vetélkedő "Egység a sokféleségben"

Átírás

1 vetélkedő "Egység a sokféleségben" Az Unió céljai Az Európai Unió (EU) a békéért és a jólétért együttműködő európai demokratikus országok családja. Nem a létező államok helyébe lépő állam, de nem is nemzetközi együttműködés céljából létrejött egyszerű szervezet. Az EU tulajdonképpen egyedülálló a maga nemében. Az Európai Unió történelmi gyökerei a második világháborúig nyúlnak vissza. Az európai integráció ötlete abból a vágyból fakadt, hogy soha ne fordulhasson elő még egyszer hasonló öldöklés és pusztítás. A kezdeti időszakban hat ország működött együtt Franciaország, NSZK, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg- főként a kereskedelem és a gazdaság területén. Mára az EU 27 országot ez előző hat tagállamhoz csatlakozott: Egyesült Királyság, Írország, Dánia, Görögország, Spanyolország, Portugália, Ausztria, Finnország, Svédország, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia, Málta és Ciprus, valamint 2007-ben Bulgária és Románia mára közel 493 millió lakost számlál. Európa olyan kontinens, mely rengeteg különféle hagyománynak és nyelvnek ad otthont, ugyanakkor azonban létezik egy, a demokrácián, a szabadságon és a társadalmi igazságosságon alapuló közös értékrend is. Az EU ezeket az értékeket védelmezi. Ápolja az együttműködést Európa népei között, elősegíti a sokféleség megőrzése mellett létrejövő egységet, és biztosítja, hogy a döntések a polgárokhoz a lehető legközelebb levő szinten szülessenek. Ez az ún. szubszidiaritás elve. Az eszközök a célokért A négy alapszabadság: négy tényező szabad áramlása a tagállamok közt: a tőke, az áru, a személyek és a szolgáltatások. Gazdasági és monetáris unió melynek leglátványosabb eleme az egységes valuta Készpénz formájában 2002 óta létezik az EU 12 országában az euró. Magyarország várhatóan 2010 és 2013 között vezeti be a közös európai pénzt. Strukturális és kohéziós politika: Hogy egységesen részesüljenek a tagállamok az integráció előnyeiből fontos, hogy a gazdasági fejlettségük kiegyenlített legyen. Ezért az EU a strukturális és kohéziós alapokból támogatja azokat a térségeket, amelyek valamilyen szempontból rászorulnak, pl. magas munkanélküliség. EU intézményei: a Tagállamok közös intézményeket hoztak létre, melyek javára lemondtak hatásköreik egy részéről, hogy a közös érdeket érintő speciális ügyekben demokratikusan, európai szinten hozhassanak döntéseket. Az EU-nak van saját parlamentje, bankja, bírósága is. EU költségvetése: Főbb bevételek: vámok és cukor illetékek, a tagállamok ÁFA-befizetése és a tagállamok GNI alapú befizetése, főbb kiadások: mezőgazdaság, strukturális intézkedések, belső politika, külső fellépések, igazgatás, tagállami kompenzáció és előcsatlakozási alapok. 1

2 Az EU jelképei: Az európai zászló, melyen a kört alkotó 12 csillag jelképezi a tökéletesség, teljesség és egység eszményét. Az európai himnusz dallama Beethoven: IX. Szimfóniájából származik (Örömóda). Az Európa-nap az Unió nemzeti ünnepe : május 9. Szolgáltatásnyújtás az Európai Unióban A szolgáltatások szabad áramlása az Európai Unió négy alapszabadságának egyike, így annak maradéktalan megvalósulása a Közösségen belül kiemelt fontosságú. A szolgáltatások szabad áramlását az integráció egyik előrehaladott fokozata, a közös piac létrejötte eredményezi, mely teljes egészében 1993-ban valósult meg (pl. pénzügyi szolgáltatásokkal együtt). A szolgáltatások szabad áramlásának lényege, hogy valamennyi EU-beli szolgáltató magánszemély (pl. fuvarozó, kereskedő, ügyvéd stb.), illetve az Európai Unió valamelyik tagállamában székhellyel rendelkező cég a helyi szolgáltatókkal megegyező elbánásban kell, hogy részesüljön. A szolgáltatások szabad áramlása erősíti a versenyt, ezáltal csökkenti az árakat és növeli az innovációt. Ahhoz, hogy ez maradéktalanul megvalósuljon, fontos volt az egységes engedélyek bevezetése (azaz, ha pl. Németországban már telephellyel rendelkezik egy cég, és megfelel az ottani jogszabályoknak, akkor bármely más uniós országban nyithat fiókot). Ugyancsak lényeges előrelépés volt a szakképesítések kölcsönös elismerése 1984 óta. Ez azt jelenti, hogy az EU-tagországok általában elismerik a másik tagállamban szerzett diplomákat, szakképesítéseket, ugyanakkor az elismerés feltételeként adaptációs időszakot vagy alkalmassági vizsgát írnak elő, ha a képzésben lényegi különbségek vannak. Automatikus elismerés körébe a következő hét szakma tartozik: általános orvos, fogorvos, gyógyszerész, ápoló, szülésznő, állatorvos és építészmérnök. Az EU-tagállamokban az unió minden polgára szabadon vállalkozhat. A polgárokhoz hasonlóan szabadon vállalkozhat minden olyan gazdasági társaság, amelyet valamely tagállam jogszabályainak megfelelően alapítottak, és amelynek székhelye vagy fő telephelye az unió területén található. 2 Egészségügyi ellátás másik tagállamban Tudod-e, hogy egy másik EU-s tagállamban mikor kell fizetni az orvosi ellátásért és mikor nem? A válasz egyszerű: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár azokat az egészségügyi ellátásokat fizeti ki, amelyeket az EU-tagállam állampolgárainak is kifizet a biztosítójuk. Ezeket tehát külföldön térítésmentesen kapjuk. Azon ellátásokért viszont, amelyekért az EUtagállam állampolgárai is maguk fizetnek, a magyar állampolgároknak is fizetni kell. A kiutazás előtt mindössze az európai egészségbiztosítási kártyát kell felvenni a lakóhely szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál (MEP). Ez a kártya a kiállítástól számított 12 hónapig érvényes. A kártya kiadásához az alábbi dokumentumokat kell bemutatni a MEP ügyfélszolgálatán: Ha elmúltál már 14, de még nem vagy 18 éves, ezekre lesz szükséged: személyi igazolvány, lakcímkártya, és TAJ kártya, ha már elmúltál 18, a fenti okmányokon kívül szükség lesz hallgatói jogviszonyról szóló igazolásra, vagy diákigazolványra. Fontos tudni, hogy az európai egészségbiztosítási kártya az orvosilag szükséges ellátások igénybevételére jogosítja birtokosát. A szükségességről a kezelőorvos dönt a beteg állapota

