Halászy Károly Általános Iskola. Szervezeti és Működési Szabályzata

Átírás

1 Halászy Károly Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 1

2 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT I. Az intézmény általános jellemzői 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya 1.) A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél és feladat-rendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. Az SZMSZ biztosítja: - a szervezeti felépítettség kialakítását, - a működés közben megvalósítandó rendezettséget, - az alkalmazottak számára követendő magatartási szabályokat. 2.) Az SZMSZ a következő törvények alapján készült: 1992 évi XXXVIII törvény az államháztartás működéséről évi XXXIII. Törvény: A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt) és annak módosításai évi LXXIX. Törvény: A közoktatásról szóló törvény és annak módosításai évi XXII. Törvény: A munka törvénykönyve és annak módosításai évi XXXVII törvény a tankönyvpiac rendjéről. 3/2002. évi OM rendelet: A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről. Az SZMSZ alapjául szolgáló rendeletek a következők: 138/1992. évi (X. 8.) Kormányrendelet: A Kjt. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben. 11/1994. évi (VI. 8.) MKM rendelet: A nevelési - oktatási intézmények működéséről. 3.)A szabályzat hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb szabályzatok betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el, a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. 2

3 2. Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja 1.) Az intézmény jellemző adatai Név: Halászy Károly Általános Iskola Cím (székhely): Ócsa, Bajcsy-Zs. u.52. Az intézmény telephelye:2364 Ócsa, Bajcsy-Zs.29. OM azonosító : Engedélyezett osztályok száma: 35 Maximálisan felvehető tanulói létszám:860 fő Engedélyezett pedagóguslétszám: 62 A közalkalmazottak összes létszáma69 2.) Az intézmény jogállása Az intézmény típusa: költségvetési intézmény Közoktatási intézményünk önálló jogi személy. Alapítója: Ócsa Város Önkormányzata Fenntartója: Ócsa Város Önkormányzata Címe: 2364 Ócsa, Bajcsy-Zs. u. 2. Felügyeleti szerve: Ócsa Város Önkormányzata Címe: 2364 Ócsa, Bajcsy-Zs. u ) A gazdálkodás módja A fenntartó döntése alapján az intézmény önállóan működő. Az intézményi vagyon tulajdonjoga: Ócsa Város Önkormányzatát illeti meg. Az intézményi vagyon haszonélvezeti joga a Halászy Károly Általános Iskolát illeti meg. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a saját bevétel, a fenntartó és az állami normatíva fedezi. A jóváhagyott éves költségvetés irányozza elő az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközöket. 3. Az intézmény feladatai, alapdokumentumai és jogosultságai 1.) Alap- és egyéb feladatok Az intézmény alaptevékenysége: Alapfokú oktatás 1-8 évfolyamon Iskolai intézményi közétkeztetés Munkahelyi vendéglátás Önkormányzati és Kistérségi Társulás Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás Sajátos nevelési igényű tanulók nappali oktatása, nevelése Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás Diáksport Idegen nyelv oktatása 1-3 évfolyamon 2.) Az intézmény alapdokumentumai Az intézmény jogszerű működését a 89/1994. számú alapító okirat, és ezzel való nyilvántartásba vétel biztosítja. Az intézmény tartalmi működését a pedagógiai program határozza meg, amely a Nemzeti Alaptantervhez kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait. Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és határidők kitűzésével, - valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti. 3.) A pedagógiai program végrehajtása a minőségirányítási program megvalósításával biztosított. Ennek keretében az intézmény minőségfejlesztési rendszert valósít meg: 3

