A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTİBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Ikt.sz.: D.390/16/2012. A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T - ot. A Döntıbizottság a Perfektum Projekt Kft. (1033 Budapest, Laktanya u. 2. I/8., a továbbiakban: kérelmezı) jogorvoslati kérelme alapján a Sellyei Kistérségi Ivóvízminıség-javító Önkormányzati Társulás (7960 Sellye, Dózsa György u. 1., a továbbiakban: ajánlatkérı) Projekt elıkészítésében projektmenedzsment tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek az 1., a 3. és a 4. kérelmi elem esetében helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérı megsértette a közbeszerzésekrıl szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. (3) bekezdését, a Kbt. 71. (3) bekezdésének d) pontját és a Kbt. 71. (4) bekezdésének c) pontját. A Döntıbizottság az ajánlatkérı eljárást megindító felhívását, dokumentációját és a közbeszerzési eljárásban azt követıen meghozott valamennyi döntését megsemmisíti. A Döntıbizottság a jogorvoslati kérelmet a 2. kérelmi elem körében elutasítja. Kötelezi a Döntıbizottság ajánlatkérıt, hogy a határozat kézbesítésétıl számított 8 napon belül fizessen meg a kérelmezı részére Ft, azaz százötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. A Döntıbizottság felhívja a Közbeszerzési Hatóság Titkárságát, hogy a kérelmezı számlájára jelen érdemi határozat megküldésétıl számított 8 napon belül utaljon vissza Ft-ot, azaz nyolcvannégyezer-háromszázhetvenöt forintot. Ezt meghaladóan a felek maguk viselik az eljárás során felmerült költségeiket.

2 2 A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétıl számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/fıvárosi Törvényszéktıl lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntıbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I N D O K O L Á S A Döntıbizottság a közbeszerzési eljárás, a jogorvoslati eljárás iratai, a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Az ajánlatkérı a május 7. napján feladott és a Közbeszerzési Értesítıben KÉ-6939/2012. iktatószám alatt május 11. napján közzétett eljárást megindító felhívásával a Kbt. harmadik része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított a Kbt (1) bekezdésének b) pontja szerint, a rendelkezı részben meghatározott szolgáltatás megrendelése tárgyában. Az eljárást megindító felhívás II.1.7) pontjában az ajánlatkérı a részajánlat tételének, a II.1.8) pontjában pedig a többváltozatú ajánlat tételének a lehetıségét kizárta. Az eljárást megindító felhívás II.2.1) pontja szerint a közbeszerzés tárgyának teljes mennyisége: A Baranya megyei Sellye térségének Ivóvízminıség-javító programja címő, KEOP / azonosító számú nettó millió forint összköltségő kétfordulós projekt elsı fordulójára vonatkozó Támogatási szerzıdés keretében 1 db projektmenedzsmenti munka végzése várhatóan június 22-tıl január 15-ig a dokumentációban részletezettek szerint. Az eljárást megindító felhívás II.3) pontja szerint a teljesítés határideje január 15. napja. Az ajánlatkérı meghatározta az eljárást megindító felhívásban a szerzıdést biztosító mellékkötelezettségeket, a fı finanszírozási és fizetési feltételeket, a kizáró okokat és a megkövetelt igazolási módjaikat, valamint az alkalmassági minimumkövetelményeket és igazolási módjaikat, továbbá a bírálati szempontot.

3 3 Az eljárást megindító felhívás III.2.2) P1. pontjában a következı gazdasági és pénzügyi alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód szerepeltek: Ajánlattevı cégkivonatába bejegyzett összes számlavezetı pénzügyi intézménytıl származó, az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított egy évre vonatkozó nyilatkozat arról, hogy mióta vezeti számláját, van-e tudomása vele szemben sorbanállásról, attól függıen, hogy Ajánlattevı mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak. Az eljárást megindító felhívás III.2.2) P1. pontja a gazdasági és pénzügyi alkalmasság következı minimumkövetelményét tartalmazta: Ajánlattevınek az adott idıszakban sorbanállása nem fordulhatott elı. Az eljárást megindító felhívás III.2.2) P2. pontjában a következı gazdasági és pénzügyi alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód szerepeltek: Ajánlattevı évi számviteli jogszabályok szerinti beszámolója (mérleg és eredménykimutatása) a mellékletek nélkül (ha az ajánlattevı letelepedése szerinti ország joga elıírja közzétételét), amennyiben a beszámoló a céginformációs szolgálat honlapján megismerhetı, akkor a 310/2011. (XII.23.) Kormányrendelet 14. (1) bekezdés b) pontja szerint annak csatolása az ajánlatban nem szükséges. Az eljárást megindító felhívás III.2.2) P2. pontja a gazdasági és pénzügyi alkalmasság következı minimumkövetelményét tartalmazta: Ajánlattevınek évi mérleg szerinti eredménye nem lehet negatív. Ajánlattevınek december 31-i saját tıkéje meg kell, hogy haladja az 5 millió Ft-ot Az eljárást megindító felhívás IV.2.1) pontja szerint a bírálati szempontja az összességében legelınyösebb ajánlat a következı részszempontok alapján Szempont Súlyszám Minél alacsonyabb ajánlati ár [Ft] 10 Minél magasabb meghiúsulási kötbér [Ft] 5 Minél magasabb teljesítési biztosíték [Ft] 4 Minél jobban kidolgozott szakmai ajánlat 3 Az eljárást megindító felhívás IV.3.4) pontja szerint az ajánlattételi határidı május 31. napján 9 óra. Az eljárást megindító felhívás V.4.10) pontja szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezés megküldésének tervezett idıpontja: június 11. napján 10 óra. Az eljárást megindító felhívás V.4.11)

