 1000 főre Baktalórántházai kistérség Csengeri kistérség Fehérgyarmati kistérség Ibrány-Nagyhalászi kistérség Kisvárdai kistérség Mátészalkai kistérség Nagykállói kistérség Nyírbátori kistérség Nyíregyházai kistérség Tiszavasvári kistérség Vásárosnaményi kistérség Záhonyi kistérség Forrás: GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft Az adatsor alapján megállapítható, hogy a Mátészalkai kistérségben a lakossági internet felhasználók száma kifejezetten magas, egyedül a Kisvárdai és a Nyíregyházai kistérségben magasabb, amely nyilván a kistérség magas lakosságszámából ered. Az internet felhasználók aránya 1000 főre vetítve már jóval kedvezőtlenebb összetételt 79

80 mutat, csakúgy, mint az 1000 főre vetítet PC ellátottság. A mobil előfizetések aránya közép értéket képvisel. Összességében a Mátészalkai kistérség lakossága kedvezőtlen mutatókkal rendelkezik az információs társadalom kibontakozásának szintjét tekintve a többi kistérséghez viszonyítva. Hasonló mondható el a kistérségben működő vállalatokról, ugyanis itt a legalacsonyabb a vállalati honlapok aránya. A közigazgatásban az elektronikus ügyintézés nem elterjedt. Mindezek tükrében elmondhatjuk, hogy az IKT rendszerek felhasználásának relatíve alacsony aránya és az információs társadalom elterjedtségének mértéke versenyhátrányt teremt a többi kistérséggel szemben. A humánerőforrás fejlesztését segítő intézkedéseknek ki kell terjednie erre a területre. 80

81 4 A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA 4.1 A természeti környezet állapota Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét úgy szokás jellemezni, hogy folyóvizekben, mocsarakban, lápokban Magyarország leggazdagabb területe. A Kárpátok közelsége, a hűvös-nedves mikroklíma és a táj viszonylagos zavartalansága számos olyan állat- és növényfaj előfordulását teszi lehetővé, amelyek az Alföld más részein megritkultak vagy kipusztultak, illetőleg számos bennszülött növény- és állatfaj számára nyújtanak életfeltételeket. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére jellemző, hogy a természeti környezet és a táj megőrizte jellegzetes arculatát. A természetvédelmi területek nagysága hektár, az 1982-ben lehatárolt országos jelentőségű védett terület, vagyis a tájvédelmi körzeté közel 22 ezer hektár. A tájvédelmi körzet mozaikos szerkezetű, a legértékesebb területek további különálló részeket benne jelentős védett erdőt, parkot, és fát foglalnak magukba. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében megtalálható természetvédelmi oltalom alatt álló területtípusok a következők: Tájvédelmi körzet, Természetvédelmi területek, Érzékeny természeti területek, Erdőrezervátumok. A Mátészalkai kistérségben nem található tájvédelmi körzet és erdőrezervátum, így ezeknek bemutatása nem feladata az elemzésnek. Természetvédelmi területek A természet védelméről szóló évi LIII. törvény szerint a védett természeti területeket és értékeket a védelem kiterjedtségének, céljának, hazai és nemzetközi jelentőségének megfelelően a következőképpen lehet csoportosítani: Országos jelentőségű védett természeti területek és értékek és Helyi jelentőségű védett természeti területek. Természetvédelmi területek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pontszerűen helyezkednek el. Összesen 11 db természetvédelmi terület található, amelyek a térképen láthatóak. 81

82 11. térkép: Védett területek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A Mátészalkai kistérségben egyetlen természetvédelmi terület található, a Vajai-őstó. Vajai-őstó Természetvédelmi Terület Védetté nyilvánítás: 3/1996. (IV.17.) KTM rendelet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az Északkelet- Nyírségben, Vajától nyugatra található az úszó lápszigetekkel tarkított 78 hektár kiterjedésű Vajai-őstó, mely egyben horgásztó is. A szabadon látogatható természetvédelmi területek közé tartozik. A Vajai-tó egyike az ország azon ritka helyeinek, ahol még fellelhetők az úszó lápszigetek, s megfigyelhetők az azokon megtelepedett különleges, jégkorszakból visszamaradt ritka növények is. 82

83 Érzékeny természeti területek Az érzékeny természeti területeket a 2/2002. (I.23.) KöM-FVM együttes rendelet jelölte ki. Az érzékeny természeti területek kijelölésének célja a természeti ökológiai szempontból érzékeny földrészleteken olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása, további földrészletek kijelölése, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését. Az érzékeny természeti területek meghatározóan a rét, legelő, nádas, halastó művelési ágú termőföldeket, továbbá a hagyományos és természetkímélő módon hasznosított, valamint a nem megfelelő hasznosítás által veszélyeztetett, illetve a jelentős természeti érték előfordulási helyeként ismert szántó, szőlő, kert, gyümölcsös, fásított terület művelési ágú földrészleteket foglalja magában. 12. térkép: Érzékeny természeti területek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területrendezési Terve Szatmár-Bereg régió: A megye keleti harmadát, összesen 115 települést érintő térség, amely magában foglalja a Szatmári síkság és Beregi síkság teljes területét. A Szatmár-Bereg régióhoz tartozó települések a Mátészalkai kistérségből: Győrtelek, Kocsord, Géberjén, Fülpösdaróc, Ököritófülpös 83

84 Dél- és Kelet-Nyírség ÉTT: A Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét egyaránt érintő ÉTT megyei területe 26 települést érint. A Dél- és Kelet-Nyírség ÉTT-hez tartozó települések a Mátészalkai kistérség területéről: Fábiánháza, Nyírkáta, Nyírmeggyes, Tiborszállás, Mérk, Vállalj, Hodász. Nagyecsed, Nyírcsaholy és Mátészalka egyben a Szatmár-Bereg ÉTT része is. Natura 2000 területek Az Európai Unió természetvédelmi törekvései akként foglalhatóak össze, hogy elsődleges célja az európai jelentőségű természeti területek ökológiai hálózatának létrehozása. Ez az ökológiai hálózat, az Európai Unió tagállami által javasolt és egységes szempontok szerint kijelölt, meghatározott nagyságú és elhelyezkedésű közösségi jelentőségű területeket foglalja magában, amely, mint ahogyan a nevében is benne van, egy összefüggő hálózatot alkot. Azon fajok és élőhelyek tekintendőek európai jelentőségűeknek, amelyek jellemzőek az európai területre és a Közösség területén kipusztulással fenyegetettek és védettséget élveznek. Az egységes ökológiai hálózat megvalósítása a Natura 2000 területek rendszere. Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 hálózat olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amelynek célja, hogy az európai közösségi jelentőségű természetes élőhely típusok, vadon élő fajok védelmén keresztül biztosítsa a természeti rendszer és a biológiai sokféleség megóvását az Európai Unió területén. A megyére jellemző, hogy a természeti környezet és a táj megőrizte a korábbi jellegzetes arculatát. A természetvédelmi területek nagysága hektár, az 1982-ben lehatárolt országos jelentőségű védett terület, vagyis a tájvédelmi körzeté közel 22 ezer hektár. A tájvédelmi körzet mozaikos szerkezetű, a legértékesebb területek további különálló részeket benne jelentős védett erdőt, parkot, és fát foglalnak magukba ben zajlott le az EU jogszabályoknak megfelelően a Natura 2000-es területek kijelölése. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 50 db természet-megőrzési területre ( ha) és 2 db madárvédelmi ( ha) területre terjednek ki. Mivel a két területtípus között jelentős átfedés van, együttes területük hektár. A Natura 2000-es területeknek két típusa van: természet-megőrzési terület és madárvédelmi terület, a két területtípus megyei elhelyezkedését az alábbi térképek mutatják. 84

85 13. térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye természet-megőrzési területei Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Területrendezési Terve 14. térkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye madárvédelmi területei Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Területrendezési Terve Mint a térképeken látható, madárvédelmi terület a Mátészalkai kistérségben nem található; természet megőrzési terület Őr, Mátészalka, Szamoskér, Ópályi, Nyírcsahony és Fábiánháza települések területén van. 85

86 4.2 Az épített környezet állapota Települési arculat A települések közül egyedül Mátészalka rendelkezik urbanizált arculattal, a másik két város, Nagyecsed és Vaja falusias arculatú. Mindhárom város fejlesztési programjai és tervei célozzák a településközpont urbanizált arculatának erősítését, a lakótelepek és lakóterületek minőségi fejlesztését. A települések többsége arculati szempontból a táj jellegéhez illeszkedő rurális megjelenésű, rendezett településmaggal. Lakásállomány, lakáspiac A kistérség lakásállománya 7,5%-al emelkedett között, amely az ingatlan piac mozgását igazolja. 22. ábra: A lakásállomány számának alakulása a Mátészalkai kistérségben között Forrás: KSH T-Star Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségei közül a Mátészalkai és a Nyíregyházai kistérség rendelkezik a legnagyobb lakásállománnyal. A 100 lakosra jutó lakások száma alapján elmondható, hogy a lakássűrűség közepes mértékű a Mátészalkai kistérségben. A lakásépítés volumene kistérségi összehasonlításban szintén középértéket képvisel, a lakásépítés a Nyíregyházai, a Kisvárdai és az Ibrány-Nagyhalászi kistérségben a legmagasabb. Tízezer lakosra vetítve mindössze 12,5 %-os az egy év alatt épített lakások aránya, amely megyei szinten az egyik legalacsonyabb érték. A lakások építtetői túlnyomó többségében természetes személyek, egyedül a Nyíregyházai és a Kisvárdai kistérségekben jelennek meg magasabb arányszámban a vállalkozások által épített lakások. Összességében elmondható, hogy a kistérségben megyei összehasonlításban az ingatlanpiac csak csekély növekedést könyvelhet el, amely nyílván kihat az építőipar beruházásainak volumenére és befolyásolja az építőipari szektor teljesítményét. 86

87 Kistérség 28. táblázat: Lakásingatlan-piaci tendenciák Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeiben, 2008 Lakásállomán y az év végén Száz lakásra jutó lakos száma összese n 4 és több szobás ebből vállalkozás által építtetett aránya, % Az épített lakások természetes személy által építtetett átlagos alapterülete m 2 tízezer lakosra Száz épített lakásra jutó megszűnt lakás között épült lakások a évi lakásállomá ny százalékába n Baktalóránthá zai ,3 5,6 93,1 87,4 20,6 22,2 6,6 Csengeri ,0 100,0 123,2 7,4 4,2 Fehérgyarmat i ,7 2,2 91,3 95,1 12,1 26,1 4,2 Ibrány Nagyhalászi ,0 100,0 87,9 20,4 26,1 5,9 Kisvárdai ,9 17,4 80,6 103,6 27,2 33,3 8,2 Mátészalkai ,6 3,7 93,8 100,7 12,5 46,9 5,9 Nagykállói ,4 2,7 97,3 107,8 16,5 10,8 6,2 Nyírbátori ,5 1,5 97,0 105,4 15,0 33,3 5,1 Nyíregyházai ,5 39,4 60,6 95,2 61,5 3,2 14,1 Tiszavasvári ,5 100,0 112,8 10,6 79,5 3,8 Vásárosnamé nyi ,8 100,0 99,3 7,6 52,2 11,7 Záhonyi ,3 100,0 84,2 17,7 20,0 4,8 Szabolcs- Szatmár- Bereg megye ,0 24,5 74,8 96,9 27,5 15,7 8,3 Forrás: KSH Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Statisztikai Évkönyv Épített értékek A kulturális örökség védelméről szóló évi LXVI. Törvény értelmében a védett műemléki értékek közé tartozik minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a nemzeti identitástudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos érték. Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében 364 db műemlék érték van, melyből 358 db műemlék, 5 műemléki környezet, 1 műemléki jelentőségű terület. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye műemlékekben gazdag megye. Az alábbi táblázatban összefoglalóan megtalálható Szabolcs-Szatmár-Bereg megye műemlékeinek területi koncentrációja kistérségi bontásban. 87

88 Kistérség 29. táblázat: A műemlékek száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeiben Települések száma Települések műemlék nélkül Műemléki jelentőségű terület Műemléki környezet Műemlék Összesen Baktalórántházai Csengeri Fehérgyarmati Ibrány-Nagyhalászi Kisvárdai Nagykállói Mátészalkai Nyírbátori Nyíregyházai Tiszavasvári Vásárosnaményi Záhonyi Megye összesen (Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Területrendezési Terve, 2009) A Mátészalkai kistérség 19 települése rendelkezik műemlékkel. A műemlékek száma a Vásárosnaményi, Fehérgyarmati és Nyíregyházai kistérséget követően itt a legtöbb, vagyis alapvetően magas műemléki koncentráció jellemzi. Problémaként azonosítható, hogy a műemlékek többsége funkció nélküli vagy funkcióvesztett épület, amely jelentős mértékű állagromlást indukál. Érdemes megemlíteni, hogy a templomok mellett kifejezetten magas a kastélyok, kúriák és történeti kertek száma a kistérségben. A műemléki épületek hasznosítására a befektetés-ösztönzési eszközök használata és magántulajdon bevonása opcionális alternatíva. 88

89 Település Vaja Fábiánháza Műemlékek száma Táblázat: A Mátészalkai kistérség műemléki értékei Tiborszállás Műemlékek Református megnevezése templom Építési 15. század, ideje, gótikus stílus Jelenlegi templom funkciója Vay-kastély 16. század, reneszánsz múzeum Görög Lakóház katolikus templom 1810 Népi építészet körül, késő barokk templom múzeum Vállaj 31 Református Római katolikus templom templom 1802, 1918, barokk eklektikus - szecessziós templom - Történeti kertek Vay-kastély és kertje Fülpösdaróc Géberjén Győrtelek Hodász Népi lakóépület Népi építészet Tájház Jékely-kúria 1810 körül, klasszicista 2 2 Csizmadia-kúria század fordulója, szecessziós ált. iskola és óvoda használaton kívüli Református templom 1822, klasszicista templom Kisnemesi kúria 18. század, barokk lakóépület Református templom 15. század, gótikus templom Kúria és kertje (jelenleg Pszichiátriai intézet) Jékey-kúria és kertje Csizmadia-kúria és kertje Kisnemesi kúria és kertje Jármi 1 Református templom 1798, késő barokk templom - Kántorjánosi Kocsord 1 Unitárius templom 1930-as évek, magyaros szecessziós templom Mátészalka Csizmadia-palota Megyeháza Forrás: század eleje, gyógyszertár Művelődési Központ Református templom 13. század templom Római katolikus templom Zsinagóga és rabbiház 19. század, késő klasszicistaromantikus templom Funkció nélküli Tisza Lajos Kastély és kastélypark (használaton kívüli) Régi vármegyeháza (jelenleg Művelődési ház) Mérk Kúria és kertje Nagydobos 1 Perényi-kastély 1808, klasszicista nevelő otthon Nagyecsed 1 Szivattyútelep 1914 múzeum Kert Nyírcsaholy Nyírkáta 1 Református templom Középkori eredetű falak( 13. sz), jelenlegi formája 18. század, barokk templom - Nyírmeggyes 1 Református templom középkori eredetű templom - Nyírparasznya Ópályi Ököritófülpös Őr 2 3 Görög katolikus templom 18. század, barokk templom Református templom 13. század templom Református lelkészlak 19. század eleje parókia Fülpösi Református templom 1834, klasszicista templom Ökörítói Református templom 1803, késő barokk templom 1 Református templom Középkori eredetű (11. sz), jelenlegi formája 1802, késő barokk templom - Papos 1 Római katolikus templom 14. század, gótikus kiállítótér - Rápolt 1 Református templom , klasszicizáló késő barokk templom - Szamoskér Szamosszeg 1 Református templom 1863, romantikus templom - Perényi-kastély és kertje - Németh-kúria 89

90 5 A FUNKCIÓELLÁTOTTSÁG ELEMZÉSE 5.1 Műszaki infrastruktúra A műszaki infrastruktúra az általános infrastruktúra szerkezeti rendszerének olyan alkotó eleme, amely magába foglalja egy adott terület, település műszaki funkcionális rendszereit ellátó, műszaki-fizikai kapcsolatokat létrehozó négy alapvető hálózatát: a közlekedés, a hír- és távközlés, a térségi ivóvízellátás és szennyvízkezelés, valamint az energiaellátás hálózati rendszereit. A területi fejlődést elősegítő tényezők között a műszaki infrastruktúra szerepe sajátos, a gazdasággal, a társadalommal és a környezettel való kapcsolatrendszerének összetettségéből és sokrétűségéből adódóan. Az egymáshoz való viszony két oldalról közelíthető meg: miként hat az infrastruktúra a területi fejlődésre, illetve milyen igényeket állít a gazdaság, a társadalom és a környezetvédelem az infrastruktúrával szemben. Közlekedési hálózatok Úthálózat A Mátészalkai kistérség kiterjedt úthálózattal rendelkezik. A települések közötti közlekedési kapcsolatok kiegyensúlyozottak. A Mátészalkai kistérség alsórendű, a kistérség közlekedésében jelentősebb szerepet betöltő közútjai a következők: 49. II. rendű Ököritófülpös-Vaja 471. II. rendű Debrecen-Mátészalka (Nyírcsászári-Mátészalka) jelű út Nyírparasznya-Papos jelű út Ópályi-Vaja jelű út Vásárosnamény-Mátészalka (Nagydobos-Mátészalka) jelű út Kisvárda-Mezőladány jelű út Kántorjánosi-Őr jelű út Mátészalka - Mérk jelű út Györtelek Nagyecsed-Mérk-Vállaj A belterületi utak kiépítettsége kistérségi szinten 75%, a külterületi utak esetében 82%. Megyei szinten mindkét esetben a megyei átlag körül mozog ez az arány. A Nyíregyházai kistérség után a Mátészalkai kistérségben a leghosszabb a belterületi utak hálózata, azonban több kistérségben jóval kiterjedtebb a külterületi úthálózat. 90

91 Kerékpárutak A Mátészalkai kistérségben jelentős arányú a kiépített kerékpárutak hossza (a Nyíregyházai kistérséget követően itt a legmagasabb az aránya) Szabolcs-Szatmár- Bereg megye kistérségei közül. A Mátészalkai kistérség 21,83 km hosszú kerékpárúttal rendelkezik. A kistérség közlekedési rendszerének az egyik legnagyobb erőssége a kerékpárút-hálózat kiépítettsége (főként a belterületi kerékpárutak aránya magas), azonban a kerékpárhálózat egyelőre kizárólag hivatásforgalmi célokat szolgál, turisztikai célú fejlesztése még nem realizálódott. Kerékpárút belterületen Jármi településen a Kossuth és Széchenyi utcákban 2500 m; Kocsordon 3370 m; Nyírcsaholyban a Hunyadi és Szabadság utcákban 3600 m; Ököritófülpösön Kossuth és Lehel utcában 2950 m; Őr településen a Rákóczi és József Attila utcákban 3000 m; Vaján 1500 m, továbbá Nagyecsed belterületén épült ki kerékpárút. Külterületi kerékpárút eddig csak Nyírcsaholy-Mátészalka között épült ki. Prioritást élvez az autópálya miatt a Mátészalka-Jármi-Őr közötti kerékpárút megépítése, amely már jogerős építési engedéllyel rendelkezik. A kistérségben a külterületi kerékpárút-hálózat fejlesztése a 49.sz út mellett lévő települések összekötésére irányul elsősorban, mivel a halálos balesetek száma kifejezetten magas ezen a szakaszon. Másodlagos cél Mátészalka és Nyírbátor összekötése, valamint a Nagyecsed és Mátészalka közötti szakaszok kiépítése. Mindhárom irány indokolt elsősorban a hivatásforgalmú hálózatok kialakítása érdekében. 15. térkép: A Mátészalkai kistérség meglő és fejlesztendő kerékpárút hálózati elemei Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kerékpárút hálózat fejlesztési koncepciója 91

92 23. táblázat: Közlekedési infrastruktúrát reprezentáló adatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeiben, 2008 Külterül Belterüle Belterületi Bel és Belterületi Belterületi eti Külterül ti kiépített Gyalogút és külterületi kiépítetlen kiépített Belterületi kiépítetl et Külterüle kiépítetle utak Kerékpáruta járda utak hossza utak utak utak en utak kiépítet ti utak n utak aránya k hossza összesen összesen összesen összesen összesen összese t utak összese aránya (%) (km) (km) (km) (km) (km) (km) n (km) (km) n (km) (%) Külterületi kiépítetlen utak aránya (%) Külterül eti kiépített utak aránya (%) Baktalórántházai 4,44 618, ,56 178,32 245,88 190,65 55,04 673,5 27,48 72,52 28,31 8,17 Csengeri 7,91 88,14 170,22 15,78 89,32 105,1 49,99 15,13 65,12 15,01 84,99 76,77 23,23 Fehérgyarmati 9,09 290,07 632,36 68,02 207,43 275,45 294,43 62,48 356,91 24,69 75,31 82,49 17,51 Ibrány- Nagyhalászi 3,99 87,81 738,61 59,27 207,79 267,06 400,13 71,42 471,55 22,19 77,81 84,85 15,15 Kisvárdai 0,63 244,3 548,03 70,17 198,57 268,74 247,99 31,3 279,29 26,11 73,89 88,79 11,21 Mátészalkai 21,83 283,12 802,16 86,77 262,83 349,6 375,59 76,97 452,56 24,82 75,18 82,99 17,01 Nagykállói 5,83 99, ,22 117,58 174,6 292,18 862,88 49,16 912,04 40,24 59,76 94,61 5,39 Nyírbátori 5,6 212, ,91 51,06 184,97 236, ,04 42, ,88 21,63 78,37 96,18 3,82 Nyíregyházai 24,12 398, ,14 339,09 460,23 555,43 62,34 617,77 26,32 73,68 89,91 10,09 Tiszavasvári 14,79 227,31 664,3 91, ,01 373,96 45,33 419,29 37,15 62,85 89,19 10,81 Vásárosnaményi 8,52 195,26 920,25 46,7 145,89 192,59 703,53 24,13 727,66 24,25 75,75 96,68 3,32 Záhonyi 3,61 57,41 271,1 14,86 71,63 86,49 168,27 16,34 184,61 17,18 82,82 91,15 8,85 Szabolcs- Szatmár-Bereg megye összesen 110, , ,1 809, , ,3 5302,8 552,4 6283,1 26,78 73,22 84,40 8,79 Forrás: Magyar Közút Kht,