4 - az oktatás és a nevelőmunka mérhetően eredményes ellátására, - a pedagógiai hatékonyság vizsgálatára, - folyamatos fejlődés garantálására. 4.) A tantárgyfelosztás tanügy-igazgatási dokumentum, amit az igazgató-helyettesek készítenek el, és az igazgató terjeszti jóváhagyásra a fenntartó felé. A tantárgyfelosztás alapján a pedagógusok konkrét napi munkaidő beosztása órarend szerint történik. Heti órarend írja elő a pedagógusok és a diákok részére, hogy mikor, kinek és milyen tanítási órán kell részt venni. A nevelők ügyeleti beosztását az igazgatóhelyettesek készítik el. 5.) Az intézmény jogosultsága: 1-8 évfolyamon bizonyítványok kiállítása. 4. A szervezeti egységek II. Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése 1.) Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei A szervezeti egységek és vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. Intézményünk szervezeti egységeinek élén az alábbi beosztású felelős vezetők állnak: 1.számú egység: alsó tagozat,napközi vezetője: Puskás Ilona 2.számú egység: felső tagozat, sajátos nevelés területe vezetője: Kellnerné Balogh Edina 2.) A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes legyen. Az eltérő tevékenységet folytató szervezeti egységek munkájukat összehangolják. Az intézmény szervezeti vázrajzát az alábbi ábra tartalmazza. Igazgató I. igazgatóhelyettes II. Igazgatóhelyettes Gazdasági adminisztrátor Alsós munkaközösség vezetők Felsős munkaközösség vezetők Technikai dolgozó 1-4. évfolyamon tanító pedagógusok 5-8. évfolyamon tanító pedagógusok Napközis munkaközösség vezető Könyvtáros pedagógus Napköziben tanító pedagógusok SNI -ben tanító pedagógusok Pedagógiai asszisztensek Fejlesztő pedagógusok Iskolatitkár Gyermekvédelmi felelős 4

5 5.Az intézmény vezetője: Kovácsné Kovácsi Beáta 1.) A vezető személye Az intézmény vezetője csak a közoktatási törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az intézmény típusnak megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, döntése előtt azonban be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolai szülői szervezetnek, a diákönkormányzatnak a véleményét. 2.) Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a közoktatási törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai: - a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése - a nevelőtestület vezetése - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése - a nevelési - oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján - a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, a közoktatási intézmény képviselete - a gyermekekkel való egyenlő bánásmód megkövetelése - a tanulók, gyermekek elsőbbségéért felelős - a méltányos és humánus ügykezelésért és döntésekért felelős - együttműködés biztosítása a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel a szülők és a diákok képviselőjével - együttműködés a diákmozgalommal - nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó szervezése - a gyermek és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermek-baleset megelőzésének irányítása - döntés - az egyetértési kötelezettség megtartásával - az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe - a felnőttoktatás igény szerinti megszervezése - a tankönyvrendelés szabályozása 3.) Az intézményvezető felelőssége Az intézmény vezetője (igazgatója) - a közoktatási törvénynek megfelelően - egy személyben felelős az alábbiakért: - a szakszerű és törvényes működtetésért - az észszerű és takarékos gazdálkodásért - a pedagógiai munkáért - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért - a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért - a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért - a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért 5