4 4 pontja szerint a szerzıdéskötés tervezett idıpontja: június 22. napján 10 óra. Az eljárást megindító felhívás V.2) pontjában az ajánlatkérı közölte, hogy a szerzıdés EU alapokból finanszírozott programmal kapcsolatos. A program azonosítószáma: KEOP / Az eljárást megindító felhívás V.3.3.1) pontja szerint az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felsı határa: 0-9. Az eljárást megindító felhívás V.3.3.2) pontja szerint az értékelés módszere: Az ajánlati ár, meghiúsulási kötbér és teljesítési biztosíték esetében a legkedvezıbb ajánlati elem kapja a maximális pontot, a többi ajánlati elem pedig a legjobb ajánlat értékéhez viszonyítva számtani arányosítással kerül elbírálásra, az ajánlat szakmai kidolgozottságának bírálatát ajánlatkérı a páros összehasonlítás módszerével bírálja el a dokumentációban részletezettek szerint. Az eljárást megindító felhívás V.4.7) pontjában az ajánlatkérı elıírta az alábbiakat: Annak érdekében, hogy ajánlatkérı megállapítsa, miszerint a cégjegyzésre jogosultak írták alá az ajánlatot, ajánlattevı köteles csatolni az ajánlattételi határidı lejártakor 90 napnál nem régebbi cégkivonatát és a cégjegyzésre jogosultak aláírási címpéldányát. Az ajánlatkérı dokumentációt készített a megfelelı ajánlattétel elısegítése érdekében. A dokumentáció tartalmazta a részletes ajánlattételi feltételeket, a szerzıdéstervezetet, a közbeszerzési mőszaki leírást és a nyilatkozatmintákat. Az ajánlatkérı a dokumentáció 13. és 14. oldalán a és a pontban a következıket írta elı az ajánlatok szakmai értékelésének módszerére vonatkozóan: Az ajánlatnak tartalmaznia kell az elsı fordulóra vonatkozó szakmai ajánlatrészt, amit ajánlatkérı értékel. Az ajánlatok szakmai értékelését ajánlatkérı az ajánlatok páros összehasonlítása alapján végzi az alábbi alszempontok figyelembevételével. l. Szakmai koordináció bemutatása. 2. Feladatok felsorolása. 3. Feladatok csoportosítása. 4. Feladatok végrehajtási ütemezése. 5. Pénzügyi ütemterv az elsı fordulóra. 6. Környezeti fenntarthatósági intézkedések az elsı fordulóban. 7. Javasolt adminisztrációs rendszer. 8. Kockázatkezelés. 9. Kommunikációs terv. Minden ajánlat összehasonlításra kerül a többi ajánlattal az összes alszempont szerint és a jobb kap 1 pontot, a rosszabb 0-át; azonos kidolgozottság esetén fél-fél pontot kapnak. Az

5 5 alszempontokra adott pontok ajánlattevınként összesítésre kerülnek és elosztják annyival, ahány más ajánlattevıvel történt az összehasonlítás, így ezen részszempont esetében is a maximális pontszám 9, a minimális Az ajánlatokat legalább 3 tagú bírálóbizottság bírálja el, aki írásbeli javaslatot ad a döntést hozó személy vagy testület részére [22. (4)]. Ajánlatkérı az érvényes ajánlatokat az összességében legelınyösebb ajánlat kiválasztása szerint bírálja el [71. (2) b)], az ajánlatokat részszempontok szerint értékeli, az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelınyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb [72. (1)], ı az eljárás nyertese [73. ]. A kérelmezı május 30. napján elızetes vitarendezési kérelmet terjesztett elı a jogorvoslati kérelmével megegyezı tartalommal. Az ajánlatkérı június 1. napján megküldött álláspontjában közölte a kérelmezıvel, hogy az eljárást megindító felhívás május 11. napján jelent meg és a kérelmezı a dokumentációt aznap megvásárolta, ezért az állítólagos jogsértésrıl való tudomásszerzés idıpontjaként május 11. napját kell tekinteni. Az ezt követı harmadik munkanap május 16. napja, amelyhez képest a kérelmezı két héttel késıbb nyújtotta be az elızetes vitarendezési kérelmét. Az ajánlatkérı véleménye szerint a Kbt. elıírásai nem teszik lehetıvé az elızetes vitarendezési kérelem benyújtását. Az ajánlatkérı érdemben elutasította az elızetes vitarendezési kérelmet. A kérelmezı jogorvoslati kérelmet nyújtott be június 14. napján a Döntıbizottsághoz. A kérelmezı kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást megindító felhívás és a dokumentáció jogsértı elemeinek megsemmisítését, továbbá az ajánlatkérı kötelezését az igazgatási szolgáltatási díj és az eljárási költségek megfizetésére. 1.) A kérelmezı az elsı kérelmi elemében akként nyilatkozott, hogy az ajánlatkérı megsértette a Kbt. 55. (3) bekezdését, mert túlzó és szükségtelen az eljárást megindító felhívás III.2.2) P2. pontjában foglalt elıírás, mivel nincs összefüggés a saját tıke mértéke és egy szolgáltatást végzı vállalkozás munkavégzési vagy szerzıdésteljesítési képessége között, különösen másfél év távlatából. A felhívás III.1.2) pontjában közölt fizetési feltételek sem indokolják a kifogásolt elıírást. A kérelmezı az ügyfélképességének az igazolására benyújtotta a évi, számviteli törvény szerinti beszámolóját, amelynek tartalma alapján nem tudna megfelelni az eljárást megindító felhívás III.2.2) P2. pontja szerinti alkalmassági minimumkövetelménynek.

