POVOLNY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA Debrecen, Kassai út 25. OM azonosító: PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 POVOLNY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA Debrecen, Kassai út 25. OM azonosító: PEDAGÓGIAI PROGRAM Nevelési program Helyi tanterv Szakmai program Debrecen, Kovács Zsolt intézményvezető

2 Tartalom 1. Általános rendelkezések Bevezető A Pedagógiai Program célja, feladata A Pedagógiai Programot meghatározó jogszabályok, dokumentumok A Pedagógiai Program elfogadásának szabályai, hatályba lépése A Pedagógiai Program felülvizsgálata, módosítása A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala Nevelési program Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások Pedagógiai alapelveink Az iskola felelőssége Világnézeti elkötelezettségünk Pedagógiai alapelveink, elveink és értékeink Pedagógiai elveink Célok, feladatok Pedagógiai eszközök, eljárások, tanulásszervezési módszerek Az oktató-nevelő munka eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Helyzete, intézményi specialitások, célok, feladatok A személyiségfejlesztés színterei Tanórák Iskolai sportkör Tanórán kívüli csoportos tevékenységformák A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Helyzetelemzés Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai Tanórán megvalósítandó egészségfejlesztő feladatok Tanórán kívüli foglalkozásokon megvalósítandó egészségfejlesztő feladatok Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Tanórán, osztályközösségben megvalósítandó közösségi feladatok Tanórán kívüli foglalkozásokon megvalósítandó közösségfejlesztési feladatok A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A szabadidős közösségi tevékenység közösségfejlesztő feladatai Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A kiemelten tehetséges tanulókat segítő pedagógiai tevékenység Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei 29 2

3 A habilitációs és rehabilitációs tevékenység céljai és feladatai A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők A hallássérült (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elvei Az enyhe fokban értelmi fogyatékos iskolai tanulók fejlesztési programja Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók egyéni fejlesztése Hátrányos helyzetű, a szociális hátrányt szenvedő tanulók, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A tanulási kudarcnak kitett tanulók Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Differenciált fejlesztést biztosító 1-3 fős foglalkozások szervezése Az iskola pedagógusainak feladati A pedagógusok iskolai feladatai Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök iskolai feladatai A tanulók részvételi joga az intézményi döntési folyamatban A iskola kapcsolattartásának formája és rendje partnereivel: a tanulóval, a szülővel, a pedagógusokkal és intézményekkel A kapcsolattartás formája és rendje a tanulókkal A kapcsolattartás formája és rendje a szülőkkel A kapcsolattartás formája és rendje a pedagógusokkal A kapcsolattartás formája és rendje intézményekkel A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A szabályozás célja A szabályok hatálya Vizsgatípusok, tanulmányok alatti vizsgák Osztályozó vizsga Különbözeti vizsga Pótló vizsga Javítóvizsga A tanulmányok alatti vizsga követelményei, részei Az iskola értesítési kötelezettsége, értesítési lehetőségek A vizsgák közös rendje, formája, értékelése Az előrehozott érettségi vizsgát tett tanulókkal kapcsolatos szabályozás Az alkalmassági vizsga szabályai A felvétel és átvétel helyi szabályai, a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései A szakközépiskolába és a szakiskolába történő felvétel Felvételi vizsga iskolánkban Tanulók felvétele Tanulók átvétele Iskolatípusok közötti átjárhatóság lehetőségei A felvétel módja 56 3

4 3. Helyi tanterv A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai Egészségnevelési és környezeti nevelési elveink Egészségnevelési alapelveink A környezeti nevelés alapelvei Környezeti nevelési program Alkalmazott kerettantervek, óratervek a 2013/2014. tanévtől Szakközépiskolai osztályainkban Szakiskolát végzettek középiskolája osztályainkban Szakiskolai (szakképző) osztályainkban Sajátos nevelési igényű enyhe fokban értelmi fogyatékos diákokat oktató osztályainkban A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagai, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma Választható érettségi tantárgyak, követelmények, témakörök Választható érettségi tantárgyak és követelményeik A választható érettségi vizsgatárgyak témakörei Középszintű érettségi témakörei magyar nyelv és irodalom tantárgyból Középszintű érettségi témakörei matematika tantárgyból Középszintű érettségi témakörei történelem tantárgyból Középszintű érettségi témakörei angol nyelv és német nyelv tantárgyakból Középszintű érettségi témakörei fizika tantárgyból Középszintű érettségi témakörei informatika tantárgyból Középszintű érettségi témakörei kémia tantárgyból Középszintű érettségi témakörei földrajz (földünk és környezetünk) tantárgyból Középszintű érettségi témakörei gépészeti alapismeretek tantárgyból Középszintű érettségi témakörei faipari alapismeretek tantárgyból Középszintű érettségi témakörei építészeti alapismeretek tantárgyból Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a 142 pedagógusválasztás szabályai 3.8. A mindennapos testnevelés megvalósítása A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei 142 4

5 3.11. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulók értékelésének helyi rendszere A tanulói értékelés fajtái Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének, minősítésének elvei A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének elvei, követelményei A magatartás értékelésének elvei A szorgalom értékelésének elvei A tanulók jutalmazásának elvei Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 149 Szakmai program 151 5