6 6. Az intézmény vezetése 1.) A vezető helyettesek (igazgatóhelyettesek) személye Az intézményvezető feladatait a pedagógiai és gazdasági vezető-helyettesek közreműködésével látja el. Vezető-helyettesi megbízást - a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával - az intézményvezető ad határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás visszavonásig érvényes. Közvetlenül irányítja a pedagógiai képesítéssel nem rendelkezők munkáját, és ellenjegyzési jogkörrel rendelkezik. 2.)A vezető-helyettesek jogköre és felelőssége A vezető-helyettesek munkájukat munkaköri leírásuk alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. A vezető-helyettesek feladat- és hatásköre kiterjed teljes feladatkörükre és tevékenységükre. A vezető-helyettesek felelőssége kiterjed a munkaköri leírásukban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak az intézményvezetőnek. A vezető-helyettesek beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. A helyettesek a saját területüknél az információ továbbítására, utasítások adására hirdető napot tartanak, hirdetési füzetet vezetnek. A hirdetési napon igazoltan hiányzott dolgozónak a helyettes köteles átadni a hirdetésen elhangzottakat. A tanári szobákban elhelyezett hirdetőtáblán keresztül is kaphatnak információkat a pedagógusok. 3.)A vezetőség Az intézmény vezetősége az igazgatón és vezető-helyetteseken kívül úgynevezett középvezetőkből áll. A középvezetők az egyes szervezeti egységek munkáját irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik és értékelik. A középvezető ellenőrzéseiről, tapasztalatairól beszámol közvetlen vezetőjének, kiemelkedő jelentőségű ügyben az intézményvezetőnek. A vezetőség félévenként beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelőtestületnek. Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. Az intézményi vezetőség tagjai: az intézményvezető, a vezető-helyettesek, a szakmai munkaközösségek vezetői, az intézmény közalkalmazottainak választott képviselője, a szakszervezet választott képviselője, a diákságot képviselő pedagógus, minőségirányítási csoport választott képviselője. A vezetők és a középvezetők a vezetői értekezleten beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. 4.) A vezetők kapcsolattartási rendje Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket (kéthetente együttesen tekintik át az eltelt időszak eseményeit illetve az előttük álló feladatokat). A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről szükség esetén írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. 6

7 A vezetők helyettesítési rendje Az intézményvezető helyettesítése Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén általános helyettese: Kellnerné Balogh Edina, egyéb esetekben Puskás Ilona helyettesíti. Az igazgató-helyettest távolléte esetén a másik igazgató-helyettes helyettesíti. Huzamosabb távollét (betegség, egyéb) esetén az intézmény vezetője dönt az igazgató-helyettes feladatainak megosztásáról. Az igazgatót és az igazgató-helyetteseket együttes távollétük esetén az igazgató által megbízott pedagógus helyettesíti. 6.)A pedagógiai munka belső ellenőrzése Az éves munkaterv a belső ellenőrzési szabályzattal összhangban határozza meg a pedagógiai munka ellenőrzését. Ellenőrzési terv szerint az intézmény vezetője az intézmény valamennyi dolgozóját, annak munkáját ellenőrzi. Az igazgató-helyettesek az igazgatóval egyeztetett program szerint a tanév során az éves munkatervben rögzítettek alapján órákat, foglalkozásokat látogatnak. A munkaközösség-vezetők a közösségükbe tartozó kollégák óráit látogatják, ellenőrzik felkészültségüket, tanmeneteiket, foglalkozási tervüket. A pedagógiai munka ellenőrzése a nevelőtestület által elfogadott szempontok szerint történik. Az óralátogatásokról a vezetők az IMIP-ben illetve a teljesítményértékelési rendszerben meghatározott feltételek esetén jegyzőkönyvet készítenek. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE (KT 58..) BELSŐ ELLENŐRZÉSI RENDSZER 1. A belső ellenőrzési rendszernek a legfontosabb feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területeken kell és szükséges erősíteni a pedagógusok munkáját, milyen területen kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, illetőleg bővíteni. 2. A pedagógiai munka ellenőrzését a szakmai munkaközösségek javaslatainak figyelembevételével kell kidolgozni. 3. A szakmai munkaközösségek javaslata alapján az igazgató készíti el a pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtermét. 4. Az ellenőrzési terv végrehajtásáért az igazgató, illetőleg helyettesei felelnek. Az egyes szakterületek belső ellenőrzésének végrehajtásába a szakmai munkaközösségek vezetőit be kell vonni. 5. A belső ellenőrzés általában meghatározott munkaterv szerint folyik, de az iskola igazgatójának rendelkezése alapján rendkívüli ellenőrzés is elrendelhető. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti a szakmai munkaközösség, a szülői közösség. 6. A belső ellenőrzés rendjét oly módon kell kialakítani, hogy a tanév (nevelési év) során valamennyi pedagógus munkáját értékeljék. A pedagógus kérésére, 7

