A képzéssel összefüggő változások a Bologna-folyamat feladataiként jelentkeztek.

Átírás

1 Az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatáskörét szabályozó 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet szerint évben az oktatási és kulturális miniszter a Kormány oktatásért, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért, valamint a kultúráért felelős tagja. Felsőoktatás A kormányzati ciklusban vállalt versenyképes és minőségi felsőoktatás megteremtésének feladatait valósítottuk meg a 2009-es költségvetési évben a felsőoktatás működőképességének biztosításával, az infrastruktúra bővítésével és felújításával, az egyetemek, főiskolák vagyongazdálkodását módosító törvényi szabályozás végrehajtásánál, a Bologna-folyamat részeként a képzési szerkezet átalakulásából következő feladatok és az Európai Uniós tagságból következő jogharmonizációs feladatok végrehajtásával. A képzéssel összefüggő változások a Bologna-folyamat feladataiként jelentkeztek. A képzési szerkezet átalakításának fordulópontja a 2009/2010-es tanév volt ban teljes körűvé vált az alapképzésben az új, többciklusú rendszerre történő áttérés, és 2009-ben végeztek az első hallgatók. Ebben az évben teljesedett ki a többciklusú képzés második ciklusa, a mesterképzés. A tanári szakképzettségekkel együtt több mint 200 mesterképzési szakra lehetett jelentkezni és felvételt nyerni. A mesterképzésekre összesen 17 ezren jelentkeztek ebből 14 ezren államilag támogatott képzésre. A három szakaszból álló felvételi eljárásban keresztféléves, normál és pótfelvételi összesen jelentkező volt 2009-ben, és a felsőoktatási intézmények összesen főt vettek fel államilag támogatott és költségtérítéses képzésre. Magyarországra aktív szerep hárul a bolognai folyamatban, ugyanis a leuveni találkozótól a évi Budapest-Bécs Bologna találkozóig a folyamat társ-alelnökei és házigazdái leszünk, amely rendezvénynek célja a Bologna-folyamat tíz évének lezárása és értékelése. Az előkészítés részeként a többciklusú képzésre történő évi átállást követően az alapképzés felfutása lehetőséget adott az új képzési rendszer első átfogó értékelésére. A Nemzeti Bologna Bizottság által 2008 februárjában elfogadott felülvizsgálati terv szerint, a Magyar Rektori Konferencia szakbizottságaitól beérkezett értékeléseket és véleményeket összegezve, a felsőoktatás az országos testületek részvételével, országos konferencia keretében értékelte az új képzési rendszer első tapasztalatait 2009 tavaszán, s ennek eredményeit a Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja által 2009 decemberében A felsőoktatásban folyó többciklusú képzés első tapasztalatai - Konferencia dokumentumok címmel megjelent, 83 oldalas kiadvány foglalja össze. Ez a dokumentum kiindulási pontot jelenthet az elkövetkezendő évek képzés-korszerűsítési munkálataihoz. Európa-szerte a figyelem középpontjába a képzés tartalmi és a minőségi megvalósításával kapcsolatos kérdések kerültek. Az Európai Képesítési Keretrendszer 1

2 elfogadásával előttünk álló feladat a Nemzeti Képesítési Keretrendszer megalkotása, amelynek munkálatai Európai Közösségi pályázati támogatással indultak el. A felsőoktatási intézmények működésének, gazdálkodásának jogszabályi környezete megváltozott, és ez a felsőoktatási törvény módosítását eredményezte. Az Országgyűlés törvényt alkotott a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról. A évi CV. törvény (továbbiakban: jogállási törvény) több területen új szabályozást igényelt az államháztartás működésében. Új keretet alkotott a költségvetési szervek működésének és gazdálkodásának, a közfeladat-ellátás különféle formáinak. A felsőoktatási intézményeknek a ma hatályos felsőoktatási törvényben, valamint a felsőoktatási intézmények gazdálkodását meghatározó más törvényekben (pl. Áht.) az elmúlt évek során kialakult, más költségvetési intézményektől eltérő, felsőoktatási gazdálkodási jogosultságok változatlanul megmaradtak az Országgyűlés által november 23-án megszavazott törvénymódosításban. A felsőoktatási intézmények a felsőoktatási törvényben vagyonkezelőként kaptak olyan jogosultságokat, amelyek a korszerű, rugalmas vagyongazdálkodást segítik (2008. évi XCVII. törvény). A felsőoktatási intézmények saját bevételeik terhére szerzett saját vagyonnal rendelkezhetnek, továbbá a vagyonkezelésükben lévő ingatlan értékesítéséből származó bevételt az intézmény alapfeladataihoz kapcsolódó felújítási, beruházási és egyéb fejlesztési célra fordíthatják. A felsőoktatási intézmény a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntése nélkül alapíthat intézményi társaságot (Zrt.-t, Kft.-t) vagy szerezhet abban akár kisebbségi részesedést, lehetővé téve egyben az így létrehozott intézményi társaság további társaságalapítását. A törvény egyúttal garanciális szabályokat tartalmaz a kincstári vagyon védelméhez és a vagyonvesztés megakadályozásához. A felsőoktatási törvény az intézményeket kötelezi arra, hogy az állami ingatlanvagyon értékének 1 %-át évente vagyon megőrzésére fordítsák, függetlenül attól, hogy az állami felsőoktatási intézmények az állami vagyonról szóló évi CVI. törvényben meghatározott vagyonhasználati díjat nem fizetnek. Az így megállapított mértéket a fenntartói megállapodásban rögzítetteknek megfelelően kell teljesíteni. A felsőoktatási intézmények működését érintően elvárt, a felsőoktatás nemzetközi együttműködésében is bekövetkezett változásokkal, illetve követelményekkel összhangban módosult a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság feladatrendszere és összetétele. A felsőoktatási törvény módosítása szerint az intézményfejlesztési feladatokról, az intézmény képzési programjáról, ezen belül új szakok vagy doktori iskola létesítéséről a felsőoktatási intézmény feladatköréből adódóan maga dönt. Ebből következően a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság feladatköre úgy alakul át, hogy az program-akkreditáció helyett a felsőoktatási intézményeket segítő, az intézmény belső minőségbiztosítási folyamatait értékelő szervezetként segítse a felsőoktatás fejlesztését. A jogharmonizációt szolgálja a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló évi C. törvény módosítása. A külföldön szerzett felsőfokú végzettségek hazai elismerésének megújítását elsősorban az a változás indokolta, mely a bolognai folyamattal összefüggésben a magyar felsőoktatásban szerezhető fokozatoknál bekövetkezett. A jövőben a külföldön szerezett oklevél által tanúsított végzettségi szint 2