6 Általános rendelkezések 1. Általános rendelkezések A Povolny Ferenc Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola (továbbiakban iskola) Pedagógiai Programja tartalmazza az intézmény oktató-nevelő munkájának keretszerkezetét, illetve azokat a normákat és előírásokat, amelyeknek megtartása, érvényre juttatása, a lehetőségek szerinti legkedvezőbb feltételeket biztosítja iskolánk sikeres oktató-nevelő munkájának elvégzéséhez Bevezető A Povolny Ferenc Szakképző Iskolát július 1-i hatállyal, miniszteri utasítással hozzák létre a 108. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetet. Jogelődje a 109. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet volt. Ekkor állt befejezés előtt a Kassai út 25. (akkor Szabadság útja) alatti épület első üteme. Az iskola önálló életében az első tanév az 1964/65-ös volt. A hatalmas tanulólétszámhoz nem volt elegendő az épület, így több éven keresztül bérleményekben (Kossuth u., Ybl Miklós Műszaki Főiskola, Vámospércsi út, Hatvan u., Mester u.) is folyt az elméleti oktatás, illetve történt meg a kollégista tanulók elhelyezése. A képzés elméleti és gyakorlati oktatásból állt, az arány a gyakorlatnak kedvezett. Az elméleti órák számában döntő szerepet játszott a szakelmélet. Ez átmeneti állapotnak tekinthető az ún. M.T.H. (Munkaerőtartalékok Hivatala, itt a tanulók munkaviszonyban voltak) korszakból abba az időbe, amikor az ipari tanuló, majd a szakmunkástanuló képzés a közoktatás része lett, azaz az idejárók tanulóviszonyba kerültek, a szakmunkásképző nem befejezett középfokú iskola lett (felnőttképzésben, az érettségi vizsga letételével lehetett befejezni). A képzés eleinte közvetlenül a minisztériumhoz tartozott, majd átkerült a városi és megyei tanácsokhoz. Az iskola első igazgatója Kupai Zoltán volt, őt követte Sebő Simon majd Juhász László, Böszörményi István, Turcsányi János. Jelenlegi igazgatónk Kovács Zsolt. Az iskolában folyt az elméleti oktatás és néhány szakma esetében szakmai alapképzés az iskolai tanműhelyben. A tanulók döntő többsége az akkori nagy építőipari vállalatoknál részesült gyakorlati képzésben. Az utóbbi tíz év változásai következtében a gyakorlati képzés a város és a megye magán munkáltatóinál, vállalkozóinál történik, amelyek felett a gazdasági kamarák diszponálnak. Az épület bővítésére két alkalommal is sor került. Először korszerű tanműhely, kisméretű tornaterem, négy tanterem épült, majd emeletráépítéssel újabb tizenkét tanterem és járulékos helyiségek. Iskolánk tanulólétszáma általában fő között mozgott, de a demográfiai robbanás idején megközelítette a 2000 főt. Ezzel a létszámmal városunk legnagyobb tanintézményei között szerepeltünk. Az iskola 30 éves fennállásakor felvette a Povolny Ferenc egri illetőségű, de Debrecenben alkotó építőmester nevét. 6

7 A 50 év alatt nálunk végzett mintegy 20 ezer szakmunkás közül kb. félezer azok száma, akik magas szakmai versenyeken a legjobbnak bizonyultak és a tanév befejezése előtt megkapták szakmunkás bizonyítványukat. Az iskolából kikerülő tanulók jelentős százaléka továbbtanult, leérettségizett, főiskolai, egyetemi diplomát szerzett. Az iskola műszaki tanárai, és szakoktatói közülük kerülnek ki. Szakmai képzés Iskolánk szakképző iskola és speciális szakiskola, amely elnevezés a szakiskolai (szakmunkásképző) és a középiskolai (szakközépiskola), valamint a sajátos nevelési igényű, tanulásban akadályozott tanulók képzésének gyűjtőfogalma. A nemzeti köznevelési törvény módosításának 13. (5) bekezdése alapján az SNI-s tanulók iskolai nevelése, oktatása céljából a szakiskolánk speciális szakiskolaként is működik, tehát mert a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladásra képteleneket készít fel szakmai vizsgára, vagy nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket. A speciális szakiskolában az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott. Az iskola faipari-, építőipari- és gépipari (épületgépészet) területen oktat szakmákat. A szakiskolai képzés 9. osztályokban kezdődik. A szakmák képzési ideje 3 év, az érettségire épülő szakmák esetében ez 2 év. A gyakorlati képzés már 9. osztályban elindul, a foglalkozások az iskola tanműhelyében zajlanak. A szakiskolai képzésünk színvonalát jelzik a minden évben kiválóan teljesítő tanulók eredményei. Az SZKT-versenyen (Szakma Kiváló Tanulója) évről-évre felszabadulnak versenyzőink, ezzel öregbítve iskolánk hírnevét. A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakközépiskolában az OKJ-ben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. Szakközépiskolában az OKJ-ben meghatározott műszaki ágazatban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga, továbbá műszaki ágazathoz tartozó szakképesítés szerezhető. A középiskolai képzésünk három szakterületen folyik (faipar, építőipar, gépipar). A faipari középiskolai képzésünk a városban, ill. a térségben egyedülálló. Az építész- és a gépész képzésünk a város többi műszaki iskolájához hasonló formában és módón történik. A középiskolai képzés időtartama 4 év és érettségi vizsgával zárul évfolyamig az érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magába foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. Gyakorlati képzés a tanműhely épületében folyik, ahol a foglakozások keretében megismerkednek tanulóink a legújabb szakmai ismeretekkel. Az iskola informatikai rendszere a város egyik legnagyobb és legfejlettebb rendszere. Az informatikai ismereteket felhasználjuk a szakmai képzésünkhöz is, erre alapozva számítógépes tervezést (AutoCAD) és számítógéppel vezérelt gyártást (CNC) tanítunk gyerekeinknek. 7

8 A középiskolai képzésünket befejező tanulóink továbbtanulnak szakiskolai, technikus osztályokban, ill. egyetemeken, főiskolákon mérnökképzésben vesznek részt. Szakmunkás bizonyítványt szerzett tanulóink számára két éves képzésben biztosítjuk az érettségi bizonyítvány megszerzésének lehetőségét. A szakiskolát végzettek középiskolája képzés keretében a tanulók két év alatt emelt óraszámban készülnek fel az érettségire az egységes kerettanterv szerint zajló közismereti képzésben. Az iskola oktató-nevelő munkáját fémjelzi, hogy a műszaki területen tanító-oktató dolgozóink közel 50%-a az iskola falai között töltötte diákéveit is. A sajátos nevelési igényű képzésünk (SNI - tanulásban akadályozott). A szakmai képzés célja olyan általánosan művelt, korszerű szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni a szakképesítés munkaterületének megfelelő munkaköröket és foglalkozásokat. Az adott szakmában rész szakképesítés megszerzésére is van lehetőség. A képzés pedagógiai és szakmai céljai kiegészülnek (egyéni szükségleteknek megfelelően) egészségügyi és pedagógiai, habilitációs, rehabilitációs célokkal. Ezen célok megvalósítását a képzés során fejlesztő foglalkozások, szocializációs programok segítik. A képzésbe való belépés egészségügyi és pályaalkalmassági feltételek meglétével, egyéni elbírálás alapján történik. Közismereti képzés Iskolánkban közismereti képzés a középiskola mindegyik évfolyamán (9-12. évfolyam), a szakképző évfolyamokon és a speciális szakiskolában folyik. A közismereti képzésben az iskola helyi tanterve a meghatározó. Helyi tanterveink a kerettantervek alapján készülnek az iskola sajátosságainak figyelembe vételével. A középiskolai közismereti képzés az egységes kerettantervre épülő helyi tanterveink szerint folyik. A középiskolai képzésben fő cél az érettségire, felsőfokú továbbtanulásra (főleg szakirányban) történő felkészítés, valamint iskolánk felsőfokú szakképzéseire való alapozás. A tanítás során tanáraink sokszor a mindennapi életből és a szakmák különböző területeiről vesznek példákat, amelyek jellegükből adódóan segítik a jobb megértést, a tananyag biztosabb elsajátítását. A tanítás során tanáraink felhasználják a kor legfejlettebb eszközeit (két-három évente egy tanteremben lecseréljük számítógépeinket, az iskola több projektorral és interaktív táblával rendelkezik, a szertárak, informatika termek és laborok valamennyien internet hozzáféréssel vannak ellátva). Iskolánkra jellemző a Diák nem tárgya az oktatási folyamatnak, hanem partner benne szemlélet. Jól felkészült pedagógusok segítségével tanulóink sokat fejlődnek a képzés során. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinkat is sikerélményhez juttatva kifejlesztjük bennük a munkára figyelés, dolgozni akarás és önképzés igényét. Ezt tanáraink akár személyre szabott fejlesztési módszerekkel érik el. Tanulóink a nálunk töltött évek során akár két érdemjegyet is képesek javítani a különböző tantárgyakból az általános iskola eredményeihez viszonyítva. Fejlődésüket mindenki számára egyértelműen mutatják az érettségi, a szakmunkás és a technikusi vizsgák eredményei, valamint a versenyeredmények. Tanáraink a tanítás során sokszor ösztönzik a tanulókat a szóbeli megnyilvánulásokra (beszélgetések, szóbeli feleletek, érvelések és viták), amelyekkel fejlesztik kommunikációs képességeiket is. 8

