Dr. Schubert Katalin százados. A tábornokok pere

Átírás

1 ZRINYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Dr. Schubert Katalin százados A tábornokok pere PhD értekezés TUDOMÁNYOS TÉMAVEZETŐ: Dr. Szántó Mihály nyá. ezredes CSc., egyetemi tanár Szentendre, 2007.

2 2 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 I. A hatalom, a politika, a hadsereg és a jog ( ) 15 II. A (katonai) közigazgatás és jogszolgáltatási rendszer folyamatos átépítése 23 III.1. A ludovikás kommunista elit maradványok kiszorítása a hadsereg irányításából a hidegháború kezdetén 27 III. 2 A tömeghadsereg vezetésében beállott változások az ún. gyorsított hadseregfejlesztés időszakában 32 III. 3. Az május 28-án tartott honvédségi pártaktíva, s annak hatása a katonai elit metamorfózisára 38 IV. A per 55 IV. 1. A koncepciós perek jellegzetességei 55 IV. 2. A tábornokok életútja 61 IV. 3. A letartóztatástól az ítéletig 73 IV. 4. Az 1954-es perújítás és az 1990-es felmentő ítélet 85 V. Következtetések és új tudományos eredmények 94 Utóhang 99 Irodalomjegyzék 101 Publikációs jegyzék 107

3 3 Magától értetődik, hogy a vezetéshez a természetes adottságok önmagukban nem elegendők, igen magas fokú tudásra és rendszeres harctéri gyakorlatra van szükség. parancsnokok kiválasztására és előmenetelének biztosítására különösen nagy figyelmet kell fordítani. Persze kiválasztani nem lehet általában. (Tuhacsevszkij, 1934.) Bevezetés Tanulmányom célja az 1945 és 1950 közötti magyar hadsereg vezetésében bekövetkezett változás bemutatása a katonai felső vezetés tragikus sorsú tábornokain, tisztjein keresztül. A tudás, segítségével a katonai vezetőnek mindenkor tisztában kell lennie az adott társadalom politikai elvárásaival, s azzal a képességgel, amivel a hadsereget irányítja, vezeti. A demokratikus társadalmakban nincs olyan beosztás, hatalom, ahonnan ne lehessen felállni. Ez az egyik olyan különbség, amit itt a bevezetőben már meghatározhatok: Sólyom László vezérőrnagy 1950-ben még családja, saját élete érdekében sem állhatott fel, míg 2005-ben Dr. Szenes Zoltán altábornagy már igen. Ez nem csak diktatúra és demokrácia természetrajzában meglévő különbségek miatt van így, de a mindenkori vezérkari főnök (a továbbiakban: VKF) személyének kiválasztásában a belpolitika mellett az adott nemzetközi helyzet is szerepet kap. A magyar történelemben - nem szokatlan módon az ország akkori politikai vezetői, Rákosi Mátyás és társai önként (?) és kegyetlenül áldozták fel a magyar hadsereg katonai elitjét a szovjet szocializmus modell mechanikus másolásakor, s ezzel a mai napig ható károkat okozva nemzetünknek. Az emberi élet értékét és védelmét is befolyásolta az a tény, hogy 1950-ben már nehezen lehetett a szovjet zónát elhagyni, s ha sikerült, nem várták tárt karokkal Nyugaton sem az átállókat. Sólyom László altábornagy, vezérkari főnök, Révay Kálmán vezérőrnagy, a páncélos csapatok parancsnoka, Beleznay István vezérőrnagy, a hadtápszolgálat főnöke, Pórffy György vezérőrnagy, a tüzérség parancsnoka, Dr. Merényi Gusztáv orvos vezérőrnagy, az egészségügyi csoportfőnök, Lőrincz Sándor ezredes, az anyagtervezési csoportfőnök és Illy Gusztáv nyugállományú altábornagy halála a magyar szocialista társadalom, s azon belül a honvédség történetének egyedülálló tragikus eseménye. Ebben a dolgozatban a magyar történelemnek a második világháborút követő új, népi demokratikus korszak katonai vezetőinek sorsán keresztül bemutatom egy diktatórikus rendszer néhány társadalompolitikai tényezőjét első sorban a mai és a jövő nemzedékének okulása céljából.

4 4 A második világháborút átélt nemzedék tagjai között kevesen és elsősorban nem a katonák voltak azok, akik a hitleri koalíció ellen tudatosan, tevőlegesen felléptek Magyarországon. Ilyen ritka képességű vezérkari tiszt volt többek között Mikó Zoltán százados, aki tudatosan állt át a háború végnapjaiban az antifasisztákhoz. Dr. Hegedűs Róbert alezredes, a fiatalon elhunyt biztonságpolitikus 1995-ben egy konferencián e két századost Mikó Zoltánt és Sólyom Lászlót - a XX. századi magyar hadtörténelem mártírjainak nevezve példaképül állította a NATO-ba, a demokratikus európai országok közé igyekvő magyar közvélemény számára. 1 A szintén vezérkari akadémiát, külszolgálatot is megjárt Sólyom László százados is látta a teljes pusztulást, a Horthy- Magyarország folyamatos sodródását a hitleri Németországhoz, s drasztikusan szakított hivatásos tiszti karrierjével. Minden háború vége a katona számára egy új helyzetet jelent: meg kell nyerni a békét, s készülni a következő háborúra, tanulva a megvívott harcok fájdalmas tanulságaiból. Mindkét százados és még néhány katonatiszt, fiatal egyetemista, értelmiségi tevőlegesen szállt szembe a náci politikával, s tudatosan az antifasiszta koalíció, a szovjet vezetés mellé álltak. A Mikó Wallenberg - ügy a második világháború végén tudomására hozta a politikai döntéshozókon kívül az érintetteknek is, hogy a szovjet birodalom sztálini szisztémája hat a felszabadított, demokratizálódni akaró, kényszerülő országokban. Magyarországon a szovjet proletárdiktatúráról keveset tudtak, de hamar megtapasztalták, hogy ebben a diktatúrában is eleve gyanús az, aki a hatalommal szembeszáll. Gyanús és veszélyes, mert aki egy diktatúrát elvetett, az csak idő kérdése, mikor lesz ellenálló a másik diktatúrában is. Sólyom László pályaképe, 1945 és 1950 közötti életútja, tragikus halála méltán emeli katonahőseink közé. Ebben a tanulmányban, első sorban a jelen és a jövő katonai vezetői, hivatásos és szerződéses tagjai számára kívánom tanulságul bemutatni e kiváló nemzedéket. E dolgozattal az is a célom, hogy az etika igazságával a politikai döntéshozókon kívül felhívjam a közvélemény figyelmét is valamennyi áldozat egyértelmű rehabilitálására. A kutatásaim során arra kerestem a választ, miért likvidálta a kommunista hatalom a kommunista tábornokait, főtisztjeit között? Van-e és ha igen, hol határ az ún. jogállam és a szocialista törvényesség között? Törvényszerű-e, hogy békében is a katona legyen a politika áldozata? A 21. század Magyar Honvédségében (a továbbiakban: MH) miben fogalmazható meg e katonapereknek az etikai tanulsága? Volt-e választási lehetősége a október 6-án a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban Dr. Benkő Zoltán vezette Mikó Emlékbizottság megemlékezésén elhangzottak szerkesztett változata az Új Honvédségi Szemle évi Külön számában olvasható.