3 a korábbi főiskolai, illetve egyetemi végzettségként történő elismerése helyett Magyarországon, számos európai ország gyakorlatához hasonlóan, alap- illetve mesterfokozatként lesz elismerhető. A felsőoktatás nyitását, nemzetközi kötődését kívánta erősíteni a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményként való működés szabályainak meghatározása. A felsőoktatási törvényt módosító évi LXXI. törvény alapján azok a legalább három éve állami elismeréssel rendelkező felsőoktatási intézmények nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményként működhetnek a jövőben, amelyeket alapító okiratuk így határoz meg és az EGT-ről, illetve az OECD-ről szóló szerződésben részes államban akkreditált, külföldi felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján a szakok többségében a képzés idegen nyelven folyik és több olyan külföldi képzést folytat, amelyben az együttműködő külföldi felsőoktatási intézmény külföldi oklevelét állíthatja ki. Ugyancsak ez évben módosult a évi LVI. törvény alapján a külföldi felsőoktatási intézmények működésének engedélyezési eljárása a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv alapján. Engedélyezési elv alapján működik a Magyarországon letelepedve szolgáltatást nyújtó felsőoktatási intézmény. A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében is folytathat felsőoktatási tevékenységet, ha szándékát bejelentette az Oktatási Hivatalnak. A felsőoktatás rendszerváltás utáni mennyiségi növekedése társadalmilag fontos és szükséges változás volt. Ez az expanzív szakasz lezárult, egyre határozottabban a minőségi fejlesztésre kell összpontosítani annak érdekében, hogy a felsőoktatási intézmények a nemzetközi versenyben helytálljanak, az általuk kiadott diplomák munkaerő-piaci értéke, kutatási teljesítményük javuljon, és így eredményesen járuljanak hozzá a magyar társadalom fejlődéséhez. A felsőoktatási törvény 153. (1) bekezdés 1. pontjának felhatalmazása alapján, a Kormány a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény egyes végrehajtási rendeleteinek módosításáról szóló 276/2009. XII. 4.) Korm. rendeletben szabályozta a kutatóegyetem minősítés feltételeit. A Kormány minősítés alapján kutatóegyetem címet adományoz 3 évre azoknak a felsőoktatási intézményeknek, amelyek a jogszabályban meghatározott minőségi feltételeknek megfelelnek. A felsőoktatási intézmények működését és gazdálkodását 2009-ben a jogszabályi változások mellett a pénzügyi-gazdasági válság következményei befolyásolták. A felsőoktatás évi költségvetési támogatására az Országgyűlés 220,0 milliárd forintot fogadott el a költségvetési törvényben, és ebből az állami felsőoktatási intézmények támogatásaként 185,6 milliárd forintot. A felsőoktatási intézmények január végéig megkapták a hároméves fenntartói megállapodás állandó és változó elemeit is tartalmazó előirányzatokat. Az intézmények támogatásában változatlanul szerepelt a megállapodásban vállalt, állandó elemű fenntartói támogatás összege és a hallgatói létszám, valamint a képzési szerkezet változásait követő képzési és tudományos célú normatívák alapján az évente változó támogatás. Nevesített jogcímeken jelent meg a hallgatókat közvetlenül érintő hallgatói, diákotthoni, lakhatási, kulturális, sport és tankönyv normatívák alapján számított összeg is. A 3

4 hallgatói juttatáshoz kapcsolódó törvényi normatívák az előző évhez képest 2009-ben nem változtak. A 2009-es költségvetési év elején a nemzetközi gazdasági válság miatt a tárcát érintő 11,0 milliárd forintos zárolásból mintegy 4,0 milliárd forintos zárolás érintette a felsőoktatást. Ez az összeg, mint el nem költhető pénz, állt rendelkezésre az intézményekben. A felsőoktatási intézmények rendelkezésére álló évi források az intézményekben, szigorú takarékosság mellett a működőképesség fenntartását biztosították. A hallgatói előirányzatok védettségét a tárca azzal is garantálta, hogy az említett 4,0 milliárd forintos intézményi előirányzat-zárolás nem érintette a hallgatói előirányzatokat, a zárolásba bevonható forrás csak az intézmények rendelkezésére álló képzési és tudományos célú támogatás volt. Év végén a Kormány döntésének megfelelően a zárolás a költségvetési támogatás csökkentését eredményezte. A gazdasági válság következtében vált szükségessé a felsőoktatási intézmények normatív finanszírozását szabályozó 50/2008. (III. 14.) Korm. rendelet módosítása, amelyben az intézményi támogatás összege maximum 10 %-kal lehet kevesebb ben a normatívák alapján intézményenként számított támogatási összegnél. Az év végi elszámolásnál a rendelkezésre álló források figyelembevételével a jogszabályi lehetőségen belül maradva csak 6,2 %-os csökkentés került érvényesítésre A forintárfolyam-változások következtében a tárca, a PPP beruházásként megvalósuló fejlesztések szolgáltatás-vásárlását, a kritikus helyzetbe került felsőoktatási intézmények helyzetét többlettámogatással stabilizálta. A évi költségvetési beszámoló részeként az intézmények második alkalommal adtak tájékoztatást a hároméves fenntartói megállapodásokban vállalt teljesítménykövetelmények részarányos teljesítésről. Az eredmények értékeléséről az intézményvezetőket írásban tájékoztattuk. A jogállási törvény változásainak figyelembevételével megtörtént az állami felsőoktatási intézmények alapító okiratainak módosítása, és a módosított okiratok kiadása ben is tovább folytatódott a felsőoktatási intézményhálózat átalakulása: - A felsőoktatásról szóló törvény évi módosítása alapján a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája január 1-jei hatállyal beolvadt a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolába, így a magán felsőoktatási intézmények körében ez volt az első integráció. - Létrejött egy új egyházi intézmény, a Golgota Teológiai Főiskola (Vajta). - A Budapesti Műszaki Főiskola kezdeményezésére az Országgyűlés november 23-án elfogadta az intézmény egyetemmé nyilvánítását Óbudai Egyetem néven. Közoktatás Az értékelési időszakban a források a közoktatás rendszerének lényeges elemeit érintették. A közoktatási szakterület támogatta a hazai és nemzetközi tanulmányi versenyeket, a természettudományos és közismereti tanulmányi teljesítményeket mérő 4