93 Ivóvíz- és szennyvízellátottság A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt háztartások aránya a megyei átlaggal megegyező, több mint 92%, azonban a szennyvízhálózatba bekötött lakások aránya a megyei átlagnál sokkal alacsonyabb, csak 34%, a megyében csupán a Csengeri kistérség rendelkezik ennél rosszabb mutatóval. A kistérségi vízvezeték-hálózat hossza év végén 408 km volt. A közcsatorna-hálózat kiépítettsége rossznak mondható, a szennyvízhálózatba bekötött lakások aránya, még az országoshoz képest alacsony megyei átlagot sem éri el év végén a Mátészalkai kistérségben összesen 177 km volt a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza. A szennyvízhálózat eddig az alábbi településeken épült ki: Fülpösdaróc, Géberjén, Győrtelek, Kántorjánosi, Kocsord, Mátészalka, Mérk, Nagydobos, Nyírcsaholy, Nyírmeggyes, Nyírparasznya, Ópályi, Őr, Rápolt, Szamosszeg, Vaja), 16 település egyáltalán nem rendelkezik szennyvízhálózattal, köztük van Nagyecsed és Hodász is. Közműollónak a vezetékes vízzel ellátott lakások, és a szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások arányának különbségét nevezzük. A kistérség közműollója 58%, ez a legrosszabb mutató a megyében. Megfigyelhető a közműolló lassú záródása, azonban a záródás sebessége nem éri el a megye többi kistérségének hasonló adatát, ugyanis 2003-ban a közműolló nagyságát tekintve a mátészalkai kistérség még a középmezőnybe tartozott. A közműolló kedvezőtlen állapota elsősorban annak köszönhető, hogy számos településen még nem épült ki a szennyvízhálózat. Energia- és gázellátás A villamos áram közel az összes háztartásban elérhető, ezek közül csak néhány tanya a kivétel, a villamosenergia-hálózat kiépítettsége megfelelő. A háztartási villamosenergia-fogyasztók fajlagos fogyasztásának átlaga a kistérségben nem mutat lényeges eltérést sem a megyei, sem az országos átlaghoz képest. Ugyanezt megállapíthatjuk a kistérség településeire vonatkoztatva is. A vezetékes gáz használatának elterjedtsége a kistérség településein hasonló, a megyei átlagtól sem térnek el számottevően, a hálózat kiépítettsége megfelelő. Ez alól csak Szamosszeg és Nyírkáta kivételek, ahol a bekapcsolt lakások aránya 20, illetve 47%. Megfigyelhető azonban, hogy a háztartások közel sem használják olyan arányban a vezetékes gázt, mint ahogy azt a hálózat kiépítettsége engedné. A Mátészalkai kistérség adottságai kiválóak a megújuló energiaforrások területén, kiemelten biomassza, geotermikus energia, valamint nap-, és szélenergia hasznosíthatósága terén kedvezőek a lehetőségek. Ezek az energiaforrások jelenleg az adottságokhoz és a lehetőségekhez mérten alulhasznosítottak. 93

94 Hulladékszállítás A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék 2008-ban tonna volt, de ebből csupán 14 tonna hulladékot szállítottak el szelektív hulladékgyűjtés keretein belül, ami az összes lakossági hulladék 0,1%-a. Ez a rendkívül rossz arány sem kiugró a megye kistérségei között, ugyanis 3 kistérségben nincs szelektív hulladékgyűjtés, a megye 3,7%-os átlaga is csak a Nyíregyházai kistérségnek köszönhető, ahol ugyanez az adat 13,2%. A Mátészalkai kistérség települései közül csupán öt településen (Jármi, Nyírmeggyes, Tiborszállás, Vaja, Vállaj) működik szelektív hulladékgyűjtés valamilyen formában, a kistérség két legnagyobb településén, Mátészalkán és Nagyecseden teljesen megoldatlan. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Rendszer keretén belül épült meg Nagyecseden egy hulladéklerakó telep, melyből a megyében további kettő van, Nyíregyházán és Kisvárdán. A beruházás eredményeként a korábbi egy település egy hulladéklerakó szerinti gyakorlat megszűnik, helyette a szolgáltatást a projektben résztvevő önkormányzatok 100%-os tulajdonában lévő egyetlen társaság végzi. A beruházás eredményei: a környezeti hatások javítása, azaz a talaj, a felszín és a felszín alatti vízrétegek szennyeződésének csökkentése, a hulladéklerakásra használt földterület csökkenése, a tájkép kedvező változása. A projekt eredeti, elfogadott célja 10 éven belül 40%-os szelektív gyűjtési arány elérése. A regionális hulladékgazdálkodási rendszerhez csatlakozott települések a konzorciumi szerződésben arról állapodtak meg, hogy a régión belül három önálló gyűjtőkörzetet alkotnak. A gyűjtőkörzetek területi lehatárolását az alábbi ábra mutatja. Borsod- Abaúj- Zemplén Kisvárda Ukrajna Nyíregyháza Mátészalka Hajdú-Bihar megye Románia Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás 94

95 31. táblázat: Összefoglaló adatok a Mátészalkai kistérség közműhálózatának kiépítettségéről, 2008 Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány százalékában Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma a lakásállomány százalékában Szennyvízhálózat ba bekapcsolt lakások száma a lakásállomány százalékában A lakosságtól szelektív hulladékgyűjté s keretében elszállított szilárdhulladék aránya Lakásállomány az év végén Település Közműolló Fábiánháza 55,21% 83,53% 0,00% 83,53% 0,00% 777 Fülpösdaróc 73,50% 88,89% 49,57% 39,32% 0,00% 117 Géberjén 77,29% 90,34% 33,82% 56,52% 0,00% 207 Győrtelek 72,21% 92,00% 18,74% 73,26% 0,00% 475 Hodász 63,58% 90,48% 0,00% 90,48% 0,00% 1134 Jármi 78,01% 99,38% 0,00% 99,38% 2,82% 482 Kántorjánosi 65,35% 82,79% 56,40% 26,39% 0,00% 883 Kocsord 81,85% 96,10% 73,56% 22,54% 0,00% 1025 Mátészalka 66,74% 99,03% 60,78% 38,25% 0,00% 7015 Mérk 67,81% 94,61% 0,00% 94,61% 0,00% 817 Nagydobos 64,36% 87,37% 44,55% 42,82% 0,00% 752 Nagyecsed 71,31% 88,00% 0,00% 88,00% 0,00% 2391 Nyírcsaholy 74,91% 83,19% 0,00% 83,19% 0,00% 833 Nyírkáta 47,05% 79,43% 0,00% 79,43% 0,00% 661 Nyírmeggyes 85,55% 86,99% 0,00% 86,99% 0,19% 1045 Nyírparasznya 56,67% 90,61% 42,12% 48,48% 0,00% 330 Ópályi 74,28% 87,53% 59,35% 28,17% 0,00% 898 Ököritófülpös 56,64% 81,02% 0,00% 81,02% 0,00% 685 Őr 64,15% 91,54% 60,85% 30,70% 0,00% 544 Papos 64,69% 89,38% 0,00% 89,38% 0,00% 320 Rápolt 61,63% 74,42% 0,00% 74,42% 0,00% 86 Szamoskér 65,79% 87,37% 0,00% 87,37% 0,00% 190 Szamosszeg 20,03% 25,89% 0,00% 25,89% 0,00% 734 Tiborszállás 70,24% 95,71% 0,00% 95,71% 2,73% 373 Vaja 66,27% 100,00% 75,75% 24,25% 0,58% 1171 Vállaj 81,14% 96,27% 0,00% 96,27% 0,49% 456 Kistérségi összehasonlítás Baktalórántházai 67,41% 92,76% 36,53% 56,24% 0,26% Csengeri 76,37% 87,22% 30,18% 57,04% 0,27% 5633 Fehérgyarmati 68,05% 90,99% 40,02% 50,97% 0,02% Ibrány-Nagyhalászi 71,81% 88,80% 60,24% 28,56% 0,28% Kisvárdai 75,05% 93,68% 42,64% 51,03% 0,07% Mátészalkai 68,70% 92,37% 34,31% 58,05% 0,10% Nagykállói 67,45% 91,37% 43,24% 48,13% 0,58% Nyírbátori 62,42% 90,98% 42,16% 48,82% 0,08% Nyíregyházi 79,14% 97,35% 75,70% 21,65% 13,24% Tiszavasvári 69,74% 96,21% 54,08% 42,13% 0,00% Vásárosnaményi 75,32% 92,15% 45,34% 46,81% 0,00% Záhonyi 64,75% 95,59% 58,90% 36,69% 0,00% 7002 Szabolcs-Szatmár- Bereg 72,14% 93,51% 52,54% 40,98% 3,74% Forrás: KSH T-Star 95

96 Kommunikációs infrastruktúra A hír- és távközlés a rendszerváltás óta Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő szolgáltatási szektora. Az 1990-es évtized második felétől azonban jelentős hangsúly eltolódás volt tapasztalható a hagyományos technológiák irányából az új, digitális hír- és távközlés irányába. Ennek legszembetűnőbb jele a mobiltelefonok rendkívül gyors elterjedése, továbbá az Internet, mint kommunikációs hálózat felértékelődése. A hagyományos hír- és távközlés mellett, annak egyes funkcióit átvéve megjelent az információs és kommunikációs technológiának (IKT) nevezett szektor. Az információs társadalom műszaki infrastruktúráját tekintve az információs és kommunikációs infrastruktúrára épül. Léte, hatékony működése annak fejlettségétől függ. Az információs és kommunikációs technológiák egyre elterjedtebb használata alapjaiban módosítja a gazdasági tevékenységet, a társadalmi kapcsolatrendszereket, mivel a gyors információcsere napjaink társadalmának, gazdaságának fontos kritériuma. A kommunikációs és információs kapcsolatok fejlesztése nagymértékben elősegíti az innováció térbeli elterjedését, ami egyben hozzájárul a gazdasági és társadalmi tényezőkben jelenlévő területi különbségek csökkentéséhez. Az IKT legfontosabb szegmensei a telekommunikációs infrastruktúra (telefon, kábeltelevízió), továbbá a számítástechnikai és az Internethez kapcsolódó hálózati infrastruktúra. A telekommunikációs szegmens összetevői a telefonellátottság (vezetékes, mobil), a digitális hálózat (ISDN) és a kábeltelevízós hálózatok. Az ezeket az alapfeltételeket képző vezetékes és vezeték nélküli rendszereket, az információterjedés legfontosabb műszaki jellegű elemeit a modern területi stratégiák megtervezésének elengedhetetlen részének tekinthetjük ban a Mátészalkai kistérségben távbeszélő fővonal volt kiépítve, melyből ISDN fővonal. A fővonalak ezer lakosra jutó száma 210, ami csaknem megegyezik a megyei átlaggal (211). 32. táblázat: A kommunikációs hálózatok kiépítettsége Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeiben, 2008 Távbeszélő Kábel TV-hálózatba fővonal bekapcsolt lakások Kistérség 1000 lakosra aránya, % Forrás: KSH Baktalórántházai ,1 Csengeri ,6 Fehérgyarmati ,1 Ibrány Nagyhalászi ,3 Kisvárdai ,4 Mátészalkai ,0 Nagykállói 174 4,5 Nyírbátori ,7 Nyíregyházai ,8 Tiszavasvári ,4 Vásárosnaményi ,9 Záhonyi 160 6,6 Megye összesen ,7 96

97 Kistérségi összehasonlításban az ezer lakosra jutó telefon-ellátottság a kiugró mutatókkal rendelkező Nyíregyházi kistérséget leszámítva magasnak tekinthető, míg a kábeltelevíziós kiépítettség a második legmagasabb, csak a Nyíregyházi kistérség előzi meg a megyében. 97

98 5.2 Üzleti infrastruktúra A vállalkozások megtelepülése illetve eredményes működése szempontjából a műszaki infrastruktúra és a humán erőforrások mellett egyre nagyobb szerepe van az üzleti infrastruktúrának, melyet a pénzügyi és egyéb gazdasági szolgáltatások jelentenek. Éppen ezért e szolgáltatások jelenléte alapvető feltétele a térségek gazdasági növekedésének. E szolgáltatások tehát egy felértékelődő telepítési tényezőt jelentenek, miközben területi alakulásuk jól jelzi a gazdasági megújulás térfolyamatait. A vállalkozások versenyképességét alapvetően befolyásolja az igényeikkel összhangban álló üzleti környezet megteremtése. Ennek egyik helyi szinten befolyásolható eleme az üzleti infrastruktúra, mely az alap infrastrukturális elemeket biztosítja (vonalas infrastruktúra). Ezen infrastrukturális elemeket elsősorban az ipari parkok, ipari területek ötvözik. Az üzleti környezet műszaki elemei mellett az üzleti szolgáltatásoknak is óriási szerepük van a hatékony vállalkozásösztönzési politikában. Ebbe a körbe elsősorban azok az intézmények tartoznak, amelyek a vállalkozások versenyképességét, innovációs képességét hivatottak fejleszteni. A vállalkozások számára az információ elérése és a szakmai segítségnyújtás különösen fontos. Az üzleti környezet által biztosított előnyöket elérhető közelségben kell tudni. Az üzleti szolgáltatások megjelenése és terjedése elsődlegesen a nagyobb városokhoz kapcsolódik, ezért területi eloszlásában a regionális különbségek mellett a településhierarchia dimenziója kiemelt, mivel e szolgáltatásoknak a rendszerváltozást követően felgyorsult terjedése elsődlegesen hierarchikus jellegű. Az ötvenezernél nagyobb lakosságszámú városok szintjén nincsen jelentős regionális különbség az üzleti szolgáltatások ellátottsága terén (4-9 vállalkozás jut egy üzleti szolgáltatóra országos szinten). Az közötti népességszámú települések már jóval differenciáltabb képet mutatnak. Az egy szolgáltatóra jutó vállalkozások száma átlagban lényegében ezen a településhierarchia szinten is hasonló (7-8 között mozog), de nagyobbak a területi szélsőségek. Mátészalkai ipari park A kistérség legjelentősebb létesítménye a Mátészalkán működő ipari park, mely ezt a címet 1998-ban nyerte le. Az ipari park területe 80 ha, ebből szabad 15 ha, vagyis 18% a szabad kapacitás. A szennyvíz gerincvezeték ki van épülve, rácsatlakozás lehetséges, gáz, ivóvíz, telefon ISDN, mobilhálózatok, ipari áram rendelkezésre áll. Főbb paraméterek: elektromos áram: 20 kw, gáz: 2000m 3 /óra szabad kapacitás, ivóvíz: 600m 3 /nap, csatornázottság: 60%, szennyvízelvezetés: 90%. A területen saját iparvágányok futnak. A belső utak minősége burkolt, megfelelő minőségű. Az ipari parkban biztosított szolgáltatások: Inkubátorház Üzlet bérlet Konferenciaterem Internet, telefon 98

99 A parkban működő vállalkozások: Carl Zeiss Hungaria Optikai Kft., Hoya Szemüveglencsegyártó Magyarország Kft., MOM Vízméréstechnikai Kft., Schott Desag Hungária Kft., Sandra Form Bútoripari Kft., Sandra Kárpitos Rt. Az Ipari Park legjelentősebb árbevételt produkáló, valamint legnagyobb számú munkavállalót foglalkoztatói optikai, mechanikai cégek, melyek egyfajta optomechatronikai központtá alakították Mátészalkát. Közlekedési kapcsolatok, az ipari park elérhetősége: Az ipari park a város központjától alig néhány percre helyezkedik el. Megközelíthető a 471-es és a 49-es számú útról. A vasútállomástól 1,5 km-re található. Távolság a nagyobb településektől: Legközelebbi határátkelőhelyek: Budapest: 297 km Csengersima (RO): 38 km Debrecen: 76 km Vállaj (RO): 23 km Miskolc: 166 km Beregsurány (UA): 41 km Nyíregyháza: 50 km Tiszabecs (UA): 48 km Az ipari parkban működik a kistérség egyetlen inkubátor háza, amely egyben képzési központ is. Az intézmény feladatául tűzte a több kistérséget magába foglaló szatmár-beregi kisrégió felzárkóztatását, további fejlődésének elősegítését, a Közép-Kelet-Európában egyedülálló, optikai és mechatronikai iparág dominanciájának elősegítését, a kapcsolódó és egyéb iparágak megtelepedésének támogatását, különös tekintettel a tudáságazatokra. A létesítmény gyakorlati oktatási és képzési helyszínként kíván funkcionálni a működő optomechatronikai cégek és a város műszaki-oktatási intézményei részére. Ez az első olyan Inkubátorház és Képzési Központ az országban, amely a felmerülő igényeknek megfelelően az optomechatronikai szakemberek gyakorlati oktatásának feltételeit biztosítani tudja. A Mátészalkai Inkubátorház és Képzési Központ az elképzelések szerint az Ipari Park területén három ütemben valósul meg: összesen m 2 hasznos területen 23 iroda (450 m 2 ), 11 műhely (700 m2), szolgáltató (400 m2) és képző (550 m 2 ) helységek létesítésével. Az épületkomplexum 2007 májusában átadott I. üteme az Interreg III./A Projekt keretében valósult meg, összesen bruttó 1796 m 2 területen: a földszinten műhelyek, irodák, tanműhelyek, oktatótermek (1221 m 2 ), az I. és II. emeleten irodák (576 m 2 ) kialakításával. Az inkubátor ház térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatásai: - Helyiségbérlet (iroda, oktatóterem, ill. műhely, tanműhely) - Helységbérlethez kapcsolódó szolgáltatások (központi fan-coil rendszerű fűtés, elektromos áram-fogyasztás mérése, számítógép-hálózat internet-csatlakozási lehetőséggel, hagyományos és internet-telefonálásra egyaránt alkalmas telekommunikációs rendszer) - Díjmentesen igénybe vehető szolgáltatások (24 órás portaszolgálat, nagyszámú védett parkoló, beépített tűzvédelemi rendszer, titkársági szolgáltatás, étkezési lehetőség, szociális blokkok használata, közösségi helyiségek használata). 99

100 Vajai iparterület Jelentősebb iparterület Mátészalkán kívül Vaján található a kistérségben ban zöldmezős beruházás keretében épült meg a vajai gyár, mely akkor a Nyírség Konzervgyár fémcsomagoló üzeme volt. Ez a gyár volt az alapja az iparterületnek. A vajai iparterület elsősorban élelmiszer feldolgozással foglalkozó és egyéb élelmiszeripari létesítményeket koncentrál, valamint fémfeldolgozással és logisztikával foglalkozó cégek is működnek. Jelentős ipari területnek számít a térségben, már a rendszerváltás is voltak a fővárosban gazdasági társulásai. Az iparterületen működő legjelentősebb foglalkoztatónak az Impress Fémcsomagoló Kft minősül mind az alkalmazotti létszám, mind az árbevétel tekintetében. Az Impress Kft-nek a térség, sőt a megye gazdaságára is jelentős kihatása van, mivel számos vállalkozás tevékenysége kapcsolódik az itt folyó termeléséhez. Az iparterületen működik még az egri székhelyű Mantar Kft, a Vajai Zöldség-gyümölcs Kft, a Tadem és az Armix Kft. A vállalkozások számára alapvetően szükséges info-kommunkiációs infrastruktúra teljes kiépítettségű a kistérségben, a hírközlés szempontjából kiemelt posta azonban mindössze 8 településen található meg. Összességében a Mátészalkai kistérségben az üzleti infrastruktúra kiépültsége kedvező képet mutat. Mátészalkának köszönhetően számos olyan vállalkozásokat segítő intézmény működik, amely hozzájárul a kutatásfejlesztés helyi működéséhez, a humánerőforrás fejlesztéshez, a vállalkozói tevékenység ösztönzéséhez, a beszállítói rendszerek kialakulásához és a nagyobb vállalatok megtelepedéséhez. A mátészalkai üzleti infrastruktúra lehetőséget teremt a helyi KKV-k és a betelepülő vállalati szektor együttműködésének növeléséhez. 100

101 Település Ipari park Inkubátorház 33. táblázat: Üzleti infrastruktúra kiépültsége a Mátészalkai kistérség településein Logisztikai központ Innovációs központ Kereskedelmi központ Irodaház Iparterület Szolgáltatóház Bank, bankfiók ATM Szélessávú internet Mobil hálózat Teleház Posta Termelő Csoport Termelő és értékesítési szövetkezet Működő mezőgazdasági szövetkezetek léte Fábiánháza Fülpösdaróc Géberjén Győrtelek Hodász Jármi Kántorjánosi Kocsord Mátészalka Mérk Nagydobos Nagyecsed Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznya Ópályi Ököritófülpös Őr Papos Rápolt Szamoskér Szamosszeg Tiborszállás Vaja Vállaj Forrás: KSH T-Star adatai alapján saját szerkesztés Piac 101

102 5.3 Társadalmi infrastruktúra A társadalmi infrastruktúrához hozzátartoznak mindazok a nagy humán infrastrukturális hálózatok, amelyek befolyásolják a térségben élő emberek életminőségét, meghatározzák a települések szolgáltatáskoncentrációját és szolgáltatáshiányosságát. A társadalmi infrastruktúra kiépítettsége meghatározó lehet a befektetői döntéshozatali folyamatokban. Államigazgatás, hatóságok, igazságszolgáltatás, rendészet A közszféra intézményrendszerének kiépültsége elsősorban a városi funkció és a településhálózatban betöltött pozíciók szempontjából jelentős. Minél több hatósági, államigazgatási intézménnyel rendelkezik egy település, annál sokrétűbbek városi szerepkörei. Az ügyintézések helyben végzésének lehetősége miatt a lakosság számára szintén preferált terület. A Mátészalkai kistérségben Mátészalka rendkívül meghatározó szerepet tölt be az államigazgatási, hatósági feladatok ellátásában, megyei szinten is kiemelkedik szolgáltatáskoncentrációja. A városban megtalálhatóak a hatósági, államigazgatási, közigazgatási, igazságszolgáltatási és rendészeti intézmények egyaránt. Nagyecsed rendelkezik még a kistérségben bizonyos városi funkciókkal, de ezeknek a köre jóval szűkebb, mint Mátészalka esetében. Vaja, tekintve, hogy fiatal város, várhatóan rövid távon valósítja meg a mikrotérségi központi szerepkör betöltéséhez szükséges városi funkciók telepítését, azonban jelenleg ezen a területen nem rendelkezik még térszervező erővel. A kistérségben van még néhány település, amely körjegyzőségi központ révén betölt kisebb adminisztratív funkciókat. Összességében a kistérség közszféra funkcióinak ellátottsága kedvező képet mutat, fejlesztések elsősorban Vaja esetében indokoltak. 102