5 5 katonai elitnek 2 a politikával szemben önállóságra az adott időszakban? Az újólag előkerült, megnyílt források, az orál history termékei alapján változtak-e az egyes katonai vezetőkről való eddigi ismereteink? Minden pályakezdő hadtörténész tudja, hogy a meg-és átélt történelem visszajelzései nem nélkülözhetőek, mert az írott forrásokat folyamatosan és tudatosan a politikusok, a jogászok és a katonák megváltoztatták. A téma aktualitását, időszerűségét már az 1980-as évektől, de különösen 1990-től a különböző politikai kurzusok sanda szándéka kísérte, kíséri. E dolgozat megírásában a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (a továbbiakban: ZMNE) Hadtörténelmi Tanszéke, a HM Hadtörténelmi Intézet és Múzeum (a továbbiakban: HIM) Levéltára mellett a Történeti Hivatal 3, a Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL), a Politikatörténeti Intézet (a továbbiakban: PI) munkatársai és anyagai kimeríthetetlen forrás mennyiséget jelentettek. Ugyanakkor e történelmi korszak ( ) forrás értékű feljegyzéseit, dokumentumait igen sajátosan manipulálták különböző korok vezető köztisztviselői, pártpolitikusai. Elméleti és gyakorlati jogászok (bírók, ügyészek, ügyvédek), levéltárosok, történészek jóindulata mellett sok esetben az a fajta rosszindulat és a bölcsek köve itt van a zsebemben - féle kizárólagosságra való törekvés is megjelent, amely a tudományos életben elfogadhatatlan. 4 Nehezen érthető az a katonai hozzáállás, ami 1990 óta az éppen aktuális honvédelmi miniszterek, köztisztviselők, rehabilitációval foglalkozók hozzá(nem)értését fejezi ki. Gyakorló újságíróként és szerkesztőként egyre többször találkoztam azzal a kirekesztő szándékkal, amellyel az 1945 és 1956 közötti magyar és közép-kelet-európai térség országait ítélték meg. A demokratikus Magyar Honvédség, illetve a Magyar Néphadsereg (a továbbiakban: MN) második világháború utáni történetét átértékelték jobbról és balról egyaránt. Az első monográfiát 5, több írás, könyv követte, de az ebben megfogalmazottak alapján az aktuális honvédelmi és igazságügyi közigazgatás szelektív memóriával rendelkezett: Sólyom Lászlóék végérvényesen kikerültek a katonai hősök, mártírok közül. A hivatalos ideológia pártállástól függetlenül az 1945 és az 1990 közötti hadseregtörténetet egy elítélendő korszak szaktörténeteként definiálja. Ez alól kivétel 1956, ami Sólyom László 2 Több tucat katonai életutak készítőjeként e fogalomba a vezérkari főnökön (VKF) kívül a mindenkori tábornoki kart is értem. 3 Jelenleg az Állambiztonság Szolgálatok Hivatal Történeti Levéltára néven jegyzik. Megalakulásakor Történeti Hivatal intézményként ismertem meg, ahol az intézet valamennyi dolgozója kutatásaim időszakában igen magas szintű segítséget adott. E dolgozatban a jegyzetek megjelölésére a Történeti Hivatal (a továbbiakban: TH) elnevezést használom. 4 A levéltárak vezetőin minden korban igen komoly közszolgai felelősség nyugszik: a kutató természetes kíváncsisága mellett igen jelentős az aktuális pártpolitikai hatalom formális és informális nyomása. A vezetők egyéni képességeitől nem függetlenül a magyar társadalom demokratikus gyakorlata, fegyelme, következetessége még gyerekcipőben jár. 5 Máté János: Kard és könny. Rehabilitáltak emlékkönyve Zrínyi Kiadó, Budapest, 1995.

6 6 esetében fikció, hiszen 1950 óta halott. Több politikai és civil szervezet, intézmény, testület vesz részt a múlt átértékelésében, s ehhez a magyar állam is asszisztál, rosszul értelmezett jogállamiság és demokrácia napi politikai érdekei miatt. Így fordulhat elő, hogy a Kozma utcai Fegyházban 2005-ben Fónay Jenő által felállítatott márványtáblán sem szerepelnek e mártírok. Az közötti Politikai Elítéltek Közössége, Fehérváry István vezetésével mindent elkövet annak érdekében, hogy az antifasiszta, majd kommunistává lett mártírjaink emléke feledésbe kerüljön. Ezért is egyedülálló forrás értékű Vaikó Györgyné magángyűjteménye, amelybe betekinthettem, s e páratlan dokumentum részben pótolta az elveszett, megsemmisített 1950-es periratokat után természetesen megjelentek a konzervatív és egyéb jobboldali ideológiák alapján elkészült politológusi és történészi munkák. Kiszely Gábor könyveit 7 Schmidt Mária készíti elő, aki Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt ( ) tanácsadói szerepéből adódóan a Terror Háza múzeumigazgatójaként aktuális politikai - szerintem hamis -, ideológiai réteggel vonja be a feltárt forrásokat. Etikailag mindenképpen kérdéses, hogy másfél évtizeddel a békés politikai rendszerváltozás után a történelmi szembenézés és a néhol sematikus demagógiába csúszás/csúsztatás egy új politikai propaganda eszközei válnak-e? Abban jobb- és baloldali politikusok, értelmiségiek (nem feltétlenül a történészek csak) egyaránt felelősek, hogy a magyar XX. századi társadalom- és politikatörténetet nem a tacitusi szellemi magaslatból értelmezik újra. Szólni kell a személyiségi jogokról is, amely szintén nehezíti a kutató feladatát. Mennyiben közszereplő a tábornok, illetve bárki, akikkel a korabeli jegyzőkönyvekben találkozunk? A jogtudósok és a jogalkalmazók mellett, a törvényhozók szándékát vettem figyelembe, amely szerint a kutatás szabadsága mellett a kutató egyénisége is meghatározó jelentőséggel bír. Több éves kutatásom során többször felmerült az a kérdés: miért is kerültek ki az 1950-ben kivégzettek a magyar történelemből, a rendszerváltozást követő években. A válasz abban az igazságban található, mely szerint a politika elsődlegességét a katonai vezetés mindenkor figyelembe kell, hogy vegye. A történésznek a források mellett az egyre szaporodó újabb memoárokat is vizsgálni kell, de az 1945 és 1950 közötti magyar belpolitika ismerete 6 Rátky Henriknét, Vaikó Györgyöt ítélték halálra Sólyom-perrel közel egy időben, Vaikó Györgynét pedig 15 évre, 1956-ban rehabilitálták a beteg asszonyt. Sólyom Ildikó szerint e per és édesapja pere összefügg. Az időbeli egybeesés mellett több a különbség, a leglényegesebb az, mely szerint Vaikó György és Rátky Henrikné már Pálffy György letartóztatásától a katonai elhárítás látószögébe került, hiszen rendszeresen tartották a kapcsolatot Rátky Henrikkel, aki az angol titkosszolgálat tagjaként Ausztriában élt. 7 Kiszely Gábor : Állambiztonság ( ) Korona Kiadó, Budapest, 2001 Kiszely Gábor: ÁVH egy terrorszervezet története Korona Kiadó, Budapest, 2000.

