A magyar-szerb határmenti térség oktatás-ágazati stratégiájának megalapozó dokumentuma

Átírás

1 INNOAXIS A határ, mint innovációs megújulási tengely A magyar-szerb határmenti térség oktatás-ágazati stratégiájának megalapozó dokumentuma INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme

2 RTT, Serbia; MTA RKK, Hungary 2011 Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme IPA HUSRB/0901/2.1.3 Application ID: HU-SRB/0901/213/028 Project title: The borderline as an axis of innovation INNOAXIS LEAD BENEFICIARY: Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs PROJECT PARTNER: Regional Scientific Organisation, Szabadka ASOCIATED PARTNER: Mórahalom Város Önkormányzata 2

3 1. Bevezetés Az oktatás ágazati kutatói munkacsoportja, egyeztetéseket követően, valamint a valós lehetőségeket figyelembe véve a kutatást teljes egészében a felsőoktatásra helyezte. A határrégió felsőoktatásban érintett települései: Szeged, Baja a magyarországi oldalról, valamint a szerb oldalról Zombor, Szabadka, Topolya, Zenta, Nagykikinda. A kutatás célja: megismerni a régió felsőoktatását és feltárni az együttműködés lehetőségeit, regionális szinten. A kutatás hipotézisét a következőkben fogalmazhatjuk meg: - A határ két oldalán, az egységesítendő régióban, eltérő oktatás- és tudományszervezési gyakorlat van jelen - Konzerválódó regionális egyenlőtlenségek és kiegyensúlyozatlan intézményi területi koncentráció figyelhető meg. Ebből kifolyólag fokozódhatnak az esélyegyenlőtlenségek a kistérségek, falu-város, periféria (országhatár melletti térségek), sőt a kisebbségek között is, - Az intézményi kapcsolatok/együttműködések lehetőségei nincsenek kellőképpen kihasználva, - Nincs racionális és valós munkamegosztás és hálózatszerűen működtetett együttműködés a régióban, - A magyarországi felsőoktatási intézmények jelentős merítési bázisa a vajdasági magyar hallgatók jelenléte, - Megfigyelhető az intézmények regionális beágyazottsága, amiből kifolyólag az együttműködési tapasztalataik is viszonylag széles skálán mozognak, - A nagy, patinás intézmények együttműködései (nagy hallgatói létszám, hagyományok, erős helyi oktatói gárda) inkább a nagy intézmények (centrumok) felé gravitálnak (Budapest, Belgrád), - A kis és fiatal intézmények, szakfőiskolák szerteágazóbban keresik a regionális együttműködések minden tartalmat lefedő vertikumát (EU-s pályázatok, közös képzések, konferenciák, tanár-diák csere, publikációs lehetőségek, stb.), - A kapcsolati tőke jelentősége nagy, mert az együttműködések gyakran magyar-szerb és a magyarmagyar személyi kapcsolatok mentén szerveződnek (amelyhez a közös érdek, anyagi motiváció az alapfeltétel), - A szerb-magyar határrégióban különösen erős integrációs szándék nyilvánul meg a szerb (magyarmagyar) Szabadka-központú intézmények esetében. A területi elemzések során alkalmazott módszerek: Szekunder adatok - Szakirodalmi feldolgozás a régióismeretek (felsőoktatás sajátosságai), a határon átívelő felsőoktatási intézménykapcsolatok tapasztalatai, a modern tudományszervezés ismeretei, a kisebbségi felsőoktatás sajátosságai, a nemzetgazdaság stratégiai tervezési dokumentumai kerülnek elemzésre. - Statisztikák - a határrégió felsőoktatásának, képzési-képzettségi- és munkaerő-piaci kapacitásainak területi elemzéseihez a következő statisztikai adatok kigyűjtésére, egyesítésére és elemzésére került sor: - a lakosság felsőfokú (VI, VII-I/II, VIII) végzettsége kistérségenként/községenként. - a gazdasági térszerkezet alakulását bemutató foglalkoztatottsági statisztikák (gazdasági ágazatonként). - munkaerő-piaci statisztikák (a munkanélküli és munkát kereső, felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosság profilonként). 3

4 - felsőoktatási statisztikák intézményenként (beiratkozott hallgatók, diplomát szerzett hallgatók, tudományterületi megoszlásuk a régióban, oktatói kapacitások intézményenként). - Magyarországon tanuló (ingázó) szerb állampolgárságú hallgatók területi/tudományterületi megoszlása a régióban. Primer adatgyűjtés - Empirikus kutatás a határrégió felsőoktatási intézményeiben készültek interjúk, 2011 február és márciusában. Az interjú alanyai intézményvezetők, nemzetközi kapcsolatokért felelős dékánok, tanszékvezetők, intézetvezetők (összesen 12 interjú). A terepmunka eredményeként az intézményvezetés konkrét céljainak, a tervezett együttműködések irányának, motívumainak megfogalmazására tett kísérletet az oktatási munkacsoport. 2. A határon átivelő kapcsolatok és felsőoktatási együttműködések szakirodalmi áttekintése Egy projektrégió INNOAXIS létjogosultságát a projektfeladat sikeressége, gyakorlati végrehajtása támasztja alá. A felsőoktatás stratégiai fejlesztési lehetőségeire vonatkozó szakirodalom, a két érintett ország nemzeti (regionális, kistérségi) fejlesztési dokumentumaiban foglaltak általános kerete, valamint a nemzeti jogalkotási keretek szolgáltatnak alapot a projektrégió stratégiai tervezéséhez. A határon átívelő regionális felsőoktatási koncepció megfogalmazásában szem előtt kell tartani: - a Kárpát-medencei felsőoktatás határon átívelő, felhalmozott tudás és tapasztalatelemeit, - a regionális térszervezés és tudományszervezés modern szempontjait, - a (magyar) kisebbségi közösség felsőoktatási igényeit. A szerb nemzeti regionális fejlesztési stratégiai dokumentum minden régió 1 számára előirányozza a konkrét tervdokumentumok kidolgozását kutatásfejlesztés, képzések 2 a kultúra, kommunikáció, egészségügy és civilvédelem területein. Az oktatás (felsőoktatás, felnőttképzés) témakörében Szerbiában országos stratégia kidolgozására csak elvi szinten, nem pedig operatív megvalósultság formában került sor. Tekintettel a nemzeti szinten komponált stratégiai dokumentumokban foglalt, explicit, konkrét régióra vonatkozó fejlesztési tervek hiányosságaira, általánosságokra 3, továbbá a kistérségek méretgazdaságossági, átfogó regionális 1 Jelenleg a Regionális Fejlesztési Törvény értelmében Szerbiában 5 NUST2-es régió van, azzal, hogy a Vajdaság 1 nagyrégió. 2 Strategija regionalnog razvoja Republike Srbije za period od 2007 do godine. 3 Általánosságban (a Szerbiában végzett dokumentum-elemzésekből) megállapítható, hogy fontos a képzettség, viszont a stratégiák mentén nincsenek konkrét oktatás-beruházások, sem kivitelezhető programok. Fejlesztési prioritások (hangzatos) címszavakban: oktatás a fenntartható fejlődésért, tudásalapú társadalom és információs-kommunikációs technológiák, tudománytechnológiai politika, a KKV szektor tudásszintjének és kompetenciáinak erősítése, a tudástényező fejlesztése, humánerőforrás irányítás, stb. Csak irányelveket adnak, nincs konkrét intézményalapítási, oktatási fejlesztési terv, sem törvénybeli háttér a megvalósításukhoz. A nemzetközi stratégiai fejlesztési dokumentumok még általánosabb átfogó keretet adnak. 4