8 munkájának segítése érdekében óralátogatás során lehet felmérni a pedagógus nevelő és oktató munkájának hatékonyságát, értékelni pedagógiai módszereit. 7. Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző ismerteti az érintett pedagógussal. Az ellenőrzés eredményeiről értékelő feljegyzést kell készíteni, ha azt az értékelő vagy az értékelt igényli. A feljegyzésre az érintett pedagógus írásban észrevételt tehet. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK Az iskola belső ellenőrzésénél az alábbi követelményeket kell figyelembe venni: Segítse elő az iskola feladatkörében az oktatás minél teljesebb kielégítését. Az ellenőrzések során a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól. Segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legészszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, a társadalmi tulajdon védelmét. Segítse a fegyelmezett munka megvalósítását. Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezzen az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan, vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, tévedésekre, hibákra, hiányosságokra hívja fel a figyelmet. Segítse a vezetői utasítások végrehajtását. Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelem és a gazdálkodás javításához. AZ ELLENŐRZÉST VÉGZŐK: - az intézmény vezetője - az igazgatóhelyettesek - munkaközösség-vezetők - munkaközösségek tagjai egy-egy feladatnál a munkamegosztás alapján - osztályfőnökök, tanítók, szaktanárok saját osztályukon belül - gyermekvédelmi felelős. A különféle felelősöknek a felelősi területükön ellenőrzési joguk van, egyben jelentési és beszámolási kötelezettségük is a tagozatvezető igazgatóhelyettesek és az igazgató felé. AZ ELLENŐRZÉS TERÜLETEI ÉS FORMÁI - pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése - időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések - tanórákon, tanórákon kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói produktumok, mérések - az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek állapota - óraellenőrzés - foglalkozások ellenőrzése - beszámoltatás - eredményvizsgálatok, felmérések - helyszíni ellenőrzések 8

9 IMIP ÉVES TERVEZÉSE, FOLYAMATÉRTÉKELÉSE AZ IMICS CSOPORT MÜKÖDÉSÉNEK RENDJÉT MUNKATERVÉT MINDEN TANÉV ELEJÉN MAGA HATÁROZZA MEG AZ ISKOLAVEZETÉSSEL TÖRTÉNŐ EGYEZTETÉST KÖVETŐEN. A munkacsoportok értékelő tevékenységének nyilvánosságra hozatala félévente tantestületi értekezleten történik. A munkabizottságok vezetőjének szóbeli ismertetése után az anyag a tanári szobában kifüggesztésre kerül. III. Az intézményi közösségek, jogaik és kapcsolattartásuk 7. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje 1.) Közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelezettségeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelőmunkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató nevelőmunkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, melynek tevékenységével az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. 2.)Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelni kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50 % + 1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. 3.)Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, stb. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált 9

10 képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 8. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje 1.) Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott. Az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a felelős igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult - az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására - az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Lehetőség szerint bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeken eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelvórák, technikaórák, számítástechnika stb.). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege vagy a tanrend szervezése indokolja. 2.)Diákkörök Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre, melyeknek meghirdetését, szervezését, működtetését a diákok végzik. Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységeket támogatja. Az a diákkör, amelyik az iskola helyiségeit vagy szabadtéri területét igénybe kívánja venni, működésének engedélyeztetésére kérvényt nyújt be az intézmény igazgatójához. A diákköri kérvénynek tartalmaznia kell: - a diákkör célját, a diákkör tagjainak nevét és osztályát, - az intézményben tartózkodás rendjét (időtartam, helyiségigény), - a diákkör választott felelős vezetőjének nevét és osztályát. Az igazgató a diákkör céljától és tagjainak magatartásától függően engedélyezi az iskola épületének házirend szerinti használatát. 3.) A diákközgyűlés (iskolagyűlés) Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legnagyobb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy a diákönkormányzat döntése alapján a küldöttek vesznek részt. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen az iskola igazgatója és a diák önkormányzati vezetők beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy iskola igazgatója kezdeményezi. 4. A tanulók tájékoztatásának rendje, formái Az iskola tanulóit érintő kérdésekben, az iskolai élet eseményeiről, rendezvényeiről, tanulmányi-, sportversenyekről rendszeres tájékoztatást kapnak a tanulók. Az osztályközösségeket az osztálytanító, osztályfőnök, szaktanár, diákönkormányzat 10