6 6 2.) A kérelmezı a második kérelmi elemében kifejtette, hogy az ajánlatkérı megsértette a Kbt. 36. (5) bekezdését az eljárást megindító felhívás V.4.7) pontjának meghatározásával, mivel az aláíró személyének ellenırzésére az ajánlatkérı ingyenesen jogosult a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által fenntartott közhiteles honlapon. Az Ingyenes Céginformáció honlapjának indító oldalán szerepel, hogy minden hét elsı munkanapján a cégkivonatok adatai frissülnek, így különösen a képviseleti jogosultságok és a változásbejegyzési kérelmek. 3.) A kérelmezı a harmadik kérelmi elemében elıadta, hogy az ajánlatkérı megsértette a 2004/18/EK irányelv rendelkezéseit, a Kbt. 71. (3) bekezdésének d) pontját és a Kbt. 71. (4) bekezdésének c) pontját, mivel az eljárást megindító felhívás IV.2.1) pontjában rögzített bírálati szempontrendszernek a szakmai ajánlatot érintı része és a dokumentáció pontjába foglalt további részletezése bizonytalanná teszi az ajánlatok objektív összehasonlíthatóságát és értékelését. Az ajánlatkérı ezen elıírásaiban nem határozta meg, hogy egy ajánlatot milyen szempontok alapján nyilvánít kedvezıbbnek egy másik ajánlathoz képest az egyes alszempontok összevetése során. A kérelmezı az elıbbi érve alátámasztásaképpen a D.995/14/2011. számú, a D.364/12/2011. számú, a D.334/12/2011. számú, a D.276/22/2011. számú, a D.254/15/2011. számú, a D.191/17/2011. számú, a D.991/21/2010. számú és a D.800/16/2010. számú döntıbizottsági határozatban foglaltakra hivatkozott. 4.) A kérelmezı a negyedik kérelmi elemében sérelmezte, hogy az ajánlatkérı megsértette a Kbt. 71. (3) bekezdésének c) és d), valamint a Kbt. 71. (4) bekezdésének c) pontját, mivel az eljárást megindító felhívás V.3.3.2) pontjában nem határozta meg a számtani arányosítás és a páros összehasonlítás módszereire vonatkozóan a kiosztható pontszámok határait és a számítás alapjául szolgáló képletet, és ezért a pontszámítás e két módja nem egyértelmő. A kérelmezı az elıbbi érve alátámasztásaképpen a D.995/14/2011. számú döntıbizottsági határozatban foglaltakra hivatkozott. A kérelmezı az ajánlatkérı eljárási kifogásával kapcsolatban elıadta, hogy nemzeti eljárási rendben a Kbt. 79. (1) bekezdés b) pontját nem önmagában kell alkalmazni, hanem a Kbt (12) bekezdése elıírásának figyelembevételével. A Kbt (12) bekezdése alapján az elızetes vitarendezési kérelmét határidıben benyújtottnak kell tekinteni, és ebbıl következıen alkalmazandó a Kbt (5) bekezdés d) pontja és a Kbt (3) bekezdése a jogorvoslati határidı vizsgálata szempontjából.

7 7 Az ajánlatkérı az észrevételében eljárási kifogást terjesztett elı. Véleménye szerint a jogorvoslati kérelem elkésett. Az ajánlatkérı álláspontja szerint a tárgy szerinti közbeszerzési eljárásban a Kbt. 79. (1) bekezdésének b) pontja alapján kell meghatározni, hogy a kérelmezı az elızetes vitarendezési kérelmét határidıben terjesztette-e elı. E jogszabályi rendelkezés alapján az elızetes vitarendezési kérelmet május 21. napjáig lehetett volna benyújtani. A kérelmezı kilenc nappal késıbb, május 30. napján nyújtotta be az elızetes vitarendezési kérelmét, ezért az ajánlatkérı véleménye szerint az elkésett, és nem ad alapot a Kbt (5) bekezdése d) pontjának az alkalmazására. Az ajánlatkérı megítélése szerint a jogsértés tudomásra jutásának idıpontját a Kbt (5) bekezdése d) pontja helyett a Kbt (5) bekezdése a) pontja alapján kell megállapítani. E jogszabályi rendelkezés alapján a jogsértés tudomásra jutásának idıpontja május 26. napja, és ezért a Kbt (3) bekezdése alapján a jogorvoslati kérelmet június 11. napjáig lehetett volna benyújtani. A fentiek alapján megállapítható, hogy a június 14. napján benyújtott jogorvoslati kérelem elkésett. Az ajánlatkérı szerint a kérelmezı megsértette a Kbt. 2. (1) és (3) bekezdését, mivel az ajánlattételi határidıt követıen, az ajánlatok tartalmának ismeretében terjesztette elı a jogorvoslati kérelmét. Az ajánlatkérı az észrevétele érdemi részében kérte az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását. 1.) Az ajánlatkérı az elsı kérelmi elemre nézve elıadta, hogy az eljárást megindító felhívás III.2.2) P2. pontja szerinti alkalmassági minimumkövetelmény összhangban van a Kbt. 55. (3) bekezdésével. Az ajánlatkérı alapos okkal keres olyan vállalkozót, akire a szerzıdés teljesítése során biztonsággal támaszkodhat, és pénzügyi helyzete, saját tıkéje biztosítja a munkájának zökkenımentes végzését, továbbá annak a finanszírozását az ellenszolgáltatás kifizetésig. Az ajánlatkérı kifejtette, hogy a közbeszerzés tárgyának ellentételezésére a Támogatási Szerzıdés szerint elszámolható költségként nettó Ft szolgál. A szerzıdés fél éves teljesítési idıtartamából és a kizárólag egy darab részszámla benyújtási jogosultságából kiindulva egy nettó Ft összeget meghaladó részszámla benyújtása várható a szerzıdéskötést követı negyedév múlva, majd egy újabb negyedév elteltével egy következı nettó Ft összeget meghaladó végszámla. Amennyiben a vállalkozó a szerzıdés teljesítése során késedelmes fizetés miatt akadályközlést jelent, a teljesítés jelentıs mértékben elhúzódhat. 2.) Az ajánlatkérı a második kérelmi elemmel kapcsolatban kifejtette, hogy jogszerően kérte a 90 napnál nem régebbi cégkivonatot annak érdekében, hogy