9 Iskolánkban, többcélú intézmény lévén, tényleg van lehetőség az átjárhatóságra. Szakiskolába felvett tanulóink között minden évben akadnak olyanok, akik középiskolai osztályba mennek át és ott sikeresen helytállva akár egyetemeken is továbbtanulnak. Amennyiben középiskolába felvett tanulónkról kiderül, hogy számára inkább a szakiskolai képzés a megfelelőbb, iskolánkban nincs kitéve a sikertelenség mindennapi megélésének éveken keresztül, hanem szakiskolai osztályban tanulmányait folytatva belőle jó szakember, esetleg sikeres vállalkozó lehet. A tanítást segítik a csoportbontások idegen nyelv (angol, német), informatika és középiskolai osztály esetében a 9. évfolyamon matematika, magyar nyelv és irodalom tantárgyakból. A középiskolai osztályokban évfolyamon az érettségi tantárgyakból tanulóinknak az iskola az átlagosnál több órában ad lehetőséget az érettségire készülésre. Informatika tanításunknak köszönhetően tanulóink közül többen szereznek ECDL bizonyítványt. Gyakorlati képzés Iskolánkban is mint az ország valamennyi szakmai képzéssel foglalkozó intézményében óriási változás következett be a rendszerváltást követő években. Az addig nagy felvevő kapacitással rendelkező gyárak, vállalatok és üzemek átalakulását illetve megszűnését követően a kisebb kft-k, bt-k, rt-k és egyéni vállalkozások vették át szerepüket a szakmai gyakorlati képzés tekintetében. Ez természetesen azt jelentette, hogy kisebb csoportokban és esetenként egy-két fős létszámban kerültek tanulóink a képzőhelyekre. Lehetőséget láttak a gyakorlati képzés megszervezésében olyan cégek és vállalkozások, melyek kizárólag a szakmai gyakorlati képzést tekintik fő profiljuknak. Jól felszerelt tanműhelyünkben iskolánkban oktatott valamennyi szakmacsoportban építőipari, faipari, gépipari kiváló szakemberek állnak tanulóink rendelkezésére. Az iskolánkba felvett tanulók részére minden esetben biztosítunk gyakorlati képző helyet. A munkáltatók tanulószerződést kötnek, mely a képzés időtartama alatt is már munkaviszonynak minősül. Ezen túlmenően a törvény által meghatározott ösztöndíjban valamint egyéb juttatásban (munkaruha, szerszám, étkezési hozzájárulás) részesülnek a tanulók. Az új gyakorlatorientált kompetencia alapú moduláris képzésben fontos feladat hárul a gyakorlati képzőhelyekre, hiszen a kéthetes ciklusban tanulóink 7 napot gyakorlati képzésben vesznek részt és csak három napig kell az iskolában a nem kevésbé fontos elméleti ismereteket elsajátítani. Szakmai képzésünk magas színvonalának visszajelzése, hogy minden évben sikerrel szerepelnek tanulóink az Országos Szakma Kiváló Tanulója versenyen A Pedagógiai Program célja, feladata A Pedagógiai Programba foglalt előírások, szabályzók célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, átfogja az iskola minden területét. 9

10 A Pedagógiai Program legfontosabb feladata azoknak a szabályoknak, előírásoknak a meghatározása, amelyek biztosítják az intézmény: - törvényes működését a közösen elfogadott szabályok, normák megtartásával, - céljainak és feladatainak megvalósítását a Házirenddel, a Szervezeti és Működési Szabályzattal összhangban, - oktató-nevelő munkájának maradéktalan és törvényes ellátását, - belső rendszabályait, amelyek az iskola autonómiájára, a tanulók művelődéshez való jogára valamint a pedagógus alkotói szabadságára épül. Az iskola nevelőtestülete fontosnak tartja: - hogy tevékenységével a tanulók sokoldalú fejlesztése valósuljon meg a szabályozott és rendszeresen ellenőrzött intézményi folyamatok és a törvényi előírások keretei között, - hogy partnereinek véleményének, igényeinek figyelembevételével fejlesztjük oktatónevelő munkánkat, - hogy intézményünk a tanulók igényeinek kíván megfelelni, s érdekeiket szolgálni, - hogy a minőségi munkavégzés meglévő elemein túl megfeleljünk a folyamatosan változó kihívásoknak, fokozatosan növeljük a hatékonyságot és az eredményességet. Ehhez elengedhetetlennek tartjuk a párbeszédet partnereinkkel, hiszen csak közösen, egymás kölcsönös tisztelete mellett érhetjük el céljainkat, 1.3. A Pedagógiai Programot meghatározó jogszabályok, dokumentumok A Povolny Ferenc Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja az alábbi jogszabályokra épül: - a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, - közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény, - a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény, - a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, - a 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, - a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, - az alkalmazott kerettantervekre vonatkozó rendeletek, - 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, - a 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsgákról, - a 40/2002. (V. 24. ) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről, - szakképzés esetén az alkalmazott OKJ-ra, szakmai és vizsgakövetelményre, központi programra vonatkozó rendeletek. Az iskola Pedagógiai Programja az alábbi intézményi dokumentumokra épül: - speciális, helyi tantervekre vonatkozó engedély megnevezése, - az iskola korábbi, a 67/2011. (VIII. 31.) OB határozatával elfogadott Pedagógia Programja, - az iskola Házirendje, - az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata A Pedagógiai Program elfogadásának szabályai, hatályba lépése 10