3 alapján. Minden olyan ellátás nyújtható egy másik tagállamban a magyar egészségbiztosítás terhére, amely a biztosított állapotára és tartózkodásának várható idejére tekintettel orvosilag szükséges. Mit tehetsz, ha kártya nélkül vetted igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat? Amennyiben a kezeléskor kiállított eredeti számlákat és a kiegyenlítésére vonatkozó igazolást a lakóhelyed szerint illetékes magyar Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnak benyújtod, a MEP kifizeti azt az összeget, amennyibe az ellátás az európai egészségbiztosítási kártya alapján került volna. Egyéb támogatások Az európai uniós pályázati források és támogatások az alábbi négy csoportba oszthatók: 1. Előcsatlakozási Alapok 2. Kohéziós politika és eszközei 3. Mezőgazdasági támogatások 4. Közösségi Programok 1. Az Előcsatlakozási Alapok Az előcsatlakozási alapok (Pre-accession funds) az EU által a tagjelölt országok számára biztosított pénzügyi források, melyek célja a csatlakozásra való felkészülés támogatása. Ezek a Phare, a SAPARD és az ISPA programok voltak. 2. A kohéziós politika és eszközei A Kohéziós Alap célja: erősíteni kell a gazdasági és társadalmi kohéziót, és csökkenteni a különböző régiók közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket. A közötti időszakban a fenti célkitűzések megvalósítására szolgáló eszközök jogalapja az az öt rendeletből álló csomag, amelyet a Tanács és az Európai Parlament 2006 júliusában fogadott el. Ennek alapján 2007-től a régi négy strukturális alap, a közösségi kezdeményezések és a Kohéziós Alap helyett, két strukturális alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA), valamint a Kohéziós Alap (KA) maradt fent. Leválasztásra kerültek a közös agrárpolitkához kapcsolódó finanszírozási eszközök, és létrejött a közös agrárpolitika keretében működő Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA), az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) valamint az Európai Halászati Alap (EHA). 3. Mezőgazdasági támogatások A Közös Agrárpolitika által biztosított támogatások a következő fő csoportokba sorolhatók: közvetlen termelői támogatások; a piacok stabilizálását szolgáló intervenciós és exporttámogatások; beruházási támogatások; szerkezetváltást, környezetvédelmet, vidékfejlesztést szolgáló egyéb támogatások. 4. Közösségi Programok A Közösségi Programok célja a tagállamok közötti együttműködés erősítése különböző, a közösségi politikákhoz kapcsolódó területeken. Azaz, hogy közelebb hozzák a tagállamok lakóihoz az Európai Uniót, megismertessék a polgárokkal a közösségi politikák célkitűzéseit. 3