11 vezetője szóban tájékoztatja. Az iskola közösségét érintő programok az iskolai faliújságon is megjelennek. Nevelő irányításával és felügyeletével stúdió működik az iskolában. Közösséget érintő bármilyen közölnivalót, információt - az igazgató vagy helyettesei tájékoztatását követően - a pedagógusok csak szaktárgyukat érintő kérdésekben adhatnak a tanulóknak. 9. A diákönkormányzat és működése 1.) A diákönkormányzat és szervezete A tanulóközösségek és diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50 %-ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat - a tanuló-közösség által elfogadott, és nevelőtestület által is elfogadott szervezeti és működési szabályzat szerint tevékenykedik. 2.) A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: - az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor, - a házirend elfogadásakor és módosításakor, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: - saját működésére, - a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására, - tanítás nélküli munkanap programjának megválasztására, - tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, - vezetőinek, munkatársainak megbízására. 3.) A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az intézményi költségvetés biztosítja a diákönkormányzat működéséhez azokat a költségeket, amelyeket a diákönkormányzat minden tanév október 31-ig saját költségvetéseként megfelelő indoklással előterjeszt. 4.) A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki - a diákönkormányzat megbízása alapján - eljárhat az IDB képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. Az Iskolai Diákbizottság megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az Osztály Diákbizottságának képviselője is eljárhat az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét, az intézmény dolgozóit. 11

12 10. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje 1.) A szülői szervezetek és a szülői testület A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Az intézményben működik a Szülők Testületének Tanácsa, amely képviseleti úton választott szervezet. A Szülők Testületének Tanácsa a tanulók szüleinek több mint 50 %-a választotta meg, ezért ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. A szülői szervezetet a vonatkozó jogszabályok alapján megilletik a következő jogok: a) véleményezési jog: - munkaterv véleményezése a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. (1) bekezdése alapján, - ha az intézményben nem működik iskolaszék, akkor minden olyan kérdésben, melyben jogszabály rendelkezése alapján az iskolaszék egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni a 11/1994. (VI. 8.) MKM. rendelet 30/A. alapján, - a tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, az iskolaszék az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményének meghallgatásával közoktatásról szóló törvény 118. (5) bekezdése, - a tankönyvmegrendelésről A tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 7 -a alapján, - a fenntartó intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatváltozásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatos a végleges döntés meghozása előtti döntések véleményezése A közoktatásról szóló törvény 102 (3) bekezdése alapján, - az intézményben szervezett hit- és vallásoktatás idejének és helyének véleményezése. b) egyetértési jog: - ha nem működik iskolaszék, akkor egyetértési jog illeti meg a szülői szervezetet a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatás adásra vonatkozó szabályozása terén a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. (5) bekezdése alapján, - az első tanítási óra 8 óránál legfeljebb negyvenöt perccel korábban megkezdése tárgyában a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 9. (1) bekezdése alapján. - ha nem működik iskolaszék, akkor egyetértési jog illeti meg a szülői szervezetet a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvek megrendelésével kapcsolatban A tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8 (3) bekezdése alapján, - tankönyvkölcsönzés esetén az elveszett tankönyv, illetve a megrongált tankönyv utáni kártérítési fizetések e szabályzatban történő meghatározásával kapcsolatban - a tankönyv-támogatási szerződés megkötésével kapcsolatban. 2.) A szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök tart kapcsolatot. Az osztályok szülői szervezetei intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a választott szervezet vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A Szülők Testülete Tanácsának Elnöke a munkatervükben rögzített 12