7 7 csakis abban az összefüggésben érthető, amit bipoláris világnak, hidegháború korszakának nevezhetünk. Kutatók, források az 1950-es Sólyom-perről, elő-és utóéletéről és 1989 között az éppen aktuális belpolitikai események egyik szála volt Sólyom László és társai, mint a magyar állam és munkásmozgalom sajnálatos eseménye. Az 1953 júniusi Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségi (a továbbiakban: MDP KV) ülésétől kezdve a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága (a továbbiakban: MSZMP PB) és egyéb testületei, kongresszusai mellett az özvegyek, kortársak igen bő irodalma a mindenkori aktuális hazai politikai életet is szemléletesen tükrözik. A rendszerváltozás évei (1989/90) a mindenkori kormányhatalom egyik politikai, jogi, katonai rehabilitációs kérdésévé tette a Sólyom-ügyet. A Magyar Néphadsereg történetével foglalkozó hadtörténészek, egykori katonabajtársak a Kádár-rendszer alatt néhány publicisztikában megemlékeztek a tábornokokról. 8 Sólyom Ildikótól tudjuk, hogy a budai házra, ahonnan Sólyom Lászlót és Révay Kálmánt elhurcolták 1950-ben, a 60-as évek végén egy emléktáblát helyeztek el, s az Eszter utcát átnevezték Sólyom László utcára. Az utcanév az es rendszerváltozásnál az elsők között változott vissza, annak ellenére, hogy a jog a tábornokok teljes rehabilitációján fáradozott májusában a BM Történeti Hivatal szervezésében rendeztek egy konferenciát az közötti katonai perekről, ahol Oroszi Antal hadtörténész tartott előadást a Sólyomperről. 9 Történészek munkáját kiegészítő igen alapos tényfeltáró feladatra vállalkozott Sólyom Ildikó színművésznő több írásával, előadásával, majd 2003-ban a Honvédelmi Minisztérium, a XX. Századi Intézet és a Múlttal a Jövőért Alapítvány támogatásával egy monumentális műben forrásokat, értékeléseket adott közre. 10 A megnyíló levéltárak, a felszabaduló források és az egyre szaporodó visszaemlékezések, monográfiák a kutató számára sok új ismerettel gazdagították a korszakról eddig is tudott, vélt, feltételezett ismeretanyagát, annak összefüggéseit. Kutatásaim során volt arra halvány remény, hogy az eredeti peranyag előkerülhet, annak ellenére, hogy a Kádárrendszer alatt többször történt iratmegsemmisítés. Az 1950-es peranyag azonban eddig nem 8 Szentkirályi Frigyes: Negyven év mundérban Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, Móricz Lajos: Sólyom László katonai életútja. Honvédelem, sz old. Móricz Lajos: Békében és háborúban. Egy magyar katonatiszt emlékei a XX. század nyolc évtizedéről. Budapest, saját kiadás Gazsi József: A magyar antifasiszta ellenállási mozgalom és a hadsereg Hadtudományi Közlöny, sz old. tanulmányai 9 Katonai perek a kommunista diktatúra időszakában Tanulmányok a fegyveres testületek tagjai elleni megtorlásokról a hidegháború kezdeti időszakában. (Szerk.: Okváth Imre), Történeti Hivatal, Budapest, old. 10 Sólyom Ildikó: Összetört-szétszakadt-elillant A Sólyom tábornok-per utóélete. Hadtörténelmi Levéltár, Paktum Nyomdaipari Társaság, Budapest, 2003.

8 8 került elő, így a történések rekonstruálása igen komoly nehézséget jelentett. Különösen a forráskritika megfelelő alkalmazására kellett figyelnem, nehogy azt a nézetet erősítsem, mely szerint. a történelem eleve minden tudományok közül a legtudománytalanabb, habár sok tudásra érdemeset közvetít. 11 Az ismeretelméleti és szkeptikus történetfilozófiai felfogások a magyar történészeket végig kisérték az ún. békés rendszerváltozás utáni emocionális légkörben az által is, hogy egyre több újra-visszaemlékező ún. történész bukkant fel. Ez nem tette könnyebbé sem a tényszerűséget, sem a kötelező indulatmentességet, holott e két alap tulajdonságra mind katonaként, mind tudósként szükségem volt. A hiányzó peranyagokat az 1950-es és későbbi egyéb ügyek anyagai alapján pótolhatjuk. Kevés eredeti forrásunk van. Ilyen többek között az a jegyzőkönyv, ami Sólyom László letartóztatása után igen rövid időn belül egy értekezleten készült, ahol Farkas miniszter idézte Sólyom László beismerő vallomását. Ennek a forrásnak a megszületéséről Károlyi Márton államvédelmis alezredes március 13-án Farkas Mihály ügyét vizsgáló bizottság előtt a következőket mondja. Lehivattak Péter (Gábor) szobájába, ahol Szűcs (Ernő) is jelen volt és Farkas Mihály is, aki kijelentette, hogy egy honvéd-aktívát hívott össze és arra kell neki Sólyom beismerő vallomása. Lehet az egy pár soros is. 12 Ezt a vallomást Gáspár Márton volt államvédelmis nyomozó is megerősíti, aki szerint határidőre kellett a szervezkedés jegyzőkönyvét elkészíteni, mert ki volt tűzve az aktíva a Tisztiházban, ahol Farkas Mihály elvtársnak kellett beszámolni. Így aztán az aktívát megelőző éjjel sikerült Sólyom Lászlóból pár soros vallomást kicsikarni, amelyben beismerte, hogy angol kém volt. 13 E téma megértésénél, feldolgozásánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül a bürokrácia hanyagságán túl azt a felfogást, amely szerint soha nem fog kiderülni a hatalom túlkapása, vagy a tudatos rosszindulat, emberi féltékenység, stb. Számtalan példát hozhatnék e gondolatokra. A források nehezen kezelhetőségére szolgál az alábbi példa is: Véghatározat. A Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága. Sólyom Lászlóné sz: Végh Ilona anyja neve: Végh Júlia. Htb. Budapest, Eszter u. 2. sz. alatti lakosnak a 8130/1939. ME sz. rendelet 1 /B. pontja és a /1948. IV./1. BM. számú rendelet 2. -a alapján rendőrhatósági őrizet alá helyezését (internálás) rendelem el. Megokolás Eljárás alá vont személy demokráciaellenes tevékenységet fejtett ki, ezért internálása szükséges. Ezt a véghatározatot az évi XXX. FC b./ pontja alapján fellebbezésre 11 V.ö.: Jakob Burckhardt: Világtörténelmi elmélkedések Atlantisz, old. 12 MOL M-KS 276. f. 62. cs. 242 ő.e. 13 U. o.