5 és feldolgozó munkát, az anyanyelvápoló versenyt, a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését segítő feltételrendszer kialakítását és egyéb speciális célú felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató szándékok megvalósulását. A terület hozzájárult az érettségi megszervezésének és lebonyolításának költségeihez, visszatérítésre kerültek az érettségi vizsgák vizsgadíjai. A kedvezményezettek általában a támogatásokat időarányosan és a szerződésben meghatározottak szerint használták fel. A szerződésekben pontosan megfogalmazódtak az oktatáspolitikai célt szolgálni képes feladatok, támogatási formák, szervezetitartalmi követelmények, és a célra biztosított előirányzati összegek. A közvetlen minisztériumi irányítással megvalósított feladatok esetében a folyamatba épített ellenőrzés, egyéb esetekben a kifizetést megelőző teljesítményértékelés biztosította a céloknak megfelelő felhasználást. Év közben elkészült a területre vonatkozó kockázatelemzés. Kultúra Az állam közfeladat-ellátásának fontos részét képezi a nemzeti örökség megőrzése, a sokszínű kulturális szolgáltatások elősegítése, nemzeti kultúránk külföldi megismertetése, a világ kulturális értékeinek magyarországi bemutatása, továbbá a külhoni magyarok kultúrájának támogatása. A kultúra-finanszírozás egyik legfőbb feladata a kulturális javakhoz való hozzáférésben az esélyegyenlőtlenség csökkentése, amely érdekében a tárca számos program megvalósulásához járult hozzá. A Közkincs program a közösségi kulturális színterek felújítására, korszerűsítésére, bővítésére, illetve új kulturális terek kialakítására kínált kedvezményes kamat- és tőketámogatásos, 20 éves futamidejű hitelkonstrukciót. A Közkincs program évi térségi szintű pályázatai a Közkincs-kerekasztalok működésének és a komplex kistérségi napok megrendezésének támogatásával erősítették a megkezdett kistérségi folyamatokat, együttműködéseket, ugyanakkor a helyi kulturális intézményrendszer fejlesztését is támogatták, jelentős helyi erőforrásokat bevonva. Továbbra is kiemelt szempont volt a nemzeti örökség megőrzése, folytatódott a népi kultúra támogatása (az élő népművészet értékeinek megtartását szolgáló Tengertánc program) és a fiatalok művelődési és művészeti törekvéseinek segítése (pl. PANKKK). Az Új Tudás Műveltség Mindenkinek Program keretében jelentős segítséget kapott a kórusmozgalom és az amatőr színjátszás. Aktívan közreműködtünk az Integrált Közösségi Szolgáltató Terek létrehozását támogató FVM pályázat lebonyolításában, a Kulturális Turizmus Éve (2009.) megrendezésében és a Fesztiválok Éve (2010.) előkészítésében, a fesztiválminősítési, fesztiváltámogatási rendszer kialakításában. 5

6 Sikeresen vettek részt a közművelődési intézmények a TÁMOP , Építő közösségek címmel megjelent pályázaton. Ennek eredményeként 2011-ig mintegy 4,8 milliárd forint áll az intézmények rendelkezésére tartalmi munkájuk fejlesztésére. Befejeződött az Agóra és Agóra Pólus programok pályázati értékelése. A sikeresen pályázó megyei jogú városokban mintegy 23,6 milliárd forintot fordíthatnak a közművelődési intézmények rendszerszerű, ágazati koncepció alapján történő megújításra ben körvonalazódott a szellemi kulturális örökség megőrzésével kapcsolatos tárcafeladatok ellátásának szervezeti és intézményrendszere. A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére három örökségi elem került, a mohácsi busójárást befogadta az UNESCO az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Magyarország ez idő szerint ezzel szerepel a nemzetközi jegyzékben ben is folytatódott az Alfa program, amelyben az önkormányzati fejezetből támogatott vidéki múzeumok fejlesztési programján túl nagy hangsúlyt kapott a muzeális intézmények állományvédelmének, a műszaki-technikatörténeti muzeális intézmények működésének, a múzeumi mobilitás és networking elősegítésének támogatása fejezeti forrásból. A vidéki múzeumok a óta működő pályázat keretében több mint 1,6 milliárd forint támogatási összeget használhattak fel, ennek köszönhetően őszére 60 megújult, a látogatói igények szerint kialakított tárlat fogadja az érdeklődőket országszerte, 13 intézményben bővültek a látogatóbarát funkciók, illetve részben megújulhatott 4 szabadtéri gyűjtemény. A 2009-ben támogatást nyert pályázatok eredményeként 8 múzeumban újulhat meg az állandó kiállítás (vagy folytatódhat a már megkezdett fejlesztés), 3 intézményben megkezdődhetnek az előkészítő munkák, 2 múzeum pedig megújult foglalkoztatóval teheti élvezetesebbé a múzeumi időtöltést. Az állományvédelmi programban 2009-ben kiemelten a fényképgyűjtemények támogatása volt a cél, melyre 40,0 millió forint állt rendelkezésre. A támogatásból 10,0 millió forintot a megyei múzeumok között osztottak szét, 24,0 millió forintot az országos múzeumokra fordítottak, míg a fennmaradó 6,0 millió forint a bizottság működésének kiadásait fedezte, amelyből többek között továbbképzéseket, kiadványokat finanszíroztak, valamint a program honlapját működtették. Az idei évben a programnak köszönhetően 14 országos múzeum és országos szakmúzeum, valamint 12 megyei múzeum fényképeinek tárolása vált biztonságosabbá. Fejezeti forrásból tudtuk támogatni immár harmadik alkalommal a tájházakat. A pályázat lebonyolítója a Szabadtéri Néprajzi Múzeum volt, a pályázók között felosztható összeg 57,0 millió forint volt, amelyből 46 nyertes tájház fejlesztésére került sor. Az irodalmi emlékházak program keretében a Petőfi Irodalmi Múzeum 60,0 millió forintot kapott a projekt folytatására, amelyből irodalmi kiállítások újulhattak meg, találkozók megszervezésére került sor, bővültek a nemzetközi kapcsolatok. 6

7 Jelentős forrást jelentett 2009-ben a Nagy Kultúra program, amelyre 200,0 millió forint állt rendelkezésre. Az összegre oktatási intézmények pályázhattak, a támogatásból a diákok múzeumi, könyvtári és levéltári látogatását lehetett finanszírozni, a programok részvételi díja mellett az utazást is. A pályázatnak köszönhetően a 2009/2010-es tanévben több mint diák vehet részt közgyűjteményi programokon, az utazásoknak kicsivel több mint fele valósult meg 2009-ben. A nemzetközileg is jelentős filmszakmai és ágazati fejlődés elindult folyamatának továbbvitele érdekében 2009-ben is jelentős összeggel támogattuk a Magyar Mozgókép Közalapítványt a szerződésben foglaltaknak megfelelően. A kulturális közfeladatokat ellátó alapítványokat és közalapítványokat, azok működését és feladatait az előző évekhez hasonlóan részesítette támogatásban a tárca. A fejezeti előirányzatokból jelentős összeggel támogattuk 2009-ben is a kulturális intézményrendszer részét képező kulturális közhasznú társadalmi szervezetek és gazdasági társaságok működését és programjait. Az év során támogattuk azokat a kiemelt hazai művészeti társulatokat, intézményeket, közhasznú szervezeteket, melyek kiemelkedő tevékenységét a tárca már évek óta finanszírozza. Kiemelt támogatási cél volt 2009-ben a köztársaság 20. évéhez kapcsolódó programok, konferenciák és kutatások, kiadványok, kiállítások finanszírozása. A minisztérium a könyvszakmai vállalkozások üzleti tevékenységének elősegítése érdekében hirdetett meg a korábbi évekhez hasonlóan pályázatot forgóeszköz-hitel felvételére és kamattámogatás elnyerésére, valamint továbbra is támogatta a mindenkori Nemzeti Ifjúsági Zenekar működését, továbbá a Hungarofest Kft. keretében működő export irodákat, melyek feladata a magyar előadók külföldi megjelenésének elősegítése. Több múzeum is kapott támogatást kiállításaik megrendezésére. A tárlatok közül ki kell emelni a Szépművészeti Múzeumban megrendezett Szentföld öröksége kiállítást, a Magyar Nemzeti Galéria Késő barokk impressziók című tárlatát, a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett Királylányok messzi földről című kiállítást. Kiemelt támogatási cél volt 2009-ben a Haydn halálának 200. évfordulójára emlékező tárlatok támogatása, mint például az Iparművészeti Múzeum Haydn és az idő című kiállítása, valamint a Robert Capa gyűjtemény országos vándorkiállításának támogatása. Kulturális és oktatási szakdiplomáciai feladatok, Európai Uniós tevékenység Alapvető célunk a Magyar Köztársaság külpolitikai prioritásaival összhangban, a kulturális sokszínűség tiszteletben tartásával intenzív együttműködés kialakítása, a magyar kezdeményezés érvényesítése a magyar kulturális értékek közvetítésével és mások kultúrájának befogadásával. Ezt szolgálják a korábban elindított, új szemléletű 7