103 Kistérségi iroda 34. táblázat: A Mátészalkai kistérség településeinek funkcióellátottsága a közszféra intézményei tekintetében, 2009 Polgármesteri hivatal Okmányiroda Körjegyzőség székhelye Gyámhivatal Építésügyi hatóság Munkaügyi központ és kirendeltség APEH kirendeltség Földhivatal Ügyészség Bíróság Rendőr főkapitányság/ rendőrőrs Fábiánháza Fülpösdaróc Géberjén Győrtelek Hodász Jármi Kántorjánosi Kocsord Mátészalka Mérk Nagydobos Nagyecsed Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznya Ópályi Ököritófülpös Őr Papos Rápolt Szamoskér Szamosszeg Tiborszállás Vaja Vállaj Forrás: KSH T-Star Tűzoltóság 103

104 Egészségügyi és szociális ellátórendszer A kistérség egészségügyi ellátórendszere kifejezetten optimális képet mutat. Mátészalkán található Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik legnagyobb kórháza. A kórház keretében működik mentőállomás. Négy településen van járó beteg szakellátás és három településen gyermekorvosi praxis. Az egészségügyi alapellátás 7 kivételével minden településen elérhető. A közelmúltban korszerűsített Mátészalkai Területi Kórházban pillanatnyilag 513 ágyon 77 orvos, 497 egészségügyi szakdolgozó, 269 műszaki-gazdasági alkalmazott gondoskodik az ellátási területünkön élő közel s128 ezer fő gyógykezeléséről. Jelenleg átadás előtt áll a Sürgősségi Betegellátási Központ. 35. táblázat: Az egészségügyi hálózat kiépültsége a Mátészalkai kistérségben, 2009 Települpés Háziorvosi székhely Házi gyermekorvosi praxis Járó beteg szakellátás Mentőállomás Kórház Gyógyszertár Fábiánháza Fülpösdaróc Géberjén Győrtelek Hodász Jármi Kántorjánosi Kocsord Mátészalka Mérk Nagydobos Nagyecsed Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznya Ópályi Ököritófülpös Őr Papos Rápolt Szamoskér Szamosszeg Tiborszállás Vaja Vállaj Forrás: KSH T-Star adatai alapján saját szerkesztés A szociális ellátórendszer tekintetében szintén kedvező a kép, több megyei szinten is jelentősebb szociális intézmény működik. Tartós és átmeneti elhelyezést biztosító bentlakásos szociális intézmény van 6 településen, amely kevés kistérség esetében ennyire kiterjedt. Az idősek nappali ellátása a települések több mint fele esetében megoldott, továbbá 6 bentlakásos otthon is működik. A fogyatékosok nappali ellátása 104

105 3 településen biztosítja a kistérségben a szolgálatot, fogyatékosok bentlakásos intézménye azonban nincs. Bölcsőde mindössze Mátészalkán és Nagyecseden található. A gyermekjóléti szolgáltatás, családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, tanyagondnoki szolgáltatás mikrotérségi szinten biztosított minden településen. A házi és gyermekorvosi központi-ügyeleti, védőnői, iskolaegészségügyi, szociális ellátási, gyermekjóléti szolgáltatás, bölcsődei ellátási feladatokat az önkormányzat a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulással együttműködve egy komplex intézmény irányítása alá szervezte január 1-től. Néhány feladatot a kistérségi önkormányzatok településeire kiterjedően is ellát a Szatmári Kistérségi Egyesített Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézmények Mátészalka nevű intézmény. Vaján jelenleg zajlik egy integrált egészségügy és szociális intézmény létrehozásának megvalósítása, amely a Vajához tartozó mikrotérség szociális és egészségügyi ellátásának minőségét hivatott javítani. Település 36. táblázat: A szociális ellátórendszer kiépítettsége a Mátészalkai kistérségben, 2009 Bölcsőde Családi napközi Idősek nappali intézménye Időskorúak gondozóháza Időskorúak otthona Családsegítő szolgálat Gyermekjóléti szolgálat Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény Fogyatékosok nappali intézményeinek száma Fábiánháza Fülpösdaróc Géberjén Győrtelek Hodász Jármi Kántorjánosi Kocsord Mátészalka Mérk Nagydobos Nagyecsed Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznya Ópályi Ököritófülpös Őr Papos Rápolt Szamoskér Szamosszeg Tiborszállás Vaja Vállaj Forrás: KSH T-Star adatai alapján saját szerkesztés 105

106 Közoktatási rendszer A Mátészalkai kistérségben mindössze három településen nincs óvoda, két településen nincs általános iskola, vagyis a kistérségben a közoktatási rendszer kellően kiépítettnek tekinthető. Az iskola előtti nevelés biztosítása kötelező alapellátás. Ez megoldott, de nem minden esetben az adott település óvodájában. Rápolton, Fülpösdarócon, Szamoskéren nem működik óvoda, társulás kereteiben a szomszédos településekkel oldják meg a gyerekek óvodai elhelyezését. Három településen (Tiborszállás Nyírmeggyes, Ópályi) AMK keretében iskola, óvoda, művelődési ház és könyvtár került összevonásra. Öt településen (Tiborszállás Nyírmeggyes, Ópályi, Mérk és Vállaj) AMK keretében (iskola, óvoda, művelődési ház és könyvtár összevonásában) látják el az óvodai neveléssel kapcsolatos feladatokat. A kistérség 22 településén az általános iskolákban fő tanul, az 1 pedagógusra jutó átlaglétszám 11,14 fő, egy tanulócsoportra 21,05 fő tanulólétszám jut. Az osztálylétszámok változóak, 6 és 32 fő között mozognak. A kistérségben öt iskolafenntartó társulás működik. Az 1.8. évfolyamon iskolafenntartói társulás keretében látja el az alapfokú oktatást Géberjén a fülpösdaróci, Jármi a paposi, Szamosszeg a szamoskéri, Ököritófülpös pedig a rápolti tanulókat. A középiskolai oktatás Mátészalka város két középfokú oktatási intézményére koncentrálódik (a 2006/2007-es tanévben került sor három középiskola összevonására Mátészalkán), a tanulók kevés százaléka Nyíregyháza, Debrecen, Fehérgyarmat, Vásárosnamény, Nagykálló középiskoláit veszi igénybe. Mátészalka középfokú oktatási szerkezetének kialakítása részben a térség adottságainak megfelelően történt. Ennek megfelelően már 1927-ben a polgári iskolák mellett mezőgazdasági irányú képzés indult meg Mátészalkán. Napjainkban tehát két középfokú intézmény működik a kistérségben: az Esze Tamás Gimnázium önálló intézmény emeltszintű tagozatos oktatással, valamint a Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium ipari és mezőgazdasági szakmacsoportokkal. A mátészalkai középfokú intézmények szakirányai: Esze Tamás Gimnázium: angol és német nyelv emelt szinten, egyedi kémia-biológia, emelt óraszámú matematika, számítástechnika, humán szakcsoport. Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium Székhely intézménye (Déri Miksa Szakközépiskola és Szakiskola): famegmunkáló, ruhaipari szakirány, ruhaipari technikus, gépszerelő és karbantartó, ruhakészítő, fodrász, építő (kőműves), kárpitos, karosszérialakatos, gépjármű-technikai szerelő, autóvillamossági szerelő, hegesztő, esztergályos, épületvillamossági szerelő, műszergyártó és karbantartó, optikai üvegcsiszoló, bútorasztalos, épületasztalos, ács - állványozó, szobafestő és mázoló, csőhálózat-szerelő, mechanikai műszerész, optomechatronika; Gépészeti Szakközépiskolai tagintézménye: informatikai, ált. gépszerelő, gépészfémtechnikai, közgazdasági, számítástechnikai szoftverüzemeltető, finommechanikai és automatizálási technika szeptember 1-jével elindult az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés banki szakügyintéző,

107 szeptember 1-jével pedig gépipari mérnökasszisztens szakon az érettségizett tanulók részére a Dunaújvárosi Főiskola minőségbiztosítása mellett. Baross László Mezıgazdasági Szakközépiskolai tagintézmény: mg. gépésztechnikus, ált. mezőgazdasági szakmunkás, mg. technikus, állattenyésztő szakmunkás, erdész. Középiskola még Nagyecseden van, a Báthory István Református Gimnázium, jelenleg 5 tanteremmel, 77 tanulóval; 11 főállású pedagógus és 5 óraadó végzi az oktatást. Külön említésre méltó, hogy a kistérségben található a szakképzést elősegítő TISZK. Az Észak-alföldi régióban TISZK összesen hat helyen működik, ebből kettő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (12-1 Nyíregyházán, illetve Mátészalkán) ben a megváltozott jogszabályi környezethez igazodva Mátészalka Város Önkormányzata, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, Fehérgyarmat Város Önkormányzata, Vásárosnamény Város Önkormányzata, Kisvárda Város Önkormányzata, valamint Baktalórántháza Város Önkormányzata társulást hozott létre, amelynek a gesztora Mátészalka Város Önkormányzata volt. Az operatív feladatok ellátására január 1-jén létrejött a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szakképzés-szervezési Önkormányzati Társulás. A közel kilencezer tanulót tömörítő TISZK a régió szakképzési feladatának 20%-át látja el. Fő feladata a Társulásnak olyan felkészült szakemberek kibocsátása a munka világába, akik a kor elvárásainak megfelelően képesek a feladat elvégzésére. 107

108 37. táblázat: A közoktatás intézményei és szakképzés a Mátészalkai kistérség településein, 2009 Szakiskola és speciális szakiskola feladat ellátási hely Kollégiumi feladat ellátási hely Települpés Óvoda Általános iskola Középiskola Pedagógiai Szakszolgálat Fábiánháza Fülpösdaróc Géberjén Győrtelek Hodász Jármi Kántorjánosi Kocsord Mátészalka Mérk Nagydobos Nagyecsed Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznya Ópályi Ököritófülpös Őr Papos Rápolt Szamoskér Szamosszeg Tiborszállás Vaja Vállaj Forrás: KSH, T-Star TISZK 108

109 Kultúra, sport, szórakozás A kultúra, sport, szabadidő, rekreáció területéhez kötődő infrastrukturális háttér az életminőség tekintetében kiemelkedő jelentőségű. A kikapcsolódási lehetőségek sokszínűsége, a kultúra befolyásolja a területi identitását és jótékony hatást gyakorol a demográfiai folyamatokra. Ebben a tekintetben szintén stratégiai ágnak tekinthető. A kistérség települései közül a társadalmi infrastruktúra tekintetében kiemelkedik Mátészalka szerepe, kulturális vonatkozásban pedig Vajáé, mivel az Észak-alföldi régió egyik kiemelkedő jelentőségű múzeuma működik itt. 38. Táblázat: Kultúra és rekreáció intézményei a Mátészalkai kistérségben, 2009 Települési Közművelődési Szabadidősport Sportcsarnok, Uszoda, Filmszínház könyvtár intézmény Múzeum sportpálya Strand fürdő Fábiánháza Fülpösdaróc Géberjén Győrtelek Hodász Jármi Kántorjánosi Kocsord Mátészalka Mérk Nagydobos Nagyecsed Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznya Ópályi Ököritófülpös Őr Papos Rápolt Szamoskér Szamosszeg Tiborszállás Vaja Vállaj Forrás: KSH T-Star adatai alapján saját szerkesztés 109

110 Összegzés A kistérség közszolgáltatásokkal való ellátottsága alapján megállapítható, hogy Mátészalka kifejezetten magas szolgáltatás koncentrációval bír, amely biztosítja, hogy a településhálózatban betöltött centrális szerepe a kistérség határain túl mutasson. A megyeszékhely után, Kisvárda mellett Mátészalka rendelkezik a legtöbb városi funkcióval, szerepkörrel, amely jelentős mértékben erősíti a településhálózatban elfoglalt pozícióját. A kistérségen belül jelentős szolgáltatáskoncentrációval bír még Nagyecsed, Vaja, Hodász és Győrtelek. Szolgáltatáshiányos településnek tekinthető Fülpösdaróc, Géberjén, Papos, Rápolt, Nyírparasznya, Ököritófülpös, Szamoskér és Szamosszeg. A humán infrastruktúra ágazatiból kiemelkedő az egészségügyi és oktatási infrastruktúra. Mindkét esetben a Mátészalkán működő intézmények tekinthetőek megyei szinten is jelentősnek. A Mátészalkán lévú középiskolák és TISZK keretében működő felnőttképzés és szakképzés alkalmazkodva a térség gazdasági keresletéhez határozzák meg a kistérség és a szomszédos kistérségek humánerőforrás fejlesztését, biztosítva ezzel a gazdasági szereplők számára a szükséges és szakképzett humánerőforrást. 110

111 6. A HELYI FEJLESZTÉSPOLITIKA EREDMÉNYEI A területfejlesztés hatékonysága vizsgálatának egyik lehetséges aspektusa az adott területi egység forrásaktivitása, amelynek vizsgálatához a Területi Információs Rendszer Támogatási alrendszerének adatbázisa áll rendelkezésre. A Mátészalkai kistérség megyei viszonylatban kimagasló helyen szerepel forrás allokáló képességét tekintve. A Nyíregyházai és a Kisvárdai kistérségeket követően között a Mátészalkai kistérségre jutott a legtöbb támogatás. 24. ábra: Igényelt támogatás (mft) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeiben között Forrás: TEIR A kistérségben megvalósuló fejlesztések túlnyomó többsége állami támogatásból valósult meg között. A saját forrásból megvalósuló projektek aránya rendkívül alacsony csakúgy, mint a bankhitelből megvalósultaké. 25. ábra: A megvalósuló beruházások forrás összetétele Forrás: TEIR 111

112 A térségbe érkező források tekintetében a vizsgált időszakban a 2005., és 2009-es évek emelkednek ki között a beruházások szinte teljes egészében hazai forrásokból valósultak meg folyamán már jelentőssé vált a Nemzet Fejlesztési Terv keretében elnyert támogatások aránya között az Új Magyarország Fejlesztési Tervből származó források aránya drasztikusan megnőtt. Kifejezetten pozitívumnak tekinthető, hogy a kistérség kiemelkedik a gazdaságfejlesztési beruházások tekintetében a közötti tervezési időszakban. A Kisvárdai kistérség után, a Mátészalkai kistérségben allokálódott a legtöbb támogatás a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból. 26. ábra: Igényelt támogatás a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeiben (mft) Forrás: TEIR Érdemes megvizsgálni, hogy a Mátészalkai kistérségben allokálódott források tekintetében milyen a fejlesztések ágazati megoszlása. Külön megvizsgálható a hazai támogatású források, a Nemzeti Fejlesztési Terv forrásai és az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megvalósuló beruházások ágazati megoszlása. A hazai decentralizált és országos pályázati rendszerek keretében a legtöbb projekt a gazdaságfejlesztés területén valósult meg (63 db). A műszaki (12 db) és humán infrastruktúra (13 db), valamint a települési életminőség fejlesztését (12 db) célzó beruházások egyenlő arányúak. A turizmusfejlesztés területén 5 db projektet valósítottak meg, a környezetvédelmi beavatkozásokat célzó beruházások szintén alacsony számúak (3 db). A források megoszlása tükrözi a fejlesztések tőkeigényét: 40%-ukat fordították a települési életminőség fejlesztésére, 37%-ot a műszaki infrastruktúra fejlesztésére és mindössze 7% volt a gazdaságfejlesztési beruházások részesedése a forrásokból. 112

113 27. ábra: A hazai támogatással megvalósuló fejlesztések ágazati megoszlása a Mátészalkai kistérségben a közötti időszakban (mft) 7% 8% 2% 2% 1% 1% 1% 1% 37% 40% Műszaki infrastruktúra Települési életminőség Gazdaságfejlesztés Humán infrastruktúra Turizmus fejlesztése Környezetvédelem, környezetvédelmi infrastruktúra Kulturális örökség védelme Tervezés Emberi erőforrások fejlesztése Egyéb, nem besorolható Cél kategória Projektek száma Támogatás (eft) Költség (eft) Műszaki infrastruktúra Települési életminőség Gazdaságfejlesztés Humán infrastruktúra Turizmus fejlesztése Környezetvédelem, környezetvédelmi infrastruktúra Kulturális örökség védelme Tervezés Emberi erőforrások fejlesztése Egyéb, nem besorolható Összesen Forrás: TEIR adatai alapján saját szerkesztés között volt a Nemzeti Fejlesztési Terv tervezési időszaka, amely operatív programok szintjén allokálta az ágazati forrásokat. A projektek szám szerint többségében az agrár- és vidékfejlesztési ágazat keretében realizálódtak, amelynek több prioritása az agrárium fejlesztését célozta. Jelentős volt a száma a Gazdaságfejlesztési és Versenyképességi Operatív Program keretében megvalósult projekteknek is. Az alábbi ábrán látható a Mátészalkai kistérségben a források megoszlása az operatív programok között. 113

114 28. ábra: A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megvalósuló fejlesztések ágazati megoszlása 9% 8% 27% 56% Agrár és Vidékfejlesztés OP Humán Erőforrás Fejlesztés OP Gazdasági Versenyképesség OP Regionális Fejlesztés OP Operatív program Projektek száma Támogatás (eft) Költség (eft) Agrár és Vidékfejlesztés OP Gazdasági Versenyképesség OP Humán Erőforrás Fejlesztés OP Regionális Fejlesztés OP Összesen Forrás: TEIR adatai alapján saját szerkesztés Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) programozási időszaka a éveket tartalmazza, az eddig legtöbb forrást biztosítva a fejlesztéspolitika számára. Jelenleg zajlik a programozási időszak második akcióidőszaka ( ). A ÚMFT kistérségi szintű fejlesztési eredményeiről csak részleges információkkal rendelkezünk, a 2009-ig megvalósuló vagy támogatásban részesülő projektek alapján tudunk az ágazati megoszlásról képet alkotni. A legtöbb megvalósuló projekt (84 db) a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében nyert támogatást, a kistérségbe érkező források 22%-a irányult a gazdaságfejlesztésre. A legtöbb forrás a Környezet és Energia Operatív Programból származik, emellett meghatározó még a Regionális Operatív Programokból származó források aránya is. 114

115 29. ábra: Az Új Magyarország Fejlesztési terv keretében megvalósuló fejlesztések ágazati megoszlása 10% 1% 4% 3% 0% Környezet és Energia OP Gazdaságfejlesztési OP Regionális OP-ok Társadalmi Megújulás OP Társadalmi Infrastruktúra OP Közlekedés OP Államreform OP 22% 60% Operatív program Projektek száma Támogatás (eft) Költség (eft) Környezet és Energia OP Gazdaságfejlesztési OP Regionális OP-ok Társadalmi Megújulás OP Társadalmi Infrastruktúra OP Közlekedés OP Államreform OP Összesen Forrás: TEIR adatai alapján saját szerkesztés Mint látható, a gazdaságfejlesztési beruházások súlya folyamatosan emelkedett a térségben, egyre nagyobb arányban részesedett a kistérségben allokálódott forrásokból. A kistérségben megvalósult projektek listája a Befektetés-ösztönzési koncepció mellékletében található, amelyben településenként felsoroltuk a legfontosabb köz- és magánszféra által megvalósított beruházásokat. Külön jelöltük a gazdasági beruházásokat. A projektlistából egyértelműen kiderül, hogy a legtöbb fejlesztés Mátészalkán valósult meg. A mátészalkai fejlesztésekben jelentős arányúak a magánfejlesztések és számos kifejezetten jelentős gazdaságfejlesztési projektet találunk. Számos gazdasági célú fejlesztés szolgálta a technológiák korszerűsítését, a kapacitásbővítést, a munkahelyteremtést, a telephelyfejlesztést és létesítést, valamint a humán erőforrás fejlesztését. A legnagyobb beruházások az ipari szektorban zajlottak. Az agrárszektor legnagyobb beruházásai nem érték el átlagban a 100 millió forintot, míg voltak olyan ipari, termelő beruházások, amely meghaladták az 1 milliárdot. Az optromechatronikai vállalatok beruházásai voltak a legnagyobb volumenűek. A magánerős beruházások között nagy számban fordultak elő technológiai fejlesztést támogató projektek. Ebben a tekintetben voltak kis horderejű fejlesztések elsősorban 115

116 a KKV körében és nagy több, mint 700 milliós beruházás az optomechatronikai vállalkozásoknál. A zöldberuházások közül kiemelkedik a Citroen márkaképviselet kialakítását célzó KCN Trade Kft. fejlesztése, a Sygnitex Építő anyaggyártó és Forgalmazó Kft által megvalósított habarcsgyártó üzem létrehozása, a Flaberg Automotive Gyártó és Kereskedelmi Kft. 220 milliós beruházása, amely egy autótükör gyár létrehozására irányul. Mátészalkán a legnagyobb agrárberuházások terménygyártó telephely létrehozására irányultak a Nemzeti Fejlesztési Terv időszakában. A kutatásfejlesztés szintén jelentős forrásokhoz jutott a kistérségben, ebben kiemelt szerepük van az optromechatronikai vállalatok beruházásainak, amelyek elsősorban egy technológia centrum kialakítását célozták. A humánerőforrás-fejlesztés ugyancsak jelentős súllyal szerepel a megvalósult projektek között, több vállalkozás hajtott végre munkahelyi képzéseket, de kiemelhető, hogy a szakképzés előremozdítása terén is jelentős fejlesztések történtek. A Mátészalkán működő TISZK több, mint egy milliárd forintért valósított meg infrastrukturális és tartalmi fejlesztéseket. Mátészalkán turisztikai magánerős fejlesztések nem voltak az elmúlt években. A kistérség többi településén kevésbé érvényesültek a magánerős, gazdaságfejlesztési beruházások. Az agrárberuházásokról nem ismeretesek a közötti programozási időszakban megvalósult fejlesztések, mivel azokat egyelőre nem tették közzé a Területi Információs Rendszerben. A legjelentősebb agrárberuházások a termelő kapacitások bővítésére, hűtőházak kialakítására, erdőtelepítésre, technológiafejlesztésre és a környezeti rendszerek korszerűsítésre irányultak. A munkahelymegőrzést célzó támogatások igénybevétele is jellemző volt az agrárszektorban. Jelentős szálláshelyfejlesztéseket Kocsordon, Nyírcsaholyban hajtottak végre. Több településen megtörténtek a pénzintézetek korszerűsítései. Több önkormányzat jelentős fejlesztéseket hajtott végre a termelő infrastruktúra fejlesztése kapcsán az úthálózat bővítésében, mezőgazdasági feltáró utak létesítésében. Az önkormányzati szerepvállalás elsősorban ezen a téren nyilvánult meg. A kommunikációs infrastruktúra fejlesztése kapcsán megtörtént a szélessávú internet kiépítése a kistérség településein. 116