11 A Pedagógiai program tervezetét az iskola igazgatója készíti el, melyet előterjeszt véleményezésre a nevelőtestület elé. A nevelőtestület javaslatainak figyelembe vételével az iskolai igazgatója elkészíti a Pedagógiai Program végleges tervezetét. Ezt a tervezetet véleményezi a diákönkormányzat vezetősége, a Szülői Munkaközösség, majd a Pedagógiai Programot az iskola nevelőtestülete fogadja el, és végül az iskola igazgatója hagyja jóvá. Ha a nevelőtestület nem fogadja el a Pedagógiai Programot, köteles véleményét eljuttatni az igazgatóhoz 15 napon belül, aki a véleményeket egyezteti, összesíti. A határidő elmulasztása esetén az egyetértést megadottnak kell tekinteni, a határidő lejárta után az igazgató jóváhagyja a Pedagógiai programot. A módosított Pedagógiai Programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni felmenő rendszerben A Pedagógiai Program felülvizsgálata, módosítása Az érvényben lévő Pedagógiai Programot kötelező felülvizsgálni, módosítani, ha - jogszabályi változás következik be, - az igazgató vagy a nevelőtestület igényt tart erre. A nevelőtestület részéről kezdeményezett felülvizsgálat írásban történik, melyet a kezdeményező fél képviselete nyújt be az iskola igazgatójának A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala A Pedagógiai Programot a jóváhagyását követő napon belül nyilvánosságra kell hozni, melyről az intézmény igazgatója köteles intézkedni. A Pedagógiai Programot az alábbi helyekre kell elhelyezni: - titkárság, - tanári szoba, - könyvtár, - irattár, - iskolai honlap. A Pedagógiai Programból egy-egy példányt kapnak: - fenntartó, - az intézmény vezetőségének tagjai, - a diákönkormányzat képviselője, - a Szülői Munkaközösség képviselője, - a fegyelmi bizottság elnöke. A Pedagógiai Program digitális formátumban, PDF kiterjesztésű állományként az iskola honlapján megtekinthető, letölthető. A Pedagógiai Program tanulókra és szülőkre vonatkozó fejezeteinek főbb pontjait minden tanév elején ismertetni kell - az első tanítási napon, az osztályfőnöki óra keretében a tanulókkal, - az első szülői értekezleten a szülőkkel. A Pedagógiai Programról minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyetteseitől, az osztályfőnököktől előre egyeztetett időpontban, vagy megtekinthető az iskola titkárságán munkaidőben vagy a könyvtárban nyitvatartási időben. 11

12 12

13 2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások Pedagógiai alapelveink Az iskola felelőssége 13

14 Az iskola vezetése, nevelői és alkalmazotti közössége felelősséget vállal a tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért. Ennek érdekében a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködünk a szülővel, a szülők közösségével. Programunkban rögzítjük mindazokat a feladatokat, amelyeket az iskola ennek érdekében köteles ellátni. A Povolny Ferenc Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola a köznevelésről szóló törvény előírásainak megfelelően végzi munkáját. Pedagógiai programunk elkészítésekor figyelembe vettük: - a középiskolai osztályok esetében az érettségi vizsga követelményeit, - a szakképző osztályok esetében a központi szakmai programokat, - a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelveinek kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendeletet, - illetve a 20/2012. EMMI rendeletet, valamint nevelési-oktatási rendszerünkre vonatkozó hatályos jogszabályokat Világnézeti elkötelezettségünk középpontjában a humánus értékek tisztelete áll. Igyekszünk kialakítani tanulóinkban az erkölcsi értékrend európai normáit, melyek között a legfőbbek: - egymás szeretete, tisztelete, a családi élet értékeinek megismerése és megbecsülése, együttműködés, környezettudatosság, - hazaszeretet, magyarságtudat, európaiság, - az élet, az egészség tisztelete, - morális tisztaság, - kulturált viselkedés. Felmutatjuk alkotmányos értékeinket, s az értékválasztást tanítványainkra bízzuk Pedagógiai alapelveink, elveink és értékeink továbbá: - Küldetésünknek érezzük a hátrányos helyzetű, tanulási kudarcokat megélt, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók nevelését, oktatását, felzárkóztatását, szakmához juttatását. - Hangsúlyozzuk nevelő-oktató munkánkban a közös felelősséget. A pedagógus felelőssége: az értékek átadása, a fejlesztés; a tanulóé: a tanítás-tanulás folyamatában való aktív, céltudatos részvétel; a szülőé, hogy gyermeke éljen a felkínált lehetőségekkel. - Törekszünk az esélyegyenlőtlenségek csökkentésére. - Egyenlőként fogadjuk el az etnikai kisebbségeket, tiszteletben tartjuk az általánostól eltérő gondolkodásmódot rájuk nézve is hangsúlyozva az egyetemes emberi értékek és európai viselkedéskultúra kötelezőségét. - Megláttatjuk tanítványainkkal a világ globális problémáit, s helyes állásfoglalásra ösztönözzük őket. Pl.: természet- és környezetvédelem, etnikai konfliktusok, háború és béke kérdése, stb. - Tiszteletben tartjuk iskolánk valamennyi dolgozójának és tanulójának személyiségi jogait. - Kiemelten fontos országos és helyi hagyományaink ápolása, értékeink őrzése. - Tevékenységünk meghatározó elve, hogy pedagógus közösségünk a vezetők irányításával csapatmunkában, egységes szellemben, egymást erősítve valósítsa meg a folyamatos fejlesztés feladatait Pedagógiai elveink 14