8 8 leellenırizhesse, hogy az ajánlatok cégszerő aláírással vannak-e ellátva. A cégbíróság kizárólag illeték fejében adja ki bármely cég hatályos cégkivonatát, és az elektronikus nyilvántartásból is csak ellenérték fejében lehet lekérni a felhívásban elıírt 90 napnál nem régebbi cégkivonatot. A térítésmentesen lekért cégkivonat vagy nem tartalmazza a legfontosabb adatokat különösen az adószámot, a pénzintézetek megjelölését, a cég bejegyzett képviselıit, a bejegyzés módját, a cég jogelıdjét vagy pedig fél évnél régebbi, és ezért a tartalmi elemei nem feltétlen hatályosak. 3.) Az ajánlatkérı a harmadik kérelmi elemre vonatkozóan elıadta, hogy az eljárást megindító felhívás IV.2.1) pontjában és a dokumentáció pontjában egyértelmően meghatározta a minél jobban kidolgozott szakmai ajánlat bírálati részszempontot és azt a módszert, amellyel megadja e részszempont szerinti ajánlati tartalmi elemek értékelése során adható pontszámot. Az ajánlatkérı rögzítette, hogy kifejezetten egy szakmai munka teljesítése érdekében indította meg a tárgy szerinti közbeszerzési eljárást. A szakmai ajánlatot nem lehet önmagában az ajánlati árral értékelni. Az ajánlatkérı elbírálta az elıre meghatározott bírálati módszer szerint az ajánlatokat, és az ajánlatok bírálatáról szóló összegezés tartalmazza a tételes szakmai ajánlati részek összehasonlítását. A bírálat minden részszempont esetén objektíven történt, semmilyen szubjektív elemet nem tartalmaz. 4.) Az ajánlatkérı a negyedik kérelmi elemre vonatkozóan akként nyilatkozott, hogy a jogorvoslati kérelemben állítottakkal ellentétben az eljárást megindító felhívás V.3.3.1) pontja egyértelmően rögzíti az értékelés során adható pontszám alsó és felsı határát minden részszempont esetében. Az ajánlatkérı álláspontja szerint a számtani arányosítás bírálati módszere alapján egyszerő matematika mőveletekkel elbírálhatóak az ajánlati elemek. Az ajánlatkérı megítélése szerint a páros összehasonlítás módszere objektív alapon nyugvó, tudományos módszer, ami alkalmas az ajánlat törvényben elıírt szakmai bírálatára. A tárgy szerinti közbeszerzési eljárásban a páros összehasonlítás módszere objektíven biztosítja a Kbt. 71. (4) bekezdés c) pontjában megfogalmazott szakmai szempontok bírálatát. Az ajánlatkérı az elıbbi érve alátámasztásaképpen a D.72/2012. számú döntıbizottsági határozatban foglaltakra hivatkozott. Az ajánlatkérı véleménye szerint a kérelmezı olyan döntıbizottsági határozatokra hivatkozik, amelyek szerint az ajánlatkérık nem a páros összehasonlítás módszerét alkalmazták, hanem a más elven alapuló rangsorolás vagy sorba rendezés módszerét. A Döntıbizottságnak a jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálata elıtt az ajánlatkérı eljárásjogi kifogásával kapcsolatban kellett állást foglalnia.

9 9 Ajánlatkérı jelen közbeszerzési eljárását a Kbt. rendelkezései alapján indította, így a Kbt (1) bekezdésére tekintettel e jogorvoslati eljárásra a Kbt. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az eljárást megindító felhívást az ajánlatkérı május 7. napján adta fel, ezért a Döntıbizottság az e napon hatályos Kbt. elıírásait vette figyelembe a jogorvoslati kérelem elbírálása során. A Döntıbizottságnak az eljárásjogi kifogás esetében abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a jogorvoslati kérelem elkésett-e. E döntés meghozatalához a Döntıbizottságnak azt kellett megvizsgálnia, hogy a kérelmezı május 30. napján elızetes vitarendezési kérelmet terjesztett-e elı, és ezért a Kbt (5) bekezdés d) pontját kell-e alkalmazni a jogsértés tudomásra jutása idıpontjának meghatározásakor. A 79. (1) bekezdésének b) pontja szerint elızetes vitarendezés kezdeményezésére jogosult bármely érdekelt gazdasági szereplı vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggı tevékenységő kamara vagy érdekképviseleti szervezet (e alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelmezı) az ajánlattételi, vagy részvételi határidı lejárta elıtti tizedik napig, gyorsított, vagy rendkívüli sürgısségre tekintettel indított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban e határidık lejártáig, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértı az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a dokumentáció, vagy azok módosítása. A 121. (1) bekezdésének b) pontja szerint az ajánlatkérı az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor a törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el - a ban foglalt eltérésekkel. A Kbt (12) bekezdése szerint a 79. (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben elızetes vitarendezés az ajánlattételi, illetve részvételi határidı lejártáig kezdeményezhetı. A Kbt (3) bekezdése szerint a kérelem - a (4) bekezdés szerinti eltéréssel - a jogsértésnek a kérelmezı tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértı döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmezı tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétıl számított kilencven napon túl kérelmet elıterjeszteni nem lehet. (4) Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívással, a dokumentációval, illetve ezek módosításával kapcsolatban az - adott esetben módosított - ajánlattételi, illetve részvételi határidı lejárta elıtti ötödik napig lehet kérelmet

10 10 benyújtani, de ha a (3) bekezdés szerinti határidı ennél késıbb jár le, akkor a kérelmezı a (3) bekezdés szerinti idıpontig jogosult kérelmet elıterjeszteni. (5) A (3) bekezdés szerinti határidı számításakor a jogsértés tudomásra jutása idıpontjának kell tekinteni a) a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételétıl vagy közvetlen felhívás kézhezvételétıl, vagy dokumentáció esetében annak rendelkezésre bocsátásától számított tizenötödik napot; d) ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben elızetes vitarendezést kérelmeztek és az ajánlatkérı a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját megküldte, de egyéb intézkedést nem tett, ezen jogsértés tekintetében az ajánlatkérıi álláspont megküldésének idıpontját. Az ajánlatkérı a Kbt (1) bekezdésének b) pontja szerint indította meg a Kbt. harmadik része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást. A kérelmezı május 30. napján terjesztett elı az elızetes vitarendezési kérelmét. Az ajánlattételi határidı május 31. napján 9 óra az eljárást megindító felhívás IV.3.4) pontja szerint. Az ajánlatkérı június 1. napján küldte meg az álláspontját az elızetes vitarendezési kérelemre. A kérelmezı június 14. napján nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét a Döntıbizottsághoz. A Döntıbizottság álláspontja szerint a jogalkotó egyértelmően meghatározta, hogy a Kbt (1) bekezdésének b) pontja szerint indított közbeszerzési eljárások esetében az elızetes vitarendezési kérelem benyújtási határidejét a Kbt (12) bekezdése szerint kell értelmezni. E jogszabályi rendelkezés szerint az elızetes vitarendezés az ajánlattételi határidı lejártáig kezdeményezhetı. A kérelmezı egy nappal az ajánlattételi határidı lejárta elıtt nyújtotta be az elızetes vitarendezési kérelmét, ezért a Döntıbizottság megállapította, hogy azt nem elkésetten terjesztették elı. A fentiek alapján a Döntıbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati határidı számításakor a jogsértés tudomásra jutása idıpontjának a Kbt (5) bekezdésének d) pontjában meghatározott idıpontot kell tekinteni. Ebbıl következıen a kérelmezı jogorvoslati kérelme nem késett el, mivel az ajánlatkérıi álláspont megküldése és a jogorvoslati kérelem benyújtása között a Kbt (3) bekezdésében meghatározott tizenöt napnál kevesebb telt el. A Döntıbizottság ezt követıen érdemben vizsgálta a jogorvoslati kérelmet. 1.) A Döntıbizottságnak az elsı kérelmi elem esetében abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérı jogsértıen határozta-e meg az eljárást