117 7. A TÉRSÉGET ÉRINTŐ GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI RENDSZEREK 7.1 Interregionális határon átnyúló regionális együttműködések A határon átnyúló együttműködések kiépítésének kezdete a második világháború utáni évtizedre tehető, szervezett formát viszont később, csak az 1960-as évek elején öltöttek. Az együttműködések a határok létéből fakadó nehézségek áthidalása céljából jöttek létre. Az ilyen határokat átívelő regionális együttműködések főként ott alakultak ki, ahol a mesterséges államhatárok nem esnek egybe a nyelvi, etnikai, kulturális és gazdasági szempontból egységet képező közösségek határaival. A határon átnyúló régió egy a földrajzból, történelemből, ökológiából, etnikai csoportokból, gazdasági lehetőségekből stb. származtatható potenciális régió, amelyet azonban a határ két oldalán uralkodó államok szuverenitása két részre oszt. (Council of Europe, 2000.) A határ összekötő és elválasztó mivoltának előnyei, mind hátrányai tapasztalhatóak ezeken a területeken. A határmentén fekvő települések sorsát alapvetően befolyásolja a határ jellege. Javulhat a határ mentén lakók életminősége, ha bővülnek az országok, régiók, települések közötti együttműködések. Olyan területeken, ahol a határok átjárhatósága növekszik, ott az államhatár összekötő szerepe erősödik. A másik esetben, ahol a határ elkülönítő jellege a hangsúlyosabb, ott a periféria jelleg lesz meghatározó, hiszen ezek a területek a fejlődés centrumától távol esnek. Magyarország keleti határain, az egykori vármegye csonkokból fejlődtek ki a perifériák. A tradicionálisan történetileg összetartozó gazdasági közösségek az 1920-as határcsonkolások következtében megszakadtak, amely gazdasági válságterületeket hozott létre a határszakaszok mentén. A Mátészalkai kistérség is beleesett ebbe a válságterületbe, így a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok rehabilitálása kiemelten fontos ebben a térségben. A határon átnyúló együttműködések több dimenziója is ismeretes. A között futó Interreg III Közösségi Kezdeményezés általános célja az Unió egész területén megvalósuló, harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés elősegítése, határon átnyúló (A), transznacionális (B) és interregionális (C) projekteken keresztül. A határon átnyúló együttműködési programok pénzügyi keretei nyílt pályázati rendszerben kerülnek felhasználásra az egyenként meghatározott programterületeken, melyek meghatározása az érvényes európai szabályozás szerint megyei (NUTS III. szintű) területi alapon történik. A as programozási időszakban az Interreg programokat az Európai Területi Együttműködés váltja fel. Az Európai Területi Együttműködés az Európai Regionális Fejlesztési Alapon (ERFA) keresztül három prioritást támogat: a határokon átnyúló gazdasági, szociális és környezeti tevékenység fejlesztése, a fenntartható területi fejlesztés közös stratégiái által; a transznacionális együttműködés megerősítése, közösségi prioritásokhoz kapcsolódó tevékenységek által, valamint az integrált területi fejlesztés ösztönzése; 117

118 a regionális politika hatékonyságának megerősítése a régiók közötti együttműködés népszerűsítése, valamint megfelelő területi szintű tapasztalatcsere révén. Magyarország tagja a Közép-európai transznacionális együttműködési programnak, valamint a Délkelet-európai transznacionális együttműködési programnak (irányító hatóság: Magyarország). Az interregionális együttműködés a regionális politika hatékonyságának erősítését tűzte ki célul a regionális és a helyi hatóságok közötti kapcsolatépítés és tapasztalatcsere ösztönzésén keresztül. Ezekben a programokban, illetve a programok készítésében az EU valamennyi országa, és egyes esetekben EU-n kívüli országok (pl. Svájc, Norvégia) is részt vesznek. Magyarország a következő határon átnyúló programokban vesz részt: - Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program , - Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program , - Magyarország-Horvátország Határon átnyúló Együttműködési Program , - Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program Magyarország-Románia- Szlovákia-Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Program Ezen programok közül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét a következő programok érintik: - Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program , - Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program , - Magyarország-Románia- Szlovákia-Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Program A határon átnyúló együttműködési programokban való részvétel a gazdasági együttműködések kialakításának és fejlesztésének egyik opcionális lehetősége. Az eurorégiók, mint a nemzeti határokon átnyúló szerveződések célkitűzései természetüknél fogva jelentős átfedésben vannak az ETE programok céljaival, így az egyes határon átnyúló programokból tudnak forrásokhoz jutni akár a működőképességük javítására, az operatív és rendszeres, fenntartható tevékenységeik megalapozására, munkaszervezeteik megszilárdítására. Az eurorégió a határon átnyúló együttműködés egyik formája Európában, amely két vagy több, különböző európai országban található térség között jön létre. Az eurorégiók lehetőséget adnak a helyi önkormányzatok, a kis- és középvállalkozások, helyi gazdasági szervezetek közötti kapcsolatteremtésre, kommunikációra. Ezek az együttműködések a különböző nemzetek közötti különbségek áthidalását is elősegíthetik, hozzájárulva ezzel az adott térség stabilitásához. 118

119 A politikusok, felismerve a közös érdekeket, a jó szomszédi kapcsolat, a béke fenntartása érdekében február 14-én hozták létre a Kárpátok Eurorégiót. Hazánk keleti szegletéből Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun- Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye alkotják, valamint Ukrajna, Románia, Lengyelország és Szlovákia határ menti térségei tartoznak a Kárpátok Eurorégióhoz. 16. térkép: A Kelet-Magyarországot érintő eurorégiók és határon átnyúló regionális együttműködések Forrás: Hardi T. ábrája alapján szerk. Dancs L. MTA RKK Győr-Debrecen 17. térkép: A Kárpátok Eurorégió és a működési területén lévő, illetve formálódó eurorégió típusú interregionális szervezetek Forrás: (Hardi T. ábrája alapján szerk. Dancs L. MTA RKK Győr-Debrecen) 119

120 7.2 Vállalkozási övezetek, gazdasági övezetek A gazdasági együttműködések egyik kiemelt és hatékonyan működő területei a vállalkozási, gazdasági övezetek, amelyek helyi, településközi és kistérségek közötti együttműködéseken alapulnak. Vállalkozási övezetek, gazdasági övezetek A vállalkozási övezet a területfejlesztés speciális eszköze. Megvalósítása először a 80- as évek második felében vetődött fel hazánkban, megjelenésük összefüggött a technológiai korszakváltással, a multinacionális nagyvállalatok egyre nagyobb térségeket átfogó terjeszkedésével. Létesítése olyan térségekben indokolt, amelyekben a gazdasági elmaradottság leküzdése nem valósítható meg önerőből, a területfejlesztés, válságkezelés hagyományos eszközei nem vezetnek eredményre. Célja a vállalkozóbarát környezet kialakítása, a befektetések ösztönzése döntően az iparral, szolgáltatással foglalkozó vállalkozások segítése, az innováció ösztönzése, a munkanélküliség leküzdése. Az övezet működéséhez magas szintű infrastruktúrára van szükség, illetve a befektetőknek nyújtott adókedvezmények, támogatások hosszú távú állami garantálására. A vállalkozási övezet létesítésének alapvetően két fontos kritériuma van. Az első, hogy olyan területen lehet létrehozni, ahol valamilyen tradicionális nagyipari tevékenység megszűnése miatt akut válsághelyzet alakult ki, vagy gazdasági és társadalmi elmaradottság hosszú ideje jellemző. A másik feltétel a környezetvédelemhez kapcsolódik, hiszen az övezetbe csak környezetkímélő technológiájú tevékenységek települhetnek be. A vállalkozási övezetek és az ipari parkok között a legfőbb különbség az, hogy a vállalkozási övezetben nincs a területnek gazdája, valamint, hogy amíg az ipari park területén általában viszonylag homogén tevékenység folyik, addig a vállalkozási övezeten belül kommunális, szociális, kulturális tevékenységet is folytatnak. A területek nagyságában is vannak eltérések: egy vállalkozási övezet nagysága 150 hektár körüli, egy ipari park átlagterülete pedig 20 hektár. A vállalkozási övezetek kormányzati gazdaság- és területfejlesztési programmá válását előkészítette a Területfejlesztésről és a területrendezésről szóló, évi XXI. törvény, az évi adótörvények, az övezetek létrehozásának és működésének szabályait rögzítő 189/1996. (XII.17.) számú Kormányrendelet, illetve az Országos Területfejlesztési Koncepció. 120

121 39. táblázat: Vállalkozási Övezetek Magyarországon Vállalkozási övezet Megalakulás éve Települések Záhony és Térsége Barcsi Bihari Makó és Térsége Mohácsi Ózd-Putnok-Észak-Hevesi Salgótarján-Bátorterenye Térsége Zempléni Békés Megyei Kunmadaras és Térsége Zalai Regionális-Lenti központú Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egyetlen ilyen jellegű szerveződés található, a Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet, amely a megye északkeleti részén, az ukrán határ mentén fekszik. Az övezetet a hozzá tartózó településekkel a 195/1996 (XXI. 19.) Kormányrendelet jelölte ki elsőként az országban. Területe három szomszédos kistérség (Záhonyi, Vásárosnaményi, Kisvárdai) 50 települését foglalja magában. A Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet megvalósítása 1995 nyarán két irányban indult el. Első lépésként meg kellett teremteni a szabályozást, valamint az alkalmazandó kedvezmények főbb kereteit, másfelől ki kellett dolgozni a gazdasági fejlesztés programját és a gyakorlatba ültetni az elképzeléseket októberében készült el a vállalkozási övezet üzleti koncepciója, majd elkezdődött annak megvalósítása. A vállalkozási övezet koordinációját a Záhony és Térsége Fejlesztési Kft. végzi, nagyfokú együttműködést mutatva a vállalkozásokkal, helyi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel. A Záhonyi vállalkozási övezetnek nincs kapcsolódási pontja a Mátészalkai kistérséghez. Záhonyi Különleges Gazdasági Övezet Az övezetet összesen 16 település (Záhony, Győröcske, Tiszabezdéd, Tuzsér, Mándok, Tiszamogyorós, Eperjeske, Tiszaszentmárton, Zsurk, Benk, Mezőladány, Tornyospálca, Komoró, Fényeslitke, Döge, Kisvárda) alkotja. A kapcsolódó fejlesztési koncepció 2009 májusában készült el. Az elsődleges cél a Kormány által elfogadott Záhonyi komplex gazdaságfejlesztéshez szükséges területrendezési feladatok elvégzése, a területgazdálkodás jogi alapjainak megteremtése, a tervezés során szerzett tapasztalatokra támaszkodva a kistérségi tervezés tartalmi követelményeit szabályozó jogszabályok kísérleti tervezéssel történő megalapozása. A projekt közvetett hatásterülete szűkebben értelmezve Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékre terjed ki, ezen térségben a projekt közvetett társadalmi-gazdasági hatásainak az érvényesülése is várható. 121

122 A Záhonyi Különleges Gazdasági Övezetnek nincs kapcsolódási pontja a Mátészalkai kistérséghez. 18. térkép: Záhonyi vállalkozási övezet és különleges gazdasági övezet elhelyezkedése Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területrendezési terve,

123 7.3 Klaszterek Az ipari klaszterek a regionális gazdaságfejlesztés egyik legdivatosabb eszközévé váltak az elmúlt években. A klaszter " olyan horizontálisan, vagy vertikálisan kapcsolódó önálló jogi személyiségű cégek integrációja, melyek a kapcsolódó társadalmi intézményekkel együtt, ugyanabban az ágazatban dolgoznak, Regionálisan közel állnak egymáshoz, piaci versenyzők és együttműködők, összeköti Őket a hosszú távú üzleti dinamika, az innováció, a közösen racionalizált tevékenységek költség csökkentő és hatékonyságot növelő üzletvitele " (Forrás: OECD-LEED, Enterprise DG, Regional Clusters in Europe alapján) Tehát klaszter alatt általános értelemben az azonos iparághoz tartozó cégek és üzleti partnereik, valamint a kapcsolódó intézmények térbeli sűrűsödését értjük. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében két jelentősebb gazdasági klaszter működik. Optomechatronikai klaszter (Mátészalka) A Mátészalkai kistérségben Nyíregyházát követően az elmúlt fél évszázad során jelentős ipartelepítés zajlott le. Az ipari tevékenységek közül kiemelkedik a bútorgyártás, a fémfeldolgozás, az élelmiszeripar, valamint az optikai műszerek gyártása. Ez utóbbi köré szerveződött a Mátészalka Optomechatronikai Klaszter (MOK), mely a kistérség fejlődésének motorját képezi. A mátészalkai optikai cégek által létrehozott Mátészalka Optomechatronikai Klaszter tagjai valaha mind az egykori Magyar Optikai Művek gyáregységei voltak, amelyeket a privatizáció során különböző külföldi cégeknek adtak el. Ezen társaságok a kistérség legnagyobb foglalkoztatói, árbevételük és foglalkoztatotti létszámuk alapján meghatározó szerepet töltenek be a térségben. A klaszter a városban található négy szemüveglencse-, illetve optikaiműszer-gyártó céget fogja össze, melynek tagjai: Magyar Optikai Művek Vízméréstechnikai ZRt., Carl Zeiss Vision Hungary Optikai Kft., Carl Zeiss Sport Optikai Hungária Kft., Flabeg Automotive Kft., Hoya Szemüveglencse Gyártó Magyarország Rt. Foglalkoztatási szempontból is kiemelkedő szereppel bírnak a klaszter tagjai. A klaszter célja, hogy a térségbe vonzzák az optikai és méréstechnológiai kutatásfejlesztéssel foglalkozó vállalkozásokat. Pályázatok segítségével egy optikai és méréstechnikai szakképzési centrumot szeretnének megvalósítani, ugyanis a klaszterben részt vevő cégek fő problémája a szakemberhiány. Záhony Térségi Logisztikai Klaszter A Záhony Térségi Logisztikai Klaszter 2006 májusában alakult. A klaszter alapítói: Agrochimtranspack Kft., Felső Szabolcs Térségi fejlesztési Társulás, Kelet-Trans 2000 Kft., MÁV Kombiterminál Kft., MÁV Raktár Kft., Regionális fejlesztési Holding, TÉKISZ Zrt., Transfer-R Kft., Transit-Railway Zrt., Tranzit-Speed Kft., Várda-Garden-2001 Kft. Később csatlakozott tagok: Nyíregyházi Főiskola, Záhony Térségi Iparvágánnyal Rendelkezők Egyesülete, TWS Hungary Kft., I-Controll Hajózási Kft., Felső-Tiszavidéki 123

124 Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Záhony-Port Zrt., Soft-Dekor Informatikai Rendszerház Kft. A klaszter fő célja, hogy térségben található logisztikai vállalkozások közötti együttműködést elősegítse, versenyképességüket növelje, közös innovációk létrehozására sarkallja a résztvevő partnereket. Összességében a Mátészalkai kistérségben kibontakozott és hatékonyan működik egy speciális gazdasági együttműködés, amely ösztönzőleg hat azonos profilú vállalkozások megtelepedésére. A optomechatronikai klaszter példaértékű gazdasági együttműködés, amely iránymutatásul szolgálhat a kistérségben más gazdasági ágazatok számára is. 124

125 SWOT ANALÍZIS A helyzetfeltáró vizsgálat összefoglaló eredményei 125

126 ERŐSSÉGEK - Jó és javuló közlekedés-földrajzi adottságok - Kedvező településstruktúra - Megyei viszonylatban magas az urbanizációs szint. - Közvetlen határkapcsolat Romániával, nemzetközi határátkelő működik a térségben - Az átlagosnál jobb a mezőgazdasági termelői együttműködés és érdekérvényesítő képesség - Megyei átlag fölötti az ipar szerepe a gazdaságban, valamint a foglalkoztatásban - Jelentős ipari hagyományokkal rendelkezik a kistérség, meghatározó az optomechatronika, bútorgyártás és az élelmiszeripar - Megyei viszonylatban magas a vállalkozássűrűség - A tőkeerős társas vállalkozásoknak növekedése - Nemzetközi élelmiszeripari és ipari vállalatok működnek a kistérségben - A kistérségben már működik klaszter intézmény. - Regionális szinten jelentős örökségturisztikai és ökoturisztikai értékek találhatóak a kistérségben - Az átlagosnál nagyobb a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya, jelentős tranzitturizmus - Vannak jelentős foglalkoztatott állománnyal rendelkező közepes és nagy vállalatok a kistérségben - Az alapfokú oktatás kiépült a kistérség településein, a középfokú oktatási intézményrendszer a szakképzés tekintetében igazodik a térség gazdasági szerkezetéhez, adottságaihoz és a kistérségben működő vállalkozások keresletéhez - Az Észak-alföldi régióban működő 6 TISZK közül az egyik Mátészalkán működik, biztosítva a gazdasági szereplők számára a szükséges szakképzett munkaerőt - Kiterjedt egészségügyi-szociális intézményhálózat - Kedvező a kistérség funkcióellátottsága - A kistérségi központ rendelkezik a megye egyik legfejlettebb üzleti infrastruktúrájával, emellett több településen vannak jelentős ipari területek - A kistérségben folyik K+F+I tevékenység - Kiterjedt belterületi hivatásforgalmú kerékpárúthálózat - Sok hasznosítható funkcióvesztett és alulhasznosított építészeti érték van a kistérségben - A kistérségben található az egyik megyei térségi hulladéklerakó telep (Nagyecsed), jelentős hulladékgazdálkodási centrum szerepkör - Dinamikusan nő az utóbbi években a gazdaságfejlesztést célzó állami támogatások aránya, számos jelentős magánerős gazdaságfejlesztési beruházás valósult meg - A kistérség számos fejlesztési dokumentummal rendelkezik, így a fejlesztések megalapozottak lehetnek GYENGESÉGEK - Periférikus elhelyezkedés, a külső perifériákra jellemző válságjegyek megléte - Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérség - Nagy a települések többségén az átmenő közúti forgalom. - Kedvezőtlenek a mezőgazdasági adottságok: alacsony AK földek, elaprózott birtokszerkezet, hagyományos termények. - Alacsony az erdősültség aránya - A mezőgazdaság foglalkoztatásra gyakorolt hatása mérsékelt - Erős szezonalitás és területi koncentráció jellemzi a kistérség turizmusát. - A térség turisztikai adottságai kihasználatlanok. Hiányos a turizmus infrastruktúrája, szolgáltatások alacsony volumene. - A vállalkozások alapvetően tőkeszegények, munkahelyek teremtésére korlátozottan képesek. - A vállalkozók információhoz jutása nem megfelelő a legtöbb településen. - A települések többségében az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások kiépületlenek és gyenge minőségűek - Negatív demográfiai folyamatok, tendenciózus természetes népességfogyás jellemző. - Magas a roma lakosság aránya, különösen egyes településeken. - Nagy és növekvő a munkanélküliség; a tartósan munka nélkül lévők aránya különösen magas. - Alacsony jövedelmek, kedvezőtlen jövedelemstruktúra - Magas a szociális támogatásban részesülők aránya, ez nagy terhet ró az önkormányzatokra - Alacsony szintű a lakosság iskolai végzettsége - A lakosság egészségi állapota rendkívül rossz - Alacsony a kistérség információs társadalmi indexe - Alacsony volumenű a lakásépítés mértéke - Nagy a közműolló, több településen kiépítetlen közművek - Nem eléggé kihasználtak a határon átnyúló interregionális kapcsolódási lehetőségek. - Kevés a kiépített külterületi kerékpárút szakasz, melyből adódóan magas a balesetek száma, gátolja a településközi a hivatásforgalmú kerékpározás kibontakozását - Sok a szolgáltatáshiányos település - Kiegyensúlyozatlan a fejlődés üteme és mértéke a kistérség települései között, a területi kohézió gyenge. - Jellemző a város-vidék közötti diszharmóniák felerősödése - A térség külső megítélése negatív, a kistérségnek nincs kialakult pozitív imázsa - Hiányzik a kistérségi régiómarketing, marketing eszközök színvonala gyenege 126

127 LEHETŐSÉGEK - A geopolitikai fekvésből adódó előnyök felértékelődése, az Európai Unió keleti kapuja Szabolcs-Szatmár-Bereg megye - Növekvő külföldi működő tőke beáramlása az országba - A befektetői érdeklődés és bizalom növekedése a térség iránt. - A gazdasági együttműködések (pl. klaszterek) szerepének felértékelődése, gazdasági együttműködések hálózatosodása - Az autópálya építés hatására javul a kistérség elérhetősége - Az M3 autópálya és M49 gyorsforgalmi út megépítését követően a logisztikai szerepkör felértékelődése. - A helyi mezőgazdasági termékek iránti hazai kereslet növekedése - Az optomechatronikai termékek iránti világpiaci igény növekedése. - A termálpotenciálban rejlő lehetőségek felértékelődése - A gyógy- és egészségturizmus felértékelődése a turizmus világpiaci viszonyai között, erős kormányzati támogatás - A turizmus alternatív formái (öko-, falusi, természeti turizmus) iránti igény növekedése - A Romániából, Ukrajnából, Szlovákiából és Lengyelországból érkező turisztikai kereslet élénkülése Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - A zöldgazdaság szerepének felértékelődése - A biológiai és ökológiai gazdálkodás termékei iránti kereslet növekedése (a hazai és az európai piacokon). VESZÉLYEK - A természeti-környezeti értékek károsodása a növekvő gazdasági terhelés következtében. - A befektetői tőke növekedése hatására a helyi KKV szektor kiszorul a piacról - Nem alakulnak ki beszállítói hálózatok - A befektetői érdeklődések elmaradása - A román piacok iránti befektetői figyelem és bizalom felélénkülése - Szatmárnémeti mint befektetési célterület versenytársi szerepének erősödése. - A kistérségben működő nagy vállalatok kitelepülése Romániába, Ukrajnába - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye többi kistérségének, mint versenytársak szerepének felértékelődése - A versenyhátrányok fokozódása - A területi különbségek növekedése a kistérség településhálózatában - A kistelepülések sorvadása dinamizálódik - Akut foglalkoztatási válság kialakulása bizonyos településeken - A népességfogyás erősödése - A kistérség lakosságának elöregedése. - Az inaktív lakosság számának növekedése - A képzett munkaerő elvándorlásának fokozódása a megfelelő minőségű munkahelyek és az alacsonyabb kereseti lehetőségek hiánya következtében. - Az infrastrukturális fejlesztések késése, elmaradása - A kistérség külső megítélésének, imázsának romlása. - A támogatási lehetőségek szűkülése a közötti programozási időszak utolsó harmadában - A megújuló energiaforrások gazdasági hasznosíthatóságának növekedése. - Kormányzati lépések a kistérségi rendszer erősítése érdekében - Az LHH térségekre többlet támogatási források biztosítása. - A régiómarketing szerepének felértékelődése a területfejlesztési politikában 127