9 9 való tekintet nélkül azonnal végre kell hajtani. E véghatározat ellen a kihirdetéstől számított 15 napon belül a Belügyminiszter Úrhoz címzett fellebbezésnek van helye. Budapest, január 8. Pecsét A hatóság vezetője rendeletéből: Károlyi Márton av. alez. Az előttem kihirdetett és internálásomat elrendelő véghatározatban jogaimra történt kioktatás után megnyugszom fellebbezéssel nem élek. Sólyom Lászlóné Budapest, január E megmaradt forráson csak az alábbiak nem megfelelőek: Sólyom Lászlóné leánykori neve: Czikhart Nóra, internálásának dátuma nem lehet 1950 január 8, mert az eseményre csak férje letartóztatása után kerülhetett sor, az pedig május 20-án történt. Sólyom Lászlónéról Sólyom Ildikó könyvei alapján csak valószínűsíthetjük, hogy ez is egyike azon forrásoknak, amely utólag készülhetett annak érdekében, hogy a mindenható állam intézkedése jogszerűnek tűnjék. Más forrásokból ugyanakkor az is kiderül, hogy a Rajk László elleni perben a katonai vonalat Pálffy György úgy jelentette, hogy Rákosi Mátyás és Farkas Mihály számára az egykori horthysta tisztek, különösen az antifasiszta harcban, a kommunista és a polgári nemzeti ellenállásban résztvevők ellen egyre határozottabban léptek fel és 1956 között az államhatalom tervezte (!), szervezte és végrehajtotta a fegyveres testületekben is a politikai megbízhatóság szerinti likvidálást. E forrás is azt bizonyítja, hogy éltek, élhettek a visszadatálás eszközével is, hiszen ig a pártállam internáltjaival, így Sólyom Lászlónéval is elszámolni nem kellett. A különböző életutak vizsgálatakor nélkülözhetetlen a mikró- és a makro-világ: a család, az iskolák, barátok, a szűkebb és tágabb környezet elemzése. Különösen igaz ez az egykori horthysta csapat- és vezérkari tisztek esetében. Az 1945 és 1950 közötti demokratikus magyar hadsereg életében a Pálffy György és a Sólyom László által vezetett kommunista katonai elit feltétel nélkül (!) felelt meg Rákosi Mátyás, Farkas Mihály, Révész Géza (katona)politikusok által követelt normarendszernek, s váltak nem hőseivé, hanem áldozataivá egy nemzetközileg (Szovjetunió és USA) elfogadott világrendnek. 14 Történeti Hivatal II/

10 10 Többünk életérzését fogalmazta meg a publicista, amikor a következőket írta: Életutam úgy hozta, hogy mindazzal, ami a nyilas és az ávós időkben az Andrássy út 60-ban történt, ben Szász Béla akkor megjelent döbbenetes önéletrajza, a Minden kényszer nélkül olvastán szembesültem először a maga valójában. 15 A rehabilitáció a napjainkig tartó folyamatát l953/54-től számíthatjuk, s csak remélni lehet, hogy a XXI. század demokratikus Magyar Honvédsége etikailag is szükségét érzi, hogy példaképei közé legalább beemelje Sólyom László személyén túl azokat a katonaelődeinket, akik a demokratikus politika szabályai szerint arra méltóak. Ehhez persze a ma magyar demokratikus közéletnek az alábbi kérdésekre kell választ adnia: 1.) A vezérkari főnök és a politikus (miniszterelnök, államfő, honvédelmi miniszter) kapcsolatában mennyi a szakmai önállóság egy háború utáni, átmeneti és egy konszolidált társadalomban? 2.) A katona szakma és hivatás meddig rendelődhet alá a politikának, különös tekintettel arra, hogy az egyszemélyi parancsnoklás elve a történelem szocialista típusú fejlődésében is többször sérült. 3.) A magyar katonai bíráskodás történetében találunk arra példákat, hogy vesztett háborúk, forradalmak után a katonákat, a tábornoki kar egy részét likvidálják. Vajon 1950-ben e perek története a bűnbakképzést elevenítette-e fel, avagy személyes politikai bosszúból született terror sorozat egy specifikus állomásáról beszélhetünk-e? 4.) Mennyiben igaz az az állítás, hogy a Szovjetunióból mechanikusan átvett szocialista modell másolásaként, a második világháború előestéjén kivégzett Tuhacsevszkij tábornok koncepciós pere szolgálta a mintát Sólyomék esetében? Dolgozatom mottójául választott Tuhacsevszkij idézettel nem kívánom sugallni ez utóbbi primátusát, de az kétségtelen tény, hogy a kommunista párt moszkvai emigrációjából haza érkező vezető politikusi garnitúra egyszerre fogadta el a sztálini szocializmus tévedhetetlenségével együtt azt is, hogy az a gyanús, aki nem gyanús. A cári hadseregben szolgáló, az első világháborút és az közötti intervenciós és polgárháborút végig harcoló tisztek, főtisztek, tábornokok a as évekre Szovjetunióban igen magas szintű 15 Rényi András: A retorika terrorja (A Terror Háza mint esztétikai probléma) Élet és Irodalom, 2003, július old. A szerző a publicisztika eszközével mond megsemmisítő ítéletet mindarról, ami1945 utáni történelmet illeti. A konzervatívnak nevezett történelemszemléletet feltámasztani igyekvő tudósok, pártpolitikusok holdudvarában ma és holnap e korszakról a propaganda régi-új eszközeivel egyre torzabb és demagóg ideológiai irányultságot fedezhetünk fel 1990 óta folyamatosan nemcsak a Terror Házában.

11 11 katona szakmai és elméleti tudásukkal, politikai elkötelezettségükkel együtt nagy számban lettek a Visinszkij-féle szocialista jogelmélet áldozatai a második világháború előestéjén. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a Canaris vezette Abwehr és a vele Hitler kegyeiért rivalizáló Heydrich (SD) meghamisított, kompromittáló dokumentumokat bízott a cseh titkosszolgálatra abban a biztos tudatban, hogy azok eljutnak Benes cseh elnökön keresztül Moszkvába, Sztálinhoz. 16 Az is történeti tény, hogy az antifasiszta koalíció legtöbb emberáldozatában az is szerepet játszott, hogy a szovjet vörös hadsereg katonai elitje objektíve kevés tapasztalattal vett részt a hitleri agresszió ellen. Jogosan vetődhet fel az az állítás is, hogy ben ahogyan között a katona szakma végezte feladatát: készült az újabb összecsapásra. Ez alól nem volt kivétel a magyar katonai elit sem. Sólyomék kivégzése így vethet fel történelmi párhuzamot is. A katonai perek kutatói között eddig még senkinek nem sikerült a per történetét a maga teljességében feltárni. Az 1950-es évek közepétől szinte napjainkig nem alakult ki konszenzus sem a társadalomtudósok, a jogtörténészek között, sem a régi-új politikai-katonai eliten belül abban az értelemben, hogy méltó helyére kerüljön-e az közötti koncepciós perek tekintetében az ún. tábornokok pere. Az egykori bajtársaik, beosztottjaik közül egyre kevesebben élnek azok, akik érdek és érintettség nélkül azon fáradoznának, hogy e tragédia valamennyi összetevője ismert legyen. 17 Az 1954, 1956, 1962, 1968 ún. rehabilitálásai a megélt szocializmus rendszeréből adódóan 1990-ig sem tényszerűen, sem elemzések szintjén nem hozhatott egyértelmű állásfoglalást. Az 1950-ben elítéltek és kivégzettek életrajzából, a korszak sajtójából, a különböző memoárokból egyértelművé vált, hogy a demokrácia és diktatúra kérdésében a hadsereg történetében a meghatározó Farkas Mihály miniszteri kinevezése, ami szeptember 9-én történt. A korszak stílusát, a Farkas minisztertől való félelmet, a feltétel nélküli kiszolgálást és a kőkemény kommunista szerepkörét eljátszó régi és új tábornokok viselkedésére jó példa az alábbi forrásrészlet. A hadseregen belüli tájékoztatásra, az információra a hatalomnak volt szüksége. A tábornokok letartóztatásáról, s egyidejűleg való lefokozásukról megszerkesztettek a hivatásos állomány számára egy tájékoztatót, amelyben Farkas Mihály miniszter a következőket állította: Sólyom, Pórffy, Révai, Beleznay egy fasiszta banda 16 V.ö.: Richard Basset: Hitler kémfőnöke Pécs, Aleyandra Kiadó old. 17 Az közötti polgári és katonai üldözöttekre ugyanaz a sokszínűség volt jellemző, mint magára a magyar társadalomra, mely a mások világháború után a polgári és a népi demokrácia történelmi vitájában az akkor bipoláris világrendben alakult ki.