13 időpontban hívja össze a tagokat. A szülők testületének elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel. Az intézmény vezetője az SZKT értekezleteken számol be az osztályok képviselőinek. 3.) A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény - a közoktatási törvénynek megfelelően - a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos vagy egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórán történik. A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként 2, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök (csoportvezető) vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) oktató - nevelő pedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök, a szülői szervezet képviselője a gyermekközösség problémáinak megoldására. A szülői fogadóórák rendje: Az intézmény pedagógusai szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként 2, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői fogadóórát tart. Ezen kívül a pedagógusok előre meghatározott időpontban rendelkezésre állnak havonta egy-egy órában, az esetleges problémák megbeszélése céljából. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. Az iskola, a szülő a gyermekkel kapcsolatban lévő személy, vagy a gyermekvédelmi felelős kezdeményezhet esetmegbeszéléseket a tanulóval kapcsolatban. 4.) A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről, a tanuló hiányzásáról. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt. Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben a hiányzó jegyeket. Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról. 1-4 évfolyamon a szülőket negyedévente írásos értékelő lapon keresztül értesítjük a tanuló előmeneteléről. Az értékelés időpontja november utolsó péntekje illetve április második hétvégéje. Félévi illetve év végi tájékoztatás a tanév rendjéhez kötődik 13

14 1. Az iskolaszék és az intézmény kapcsolattartásának rendje (Megalakulás esetén) 1.) Az iskolaszék jogai Az intézményben a nevelő és oktató munka segítésére az intézmény működésében érdekelt szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék működik, melybe a szülők, a nevelőtestület és a diákönkormányzat azonos számú képviselőit küldheti. Az iskolaszék maga állapítja meg működésének rendjét, munkaprogramját és megválasztja tisztségviselőit. Az iskolaszéket az elnök képviseli. Az iskolaszék véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik az intézmény egész működésével kapcsolatban, különösen a pedagógiai program elfogadása, a vezető személye és az intézmény irányítása vonatkozásában. Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol: -a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor, -a Házirend elfogadásakor, -a vállalkozás alapján folyó oktatás feltételeinek meghatározásakor. 2.) A kapcsolattartás rendje Az intézményvezető és az iskolaszék elnöke az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként az intézményi munkaterv és az iskolaszék munka-programjának egyeztetésével állapítják meg. A kapcsolattartás a feladatellátás függvényében folyamatos. Az intézmény az iskolaszék működését támogatja a feladatok ellátásához szükséges helyiségek és berendezések - előzetes egyeztetés után való - rendelkezésre bocsátásával. 3.) Az iskolaszék szülői fogadóórái Az iskolaszék szülői tagjai az intézmény munkatervi fogadóóráival egyidejűleg iskolaszéki fogadóórát tartanak a szülők részére. Ilyen módon a szülők közvetlen kapcsolatban lehetnek az iskolaszékkel. Az iskolaszék írásban tájékoztatja az intézmény vezetőjét a szülői fogadóórák tapasztalatairól, a szülők által jelzett problémákról. 12. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere 1.) A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermek-védelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. A vezetők, valamint az oktató- nevelőmunka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, - meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módja: - közös értekezletek tartása, - szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, - módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, - közös ünnepélyek rendezése, - intézményi rendezvények látogatása, - hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. 2.) Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti az intézményt a közös fenntartásban működő intézményekhez és szervezetekhez. Az intézmény a következő szervezetekkel áll kapcsolatban: 14