5 fejlesztéseket mellőző tervdokumentumaikra 4, a középszint a régió fejlesztési stratégiája (operatív programjai) megfogalmazásra várnak. Florida nemzetközi tapasztalatokra alapozott érvelését idézve: a régióknak el kell fogadniuk a tudás és a folyamatos tanulás elsőbbrendűségét, tudásalapú, tanuló régióvá kell válniuk. A tanuló régió kulcsa pedig az a humán infrastruktúra, amelynek központi eleme a humánerőforrást képző egyetem (Florida, Idézi: Mezei, 2007). Az INNOAXIS projektrégió felsőoktatási potenciálját a régió felsőoktatási intézményei adják: Szegedi Tudományegyetem, Eötvös József Főiskola, Baja, Budapesti Corvinus Egyetem kihelyezett képzése Zentán, Újvidéki Egyetem karai (Szabadka, Zombor, Nagykikinda), szakfőiskolák (Szabadka, Nagykikinda), magánkarok. Horváth fejlett országok angliai, német és skandináv példáin keresztül mutat rá azokra a tudományszervezési tapasztalatokra, amelyekkel Kozma is érvel a kisebbségi felsőoktatás-fejlesztés esetében (Horváth, 2003, Kozma, 2004). Már az 1960-as években is, az egyetemek alapításában, működtetésében, mindenütt a regionális gazdaság fejlesztésének igénye játszotta a meghatározó szerepet. Az intézmények képzési szerkezetét a regionális gazdaságok szükségleteihez igazították, szoros kapcsolatokat ápolva a regionális hatóságokkal, és főleg a helyi gazdaságokkal. Horváth az egyetemek K+F feladatkörei mellett további gazdasági érveket sorakoztat fel a belső regionális fejlődés mellett: technológiailag fejlett versenyképes termékek és szolgáltatások előállítása, hatékony értékesítése, tőkevonzó erő, KKV-k klaszteresedésében betöltött szerepük (Horváth, 2003). A kisebbségi közeg (INNOAXIS projektrégió szerbiai, Tisza menti része) további régió specifikus igényeket fogalmaz meg. Kozma Tamás kisebbségi oktatáspolitikai koncepciójában a felsőoktatás a helyi-regionális elit többségi nemzettel vívott hatalmi harcaként jelenik meg. Tóth kutatási eredményekre hivatkozva kiemeli: a vegyes lakosságú régióknak sajátos felsőoktatási-kulturális igényei vannak, amelyek eltérnek a homogén lakosságú térségektől. Ezekre válaszként olyan felsőoktatási intézményi modellek alakultak ki, amelyek nemcsak eltérnek az egynyelvű, egykultúrájú egyetemektől, hanem fejlesztésük, működtetésük, beillesztésük az (adott) oktatási rendszerbe sajátos munkát és szaktudást igényel (Tóth Pál, 2005). Az etnikailag vegyes közegben, a felsőoktatási intézmények versenyében megjelenik a magyar érdekeltségű és a szerb érdekeltségű iskolavezetés. Ez eleve determinálja az együttműködések, felsőoktatásfejlesztési elképzelések tartalmát. Példaként említhető a magyar-magyar intézménykapcsolatokon alapuló kihelyezett képzési forma. A kihelyezett képzés politikai, kulturális és gazdasági körülmények szerencsés összjátékának eredménye, amely fokozatosan önállósul, intézményesül, mígnem a befogadó ország integrálja azt saját felsőoktatási rendszerébe (Kozma, 2004). Kozma az 1990-es éveket követő trendre, az európai térségben megjelenő nyugati intézményekre hívja fel a figyelmet, amelyekbe a magyarországi intézmények kárpát-medencei kihelyezett képzései is illeszkednek. Jellemző, hogy ezen intézmények nyomon követik a gazdasági és a politikai viszonyok alakulását, kockázatvállalók, gyakorlatias képzéseket kínálnak, vállalkozói szelleműek, ugyanakkor támogatottságuk (anyagi és annál erősebb morális) van (Kozma, 2004). A magyar oktatási nyelven képzést folytató intézmények vonzzák a magyar fiatalokat. Ebből is látszik, szerepük megkérdőjelezhetetlen. Éppen ezért újra kell gondolni a kihelyezett tagozatok működtetését a Vajdaságban (Gábrity Molnár, 2005a). A felsőoktatási intézmények, karok autonóm tevékenységének függvényében alakul a 4 Vajdaságban az eddig elkészült községi önkormányzati stratégiai fejlesztési tervek/koncepciók elemzése csalódást okozott Hiányzanak a merész önkezdeményezések, legtöbben a központi állami instrukciókra várnak. A terveket/szükségleteket beleolvasszák a kultúra, képzés, sport és önkormányzati feladatok fejezetbe: Zenta, Magyarkanizsa, Szabadka, Nagykikinda, Zombor, Kúla. Sok esetben a meglévő kapacitások és szükségletek felsorolásával találkozunk, új ötletek nélkül. Vagy egyáltalán nem foglalkoznak érdemben az oktatással: Ada, Topolya. 5