15 - Korszerű alapműveltség, tudatos orientáció, széleskörű szakmai alapozás és szakmai képzés megvalósításával innovatív tudás kialakítása a tanulókban. - A tanulás megtanítása, az önálló ismeretszerzés képességének elsajátítására. - A lemaradt tanulók felzárkóztatása. - Szilárd értékrendet kialakítása, követelmények támasztása. - Gyermekcentrikusság a nevelőmunkában. - Az egyéni bánásmód elvének alkalmazása. - Hon- és népismeret, valamint a nagyvilághoz való tartozás területén ismerjék a tanulók nemzeti kultúránk múltját és jelenét, legyenek tájékozottak a történelemben, a mindennapi életben alakuljon ki a tanulókban egy nemzeti önismereti igény, amely megalapozza a hazaszeretetet. - Tudják megbecsülni az európai fejlődés eredményeit. - Legyenek nyitottak az egyetemes emberi kultúrára (ember és társadalom témakörében, osztályfőnöki órákon, iskolai ünnepségeken, tanórai és tanórán kívüli művelődési lehetőségeken). - A környezeti nevelés területén: Ismerjék meg szűkebb környezetükben a természet és a társadalom működésének törvényeit. Váljanak érzékennyé környezetünk állapota iránt. Legyen életvitelüket meghatározó erkölcsi alapelv a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás. Ismerjék meg a világ globális problémáit (ember és természet témakörében, osztályfőnöki órákon, kirándulásokon, műhelymunkákon). - A kommunikációs kultúra témájában: Nevelőmunkánkkal alkalmassá kell tenni a tanulókat az információk befogadására, értésére, felhasználásra. A kommunikációs kultúra kialakításával el kell érni, hogy képesek legyenek önálló ismeretszerzésre, véleményformálásra (tanórai munka során könyvtárhasználatkor). - Testi- és mentálhigiénés nevelés területén: Az egészséges életvitel kialakításához ismereteket kell nyújtanunk (betegségek, balesetek elkerülése, egészségkárosodást okozó tényezők, táplálkozás, szexuális kultúra, krízishelyzetek kezelése). Az ismeretek tevékeny gyakoroltatásával szokásokat, életvitelt kell kialakítanunk (számolni kell a környezetből kapott negatívumokkal). Az iskolai környezetet olyanná kell tegyük, hogy mint élettér is biztosítsa a tanulók testi, lelki szociális fejlődését (osztályfőnöki órákon, diákköri foglalkozásokon, iskolai ismeretterjesztő rendezvényeken, akciókon, diák ügyeletesi munkavégzése során). - Az értelmi képességek, az egész személyiség terén: El kell érni a tanulók megismerési vágyának, "kíváncsiságának" kialakulását, azt, hogy váljék igényükké az ismeretszerzés, a tanulás. Meg kell őket tanítani egyéni alkatuknak megfelelően a tanulási módszerekre. - Önismeret, életpálya alakítása terén: Rá kell szoktatni a tanulókat, hogy tudatosan fordítsanak időt Önmaguk megismerésére, alakítsanak ki magukról önarcképet. Alkalmassá kell tegyük a tanulókat arra, hogy tudják felmérni,mire képesek adottságaik alapján. Fel kell készíteni őket esetleges pályakorrekciókra, arra, hogy a lehetőségeket és a vágyakat hogyan lehet összehangolni. Meg kell mutatni a tanulóknak, hogy a sokoldalú érdeklődés, tájékozódás, képességeik kipróbálása állandó segítség életükben. 15

16 A tanulók jelenlegi életviteléhez úgy kell tanácsokat adni, hogy egyben már a jövőjüket is tervezzék (osztályfőnöki órákon, egyéni beszélgetések során, pályaorientációs foglalkozásokon). Mindezen feladatokat a tantárgyi oktatás, az osztályfőnöki és szaktanári nevelőmunka valamint a tanórán kívüli tevékenység összehangolásával oldhatjuk meg Célok, feladatok Alapvető célunk az, hogy közoktatási rendszerünkön belül a piaci és partneri igényekhez alkalmazkodva versenyképes intézménnyé váljunk. Ennek szellemében történik iskolánkban a felkészítés - a szakképzésbe való belépésre - a szakmai vizsgára - az érettségi vizsgára (faipari, gépész és építőipari orientációval) - az érettségi utáni szakmai képzésre - a tanulásban akadályozott tanulók szakképesítésének megszerzésére - iskolarendszeren kívüli felnőtt képzés keretében szakmai vizsgára Sikeresség-mutatóink rövid ismertetése: - Az elmúlt időszakban történt előrelépésünk legfőbb jele az intézménytípus megváltozása: szakmunkásképzőből több profilú intézetté váltunk. Tevékenységünk területei: - a tanulásban akadályozott tanulók munkába állását segítő, szakképesítését célzó szakmai képzés, illetve szakmai vizsgára való felkészítés az építőipari, faipari és gépész szakmacsoport szakmáiban - szakképzés - szakközépiskolai oktatás - érettségi utáni szakképzés:- technikus-képzés (bútoripari technikus) - gáz- és tüzeléstechnikai műszerész Terveink között szerepel: - Lehetőséget biztosítunk a nálunk végzett szakmunkástanulóknak az érettségi vizsga letételére. - A képzési programok megvalósítása érdekében együttműködés más középfokú és felsőfokú oktatási intézményekkel. - Az iskolákban oktatott szakmákkal összefüggő külső vállalkozásokban való részvétel. - Az OKJ-s szakmák központi programjainak folyamatos megújítása. - Külső gazdálkodó egységekkel, illetve szponzorokkal szorosabb kapcsolat kiépítése a szakmai képzés színvonalának emelése érdekében. - Az iskola épületének korszerűsítése, felújítása, karbantartása a tanműhely műszaki korszerűsítése gyakorlótermek, illetve mérőlaborok kialakításával. - Továbbra is megőrizni a jó munkahelyi légkört és biztosítani a magas színvonalú munkavégzéshez szükséges feltételeket, hogy az iskola tantestülete a közös nevelési és oktatási célok érdekében egységesen és következetesen lépjen fel. - Olyan iskolai profil kialakítása, amely egyre vonzóbb a diákok számára. - A pedagógiai innováció keretében felkészíteni a tanulókat a moduláris rendszeren alapuló tanulásra és a kompetencia-alapú képzésre. - Iskolánk egész közösségével elfogadtatni az életfogytig tartó tanulás szükségességét. - Nagyobb figyelmet fordítani a nyolcadikosok pályaválasztására. Ennek érdekében szorosabb kapcsolat kialakítása az általános iskolákkal; pl.: pályaválasztási szülői értekezleteken való részvétel. 16