12 12 aktív tagjai voltak és mint ilyenek akadályozták, lassították Néphadseregünk fejlődését. 18 Elgondolkodtató a még közöttünk élő Király Béla tábornok véleménye, aki akkor, 1950 májusában minisztere és bajtársai előtt a következőket mondta: Elvtársak, néphadseregünk hatalmasat erősödött azzal, hogy ezt a fasiszta csirkefogó bandát leleplezte Pártunk. Akkor fogunk erősödni igazán, ha tanulunk ebből. Éberség tekintetében arra kell vigyázni, hogy ez ne legyen kampányszerű. Az éberség megnyilvánult ezeknél a banditáknál. Sólyomnak egy apróbb megnyilatkozásáról szeretnék beszélni. Az itt már többször említett tanfolyam megnyitásakor ott volt. A vizsga szünetét felhasználta arra, hogy romboljon. Azt mondotta, hogy maguk itt csak nagy kérdésekkel foglalkozzanak, a kisebb dolgokkal ne törődjenek! Tehát nem megalapozott tudást akart. Felületességet hirdetett, mert tudatlanságot akart. A tanulság az, hogy ilyen apró jelenségre is fel kell figyelni! Az egyik, amire Farkas elvtárs felhívta a figyelmet, hogy a lelkes, harcos munka szellemében pusztul az ellenség. Erre példa a mi tanfolyamunk. Ott az egyik tanár, aki a hallgatók lelkes és harcos hangulata szellemében lepleződött le, mert mikor a dicsőséges fegyvereit kellett oktatnia, csak paranccsal lehetett elérni, hogy erről is beszéljen. Lelkes harcos munkára van szükség, mert csak lelkes, harcos munkával tudunk harcolni az ellenség ellen. 19 Hiába biztosította hűségéről vezetőit Király Béla, Sólyomék letartóztatása után egy évvel ő maga is elítélt lett. 20 Janza Károly vezérőrnagy ezen az értekezleten valószínűleg tudta, hogy fényes karrier áll előtte, beköltözhet a Sólyom villába, a letartóztatott hadtápfőnök beosztása adott, csak megfelelő demagógiával kell szólni: "Elvtársak, amikor az ember kap egy ilyen fontos beosztást, amilyet pl. én is kaptam, munkáskáder létemre (kiemelés S. K.), azon gondolkozik az ember, hogy hogyan is kell egy ilyen fontos feladatot megoldani. Én éppen egy ilyen címeres gengszter mellé kaptam beosztást. (Sólyomról van szó S.K.) Mikor először beszélt velem, láttam, hogy nem egy egyszerű csirkefogóval van dolgom, hanem egy nagystílű gengszterrel. Amikor az ember először kerül be egy helyre, még nem tudja, hogy hol a kijárat és hol a bejárat. Körülnéztem, hogy van-e itt szövetséges, és volt, munkáskáder. Meg kell azonban mondanom, hogy a munkáskáderek is bizonyos imádattal vették körül, sőt a politikai tiszt 18 Hadtörténelmi Levéltár (a továbbiakban: HL) MN VIII. 23. fond HM Pol. Fcsfség. Iratai 1950/T-55/z doboz 19 Uo. 20 Dr. Király Bélával készített életút interjú során a tábornok részletesen szól Sólyommal való viszonyáról, Pálffyval v aló barátságáról. In.: Schubert: Szembenézni a történelemmel Kornetas, Budapest, old.

13 13 bajtárs, is olyan tanácsot adott: hogy egy okos ember, alkalmazkodni kell hozzá. Ezt jelentettem a miniszter Bajtársnak A régi tisztek úgy ugráltak előtte, mint a paprikajancsi. Összeugrasztotta a Párttitkárt a politikai tiszttel. Azt csinálta a Párttitkárral, hogy mondja meg neki, hogy mennyi ruhánk van, azt az elvtárs megmondta, akkor azt kérdezte, mondja meg, mennyi szalag van, azt már nem tudta megmondani, erre ledorongolta. A vonatszertárnál olyan mozgókonyha típust csináltatott, amit nem lehetet felhasználni, kivont viszont a magyar iparból egy igen nagy mennyiségű vasat ezzel. Egy alkalommal azt mondta nekem, hogy a Miniszter Bajtárs érdeklődik, hogy hogyan tanulsz? Kérdeztem, hogy mit válaszolt. Azt mondottam a Miniszter Bajtársnak, hogy a kisebb dolgokhoz már értesz, de komoly munkához még gyenge vagy. Erre azt mondottam, hogy a következő alkalmazó megbeszélést én fogom levezetni. A Tanácsadó Bajtársnak a segítségére számítva nyugodtan vállaltam. Megpróbált erről lebeszélni, hogy jól gondolja meg, ez nem olyan egyszerű, stb. A Tanácsadó Bajtárs segítségével megtartottam, s a Tanácsadó Bajtárs azt mondotta, hogy bár a Beleznai tudna ilyen alkalmazó megbeszélés levezetést csinálni. Egy alkalommal, Sólyom, ez a címeres gazember hivatott engem. Tudtam, hogy be akarja majd bizonyítani, hogy ő mennyivel okosabb, mint én, úgy kezdtem a megbeszélést, hogy először állapodjunk meg, hogy én nem vagyok az ő alárendeltje. Azt mondta, legyünk jó barátok. Erre én azt mondtam, hogy én egy nehezen barátkozó ember vagyok. Előadta, hogy a szobáját szeretné át alakíttatni, megmondtam, hogy amit kér, az Ft.-ba kerül. A kérést elvittem a M. Bajtársnak. A Miniszter Bajtársnak volt egy magánvéleménye, amit itt nem mondhatok el. Akik Beleznait utálták, azok, amikor én átvettem a helyét utáltak engem is. Sólyom megpróbált maga alá gyűrni. Az én elvtársaim, akikkel együtt dolgoztam, kezdtek örülni, hogy alájuk tartozom. Végül is nem tudtam, hogy mi vagyok portás, vagy hadtápfőnök? 21 A két tábornok fogalmazása nemcsak a kor hadseregen belül hangulatát tükrözi, hanem a régi és az új tisztek közötti műveltségbeli különbséget is ban Janza miniszter lesz egy pár napra, Király a börtönből kiszabadulva a Nemzetőrség élére kerül, majd emigrál, s 1990-ig az USA-ban alkalmazkodik egy másik világhoz, hogy Nagy Imréék újra temetésekor haza érkezve a mai magyar demokratikus politika támasza legyen. Janzát 1956 után leszerelik, munkásigazgató lesz, s békés hosszú életet él családja körében. 21 HL MN VIII. 23.fond HM Pol. Fcsfség Iratai 1950/T-55/z. doboz