11 11 megindító felhívás III.2.2) P2. pontjának második része szerinti alkalmassági minimumkövetelményt. A Kbt. 55. (3) bekezdése szerint az ajánlatkérınek az alkalmassági követelmények meghatározását a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel legfeljebb a szerzıdés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet elıírni. Az ajánlatkérı az észrevételében egyértelmően kifejtette, hogy a P2. pont szerinti alkalmassági minimumkövetelménynek a saját tıkére vonatkozó részével az ajánlattevık finanszírozási képességét kívánta vizsgálni. A Döntıbizottság álláspontja szerint a P1. pont és a P2. pont elsı része szerinti alkalmassági minimumkövetelményeknek az igazolásai alapján az ajánlatkérı elegendı ismeretet szerezhet ahhoz, hogy felmérhesse, hogy az ajánlattevık gazdasági háttere és pénzügyi stabilitása megfelelı-e a szerzıdés teljesítéséhez. Az ajánlatkérı meggyızıdhet a P1. pont alapján arról, hogy az ajánlattevık eleget tettek-e a közelmúltban a fizetési kötelezettségeiknek, és a P2. pont elsı része alapján arról, hogy az ajánlattevıknek volt-e a közelmúltban elegendı bevétele. A saját tıke nagysága egy statikus adat, annak vizsgálata önmagában nem nyújt tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevı mennyire képes a szerzıdés teljesítése során felmerülı költségeit finanszírozni. A Döntıbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérı a saját tıke nagyságára vonatkozó alkalmassági minimumkövetelmény meghatározásával nem jutott hozzá olyan további adathoz, amely a P1. pont és a P2. pont elsı része szerinti alkalmassági minimumkövetelmények igazolásaiból nem ismerhetı meg, viszont indokolatlanul korlátozza az Ft összegő saját tıkével nem rendelkezı szervezetek ajánlattételi lehetıségét a közbeszerzési eljárás során. A Döntıbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a szerzıdés teljesítéséhez ténylegesen nem szükséges feltétel a P2. pont második része szerinti minimumkövetelmény alkalmazása az eljárást megindító felhívásban, ugyanis az ajánlatkérı által elvárt gazdasági célt nem szolgálja és indokolatlanul versenykorlátozó. Az ajánlatkérı ez által megsértette a Kbt. 55. (3) bekezdését, és ezért az elsı kérelmi elem alapos. 2.) A Döntıbizottságnak a második kérelmi elem esetében abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérı jogsértıen határozta-e meg az eljárást megindító felhívás V.4.7) pontját. A Döntıbizottságnak e kérdésben való döntéséhez azt kell megvizsgálnia, hogy az eljárást megindító felhívás V.4.7) pontja szerinti érvényességi feltétel a Kbt. 36. (5) bekezdése szerinti nyilvántartás alapján igazolható-e.

12 12 A Kbt. 36. (5) bekezdése szerint az ajánlatkérı a közbeszerzési eljárásban nem kérheti azon tények, adatok igazolását, illetve az ajánlattevınek vagy az alkalmasság igazolásában részt vevı szervezetnek nem kell igazolnia azokat a tényeket, adatokat, amelyek ellenırzésére az ajánlatkérı magyar nyelven rendelkezésre álló, elektronikus, hatósági vagy közhiteles nyilvántartásból ingyenesen jogosult, ilyennek minısülnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti nyilvántartások is. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 12. (3) bekezdése szerint e törvény alkalmazása szempontjából közigazgatási hatóság (a továbbiakban: hatóság) a hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkezı a) államigazgatási szerv, b) helyi önkormányzat képviselı-testülete, ideértve a megyei önkormányzat közgyőlését is, valamint a 19. (2) bekezdése szerint átruházott hatáskörben annak szervei és társulása, c) a polgármester, fıpolgármester, megyei közgyőlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester), d) fıjegyzı, jegyzı, körjegyzı, a képviselı-testület hivatalának ügyintézıje, a hatósági igazgatási társulás, e) törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb szervezet, köztestület vagy személy. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 1. (2) bekezdésének a) pontja szerint a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közremőködı szolgálat (a továbbiakban: céginformációs szolgálat) feladatai a következık: az e törvényben szabályozott módon hozzájárul a cégnyilvánosság követelményének megvalósításához, a cégjegyzékben szereplı adatok és cégiratok megismeréséhez. A Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közremőködı Szolgálat mőködésérıl, valamint a céginformáció költségtérítésérıl szóló 1/2006. (VI. 26.) IRM rendelet (a továbbiakban: IRM rendelet I.) 1. -a szerint az igazságügyért felelıs miniszter által vezetett minisztérium szervezeti egységeként mőködı Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közremőködı Szolgálat (a továbbiakban: céginformációs szolgálat) a Ctv. 1. (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, a cégjegyzékadatok és a cégiratok megismerését szolgáló céginformáció-szolgáltatási kötelezettségének az e rendeletben foglalt szabályok szerint tesz eleget.

