SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Készítette: Kollár Balázsné Hatályba lépés időpontja: 2013.szept.01. 1

2 Tartalomjegyzék Hatályba lépés időpontja: 2013.szept I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI... 3 II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE... 7 III. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK IV. GYERMEKVÉDELEM V. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI KÖZÖSSÉGEK VI. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE VII. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK RENDJE VIII. A TANULÓI JOGVISZONY IX. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE X. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE XI. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK XII. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍT ETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE XIII. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE XIV. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje XV. Melléklet XVI. Záró rendelkezések

3 I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 368/2011.(XII.31) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 3

4 A szabályzat hatálya A szervezeti és működési szabályzat és mellékletét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. Az intézmény legfontosabb adatai Az intézmény neve: Általános Iskola és Óvoda székhelye: 9625 Bő,Köztársaság tér32 telefon: 94/ fax: 94/ altalanosiskola@pr.hu OM-azonosító: működési területe: Bő község Az intézmény fenntartója: KLIK címe: 1055 Budapest Szalay u Az intézmény vezetője: Az igazgató, akit a fenntartó nevez ki Az intézmény feladatai, alapdokumentumai és jogosultságai 1. Az intézmény tevékenysége, feladatmutatók TEÁOR száma: alapfokú oktatás 4

5 Szakfeladat Feladatmutató megnevezése száma általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1.-4. évfolyam) sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulólétszám tanulók nappali rendszerű oktatása (1.-4. évfolyam) általános iskolai tanulók nappali rendszerű tanulólétszám nevelése, oktatása (5.-8. évfolyam) sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulólétszám tanulók nappali rendszerű oktatása (5.-8. évfolyam) általános iskolai napközi otthoni nevelés tanulólétszám sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése egyéb, oktatást kiegészítő tevékenység könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Az iskola alapfeladatát a törvény által meghatározott óraszámok alapján látja el. 5

6 2. Az intézmény alapdokumentumai Az intézmény tartalmi működését pedagógiai program határozza meg. A pedagógiai program tartalmazza: a nevelés és az oktatás célját és feladatait, a helyi tantervet és óratervet, az egyes évfolyamok követelményeit és értékelését, a minősítés szempontjait és módját, a tanulási tevékenység formáit, a közösségi élet hagyományrendszereit Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti. 3. Az intézmény jogosultsága: Általános iskolai bizonyítványok kiállítása 6

7 II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE A szervezeti egységek 1. Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. Az intézmény szervezeti felépítése: Az intézmény vezetője 1./A vezető személy Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét egy igazgatóhelyettes segítségével látja el. Rendszeres napi kapcsolatot tartanak, kölcsönösen tájékoztatják egymást az ügyeleti idő alatt történt, intézkedést igénylő ügyekről. 7

8 Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Nkt. állapítja meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt (át nem ruházott) feladatokat. Kizárólagos hatáskörébe tartozik: a pedagógusok feletti teljes munkáltatói, ill. a gazdálkodási jogkör gyakorlása, utalványozási jogkör. Az igazgató a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az iskola szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az igazgató felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért Az intézmény vezetője csak a köznevelési törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az intézmény-típusnak megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, döntése előtt azonban be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolai szülői szervezetnek, a diákönkormányzatnak, a helyi kisebbségi önkormányzatnak a véleményét. 2. Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a köznevelési törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai: 8

9 a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a munkáltatói, valamint a kötelezettség-vállalási jogkör gyakorlása, a közoktatási intézmény képviselete, együttműködés biztosítása a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőjével, és a diákmozgalommal való együttműködés, a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása, a döntés - az egyetértési kötelezettség megtartásával - az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. 3. Az intézményvezető felelőssége: Az intézmény vezetője (igazgatója) - a köznevelési törvénynek megfelelően - egy személyben felelős az alábbiakért: a szakszerű és törvényes működésért, az észszerű és takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért. 9

10 4. Kiadmányozási szabályzat A. Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattározásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. B. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek. C. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, cím) az irat iktatószáma az ügyintéző neve az ügyintézés helye és ideje D. A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: az irat tárgya az esetleges hivatkozási szám a mellékletek száma E. A kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. F. A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványozó nevét s.k." toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon A kiadvány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével hitelesíti. 10