6 jövőben a régió innovatív tudományszervezési szerepe, amelyre a nemzetközi kapcsolatok építése, határ menti, határokon átívelő együttműködések kezdeményezése, produktív kapcsolatápolás a jellemző. A nem formalizált, személyes és szakmai kapcsolatok (oktatók és hallgatók részéről) segíteni tudják az intézményesült együttműködéseket, és a fentebb említett jellemzőket. Rechnitzer és Smahó kutatásaiban rámutat arra, hogy ez a tendencia a jövőben folytatódni és erősödni fog, a nemzetközi együttműködések az intézmények versenyképességét számottevően befolyásoló, meghatározó tényezők lesznek, a jövőbeli siker egyik zálogát fogják jelenteni. Ezért az egyetemeknek, főiskoláknak nagy hangsúlyt kell fektetniük a nemzetközi kapcsolatrendszerük kiépítésére, bővítésére, valamint meglévő együttműködéseik intenzívebbé tételére. Szándék szintjén szinte mindenütt megjelenik ez a törekvés, ám az intézmények még nem tulajdonítanak stratégiai jelentőséget a nemzetközi kapcsolatoknak (Rechnitzer Smahó, 2007). Kozma Tamás tradicionális és modern határközi együttműködéseket különböztet meg. Sokszor a települések természetes vonzásaiból adódóan fennálltak együttműködések, amelyeket később közigazgatási-államhatár választott el (esetünkben Szeged-Szabadka, tágabb régióban pedig az Eszék-Pécs-Temesvár háromszög). Ezekben az esetekben ún. felzárkóztatási stratégiák tudják csak revitalizálni az egykori helyi-regionális társadalmakat. A gazdasági térszerkezet átalakulását követően kialakuló változásokra válaszként új keletű együttműködések alakulnak ki, amelyeket gazdasági racionalitás, sok esetben a túlélés jellemez (Kozma, 2004). Az észak-vajdasági régió együttműködések iránti nyitottsága a régió fejlődési stratégiájának meghatározó eleme. Gábrity kiemeli egy nemzeti felsőoktatási stratégia kidolgozásának szükségességét, amely megalapozhatná a magyar nyelvű oktatást a Kárpát-medencében. Érvelését a globális felsőoktatási piacon kialakuló, és egyre fokozódó versenyre alapozza, ezért folyamatos szakmai munkamegosztás kialakítására hívja fel a határ menti érdekeltségi köröket (tudományos műhelyeket, hálózatokat, egyetemeket stb.). Az egyetemek között kialakuló versenyt véleménye szerint enyhíteni tudják a regionális intézményi kapcsolatok (közös szakok, tanár-diákcsere, kutatási projektek) (Gábrity Molnár, 2006a). E kapcsolatokból tudna Gábrity szerint sikeresen építkezni az önállósuló délvidéki magyar érdekeltségű felsőoktatás is. Az oktatáson belül, a felsőoktatás által termelt regionális egyenlőtlenségek problémája mindenképpen megoldásra szorul. A Délvidéki magyarság helyzete e téren igen összetett: a továbbtanulási hajlandóság kisebb, mint a többségi nemzeté, a gyermekek száma folyamatosan csökken, valamint a továbbtanulás dimenziója nem csak a szándékon múlik, de a hozzáférésen is (Gábrity Molnár, 2006b). A kisebbségekhez tartozás olyan önálló faktornak tekinthető, mely a származáson túl is differenciálja az iskoláztatási esélyeket (Pásztor, 2004). Gábrity a szabadkai regionális, magyar/multietnikus egyetemalapítási kezdeményezést nyomós és határozott érvekkel támasztja alá (Gábrity Molnár, 2005b) Megalapítását eurokonform/integrációs hangvételű, mikro- (Észak-Vajdaság, Szabadka), mezo- (Vajdaság) és makro-regionális (Újvidék Szabadka Szeged Eszék Temesvár) társadalmi/gazdasági, tudomány- és oktatáspolitikai szükségletekkel indokoljuk (Gábrity Molnár, 2003). A szülőföldön maradás ösztönzése az intézményesülő tudásközpont elsődleges célja, amely önálló (az újvidéki egyetemi struktúráktól), és képviseli a nemzeti kisebbségek érdekeit. Horváth és Ríz nagy lehetőségekre hívják fel a figyelmet a as programozási időszak területi együttműködésekre (határokon átnyúló együttműködések, transznacionális fejlesztések, tudásátadás) vonatkozó célkitűzéseivel kapcsolatosan, amellyel nem EU-tagállamok (így Szerbia, tehát a Délvidék) is részesülhetnek a Strukturális Alapokból (Horváth Ríz, 2006). Kérdés, történik-e megfelelő, magyar magyar érdekérvényesítés, illetve az anyaország részéről fejlesztési pontok/prioritások megjelölése (összhangban a régióigényekkel, regionális stratégiai fejlesztési prioritásokkal), amely a térségek fejlesztéséhez, 6

7 leszakadásának megakadályozásához irányoz elő forrásokat utalva egyben Kozma felzárkóztatási stratégiájára is, illetve Gábrity nemzeti oktatásstratégiai javaslatára. Mindkét esetben a modern tudományos és oktatásszervezési követelményeknek kell eleget tenni. Kozma egyik fontos kutatási eredménye (amelyet egyben másfél évtizedes európai uniós tapasztalatokkal is alátámaszt) a felsőoktatás - tudományszervezés területfejlesztésként történő támogatása (Kozma, 2005). Az elkülönült kisebbségi intézményhálózatok nem tekinthetők perspektivikusnak. Továbbá, a kutatást kiemelten kell kezelni, megfelelően ösztönözni, technológiai és gazdasági innovációkat kell létrehozni, támogatni kell a felsőoktatás és a gazdaság szervezett együttműködését egy területileg decentralizált felsőoktatási közegben, ahol a munkamegosztás, forráselosztás, intézményi méret területén is biztosított a kiegyensúlyozott fejlődés (Horváth, 2003). Az intézmények gazdálkodói viselkedési minták követésére kényszerülnek Hrubos megfogalmazásában. Erős, professzionális menedzsment, diverzifikált finanszírozás, anyagi értelemben vett hatékonyság, nem kifejezetten erős akadémiai hátszél, fejlesztő perifériák (kutatóintézetek, tudományos parkok, kiegészítő tevékenységek) létrehozása, új, interdiszciplináris szakterületek, húzóágakkal (Hrubos, 2004). 3. Az INNOAXIS határrégió felsőoktatásának bemutatása A felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosság területi megoszlása a régióban Az INNOAXIS projektrégió felsőoktatási kapacitásainak elemzése során bemutatásra kerülnek a vizsgált régió felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosságának területi sajátosságai, országhatáron innen és túl. 1.ábra: A 15 évnél idősebb, felsőfokú végzettséggel (főiskola, egyetem) rendelkező lakosság, 2002 Forrás: Popis, 2002, Népszámlálás,

8 Az összehasonlító adatsorok alapján Szeged, majd Szabadka intellektuális kapacitásai meghatározóak a régióban. Szabadkán a 15 évnél idősebb, felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosság részarány 9,9%, ami szerbiai átlag alatt van (11,0%). Regionális összehasonlításokban a Vajdaság népessége a legutóbbi népszámlálás adatai szerint (is) fejlettebb képzettségi szerkezettel rendelkezik, mint Közép-Szerbia, illetve összességében Szerbia (az írástudatlanok részaránya, befejezett általános iskola, középiskolai végzettség, viszont a felsőfokú (főiskolai, egyetemi) végzettségűek körében a Vajdaság esetében 2%-os lemaradást tapasztalunk, tartományi szinten. A regionális területi elemzésekből láthatjuk, hogy a kis mezővárosok/többségében magyar lakta községek, így Kishegyes, Magyarkanizsa, Ada, Csóka, Törökkanizsa és a magyarországi Jánoshalmi, Bácsalmási, Kiskunmajsai Kisteleki, Mórahalmi kistérségeken a felsőfokú végzettségű lakosság részarány alacsony (5-6%). Szabadka, mint csomóponti régió, Észak- Vajdaság regionális központja, a középiskolai és főiskolai végzettségű lakosság részarányával meghaladja a vajdasági képzettségi adatokat, viszont nem tud olyan képzettségi struktúrát elérni, mint pl. a dél-bácskai körzet (Újvidék központtal), ahol az egyetemi végzettséggel rendelkező lakosság aránya 8% körül mozog (Újvidéki Egyetem, egyéb társadalmi-gazdasági okok miatt). 5 A több nemzetiségi közegben az etnikumok (magyar, szlovák, albán) végzettségbeli különbségei (alacsonyabb iskolai végzettség) evidensek (magyarok esetében a főiskolai végzettség 3,3%, az egyetemi végzettség 3,0%) (Kajári, 2006). A vajdasági magyar kisebbség iskoláztatási szintjének a lemaradása jelentős (Gábrity Molnár, 2003). A régió felsőoktatásának jellemzői Szerbiában a hallgatók teljes létszáma a 2010-es községi statisztikai évkönyv adatai alapján fő. A hallgatók 93%-ának állami felsőoktatási intézményben van hallgatói jogviszonya ( ), míg 7%-uk magánkarokon, magánegyetemeken tanul (16 710) (Ivoševid Miklavič, 2009). A tanárok száma (ebből oktató és tudományos munkatárs). Ezzel Szerbiában a tanár-hallgató arány 1:29, amely a délkeleteurópai országokban egyike a legrosszabb mutatóknak. 6 Szerbiában a GDP felsőoktatásra fordított részaránya kifejezetten alacsony, 0,90% (kutatásra 0,32%), ami a délkelet-európai országok között, Horvátországot követően, a legalacsonyabb. 7 Magyarországon a 2009/2010-es tanévben a hallgatók létszáma , míg az felsőoktatási intézményekben alkalmazott oktatók száma ábra: Hallgatói létszámnövekedés Magyarországon és Szerbiában, Szerbiában a (Szerb Köztársaság Regionális Fejlesztési Stratégiája értelmezésében) NUTS 3-as régiók a körzetek, amelyek határozott regionális különbségek hordozói, kifejezetten az egyetemi központok meglétének függvényében. Szerbiai szinten Belgrád városában a felsőfokú végzettségűek részaránya 21%, Dél-Bácskában 13%, a niši körzetben 11,6%, míg Šumadija körzetében (a kragujevaci egyetemnek köszönhetően) a lakosság 9,5%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel (Strategija regionalnog razvoja Republike Srbije za period od 2007 do 2012.). 6 Horvátországban és Szlovéniában ez a mutató 1:23-hoz, míg az OECD-átlag 1:16-hoz. (Ivoševid Miklavič, 2009) 7 Horvátország 0,72%, Montenegro 1,10%, Szlovénia 1,26%. (Ivoševid Miklavič, 2009) 8