8 szakdiplomata-hálózat építése, a regionális együttműködési fórumok (pl. V4-es országokkal való együttműködés, magyar kulturális évadok az Egyesült Államokban és a Távol-Keleten, illetve azok viszont-rendezvényei) ben további oktatási-kulturális szakdiplomata álláshelyeket létesítettünk Abu- Dhabiban és Madridban, szorosan együttműködtünk a Balassi Intézettel, a külföldi magyar kulturális intézetekkel, és szakmai felügyeletük során a magyar kultúra színvonalas, sokszínű bemutatására törekedtünk. Munkánkat alapvetően meghatározta a kulturális diplomáciánál tágabb jelentéstartalommal bíró közszolgálati diplomácia, amely az együttműködésekre, az együttgondolkodásra épít, s amely erős nemzetközi kommunikációval helyezi előtérbe a kulturális diplomácia szerepét. Célunk olyan programok indítása, amelyek élénkítik országunk nemzetközi dialógusait, felerősítik a kultúrák közötti párbeszédet, kezdeményező szerepet vállalnak. Az elmúlt időszakban látványos eredményeket értünk el az átgondolt, proaktív, dinamikus munka és a tudatos kommunikáció következtében. Európai Uniós Kapcsolatok Alapvető feladatunk volt az EU tagságból adódó, valamint egyéb, államközi együttműködésen alapuló nemzetközi szervezetek, így az OECD és az Európa Tanács tagságából fakadó kötelezettségek teljesítése, ezen belül az EU, valamint az említett szervezetek döntés-előkészítő, döntéshozó és szakértői testületeinek munkájában, szakmai tevékenységeiben való szakszerű és aktív magyar részvétel biztosítása az oktatás és a kultúra területén. Multilaterális nemzetközi tevékenységünkben, mindenek előtt Európai Uniós tagállamként való működésünk révén fő célunk az volt, hogy a nemzetközi együttműködés lehetőségeire támaszkodva erősítsük a kormányprogramban a köz- és a felsőoktatás, valamint a kultúra területein elhatározott és részben már a megvalósulás szakaszában lévő reformjellegű átalakítások szakmapolitikai alátámasztottságát. Kiemelt feladatként jelentkezett már 2009-ben a I. félévi magyar EU elnökségi időszakra való felkészülés megkezdése ben a legfontosabb feladatok a következők voltak: Folytatódott a közösségi programokban való hazai részvétel biztosítása, az Egész Életen Át Tartó Tanulás program és az Európa a polgárokért program a TEMPUS Közalapítvány keretei között, a Kultúra program pedig a KultúrPont Iroda feladataként. Az uniós szintű oktatáspolitikai célok nemzeti szintű megvalósításának elősegítésére az Európai Bizottság által meghirdetett pályázat keretében a minisztérium társfinanszírozásával több projekt megvalósítására, szakmai műhelyek szervezésére került sor az Egész életen át tartó tanulás témakörhöz kapcsolódóan, szakértők részvételével júniusában az ÚMFT TÁMOP keretében megkezdődtek az OKKR létrehozását megalapozó szakmai fejlesztési munkálatok. Az egész életen át tartó tanulás magyarországi stratégiájáról szóló szeptemberi kormányhatározatban (2212/2005. (X. 13.) Korm. határozat) 8

9 foglaltakkal összhangban 2009-ben kormánybeszámoló készült a stratégia végrehajtásáról. A 2004-ben létrejött Közép-Európai Oktatási Együttműködés megújítását és megerősítését célzó együttműködés keretében zajló két projektben 2009-ben számos workshop, valamint egy nagyszabású disszeminációs konferencia került megrendezésre. Az elnökségi feladatok ellátásának előkészítésével összefüggésben kiemelt feladatként kezeltük a magyar részvétel szakmai előkészítését az EU Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Tanácsának ülésein, valamint a tanácsi formációhoz kapcsolódó munkacsoportokban (Oktatási Bizottság, Kulturális Ügyek Bizottsága), Az OECD a év során gazdasági jelentést készített Magyarországról, amelynek kiemelt ágazati témája az oktatás volt. Az egész éves munka publikált jelentéssel zárult. Biztosítottuk a magyar részvételt az OECD szakmai programjaiban (EDPC, CERI, PISA, CELE, INES, IMHE, TALIS, stb.). Az OECD TALIS pedagógus-felmérés nemzetközi és hazai eredményeinek ismertetésére disszeminációs konferenciát szerveztünk, Részt vettünk az EU indikátorfejlesztő munkájában. Ezen belül az indikátor állandó munkacsoport (SGIB) mellett részt vettünk a speciális indikátor területek közül a felnőtt kompetenciák, a tanárképzés és továbbképzés, az idegen nyelvi kompetenciák indikátorfejlesztő munkabizottságaiban. Biztosítottuk az ASEM (Ázsia-Európa Találkozó) partnerországok oktatási miniszteri találkozóján a magyar oktatásügy, valamint az ASEM Egész Életen Át Tartó Tanulás Hálózat részvételét. Biztosítottuk a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat előkészítését szolgáló forrásokat. Az európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztési feladatok Az Oktatási és Kulturális Minisztérium hatáskörébe a közoktatási (és esélyegyenlőségi), a felsőoktatási és a kulturális jellegű Európai Uniós (ÚMFT, ÚMVP) fejlesztések tartoznak. I. Közoktatási fejlesztések Az I. NFT Humán Erőforrás Operatív Program ( ) keretében közoktatási célra 31,83 milliárd forint állt rendelkezésre, mely 989 projekt keretében került felhasználásra. Ezzel szemben az Új Magyarország Fejlesztési Terv ( ) keretében a közoktatási fejlesztésekre (beleértve az esélyegyenlőséget is) 392,6 milliárd forint áll rendelkezésre (TÁMOP: 229,6 milliárd forint, TIOP: 34,4 milliárd forint, OP-ok: 120,0 milliárd forint és KEOP: kb. 4,0 milliárd forint). A TÁMOP évi akcióterve keretében az OKM közoktatási konstrukciói közül valamennyi előkészítése elindult, túlnyomó többségük III. negyedév végéig meghirdetésre is került. A 17 megjelent pályázat keretében az év végéig 491 pályázó 9