128 A MEGCÉLZOTT BEFEKTETÉSI SZEGMENSEK AZONOSÍTÁSA 128

129 A befektetés-ösztönzési stratégia céljainak kialakításához elengedhetetlen a befektetői kör meghatározása ( szegmentáció ). A szegmentáció során figyelembe kell venni valamennyi szektort (azok mennyire illeszkednek a térség gazdasági struktúrájához és hagyományaihoz, jelenlegi erőforrásaihoz és képességeihez), valamint a kistérség fejlesztési elképzeléseit. Mindehhez a legfrissebb, a befektetésösztönzés fő szempontjait bemutató helyzetelemzés, a speciális SWOT-analízis, illetve a kistérség fejlesztési dokumentumai, ezen belül is hosszú távú területfejlesztési koncepciója és középtávú területfejlesztési programja szolgálnak alapul. A megcélzott befektetői területek megfogalmazásához fentieken túl a kistérségben működő települési önkormányzatok által adott, a tervezett fejlesztésekre vonatkozó információk nyújtanak támpontot. Mindezek alapján a Mátészalkai kistérségben elsősorban az alábbi termelő és szolgáltató ágazatokban működő vállalkozások letelepítése reális jelenleg, illetve a következő öt évben: - logisztika (a Nyíregyháza Mátészalka Szatmárnémeti Nagybánya fejlesztési tengely kialakításához kapcsolódóan); - optomechatronika (a meglévő tapasztalatokra, illetve a működő klaszterre alapozva); - csomagolástechnológia (ld. termelési tapasztalatok Vaján); - élelmiszeripar (a mezőgazdasági termelési és élelmiszer-feldolgozási tapasztalatok, kapacitások alapján); - alternatív energia (pl. biomassza, állattartó telepekre alapozott biogáz megfelelő adottságok); - biotechnológia (kapcsolódva a Nyíregyházi Főiskola, illetve a Debreceni Egyetem K+F+I tevékenységéhez); - turizmus (relatíve jó elérhetőség, sok műemléki érték). 129

130 VERSENYTÁRSELEMZÉS 130

131 1. VERSENYTÁRSELEMZÉS MÓDSZERTANA A versenytárselemzés célja keretében történik egyrészt azoknak a potenciális területi egységeknek az összehasonlítása, amelyek hasonló adottságokkal rendelkeznek, hasonló kínálati mixet alakítanak ki a különböző célcsoportok számára, másrészt azon tényezők meghatározása, amelyekkel sikeresen vehetjük fel a versenyt. Jelen koncepcióban a versenytárselemzést három szinten is elvégezzük. Az első elemzés célja a kistérségen belül a települések összevetése versenyszempontból, s ezáltal a legversenyképesebb települések meghatározása, amelyekre a befektetésösztönzési intézkedések egy része is épülhet. A kistérségi szint kevésbé tekinthető versenytárselemzésnek, hiszen a belső fejlesztési pólusokat határozza meg, ebből adódóan ez a vizsgálat a kistérség településeinek, versenyképességének vizsgálatára irányul. A versenytárselemzés második ütemben a kistérség versenytársainak meghatározását és vizsgálatát jelenti. Tekintve, hogy koncepció egy adott kistérségre irányul, a potenciális versenytársakat is NUTS 4-es szinten célszerű kijelölni. Mivel a kistérségi szint fejlettségének vizsgálata komplex mutatók alapján történik, s e szerint a Mátészalkai kistérség komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérség, érdemes Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mind a 12 kistérségét bevonni a versenytárselemzésbe. Megyehatárokon túlra nem szükséges kiterjeszteni az elemzési határokat, mivel a megyei szint egy homogén gazdasági térnek tekinthető, amely kistérségi szinten differenciálható fejlettségi és verseny szempontból. A versenytárs kistérségeket egymástól megkülönböztettük, hogy a Mátészalkai kistérséggel azonos versenyhelyzetben vannak gazdasági szempontból. Rövidtávon a legközelebbi versenytársnak az azonos versenyhelyzetben lévő kistérségek számítanak, hosszú távon azonban a jobb versenyhelyzetben lévő kistérségekkel kell a versenyt megvívni. Jelenleg a versenytárs kistérségekről nem állnak rendelkezésre olyan mélységű és részletezettségű információk, mint a Mátészalkai kistérségről, gyakorlatilag minden kistérség feltáró elemzését el kellene végezni a részletes versenytárselemzéshez, amelyre jelen dokumentum keretében nincs lehetőség. Ebből adódóan a kistérségek közötti versenytárselemzés a főbb gazdasági mutatószámok és tendenciák mentén fog haladni, amelyeket részlegesen már érintett a helyzetfeltáró munkarész. Mindemellett célszerű a befektetés-ösztönzési koncepció program- és intézkedésszintű kibontását jelentő stratégiai, illetve operatív programban a részletesebb, több tényezőre is kiterjedő vizsgálatot. Van egy harmadik szegmense is a versenytárselemzésnek, amely az államhatárokon túlra irányul. Mátészalka határhoz való közelsége és a kistérség közvetlen határkapcsolata predesztinálja, hogy a megvizsgáljuk, kik tekinthetőek az államhatáron kívüli versenytársaknak. 131

132 2. A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEINEK VERSENYKÉPESSÉG VIZSGÁLATA A kistérségen belüli versenyképesség vizsgálatához mind a 26 települést bevontuk a vizsgálati körbe, nem differenciáltuk külön-külön a településeket jogállás vagy más rendezőelv szerint. Számos olyan tényező van, amit egy település nem tud befolyásolni, de a célcsoport számára fontos. Ilyen tényező például a földrajzi elhelyezkedés, a természeti adottságok stb. Ezeket nem befolyásolható tényezőket nem szükséges vizsgálni, mivel a helyi fejlesztéspolitika nem tudja megváltoztatni ezeket a szegmenseket. A települések között a versenytényezőket az alább szempontok alakítják a vizsgálat alapján: - Közlekedés földrajzi tényezők: A befektetői motivációk szempontjából meghatározó jelentőséggel bírnak a térség transzverzális kapcsolatai, az egyes települések megközelíthetősége. - Településhálózatban betöltött pozíciók: A településhálózatban betöltött pozíció a települések között zajló verseny egyik output tényezője, gyakorlatilag a település jogállása alapján következtethetünk az adott település sikerességére. A kategória ötvözi a helyi fejlesztéspolitika eredményességét, a települési identitástudat szintjét és az életminőséget. Manapság a települési jogállást két tényező határozza meg: a lakosságszám és az elérhető szolgáltatások koncentrációja. Minél nagyobb egy település lakosságszáma, vagy minél fontosabb szerepet tölt be gazdasági, kulturális területen, a közigazgatási hálózatban annál nagyobb az esélye, hogy a településhálózatban betöltött státusza javul, amely kihatással van a jogállás változására. Jó példa erre a nagyközségek várossá nyilvánítása. - Vállalkozói aktivitás: Az egyes településeken működő gazdasági szervezetek számának nagysága és az adott település lakosságszámának aránya reprezentálja a településen a vállalkozói aktivitás, sűrűség mértékét. A mutatóból képet kaphatunk a kistérség településeinek vállalkozói aktivitásáról. - Tőkeerős közép- és nagyvállalatok jelenléte: A vizsgálati szempont célja, hogy feltérképezze, működik-e a településen olyan közép- és/vagy nagyvállalat, amely jelentős szerepet vállal a foglalkoztatásban, valamit egy potenciális beszállítói hálózatnak képezheti a magvát. - Vállalkozások jövedelemtermelő képessége: A versenytárselemzés ezen szegmense azt a célt szolgálja, hogy a jövedelemarányok figyelembe vételével a vállalkozások bevételeire tudjunk következtetni. Az elemzési szempont, mint versenytényező a vállalkozások területi elhelyezkedését és jövedelemtermelő képességük összhangját vizsgálja. - Turisztikai potenciál: A kistérség elkészítette 2005-ben Idegenforgalmi Fejlesztési Koncepcióját és Stratégia programját. A koncepció súlypontozással végezte el a turisztikai helyzetfeltárást. A Mátészalkai kistérség Idegenforgalmi Fejlesztési Koncepciójában a különböző súllyal szereplő alapellátás, vendéglátás, természeti és kulturális értékek és rendezvények összegző kiértékelése történt 132

133 meg. Ezek alapján látható, hogy az egyes települések jelenlegi felkészültsége milyen jelentőséggel bír a kistérségben. A versenytárselemzésünk turisztikai potenciáljának vizsgálatához az idegenforgalmi stratégiában lefektetett súlypontokat felhasználva pozícionáljuk a településeket. - Munkanélküliség: A munkanélküliségi rátával közvetetten mérhető egy településen a foglalkoztatás szintje. A foglalkoztatási ráta alkalmazása megfelelőbb lenne, de mivel települési szinten csak 2001-es adatok állnak rendelkezésünkre, így azt nem használjuk. A munkanélküliségi ráta területi koncentrációja alapján megállapítható az állami és magánszféra eredményessége a foglalkoztatás területén. - Demográfia: A népességszám-változás alapján viszonylag egyszerűen mérhető azoknak a komplex demográfiai folyamatoknak a köre, amelyek végül a lakosság növekedéséhez vagy csökkenéséhez vezetnek. A mutató ötvözi az élve születéshalálozás, el- és odavándorlás viszonyrendszerét. A humánerőforrás vizsgálata szempontjából érdemes kitérni a demográfiai folyamatok alakulására. A mutató a közötti időszak népességszámának változását reprezentálja, amelyből láthatjuk, hogy csökkent vagy nőtt a település lakossága és milyen mértékben. - Műszaki infrastruktúra: A műszaki infrastruktúra kiépültsége leginkább a közműolló esetében követhető nyomon, ugyanis a szennyvízberuházások tekinthetőek a legnagyobb volumenű műszaki infrastruktúrafejlesztésnek. Az utak minőségének és kiépítettségének vizsgálata nem tartalmaz akkora differenciáltságot településenként, hogy súlypontozni tudjuk, csakúgy, mint a gázés az energiaellátás. - Üzleti infrastruktúra: A helyzetfeltárás során behatóan megvizsgáltuk az üzleti infrastruktúra kategóriába tartozó elemek meglétét a kistérség településein. A vizsgálat során igen (1) - nem (0) jelöléssel végeztük az adatok rögzítését. A versenytárselemzés során összegeztük ezeket az értékeket és felállítottuk a súlypontrendszert. A súlyozás alapján egyértelmű képet kapunk arról, hogy melyik település rendelkezik a legszélesebb körű üzleti infrastruktúrával. - Funkcióellátottság: A helyzetfeltárás során a társadalmi infrastruktúra kiépültségét megvizsgáltuk a közszféra funkciói, az egészségügy, a szociális hálózat, a közoktatási rendszer, a közművelődés, a szabadidő és a kultúra vonatkozásában. A komplex vizsgálat eredményeként súlypontozással képet kaphatunk a települések funkcióellátottságáról, közszolgáltatás koncentrációjuk volumenéről. A gazdaságot kiszolgáló infrastruktúrát nem tartalmazza ez a versenyképességi szempont, mivel azt külön elemeztük. A vizsgálat során igen (1) - nem (0) jelöléssel végeztük az adatok rögzítését. A versenytárselemzés során összegeztük ezeket az értékeket és felállítottuk a súlypontrendszert. - Forrásallokáció, a helyi fejlesztéspolitika eredményessége: A között jóváhagyott költségigény (mft) alapján differenciáltuk a településeket, amelyből képet kaphatunk a helyi fejlesztéspolitika sikeresességéről, a prosperitásról és a beruházások volumenéről. 133

134 Súlyozási szempontok a közlekedés földrajzi tényezők vizsgálatánál: 5 Közvetlen kapcsolata van másodrendű főúttal, közvetlen vasúti kapcsolata van 4 Közvetlen kapcsolata van másodrendű főúttal 3 Közvetlen kapcsolata van harmadrendű főúttal, közvetlen vasúti kapcsolata van 2 Közvetlen kapcsolata van harmadrendű főúttal 1 Közvetlen kapcsolata van negyed és ennél alacsonyabb rendű úttal Súlyozási szempontok a településhálózatban betöltött pozíciók tényező vizsgálatánál: 5 Kistérségi központ 4 Mikrotérségi központ (város) 3 Nagyközség 2 Község 1 Aprófalu Vállalkozói aktivitás: 5 Kiemelten magas vállalkozói aktivitás (5% fölött) 4 Magas vállalkozói aktivitás (4-5% között) 3. Optimális vállalkozói aktivitás (3-4% között) 2 Alacsony vállalkozói aktivitás (2-3% között) 1 Kiemelten alacsony vállalkozói aktivitás (2% alatt) Tőkeerős közép- és nagyvállalatok működése a településen: 5 Nagyvállalatok (250 fő fölötti alkalmazotti létszámmal rendelkező vállalkozás) működik a településen 4 Középvállalkozás ( fő közötti foglalkoztatott létszám) működik a településen 3 Kisvállalkozás (10-49 fő közötti foglalkoztatott létszám) működik a településen 2 Kizárólag mikrovállalkozások működnek a településen 1 Nincs a településen működő vállalkozás Vállalkozások jövedelemtermelő képessége: Ft fölött Ft fölött Ft Ft között Ft Ft között 134

135 Ft alatt Turisztikai potenciál: 5 A települések turisztikai pozícionalizálása az idegenforgalmi stratégiában felállított súlyozott pontérték alapján A települések turisztikai pozícionalizálása az idegenforgalmi stratégiában felállított súlyozott pontérték alapján A települések turisztikai pozícionalizálása az idegenforgalmi stratégiában felállított súlyozott pontérték alapján A települések turisztikai pozícionalizálása az idegenforgalmi stratégiában felállított 1 súlyozott pontérték alapján A települések turisztikai pozícionalizálása az idegenforgalmi stratégiában felállított súlyozott pontérték alapján 0-25 Munkanélküliség: 5 10% alatti % között % között % között 1 30% fölötti Demográfiai tényezők: 5 5%-nál nagyobb mértékű népességnövekedés 4 5% alatti népesség növekedés 3 3% alatti népesség csökkenés 4 3-5% közötti népesség csökkenés 5 %-nál nagyobb népesség csökkenés A műszaki infrastruktúra kiépültsége: 5 30% alatti a közműolló % közötti a közműolló % közötti közműolló % közötti közműolló 1 90% fölötti közműolló 135

136 Üzleti infrastruktúra: 5 10 üzleti infrastrukturális elem fölötti érték közötti üzleti infrastrukturális elem található a településen üzleti infrastrukturális elem található a településen üzleti infrastrukturális elem található a településen 1 3 alatti a településen található üzleti infrastrukturális elemek száma Funkcióellátottság a társadalmi infrastruktúra tekintetében: 5 Kimagasló funkcióellátottsággal rendelkező települések (30 fölött) 4 Magas funkcióellátottságú települések (20-30 között) 3 Optimális funkcióellátottsággal bíró települések (20-15 között) 2 Alacsony funkcióellátottsággal rendelkező települések (15 és 10 között) 1 Szolgáltatáshiányos települések (10 alatta) 136

137 40. Táblázat: A Mátészalkai kistérség településeinek értékelése a versenytényezők alapján Közlekedés földrajzi elérhetőség Településhálózatban betöltött pozíció Vállalkozói aktivitás Tőkeerős közép és nagy vállaltok jelenléte Vállalkozások jövedelem termelő képessége Turisztikai potenciál Munkanél küliség Demográfia Műszaki infrastruktúra kiépültsége Üzleti infrastruktúra kiépültsége Funkcióellát ottság Forrás allokáció, fejlesztéspolitika eredményessége Összesít ett súlypont érték Fábiánháza Fülpösdaróc Géberjén Győrtelek Hodász Jármi Kántorjánosi Kocsord Mátészalka Mérk Nagydobos Nagyecsed Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznya Ököritófülpös Ópályi Őr Papos Rápolt Szamoskér

138 Szamosszeg Tiborszállás Vaja Vállalj

139 30. ábra: A Mátészalkai kistérség településeinek kiértékelése a versenytényezők alapján Vaja Vállalj Fábiánháza 5 4,5 Fülpösdaróc Géberjén Tiborszállás Szamosszeg Szamoskér Rápolt Papos 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Győrtelek Hodász Jármi Kántorjánosi Kocsord Őr Mátészalka Ópályi Mérk Ököritófülpös Nagydobos Nyírparasznya Nagyecsed Nyírmeggyes Nyírkáta Nyírcsaholy Közlekedés földrajzi elérhetőség Vállalkozói aktivitás Vállalkozások jövedelem termelő képessége Munkanélküliség Műszaki infrastruktúra kiépültsége Funkcióellátottság Település-hálózatban betöltött pozíció Tőkeerős közép és nagy vállaltok jelenléte Turisztikai potenciál Demográfia Üzleti infrastruktúra kiépültsége Forrás allokáció, fejlesztéspolitika eredményessége Forrás: saját szerkesztés 139

140 A versenyképesség vizsgálatánál használt pontozási rendszer alapján az alábbi sorrendiség állítható fel a Mátészalkai kistérség településeinek versenyképességét tekintve: Fábiánháza 19 Szamoskér 20 Rápolt 21 Papos 22 Tiborszállás 22 Géberjén 23 Mérk 23 Fülpösdaróc 24 Kántorjánosi 24 Nagydobos 24 Nyírparasznya 24 Ópályi 24 Szamosszeg 25 Vállalj 25 Győrtelek 27 Nyírcsaholy 27 Hodász 28 Nyírkáta 28 Ököritófülpös 28 Jármi 29 Őr 32 Kocsord 33 Nagyecsed 35 Nyírmeggyes 35 Vaja 45 Mátészalka 55 Mátészalka kimagasló értékkel vezeti a listát, jóval nagyobb különbség mutatható ki az első és második hely között, mint a lista más szakaszain. A vizsgálat szerint ez arra utal, hogy kistérségi szinten kiemelkedik Mátészalka város versenyképessége. A 140

141 megyei városhálózat versenyképességének vizsgálatát ebből adódóan érdemes lenne elvégezni, amelyből látható lenne megyei szinten Mátészalka versenyképességének a mértéke. Mátészalkát követi Vaja, mely szintén kimagasló ponttal rendelkezik. Vaja kiszakadása a többi településtől szintén érzékletes a súlypontozás alapján. Kimagasló eredményeit elsősorban turisztikai potenciáljának, vállalkozásainak és közlekedésföldrajzi helyzetének köszönheti. Vaját követi holtversenyben Nyírmeggyes és Nagyecsed. A két település versenyképessége a súlypontozás alapján megegyezik. Érdekes fordulatnak tekinthető, hogy Nyírmeggyes ugyanakkora potenciállal rendelkezik, mint a kistérség második legnagyobb városa, Nagyecsed. Kimagasló értékeket egyik település sem produkált, azonban erős középértékeket tudhatnak maguknak. Nagyecsed esetében a funkcióellátottság és a településhálózatban betöltött szerepkör, Nyírmeggyes esetében a vállalkozói aktivitás és a relatíve kedvezőbb munkanélküliségi ráta emelhető ki. Kocsord és Őr a következő pozícionálható versenyképes két település. Mindkettő erős közlekedés-földrajzi adottságokkal rendelkezik, kedvező műszaki infrastruktúrával. Őr esetében kiemelkednek a kedvező demográfiai tendenciák, Kocsordnál pedig a turisztikai potenciál. Jármi már a 30 pont alatti kategóriához tartozik, de megelőzi versenyképességi szempontból az őt holtversenyben követő Nyírkáta, Hodász és Ököritófölpös településeket. Jármi esetében meghatározó a vállalkozói aktivitás és közlekedés-földrajzi pozíció. A többi településen a kimagasló értékek már maximum a demográfia, a közlekedésföldrajz és a forrásallokáció szintjén jelennek meg. Az alsó középmezőnyben helyezkedik el Győrtelek és Nyírcsaholy. Kistérségi átlag alatti (kistérségi átlagnak a 27 pont tekinthető) Vállaj, Ópályi, Szamosszeg, Kántorjánosi, Nagydobos és Fülpösdaróc. A legkevésbé versenyképes települések Fábiánháza, Szamoskér, Rápolt, Papos, Tiborszállás, Mérk és Géberjén. Ezek a települések maximum egy kiváló és maximum egy optimális értékű versenytényezővel rendelkeznek, de a versenytényezőik többsége az 1 és 2 súlypontszámot kapta. Egyértelműen azonosítható, hogy azok a kistelepülések, aprófalvak tekinthetőek a legkevésbé versenyképes településeknek, amelyekről hiányoznak a megfelelő telepítő tényezők. 141

142 TERVEZÉSI KERETEK Tervezési környezet vizsgálata 142

143 1 ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI TERVEK Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (2005) Célja, hogy Magyarország 2020-ra Európa legdinamikusabban fejlődő, az uniós átlagot meghaladó fejlettséggel rendelkező, a fenntartható fejlődés szempontjait is követő országai közé tartozzon, ahol ennek eredményeként a jelenleginél a) több a munkahely, b) magasabbak a jövedelmek, c) biztonságos, tiszta és jó minőségű a környezet, d) egészséges és hosszabb az élet. Az átfogó célok elérése érdekében a következő stratégia célok kitűzésére került sor az ország fejlesztéspolitikája számára 2020-ig: a) a magyar gazdaság versenyképességének tartós növekedése, b) a foglalkoztatás bővülése, c) a versenyképes tudás és műveltség növekedése, d) a népesség egészségi állapotának javulása, e) a társadalmi összetartozás, szolidaritás és aktív állampolgári magatartás erősödése, f) a fizikai elérhetőség javulása, g) az információs társadalom kiteljesedése, h) a természeti értékek megőrzése és az erőforrások, valamint a környezeti értékek fennmaradása és fenntartható fejlődés elvének megfelelő hasznosulása i) kiegyensúlyozott területi fejlődés A célok megvalósításának területeit három fő prioritáscsoportban határozták meg: I. Befektetés az emberbe prioritáscsoport elemei: 1. A munkavállalók és a szervezetek (vállalkozások, közigazgatás, civil szektor) alkalmazkodóképességének javítása az egész életen át tartó tanulás megvalósítása révén 2. Az oktatási és képzési rendszerek tartalmi és szervezeti fejlesztése, folyamatos összehangolása a munkaerőpiac igényeivel 3. A munkaerőpiacra való belépés és visszatérés ösztönzése és segítése, a foglalkoztathatóság javítása 4. A társadalmi és területi zárványok oldása 5. Az oktatáshoz, képzéshez és műveltséghez való hozzáférés, az esélyegyenlőség feltételeinek a javítása 6. A társadalmi és kulturális tőke erősítése 7. Korszerű népegészségügyi szakmapolitika kialakítása 8. Az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének és működésének korszerűsítése 9. A közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítése II. Befektetés a gazdaságba prioritáscsoport elemei: 1. Az innováció, kutatás-fejlesztés ösztönzése és infrastrukturális hátterének megerősítése 143