9 Forrás: Republički zavod za statistiku, Opštine u Srbiji, 2001, 2005, 2010, Oktatás-statisztikai Évkönyv 2009/2010, 2010 A 90-es évektől mindkét országban kifejezett felsőoktatási expanzió figyelhető meg, a hallgatók létszáma nő. A 2001 és 2009 éveket összehasonlítva, Szerbiában 29%-kal, míg Magyarországon 6%-kal nőtt a hallgatók létszáma (1. táblázat). A diplomások száma Szerbiában 183%-kal, míg Magyarországon 12%-kal nőtt. Regionális vonatkozásban Szeged, majd Szabadka szerepe meghatározó. A Vajdaság Autonóm Tartományon belül Újvidék mellett Szabadka a második számú (nem önálló egyetemmel) felsőoktatási központ. A hallgatói létszám ( es összehasonlításokban) Vajdaságban 44%-kal (Újvidéken 68%-kal nőtt a hallgatók száma között), míg Szabadkán mindössze 13%-kal nőtt. Ez 12%-kal alacsonyabb hallgatói létszámot jelent, az országos expanziós változásokat alapul véve. A többi kistérség-község hallgatói létszáma csökkenést mutat (akár 45%-os). Az lakóra jutó hallgató mutató Magyarországon 37,0 Szerbiában 32,2, az INNOAXIS projektrégióban 35,7, Szegeden kimagasló 129,5, míg Szabadkán 30,7. A többi kistérségben/községben az országos átlag alatt marad az egységnyi lakóra jutó hallgatók száma. Így Szerbiában (és Magyarországon) a vidéki felsőoktatás szerepe, létjogosultsága válik kérdésessé. Míg Magyarországon jelentős decentralizációs folyamatok zajlottak le az elmúlt évtizedben, addig Szerbiában a számadatok a felsőoktatás erős centralizációs és koncentrációs irányzatairól tanúskodnak, a vidéki képzőközpontok szerepe nem erősödik. 9

10 SZERBIA 1. táblázat: A régió felsőoktatásának összehasonlító adatai, Karok, önálló intézmények száma Egyetemisták-főiskolások Változás (%) 2001=100 % Diplomát szerzettek száma Országos lakóra változás = jutó hallgató 100% Változás (%) 2001=100% , NUTS 2 - VAJDASÁG , Szabadka , Nagykikinda , Zombor , Baja , Szeged , MAGYARORSZÁG n/a , INNOAXIS RÉGIÓ , Megjegyzés: állami intézményekre vonatkozó adatok (a szerbiai magánkarok adatai nélkül) Forrás: Saját szerkesztés: Opštine u Srbiji, 2002, 2010, Oktatás-statisztikai Évkönyv 2001/2002, 2009/2010. alapján 3. ábra: Hallgatói lészám az INNOAXIS régióban, Forrás: Opštine u Srbiji, 2010, Oktatás-statisztikai Évkönyv 2009/2010,

11 Terület/Tele pülés 2.táblázat: Az INNOAXIS régió hallgatóinak megoszlása felsőoktatási intézmények és tudományterületek szerint, Intézmény fönntartó Kar/önálló intézmény Hallgatók Képzési terület Oktatás Művészet, Társadalomt Természett Technikai bölcsészet- udományok, udományok tudományok és ügyvitel és matematik, termelés, humántudo jog a és építészet mányok informatika Agrárgazda ság és állategészs égügy Egészség ügy, szociális védelem SZERBIA % 6,2 10,2 40,1 9,6 14,2 3,4 8,7 7,7 NUTS 2 - VAJDASÁG % 8,7 8,0 44,2 8,7 14,0 4,8 6,7 4,9 RÉGIÓ SRB ÖSSZESEN % 25,7 4,0 42,3 3,2 11,4 13,3 0 0 Szabadka állami ÚE, Közgazdasági Kar állami ÚE, Építőmérnöki Kar állami ÚE, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar állami Szabadkai Műszaki Szakfőiskola állami Szabadkai Óvóképző Főiskola Univerzitet Educons Sremska Kamenica, magán Fakultet za uslužni biznis* Megatrend Visoka poslovna škola magán strukovnih studija, Beograd* Univerzitet Singidunum - Poslovni magán Fakultet Beograd* magán Internacionalni Univerzitet u Novom Pazaru* Megatrend Fakultet za biofarming, Topolya magán Beograd Nagykikind állami ÚE, Technikatudományi Kar a állami Óvóképző Főiskola Nagykikinda Zenta magyar állami Budapesti Corvinus Egyetem - Kertészettudományi Kar (Konzultációs Központ) Zenta Visoka škola strukovnih studija za poslovni industrijski menadžment, Kruševac* magán Zombor állami ÚE, Pedagógiai Kar Zombor Baja állami Eötvös József Főiskola, Műszaki Fakultás Eötvös József Főiskola, Pedagógiai állami Fakultás Szeged egyházi Gál Ferenc Hittudományi Főiskola állami SZTE, Állam- és Jogtudományi Kar állami SZTE, Általános Orvostudományi Kar állami SZTE, Bölcsészettudományi Kar állami SZTE, Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar állami SZTE, Fogorvos tudományi Kar állami SZTE, Gazdaságtudományi Kar állami SZTE, Gyógyszerésztudományi Kar állami SZTE, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar állami SZTE, Mérnöki Kar állami SZTE, Természettudományi és Informatikai Kar állami SZTE, Zeneművészeti Kar RÉGIÓ HU ÖSSZESEN Szolgál tatások