17 Pedagógiai eszközök, eljárások, tanulásszervezési módszerek Céljaink, terveink megvalósításának legfőbb eszköze az innovatív szellemű pedagógiai és gazdasági vezetés. A költségvetés szűkös volta szükségessé, a vezetők és a pedagógus közösség pozitív gondolkodása lehetővé teszi a plusz források széles körű felkutatását. Rendszeresen élünk a pályázati lehetőségekkel. Ezekre alapozva javítottuk a képzés feltételrendszerét a tanulásban akadályozott tanulók körében, számítástechnikai szaktantermeinket, faipari szaktantermünket, újítottuk fel tornatermünket, szereztük be a gyakorlati oktatáshoz szükséges kisgépeket, az oktatási segédeszközöket, és indítottuk el egészségvédő és drogprevenciós programunkat Az oktató-nevelő munka eszközei, eljárásai A hatékony nevelés - oktatás érdekében a tanulásszervezési módszerek széles skáláját alakítottuk ki. Ezek: - tanórai oktatás nevelés, osztályokban, csoportokban, - tanórán kívüli tanulásszervezési módok: - szakkörök, diákkörök, - korrepetálás, - differenciált képességfejlesztés, - egyéni foglalkozások a BTM-es tanulók számára, - habilitációs, rehabilitációs foglalkozások az SNI tanulók számára, - iskolai sportkör. Osztályok és csoportok Az iskola működésében megtartjuk a hagyományos osztályrendszert. A köznevelési törvény előírása óratervben rögzített csoportbontásokat tesz lehetővé. A tantárgyi tantervekben előírt képzési és nevelési célok csoportbontás nélküli megvalósítása elképzelhetetlen. Bizonyos közismereti tantárgyaknál kettős csoportbontást alkalmazunk, amelynek meghatározója az előzetes felmérések következtében kialakult kép: a nyelvtudás foka, helyesírási, fogalmazási készség, matematikai, fizikai és számítástechnikai előismeretek mértéke. A képzés eljárásai, belső szakaszai, az átjárhatóság szakképző évfolyamon: a) a szakmai vizsgákra való felkészítés valósul meg (a tanulásban akadályozott tanulóknál ez folytatódik évfolyamon) b) középiskolai évfolyamon az érettségire, illetve az azt követő továbbtanulásra történő felkészítés folyik érettségire épülő szakképző évfolyamon: a technikus-vizsgára való felkészítés, illetve az érettségihez kötött szakmák esetében a szakmai vizsgára történő felkészítés valósul meg. A továbbtanulás lehetőségei: - Érettségire felkészítő osztályok: ekkor döntenek a tanulók arról, hogy mely tárgyakból milyen szinten szeretnének érettségi vizsgát tenni. Ez határozza meg a következő két év óraszámait, csoportbontásait. - A szakközépiskolai osztályok 11. évfolyamon a szaktanár döntése szerint kisérettségi vizsgát tehetnek az érettségi tantárgyakból. 17

18 - A szakmai vizsgát tett tanuló dönthet arról, hogy másodszakmát választ-e intézetünkben, bekapcsolódik-e az érettségi végkimenetű középiskolai képzésbe, az érettségizett pedig arról, hogy bekapcsolódik-e az OKJ szerinti szakmai képzésbe. Az átjárhatóságot a törvényeknek megfelelően biztosítjuk, s részleteit az SZMSZ-ben szabályoztuk. - A 11. évfolyam végén szakmai vizsgát tesznek (szakképző évfolyamok) - A 12. évfolyam végén a tanulók érettségi vizsgát tesznek (középiskolai évfolyamok) - A 14. évfolyam végén: - a tanulásban akadályozott tanulók szakmai vizsgát tehetnek - a technikus osztályok és az érettségire épülő szakmát tanulók szakmai vizsgát tehetnek. A nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai, módszerei a szakmai autonómia részét képezik. Ezen eljárások a feladatokhoz, valamint a tanulók tudásszintjéhez és képességeihez rendeltek. Tanáraink a pedagógiai eljárások széles skáláját alkalmazzák a legáltalánosabbaktól a legmodernebbekig; mint pl.: a számítógépes nyelvtanítás vagy internetes könyvtárhasználat, számítógép használata a szakmai és közismereti képzésben, digitális tábla A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Helyzete, intézményi specialitások, célok, feladatok Iskolánk fennállása óta a beiskolázási terület érintett korosztályának gyengébb előképzettségű, tanulni nem igazán szerető, tanulási nehézségekkel küzdő, egyre növekvőbb mértékben nem a legideálisabb családi háttérrel rendelkező (csonka család, deviáns szülői környezet, italozó életmód, az utóbbi időkben munkanélküli, elszegényedett család) tanulói alkotják a létszám többségét. A több mint három évtizedes önálló működés során a tantestület vállalta és meg is találta a módszereket ahhoz, hogy ezeket a halmozottan hátrányos, sőt gyakran veszélyeztetett helyzetű tanulókat pályán tartsa, eljuttassa a legalább egy szakmai képesítés megszerzéséhez, és alkalmassá tegye őket a munkába állásra, az önálló életvitelre. Egy bizonyos tanulói lemorzsolódással mindig számolnunk kellett: adódtak pályamódosítók, akadtak jócskán az iskola szervezeti kereteit, a kötöttségeket nem tűrők, távozók. Ennek ellenére évente fő szerzett szakmunkás bizonyítványt, majd a következő években a rokon- illetve leágazó szakmákból is vizsgát tettek. Ezen eredmények eléréséhez folyamatos személyiségfejlesztő tevékenységre volt és van szükség. Legfőbb célunk harmonikus, kiegyensúlyozott, az általános emberi értékeket magáénak valló, önmaga alakítására kész egyéniségek kibontakoztatása. Feladataink e téren jórészt egybeesnek az I. témakörben a nevelési területeknél megfogalmazottakkal A személyiségfejlesztés színterei Tanórák Iskolai sportkör 18