13 13 Az ingyenes céginformációról szóló 47/2007. (X. 20.) IRM rendelet (a továbbiakban: IRM rendelet II.) 2. (1) bekezdése szerint a céginformációs szolgálat a honlapján (a továbbiakban: honlap) keresztül biztosítja az ingyenes elektronikus céginformációt. E rendelet szerinti céginformációk megismerése esetén a számítógépes rendszer használata is ingyenes. (3) Az ingyenes céginformáció tájékoztató jellegő, és közhiteles okiratként nem használható fel. A honlap indító oldalának utolsó elıtti bekezdése a következı: Az ingyenes céginformációk tájékoztató jellegőek, és hiteles okiratként nem használhatóak fel. A Céginformációs Szolgálat ingyenes céginformáció szolgáltatása nem terjed ki a céginformáció olyan biztosítására, amely a cégjegyzék adatai egészének, illetve annak jelentıs részének megszerzését eredményezné. Az eljárást megindító felhívás V.4.7) pontja szerint az ajánlattevık kötelesek benyújtani az ajánlattételi határidı lejártakor 90 napnál nem régebbi cégkivonatot a cégjegyzésre jogosult személyének és aláírási jogkörének a megállapítása érdekében. A Ctv. 1. (2) bekezdésének a) pontja szerint a céginformációs szolgálat hozzájárul a cégnyilvánosság követelményének megvalósításához, a cégjegyzékben szereplı adatok és cégiratok megismeréséhez. Az IRM rendelet II. 2. (1) bekezdése szerint a honlapot a céginformációs szolgálat kezeli. E jogszabályi rendelkezések alapján megállapítható, hogy a céginformációs szolgálatnak jogszabályon alapuló feladata a honlap útján a céginformációk szolgáltatása. Az eljárást megindító felhívás V.4.7) pontjában az ajánlatkérı egy adat a cégjegyzésre jogosult személye és aláírási jogköre megfelelıségének az igazolását kéri, és ebben megegyezik a Kbt. 36. (5) bekezdésében meghatározott eljárással. Ezen adat szerepel a honlapján vezetett nyilvántartásban. A Kbt. 36. (5) bekezdése szerint az ajánlatkérı nem kérheti azon tények igazolását, amelyek ellenırzésére az ajánlatkérı magyar nyelven rendelkezésre álló, elektronikus, hatósági vagy közhiteles nyilvántartásból ingyenesen jogosult. Amennyiben a honlapján vezetett nyilvántartás megfelel e jogszabályi rendelkezésben meghatározott nyilvántartási fogalomnak,

14 14 akkor megállapítható, hogy az ajánlatkérı megsértette az igazoláskéréssel a Kbt. 36. (5) bekezdését. A fenti tartalmi elemek közül a céginformációiról megállapítható, hogy magyar nyelvőek. Az IRM rendelet II. 2. (1) bekezdése szerint a honlapján vezetett céginformációs rendszer egy ingyenes és elektronikus nyilvántartást jelent. Az IRM rendelet I. 1. -a szerint céginformációs szolgálat az igazságügyért felelıs miniszter által vezetett minisztérium szervezeti egységeként mőködik. A minisztérium szervezeti egysége a Ket. 12. (3) bekezdése szerint nem minısül közigazgatási hatóságnak. E jogszabályi rendelkezések alapján megállapítható, hogy a Kbt. 36. (5) bekezdése szerinti nyilvántartással szemben támasztott elsı vagylagos feltétel nem áll fenn, mivel a honlapján vezetett céginformációs rendszer nem hatósági. Az IRM rendelet II. 2. (3) bekezdése és a honlap indító oldalának utolsó elıtti bekezdése szerint a honlap céginformációja tájékoztató jellegő, és közhiteles okiratként nem használható fel. E rendelkezések alapján megállapítható, hogy a Kbt. 36. (5) bekezdése szerinti nyilvántartással szemben támasztott második vagylagos feltétel nem áll fenn, mivel a honlapján vezetett céginformációs rendszer nem közhiteles. A Döntıbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérı nem sértette meg a Kbt. 36. (5) bekezdését az eljárást megindító felhívás V.4.7) pontjának a meghatározásával, mert ezen érvényességi feltétel igazolása nem lehetséges olyan nyilvántartásból, amely magyar nyelven rendelkezésre áll, ingyenes, elektronikus, továbbá hatósági vagy közhiteles. Ebbıl következıen a második kérelmi elem nem alapos. 3.) A Döntıbizottságnak a harmadik kérelmi elem esetében abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérı jogsértıen határozta-e meg a Minél jobban kidolgozott szakmai ajánlat bírálati részszempontjának tartalmát. A Kbt. 71. (3) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérı az összességében legelınyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni a) az összességében legelınyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentıségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felsı határát, amely minden részszempont esetében azonos;

15 15 d) azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot. A Kbt. 71. (4) bekezdésének c) pontja szerint a (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérınek az alábbi követelményeknek megfelelıen kell meghatároznia: a részszempontoknak mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhetı tényezıkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, a szerzıdés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minıség, mőszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi és fenntarthatósági tulajdonságok, mőködési költségek, gazdaságosság, költséghatékonyság, vevıszolgálat és mőszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés idıpontja, idıszaka); a részszempontok körében értékelhetı a munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatásának a közbeszerzés során megajánlott mértéke. Az ajánlatkérı az eljárást megindító felhívás IV.2.1.) pontján belül negyedikként határozta meg a Minél jobban kidolgozott szakmai ajánlat bírálati részszempontot. Az ajánlatkérı kizárólag a dokumentáció 13. és 14. oldalán a pontban fejtette ki e bírálati részszempont tartalmát, és azt, hogy e bírálati részszempontra tett ajánlati elemeket milyen módon értékeli. Az ajánlatkérı kilenc alszempontot adott meg e bírálati részszemponton belül, és meghatározta, hogy az eljárást megindító felhívás V.3.3.1) pontja szerinti pontszámokat milyen módszer alapján osztja ki az ajánlattevıknek az egyes alszempontok vonatkozásában: Minden ajánlat összehasonlításra kerül a többi ajánlattal az összes alszempont szerint és a jobb kap 1 pontot, a rosszabb 0-át; azonos kidolgozottság esetén fél-fél pontot kapnak. A Döntıbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérı nem határozta meg egyértelmően és világosan a negyedik bírálati részszempont tartalmát, nem fejtette ki, hogy az egyik ajánlattevı szakmai ajánlatát mely körülmények vagy szempontok alapján fogja jobban kidolgozottnak értékelni, mint egy másik ajánlattevı szakmai ajánlatát. Az alszempontok megadásával kizárólag a szakmai ajánlat részeinek címeit határozta meg. Az ajánlatkérı a közbeszerzési eljárás megindítása elıtt szabadon dönthet arról, hogy a két lehetséges bírálati szempont közül melyiket választja. Amennyiben az összességében legelınyösebb ajánlat szempontját választja, úgy az elbírálás részszempontjainak, alszempontjainak és az ajánlatok elbírálása módszerének konkrét meghatározása kiemelt jelentıséggel bír. Az ajánlattevıknek pontosan tudniuk kell, hogy az ajánlatkérı mely szempontok és módszer alapján bírálja