12 % 18,1 18,5 20,6 21,4 6,9 0,0 14,5 0,0 INNOAXIS RÉGIÓ % 19,7 15,4 25,2 17,5 7,9 2,8 11,4 0,0 Megjegyzés: *A magánkarok hallgatói létszáma becsült adat. Forrás: Saját szerkesztés: Opštine u Srbiji, 2010, Oktatás-statisztikai Évkönyv 2009/2010, alapján A régió felsőoktatása igen vegyes. Az intézmények között szerepelnek állami, állami kihelyezett, egyházi és magánkarok. A Magyar határrész jóval homogénebb, minden képzési igényt lefedő kínálattal. Látszólag az Észak- vajdasági régió felsőoktatása nagyon színes és szerteágazó, azonban a szakmaiság, a társadalomgazdasági térszerkezet, a munkaerő piaci elvárások koncentráltabb, igényesebb megoldás(ok) mellett érvelnek. Az Észak-vajdasági régióban, így főleg Szabadkán a felsőoktatási intézmények teljesen fragmentálódtak. Nincs egységes felsőoktatási imázs a szerb határmentén. A tradícióval rendelkező kihelyezett egyetemi karok, főiskola képzési programjait "felhígították" az újonnan ( ) megjelenő magánegyetemek, magánkarok, Belgrádi, Novi Pazari székhellyel. A hallgatók így "szétszóródnak". A hiányos választék miatt a következő központokban koncentrálódnak a magyar hallgatók: Újvidék, Szabadka, Szabadkamagán intézmények, Szeged, Budapest. A hivatalos statisztikákra hagyatkozva, valamint a magánkarokon hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók számát megbecsülve, a teljes észak-vajdasági hallgatói kontingenst 7,000 főre tehető. 4.ábra: Az INNOAXIS régió, valamint az elkülönülő szerb és magyar határrégió hallgatóinak tudományterületi megoszlása (%), Forrás: saját szerkesztés Az 5. ábra az INNOAXIS régió hallgatóinak tudományterület szerinti megoszlását mutatja be, összehasonlítva azt a rendelkezésre álló szerbiai adatokkal. További összehasonlításokra ad lehetőséget a határral elválasztott, két elkülönülő régió, ahol sokkal markánsabban kifejezésre jutnak a torzult megoszlások, intézményi kapacitások függvényében. Az INNOAXIS régióra jellemző az oktatás, pedagógia (19,7%, SRB: 6,2%), művészet, 12

13 bölcsész-és humántudományok (15,4%, SRB: 10,2%) országos a-szerbiai átlag feletti képviselete. Továbbá a természet-, matematika- és informatikatudományok kimagasló részaránya (17,5%, SRB: 9,6%), valamint az egészség-és szociális tudományok markáns képviselet (11,4%, SRB: 8,7%). Az országos átlag alatt alakul a technika-, termelés-, építészeti tudományok (7,9%), agrár-és állategészségügyi tudományok (2,8%) részaránya. Ebben a tudományterületi fedettségben a Szegedi Tudományegyetemnek van meghatározó szerepe! A határ menti, két elkülönülő régiót vizsgálva, Észak- Vajdaság hiányosságai (magas humán és társadalomtudományi részarány, alacsony technika tudományi részarány) szembetűnőek. A szerbiai (elkülönülő leszakadó) határrégió specifikusságai, problémái a vajdasági felsőoktatás aktuális helyzetét nehezítik: - A magyar diákok egyre nagyobb számban iratkoznak főiskolákra, míg az egyetemen tanulók száma stagnál (Gábrity Molnár, 2006c). Összességében a magyar hallgatók száma stagnál. - A magyarországi felsőoktatási intézményekben tanuló szerbiai/vajdasági magyar hallgatók száma igen jelentős ben számuk minden magyarországi képzési formán fő (Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2011.). Visszatérésük, itthoni elhelyezkedésük nehézkes és problémás, nagy az emigrációs veszteség (Gábrity Molnár, 2008). - az esélyegyenlőség (etnikai és regionális vonatkozásban) tény, hogy a vajdasági magyar főiskolások egyetemisták részaránya fele akkora, mint a vajdasági 20 és 35 év közötti lakosságé (5,59% a magyarok esetében, míg 11,5% a vajdasági lakosság esetében (Takács, 2008a). - Az összes egyetemista részarányában a magyarok száma ma is alig haladja meg a 6%-ot (Gábrity Molnár, 2006b), ami elenyésző a magyarság több mint 14 %-os arányához a Vajdaság lakosságában. - A felsőoktatás rendezetlen helyzete miatt az etnikai közösségek hallgatói korlátozott lehetőségekkel szembesülnek (iskolaválasztási preferencia, tannyelv, földrajzi és racionalitási elveken alapuló iskolaválasztás, költséghatékony viselkedés, stb.) (Gábrity Molnár, 2007). - A tartomány felsőoktatásában az egyes tudományterületek megoszlása az etnikai közösségek között eltérő (a társadalom-és humántudományok részaránya kimagaslik a magyar egyetemi hallgatók 44,7%, míg a többi tudományterület esetében alulreprezentáltság a jellemző) (Takács, 2010). - A műszaki és technológiai tudományok iránt (azon belül kifejezetten az építőmérnöki, mezőgazdasági képzés) nagyon alacsony az érdeklődés. Felvetődik a megfelelő, minőségi oktatás problémája, illetve az ágazat társadalom-gazdasági térszerkezeti státusza, perspektívája, a régióigény hosszú távon. - Tartományi szinten 2008/09-ben: a közgazdász-menedzser képzés áll a legkeresettebb szakmák élén (61%-os túljelentkezés), majd a bölcsészeti karok (56%), művészet (36%), továbbá az orvostudományi kar (17%), és a természettudományi és matematika kar (10%) következik. A főiskolai képzések esetében is dominálnak a társadalom- és humántudományok (közgazdasági képzés, óvóképzés) (Takács, 2010). - A fentiekben említett iskolapreferenciák, valamint a szűkös kínálat (választási lehetőség) miatt a Szabadka környékén lévő karokon (főiskolákon) túljelentkezés alakul ki, függetlenül attól, hogy a szakmának van-e piaci létjogosultsága. Nagyon kedvelt az óvóképzés, tanítóképzés. A közgazdászmenedzserképzés párhuzamosan 4 felsőoktatási intézményben zajlik Szabadkán (akár sok esetben minőségtelen és kétes eredetű magánkarokon is, magas tandíjak mellett). - A műszaki képzés iránt kevesebben érdeklődnek az utóbbi időben. Erre megoldás lehet egy dinamikus szakváltás-multidiszciplináris, új szakpár beindítása, az észak-vajdasági régió gazdasági-és piaci igényeivel összhangban. Néhány előzetes következtetés a lehetséges Magyar-Szerb felsőoktatási együttműködések vonatkozásában: 13