19 Tanórán kívüli csoportos tevékenységi formák: versenyek, vetélkedők, Povolnynapok, kulturális rendezvények, tanulmányi kirándulások Tanórák A személyiségfejlesztés elsődleges, legfőbb területei. A tanórák módot nyújtanak a tanárnak - a tanulók viselkedésével, megnyilvánulásaival kapcsolatos helyzetekben rejlő nevelési alkalmak kiaknázására - a tananyaghoz kapcsolható személyiségfejlesztő teendők megvalósítására. Ez utóbbiak a lehetőségek gazdag tárházát jelentik. Minden tantárgynak megvan a maga speciális nevelő hatása pl. a matematikának a logikus gondolkodás, a biológiának az egészségvédelem, egészséges életmód, a történelemnek a nemzettudat, a múlt szerepe, a döntéshelyzetek terén, de emellett az adott tananyag is számtalan alkalmat jelent a tanulók szemléletének formálására. Miután tanulóink nyitottak az ilyenfajta beszélgetésekre hiszen legfőbb problémájuk, hogy otthon nem nagyon hallgatják meg őket a nevelő, személyiségformáló munka sokszor eredményesebb, mint az oktatás. Ez főként a szakképző osztályos fiúk magatartásán, viselkedésén mérhető le, akik éves korukra rengeteget változnak, s gyakran értetlenül szemlélik pl. a kisebbek meggondolatlan, oktalan rongálásait. Elengedhetetlenül szükséges a tanórai személyiségformáláshoz a szülőkkel való együttműködés. A kapcsolattartás módozatai: - Az általános iskola 8. évében tájékoztatást nyújtunk a tanulóknak és szüleiknek az iskolánkban folyó továbbtanulási módokról (pályaválasztás). - A képzési formáink iránt érdeklődő tanulóknak nyílt napot szervezünk. - Tanulóink szülei részére tanévenként legalább két alkalommal szülői értekezletet tartunk. - Tanári fogadóórát jelölünk meg. - Az osztályfőnök és a szülő folyamatos kapcsolattartásáról gondoskodunk (ellenőrző levelezés, telefon). Gondot jelent az, hogy tanulóink magatartása nem kellően kulturált. Ezen szeretnénk változtatni pedagógiai módszereink gazdag tárházával Iskolai sportkör A mindennapi testnevelés feladatának egyik megvalósítási köre az iskolai sportkörök működtetése. Szakosztályai: - lábtenisz sportcsoport - terem és kispályás labdarúgás. E mellett rendszeres szabadidős sportolási lehetőséget biztosítunk tanulóink számára házi bajnokságok keretében eleget téve ez által a mindennapos testnevelés feladatainak. A modern civilizációnak az emberi környezetre gyakorolt ellentmondásos hatása következtében fokozottan előtérbe kerül az egészséges életmódra nevelés. Ennek része a tanulók fizikumának fejlesztése. 19

20 Mindemellett építünk a diák sportcsoportok személyiségformáló hatásaira is, pl: önbizalomfejlesztés, rendszerességre nevelés, a teherbíró képesség növelése, a testi és lelki egészség összhangja, stb Tanórán kívüli csoportos tevékenységformák: tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, vetélkedők, Povolny-napok, diákkörök, (pl.: szakkörök, művészeti körök), diákönkormányzati tevékenységi formák Olyan személyiségjegyek formálhatók ezen alkalmakkor, amelyek változtatására tanórán és a sportkörökben nincs mód. Hagyományaink közé tartozik a címben említett formák rendszeres szervezése. Néhány példa megvalósulásukra: Versenyek: OSZTV SZKT /házi területi, országos szinten/ tantárgyi tanulmányi (házi és megyei szinten) Szép Magyar Beszéd, stb. Vetélkedők: Debrecen története Povolny-napok: névadásunk óta minden évben megrendezzük. Különféle sport, ügyességi, játékos és szellemi megmérettetések zajlanak ilyenkor. Kulturális rendezvények: - történelmi megemlékezések - az iskolai élet hagyományos ünnepségei Igen nagy a tanulói igény a szakkörök, művészeti körök létesítésére. A DÖK széleskörű tevékenységi formái a személyiségfejlesztés kiemelt színterei. E módozatok sajátosságaiból adódóan maximális erőkifejtést igénylők; ünnepélyesek; kötetlenebbek stb. a tanulók új oldalukról mutatkozhatnak be, a tanár-diák kapcsolat közvetlenebb, nagyobb a lehetőség a személyiségformálásra A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Helyzetelemzés Az általános iskola elvégzése után a középiskolai évek kezdetén az egészséges életmód alapjaival rendelkező tanulóifjúságot kellene kapnunk. Ezzel szemben intézményünkbe történő beiratkozáskor a tapasztalatunk: jelentős létszámú az a tanulócsoport, akinek az egészséges életmód kialakításában a szülői ház nem használta ki a legfogékonyabb éveket. Nem élt a személyes példamutatással, és érzelmi alapon nem tudta elérni a kívánatos, korunknak megfelelő életformát Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai - A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. - Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód folytatását szolgáló tevékenységi formákat, és az egészségbarát viselkedésformákat. - A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel a táplálkozás, az alkohol és kábítószer fogyasztás, a dohányzás, a családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, a szexuális fejlődés területén. 20

21 - Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. - Az iskolában folyó egészségnevelés kiterjed a testi (szomatikus) egészség védelmére, a lelki (pszichés) egészség védelmére, a szociális egészség védelmére, a társas társadalmi kapcsolatok harmóniájának alakítására Tanórán megvalósítandó egészségfejlesztő feladatok Magyar irodalom: - Irodalmi művek segítségével bemutatható: - a lukulluszi lakoma mibenléte - a nyomorból adódó éhezés - a morbus hungaricus és az angolkór kifejezések születése. Történelem: - a járványok kialakulásának nemcsak társadalmi, hanem higéniai okai, táplálkozási hiányosságokból adódó előzményei is voltak - a gabonatermesztés, az egyre fejlődő gazdálkodási módok többlettermelése, népességnövelő szerepe - népek étkezési szokásai adott kultúrák idején (görög, római, természeti népek.) Matematika: - a népesség számszerűsége és az életmód kapcsolata Kémia és biológia tantárgyak: - a táplálékok összetétele: fehérje, szénhidrátok, nyomelemek, vitaminok együttes szerepe az élelmiszerek megválasztásánál - az alkohol élettani szerepe - az anyagcsere betegségek és a táplálkozási szokások - érrendszeri betegségek és a fogyasztott élelmiszerek - mikroorganizmusok hasznos és betegséget előidéző szerepe - tisztaság jelentősége az egészség megőrzésében - az iskolai büfé kínálatának fokozatos átalakítása, egészségesebbé tétele fontos része az egészségnevelési programnak. (Ezen feladatok megvalósítása részletesen helyi tantárgyi tanterveinkben szerepel.) Nkt. 24. (5) bekezdése alapján a középfokú iskolába járó tanulónak rendszeres egészségügyi vizsgálaton kell részt vennie, melynek keretén belül évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell megjelennie. Testnevelés és szabadidős sportok: a mindennapos testnevelés megvalósítása során is megtörténjen meg az egészségnevelés. A mindennapos testedzés programja Mitelmann Bálint 1849-ben kijelentette: Mindennapos testnevelésre lenne szükség. A mindennapos testmozgásra, testedzésre szinte minden eddigi korszaknál nagyobb szüksége van a ma felnövekvő nemzedéknek. A feladat megoldásának fő feltételei adottak: - tárgyi feltételek javítása - személyi feltételek megteremtése. A WHO 1997-ben leszögezte: minden gyermeknek legalább napi 1 óra aktív mozgásra van szüksége. Bizonyított tény, hogy a korai halálozáshoz valamint a munkaképesség 21