10 rendelkezett megkötött támogatási szerződéssel, a megítélt támogatás összege mintegy 42 milliárd forint. A es akcióterv megvalósítása szintén megkezdődött a leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségekre irányuló pályázati kiírások megjelenésével. A közoktatás tartalmi megújulását kiegészíti a közoktatási intézményeknek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból történő infrastrukturális fejlesztése. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) 1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése c. prioritása keretében kerül sor az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges formális, nem-formális, informális oktatás infrastrukturális feltételeinek megteremtésére. A fenti célokat szolgáló konstrukciók közül a kiemelt program (TIOP Hatékony informatikai infrastruktúra a közoktatásban ) szerződéskötése már 2009-ben is folyamatosan történt. A 24,0 milliárd forintos támogatási keretösszeggel meghirdetett TIOP 1.1.1/07 A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése c. pályázati kiíráshoz kapcsolódó közbeszerzési eljárás eredménytelenül zárult, ezért a program átdolgozott koncepció mentén valósul meg. A közoktatási intézmények legnagyobb szabású infrastrukturális fejlesztése a regionális operatív programok keretében valósul meg. A as időszakban a 7 Regionális Operatív Programban összesen mintegy 120 milliárd forint áll rendelkezésre a közoktatási intézmények infrastruktúra fejlesztésére november végéig a több körben meghirdetett pályázatok eredményeként 365 db projekt rendelkezik pozitív támogatási döntéssel, a megítélt támogatás összege 104,5 milliárd forint. A részletes adatokat az alábbi táblázat mutatja: Régió Végleges NFÜ döntéssel rendelkező projektek Támogatási összeg (Ft) Megkötött támogatási szerződéssel rendelkező projektek Támogatási összeg (Ft) KMOP ÉAOP ÉMOP DAOP KDOP NYDOP DDOP Összesen A 365 db pályázatból november végéig 273 db projekt támogatási szerződése került megkötésre összesen 75,5 milliárd forint támogatási összeggel. A 273 támogatási szerződéssel rendelkező projektből év végéig összesen 59 korszerű közoktatási intézmény kialakítása várható 11 milliárd forint uniós támogatással. A Közép-magyarországi régióban 31 projektet fejeztek be 5,38 milliárd forint támogatási összeggel, míg a konvergencia régiókban 28 projekt valósult meg 5,67 milliárd forint támogatással. 10

11 II. Felsőoktatási fejlesztések A terület tartalmi fejlesztését a Társadalmi Megújulás Operatív Program 4. A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében c. prioritása támogatja, amelyre a hét éves időszakban 135,1 milliárd forint áll rendelkezésre. A as TÁMOP 4. akcióterv kerete: 25,6 milliárd forint, ebből lekötött 24,7 milliárd forint. Az akcióterv keretében valamennyi pályázatos konstrukció (5) megjelent, a pályázatos konstrukciók mindegyike rendelkezik hatályos támogatási szerződéssel végén 98 nyertesből 43 projekt rendelkezett támogatási szerződéssel, a megítélt támogatások kerete kb. 20,6 milliárd forint. A es TÁMOP 4. akcióterv kerete: 85,5 milliárd forint, ebből meghirdetett 47,8 milliárd forint. 4 pályázat megjelent, további 4 pályázat előkészítés alatt áll, megjelenésük 2010 második félévében várható. A felsőoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztését a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 1. Oktatási infrastruktúra fejlesztése c. prioritása támogatja, a felsőoktatás gazdasági és társadalmi igényekhez való alkalmazkodásához szükséges formális, nem-formális és informális oktatás infrastrukturális feltételeinek megteremtésével, amelyre a 7 éves időszakban 73,6 milliárd forint támogatási összeg került betervezésre. A TIOP 1. keretében 2009 végén 14 projekt 59,92 milliárd forint támogatást nyert, közülük 13 rendelkezett megkötött támogatási szerződéssel. III. Kulturális fejlesztések Magyarország az Európai Unióban egyedülálló módon az EU-s támogatások körében igen jelentős, az ország teljes területét lefedő, a lakosság széles körét érintő ágazati kulturális fejlesztést valósít meg 56,8 milliárd forint értékben (a TIOP és a TÁMOP keretében). Ezt a fejlesztési forrást növelik a regionális operatív programokban (ROP-ok) megvalósuló turisztikai és kulturális célú városrehabilitációs, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében támogatott kulturális vidékfejlesztést célzó beruházások. Így a kultúra tartalmi és infrastrukturális támogatására összesen 331,6 milliárd forint jut a as időszakban. A akciótervben meghirdetett konstrukciók kerete a TÁMOP, TIOP és ROP operatív programokban mintegy 116,9 milliárd forint, a év végéig elbírált konstrukciók esetében a nyertesek száma 498, a megítélt támogatások összege 86,81 milliárd forint. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Különleges fontossággal bír a tárca számára az Integrált Közösségi Szolgáltató Terek (továbbiakban: IKSZT) megvalósítására irányuló intézkedés. A 2008-ban lebonyolított címpályázat eredményeként 970 pályázó nyerte el az IKSZT létesítésére szóló jogosultságot. A nyertesek számára nyílt meg 2009 őszén az IKSZT beruházási támogatás, mintegy 26 milliárd forint összegű támogatási kerettel. 809 pályázó nyújtotta be támogatási igényét, a projektek megvalósítása 2009-ben megkezdődött. A 11

12 minisztérium 2010-től hazai pályázati támogatással tervezi elősegíteni az IKSZT-ek eredményes működését. A minisztérium eredményei a évi akciótervek vonatkozásában: Előkészítés alatt levő pályázati kiírások száma (db) Megjelent pályázati konstrukciók száma (db) Értékelési szakaszban levő pályázati konstrukciók száma (db) Megkötött támogatási szerződések száma (db) TÁMOP 3. Közoktatás Kultúra Összesen TÁMOP 4. Felsőoktatás TIOP 1. Közoktatás Felsőoktatás Kultúra Összesen Mindösszesen OKM szakterületek Meghirdetett pályázatok kerete 3 (Mrd Ft) TÁM OP TIOP ROP TÁMO P Nyertes projektek száma (db) 1,3 Megítélt támogatás kerete (Mrd Ft) 3 TIOP ROP TÁMOP TIOP ROP Közoktatás 54,88 26,16 92, ,00 1,96 104,50 Felsőoktatás 34,19 53,75 13, ,59 59,92 9,53 Határon túli feladatok 2008 júniusában elfogadásra került az OKM Határon Túli Magyar Oktatási és Kulturális Stratégiája. A stratégia kidolgozását a határon túli magyar oktatási és kulturális szakmai és civil szervezetekkel történő széles körű egyeztetés előzte meg. E koncepció elkészítését az elmúlt években megváltozott nemzetpolitikai célkitűzések és 1 A nyertes projektek száma nem tartalmazza a tartaléklistáról forrásátcsoportosítás eredményeképpen várhatóan támogatásban részesülő projekteket. 2 A TIOP két sikertelen közbeszerzést követően pályázatként valósul meg, a 2008-ban lezárult 1. forduló potenciális nyerteseinek résztelével. 3 Kiemelt projektekkel együtt 12