15 - a fenntartóval, - a fenntartó által finanszírozott közoktatási intézményekkel, - a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel (iskola-egészségügyi) - a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, - szabadidő központtal, - tájházzal, - madárvártával, - Falu Tamás Városi Könyvtárral, - nevelési tanácsadó szolgálattal, - gyermekjóléti szolgálat és családsegítő központtal, - a történelmi egyházak szervezeteivel, - az intézményt támogató alapítványokkal: UTÓDOKÉRT MAGYAR SÁNDOR Alapítvány, Ócsa Halászy Károly Iskoláért Alapítvány IV. A nevelőtestület és szakmai munkaközösségek 13. A nevelőtestület és működési rendje 1.) A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, a gazdasági vezető, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. 2.) A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, - ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. A nevelőknek további feladata, a tanulók személyiségének képességeinek fejlesztése, munkájuk értékelése és minősítése, a szülők, a tanulók emberi méltóságának tiszteletben tartása és jogaik érvényre juttatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. A nevelőtestület döntési jogköre: - pedagógiai program elfogadása, - az SZMSZ elfogadása, - a házirend elfogadása, - a tanév munkatervének jóváhagyása, - környezeti, egészségnevelési program elfogadása, - a minőségfejlesztési program elfogadása, - átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, - az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a diákönkormányzat működésének jóváhagyása, - saját feladatainak és jogainak részleges átruházása. 3.) A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet tart az év során. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók - szülői 15

16 szervezet, diákönkormányzat, stb.- képviselőjét meg kell hívni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. A tanév értekezletei: - tanévnyitó értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - őszi nevelési értekezlet, - tavaszi nevelési értekezlet, - tanévzáró értekezlet. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. 4.)A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét az iskolatitkár vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül 1 hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 14. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 1.) A munkaközösségek célja Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A szakmai munkaközösség tagjai közül a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösségvezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. 2.) A szakmai munkaközösségek feladatai A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében: - fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát, - javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, - szervezi a pedagógusok továbbképzését, - támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, - összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, - felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, - összeállítja a vizsgák (osztályozó, javító, helyi stb.) feladatait és tételsorait, - kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és tanulmányi versenyeket, - végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, - kiválasztja az iskolában használható tankönyveket (tantárgyak, osztályok, csoportok és tanévek szerint). 3.) A munkaközösség-vezetők jogai és feladatai A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. A munkaközösség-vezetők további feladatai és jogai: - irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezletet hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez, 16

17 - elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak a helyi tantervhez igazodó tanmeneteit, - ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladását és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, - összeállítja a pedagógiai program és a munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, - javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti béremelésre stb. 15. A nevelőtestület feladatainak átruházása 1.) Az egyes feladat- és jogkörök átadása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában. 2.) A nevelőtestület által létrehozható bizottságok A fegyelmi bizottság feladata: - a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata, - az érintett meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. Tagjai: - az intézmény vezetője vagy egyik helyettese, - az érintett tanuló osztályfőnöke, - egy, a fegyelmi ügyben független pedagógus, - egy, a tanuló által felkért pedagógus, - a diákönkormányzat képviselője. A nevelési bizottság feladata: - a pedagógiai programban meghatározott nevelési célok és feladatok megvalósításának vizsgálata, - a tanulók neveltségi szintjének vizsgálata és értékelése, - konkrét javaslattétel a nevelés eredményessége érdekében. Tagjai: - az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, - négy különböző évfolyamú közösség osztályfőnöke. 3.) A nevelőtestület feladat és jogkörének átadásával állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre tagjaiból. A bizottságok fontos vizsgálatokat, alapos szakmai értékelést végeznek a pedagógiai program megvalósítása területén. Elősegítik a minőségfejlesztés eredményességét. A létrehozott bizottságok beszámolási kötelezettséggel tartoznak félévenként a nevelőtestületnek. V.Az intézmény működési rendje 16. A tanév helyi rendje 1.) A tanév rendjének meghatározása A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett 17