144 2. A technológiai modernizáció előmozdítása 3. A vállalkozások működési és üzleti környezetének javítása, a hálózatosodás elősegítése 4. A dinamikus és interaktív IT tartalom- és szolgáltatásfejlesztése 5. Az IT alapvető infrastrukturális feltételeinek biztosítása, fejlesztése III. Befektetés a környezetbe prioritáscsoport elemei: 1. A természeti értékek és erőforrások megőrzése 2. Tiszta települések, biztonságot teremtő környezetvédelem 3. A megelőző, elővigyázatos környezetvédelem és a környezetileg hatékony innováció általános érvényesítése 4. Hazánk nemzetközi elérhetőségének javítása, a logisztikai csatlakozások fejlesztése 5. A térségi-regionális elérhetőség javítása 6. A helyközi közösségi és a települési közlekedés fejlesztése Országos Területfejlesztési Koncepció (2005) Célja, hogy kijelölje az ország közép- és hosszú távú területfejlesztési politikai célkitűzéseit és prioritásrendszerét, valamint a területi szempontok konzekvens érvényesítésének feltételeit, mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos, regionális, térségi programok kidolgozásához. Ezáltal megadja a nemzeti fejlesztési tervezés területi kereteit is. A területfejlesztési politika fő funkciója az ország területileg harmonikus és hatékony működésének és kiegyensúlyozott, fenntartható területi fejlődésének megteremtése, valamint a területi leszakadás mérséklése. 1. Térségi versenyképesség Tudástársadalom építése és az innováció területi terjesztése Az elérhetőség javítása Regionális üzleti környezet és szolgáltatások fejlesztése Térségi hálózatok ösztönzése és a kis- és középvállalatok regionális fejlesztése Regionális és helyi menedzsment szervezeti fejlődése, stratégiák ösztönzése Regionális és települési marketing-kommunikáció erősítése Környezet megóvása és fejlesztése Turisztikai infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése 2. Területi felzárkózás Túlzottan egyközpontú térszerkezet oldása, a régiók közötti jelentős különbségek mérséklése Helyi (települési, kistérségi) szinten, valamint a főbb településkategóriák között jelentkező, az alapvető életesélyek (közszolgáltatások elérhetősége, kommunális infrastruktúra) terén fennálló egyenlőtlenségek mérséklése 3. Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem 144

145 A táji természeti örökség helyi-térségi megőrzése és hasznosítása A kulturális örökség és a társadalmi identitás helyi-térségi értéknövelő kezelése és erősítése Az erőforrások fenntartható használatát biztosító fejlesztéspolitika megvalósítása 4. Területi integrálódás Európába Magyarország integrációja az európai gazdasági térbe főként a transzeurópai közlekedési hálózatok hazai fejlesztésével és a nemzetközi kutatási, tervezési programokban való intenzív részvétellel A határ menti és határon átnyúló együttműködések lehetőségeinek bővítése a határ menti településközi, ezen belül intézményi, vállalkozói, civil kapcsolatok ösztönzésével, valamint az EU támogatási programok hatékony felhasználásával A nemzeti integrációk és a nemzetiségi fejlesztési együttműködések elősegítése 5. Decentralizáció és regionalizmus Regionális berendezkedés, államszerveződés és érdemi decentralizáció Regionális fejlesztéspolitika, regionális tervezés és regionális programozás Regionalizmus A kistérségi szint érdemi térségszervezési részvételt biztosító megerősítése Az OTK A régiók sajátos fejlesztési irányai című részében az Észak-Alföldi régióra vonatkozóan gazdaságfejlesztési, humán infrastruktúra fejlesztési és műszaki infrastruktúra fejlesztési irányokat fogalmaz meg. A régió területi céljai között szerepel az innovációk átvételére és továbbítására alkalmas, dinamizálható kis- és középvárosokban (Mátészalka, Hajdúszoboszló, Karcag, stb.) a térszervező erő növelése, a népességmegtartó erő fokozása, a társadalmi-gazdasági-kulturális vonzerő növelés, az elérhetőség javítása, az ipari parkok, inkubátorházak fejlesztése, a tömegközeledés fejlesztése, a foglalkoztatás bővítése, szerkezetátalakítás. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Az Új Magyarország Fejlesztési Terv stratégiájának átfogó célja: a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés, általános célja: A célok elérésére érdekében megfogalmazott specifikus célok: - A foglalkoztatás bővítésének specifikus céljai 1. az egyén foglalkoztathatóságának javítása és munkaerő-piaci aktivitásának növelése; 2. munkaerő-kereslet bővítése; 145

146 3. a kereslet és kínálat összhangját biztosító munkaerő-piaci környezet fejlesztése; - A tartós növekedés specifikus céljai 1. versenyképesség javítása, ezen belül o a tudásgazdaság és innováció erősítése o termelékenység növelése 2. gazdaság bázisának szélesítése, ezen belül o területfejlesztés o tőkebevonási képességek fejlesztése o piacbővítés o magasabb piaci integráltsági szinthez való kapcsolódás o korszerű technológiák széles körű elterjesztése 3. az üzleti környezet fejlesztése, ezen belül o elérhetőség megkönnyítése o szabályozási környezet javítása, valamint az állam szolgáltatásainak és működésének hatékonyabbá tétele A célok megvalósítására az ÚMFT a periódusra a következő 6 fejlesztési prioritást nevezi meg: 1. Gazdaságfejlesztés 2. Közlekedésfejlesztés 3. Társadalmi megújulás 4. Környezeti és energetikai fejlesztés 5. Területfejlesztés 6. Államreform A célok és prioritások által megfogalmazott intézkedések operatív programokban valósulnak meg, melyek a következők: Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP) fő célja a magyar gazdaság tartós növekedésének elősegítése, a produktív szektor versenyképességének erősítése révén. Ennek érdekében specifikus célok kerültek meghatározásra: 1. A kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitás, aktivitás, illetve együttműködés növelése. 2. A vállalati kapacitások komplex fejlesztése. 3. Az üzleti környezet fejlesztése. 4. A kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése. Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) átfogó stratégiai célja egyrészt az elérhetőség javítása a versenyképesség növelése és a társadalmi-területi kohézió erősítése céljából, másrészt a közösségi közlekedés fejlesztése, Ezen célok elérése érdekében az alábbi specifikus célokat fogalmazták meg: 1. Az ország jobb bekapcsolása az európai gazdasági vérkeringésbe és a fejlődő piacok adta lehetőségek jobb kihasználása a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével 146

147 2. Régiók (belső és egymás közötti) elérhetőségének javítása a társadalmi és területi kohézió erősítése érdekében 3. A közlekedés intermodalitásának fejlesztése, a vállalkozások versenyképességének segítése és a régiók alternatív megközelíthetősége céljából 4. A közösségi közlekedés környezetbarát fejlesztése Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) átfogó célja az aktivitás növelése, melynek elérése érdekében specifikus célokat határoztak meg: egyrészt a humán infrastruktúra területi egyenlőtlenségeinek mérséklése, a hozzáférés javítása, másrészt a humán közszolgáltatások hatékonyságának növelése, átfogó reformjuk elősegítése. A lehetséges beavatkozások a következő területeket érintik: - oktatási infrastruktúra fejlesztése, - egészségügyi infrastruktúra fejlesztése, - a munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) célrendszere három pillérből áll: 1. Az életminőség javítása a szennyezések csökkentésével 2. Értékvédelem és megőrzés 3. Megelőzés, takarékosság, hatékonyság Ennek elérése érdekében fogalmazták meg prioritásait, úgy mint az egészséges, tiszta települések; vizeink jó kezelése; természeti értékeink jó kezelése; a megújuló energia-felhasználás növelése; hatékonyabb energiafelhasználás;fenntartható életmód és fogyasztás. Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) célja, hogy javuljon a közigazgatás teljesítménye. Ennek érdekében fontos feladat a közigazgatási szolgáltatások eredményességének javítása, valamint a működési hatékonyság növelése. Regionális Fejlesztési Operatív Programok (ROP) az egyes régiókon belüli társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek, településrészek fejlesztését tűzte ki célul. A térségi adottságokra és stratégiákra építve a régiók életképes funkcióinak megerősítésére, erőforrásvonzó képességük javítására (vagyis relatív versenyképességük erősítésére), ezzel egyidejűleg pedig a foglalkoztatás bővítésére kell törekedni. A fejlődésben elmaradott térségek ehhez nagyobb kormányzati és regionális támogatást kapnak, ily módon a versenyképesség növelése a felzárkóztatás eszközévé is válik. 147

148 2. REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TERVEK Észak-alföldi Operatív Program A közötti programperiódusra vonatkozó Észak Alföldi Operatív Programot az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács május 10-i ülésén tárgyalta és hagyta jóvá. Az Európai Bizottság az egyeztetéseket követően augusztus 1-jén hivatalosan is elfogadta. Az Észak-alföldi régió fejlesztési stratégiájának kiindulási alapját az átfogó cél jelenti, azaz: Az Észak-alföldi régió természeti és társadalmi értékeire, településhálózati sajátosságaira építve, a regionális versenyképesség erősítése, valamint a régión belüli területi különbségek csökkentése. A program stratégiai célkitűzése az Észak-alföldi régió leszakadásának megállítása, azaz a régiónak az országos növekedési pályán való tartása, annak érdekében, hogy a későbbiekben elindulhasson egy felzárkózási folyamat. A stratégiai cél elérése érdekében 5 specifikus célt fogalmaztak meg: 1. A régió kis- és középvállalkozói szektorának megerősítése 2. A turizmus jövedelemtermelő képességének javítása 3. A lakosság mobilitásának javítása 4. A régió humán erőforrásának fejlesztése 5. Az épített és természeti környezet állapotának javítása A specifikus célok elérése érdekében 5 fejlesztési prioritást határoztak: Regionális gazdaságfejlesztés Turisztikai célú fejlesztés Közlekedési feltételek javítása Humán infrastruktúra-fejlesztés Város és térségfejlesztés Az Észak-alföldi Régió Stratégiai Programja és Intézkedési Terve ( ) Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács március 28-i ülésén tárgyalta és elfogadta a közötti periódusra vonatkozó aktualizált fejlesztési dokumentumot, amelyek szükségesek az Európai Unió közötti kohéziós politikájának megvalósításához, a regionális politikai támogatások felhasználásához. A stratégia átfogó célja: A vízkészlet-gazdálkodás, a környezetgazdálkodás, a területhasználat összefüggésrendszerének ökológiai alapú megteremtésével és az erre alapozott 148

149 versenyképes gazdaság- és humánerőforrás-fejlesztéssel, az életminőség javításával a régió Kelet- Közép-Európa egészség- és rekreációs központjává válik. A stratégia specifikus céljai és prioritásai következők: 1. A régió stratégiai helyzetére és humánerőforrására építő versenyképes, piacvezérelt és innováció-orientált gazdaság fejlesztése. ( Dinamikus régió ) 1/1. prioritás: A regionális gazdasági környezet versenyképességének növelése 1/2. prioritás: A régió elérhetőségét biztosító interregionális kapcsolatrendszerek fejlesztése 1/3. prioritás: Versenyképes turisztikai termékek és hálózatok kialakítása 1/4. prioritás: A régió kulturális és közösségi innovációinak megalapozása, fejlesztése 2. A régió természeti, környezeti rendszereinek kialakítása, megőrzése és fenntartható használata, a környezet értékként való kezelése. ( Öko-régió ) 2/1. prioritás: A régió környezeti állapotának megóvása és fenntartható fejlesztése, biztonságos környezet megteremtése 2/2. prioritás: Környezeti adottságokra épülő gazdasági tevékenységek környezeti szempontból fenntartható fejlesztése 3. A régióban az egészséges élet lehetőségeinek biztosítása, a kapcsolódó endogén potenciál hasznosítása. ( Egészséges régió ) 3/1. prioritás: A lakosság egészségi állapotának javítása 3/2. prioritás: A régió potenciáljára, természeti adottságaira alapozott komplex egészségvertikum kialakítása 4. A régió versenyelőnyeire alapozott piacvezérelt és innováció-orientált agrárvertikum kialakítása. ( Agrár-régió ) 4/1. prioritás: A mezőgazdaság regionális adottságokhoz és piaci igényekhez igazodó élelmiszeripari célú fejlesztése 4/2. prioritás: Nem élelmiszeripari célú mezőgazdasági termelés elterjedésének elősegítése 4/3. prioritás: Mezőgazdasági területek eltartó-képességének és területfejlesztésben betöltött szerepének javítása 4/4. prioritás: A K+F eredmények agrárgazdaságban történő alkalmazásának támogatása 5. A régió területi különbségeinek mérséklése és a társadalmi kohézió foglalkoztatásközpontú erősítése. ( Esélyteremtő és felzárkózó régió ) 5/1. prioritás: A régió területi kohéziójának erősítése 5/2. prioritás: A hátrányos helyzetűek társadalmi integrációjának, reintegrációjának elősegítése 5/3. prioritás: Vidéki társadalom életminőségének javítása 149

150 5/4. prioritás: Integrált településfejlesztés 3. MEGYEI FEJLESZTÉSI TERVEK Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési koncepciója és programja (2006) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye első, EU-konform tervezési módszerekkel, az EU regionális politikájának alapelveivel összhangban összeállított fejlesztési koncepciója 1996-ban került elfogadásra, majd tekintettel a külső és belső tényezők megváltozására (pl. az ország NATOcsatlakozása, a területfejlesztési törvény megjelenése) 1999-ben megtörtént a dokumentum aktualizálása. A korábban elkészült tervezési dokumentumokra, valamint a helyi, kistérségi fejlesztési elképzelésekre alapozva készült el 2006-ban a megye közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiája, mely a következőképpen fogalmazza meg a megye fejlesztésének hosszú távú, általános célját (misszióját): Az életminőség folyamatos javítása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében" Specifikus célok: - fenntartható gazdasági-társadalmi fejlődés; - magas foglalkoztatási szint; - szociális biztonság. A hosszú távú cél elérése a következő prioritásokra és alprogramokra bontható le: 1. Versenyképes gazdaság 1.1. A közlekedési és virtuális elérhetőség javítása 1.2. Fejlődésre képes gazdasági struktúra kialakítása 1.3. Fenntartható turizmus kiépítése 2.. Központban az ember 2.1. A lakosság egészségi állapotának javítása 2.2. A szociális és gyermekvédelmi helyzet javítása 2.3. A lakosság képzettségi szintjének növelése 2.4. Kulturális-közösségi fejlesztések 3. Élhető környezet 3.1. A környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése 3.2. A természeti értékek, természeti erőforrások védelme 3.3.Az energiagazdálkodás fejlesztése 3.4.Település- és vidékfejlesztés 4. Horizontális intézkedések 4.1. Költséghatékony és tevékenységorientált intézményfejlesztés 4.2. A határmenti együttműködések fejlesztése 4.3. A régiómarketing tevékenység fejlesztése 150

151 4. KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TERVEK Mátészalkai kistérség átfogó területfejlesztési stratégiája és programja (2005) A dokumentumban megfogalmazott jövőkép a kistérség jövőbeli kívánatos állapotát mutatja be, amely szerint: A Mátészalkai kistérség versenyképes, a helyi adottságokra és hagyományokra épülő gazdasági szerkezettel rendelkezik, amely megfelelő minőségű és mennyiségű munkahelyet és magas jövedelmet biztosít a térség lakosságának, így a foglalkoztatottak aránya magas, a munkanélküliség alacsony, megközelíti az országos értékeket. A lakosság iskolai végzettsége megfelelő, a kistérségben sok diplomás él. A hátrányos helyzetű és roma lakosok széleskörű segítséget kapnak nehézségeik megoldásához. A térség gazdaságában a mezőgazdaság még mindig fontos szerepet tölt be, a helyi adottságokra, hagyományokra és a környezeti lehetőségekre alapozva versenyképes termékeket állít elő. Fontos szerep jut az alternatív mezőgazdasági tevékenységeknek. Az iparban a multinacionális vállalkozások szoros együttműködésben dolgoznak mind egymással, mind a térség többi kisvállalkozásával, széles beszállítói hálózattal rendelkeznek. A tercier szektor az élet minden területén kínál szolgáltatásokat a lakosság és a vállalkozások számára, a térség a rekreációs turizmus egyik kedvelt célpontja. A kistérség minden településén kiépültek a szükséges közművek, a kistelepüléseken is biztosítottak a minőségi élet feltételei. A térség útjai jó minőségűek, a megépült autópálya és gyorsforgalmi út bekapcsolja a kistérséget az ország gazdasági vérkeringésébe. A települések közti kerékpárút-hálózat teljes mértékben kiépült, az országos hálózatba kapcsolódva vezeti a kerékpáros turistákat a térség természeti és kulturális látnivalóihoz. A települések rendezettek, mind a közterületek, mind a magánházak jó állapotban vannak, számos park és pihenőhely áll a lakosok rendelkezésére. A kikapcsolódni vágyók több sportolási lehetőségből és kulturális programból választhatnak. A kistérség szoros gazdasági és kulturális kapcsolatokat ápol romániai testvérvárosaival. Stratégia célkitűzések: I. Foglalkoztatási lehetőségek bővítése II. III. Munkaerő-piaci részvétel növelése Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása Stratégiai részcélok: 1. Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása 151

152 2. Tőkevonzó képesség javítása 3. Piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása 4. Munkaerő-piaci reintegráció segítése 5. A környezet biztonság növelése 6. A környezet minőségének javítása 7. Közösségfejlesztés Fejlesztési prioritások: A) Versenyképes kistérség B) Biztonságos környezet C) Fejlődő vidék D) Élhető kistérség Kistérségi ágazati koncepciók A kistérségre vonatkozóan az elmúlt években több területre vonatkozóan készült fejlesztési dokumentum, többek között: v Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási esélyegyenlőségi programja (2009.) v A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás szociális szolgáltatástervezési koncepciója v Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve (2008.) v A mátészalkai kistérség esélyegyenlőségi helyzetkép és beavatkozási javaslatok (2008.) v A mátészalkai kistérség idegenforgalmi fejlesztési koncepciója és stratégiai programja (2005.) v A mátészalkai kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja (2005.) v A mátészalkai kistérség kerékpárút-hálózat fejlesztési koncepciója (2005.) 152

153 STRATÉGIA A Mátészalkai kistérség befektetés ösztönzési célrendszer 153

154 A Mátészalkai kistérség 2005-ben elfogadott jövőképe szerint a Mátészalkai kistérség olyan terület lesz, mely versenyképes, a helyi adottságokra és hagyományokra épülő gazdasági szerkezettel rendelkezik, amely megfelelő minőségű és mennyiségű munkahelyet és magas jövedelmet biztosít a térség lakosságának Ezt a helyzetet többek között a kistérség tőkevonzó képességének javításával kívánják elérni. A kistérség területfejlesztési koncepciója szerint a Tőkevonzó képességének javítása alprogram a stratégia egyik sarokpontját képezi: A befektetők kistérségbe vonzásához elengedhetetlen a megfelelő infrastrukturális viszonyok biztosítása. Az üzleti infrastruktúra fejlesztése, és ennek folyományaként a térségben megjelenő vállalkozások valójában csaknem az összes intézkedéshez kapcsolódnak, hisz a foglalkoztatás növekedése, ezáltal az emberek jövedelmének növekedése a többi prioritás megvalósítását is támogatja. Továbbá elősegíti a vállalatok közti együttműködésbe bekapcsolódó potenciális cégek körének bővülését, segíti a KKV-k fejlődését. Ennek fontos feltétele a megfelelő humán-erőforrás rendelkezésre állása, de elengedhetetlen a kistérség megközelíthetőségének javítása is. A közlekedési és a kommunális infrastruktúra a vállalkozói szféra telephelyválasztásánál rendkívül fontos tényezők, ki kell építeni a vállalkozások működéséhez szükséges alapvető kommunális infrastruktúrákat (szennyvízrendszer, árvízvédelem stb.), mivel ezek hiánya meghiúsíthatja a külső befektetések térségbe vonzását. Fentiek alapján, valamint a legfrissebb elérhető adatokon alapuló helyzetelemzés és az arra épülő SWOT-analízis figyelembe vételével került sor a Mátészalkai kistérség befektetés-ösztönzési célrendszerének összeállítására az alábbiak szerint: Stratégiai cél: A Mátészalkai kistérség tőkevonzó képességének javítása Stratégiai részcélok: I. Pozitív imázs II. Stabil és növekvő befektetés-állomány 154

155 Célpiramis: A Mátészalkai kistérség befektetés-ösztönzési stratégiai célrendszere Stratégiai cél A Mátészalkai kistérség tőkevonzó képességének növelése Stratégiai részcélok Pozitív imázs Stabil és növekvő befektetés-állomány Stratégiai programok Térség- és településmarketing létrehozása A vállalkozások segítése A telephely-választási tényezők fejlesztése Kapcsolódó intézkedések Intézményfejlesztés (térségmarketing és befektetés-ösztönzési iroda kialakítása) Térségmarketing stratégia és akcióterv összeállítása Marketingkommunikációs eszközök készítése és alkalmazása Befektetői információs rendszer kialakítása Vállalkozási tanácsadó rendszer kialakítása Egyszerűbb és gyorsabb ügyintézés Letelepedési kedvezmények Üzleti infrastruktúra fejlesztése A kistérségi területfejlesztési stratégiai programban megfogalmazott intézkedések az alábbi tényezők vonatkozásában: humán erőforrások; fizikai infrastruktúra; kereslet, logisztikai és térbeli kapcsolattartás; innovációs, K+F; szervezeti, politikai és társadalmi tényezők. Közvetlen Közvetett 155