13 egyes szomszédos államok európai uniós csatlakozása tette szükségessé. A stratégia társadalmi vitára bocsátására első alkalommal a december 10-én a Kárpátaljai Magyar Képviselők Fórumának A Kulturális és Oktatási és a Jogi Albizottságok együttes ülésén került sor. A stratégia tartalmazta az elkövetkező évek támogatásainak fő irányvonalait, továbbá számos prioritást is meghatároz. A minisztérium a határon túli felsőoktatás terültén továbbra is biztosította a megfelelő támogatásokat a határon túli szervezetek számára. Lényegét tekintve minden, a tárca által támogatott határon túli program vagy szervezet a magyar nyelv fennmaradását segíti elő. A magyar mint anyanyelv megőrzésével és eredményes fenntartásával kapcsolatban alapvető területet az alap- és középfokú oktatás, majd az azt követő anyanyelvű felsőoktatás, a napi oktatás-metodikai gyakorlat, az iskolák saját régiójukban a többségi nyelv iskoláinak kínálatával lépéstartó és versenyképességét kiegészítő nyelvi és kulturális programja, továbbá a közoktatáshoz kapcsolódó tanár- és továbbképzések, posztgraduális képzések, valamint tananyagellátás, tankönyv, módszertani fejlesztési lehetőségek jelentik. E törekvések folyamatos és kiszámítható támogatása kulcsfontosságú a felnövekvő generáció nyelvi identitásának megőrzése szempontjából. A pedagógus szövetségek átfogó szakmai és képviseleti koordinációjában ezen kiegészítő, de alapvető programok valósulnak meg, a régiók állami segítsége a magyar nyelv megőrzéséhez elenyésző, a magyar nyelv érdekében szükséges versenyképesség megőrzéséhez és szakmai szinten tartáshoz kizárólag a magyar állam segítségére számíthatnak az intézmények. A közoktatás nyelvi határok tágan tartásában tett erőfeszítése szempontjából is jelentős területe elsősorban a kárpát-medencei, de a nyugati szórvány oktatása is. A tömb anyanyelv erősségének létfeltétele a periferializálódott kisebbségek intézményesített tanítása és kulturális ellátottsága. Esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség keretében támogatott programok esetében a döntés alapjául szolgáló legfőbb szempont az volt, hogy az előirányzatokból finanszírozott feladatok milyen mértékben segítik elő az oktatás, illetve kultúra területén az esélyegyenlőség megvalósulását, az oktatási programok tartalmukat tekintve megfelelnek-e az egyenlő bánásmód követelményének, a kulturális programok elősegítik-e a többség-kisebbség viszonylatában az együttélést, hozzájárulnak-e a hazai kisebbségek kultúrájának széles körben való megismertetéséhez. Az egyházakkal kötött megállapodásokban vállalt és a jogszabályokból adódó kötelezettségek ellátása folyamatos volt. A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére megállapított 9 770,0 millió forintból 8 976,5 millió forint került felhasználásra a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló évi XXXII. törvény, illetve az ezen alapuló kormányhatározatok alapján az egyházi ingatlanok átadásáért, az ingatlanokról való lemondásért járó kártalanításokra, illetve az ezekkel összefüggő valorizációra. 13

14 A fejezet címek előirányzatai és teljesítési adatai a következők szerint alakultak: Megnevezés évi tény évi eredeti előirányzat évi módosított előirányzat évi tény 4/1. 4/ millió forintban egy tizedessel %-ban Kiadás , , , , ebből: Személyi juttatás , , , , Központi beruházás 4 864, , , , Folyó bevétel , , , , Támogatás , , , , Előirányzat maradvány ,9 0, , , Létszám (fő) A fejezet címek előirányzatait érintő előirányzat-módosítások levezetése: Kiadásból évi előirányzat-módosítások levezetése Kiadás Bevétel Támogatás személyi juttatás évi CII. törvény szerinti előirányzat 1091 szektor ,4 200, , , évi CII. törvény szerinti előirányzat 1051 szektor , , , , évi CII. törvény szerinti összes előirányzat , , , , évi előirányzat-módosítások levezetése Módosítások jogcímenként OGY hatáskörben: 140,3 140,3 Intézmények 1051 szektor Fejezeti kezelésű előirányzatok 1091 szektor 140,3 140,3 Kormány hatáskörben: , , ,4 Intézmények 1051 szektor 3 399, , ,4 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1091 szektor , ,7-295,0 Fejezeti hatáskörben , , , ,7 - Fejezeti kezelésű előirányzatból saját intézményeknek átcsoportosítás , ,0-868,5 - Fejezeti kezelésű előirányzatra saját intézménytől előirányzat visszarendezése 679,4 679,4 - Saját intézménytől előirányzat visszarendezése fejezeti kezelésű előirányzatra -679,4-679,4 - Saját intézményeknél fejezeti kezelésű előirányzatból átvett előirányzat , ,0 890,5 - Saját intézményeknél fejezeti kezelésű előirányzatból kapott bevétel 1 786, ,9 - Fejezeti kezelésű előirányzatból más fejezet intézményének átcsoportosítás meghatározott feladatra -146,9-146,9-33,4 14

15 - Fejezeti kezelésű előirányzatból más fejezet fejezeti kezelésű előirányzatára átcsoportosítás -10,0-10,0 megállapodással - Más fejezettől előirányzat átcsoportosítás megállapodással intézményeknek 4 011, ,2 924,9 - Más fejezetnek előirányzat átcsoportosítás megállapodással intézményektől -53,0-53,0-49,0 - Más fejezettől előirányzat átcsoportosítás megállapodással fejezeti kezelésű előirányzatokra 232,9 232, évi előirányzat-maradvány igénybevétele 1091 szektor , , évi előirányzat-maradvány igénybevétele 1051 szektor 145,8 145,8 - Fejezeti kezelésű előirányzatra saját intézménytől zárolt előirányzat 337,3 337,3 - Saját intézménytől zárolt előirányzat fejezeti kezelésű előirányzatra -337,3-337, évi többletbevétel 1091 szektor 2 590, ,6 - Kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás ,2 Intézményi hatáskörben , , , évi előirányzat-maradvány igénybevétele , , , évi többletbevétel , , ,8 - Kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás ,7 Egyéb előirányzat-változások jogcímenként - Egyéb fejezeti kezelésű előirányzatra átcsoportosítás fejezeti tartalékról - Fejezeti tartalékról előirányzat átcsoportosítás egyéb fejezeti kezelésű előirányzatra 312,6 312,6-312,6-312, évi módosított előirányzat , , , ,9 A tárca által megvalósított feladatok tükrözik a tervezés során meghatározott prioritásokat. Az intézmények gazdálkodását a stabilitásra való törekvés jellemezte, átmeneti likviditási problémáik mellett döntően megtartották fizetőképességüket, működőképességüket, a rendelkezésükre bocsátott előirányzatokkal, vagyonnal felelősségteljesen gazdálkodtak. Jelentős erőfeszítéseket tettek a hatékony működés, a belső hiányok keletkezésének, növekedésének megakadályozása érdekében. 15