14 Tényként kell kezelni az Észak-vajdasági régió felsőoktatási integrációs törekvéseit. A kisebbségi problémákkal küszködő régió a magyarországi partnerintézmények együttműködési hajlandóságában bízik. A határon átívelő felsőoktatási együttműködések potenciális felületei a következő tudományterületekben keresendők: - Technikatudományok (különös tekintettel a termelési folyamatok, technológia, építészmérnöki, útépítő mérnöki, vízgazdálkodási, környezetvédelmi tudományok területén. - Természettudományok, matematika - ezek jóval alacsonyabb részben képviseltetik magukat a (szerbiai) régióban, mint az a szerbiai, vajdasági átlag (hallgatói részarány). - Bizonyos humántudományok - szintén alacsonyabb részaránya: itt elsősorban a filozófiatudományok, társadalomtudományok hiányoznak (pl. kétszakos tanárképzés, idegen nyelvek, stb.). - Az egészségtudományok hiányzó diszciplínát jelentenek (szintén multidiszciplináris megközelítésben: egészségügyi technológiák, gyógyszer technológia, üzletkötő-gyógyszerforgalmazó, stb.). - a közgazdasági, menedzsment és egyéb képzés felesleges a régió számára, munkanélküli diplomásokat termel. Viszont multidiszciplináris (közgazdasági-közigazgatási és jogi, EU jog, stb.) szakok, szakpárok formájában mindenképpen lenne jövője, együttműködő partnerekkel. - A tanító- és óvóképzés 70%-a itt zajlik, a tartomány északi részén, tehát bárminemű bővítés fölösleges. A képzési kínálat, valamint a képzések minőségi javítása céljából fontos lehet minden féle együttműködés magyarországi intézményekkel. Határon átívelő migráns tanulók Magyarországon Vajdasági magyar hallgatók tanulmányi célú migrációja a 90-es években kezdődik, illetve válik egyre intenzívebbé. A probléma forrása: politikai problémák, háború, gazdasági kilátástalanság, jövőkép hiánya, felsőoktatási (magyar nyelvű, helybeli) képzési lehetőségek szűkössége, nyelvi problémák (szerb nyelv), magyarországi ösztöndíj politika, stb. A diploma megszerzésével kevesen térnek haza (becslés: 30%) ben magyar felsőoktatási intézményekben szerbiai állampolgárságú hallgató tanul (769 nő). A nappali tagozatos hallgatók száma Alapképzésen 905, mesterképzésen 84, osztatlan képzésen 97, szakirányú képzésen 29, doktori képzésen 40 hallgató tanul, míg 230 hallgató egyéb képzési formában vesz részt (felsőfokú szakképzés, főiskolai képzés, stb.). A külföldi állampolgárságú hallgatók 7,6%-át teszik ki a szerbiai származású magyar hallgatók, főleg a délvidék, Tisza-mente, többségében magyar lakta községeiből. A Szülőföldön, az Újvidéki Egyetemen (állami karokon és főiskolákon) összesen hallgató tanult. Tehát a mintegy fős teljes magyar hallgatói kontingens 30-35%-a tanul Magyarországon (Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2011.). Az INNOAXIS régióban a Szegedi Tudományegyetem jelenti a legnagyobb elszívó erőt. A felsőoktatási intézményekbe jelentkező szerbiai állampolgárságú hallgatók felvételi adataiból láthatjuk, hogy az érdeklődés nagyon nagy a magyar nyelvű, minőséges oktatás iránt. A jelentkezők száma minden évben magas. Az utóbbi években ( ) mintegy 300 hallgató nyert felvételt, a jelentkezés minden esetben 2-3 szoros (!) ben 927 tanuló felvételizett, és 293 tanuló nyert felvételt (a Szegedi Tudományegyetem karaira). A felvettek tudományterületi rangsorában első helyen a bölcsész szakok (21,5%), természettudományi szakok (16,4%), informatika (8,2%), orvos-és egészségtudomány (20,1%) és társadalomtudományok (13,3%) állnak. A tanulók nagyon tudatosan válogatnak a Szerbiában (magyarul) rendelkezésre nem álló képzési lehetőségek közül. A potenciális migrációs veszteség nagy, ugyanis a határ dinamikus tanulási célú mozgást, és későbbi emigrációs csatornát jelent. 14

15 5.ábra: Az INNOAXIS régió felsőoktatási intézményeibe jelentkező szerbiai hallgató megoszlása, Forrás: Saját szerkesztés: Educatio Kht, alapján A vajdasági magyarok a vizsgált, INNOAXIS régióban majdnem fele-fele arányban tanulnak itthon és Magyarországon (az elsőéves hallgatók statisztikáit elemezve): - 30% Magyarországon, - 50 % Hazai állami karokon, részben magyar nyelven, - 20% Szabadka környéki magánkarokon, kétes akkreditációval rendelkező képzési programokon. A migráció (tartós kitelepülés) reális és fennálló veszélye miatt jelentkeznek problémák, ugyanis a régióban maradó fiatalok 1/4-e műszaki végzettségű, 1/4-e tanító, óvónő, 1/4-e közgazdász, menedzser, azaz potenciális diplomás munkanélküli lesz, a felsőfokú képzési rendszerből kilépve! 4. A határrégió gazdasági térszerkezetének- és munkaerőpiaci kapacitásainak területi elemzései A határrégió két szakaszát eltérő időben, mintegy 10 éves különbséggel érték a tranzíciós változások. A gazdasági térszekezet átrendeződése ezért nehezet összehasonlítható a két ország esetében re azonban, többé-kevésbé kikristályosodni látszik a régió gazdasági potenciálja (csökkenő mezőgazdasági foglalkoztatottság, leépülő-, nem versenyképes ipar, növekvő tercier szektor), amely a humántőke fejlődésével szemben új elvárásokat támaszt. Az átmeneti időszakkal a humán erőforrás átváltozásának is meg kell történnie, előrehaladást kell mutatnia. Az átmeneti országok a munkaerő komoly szerkezeti változásaival, átszervezével szembesülnek (Šuljmanac- Šederov Durman, 2006), ahol a munkanélküliség mindinkább a munkaerő nem megfelelő kínálatának (szakképzettség, mobilitás, flexibilitás hiánya, stb.) az eredménye (Božid, 2005). A tudás strukturális erő, amely képes az embereket, rendszereket megváltoztatni, a humánerőforrás minőségét javítani, és képes a munkaerőpiacot modernizálni, érdekegyeztetési összhangot teremteni vagy legalább is keresni a foglalkoztatottak és munkaadók között. A humánerőforrás képesítésével (képessé 15