11 5. A képviselet szabályai: A. A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. B. Az intézmény képviseletéről a fenntartó indokolt esetben meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet. C. Az intézményvezető a képviseleti jogát aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét. D. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. E. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: a) jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében, tanulói jogviszonnyal az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, munkáltatói jogkörrel összefüggésben; b) 5.2 az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján c) hivatalos ügyekben, települési önkormányzatokkal való ügyintézés során, állami szervek, hatóságok és bíróság előtt, az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt; 11

12 d) intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során a nevelési -oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, az óvodaszékkel, iskolaszékkel, más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel, az intézmény belső és külső partnereivel, megyei, helyi gazdasági kamarával, az intézmény székhelye szerinti egyházakkal, munkavállalói érdekképviseleti szervekkel. e) 5.3 sajtónyilatkozat megtétele az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére kifejezett rendelkezéssel arról, hogy mit és hogyan hozhatnak a nyilatkozatból nyilvánosságra; f) 5.4 az intézményben tudományos kutatás vagy szépirodalmi művek elkészítésének céljából történő információgyűjtés engedélyezéséről szóló nyilatkozat megtétele. F. 6. Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat tételről, annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik. G. 7. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni. 12

13 Az intézmény vezetősége 1. Az igazgatóhelyettes személye Az igazgató feladatait a igazgatóhelyettes közreműködésével látja el. A helyettesi megbízást - a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával - az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás visszavonásig érvényes. A pedagógiai igazgató helyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy lehet. A pedagógiai igazgató helyettes irányítja közvetlenül a pedagógusok munkáját. 2. Az igazgatóhelyettes jogköre és felelőssége Vezetői megbízásáról az igazgató dönt. Felette a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. Irányítja, szervezi az iskola szakmai munkáját, szakmai ügyekben képviseli az intézményt. Dönt az iskola működésével kapcsolatban minden olyan kérdésben, amely előzetesen nem tartozik más közösségek hatáskörébe. /a vezetővel történő egyeztetés mellett / A jogszabályban meghatározottak szerint végzi a tanügyigazgatási feladatokat. A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése során egyeztet az igazgatóval. Szervezi az együttműködést a külső szervezetekkel. Felügyeli a gyermekvédelmi tevékenységet. Végzi az előírt ellenőrzéseket, a munka és tűzvédelmi szabályzatban előírtakat, ellátja illetve irányítja a pedagógiai szakmai munka ellenőrzését. Az igazgatóhelyettes munkáját munkaköri leírása alapján, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzi. Feladat- és hatásköre kiterjed egész munkakörére. Az igazgatóhelyettes felelőssége kiterjed a munkaköri leírásában található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartozik az igazgatónak. Beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai 13

14 munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. 3. A vezetők helyettesítési rendje Az intézményvezető helyettesítése: Az igazgatót távollétében az általános helyettesítési jogkörben az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató a helyettes tartós távolléte esetén a munkajogi szabályoknak megfelelően intézkedik a helyettesítés rendjéről. Rendkívüli esetben a helyettesítéssel megbízott személyek akadályoztatása esetén az intézmény dolgozóiból kell az arra illetékes, alkalmas személyt megbízni. Az igazgatóhelyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesre, a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettes felhatalmazását. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes folyamatos távollét. Az igazgató és az igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése az igazgató által megbízott, legalább 5éves vezetői gyakorlattal rendelkező pedagógus látja el. Feladata, jogköre az azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 14

15 III. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, az alapítvány elnökének és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége. 1. Közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját. 2. Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. 15

16 A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egyszemélyben - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50 % + l fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. 3. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, intézményi gyűlések, stb. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 16

17 A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje 1. Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a felelős igazgatóhelyettes javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult - az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására - az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Bontott tanulócsoportban vehetnek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, amelyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelvi-, informatika órák,). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolhatja. (A fenntartó engedélyével) 2. A diákközgyűlés (iskolagyűlés) Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy - a diákönkormányzat döntése alapján - a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen az iskola igazgatója és a diák-önkormányzati vezetők beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ 17