16 16 majd el az ajánlatukat ez biztosítja a verseny tisztaságát, az esélyegyenlıséget is. Az ajánlattevık e szempontok és módszer figyelembevételével készítik el ajánlatukat, amely lehetıvé teszi a nyertességüket a bírálat eredményeként. A Döntıbizottság álláspontja szerint az ajánlattevık számára elengedhetetlen feltétel az ajánlattételhez, hogy tisztában legyenek azzal a tényezıvel, hogy az ajánlatkérı egy ajánlati elemet egy másik ajánlati elemhez képest mennyire fogja kedvezıbben vagy kedvezıtlenebbül értékelni. Egy ajánlattevı nem szerezhet tudomást egy másik ajánlattevı ajánlati elemérıl az ajánlattételi határidı lejártáig, viszont azt joga van tudni, hogy egy feltételezett értékő ajánlati elemhez képest mennyi pontot kapna az ajánlatok értékelésénél. Ezen elızetes tervezés nélkül nem kerülhetne az ajánlattevı olyan helyzetbe, hogy úgy alakíthassa ki a bírálati részszempontokra tett ajánlatát, hogy az a legmagasabb pontszámot kapja, és ez által megnyerje a közbeszerzési eljárást. Az ajánlatkérınek ez alapján kell kialakítania a bírálati rendszerét. A jogalkotó megadta azt a lehetıséget az ajánlatkérıknek, hogy ne kelljen feltétlenül olyan bírálati részszempontokat alkotniuk, amelyekre csak kizárólag egy konkrét adat ajánlható meg, hanem joguk van például szakmai ajánlatokat összehasonlítaniuk. Ezen utóbbi esetben azonban a Kbt. 71. (4) bekezdésének c) pontja szerint az ajánlatkérık kötelesek e bírálati részszempontokat akként megállapítani, hogy azok mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhetı tényezıkön alapuljanak. A Döntıbizottság a konkrét esetben megállapította, hogy a negyedik bírálati részszempont nem alapul mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhetı tényezıkön. Az ajánlatkérı nem írta elı azon körülményeket, amelyek alapján egy szakmai ajánlat kidolgozottabbnak, alkalmazhatóbbnak, technikailag felkészültebbnek és környezetvédelmi szempontból elınyösebbnek értékelendı egy másiknál. A Döntıbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérı a Minél jobban kidolgozott szakmai ajánlat bírálati részszempont meghatározásával megsértette a Kbt. 71. (4) bekezdésének c) pontját, és ezért a harmadik kérelmi elem alapos. 4.) A Döntıbizottságnak a negyedik kérelmi elem esetében abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérı jogsértıen határozta-e meg az eljárást megindító felhívás V.3.3.2) pontja szerint a bírálati módszereket. Az eljárást megindító felhívás V.3.3.2) pontja szerint a bírálati módszerek a számtani arányosítás és a páros összehasonlítás. Az ajánlatkérı sem az eljárást

17 17 megindító felhívásban, sem a dokumentációban nem fejtette ki kétséget kizáróan, hogy e bírálati módszerek alapján miképpen értékeli az ajánlati elemeket. A jogorvoslati eljárás során tett észrevételében akként nyilatkozott, hogy e módszerek értelemszerően alkalmazhatóak objektív módon. A Döntıbizottság a harmadik kérelmi elemrıl való döntése indokolásában kifejtette az ajánlatkérı bírálati rendszerével szemben támasztott követelményeket. E megállapítások a bírálati módszerre is érvényesek, amelyet az ajánlatkérınek akként kell meghatároznia, hogy a Kbt. rendelkezéseivel nem ellentétesen biztosítani tudja az ajánlatok bírálati részszempontok szerinti tartalmi elemeinek a megalapozott és átlátható bírálatát. Amiképpen azt a Közbeszerzések Tanácsa az összességében legelınyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekrıl és az ajánlatok elbírálásáról szóló, 2/2004. számú módosított ajánlásában is kifejtette, az arányosítás bírálati módszerének több fajtája is lehetséges. Az ajánlatkérı kötelezettsége az, hogy részletesen leírja a bírálati módszer szerinti értékelés folyamatát, amely alapján azonos eredményre lehet jutni legalább két ajánlati elem összehasonlításával. A pontos magyarázat lehet egy képlet vagy egy konkrét és világos levezetés. A Döntıbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérı a Kbt. 71. (3) bekezdésének d) pontját megsértve nem határozta meg az eljárást megindító felhívás V.3.3.2) pontjában a bírálati módszereket megfelelı részletességgel ahhoz, hogy egyértelmően lefolytatható legyen az ajánlati elemek értékelése. Ebbıl következıen a negyedik kérelmi elem alapos. A Döntıbizottság a fentiek alapján a Kbt (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a fenti indokokra tekintettel a Kbt (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérı megsértette a Kbt. rendelkezı részben megjelölt rendelkezéseit és alkalmazta a Kbt (3) bekezdésben megjelölt jogkövetkezményeket. A Döntıbizottság a Kbt (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette az ajánlatkérı eljárást megindító felhívását, dokumentációját és a közbeszerzési eljárásban azt követıen meghozott valamennyi döntését. A Döntıbizottság az alaptalan jogorvoslati kérelmet a Kbt (2) bekezdésének a) pontja alapján utasította el. A Kbt (5) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntıbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása vagy a gazdasági szereplınek a