16 tételével) megvalósítható a társadalmi és gazdasági fejlődés, annak minősége, mértéke (Zjalid, 2009). A foglalkoztathatóság és elhelyezkedés (új) lehetőségei a piac szükségleteinek függvényében alakulnak. A piaci szükségleteket a tőketulajdonosok munkáltatók formálják, igényeikkel, elvárásaikkal, gazdasági racionalitásukkal (Pejid, 2005, Szlávity, 2008, Takács, 2008b). A foglalkoztatottak munkájuk megtartása érdekében folyamatos tudás-megújításra kényszerülnek, élethossziglani tanulás (Life Long Learning - LLL) által biztosítva munkahelyük állandósága helyett a mindenkori állandó szakmai felkészültséget. A társadalom minden egyes tagja egy állandó tanulási folyamat részesévé válik: megalapozva, egy tanuló társadalom létrejöttét (Németh, 2005). Mivel a tudás meghatározó gazdasági erővé válik, nélkülözhetetlen az emberi erőforrás folyamatos fejlesztése (Zjalid, 2009). Az emberi tőkébe történő befektetés a legegyszerűbb gazdasági logikát követő gazdasági cselekmény, mégis kevés ország tulajdonít kellő figyelmet, stratégiai megközelítést a beruházás ezen válfajára (Šuljmanac-Šederov Durman, 2006, Sokid, 2008, Arandarenko-Ognjenovid, 2008). Sok esetben a termelési tényezők közül a tőkét tartották deficitárus (a gazdasági fejlődést hátráltató) tényezőként, sajnos azonban azt tapasztalhatjuk, hogy az emberi erőforrás is sokszor képez szűk keresztmetszetet egy gazdaságban (Zjalid, 2009). A megfelelő szaktudás, rátermettség, inovatív készség, jó ötletek hiányában nehezen képzelhető el bárminemű fejlődés. A tudás valójában az emberi tőke ügyességében, találékonyságában, képzettségében, innovatív képességében fejezhető ki, amely képes az egyéb tőkeformák optimális és legracionálisabb felhasználására (Sokid, 2008). Az emberi tőke profitszerzést szolgál (Sokid, 2008), közvetlenül képes értéktöbblet megvalósítására (Zjalid, 2009). Ugyanakkor ez az információ és tudás-tőke gyorsan elavul, használhatatlanná válik, amely megújításának anyagi vonzata igen jelentős (Radid, 2005a). Zjalid a tudás megfelelő irányítását az intellektuális tőkébe történő befektetéssel egyenlíti ki, amely szervezeti szinten hoz jobb eredményeket (Zjalid, 2009). Új szakmák megjelenése, a technológiai fejlődés következtében pedig régi szakmák eltűnésére kell számítani, amely során az oktatási rendszernek kell megfelelő, flexibilis nómenklatúrát biztosítania (Pejid, 2005, Šuljmanac-Šederov Durman, 2006, Takács, 2008b, Gábrity Molnár, 2009a, 2009b, Markovid, 2009, Zjalid, 2009). Radid hat technológiai változást, nagyobb inovációt említ egy munkás életében, amely állanó alkalmazkodást és felkészültséget, továbbképzést, új tudás megszerzését követeli meg. Az új technológiák alkalmazásának késésével kiszorulnak a piacról a vállalatok. Cél tehát, szociális költségek árán is biztosítani a munkaerő állandó felkészültségét, a humántőke folyamatos fejleszthetőségét, ami a hosszútávú versenyképesség feltétele is egyben (Radid, 2005b). Gábrity Molnár a fejlett országok gyakorlatára hívja fel a figyelmet, ahol a munkaképes lakosság képzettségi szintje folyamatosan emelkedik, a munkások képességeik szerint történő elhelyezésére, átirányítására, átképzésére pedig külön hangsúlyt fektetnek (Gabrid Molnar, 2000). Ahhoz, hogy a humántőkébe történő befektetések ne legyenek befektetési kudarcok, elhibázott beruházások, fő irányelvként a gazdaság és a munkaerőpiac szükségleteit kell szem előtt tartani. Csak ebben az esetben lehet az emberi tőkébe történő beruházás a XXI. században a siker kulcsa (DfEE, Idézi: Zjalid, 2009). A globalizáció, globális kapitalizmus, tudáson alapuló kapitalizmus (knowledge capitalism) megjelenésével, a társadalmi gazdasági formáció szinte teljes egészében a pénz-és fizikai tőke helyett az intellektuálisra helyezi a hangsúlyt (Markovid, 2009), kiemelve az emberi erőforrás jelentőségét (Zjalid, 2009), amelynek valós piaci körülmények között mutatkozik meg versenyképessége, minőségi és mennyiségi korlátossága, egyéb termelési eszközökkel történő helyettesíthetősége. Az emberi erőforrás megoldással tud szolgálni a világgazdasági 16

17 recesszióra, a globalizáció kihívásaira, ezzel együtt a társadalom-gazdasági fejlődés új törvényszerűségeire (Sokid, 2008). Gazdasági tevékenységek területi jellemzői az INNOAXIS régióban A kistérségi/községi statisztikai adatok elemzésével bemutatásra kerül a vizsgált projektrégió gazdasági térszerkezetének átalakulása között. A területi ábrán a szerb oldalon (2001-ben) még viszonylag jól fejlett, erős ipari szektor látható, a tercier szektor foglalkoztatottsági részaránya, a magyarországi kistérségi össehasonlításokban, fejlettebbek mutatkozik. Az agrárszektorban foglalkoztatottak száma szintén Szerbiában magasabb, a megkésett tranzíciós folyamatoknak köszönhetően. 6.ábra: A foglalkoztatottak gazdasági főcsoportok szerint az INNOAXIS régióban, Forrás: Opštine u Srbiji, 2002, Népszámlálás, A régió gazdasági térszerkezetére jellemző változások a következőkben összegezhetők: Szerbia: - A foglalkoztatottak számának 10%-os (átlagos) csökkenése jellemzi Szerbia rendszerváltó gazdaságát. - A társadalmi szerkezetváltás következtében bizonyos gazdasági ágazatok "leépültek", míg néhány más ágazat "felélénkült a 2001-es helyzethez képest. - A régió (Észak-Bácska, Észak-Bánát, Nyugat-Bácska) legnagyobb negatív változásokat foglalkoztatottság csökkenést a mezőgazdaság, erdészet, vízgazdálkodás (45-55%-os csökkenés), 17

18 feldolgozóipar (24-43%-os csökkenés) területén regisztrált. Az építőipar Nyugat-Bácskában sikeres szerkezetváltást élt meg, 35%-os növekedést mutat (Szabadka 87%, míg további községek Magyarkanizsa, Zenta, Apatin, Hódság). A vendéglátóipar (49-59%), közlekedés (2-35%) és pénzügyi szolgáltatások (54-62%) területén a gazdasági tevékenységek visszaesése a jellemző szintén. Néhány községben mégis az új, magántulajdonú KKV szektor éppen az ezekben az ágazatokban hozott foglalkoztatottság növekedést (Pl: vendéglátóipar: Topolya, Szabadka, Kúla, aztán közlekedés, szállítmányozás: Szabadka, Kishegyes, Ada, Magyarkanizsa). - Egyes régióközpontok (Szabadka) a teljes szerkezetváltás során megőrizte foglalkoztatottainak számát, sőt növekedett is (4%), ami jellemzően a nagy régióközpontokat képviselő, nagyobb gazdasági tevékenységet koncentráló városok eredményességére utal. Ugyan ez nem mondható el Zomborról, sem Nagykikindáról (26-27%-os foglalkoztatás csökkenés). - A gazdasági térszerkezet alakulását követően a foglalkoztatottság növekedett a következő szektorokban: kis-és nagykereskedelem (7-134%), ingatlanpiaci közvetítés ( %), államigazgatás (20%), egészségügy (6-7%), oktatás (13-25%), egyéb szolgáltatások (55-72%). - A magánszektor (vállalkozók, önálló tevékenységet folytatók és alkalmazottaik) számbeli növekedése is evidens. SRB 41%, VAT 35%, míg a régió 16-29%-os növekedést mutat. Magyarország: - Magyarországon a rendszerváltás lecsengésével, 2001-től a foglalkoztatottság növekedése figyelhető meg, országos szinten 58%. A régióban a megyei szintű foglalkoztatottság nem éri el ezt a szintet (23-29% a növekedés). - Dél-Alföldön növekszik az agrárfoglalkoztatottság (16%). Az iparban (51-84%), de főleg az építőiparban foglalkoztatottak száma növekszik jelentősen ( %-os növekedés, jóval az országos átlag fölött). A kereskedelem, vendéglátóipar és pénzügyi szolgáltatás átlagos visszaesést mutat, az ingatlanügyek stagnálnak, megyei szinten. A megyei szint jóval az országos alatt alakul (Pl.: pénzügyi szolgáltatás HU: 46%-os növekedés, megyei szinten 29-44%-os csökkenés). A közlekedés, szállítmányozás (51-62%), közigazgatás, társadalombiztosítás (58-82%) növekszik, szintén jóval az országos átlag alatt. Az oktatásban foglalkoztatottak száma Csongrád megyében növekszik 46%-kal (HU: 7%). A régió gazdasági térszerkezetének pozitív változásaiból kiindulva, feltételezhető egy tervezhető kiszámítható és értelemszerű humánerőforrás igény, illetve ezzel összhangban egy határozottabb szak-és felsőoktatási kapacitás-mozgósítás. A fejlődő gazdasági ágazatok a régióban: ipar (HU), építőipar, kereskedelem (SRB), közlekedés és szállítmányozás (HU), ingatlanügyek, közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás, oktatás (SRB), és némiképp a humán tevékenységek, egészségügy és szociális védelem (SRB). Az elemzések közötti (a rendszerváltást követő) ágazati összehasonlításokkal támaszthatók alá, az alábbi táblázatban. 3. táblázat: A foglalkoztatottak számának változása gazdasági ágazatonként az INNOAXIS régióban (%), 2001=100%. 18