4 4 Környezetvédelem A környezetvédelem egyre nagyobb hangsúlyt kap az Európai Unióban. A környezet védelmében irányelveket és akcióprogramokat hoznak létre az EU-ban, melyek teljesítéséhez az unió jelentős támogatásokat biztosít. Néhány fontos elv: Magas szintű környezetvédelem elve, elővigyázatosság elve, megelőzés elve, a szennyező fizet elv, szubszidiaritás elve: az EU a környezetvédelmi stratégiákat és programokat dolgoz ki, a megvalósítást a tagállamokra bízza. A tagállamokban a megvalósításra a megfelelő szinten (pl.: régió) a társadalmi szereplők (közigazgatás, vállalkozások, lakosság) aktív észvételével kerül sor. Kiemelt területei ( között): éghajlatváltozás: az éghajlati változásokat kiváltó okok csökkentése (új energiaforrások arányának növelése) természeti és biológiai sokféleség megőrzése környezet-, és egészségvédelem: az egészséget fenyegető veszélyekről való tájékoztatás (vegyszerek használata, élelmiszerbiztonság, járványok kitörése) fenntartható erőforrás-használat és hulladékgazdálkodás: természeti erőforrások felelősségteljes kezelése LIFE: Az 1992-ben létrehozott program célja, hogy az Unió és az érintett ország együttes finanszírozása (ún. társfinanszírozás) keretében támogassa az Európai Unióban, a leendő tagországokban, valamint a mediterrán és balti országokban zajló környezetvédelmi tevékenységeket. Mezőgazdaság II. világháború után több országban komoly problémát jelentett a lakosság elegendő élelmiszerrel való ellátása. Tanulva ebből a helyzetből, a nyugati országok mindenképpen meg akartak előzni egy esetleges élelmiszerhiányt. Ezért döntöttek a Közös Agrárpolitika (KAP) létrehozása mellett, amely 1967-re született meg. Ennek érdekében öt konkrét célt határoztak meg: A mezőgazdasági termelés és termelékenység növelése műszaki fejlesztéssel, a munkaerő optimális hasznosításával; a mezőgazdasági termelésből élők számára méltányos jövedelemszint biztosítása; a mezőgazdasági termékek piacainak stabilizálása; az élelmiszer-ellátás biztonságának garantálása; annak biztosítása, hogy a fogyasztók reális áron jussanak az élelmiszerekhez. További 3 alapelvet fogalmaztak meg: A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek egységes piaca: Az egységes piacon a tagországokban előállított termékek korlátozásoktól mentesen jelenhetnek meg A közösségi preferencia elve szerint biztosítani kell, hogy az egységes piacon a Közösségen belül termelt termékek előnyt élvezzenek a harmadik országokból behozottakkal szemben A pénzügyi szolidaritás elve szerint a tagországok a KAP működtetési költségeit egységes érvényű szabályok szerint, közösen viselik.

5 Utazási okmányok Az Európai Unióhoz történő csatlakozás napjától a közösségi jog szerint a magyar állampolgárok is élvezhetik a személyek szabad mozgása alapszabadságának fontos részjogosítványát, a személyazonossági igazolvánnyal történő utazást. Az Európai Gazdasági Térség tagállamai területére a beutazás, ill. ezen államok területén történő utazás érvényes magyar személyi igazolvány birtokában is lehetséges. A személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkező kiskorú magyar állampolgárok (tehát a 14. életév betöltése előtt) továbbra is csak önálló, érvényes útlevél birtokában utazhatnak külföldre. Elegendő a személyi igazolvány a beutazáshoz az EGT tagállamokba, kétoldalú szerződés alapján Horvátországba és Svájcba is. Maga a határellenőrzések schengeni rendszere ugyanakkor továbbra is fennmarad az új és a jelenlegi tagországok közötti határokon mindaddig, amíg az előbbiek nem válnak teljes jogú Schengen-tagokká. Magyarország schengeni tagsága nagy valószínűséggel 2007 őszére tehető. A SIS (Schengeni Információs Rendszer) olyan személy- és tárgynyilvántartási, körözési rendszer, amely a tagállamok egymástól független, nemzeti adatbázisára épülve európai hálózatot alkot. A rendszerből bármely tagállam lekérhet információkat, de nem módosíthatja, nem változtathatja meg más tagállamok adatait, bejegyzéseit. Mikorra várható a schengeni megállapodás kiterjesztése Magyarországra? Az időpont csak részben függ attól, hogy mikorra fejeződik be a magyar felkészülés, az Unióhoz a velünk egy időben csatlakozó közvetlen és közvetett szomszédaink (Szlovénia, Szlovákia, illetve Lengyelország és a balti államok) felkészültsége is befolyásolja. Minden csatlakozó ország érdekelt abban, hogy lehetőleg egyszerre, egy ütemben legyenek alkalmasak a normák alkalmazására. Magyarország schengeni csatlakozásával az uniós országokkal közös határszakaszokon fizikailag eltűnnek a hivatalos átkelőhelyek, az akadályt jelentő építmények, megállás nélkül át lehet hajtani az országúton. A határellenőrzést az úgynevezett belső ellenőrzés (szakzsargonban: mélységi ellenőrzés ) váltja fel. Tanulmányozd az iskolai földrajzi atlaszod! Nézd át az Európai Unió országainak térképét! (országzászlók, címerek, fővárosok, hegységek, folyók stb.) Melyek az EU földrajzi legjei? 5