14 14 A Sólyom-perben érintettek sem tudhatták, meddig és mire fogja a párt felhasználni. Nem lényegtelen különbség a két megszólaló között. Mind a kettő a honvédelmi miniszter elvárása szerint önként mondja el Sólyom Lászlóról a véleményét. Mind a kettő utal Sólyom László zárkózott magatartására, ami érthető, hiszen a parancsnok felelőssége, magánya mind a mai napig jellemzi a katona szakmát békében és háborúban. Sólyom László és kortársai esetében egyértelműen igaznak látszik az a megállapítás, hogy a forradalom felfalja saját gyermekeit, illetve sokkal kegyetlenebbnek tűnik az utókor számára az a társadalmi réteg, amelyik megtagadja önmagát, s saját híveit üldözi. Pálffy György és Sólyom László esetében az 1940-es évektől kezdődően egyértelművé vált, hogy a második világháború után Magyarország a két új nagyhatalom Szovjetunió és USA közül a szovjet érdekszférába fog tartozni. Mind a ketten fiatal életüket, karrierjüket ebben az értelemben radikálisan és tudatosan megváltoztatták: kiváltak a Horthy-korszak hadseregéből, részt vettek az antifasiszta ellenállásban, majd egy demokratikus baloldali állam újjáépítésében. A mai magyar demokratikus politikai rendszer, s abban a fegyveres testületek akkor nevezhető haladó, európai intézményrendszernek, ha a nemzet szerves részének tekinti az 1945 utáni testületeket, s határozottan elítéli a halottak, mártírjaink közötti bármilyen utólagos pártpolitikai, ideológiai megosztási kísérletet. A hivatásos tiszti állomány karrierjére a háborúk hatással vannak. Ugyanilyen evidencia az is, hogy a Szolgálati Szabályzatnál a lelkiismeret parancsa magasabb rendű. Ugyanakkor a magyar hadtörténelemből tudjuk, hogy Mátyás király óta alapvetően a vesztesek, a levert forradalmak és szabadságharcok oldalán voltunk, de ennek ellenére/vagy éppen ezért genetikailag belénk kódolódott A Hazáért mindhalálig! hűség elve is. Ehhez társult 1945-ben egy messianisztikus forradalmi-ideológiai hevület. A korábbi időszakhoz képest a különbség azonban nem kevesebb, mint az, hogy a szőnyegről nincs lelépés. Míg éppen a felszabadulás utáni első évek, évtized tanulsága alapján a Kádár-korszak Magyar Néphadserege, s annak elitje a koncepciós perek erkölcsi, anyagi rehabilitációját többször néha felemás módon ugyan, de megtette Ugyanakkor több mint elgondolkodtató, hogy az 1989 és 1995 közötti katonai rehabilitáció névjegyzéke alapján 5015 rehabilitált katona között viszont nem mindenki szerepel a Sólyom-per kivégzettjei közül.

15 15 A különböző korok eseményei és személyiségei közötti analógiák lehetnek tanulságosak, de egyben félrevezetők is, mert a körülményeknek, helyzeteknek csak bizonyos vonásai hasonlítanak egymáshoz, a többségük azonban nem. Így, ami egy meghatározott viszonyrendszerben érvényes volt, a megváltozott körülmények között a hasonlóság látszata ellenére egy későbbi korszakban teljességgel tarthatatlan lehet. (Szántó Mihály, 1997) I. A hatalom, a politika, a hadsereg és a jog ( ) Ahhoz, hogy mítoszok és legendák nélkül az 1945 és 1950 közötti magyar hadtörténelem egyik fehér foltját, az ún. tábornokok perét rekonstruálni tudjuk, a történelmi személyiségek szerepéről kell szólnunk. Térben és időben objektíve kiválasztódnak a megfelelő/vagy nem megfelelő személyiségek, akiket aztán a bölcs utókor királyként, elnökként, kormányzóként, diktátorként hősnek, árulónak vagy áldozatnak nevez. Különösen igaz ez a XX. századi magyar történelemre, mely megkésett nemzetállami voltában birodalmak kereszttüzében élte át e rövid századot től 1990-ig két világháború vesztett országai között sajátos állammá váltunk Közép-Európában. Örökségünk a megkésett polgári és nemzeti fejlődés felemás voltából adódott, tömegessé váltak ellentmondásai (nemzetiségi, szociális érdekellentétek és kultúrák), melyeket a Horthy-rendszer újabbakkal is tetézett, s lettünk a hitleri nácizmus hű szövetségesévé a második világháborúban. A politikai és gazdasági hatalom a hadsereget, s vele a lakosság igen jelentős részét áldozta fel. A jog pedig mint elég sokszor kiszolgálója lett az államhatalom antiszemitizmusának, antiliberális és antiszociális igényeinek. Kevesen voltak a magyar hadsereg élén azok, akik nemcsak a csatákat, de a háborút is kezdettől politikailag elhibázottnak ítélték meg. Pálffy György főhadnagy, Sólyom László százados ezek közé tartoztak, s tudatosan módosították pályájukat a Horthy-rendszerben. E fiatal tisztek mellé a német megszállás és a Szálasi nyilas uralom diktatúrája alatt sem csatlakoztak sokan. 23 Az 1945 utáni katonai elit metamorfózisa egyszerre fejezte ki a demokratikus változás igenlését és az új világ építésében való részvételt. Ugyanakkor teljesen új volt a több párt óta egyre többen a magyar nemzeti múlt újabb feldolgozása kapcsán értékelik át a XX. századi, s különösen a második világháború alatti magyar történelmet. Ennek figyelembe vételével igen fontos feladata a mai és a holnapi katonai elitnek, hogy ne keverje össze a történelmi korszakokat, s csírájában fojtsa el azokat a törekvéseket, amelyek a Szálasi - féle nyilas diktatúrát összemossák a Rákosi Kádár - rendszerrel.