18 közösségek véleményének figyelembe vételével. 2.) A tanév rendje és annak közzététele A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: - a nevelőtestületi értekezletek időpontját, - az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, - a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, - a vizsgák (osztályozó, javító, helyi, alap) rendjét, - a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját - a miniszteri rendelet keretein belül, - a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. 3.) Az intézmény nyitva tartása Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: - 7 órától 20 óráig tart nyitva. Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon: - 7 óra 20 perctől 16 óráig tart,16 órától 16 óra 30 percig felügyeletet biztosítunk a napközibe járó tanulók részére. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt - eseti kérelmek alapján. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani! Az intézmény nyitvatartási idejében nevelői, tanulói felügyeletet biztosít. Az iskolai könyvtár nyitva tartása: A könyvtár a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: Az éves munkatervben meghatározottak szerint tart nyitva A könyvtár működésének rendjét önálló szabályzat határozza meg, mely jelen szabályzat melléklete. 4.) Rendkívüli esemény a) A tanítási napok száma meghosszabbítható, ha az indokolatlan bombariadó a tanítási órák rendjét zavarja. - Rendkívüli tanítási nap elrendeléséről az iskolavezetés rendelkezik. - Rendkívüli tanítási napot a szakszervezet véleményének kikérése mellett szorgalmi időszakon kívüli időszakra lehet elrendelni, illetve szombati napra. b) Bombariadót az intézményben a felelős vezető rendelhet el a rendőrség egyidejű értesítésével! A bombariadó elrendelését követően a nevelők utasításának megfelelően mindenki elhagyja az épületet, minden személyes felszerelést hátrahagyva, kivéve osztálynapló. 17. A tanítási napok rendje 1.)A tanítási órák rendje Az oktatás és nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján kijelölt tantermekben történik a pedagógusok vezetésével. A napi tanítási idő (a kötelező órarend szerinti tanítási órák időtartama) 7 óra 45 perctől 13 óra 20 percig tart. A kötelező és a választott tanórákat 14 óráig be kell fejezni. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A 18

19 tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 7 óra 45 perckor kezdődik. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak: munkaközösség-vezetők saját munkaközösségük tagjait, míg hospitálás esetében a hospitált hozzájárulása szükséges. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezető- helyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulóra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. 2.) Az óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek időtartama a házirendben feltüntetett rend szerint történik. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 5 perc. Minden szünet ideje alatt a tanulók egészsége érdekében a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók - egészségük érdekében - lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! Az időjárás figyelembevételével a mindenkori ügyeletes nevelő dönt az iskola udvarán való tartózkodásról. 3.) Az intézményi felügyelet szabályai Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok látják el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgató-helyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Tanuló ügyeleti rendszer segíti az ügyeletes pedagógusok munkáját. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti időszakokra. A tanítás nélküli munkanapokon akkor tartunk gyermekfelügyeletet, ha azt az intézmény tanulói közül legalább 13 tanuló számára igénylik a szülők. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza. 18. Az intézmény munkarendje 1.) A vezetők intézményben való tartózkodása Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője vagy a vezető helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása estén az SZMSZben rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. Vezetői benntartózkodás rendje: A tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon 7 óra 20 perctől 16 óráig kell bent tartózkodniuk az éves munkatervben meghatározott rend szerint. 2.)A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munka-rendjét a hatályos jogszabályok betartásával - az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait a vezető készíti el. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény által megbízott személy látja el. A vezető-helyettesek tesznek javaslatot - a törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével - a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 19

20 3.)A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezető-helyettesek állapítják meg. A tanórák (foglalkozások) elcserélését a vezető-helyettes engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdése előtt15 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén - lehetőség szerint - szakszerűen kell helyettesíteni. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobáiban kell tartani. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt negyed órával jelezni kell az intézmény vezetőhelyettesének. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli- tanítási (foglalkozási) órák megtartása, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja,- a vezető-helyettesek és a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét. 4.) A nem pedagógus munkakörben dolgozók munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét a gazdasági vezető állapítja meg, az intézményvezető jóváhagyásával. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell a gazdaságvezető-helyettest. 5.)A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a házirend határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület - az intézmény-vezető (igazgató) előterjesztése után - az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. VI.A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 19. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások 1.)A tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, továbbá szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 10-ig hirdeti meg és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 20-ig választhatnak. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén, a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató-helyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terem-beosztással együtt. 20