18 kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. 3. A tanulók tájékoztatásának rendje, formái A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan tájékoztatni kell szóban és írásban. A tanulók kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel, a szülői szervezettel. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága Az iskola azon dokumentumai, illetve azon részei, amelyek a tanulókra vonatkoznak: a Pedagógiai Program a Szervezeti és Működési Szabályzat a Házirend az éves munkaterv az első tanítási napon, illetve osztályfőnöki órákon kerülnek ismertetésre. A Házirendet az iskolába belépő új tanulók megkapják. A fent felsorolt dokumentumok nyilvánosak, minden tanuló számára hozzáférhetőek. Ezek egy-egy példánya megtalálható: az iskola igazgatójánál az iskola honlapján az iskola irattárában az iskola könyvtárában. 18

19 A diákönkormányzat és működése 1. A diákönkormányzat szervezete A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50 %-ának képviselete biztosítva van. 2. A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: az intézmény szervezeti és működési szabályzatának tanulókkal kapcsolatos rendelkezéseinek elfogadásakor és módosításakor, a házirend elfogadásakor és módosításakor, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: saját működésére és hatásköre gyakorlására, a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználására, egy tanítás nélküli munkanap programjára, tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, vezetőinek, munkatársainak megbízására. 3. A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. 19

20 4. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje 1. A szülői szervezetek és a Szülői Testület A szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Az intézményben működik a Szülői Munkaközösség, amely képviseleti úton választott szülői szervezet. A Szülői Munkaközösség a tanulók szüleinek több mint 50 %-a választotta meg, ezért ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. 2. A szülői szervezet jogai Az iskolai szülői szervezetet az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit kialakítja saját működési rendjét az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogai érvényesítésében véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, tankönyvrendelését, valamint az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 20

21 3. A szülők belépésének és benntartózkodásának rendje Az iskolában szervezett pedagógiai munka folyik, amely meghatározott munkarendhez, időbeosztáshoz kötődik. Legfontosabb cél e szabályozáson belül, hogy biztosítani kell az intézmény zavartalan működését, a nevelő-oktató munka nyugodt feltételeihez szükséges körülményeket a tanulók védelmét az intézményi vagyon megóvását. 1. A szülő a tanítás ideje alatt az intézmény épületében indokolatlanul nem tartózkodhat. 2. A szülő a gyermekkel kapcsolatos hivatalos ügyeket az alább felsorolt időpontokban intézhetik: adminisztráció: iskolatitkári iroda: hétfőtől péntekig: 8-15 óráig iskolavezetés: 8-15 óráig. 3. A gyermek fejlődéséről, tanulmányi előmeneteléről, magaviseletéről a rendszeresen megtartott fogadóórákon és szülői értekezleteken tájékozódhat. Fogadóórák ideje: munkatervben meghatározottak szerint Szülői értekezletek ideje: munkatervben meghatározottak szerint (Szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet is tartható.) 4. Más esetben csak a nevelővel előzetesen egyeztetett időben (tanítási órán kívül) kérhet és kaphat tájékoztatást gyermeke felől. 5. Az osztály vagy iskolai rendezvényeket előkészítő, segítő vagy azokon közreműködő, résztvevő szülők az iskola épületében tartózkodhatnak. 21

22 4. A szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A Szülői Munkaközösség az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A Szülői Munkaközösség elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel és tanévenként egyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. 5. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága A tájékoztatás, megismerés rendje A tanulók szülei az iskolai dokumentumokat: a Pedagógiai Programot a Szervezeti és Működési Szabályzatot a Házirendet az éves munkatervet szülői értekezleteken, fogadóórákon ismerhetik meg. Az iskola fentebb felsorolt dokumentumai nyilvánosak, minden érdeklődő szülő számára megtekinthetőek. A dokumentumok hozzáférhetősége a Pedagógiai Program a Szervezeti és Működési Szabályzat a Házirend az éves munkaterv egy-egy példánya megtalálható: az iskola igazgatójánál az iskola honlapján 22