18 18 közbeszerzési eljárásban történı részvételtıl eltiltása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás idıtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütközı magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértınek az eljárást segítı együttmőködı magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének és az eltiltás idıtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. Az eltiltásra vonatkozó döntés kérdésében a külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe kell venni. A (6) bekezdés kimondja, hogy a bírság mértékét a Kormány rendeletben szabályozza. A Döntıbizottság a közbeszerzés alacsony, Ft összegő értékére, valamint arra tekintettel, hogy az ajánlatkérı az elmúlt években nem követett el bírsággal sújtott jogsértést a bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak. A Kbt (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntıbizottság eljárására e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérı rendelkezése hiányában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Döntıbizottság a Kbt (1) bekezdése alapján alkalmazandó a Közbeszerzési Döntıbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntıbizottság eljárásáért fizetendı igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 3. alapján rendelkezett az eljárási költségek viselésérıl. A Korm. rendelet 3. (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntıbizottság az ügy érdemében hozott határozatában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 154. (1) bekezdésétıl eltérıen az eljárási költségekrıl való döntés keretében az igazgatási szolgáltatási díjról a (2)-(3) bekezdés szerint rendelkezik. A (2) bekezdés kimondja, hogy amennyiben a jogorvoslati ügyet lezáró érdemi határozatban a Közbeszerzési Döntıbizottság a Kbt (2) bekezdés c)-f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza, a befizetett igazgatási szolgáltatási díj forintot meghaladó része a kérelmezınek a Közbeszerzési Döntıbizottság érdemi határozatának megküldését követı 8 napon belül visszajár. Az igazgatási szolgáltatási díj összegébıl forint ilyenkor is a Közbeszerzési Hatóság saját bevétele, amelynek viselésérıl a

19 19 Közbeszerzési Döntıbizottság a Ket. szerint az eljárási költségekre vonatkozó általános szabályok szerint rendelkezik. Az alaptalan kérelem esetében a díj nem kerül visszatérítésre, a kérelmezı viseli az igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét. A (3) bekezdés szerint amennyiben a kérelmezı jogorvoslati kérelmében több jogsértés megállapítását is kérte, de a Közbeszerzési Döntıbizottság az ügy érdemében hozott határozatában a kérelemnek csak részben ad helyt, az igazgatási szolgáltatási díjnak a Közbeszerzési Hatóság (3) bekezdés szerinti saját bevételével csökkentett részét az alapos és alaptalan kérelmek arányának figyelembevételével téríti vissza a kérelmezınek. A Korm. rendelet 3. (3) bekezdése alapján a Közbeszerzési Hatóságnak Ft-ot, azaz nyolcvannégyezer-háromszázhetvenöt forint kérelmezı részére történı visszatérítési kötelezettsége áll fenn. A Ket szerint eljárási költségek: 1. az eljárási illeték, 2. az igazgatási szolgáltatási díj. A Ket (2) bekezdése szerint az ellenérdekő ügyfelek részvételével folyó eljárásban a hatóság - ha egyes költségek tekintetében jogszabály másként nem rendelkezik - a ban meghatározott eljárási költségek viselésére kötelezi a) a kérelem elutasítása esetén a kérelmezı ügyfelet, b) a kérelemnek megfelelı döntés esetén az ellenérdekő ügyfelet, c) az eljárás megszüntetése esetén azt az ügyfelet, akinek eljárási cselekménye folytán az eljárási költség felmerült. (3) Ha a határozat a kérelemnek részben ad helyt, a hatóság az eljárási költség általa megállapított arányban való viselésére kötelezi a kérelmezı ügyfelet, illetve az ellenérdekő ügyfelet. A fentiek alapján a Döntıbizottság az 1., a 3. és a 4. kérelmi elem esetében a jogsértés megállapítására, és a 2. kérelmi elem körében a jogorvoslati kérelem elutasítására tekintettel az ajánlatkérıt Ft, azaz százötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díj kérelmezı részére történı megfizetésére kötelezte. A Döntıbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérı nem központi költségvetési szerv - a Pp (12) bekezdés r) pontja és a Pp (2) bekezdése szerint a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/fıvárosi Törvényszék illetékes. A Pp (11) bekezdés b) pontja szerint a fıvárosi székhelyő, azonban mőködését kizárólag Pest megye területén végzı felperesi/kérelmezıi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes/kérelmezı

20 20 belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp (5) bekezdése szerint a Fıvárosi Törvényszék illetékes. A Pp (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntıbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. B u d a p e s t, augusztus 7. Dr. Jánosi Bálint sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Söpkéz Gusztávné sk. közbeszerzési biztos Tóth Zoltánné Dr. Telek Katalin sk. közbeszerzési biztos Kapják: 1. Perfektum Projekt Kft. (1033 Budapest, Laktanya u. 2. I/8.) 2. Sellyei Kistérségi Ivóvízminıség-javító Önkormányzati Társulás (7960 Sellye, Dózsa György u. 1.) 3. SZÁMÍT Közbeszerzés és Beruházás Lebonyolító Kft. (1025 Budapest, Törökvész út B. épület VI. emelet 38.) 4. CÉH Tervezı, Beruházó és Fejlesztı Zrt. (1112 Budapest, Dió U. 3-5.) 5. BFH Európa Projektfejlesztı és Tanácsadó Kft. (9700 Szombathely, Semmelweis I. u I. em. 6.) 6. EUROUT Mérnöki Tanácsadó Szervezı és Kereskedelmi Kft. ( 1143 Budapest, Zászlós u. 18.) 7. London Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. (7632 Pécs, Fülep Lajos u. 20.) 8. Esztári Ügyvédi Iroda (1118 Budapest, Kelenhegyi u. 41. Fszt. 1.)) 9. Régió Terv Kft. (4032 Debrecen, Tessedik Sámuel u. 1. fsz. 4.) 10. Innoline Consulting Kft. (4026 Debrecen, Péterfia u. 56.) 11. FORT-CONSULT Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. (7171 Sióagárd, Rákóczi u. 17.) 12. CANBER Tanácsadó és Vállalkozó Kft. (7815 Harkány, Kossuth u /28.) 13. Turza Könyvelı és Könyvvizsgáló Kft. (7694 Hosszúhetény, Ormándi u. 13/A.) 14. Közbeszerzési Hatóság Titkárság (Helyben) 15. Irattár