16 16 megjelenése és a nevelőtisztek 24 révén a katona politizálása. Az új magyar hadsereg kiépítése, fejlesztése a párizsi békeszerződésig a politika számára a ki kit győz le, az osztályharc pártpolitikai eszköze lett. Erre szolgált a már említett, ún. nevelőtiszti állomány megteremtése, a hadsereg folyamatos átszervezése ürügyén az állomány csökkentése és nem utolsó sorban a megbízható, demokratikus tisztkar kialakítása. 25 Természetesen erre az ös állományra tekinthetünk úgy, mint a politikai munkások jogelődjére. A magyar politika és hadsereg kezdettől fogva nagyon helyesen foglalkozott a hogyan tovább kérdésével. Már a második világháború alatt, különösen a 2. magyar hadsereg Don-kanyari nagy veresége láttán megfogalmazódott politikusokban és katonákban egyaránt a jövő, a háború utáni világ, s abban egy demokratikus (és szocialista) Magyarország és Magyar Honvédség helye, szerepe. Nemzetközi szerződésnek akartak megfelelni azok a katonák, akik önként vállalták a debreceni ideiglenes kormány fegyveres testületében való részvételt. Pártpolitikáktól függetlenül a nevelőtisztek ebben vettek részt, s ma joggal lehetünk büszkék rájuk, ahogyan a Bajcsy-Zsilinszky Endre vezette politikai és katonai ellenállásra is. 26 Ennek ellenére a magyar katona hosszú évekre, évtizedekre nem lett sem irigyelt szakma, sem tömegesen önként vállalt hivatás. Moszkvában Winston Churchill angol miniszterelnök informális egyezséget kötött Sztálinnal. A megegyezés a háborút követően a legyőzött országokat ellenőrző hatalmak közötti befolyást százalékos arányban rögzítette. (Magyarország esetében ez eleinte %- ban oszlott volna meg a szovjetek, illetve a nyugati szövetségesek között, utóbb a szovjetek döntő, 80 %-os részesedést harcoltak ki.) Sem ez az egyezség, sem az februári jaltai, sem az 1945 nyári potsdami egyezmények nem rögzítették Európa valaminő politikai felosztását az antifasiszta szövetség egyes erői között. A háborúban vesztes országok belső életére azonban az ún. szövetséges ellenőrző bizottságok gyakorolták a legnagyobb befolyást, s ezekben a katonailag jelen lévő hatalom kapott döntő súlyt. Az említett egyezményeket aláíró nagyhatalmak (Amerikai Egyesület Államok, Szovjetunió, Nagy Britannia) a háború befejezésének időszakában látszólag egyetértettek abban, hogy az új Európának demokratikus berendezkedésű, független államokból kell állnia szeptember 7-én járult hozzá a SZEB, hogy induljon be a nevelőtiszti állomány képzése. V.Ö.: HL MN VIII. 1. fond HM HM Törzsanyag ( ) iratai / eln. nev.kik.. 25 V. ö. : Okváth Imre: Bástya a béke frontján, Magyar haderő és katonapolitika , Aquila, Budapest, 1998., oldal 26 Gyakorló ht. tisztként különösen fontosnak tartom a mai MH-ban a vezénylő zászlósaink számára a nevelőtisztek történelmi szerepének, múltjának ismeretét. 27 Mi a politika? Bevezetés a politika világába (Szerk.: Gyurgyák János) Századvég, Budapest, oldal

17 december 21-én Debrecenben összeültek az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselői, akik a magyar ellenállásban részt vevő pártok és szervezetek (Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, Független Kisgazdapárt, Nemzeti Parasztpárt, Polgári Demokrata Párt, szakszervezetek) soraiból kerültek ki. Mindez annak ellenére is igaz, hogy a kormányban formailag részt vevő három kommunista miniszteren kívül még ketten legalább az MKP titkos tagjának tekinthetők. Ez a berendezkedés egyébként a korabeli Közép-Kelet-Európa országaiban általánosnak volt mondható. A Nemzetgyűlés a kormány megválasztásán, a (megismételt) fegyverszüneti kérelem jóváhagyásán túl érdemi munkát jóformán nem végzett. Széleskörű felhatalmazás alapján a kormány rendeleti úton kormányozott, ami háborús helyzetben természetesnek tűnt. A fegyverszüneti egyezmény csak a náci és más fasiszta pártok működését tiltotta kifejezetten, a Horthy-korszakban működött kormánypárti és liberális ellenzéki pártok mégsem szerveződtek újjá. A konzervatív és liberális erők jobbára a Kisgazdapártban tömörültek, felduzzasztva, s egyben sokarcúvá formálva azt. Ennél fogva a pártban számos elképzelés élt rövid és hosszú távú politikai célokról. Ezek közös magja egy polgári, liberális típusú politikai berendezkedés volt, némiképpen agrárius (a hazai mezőgazdaságot középpontba helyező) gazdaságpolitikával, megfelelő kapcsolatokkal a Szovjetunióval, de alapvetően nyugati, elsősorban angol-amerikai szövetséghez való igazodással. A Szociáldemokrata Pártot a háború alatti üldöztetés jelentősen meggyengítette, ún. baloldali vezetői a kommunistákkal való szoros szövetségért küzdöttek, a jobboldal és a centrum politikai programjának prioritásai a Kisgazdapárthoz álltak közel, agrárius vonások helyett erős szociálpolitikai hangsúlyokkal és fokozatos, hosszabb távra elérendő szocializmus perspektívájával. A hazai kommunisták egyértelműen fogadták el a Moszkvából hazaérkezők vezető szerepét. Leszerelték a soraikban jelentkező proletárdiktatúrát azonnal! hangulatot, és az új, népinek nevezett magyar demokrácia legszilárdabb képviselőinek tüntették fel magukat. A gazdaság minden területén jelentős állami szerepvállalást, beavatkozást sürgettek, külpolitikai téren azonban nyíltan és félreérthetetlenül a felszabadító Szovjetunió felé orientálódtak. A Nemzeti Parasztpárt a háború előtti népi írói mozgalom ideológiai alapján szerveződött politikai erővé. Az Ideiglenes Kormány által kiküldött delegáció nevében Gyöngyösi János külügyminiszter január 20-án írta alá a fegyverszüneti egyezményt Moszkvában. Ennek értelmében a magyar közigazgatást és fegyveres erőt az december 31-i határok mögé kellett visszavonni. A Horthy-korszak végén elért országgyarapítás elveszett, a kormány intézkedései felett a szovjet vezetésű Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) gyakorolta a

18 18 felügyeletet. A szerződéssel Magyarország megszűnt hadviselő fél lenni, és teljes nemzetközi elszigeteltsége valamelyest megoldódott. Magyarország államformája 1946-ig változatlanul királyság maradt. A régi közigazgatási szerkezetet sem változtatták meg, ezt az orosz katonai hatóságok is kifejezetten így akarták. A fegyverszüneti egyezmény előírta Magyarország bekapcsolódását a náci Németország elleni háborúba. A hadsereg felállítása azonban az európai háború befejeződéséig kevéssé haladt előre. A szovjetek az erre vonatkozó megegyezés ellenére csak vonakodva engedtek át hadifogolycsoportokat a magyar hadseregnek. 28 Már 1945 elején megkezdődött a háborús bűnösökkel szembeni számonkérés, amelyre a kormány különleges intézményrendszert hozott létre (népügyészségek, népbíróságok, igazolóbizottságok, internálótáborok). A következő években a népbíróságok több mint 27 ezer személyt ítéltek kisebb-nagyobb büntetésekre, s közülük mintegy 190 személyt végeztek ki áprilisában az ország területének egészéről kiszorították a német csapatokat. Az Ideiglenes Kormány Debrecenből Budapestre költözött, s a következő hónapban a világháború legalábbis Európában véget ért. Az ideiglenes berendezkedést bel- és külpolitikai tekintetben egyaránt végleges igényű szerkezettel kellett felváltani. Ebben a feladatok közül a parlamenti és önkormányzati választások, az új alkotmány és az alapvető törvények elfogadása kapott prioritást, valamint az, hogy az ország nemzetközi beilleszkedését szabályozó békeszerződésre és nemzetközi egyezmények aláírására kerüljön sor. A parlamenti és az önkormányzati választásokat sürgette az a tény is, hogy a törvényhozás ben nem szabályos választások eredményeképpen kezdte meg munkáját. Az decemberi Ideiglenes Nemzetgyűlésben a mandátumok 38 %-ával az MKP volt messze a legnagyobb párt, a kisgazdák 25 %-ot mondhattak magukénak tavaszán az újonnan felszabadult területekről behívott képviselők arányszámait pártközi megegyezés szabta meg. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet elnökének, Vorosilov marsallnak elsősorban az ország stabilitását őrző koalíciós kormányzás fenntartása állt érdekében, ezért azt szerette volna, ha a választáson a koalícióban egyesült négy párt egyetlen listán indul, előre megállapított képviseleti arányszámokkal. Ezt a politikai erők csaknem egyöntetűen utasították el, s a nyugati szövetségesek jelezték, hogy egy ilyen kormányt nem 28 V.ö.: 150 éves a Magyar Honvédség ZMNE, Honvéd Kiadó, A népbíróságokról: dr. Lukács Tibor: A magyar népbírósági jog és a népbíróságok Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó/Zrínyi Kiadó 1979.