156 Stratégiai program: Kapcsolódó stratégiai cél: Kapcsolódó stratégiai részcél: Problémák és szükségletek: Javasolt intézkedések: 1. Térség- és településmarketing létrehozása A Mátészalkai kistérség tőkevonzó képességének növelése Pozitív imázs Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéről, s benne Szatmárról, a Mátészalkai térségről évtizedekkel ezelőtt rendkívül negatív kép alakult ki. Hiába változott a helyzet, a kedvezőtlen arculat fennmaradt és még ma is él, amiben szerepet játszik, hogy nem jött létre annak sem szakmai, sem szervezeti és finanszírozási feltételrendszere, hogy megtörténjen a változások, a pozitívumok tudatos és hatékony kommunikálása a külvilág felé. Kevés aktuális tartalmú, minőségi üzleti és idegenforgalmi tájékoztató anyag van a kistérségről, és sok esetben még mindig túl gyakori a negatív vonások hangsúlyozása a lehetőségek kiemelése helyett. Hiányzik a minőségi helyi termékek kiemelt és egységes marketingje. A kistérség megítélését befolyásoló országos és nemzetközi rendezvényekre való felkészülés sokszor nem megfelelő, a térség prezentálása hiányos. Szükséges tehát a kistérség marketingjének megteremtése, pozitív arculat kialakítása és a kommunikáció lehetséges eszközeivel a kistérségről kialakított pozitív kép közvetítése mind kifelé, mind pedig a kistérségen belül, hiszen fontos, hogy a térség lakosai, non-profit és profit-orientált szervezetei azonosulni tudjanak vele Intézményfejlesztés (térségmarketing és befektetés-ösztönzési iroda kialakítása) Az iroda kialakítása történhet önállóan vagy a meglévő kistérségi szervezeti keretek között. Fő feladatai: kistérségi marketing elemzés és terv készítése; rövid távú akcióterv (AT) kidolgozása, az abban meghatározott tevékenységek végrehajtásának koordinálása a Kistérségi Fejlesztési Tanács, illetve a monitoringért felelős team részére az AT-ben szereplő tevékenységekről rendszeres tájékoztatás készítése információk összegyűjtése a befektetés-ösztönzés legfontosabb tényezőiről, az információk feldolgozása, tárolása, karbantartása; folyamatos promóciós tevékenység Térségmarketing stratégia és akcióterv összeállítása A részletes marketingterv bemutatja a stratégia célcsoportját és annak elérési módjait, továbbá 156

157 Várható eredmények: Számszerűsíthető indikátorok: Illeszkedés az országos tervezési keretekhez: Illeszkedés a regionális tervezési keretekhez: Illeszkedés a megyei tervezési keretekhez: Illeszkedés a kistérségi tervezési keretekhez: felhasználva a kistérség meglévő PR és Kommunikációs tervét tartalmazza a kistérségi arculat legfontosabb elemeit, a térségi termékek márkázását, az elkészítendő / aktualizálandó promóciós anyagok körét, a tervezett marketing-akciókat. A rövid távú (1 vagy 2 éves) akcióterv részletes tartalmazza az adott időszak alatt elvégzendő tevékenységeket a felelősségi körökkel, határidőkkel, költségekkel és finanszírozási forrásokkal Marketingkommunikációs eszközök készítése és alkalmazása Promóciós anyagok (kiadványok, PR anyagok) készítése; Megyén belüli / országos / nemzetközi kampányok; Rendezvényeken való részvétel; Tömegkommunikációs eszközök igénybevétele; Elektronikus megjelenés (honlap). A kistérség ismertségének növekedése A kistérség külső megítélésének, arculatának javulása - Megvalósult marketing és befektetés-ösztönzési akciók száma - Elkészült promóciós anyagok száma - A célcsoporthoz eljutott promóciós anyagok száma - A honlap látogatóinak száma Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) prioritásai: 1. Gazdaságfejlesztés 5. Területfejlesztés Észak-alföldi Operatív Program prioritásai: 1. Regionális gazdaságfejlesztés 5. Város- és térségfejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési koncepciója és programja prioritásai: 4. Horizontális intézkedések: 4.1. Költséghatékony és tevékenységorientált intézményfejlesztés 4.3. A régiómarketing tevékenység fejlesztése A Mátészalkai kistérség területfejlesztési koncepciója és programja prioritásai: A) Versenyképes kistérség 157

158 Stratégiai program: Kapcsolódó stratégiai cél: Kapcsolódó stratégiai részcél: Problémák és szükségletek: Javasolt intézkedések: 2. A vállalkozások segítése A Mátészalkai kistérség tőkevonzó képességének növelése Stabil és növekvő befektetés-állomány Részben a negatív imázzsal összefüggésben, a Mátészalkai kistérségbe jóval kevesebb külső tőke érkezik, mint az ország fejlettebb, nyugat-dumántúli térségeibe. Ugyanakkor a szükséges fejlesztések kizárólag helyi erőforrásokra támaszkodva nem valósíthatók meg, így rendkívül fontos annak elősegítése, hogy külső források érkezzenek a térségbe. Mindezidáig nem kapott elég hangsúlyt a befektetésösztönzés, a külső befektetések inkább csak esetlegesen érkeznek. Azok a lépések, melyek ezen a területen történtek, egymástól elszigeteltek, s így nem igazán fejthették ki hatásukat. Nincs megfelelő információ a kiajánlható ingatlanokról, hiányzik a befektetők tájékoztatásának és segítésének információs és intézményi / szakmai háttere. Nem kellően kimunkált az az eszközrendszer, mellyel a telepítési tényezők átgondolása alapján a térségbe lehetne vonzani külső vállalkozásokat, illetve a már itt működő, megtelepedett vállalkozásokat segíteni lehetne. A működő tőke bevonásának elengedhetetlen feltétele az aktív befektetés-ösztönzési tevékenység, amely korszerű telephelyek kiajánlását és magas színvonalú információk nyújtását is magában foglalja. A befektetői igények széles spektrumon mozgó, naprakész, könnyen elérhető információkban öltenek testet, melyekhez rugalmas intézményi háttér és képzett szakembergárda társul. A befektetői döntéseket alapvetően befolyásolja a kapott üzleti szolgáltatások minősége. A telephelykínálat megléte önmagában nem elegendő, a kistérség erősségeit, vonzerejét kommunikálni is szükséges a potenciális befektetők felé, aminek feltétele a minőségi promóciós anyagok megléte, megfelelő információs bázis, mert ezekre építve folytatható csak promóciós tevékenység. Bár a befektetés-ösztönzési tevékenység alapvetően országos és regionális szintű feladat és kompetencia, vannak olyan elemei, amelyeket a kistérségnek kell magára vállalnia Befektetési információs rendszer kialakítása és naprakészen tartása a letelepedési lehetőségekről Az intézkedés keretében kistérségi és település szinten kerül összeállításra egy információs rendszer, mely az alábbiakat tartalmazza: 158

159 Várható eredmények: Számszerűsíthető indikátorok: Illeszkedés az országos tervezési keretekhez: Illeszkedés a a főbb telepítési tényezők legfrissebb adatai, összehasonlítva a legfontosabb versenytársakkal; az aktuális letelepedési kedvezmények köre és tartalma; ügyintézési kötelezettségek és lehetőségek; településenkénti befektetési portfolió (ingatlankataszterrel) 2.2. Vállalkozási tanácsadó rendszer kialakítása és működtetése Mind az újonnan betelepülő, illetve betelepülni szándékozó, mind a már betelepült vállalkozások, vállalkozási tevékenységet végzők számára tanácsadási szolgáltatás biztosítása az alábbi főbb témaköröket tekintve: vállalkozásalapítás, vállalkozásfejlesztés; üzleti terv készítés; a vállalkozások adminisztrációs feladatai; forrásszerzés Egyszerűbb és gyorsabb ügyintézés Az egyszerűbb és gyorsabb ügyintézés fő elemei: egyablakos ügyintézés; az e-közigazgatás fejlesztése Letelepedési kedvezmények A vállalkozások számára biztosítható kedvezmények körét alapvetően települési szinten szükséges meghatározni. Ezek fő köre: adók, szolgáltatások, támogatási rendszerek, ingatlan biztosítása stb Üzleti infrastruktúra fejlesztés Az intézkedés a kistérségbe érkező befektetések fogadásához elengedhetetlen üzleti infrastruktúra és minőségi telephelykínálat megteremtésére irányul, építve a Mátészalkai Ipari Parkra, a Mátészalkán működő Inkubátorház tapasztalataira, valamint a program keretében összeállított ingatlan-kataszter információira. A potenciális befektetők informálásának és hatékony, gyors segítésének javulása A térségben működő vállalkozások tőkeállományának növekedése - Az új vállalkozások száma a kistérségben - A befektetési információs rendszert igénybe vevők száma - A vállalkozási tanácsadást igénybe vevők száma - A letelepedési kedvezményeket igénybe vevők száma Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) prioritásai: 1. Gazdaságfejlesztés 5. Területfejlesztés 6. Államreform Észak-alföldi Operatív Program prioritásai: 159

160 regionális tervezési keretekhez: Illeszkedés a megyei tervezési keretekhez: Illeszkedés a kistérségi tervezési keretekhez: 1. Regionális gazdaságfejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési koncepciója és programja prioritásai: 1. Versenyképes gazdaság: Fejlődésre képes gazdasági struktúra kialakítása A Mátészalkai kistérség területfejlesztési koncepciója és programja prioritásai: A) Versenyképes kistérség 160

161 Stratégiai program: Kapcsolódó stratégiai cél: Kapcsolódó stratégiai részcél: Problémák és szükségletek: 3. A telephely-választási tényezők fejlesztése A Mátészalkai kistérség tőkevonzó képességének növelése Stabil és növekvő befektetés-állomány A telephelyválasztás a stratégiai jelentőségű döntések egyik legtipikusabb esete, hiszen az így nyert előnyök, illetve az esetlegesen keletkező hátrányok hosszú időn át befolyásolhatják a cégek eredményeit. A vállalkozások tehát ebben a vonatkozásban arról döntenek, hogy új befektetésként létesítenek-e az adott területen telephelyet, illetve ha már ott működnek, maradnak-e a településen, vagy megszüntetik ottani tevékenységüket. Ezért a telepítések megfelelő megalapozása egyre nagyobb jelentőségű, amit tovább nehezít, hogy a telephely-választási tényezők köre folyamatosan bővül. A telephely-választás tényezőit többféleképpen lehet csoportosítani. A szakirodalom 10 a fejlesztések által befolyásolható tényezőket az alábbi kategóriákba sorolja: 1. Humán erőforrások A munkaerő szerepe alapvetően abban mutatkozik meg, hogy adott helységben vagy gazdasági körzetben meglévő munkaerő-forrásra mennyire lehet építeni. A munkaerő, mint termelési tényező vizsgálata során a típusát, a mobilitását és a költségét elemzik. 2. Fizikai infrastruktúra A fizikai infrastruktúra jellemzője, hogy általában helyhez kötött, nehezebben mozgatható, fokozatosan elhasználódik, viszont javítható és pótolható. 3. Kereslet, logisztika és térbeli kapcsolattartás A telepítési szándékot nagymértékben befolyásolja a javak és szolgáltatások iránti fizetőképes kereslet, illetve ehhez kötődően a logisztika, valamint a térbeli gazdasági kapcsolatok rendszere. Utóbbi nemcsak a távközlési információcserét jelenti, hanem az adott helyen történő személyes megbeszélést, informálódást is. 4. Innováció, K+F A technika és a technológia is meghatározó a termelés gazdasági paramétereinek alakulásában. Az innováció segítheti a válságból való kilábalást, ezen kívül magasabb profit, illetve jobb piaci pozíció érhető el általa. 5. Szervezeti, politikai és társadalmi tényezők A telepítési döntési folyamatban sor kerül a befogadó társadalmi környezet, a térséget érintő társadalmi-gazdasági- 161

162 igazgatási szabályozó rendszer, a szervezeti struktúra, a koncentráció-decentralizáció, pénzügyi szabályozások elemzésére, mivel ezek a nem anyagi tényezők is befolyásolják egy vállalat eredményességét. Javasolt intézkedések: Várható eredmények: Számszerűsíthető indikátorok: Illeszkedés az országos tervezési keretekhez: Illeszkedés a regionális tervezési keretekhez: Illeszkedés a megyei tervezési keretekhez: Fenti telepítési tényezők képezik azt a feltételrendszert, ami a befektetés-ösztönzés, mint a kistérségbe irányuló telephelyválasztásokat meghatározzák. Ezen tényezők más csoportosításban szerepelnek a Mátészalkai kistérség ben elkészült fejlesztési stratégiájában, így a stratégia intézkedéseinek megvalósítása jelenti a befektetés-ösztönzési stratégia 3. stratégiai programjának teljesülését. A Mátészalkai kistérség területfejlesztési programjában megfogalmazott intézkedések az alábbi részcélokhoz igazodva: - Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása - Piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása - A munkaerő-piaci reintegráció segítése - A környezeti biztonság növelése - Közösségfejlesztés A kistérség társadalmi-gazdasági-környezeti helyzetének javulása A kistérség és a kistérségbeli cégek versenyképességének növekedése - A foglalkoztatottság növekedése a kistérségben - A kistérségben működő vállalkozások nyereségének növekedése - A kistérségben élő lakossági jövedelmek növekedése Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) prioritásai: 1. Gazdaságfejlesztés 2. Közlekedésfejlesztés 3. Társadalmi megújulás 4. Környezeti és energetikai fejlesztés 5. Területfejlesztés 6. Államreform Észak-alföldi Operatív Program prioritásai: 1. Regionális gazdaságfejlesztés 2. Turisztikai célú fejlesztés 3. A lakosság mobilitásának javítása 4. humán infrastruktúra-fejlesztés 5. Város- és térségfejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési koncepciója és programja prioritásai: 1. Versenyképes gazdaság 2. Központban az ember 3. Élhető környezet 162

163 Illeszkedés a kistérségi tervezési keretekhez: 4. Horizontális intézkedések A Mátészalkai kistérség területfejlesztési koncepciója és programja prioritásai: A) Versenyképes kistérség B) Biztonságos környezet C) Fejlődő vidék D) Élhető kistérség 163

164 A stratégia sikeressége, eredményessége érdekében kiemelt fontosságú a végrehajtás folyamatos nyomon követése, az outputok és eredmények kitűzött célokkal való összevetése, azaz a monitoring tevékenység. A monitoring tevékenység célja, hogy felmérje az egyes célkitűzések, programok megvalósulását, illetve a megvalósulás hatékonyságát. A monitoring rendszerben a monitoring mutatók a gazdasági-társadalmi-környezeti élet mutatóinak változását elemezve igazolják a stratégiához kapcsolódó projektek hasznosságát, valamint a stratégiai célok elérését. A projektek hatásainak mérésére szolgálnak azok az indikátorok (outputindikátorok és eredményindikátorok), amelyek által számszerűsíteni lehet a változásokat. A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint a Mátészalkai kistérség területfejlesztési munkaszervezete rendszeresen, évente több alkalommal készít beszámolókat a területfejlesztés eredményeiről, a feladatok végrehajtásának előrehaladásáról. Az előterjesztett beszámolókat a Szatmári Kistérségi Fejlesztési Tanács vitatja meg és hagyja jóvá. A befektetés-ösztönzési stratégia monitorizálásához célszerű Befektetési Monitoring Bizottságot létrehozni, mely részben a Társulási Tanács tagjainak köréből, részben külső szakértőkből áll, s emellett képviselteti magát benne a kistérségi munkaszervezet is. 164

165 MELLÉKLETEK 165

166 TURISZTIKAI VONZERŐLELTÁR 166

167 Kulturális és Örökségturisztikai értékek Település Rendezvények Vallásturisztikai értékek Kastélyok, kúriák, várak Múzeum, helytörténeti, Természeti értékek Egyéb néprajzi értékek Fábiánháza Lovas nap Református templom (1802) - Tájház - - Ikertornácos tájház Fülpösdaróc - - Kúria és kertje (jelenleg Pszichiátriai intézet) Tájház Holt Szamos Horgászati lehetőségek a Holt Szamoson Géberjén - - Jékey kúria (jelenleg iskola) - Holt Szamos Győrtelek - Református templom (1822) Csizmadia kúria (használaton Holt Szamos kívüli) Hodász - Református templom (15. Kisnemesi Kúria - - század) Jármi - Református templom (1798) Kántorjánosi Vajai Őstó - Kocsord Kraszna parti hídi vásár Unitárius templom (1930-as évek) Mátészalka Városnapok Református templom Fényes Napok (13. századi) Kulturális és Római katolikus templom Idegenforgalmi Zsinagóga és Rabbi ház (19. Fesztivál század) Mérk Strudli fesztivál Lovasnap Tisza Lajos Kastély és kastélypark (használaton kívüli) Volt vármegyeháza (jelenleg Művelődési ház) Csizmadia Palota Székely emlékmű Kraszna Vadászat Csónakázás Szatmár Múzeum - Lovas park Magyarország első villamosított épülete - - Sváb porta - Lovaglás Nagydobos Sütőtök fesztivál - Perényi kastély (jelenleg nevelő otthon) Nagyecsed Megyei szekér-fesztivál - Egykori ecsedi vár helye Szivattyútelep Ipartörténeti és verseny múzeum Lápi fesztivál Helytörténeti gyűjtemény - Kraszna part Lovaglás Ecsedi-láp Nyírcsaholy Lapcsánka fesztivál Vadászat Lovas pálya Nyírkáta - Református templom ( Tölgy és nyárfa erdők - század) Nyírmeggyes Meggy fesztivál Református templom Vadászat Lovaglás Nyírparasznya Helytörténeti kiállítás - - Ópályi Nemzetközi aratófesztivál Görög katolikus templom (18. század) Református templom (13. századi) Ököritófülpös - Református templom (1834) Református templom (1803) - - Cinke helyi homokbánya Kraszna-part - - Holt-Szamos Csónakázás - 167

168 Őr - Református templom (11. sz.) - Bibó tárlat Vajai Őstó Belterületi kerékpárút Bibó kollégium nyári táborai Papos - Középkori templom (14. sz.) jelenleg kiállítótér Komplex lovas turisztikai szolgáltatás Rápolt Szamos part Lovaglás Szamoskér Parasztház Szamos Vizi túra Szamosszeg - Református templom (1863) - Tornyos iskola Szamos, Kraszna - Grófi erdő Tiborszállás Csicsói láp Kraszna rezervátum Vadászat Vízitúra Vaja Komédiás napok Nemzetközi Tárogató Világtalálkozó Református templom (15. sz.) Vay várkastély Tájház Vajai Őstó Belterületi kerékpárút Horgászati lehetőség Kék túra útvonal áthalad a településen Vállalj Pünkösd Strudli fesztivál Fogathajtó verseny Szent Vendel búcsú Református templom (1918) - Falumag Csalánosi folyás - 168

169 ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK A KISTÉRSÉGBEN 169

170 Fülpösdaróc Luby-kastély (Helyi védelem) Jelenlegi funkció: Gondozóház Hodász Kisnemesi-kúria (Műemléki védelem) Jelenlegi funkció: Használaton kívüli Géberjén Jékey-kúria (Műemléki védelem) Jelenlegi funkció: Általános iskola és óvoda Kocsord Tisza Lajos kastély (Helyi védelem) Jelenlegi funkció: Használaton kívüli Győrtelek Domahidy kastély (Helyi védelem) Jelenlegi funkciója: Ápoló, gondozó otthon Mátészalka Csizmadia palota (Műemléki védelem) Jelenlegi funkció: gyógyszertár Győrtelek Csizmadia-kúria (Műemléki védelem) Jelenlegi funkció: Használaton kívüli Nagydobos Perényi kastély (Műemléki védelem) Jelenlegi funkció: Nevelő otthon 170

171 Ököritófülpös Németh-kúria (Helyi védelem) Jelenlegi funkció: Vállalat telephelye Papos Péchy-kúria (Helyi védelem) Jelenlegi funkció: Óvoda Tiborszállás Károlyi kastély (Helyi védelem) Jelenlegi funkció: ápoló-gondozó otthon Vaja Vay-kastély (Műemléki védelem) Jelenlegi funkció: Múzeum Vaja Kiskastély (Helyi védelem, műemléki környezet) Jelenlegi funkció: Funkció nélküli 171

172 KIVONAT, A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG JELENTŐSEBB BERUHÁZÁSAIRÓL 172

173 Pályázó neve Projekt célja Költségigény (eft) Kezdete Vége Támogatási rendszer Fábiánháza Község Önkormányzata Óvoda rekonstrukciója TEKI Fábiánháza Község Önkormányzata Településrendezési terv készítése TEKI Fábiánháza Község Önkormányzata Óvodai konyha rekonstrukciója CEDE Fábiánháza Község Önkormányzata Informatikai csomópont kialakítása TEKI Fábiánháza Község Önkormányzata Települési zöldfelületek rendezése AVOP-3 Költségigény (eft) Kezdete Vége Támogatási rendszer Pályázó neve Projekt célja Fülpösdaróc Községi Önkormányzata Településrendezési terv készítése TEKI Fülpösdaróc Községi Önkormányzata Közösségi művelődési ház építése TFC Költségigény (eft) Kezdete Vége Támogatási rendszer Pályázó neve Projekt célja Géberjén Község Önkormányzata Településrendezési terv készítése TEKI Géberjén Község Önkormányzata Középületek felújítása TEKI Géberjén Község Önkormányzata Az önkormányzati hivatal működéséhez szükséges bútorzat beszerzése TEKI Géberjén Község Önkormányzata Szociális foglalkozatáshoz kapcsolódó önkormányzati épületek felújítása TEKI Géberjén Község Önkormányzata Településrendezési terv készítése TEKI Géberjén Község Önkormányzata A munkaerőpiacon hátrányos helyzetűek foglalkoztatását szolgáló évi közmunkaprogram KOZM Géberjén Község Önkormányzata Fogyatékkal élők nappali intézményének kialakítása HEFOP-4 Géberjén Község Önkormányzata Géberjéni Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda akadálymentesítése ÉAOP-4 Géberjén Község Önkormányzat Fülpösdaróc-Géberjén Körjegyzősége akadálymentesítése ÉAOP-4 Költségigény (eft) Kezdete Vége Támogat ási rendszer Pályázó neve Projekt célja Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Hodász- Fülpösdaróc ápoló-gondozó otthon, Önkormányzati Hivatal sajáterő kiegészítés TEKI Hodász Község Önkormányzata Szociális konyha eszközbeszerzése TEKI Hodász Község Önkormányzata Szociális konyha CEDE Hodász Nagyközségi Önkormányzat Kompetencia alapú oktatás, Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvoda TÁMOP-3 Hodászi Görög Katolikus Cigány Egyházközösség Hodászi Görög Katolikus Cigány Egyházközösség Tanoda Programja HEFOP-2 Hodász Nagyközségi Önkormányzat Egy hangulatosabb virágban gazdag településközpontért AVOP-3 Hodász Nagyközségi Önkormányzat Szüntessük meg utcáinkon az egyhangúságot AVOP-3 Hodász Nagyközségi Önkormányzat Jobb tájékozódásért a Nyírségi településeken AVOP-3 Hodász Nagyközség Önkormányzata Új óvoda építése ÉAOP-4 Hodász-Porcsalma Takarékszövetkezet Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztése GOP-2 Hodász-Porcsalma Takarékszövetkezet Mikro- és kisvállalkozások technológiai fejlesztése GOP-2 Hodász Nagyközség Szennyvízcsatorna és szennyvíztisztító telep KEOP-7 173