22 csökkenéséhez vezető civilizációs népbetegségek megelőzhetőek, és ennek a megelőzésnek egyik fontos feltétele a gyermekkorban elkezdett mindennapos testmozgás. A mindennapos testnevelés feltételei megteremtésének kiinduló alapja a heti 5 kötelező testnevelési óra, mi által lehetőség nyílik a tantervi tanagyag elsajátítására, játékfoglalkozásokra, valamint különböző sportági csapatjátékokra Teljessé teszi a mindennapos testmozgás lehetőségét az iskolai sportkörökben való tevékenykedés, ezek munkájába sportáganként heti két alkalommal lehet bekapcsolódni. Ez egyben lehetőséget teremt a tehetséges és érdeklődő tanulóknak képességeinek kibontakozására és a versenyeztetésre. A feladat szélesebb körű kiterjesztése igen fontos azért, hogy ne csak a versenyzői szint elérése legyen a cél. A testmozgás, a csapatjáték és a közösen végzett mozgástevékenység széles körű lehetőségeket teremt az egészségtudatos gondolkodás mellett a személyiség harmonikus fejlődésére. Ezek az alapvető tulajdonságok, genetikai adottságok és környezeti hatások már gyermekkorban kialakulnak. A középiskola feladata, hogy a tanulók alakuló és formálódó személyiségét, az egészség megőrzésének igényét továbbfejlessze, megerősítse. Az iskolai sportkör foglalkozásai A mindennapos testnevelés egyik megvalósulási lehetősége az iskolai diák sportcsoportok működése. Ezek időkerete heti 2 óra. Ezen sportcsoportokban biztosított a lehetőség a tehetséges fiatalok versenyre való felkészítésére, illetve alkalmat teremtenek az érdeklődő tanulók igényeinek kielégítésre. Az iskolai sportkörökben tevékenykedőknek lehetőség adódik az egészséges önbizalom kialakulására. A rendszeres testmozgás segít napjaink legfontosabb problémájának, a fiatalok elhízásának megakadályozásában. Az egészséges életmód kialakítása segít a felnőtt korban minél eredményesebb és tökéletesebb munka elvégzésében. A mindennapos testedzéssel összességében a következőket biztosítjuk: - a felvett energiák tápanyagok helyes beépülése, - állóképesség javítása, - tömegsport rendezvényekre mozgósítás, - az edzőterem látogatásának lehetősége. Osztályfőnöki óra: Minden tanítási óra és órán kívüli tevékenység lehetőséget ad arra a felismerésre, hogy mely területet kell erősíteni. Az általános témák azonban feltétlen feldolgozást igényelnek az órakeretben: - Az egészség fogalma testi, lelki vonatkozásaiban. - Az egészség megőrzése, táplálkozási szokások. - Káros szenvedélyek sokfélesége. - Mit oldasz meg az alkohollal és droggal? - Problémakezelés drog és alkohol nélkül. - Szexuális felvilágosítás. - Szexuális kapcsolatból adódó betegségek. Énekóra: Az értelmes, érzelmekben gazdag élet megnyilvánulásai. A dal, a zene szerepe a szabadidő értelmes eltöltésében, a közösség formálásában (sport, túra, kirándulás). Mindenkinek feladata, hogy figyelemmel kísérje a tanuló fizikai állapotában bekövetkezett esetleges hirtelen változást. Keresni kell az okát, ha nem tapasztalható az életkorszaknak 22

23 megfelelő testi-lelki fejlődés. A rászorulókat lehetőségünknek megfelelően az iskolaorvoshoz vagy a gyermek külön ideggondozó szakembereihez irányítjuk. Ha a tanárok felkészültsége már nem elegendő, akkor lehetőséget biztosítunk arra, hogy az érintettek a válságos esetekben szakemberek (pszichológusok, családgondozók, gyámügy, stb.) segítségét kérjék. A szokásos ülésrendet félévenként megváltoztatjuk a gerincterhelés egyenletessé tétele érdekében. A sodródó fiataloknak igyekszünk biztosítani a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségét programok, klubok, szakkörök, sportkörök és túrák szervezésével. Megszervezzük tanulóink részvételét a törvény által előírt egészségügyi szűrővizsgálatokon Tanórán kívüli foglalkozásokon megvalósítandó egészségfejlesztő feladatok Droghasználat-megelőzési programok Napjaink társadalmi gondjai: az egészségtelen életmód és a kábítószer élvezet. Társadalmilag elfogadott kábítószerek: az alkohol, a dohányzás. Ezek veszélye, hogy a szervezet a folyamatos fogyasztás esetén hozzászokik, ezért módszertani szempontból érdemes ezekről egyenként megbeszélést, vitát, tanácsadást tartani. Illegális drogok: - serkentőszerek - altatók - nyugtatók - hallucinációt keltő drogok (LSD, marihuána, hasis, kokain, meszkalin) - fájdalomcsillapítók - illékony kábítószerek (ragasztók, festékoldók) Megelőzési alkalmak: Iskolai tanórákon folyó információ: kitüntetett szerepet kapnak azok a tantárgyak, amelyek a kérdéskör biológiai és kémiai oldalának megvilágosítását adják (élővilág, biológia, egészség, egészségvédelem). Legfontosabb a megelőzésre nevelés. Elsősorban azt bemutatni, ami a káros hatás, és amire hat. A keringési rendszer és a légző rendszer tárgyalásánál utalni az illegális kábítószerek bevitelének (szipózásnak) veszélyére, a befecskendezéssel közvetlenül a vérkeringésbe juttatott drogok szétterítésére a szervezetben. Miután a legtöbb drogot szájon át szedik be, az emésztőrendszer tárgyalása jó alkalmat nyújt arra, hogy a drogok felszívódását bemutassuk. A biológiai témájú tantárgyak mellett a kémiai, a földrajz tananyagában is van mód a droghatás, a szer lebontása, a detoxikálás megtárgyalására, illetve a drogtermelés földrajzi kiterjedésére, az áruforgalmának (illegális útjának) bemutatására. A matematika órákon pl: az adott számítások között szerepelhetnek a drog forgalmára, kiadási költségeire, az általuk okozott balesetekre, halálozási számokra vonatkozó példák, feladatok. A testnevelő tanár utalhat a sportteljesítmények és a droghatás kapcsolatára. Osztályfőnöki beszélgetések során beszélgetési témakörök lehetnek: - a hazai droghelyzet, drogfogyasztó fiatalok, veszélyes helyek - a drog, droghasználat, függőség, a behálózás - a forgalomban levő drogok (beszerzés) - a narkós fiatalok jellemzése, drogfogyasztás következményei - csoportos drogfogyasztás (csövesek világa) - a drogosoknak nyújtott segítség (drogosok kezelése) 23