23 az iskola irattárában az iskola nevelőtestületi szobájában. 6. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény - a közoktatási törvénynek megfelelően - a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik A szülői értekezletek rendje Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként , a munkatervben rögzített időpontú rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Az intézmény Pedagógiai Programját az osztályfőnök ismerteti szülői értekezleten Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülői fogadóórák rendje Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. A fogadóórák rendjét az évenkénti munkaterv rögzíti. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. 7. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Közoktatási intézményünk a tanulóról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is 23

24 feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel ellátni. A szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján kell bevezetni a tájékoztató füzetbe. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól beszedni a tanítás időtartama alatt nem szabad. Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát és pótolja a tájékoztató füzetben hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt a magatartás naplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni. Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról a negyedévi és a háromnegyedévi szöveges értékelés során. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere 1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi- és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival - meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai: közös értekezletek tartása szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása közös ünnepélyek rendezése intézményi rendezvények látogatása hivatalos ügyintézés levélben, telefonon vagy -en. 24

25 2. Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: a fenntartóval, a fenntartó által finanszírozott többi intézménnyel, a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel iskolaorvos fogorvos védőnő a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, nevelési tanácsadó szolgálattal, a családsegítő központtal, a történelmi egyházak szervezeteivel: (a katolikus, evangélikus, református egyház(ak) hitoktatást tart(anak) az épületben. a helyi óvodával A kapcsolattartás formái intézményi rendezvények látogatása hivatalos ügyintézés levélben, telefonon vagy -en. 25

26 IV. GYERMEKVÉDELEM Veszélyeztettség, prevenció: A veszélyeztetettség elleni tevékenység nem egyoldalú törekvés, hanem együttes összehangolt tevékenység. Együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálattal, - Gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel, karitatív szervezetekkel, és a hatósággal. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős munkájának elvégzéséhez szükséges feltételekről, az igazgató gondoskodik. Az eredményes tevékenység megkívánja, az együttműködést, ezért az intézmény értesíti a gyermekeket, tanulókat és szüleiket, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, továbbá, hogy hol és milyen időpontban kereshető fel. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata: Segíti a pedagógusok munkáját a gyermek és ifjúságvédelmi feladatuk során. Felkeresi az osztályokat és csoportokat, tájékoztatja a gyermeket, illetve szüleit és a tanulót arról, hogy milyen problémával keresheti fel őt, illetve az intézményen kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. A pedagógusokkal szülőkkel való kapcsolattartás alapján a tanulókkal való beszélgetés során értesítést szerez a jelzések szerint a veszélyeztetett tanulóknál családlátogatást tesz, hogy megismerje a családi hátteret, környezetet, és a veszélyeztető okokat feltárja. Gyermekbántalmazás, vagy egyéb veszélyeztető tény esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot. A Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz az eseti megbeszéléseken. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, az illetékes polgármesteri hivatalnál, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtásra. Az intézményben jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények Így a Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Drogambulancia, Ifjúsági lelkisegély, és a gyeremek átmeneti otthon- címét és telefonszámát-. 26

27 A szenvedélybetegség megelőzése kiemelt feladat, ezért nagy hangsúlyt kell helyezni a megelőzésre. A tanulók részére az intézményen kívül szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása és fogyasztása. Az intézmény házirendjében meg kell határozni azokat a védő óvó előírásokat, amelyeket a gyermeknek, tanulóknak az intézményben való tartózkodás idején be kell tartaniuk. Az intézmény gyermekvédelmi feladata: Az intézményi gyermekvédelem az első és legfontosabb jelzőrendszer, hiszen a gyermek minden problémája itt érezhető először. Az intézmény feladata: felismerje a problémát, keresse az okokat, nyújtson segítséget, jelezzen az illetékes szakembernek. Az intézményben olyan légkört, olyan igazgatási, pedagógiai tevékenységet kell kialakítani, amely eleve kizárja, annak lehetőségét, hogy bármelyik gyerek bármely oknál fogva hátrányos kitaszított helyzetbe kerüljön. A pedagógiai tevékenységgel szemben támasztott követelmény, hogy minden gyerek részére biztosítsa a fejlődéshez szükséges feltételeket, -lehetőségeket a tanuló képességeinek tehetségének kibontakoztatásához -segítséget, hogy leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más okból fennállnak. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69. (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek -és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez 27