19 Foglalkoz tatottak összesen 2001 Foglalko ztatottak összesen 2009 A foglalk oztatot tak számán ak változá sa (%) 2001=1 00% A foglalko ztatotta k számán ak országo s (100%) dinamik ája Mezőgazda ság, erdő-és vízgazdálko dás, halászat Ipar összes en Építői par Keresk edele m Vend ég látóipar Közlek edés, szállít ás, raktár ozás, távköz lés Pénzü gyi szolgá ltatás ok Ingatl anügy letek, gazda sági szolgá ltatás ok Köziga zgatás, védel em, kötele ző társad alomb iztosít ás Oktat ás Hum án-, egés zség ügyi, szoc iális ellát ás Egyéb közös ségi, szemé lyi szolgá ltatás ok Terület SZERBIA NUTS 2 - VAJDASÁG NUTS 3 - ÉSZAK BÁCSKA Topolya Kishegyes Szabadka NUTS 3 - ÉSZAK BÁNÁT Ada Magyarkanizsa Nagykikinda Törökkanizsa Zenta Csóka NUTS 3 - NYUGAT BÁCSKA Apatin Kula Odzaci Zombor MAGYARORSZÁG NUTS 2 - DÉL- ALFÖLD NUTS 3 - BÁCS- KISKUN MEGYE NUTS 3 - CSONGRÁD MEGYE Forrás: Saját szerkesztés: Opštine u Srbiji, 2002, 2010, KSH, Diplomával a munkanélküliek sorában Az innovatív felsőoktatási intézmények feladata a regionális gazdaság igényeit kielégítő humántőke képzése. A reálgazdasági folyamatok és a felsőoktatás közötti kommunikáció hiány diplomás munkanélküliek 19

20 megjelenését eredményezi. Szerbiában magasabb a diplomás munkanélküliek részaránya (10,8%), mint Magyarországon (5,3%). Szerbiában is és Magyarországon is az INNOAXIS projektrégió területén lévő községekben és kistérségekben az országos szint alatt van a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek részaránya, a Szegedi Kistérség kivételével (10,8%). 7.ábra: Felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek száma a régióban, 2010 Forrás: NSZZ, 2011, KSH, A tanulmány következő részében bemutatásra kerül az INNOAXIS régió szerb oldalának specifikáltabb, részletesebb munkaerő-piaci elemzése. A részletes elemzés tárgyát a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek képezik, az Észak-vajdasági régióban. A Szerbiai Foglalkoztatás- ügyi Hivatal községi adatai alapján (2010. december 31-én) a bizonyos képzési területekről kikerülő, felsőfokú diplomával rendelkező regisztrált munkanélküliek regionális elemzésére kerül sor. Ezzel párhuzamosan, a munkáltatók által megfogalmazott (bejelentett) munkaerőigény, képzési terület szerinti elemzése is megtörténik, regionális (NUTS 3 körzeti) szinteken. A vizsgálatok célja: átfogó képet kapni: - a diplomás munkanélküliekről, profilok (képzési területek) szerint, - a diplomás munkaerő iránti igényről, profilok (képzési területek) szerint, - és végső soron a felsőoktatási intézmények elhibázott diplomagyár szerepköréről az Észak-vajdasági régióban. 4.táblázat: A diplomás munkanélküliek, képzési területek szerint Észak-vajdaságban, Régió 20

21 Sorszám Képzési terület Fokozat 1 Agrár képzési terület NUTS 3 - Észak Bácska NUTS 3 - Észak Bánát NUTS 3 - Nyugat Bácska INNOAXIS RÉGIÓ A profil részaránya a felsőfokú v. munkanélküliek körében % (agrárgazdaság, állategészségügy, élelmiszeripar) Összesen ,9 2 Műszaki képzési terület Főiskola - VI Egyetem - VII (Gépészet, elektrotechnika) Összesen ,0 3 Műszaki képzési terület Főiskola - VI Egyetem - VII (technológia, vegyészet, textil, grafika) Összesen ,3 4 Műszaki képzési terület Főiskola - VI Egyetem - VII (Építészet, közlekedés, vízügyek) Összesen ,2 5 Gazdaságtudományi-, jogi- és igazgatási képzési terület (közgazdaság, jog, menedzsment, ügyviteli informatika) Főiskola - VI Egyetem - VII Összesen ,4 Főiskola - VI Egyetem - VII Pedagógiai-, bölcsész-, természet- és társadalomtudományi (osztálytanító, tanár, újságíró) képzési terület Összesen ,8 7 Orvos-, egészség-és sportudományi képzési terület Főiskola - VI Egyetem - VII (orvos, fogorvos, gyógyszerész, edző) Összesen ,4 Forrás: Saját szerkesztés, NSZZ, alapján Főiskola - VI Egyetem - VII ,0 A diplomás munkanélküliek legnépesebb csoportjai a következő végzettségek területéről kerülnek ki (Észak- Bácska, Észak-Bánát, Nyugat-Bácska területi vonatkozásában, abszolút számokban: - Főiskolai végzettségű mezőgazdasági mérnök ( ) - Okleveles mezőgazdasági mérnök ( ) - Főiskolai végzettségű mérnökök ( gépész-, elektronika-, elektrotechnikai mérnök) - Okleveles építőmérnök (22) - Főiskolai végzettségű pénz-és bankügyi közgazdász ( ) és ipari menedzser (30) - Okleveles közgazdász ( ) - Okleveles jogász ( ) - Főiskolai végzettségű óvónő ( ), tanítónő ( ) - Okleveles osztálytanító ( ) 21