174 Önkormányzata kiépítése Hodász Nagyközségi Önkormányzat Belvíztározó építése AVOP-3 Pályázó neve Projekt célja Költségigény (eft) Kezdete Vége Támogatási rendszer Jármi Község Önkormányzata Településrendezési terv elkészítése TEKI Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Jármi - Őr közötti külterületi kerékpárút létesítésének előkészítése KÖZOP-3 Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola "Együtt van esélyünk?" HEFOP-2 Jármi Község Önkormányzata Körjegyzőségi hivatal szervezetfejlesztése ÁROP-1 Költségigény (eft) Kezdete Vége Támogatási rendszer Pályázó neve Projekt célja Kántorjánosi Község Önkormányzata Településrendezési terv készítése TEKI Kántorjánosi Község Önkormányzata Iskolabővítés és műszaki rekonstrukció TEKI Kántorjánosi Község Önkormányzata Iskolabővítés és rekonstrukció TEKI Kántorjánosi Község Önkormányzata Általános iskola bővítése CCT Kántorjánosi Község Önkormányzata Pályázó neve Kocsord Község Önkormányzata Kocsord Község Önkormányzata Kocsord Község Önkormányzata Jakab Zsigmondné és Társa Óvoda felújítása, a korszerű eszközök beszerzése ROP-2 Projekt célja Költségigény (eft) Kezdete Vége Támogatási rendszer Gyermekorvosi és fogorvosi rendelő áthelyezése az óvoda épületébe CEDE Háziorvosi szolgálati lakás felújítása, korszerűsítése TFC Kocsord- Kírvalaposi horgásztó felújítása, vízminőség javítás KAC Erdőtelepítés, erdőszerkezet átalakítás, fásítás MEA2 Czine Renáta Sziget Vendégház falusi szállóhely építése AVOP-3 Kocsord Község Önkormányzat Főtér zöldfelület rendezése AVOP-3 Magyarországi Unitárius Egyház Műemléki felújítás a Kocsordi Unitárius templomon AVOP-3 Jókai Mór Általános Iskola Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra HEFOP-3 Kocsord Község Önkormányzata A Kocsordi Általános Iskola felújítása, bővítése, valamint Információs és Kommunikációs Technológia berendezések és eszközök beszerzése ROP-2 Kistó Pékség Termelő és Szolgáltató Kft. Pékség termelőkapacitásának növelése GVOP-2 Jókai Mór Általános Iskola "Könnyebb a sikerre felkészülni, mint a kudarcot elviselni" HEFOP-2 Kocsord Község Önkormányzata Közösségi közlekedés javítását szolgáló buszöblök kiszélesítése, felújítása, valamint fedett várakozóhelyek kialakítása ÉAOP-3 Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Szamos-Krasznaközi árvízszint csökkentő tározó KEOP-7 Kocsord Község Cigány Kisebbségi Önkormányzata Barangolások a Tisza, Szamos, Kraszna, Túr folyók vidékén KEOP-6 Pályázó neve Mátészalka Önkormányzata Költségigény (eft) Kezdete Vége Támogatási rendszer Projekt célja Lakóépület energiatakarékos felújítása és lakóépületek környezet felújítása LKFT 174

175 Mátészalka Önkormányzata Mátészalka Önkormányzata Lakóépület energiatakarékos felújítása és lakóépületek környezet felújítása LKFT Kórház rekonstrukció, sebészet és diagnosztikai tömb bővítése CCT Mátészalka Önkormányzata Sportpálya felújítása CEDE Citroen márkaszerviz létesítése K&N Trade Kft. Mátészalkán az ipari parkban TTFC Jelzőlámpás csomópont Mátészalka Önkormányzata korszerűsítése KITA Faapríték-tüzelésű kazán Landis& Staefa Esco Kft. beépítése NEP Mátészalka Önkormányzata Településrendezési terv készítése TEKI Mátészalka Önkormányzata Gépészeti Szakközépiskola tetőszigetelése TEKI Mátészalka Önkormányzata Polgármesteri hivatal akadálymentesítése CEDE Munkahelymegtartás Mátészalkai Sütőipari Kft. gyártmányfejlesztéssel TFC Településeket összekötő kerékpárú Mátészalka Önkormányzata engedélyezési tervek elkészítése TFC Mátészalka Önkormányzata Bajcsy, Széchenyi, Kórház és Ipari utak felújítása TEUT Mátészalka Önkormányzata Óvoda felújítás Mátészalkán TEKI Gyűjtőszigetek, gyűjtőjármű Mátészalka Önkormányzata beszerzése THUL Mátészalka Önkormányzata Fényes Napok TFC Szatmári Gazdaságfejlesztési Inkubátorház és képzési központ megvalósíthatósági Alapítvány tanulmánya TFC Mátészalka Önkormányzata Műszaki kihelyezett felsőfokú szakképzés Mátészalkán TFC Szilvai és Társa Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató kft. Mátészalka Vágóhíd úton tervezett új telephelyépítés TFC Rétközi Diagnosztikai Centrum Kft. Mátészalkán épülő gépjármű műszaki vizsgáztató központ TFC Agroker Holding Kereskedelmi Rt. Terménytároló telephely létesítése AVOP-1 Sygnitex Építőanyaggyártó és Forgalmazó kft. Habarcsgyártó üzem létrehozása GOP-2 Mátészalka Város Négy Évszak Óvoda infrastrukturális Önkormányzata eszközfejlesztése ÉAOP-4 Mátészalka Város Önkormányzata Képes Géza Általános Iskola infrastrukturális és eszközfejlesztése ÉAOP-4 Mátészalka Város Önkormányzata Mátészalka Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése ÁROP-1 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Városi Bíróság épületének komplex akadálymentesítése TIOP-3 Nobilis Első Hazai Élelmiszerfeldolgozó és Alkalmazottak teljes körű Kereskedő Zrt. képzése TÁMOP-2 Magocsa Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Humán erőforrás fejlesztés szervezett oktatással TÁMOP-2 Inter-Tram Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató KFT Islipo Élelmiszerfeldolgozó és Kereskedő Kft. Szalka-Sped Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Hoya Szemüveglencse Gyártó Magyarország Zrt. Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Glasbearbeitung+Besichtung Hungária Kft. Minőségi-, környezet-és munkavédelmi kultúra fejlesztése TÁMOP-2 Alkalmazottak teljes körű képzése TÁMOP-2 Humánerőforrás fejlesztés a munkahelyek megőrzése érdekében TÁMOP-2 Idegen nyelvi, számítástechnikai és vezető képzések HEFOP-3 Szélessávú internet kiépítése a mátészalkai kistérségben GVOP-4 Új technológiák meghonosítása, munkahelyteremtés GVOP-2 175

176 Mátészalka Város Önkormányzata Tisza-trade Kereskedelmi Kft. Nobilis Első Hazai Élelmiszerfeldolgozó és Kereskedő Zrt. Quality Trading Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Kék Katáng Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Kft. Ecsedi-láp Viziközmű Beruházási Társulás Magyar Optikai Művek Vízméréstechnikai Zrt. Flabeg Automotive Gyártó és Kereskedelmi Kft. Mátészalka Város Önkormányzata Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szakképzésszervezési Önkormányzati Társulás Mátészalka Város Önkormányzata Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szakképzésszervezési Önkormányzati Társulás Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Szatmárpack Papíripari, Feldolgozó és Kereskedelmi Kft. Rétközi Diagnosztikai Centrum Kft. Carl Zeiss Vision Hungary Optikai Kft. Bölcsődebővítés és szolgáltatásfejlesztés HEFOP-4 Logisztikai folyamatok korszerűsítése emelőgépek vásárlásával GVOP-2 Kapacitásbővítő beruházás munkahelyteremtéssel GVOP-2 Információs technológiafejlesztése GOP-2 Csepegtető öntözőtelep létesítése AVOP-1 Ecsedi - láp Szennyvízelvezetési és tisztítási projekt KEOP-7 Korszerű Technológiai Centrum létrehozása GOP-2 Európa legnagyobb autótükör gyárának létrehozása GOP-2 Kerékpárút építése Mátészalka és Nyírcsaholy között ÉAOP-3 Mátészalkai kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése ÁROP-1 A Szatmár-Beregi TISZK infrastrukturális fejlesztése TIOP-3 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése TÁMOP-3 A Szatmár-Beregi TISZK szakmai fejlesztése TÁMOP-2 Szamos- Kraszna-közi árvízszintcsökkentő tározó projekt KEOP-2 Technológiai fejlesztés a Szatmárpack Kft.-nél GOP-2 Komplex technológiai fejlesztés megvalósítása GOP-2 Carl Zeiss Vision Hungary Kft. technológiai fejlesztése GOP-2 Pályázó neve Projekt célja Költségigény (eft) Kezdete Vége Támogatási rendszer Mérk Nagyközség Önkormányzata Településrendezési terv készítése TEKI Mérk Nagyközség Önkormányzata 8 tantermes általános iskola burkolatának felújítása TFC FiberNet Kommunikációs Szélessávú hálózat kiépítése Mérk és Zrt. Vállaj településeken GVOP-4 Mérk Nagyközség Mérk Nagyközség Önkormányzati körtöltés Önkormányzata komplex fejlesztése KEOP-7 Mérk Nagyközség Önkormányzata Mérk- Vállaj ÁMK a kompetencia fejlesztések hatása alatt TÁMOP-3 Mérk Nagyközség Mezőgazdasági feltáró-összekötő Önkormányzata külterületi út AVOP-3 Mérk Nagyközség Önkormányzata Pályázó neve Belterületi útszélesítés, gyűjtőúttá történő fejlesztése ÉAOP-3 Projekt célja Költségigény (eft) Kezdete Vége Támogatási rendszer Nagydobos Önkormányzata Településrendezési terv készítése TEKI Nagydobos általános iskolai étkezde és Nagydobos Önkormányzata tálalókonyha TEKI Nagydobos Önkormányzata X. Nemzetközi Sütőtök Fesztivál TURC Nagydobos Önkormányzata XI. Nemzetközi Sütőtök Fesztivál TURC Nagydobos Önkormányzata VI. Nemzetközi Sütőtök Fesztivál TURC 176

177 Nagydobos Önkormányzata Településrendezési terv TEKI Nagydobos Önkormányzata Középületek felújítása TEKI Napközi otthonos óvoda épületének Nagydobos Önkormányzata bővítése ÉAOP-4 Költségigény (eft) Kezdete Vége Támogatási rendszer Pályázó neve Projekt célja Nagyecsed Város Szociális szolgáltatás infrastrukturális Önkormányzata fejlesztése CEDE Nagyecsed Város Önkormányzata Gondozási központ létrehozása TFC Nagyecsed Város Önkormányzata Gondozási központ létrehozása TFC Nagyecsed Város Önkormányzata Nagyecsed, Tompa, Móricz Zs. utcák útépítése és vízrendezése TEKI Nagyecsed Város Önkormányzata Nagyecsed Deák utca útépítése és vízrendezése TEKI Nagyecsed Város Önkormányzata Vásártér, Aradi és Szigetköz utcák útépítése TEKI Nagyecsed Város Önkormányzata Középületek felújítása TEKI Nagyecsed Város Önkormányzata Településrendezési terv készítése TEKI Nagyecsed Város Önkormányzata Honvéd utca útépítése UTC Nagyecsed és Vidéke Takarékszövetkezet Ügyviteli szoftverek beszerzése GOP-2 Nagyecsed Város Dancs Lajos Ének-zene Tagozatos Általános- és Zeneiskola felújítása és Önkormányzata bővítése ÉAOP-4 Ecsedi Pékség Sütő- és Húsipari Kereskedelmi Technológiafejlesztés az Ecsedi és Szolgáltató Kft. Pékség Kft-nél GOP-2 Nagyecsed és Vidéke Takarékszövetkezet Központi és kirendeltségi informatikai rendszer GOP-2 Pályázó neve Projekt célja Költségigény (eft) Kezdete Vége Támogatási rendszer Hűtőház kialakítása meglévő Szovhun-Trade Bt. épületből MEA1 Nyírcsaholy Község Önkormányzati tulajdonú kötelező feladatot Önkormányzata ellátó intézmények fejlesztése TEKI Nyírcsaholy Község Önkormányzata Településrendezési terv elkészítése TEKI Nyírcsaholy Község Önkormányzata Művelődési ház tetőszerkezetének felújítása AVOP-3 Medicus Universalis Egészségügyi Szolgáltató Bt. Falusi magánszálláshely kialakítása AVOP-3 Nyírcsaholy Község Önkormányzata Nyírcsaholy Község Önkormányzata A XXI. századi tudás megszerzéséhez XXI. századnak megfelelő oktatási környezet megteremtése ÉAOP-4 Akadálymentes ügyintézéshez akadálymentes hivatalt /Egyenlő esélyt a mindennapokban/ ÉAOP-4 Pályázó neve Projekt célja Költségigény (eft) Kezdete Vége Támogatási rendszer Nyírkáta Községi Önkormányzat Óvoda felújítása és csoportszobával bővítése TTFC Nyírkáta Községi Önkormányzat Óvoda berendezés és eszközberuházás CEDE Református Egyházközség Falnedvesedés, beázás, hiányosságok megszűntetése NOP Nyírkáta Községi Önkormányzat Erdőtelepítés, erdőszerkezet átalakítás, fásítás MEA2 Vadgazdák Kft. Erdei vendégfogadó fejlesztése TFC Nyírkáta Községi Önkormányzat Vegyes használatú konyha kialakítása TEKI 177

178 Nyírkáta Községi Önkormányzat Településrendezési terv elkészítése TEKI Nyírkáta Község Önkormányzata Új Egészségház építése és eszközökkel történő felszerelése ÉAOP-4 Pályázó neve Projekt célja Költségigény (eft) Kezdete Vége Támogatási rendszer Nyírmeggyes Község Önkormányzata Középületek felújítása TEKI Nyírmeggyes Község Önkormányzata Telekalakítás közművei és útberuházás (Zöldfa utca) TEKI Nyírmeggyes Község Önkormányzata Településrendezési terv elkészítése TEKI Nyírmeggyes Község Önkormányzata Óvoda épület rekonstrukciója CEDE Nyír-Sütő Ipari és Kereskedelmi Szolgáltató Kft. Nyír-Sütő Ipari és Kereskedelmi Szolgáltató Kft. Nyírmeggyes-Nyírcsaholy Önkormányzatok Társulása Szennyvízcsatorna-hálózat Kiépítésére Dolgozók esélyegyenlőségének javítása, szakirányú képzéssel TÁMOP-2 Munkahelymegőrző program átmeneti támogatás igénybevételével TÁMOP-2 Szennyvízcsatorna-hálózat építésének előkészítése Nyírmeggyes és Nyírcsaholy településeken KEOP-7 Pályázó neve Nyírparasznya Község Önkormányzata Projekt célja Költségigény (eft) Kezdete Vége Támogatási rendszer Négy tantermes komplex általános iskola önereje TEKI 6 km kétirányú gyalogosjárda és vízelvezetés engedélyes tervének elkészítése KITA Nyírparasznya Község Önkormányzata Nyírparasznya Község Önkormányzata Településrendezési terv készítése TEKI Nyírparasznya Község Belterületi csatorna vízjogi létesítési Önkormányzata engedélyezési és kiviteli terve TFC Nyírparasznya Község Polgármesteri hivatal rekonstrukciója, Önkormányzata bővítése TEKI Nyírparasznya Község Négy tantermes komplex általános iskola, Önkormányzata tornaterem, 30 férőhelyes óvoda építése CCT Nyírparasznya Község Négy tantermes komplex általános iskola Önkormányzata bútorzat beszerzése CEDE Pályázó neve Projekt célja Költségigény (eft) Kezdete Vége Támogatási rendszer Ópályi Polgármesteri Hivatal X. Nemzetközi Aratófesztivál TFC Ópályi Polgármesteri Hivatal Településrendezési terv készítése TEKI Ópályi Polgármesteri Hivatal Középületek felújítása TEKI Ópályi Polgármesteri Hivatal Középületek akadálymentesítése CEDE Ópályi Polgármesteri Hivatal Jókai Mór ÁMK Napközi otthonos Óvodájának üzemeltetéséhez szükséges eszközbeszerzése CEDE Ópályi Polgármesteri Hivatal Ópályi Rákóczi utca burkolatának felújítása TEUT Ópályi Polgármesteri Hivatal Ópályi, Dankó, Nyíl utcák burkolat felújítása TEUT Ópályi Polgármesteri Hivatal Ópályi Táncsics utca burkolat felújítása TEUT Ópályi Polgármesteri Hivatal Ópályi Dózsa Gy. u. felújítása TEUT Ópályi Községi Önkormányzat Az Ópályi Óvoda felújítása, bővítése ROP-2 Ópályi Görög Katolikus Egyház Ópályi görög katolikus templom felújítása AVOP-3 Pályázó neve Projekt célja Költségigény (eft) Kezdete Vége Támogatási rendszer 178

179 Ököritófülpös Nagyközség Önkormányzata Ököritófülpös folyékony hulladéktisztító telep építése TEKI Ököritófülpös Nagyközség Bel-és külterületen meglévő termelő infrastrukturális hálózatok felújítása, Önkormányzata korszerűsítése TEKI Ököritófülpös Nagyközség Önkormányzata Kossuth utcai járda építése TEKI Ököritófülpös Nagyközség Önkormányzata Ököritófülpös Nagyközség rendezési tervének elkészítése TEKI Ököritófülpös Nagyközség Önkormányzata Települési folyékony hulladéktisztító telep CCT Ököritófülpös Nagyközség Önkormányzata Tájseb megszűntetése területrendezéssel CEDE Ököritófülpös Nagyközség Önkormányzata Cigány kisebbség által lakott utak építése TTFC Kelet-Grain Kft Gabonaraktár építése AVOP-1 Ököritófülpös Nagyközség Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Németh Lili Általános Iskolában és Önkormányzata Óvodában TÁMOP-3 Németh Lili Általános Iskola és Napközi otthonos Óvoda Felkészítés a kompetencia- alapú oktatásra HEFOP-3 Pályázó neve Projekt célja Költségigény (eft) Kezdete Vége Támogatási rendszer 6 tantermes általános iskola felújítása, Őr Község Önkormányzata részleges átalakítása CEDE Őr Község Önkormányzata Óvoda épület bővítése, rekonstrukciója CEDE Művelődési ház, polgármesteri hivatal Őr Község Önkormányzata felújítása TEKI Őr Község Önkormányzata Településrendezési terv elkészítése TEKI Őr Község Önkormányzata Kossuth, Rákóczi, József utca járdaépítés UTC Őr Község Önkormányzata Bibó István Általános Iskola felújítása INF Pályázó neve Projekt célja Költségigény (eft) Kezdete Vége Támogatási rendszer Papos Község Polgármesteri hivatal épületének Önkormányzata rekonstrukciója és bővítése TEKI Papos Község Önkormányzata Polgármesteri hivatal bútorainak beszerzése CEDE Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola, Jármi- Papos "Környezetünk értékei" HEFOP-2 Pályázó neve Projekt célja Költségigény (eft) Kezdete Vége Támogatási rendszer Rápolt Község Önkormányzata Településrendezési terv készítése TEKI Pályázó neve Projekt célja Költségigény (eft) Kezdete Vége Támogatási rendszer Szamoskér Önkormányzata Településrendezési terv készítése TEKI Pályázó neve Projekt célja Költségigény (eft) Kezdete Vége Támogatási rendszer Szamosszeg Község Önkormányzata Településrendezési terv készítése TEKI Szamosszeg Község Önkormányzata Helyi védelmet élvező létesítményben egészségügyi komplexum kialakítása CEDE Szamosszeg Község Önkormányzata Középületek felújítása TEKI Szamosszeg Község Önkormányzata Általános iskola bővítése TEKI Szamosszeg Község Önkormányzata 21. századi minőségi oktatás megvalósítása ÉAOP-4 Szamosszeg Község Önkormányzata Kompetencia alapú oktatás bevezetése TÁMOP-3 Szamosszeg Község Napközi otthonos óvoda ÉAOP-4 179

180 Önkormányzata akadálymentesítése Költségigény (eft) Kezdete Vége Támogatási rendszer Pályázó neve Projekt célja Tiborszállás Község Arany J. és Vasút u. szilárd burkolatú út Önkormányzata építése TFC Tiborszállás Község Önkormányzata Településrendezési terv készítése TEKI Pályázó neve Vaja Község Önkormányzata Költségigény (eft) Kezdete Vége Támogatási rendszer Projekt célja Önkormányzati tulajdonú kötelező feladatot ellátó intézmények fejlesztése TEKI Vaja Község Önkormányzata 150 férőhelyes óvoda építése CCT Vaja Község Önkormányzata Vaja belterületi utak felújítási munkái TEKI Életveszélyessé vált iskola épületek Vaja Község Önkormányzata kiváltása TEKI Vaja Község Önkormányzata Vaja-Rákóczyanya ivóvízhálózat összekötő ivóvízvezeték létesítése TFC Vaja Község Önkormányzata Polgármesteri hivatal nyílászárók cseréje TEKI Vaja Község Önkormányzata Településrendezési terv készítése TEKI Mantar Magyar- Német Élelmiszer feldolgozó és Kereskedelmi Kft. Szennyvízelhelyező telep bővítése és veszélyes hulladéktároló és rekeszmosó építése AVOP-2 Pályázó neve Projekt célja Költségigény (eft) Kezdete Vége Támogatási rendszer Vállaj Község Német Nemzetiség Települési Önkormányzat Strudli Fesztivál TURC Római katolikus Egyház Plébánia Hivatal Vállaj Műemléktemplom nyugati homlokzat helyreállítása, csapadékvíz elvezetés és környezetrendezés TFC Vállaj Község Német Nemzetiség Települési Önkormányzat Erdőtelepítés, erdőszerkezet átalakítás, fásítás MEA2 Vállaj Község Német Nemzetiség Települési Önkormányzat Településrendezési terv készítése TEKI Vállaj Község Német Nemzetiség Települési Önkormányzat Mezőgazdasági szikárburkolatú út építése TEKI Vállaj Község Német Nemzetiség Települési Önkormányzat Orvosi rendelő épület felújítása CEDE Vállaj Község Német Nemzetiség Települési Mezőgazdasági feltáró-összekötő Önkormányzat külterületi út AVOP-3 Vállaj Községi Önkormányzat Mikro térségi fogorvosi rendelő kialakítása, meglévő épület felújításával Vállajon ÉAOP-4 180