19 19 ismernének el. Az november 4-i nemzetgyűlési választásokon - a magyar történelem addigi legdemokratikusabb választójogi rendszere alapján csaknem 5 millió választó adta le szavazatát az egyes pártok területi listáira, a kisgazdapárt előretört február 1-jén a Nemzetgyűlés elfogadta a köztársaság kikiáltásáról szóló törvényt. A Kisgazdapárt köztársasági elnöki rendszert szeretett volna bevezetni, ezt azonban a többi párt, elsősorban a kommunisták és a szociáldemokraták sikeresen megakadályozták. Az 1945-ös Nemzetgyűlés nem alkotott új alaptörvényt, az államformáról szóló évi I. tc. azonban lényegében alkotmánynak tekinthető, mivel szabályozta az elnök, a törvényhozás és a kormányzat jogkörét és kapcsolatait. Magyarország köztársasági elnökévé a parlament Tildy Zoltánt választotta, akitől a kormányfői tisztet Nagy Ferenc vette át nyarán Párizsban összeült a békekonferencia, amelyre a világháború utáni új, remények szerint demokratikus európai berendezkedés megteremtésének feladata hárult, de Németországgal nem sikerült békét kötni, valamint a nyugati, illetve szovjet megszállás alatt álló országrészek egyesítését elérni. Magyarország esetében azonban a nagyhatalmak a fő kérdésekben egyetértettek. A magyar békeszerződést végül 1947 februárjában írták alá, s szeptember 15-én lépett életbe; ekkor szűnt meg a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: SZEB) ben tehát, ha nem is minden vonatkozásban, de kialakulni látszott egy demokratikus és független Magyarország. Jelentősnek mondható sikereket könyvelhetett el gazdasági téren: az újjáépítés erőfeszítései nyomán növekedésnek indult a gazdaság, javult az ellátás, és augusztus 1-jén a forint kibocsátása véget vetett a rekordméretű inflációnak decemberében egy meglehetősen jelentéktelen titkos politikai szerveződés, az ún. Magyar Közösség leleplezése alkalmat kínált a kommunista vezetésű belügyi szerveknek, hogy döntő csapást mérjenek a Kisgazdapártra. Rajk László belügyminiszter, Pálffy György, a katonai elhárítás, Péter Gábor, az Államvédelmi Osztály vezetője a letartóztatott politikusok és régi katonatisztek vallomásai alapján 1947 februárjában őrizetbe vetettek több, a kisgazda centrumhoz tartozó parlamenti képviselőt, majd a szovjet katonai rendészet az országból elhurcolta a párt főtitkárát, Kovács Bélát. Május 30-án a Svájcban tartózkodó Nagy Ferenc miniszterelnököt lemondásra kényszeríttették azzal fenyegetve, hogy hazatérése esetén az összeesküvésben való részvételért letartóztatják. Egyidejűleg a Nemzetgyűlés elnöke, Varga Béla is az emigrációt választotta. A Kisgazdapárt gyakorlatilag szétesett, a kormányfői posztra a kommunistákkal együttműködő Dinnyés Lajos került. A megtisztított Nemzetgyűlés elfogadta a gazdasági élet etatista átalakításának első lépéseit: a nagybankok államosítását, a tervgazdaság bevezetését az első hároméves tervvel és az amerikai gazdasági segítség

20 20 (Marshall-terv) elutasítását. Bulgáriában, Romániában és Lengyelországban a kommunista hatalomátvétel már korábban lezajlott, nyilvánvaló volt, hogy a folyamat elérte Magyarországot is, s nem állandósul az 1947 nyarán kialakult helyzet. Az közötti álkoalíciót, melyben az MKP, majd az MDP már hegemón szerepet játszott, monolitikus politikai-hatalmi szerkezet váltotta fel. A törvényhozás, a köztársasági elnök (1948 közepétől, Tildy Zoltán lemondatásától és házi őrizetbe helyezésétől) Szakasits Árpád, a kormány lényegében a tényleges hatalmat kézben tartó szűk pártvezetés puszta végrehajtó szerveivé váltak. A demokratikus intézmények fennmaradtak ugyan, szerepüket az állampolgári jogokkal együtt az augusztus 20-án elfogadott alkotmány is rögzítette. Magyarországon a politikai hatalom az MDP vezetése, azon belül is néhány moszkvai emigrációból érkezett személy elsősorban Rákosi Mátyás pártfőtitkár, továbbá Gerő Ernő, Farkas Mihály és Révai József kezébe került, akik a diktatórikus kormányzás minden ismérvét megvalósították 1948 és 1953 között. Ez volt a klasszikus sztálinizmus időszaka. Az államhatalom tekintetében Magyarországon fordulóján centralizált, autoritárius, a kormányzati hatalmat nem független bíróságok korlátozták ben a fegyverszüneti szerződéstől az európai hadszíntéren való háború végéig a hadseregszervezés a Szövetséges Ellenőrző Bizottság engedélyével történt. A hadsereg összlétszáma fő (1945.), mely az alábbi megosztást jelentette: Tiszt: fő Tiszthelyettes: fő Legénység: fő Polgári alkalmazott: 394 fő 31 Ebből a HM-ben 259 tiszt szolgált. Újra fontos szemponttá vált a származás: a tisztikar 3 %-a volt munkás-, parasztszármazású. A hadsereg létszáma gyorsan változott: 1945 márciusában fő, április 11-én fő, május 21-én fő. 32 Ennek okát elsősorban abban láthatjuk, hogy az európai háború befejezése után a határon túli alakulatok hazatértek és megkezdődött a hadsereg átszervezése és létszámának csökkentése. Alapvető feladattá lett: az ország újjáépítésével együtt a hadsereg demokratizálása, ami a már említett 30 V.ö.: Mi a politika? oldal Összehasonlító politológia (Szerk.: G. A. Almond, G. B. Powell) Osiris Kiadó, Budapest, oldal 31 HL HM 1945/eln sz. irat 32 HL HM 1945/eln sz. irat; sz. irat; sz. irat