16 A minisztérium felügyelete alá tartozó intézmények a fejezet költségvetésében 1-7. címeken szerepelnek a következők szerint: 1. cím Oktatási és Kulturális Minisztérium igazgatása 2. cím Egyetemek, főiskolák 3. cím Közgyűjtemények 4. cím Művészeti intézmények 6. cím Egyéb kulturális intézmények 7. cím Egyéb oktatási intézmények Az 1-7 címek előirányzatai és teljesítési adatai a következők szerint alakultak: évi előirányzat-módosítások levezetése Kiadás Bevétel Támogatás Kiadásból személyi juttatás évi CII. törvény szerinti előirányzat , , , ,6 Módosítások jogcímenként Országgyűlési hatáskörben Kormány, PM döntés alapján 3 399, , ,4 Fejezetek közötti átcsoportosítás megállapodás alapján 3 958, ,2 875,9 Átcsoportosítás fejezeti kezelésű előirányzatokból Központi beruházás 2 470, ,9 684,0 Fejezeti tartalék (ba/ból) -17,5-17,5 22,0 Egyéb fejezeti kezelésű előirányzat , ,8 868,5 Egyéb fejezeti hatáskörű előirányzat-módosítás 145,8 145,8 Előirányzatosítás intézményi hatáskörben évi előirányzat maradvány tervbevétele , , ,7 Többletbevétel , , ,8 Kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás , évi módosított előirányzat , , , ,2 Megnevezés évi tény évi eredeti előirányzat évi módosított előirányzat évi tény 4/1. 4/ millió forintban egy tizedessel %-ban Kiadás , , , , ebből: Személyi juttatás , , , , Központi beruházás 3 252,2 0, , , Folyó bevétel , , , , Támogatás , , , , Előirányzat maradvány ,6 0, , , Létszám (fő)

17 1. cím: Oktatási és Kulturális Minisztérium igazgatása 1/1. alcím: Oktatási és Kulturális Minisztérium igazgatása Törzskönyvi azonosító száma: honlap: évi előirányzat-módosítások levezetése Kiadás Bevétel Támogatás Kiadásból személyi juttatás évi CII. törvény szerinti előirányzat 5 141,4 15, , ,6 Módosítások jogcímenként Országgyűlési hatáskörben Kormány, PM döntés alapján -113,1-113,1-74,8 Fejezetek közötti átcsoportosítás megállapodás -36,3 alapján -36,3-40,3 Átcsoportosítás fejezeti kezelésű előirányzatokból Központi beruházás 5,6 5,6 Fejezeti tartalék (ba/ból) 75,0 75,0 Egyéb fejezeti kezelésű előirányzat 8 308, ,6 340,7 Egyéb fejezeti hatáskörű előirányzat-módosítás Előirányzatosítás intézményi hatáskörben évi előirányzat maradvány tervbevétele 2 062, ,7 280,9 Többletbevétel 1 157, ,4 20,7 Kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás -191, évi módosított előirányzat , , , ,1 Megnevezés évi tény évi eredeti előirányzat évi módosított előirányzat évi tény 4/1. 4/ millió forintban egy tizedessel %-ban Kiadás , , , , ebből: Személyi juttatás 4 171, , , , Központi beruházás 3,6 0,0 5,6 5, Folyó bevétel 271,9 15, , , Támogatás , , , , Előirányzat maradvány 3 087,7 0, , , Létszám (fő) A minisztérium szakmai feladatait elsősorban az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet határozza meg, amelynek alapján főbb szakmai tevékenysége a közoktatási, felsőoktatási, kulturális feladatok, az egyházakkal való kapcsolattartás, tudománypolitikai koordináció, a 17

18 nemzetközi szerződésekben foglalt feladatok, a szakmai tevékenységgel összefüggően az Európai Unió tagállamaival és a harmadik országokkal való együttműködés. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi LVII. törvény 46. (2) bekezdésének módosításával a kultúráért felelős államtitkári poszt megszűnt a minisztériumban február 1-jétől a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásba vételével és felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátására Szerzői Jogi Iroda néven új szervezeti egység jött létre 2 fővel, a 177/2009. (IX. 3.) Korm. rendelet 3. (2)-(6) bekezdése értelmében október 1- jei hatállyal a tudománypolitikai koordinációs feladatok ellátása a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataltól az OKM-hez került, amely 4 fővel növelte az engedélyezett létszámot (519 főről 525 főre változott). A tudománypolitikával összefüggő feladatellátáshoz kapcsolódó előirányzatok a fejezetek közötti átadás eredményeként nőttek. A jelzett változások következtében a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása is szükségessé vált. A minisztérium évi gazdálkodását a jogszabályban előírt célszerűségi, hatékonysági, eredményességi és különösen a takarékossági követelmények figyelembevétele jellemezte, amely szempontok érvényesülését a rendelkezésre álló források szűkössége indokolttá tett évi alaptevékenységének ellátására az eredeti költségvetés 5 126,4 millió forint költségvetési támogatást és 15,0 millió forint saját bevételt tartalmazott. A évi 2 062,6 millió forint maradványból 2 052,7 millió forint felhasználásra került, melyből 52,0% (1 067,8 millió forint) volt a Művészetek Palotája működtetésére kifizetett összeg. Az eredeti kiadási előirányzat összege az év közben végrehajtott felügyeleti, illetve a saját hatáskörű előirányzat módosítások eredményeként több mint háromszorosára, ,3 millió forintra nőtt. A végrehajtott módosítások több mint fele (8 300,0 millió forint) a Művészetek Palotájával összefüggő kiadások finanszírozását szolgálta. A realizált 40,5 millió forint működési bevétel igazgatási szolgáltatási díjakból, szakértői és akkreditációs díjakból, diákigazolvány térítési díjaiból, külföldi kiküldetésekkel kapcsolatban felmerült kiadások utólagos megtérítéséből és egyéb (pl. kötbér, feleslegessé vált eszközök értékesítése) bevételből tevődik össze. A évi kiadások és az év végi maradvány alakulásában, a gazdálkodásban három, a Kormány által elrendelt intézkedést szükséges kiemelni: márciusában 11,7 millió forint dologi kiadási előirányzat zárolása, amely decemberben véglegesen elvonásra került; augusztusában 396,5 millió forint személyi juttatás és járuléka kiadási előirányzat zárolása, amelyből decemberben 206,4 millió forint véglegesen elvonásra került; millió forint maradványtartási kötelezettség előírása. A felsorolt intézkedések végrehajtása az igazgatás amúgy is szűkös dologi kiadásokra fordítható előirányzatának felhasználását, a személyi kiadások ütemezését és felhasználását alapvetően befolyásolta. 18