28 kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. 28

29 V. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI KÖZÖSSÉGEK A nevelőtestület és működési rendje Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója.. 1. A nevelőtestület feladata és jogai A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogköre: a pedagógiai program elfogadása, az SZMSZ és a házirend elfogadása, a tanév munkatervének jóváhagyása, átfogó értékelése és beszámolók elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a diákönkormányzat működésének jóváhagyása, saját feladatainak és jogainak részleges átruházása. 29

30 2. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében értekezleteket tart a tanév során. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók - diákönkormányzat, stb. - képviselőjét meg kell hívni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. A tanév értekezletei az alábbiak: tanévnyitó értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, őszi nevelési értekezlet, tavaszi nevelési értekezlet, félévzáró értekezlet, tanévzáró értekezlet. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. 3. A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 30

31 VI. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE A tanév helyi rendje Általános szabályok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: a) az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, b) a szünetek időtartamát, c) a megemlékezések, a nemzeti, iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, d) az évi rendes diákközgyűlés idejét, e) a nevelőtestületi értekezletek időpontját, f) a tanulók fizikai állapotát felmérő évi két vizsgálat időpontját. Az iskolai tanítás nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik meg a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A fentieket, a házirendet, a nyilvántartás és a felügyelet időpontjait az intézményben ki kell függeszteni. A szorgalmi idő a tanévnyitó ünnepéllyel kezdődik és az igazgató által kijelölt napon tanévzáró ünnepéllyel végződik. A tanév eredményes lezárásához a tantárgyak tantervi óraszámának 90%-os teljesítése szükséges. A tanítási napokat és az óraszámokat a naplóban sorszámozni kell. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 1. Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától délután 18 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban is nyitva tartható. 2. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7 óra és délután 17 óra között az iskola igazgatójának vagy az általa megbízott 31

32 személynek az iskolában kell tartózkodnia. 3. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell írásban meghatározni. 4. Amennyiben rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt az igazgató vagy az általa megbízott személy sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. 5. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 7.45 és 14 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza perc. 6. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16,30 óráig tart. 7. Az iskolában reggel 7 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. 8. Az iskolában egyidejűleg 2 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. 9. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató), illetve a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az általa megbízott személy adhat engedélyt. 10. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat 13,00 órától 16,30 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. (Ebben az esetben a reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig, illetve a délutáni nyitva tartás utáni időben az esetleges foglalkozást tartó pedagógus a felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.) 11. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 óra és 16 óra között. 32

33 12. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, a nevelők, illetve a fenntartó tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni. 13. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 14. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. 15. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését az iskolatitkár ellenőrzi. 16. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 17. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. A tanítási napok rendje 1. A tanítási órák rendje 33

34 Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően a tantárgyfelosztással összhangban lévő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A napi tanítási idő (a kötelező órarend szerinti tanítási órák időtartama) órától óráig tart. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra reggel 7.45 órakor kezdődik. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezetőhelyettes tehet. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza / Az óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek időtartama perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Minden szünet ideje alatt - a tanulók egészsége érdekében - a tantermekben szellőztetni kell. A dupla órák az igazgatóhelyettes engedélyével - az óraközi szünet eltolásával - tarthatók, de a pedagógus köteles felügyelet biztosítani a kicsöngetésig. 3. Az intézményi felügyelet rendszabályai Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Az intézmény munkarendje 34

35 1. A vezetők intézményben való tartózkodása Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője vagy helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ban rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. 2. A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával - az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait a vezetőhelyettes készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. A vezetőhelyettes tesz javaslatot - a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembe vételéve - a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 3. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 35

36 A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák megtartása b) osztályfőnöki feladatok ellátása, c) iskolai sportköri foglalkozások, d) énekkar, szakkörök vezetése, e) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), f) magántanuló felkészítésének segítése, g) könyvtárosi feladatok. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok stb. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) kísérletek összeállítása, f) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, g) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, h) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, i) felügyelet a tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, j) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, 36