19 A módosítások nemcsak az előirányzatok nagyságrendjét, hanem a kiemelt előirányzatok megoszlását is megváltoztatták; az év elején a kiadási előirányzatok döntő hányadát (85,6 %) képviselő személyi jellegű kiadások és járulékok előirányzatának aránya év végére 29 %-ra csökkent. Létszámcsökkentésre 2009-ben nem került sor, csupán a II. félévi létszámstoppal elért kb. 1,8 millió forint megtakarítás emelhető ki, de ennek éves szintű hatása nem számottevő, mivel tartósan betöltetlen álláshelyek nem voltak, az átmeneti üres álláshelyek keletkezésének indoka a kismértékű természetes fluktuáció. Az előző évhez viszonyítva az 1 főre számított átlagkereset 10%-kal csökkent, ezen belül a rendszeres személyi juttatások 6%-kal, a nem rendszeres személyi juttatások 19%-kal alacsonyabbak az előző évi kiadásnál. A dologi kiadások eredeti előirányzata 723,6 millió forint volt, amely összeg csak részben biztosította az Igazgatás szakmai feladatainak ellátásához szükséges forrást. Az elkülönített szakmai pénzeszközök módosított előirányzatának 88%-a a MÜPA évi üzemeltetésére biztosított pénzeszköz. A maradvány és a költségvetési törvényben meghatározott forrás együttesen sem biztosította az egész éves működés finanszírozását, ezért pótlólagos forrás bevonására volt szükség. Többletforrást jelentett az a 34,1 millió forint összegű maradvány-átvétel, amelyet a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságtól kapott az OKM a évi feladatátvételt követően az OKM által ellátott informatikai feladatok költségeinek részbeni megtérítésére. A módosított előirányzat nyújtott fedezetet többek között nemzetközi tagsági díjak, az Európai Uniós tagsággal összefüggő kiadások, akkreditációs feladatok, a évi Országos Diákparlament megszervezésének és lebonyolításának kiadásaira, minisztériumi bizottságok, szakmai szervezetek működtetésére, közoktatási átfogó felmérések, tanulmányok készítésére. Az Erzsébet téri GÖDÖR Fővárosi Önkormányzat részére történő átadása 2009-ben sem valósult meg, így továbbra is az OKM-nek kellett biztosítani az üzemeltetés feltételeit. Működtetésére 74,0 millió forintot fordítottak, tekintettel azonban arra, hogy erre a feladatra tervezett összeg nem állt rendelkezésre, így év közben többek között maradvány visszaigénylés útján sikerült a kiadások fedezetét megteremteni. Az OKM igazgatása beruházási, felújítási feladatokra a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságnak történt március 30-ai feladatátadást követően, az előző évekhez hasonlóan nem tervezett kiadásokat évben sem. 79,1 millió forint intézményi beruházási kiadást a minisztérium alapfeladatát szolgáló tanulmányok, kutatások, fejlesztések megrendelésére, a minisztérium által ellátott ágazati informatikai feladatok ellátását szolgáló eszközök pótlására fordították. Működési célú pénzeszközátadás eredeti kiadási előirányzat 17,5 millió forint összege biztosította a minisztériumban működő két szakszervezet és a sportkör éves támogatását, a kultúráért felelős miniszter által adományozott Csokonai közösségi díj fedezetét. 19

20 Az intézmény évi maradványa 1 030,4 millió forint, amelyből év végén 957,3 millió forint kötelezettségvállalással terhelt előirányzat maradvány, 69,0 millió forint a befizetési kötelezettség, 4,0 millió forint a szabad keret. A maradvány alakulásában közrejátszó tényezők az alábbiak: - az év utolsó hónapjában átcsoportosított fejezeti kezelésű előirányzat; - év végén átvett maradvány; - kincstárnok által évre átütemezett kifizetés; - maradványtartási kötelezettség; - szállítói tartozás. A folyamatban lévő beruházás nyitó állományi értéke 22,3 millió forint volt, amely a évi beszerzés összegével emelkedett, így a záró érték 27,9 millió forintra növekedett. Az összegből 17,6 millió forint a Nagyboldogasszony Templom felújításának szakértői költsége, 9,6 millió forint a Nemzeti Kiválóságokért Közalapítvány kollégiumi férőhelyek létrehozása PPP keretében beruházás előkészítés szakértői munkálatainak költsége. A tartós részesedések értéke a év folyamán nem változott. Az intézmény szellemi terméket, valamint egyéb gépeket és számítástechnikai eszközöket értékesített év folyamán. Az értékesítésből befolyt bruttó bevétel összege 2,2 millió forint, amely a szerver vásárlásának fedezetét biztosította. Európai Uniós programokra, nemzetközi segélyprogramokra nem kapott az igazgatás pénz- vagy egyéb eszközt. Az OKM igazgatása évi gazdálkodásának megtervezését alapvetően befolyásolta, hogy a költségvetési törvény szerinti eredeti előirányzat az előző évhez képest összességében 4,8 %-kal csökkent, amely előirányzat, figyelembe véve az előző évről determinációként figyelembe vett szerződéses kötelezettségeket, különösen a dologi kiadások felhasználásának tervezésénél jelentett szűk keresztmetszetet. A gazdálkodási feszültséget a saját hatáskörben végrehajtott átcsoportosítás eredményeként megemelt dologi kiadási előirányzat oldotta. Év közben a szakmai területek vezetői törekedtek a rendelkezésre álló erőforrások hatékony és takarékos felhasználására, ennek, és az év második felében a maradvány visszaigénylésből rendelkezésre álló többlet források bevonásának lehetőségével a gazdálkodás kiegyensúlyozottá vált. A beszámolási időszak utolsó negyedévében már finanszírozási problémaként jelentkezett a MÜPA üzemeltetésére az év elején biztosított keret szűkössége, amely elsősorban az EUR árfolyam emelkedésének következménye (2008. évi átlagárfolyam: 251 forint/eur, évi átlagárfolyam: 280,6 forint/eur). Az 1,0 milliárd forintos hiányt csak december közepén sikerült pótolni, és így az utolsó banki napokon a szállítói kötelezettségeiket teljesíteni. Az OKM igazgatása a jogszabályok és belső szabályzatok betartásával végezte munkáját. A gazdálkodást érintő lényeges jogszabályi változásokat év közben is átvezették a szabályzatokon, ezzel biztosítva a külső és belső szabályozási környezet összhangját. 20