A gyógynövénygyűjtés és termesztés ma Magyarországon sikerágazat?
|
|
- Tibor Kozma
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A gyógynövénygyűjtés és termesztés ma Magyarországon sikerágazat? Zámboriné dr. Németh Éva BCE Kertészettudományi Kar, Gyógy- és Aromanövények Tanszék A gyógy- és aromanövény-ágazat a hazai kertészet speciális területe. Még ma is jellemző, hogy az árualap kétféle forrásból kerül a kereskedelembe: a vadon termő állományokból történő gyűjtés, illetve az agrárrendszerekben való termesztés révén. Éppen öt éve jelent meg az Agrofórum folyóiratban a gyógynövényágazat problémáit, helyzetét, perspektíváit bemutató cikkünk (Zámboriné - Kozak, 2008). Szinte félelmetesnek tűnik, hogy ma is egészen aktuális, amit akkor elöljáróban leszögeztünk: A gyógynövénytermékek iránti kereslet növekedése alapján a hazai lakosság jelentős része a gyógynövényágazatot sikerágazatnak, a gyógynövénytermelést és forgalmazást pedig jól jövedelmező, perspektivikus tevékenységnek véli. Sajnos, a jelenlegi hazai helyzetre épp az ellenkezője igaz: a termőterület csökken, s gyógynövénygyűjtéssel is egyre kevesebben foglalkoznak. Most ismét megpróbáljuk összefoglalni, mit is érdemes figyelembe vennie annak, aki gyógynövény termékek előállításán gondolkodik, vagy csak érdeklődik e tevékenység iránt. Indirekt természetesen ajánlom a döntéshozók figyelmébe is az összeállítást. Természetes növénytársulásainkban számos fontos gyógynövényünk megtalálható. Gyakran hallhatjuk, hogy Magyarország területe különösen gazdag gyógynövényfajokban. Bár ez így meglehetősen szubjektív megfogalmazás, tény az, hogy sokféle növénytársulásból, sokféle fajt gyűjthetünk és hasznosíthatunk ha annak az alább részletezett feltételei megvannak. A forgalmazott drogok (a drog a felhasznált gyógynövény legtöbb hatóanyagot tartalmazó része, amelyet többnyire szárítással tartósítanak) nagyobb hányadát ma is ezek a természetes állományok adják. A százhoz közelít azon fajok száma, ami több-kevesebb rendszerességgel ma is e termőhelyekről kerül a nagykereskedőkhöz, feldolgozókhoz. Magyarországon legnagyobb mennyiségben sok év átlagában a következő fajokat forgalmazzák: fekete bodza, csalán, mezei zsurló, csipkebogyó, kamilla, vadgesztenye, cickafark, orbáncfű, gyermekláncfű, boróka. Jelentősek azonban azok a fajok is, amelyek kereslete és volumene ugyan kisebb, vagy változó, de specifikus termékekhez, meghatározott minőségben és általában ezért magasabb árszinten értékesíthetők, pl. hársfavirág, útifűlevél, szöszös ökörfarkkóró virág, fehérmályva vagy fekete nadálytő gyökér, fehér fagyöngy stb. A gyógynövénygyűjtés hagyományosan főként az északi megyékben, Nógrádban, Borsodban, Zemplénben folyik, ahol versenyképes szántóföldi termesztés nehezebben folytatható. Ezen területek jelentősége ugyanakkor az, hogy az erdei ökoszisztémák egész éven át biztosítják a gyűjthető növények széles spektrumát és sok esetben a tiszta, az ökológiai művelés feltételrendszerének is megfelelő vidékeken adott esetben biotermék is előállítható. A gyógynövénygyűjtést mint áruelőállító tevékenységet azonban el kell különítenünk attól, ha valaki esetenként, vagy akár rendszeresen, kis mennyiségben így szerzi be a saját háztartásában felhasznált növényi alapanyagot. A gyűjtés, mint minden piacra történő termelés szakmai hozzáértést, szervezettséget, tervszerűséget, infrastruktúrális Gyógynövénygyűjtés Galagonyavirág gyűjtése a Zempléni hegységben július
2 a hónap témája hátteret, gazdasági megfontolásokat feltételez. Ez a laikusok, de sajnos sok esetben a döntéshozók számára sem nyilvánvaló. Magyarországon jelenleg a vadon termő gyógynövények gyűjtése hatósági engedély nélkül folytatható. A gyógynövények felvásárlása azonban szakmai végzettséget megkövetelő, vállalkozói engedélyhez kötött. A felvásárló feladata, hogy biztosítsa a gyűjtők szervezett és irányított működését. Az árut a gyűjtés helyén drogféleségtől függően frissen, vagy szárítva veszi át, egyúttal előzetes minősítést is végez: meggyőződik a fajazonosságról, az áru ép- és egészséges voltáról, idegenanyag-tartalmáról, színéről. A felvásárlónál folyik legtöbb esetben az elsődleges feldolgozás is. Ez magában foglalja a begyűjtött növényi részek előtisztítását, válogatását, szárítását, illetve gyakran a tételek homogenizálását, tárolását is. Ma hazánkban a ténylegesen jól működő, megbízható minőséget előállító, felvásárlói réteg meglehetősen szűk körű, zömében olyan vállalkozókat foglalva magába, akik e tevékenység minden szegmensét jól ismerik, azt évtizedek óta gyakorolják a változó gazdasági feltételrendszer közepette. Sajnos, a fiatalabb nemzedékből fehér holló az, aki erre adja a fejét. A következőkben azonban látni fogjuk, hogy ez talán nem is véletlen. Számos feltételnek kellene adottnak lennie ahhoz, hogy hosszútávon is július Csalánlevél szárítása biztos megélhetést jelentsen a vadon termő gyógynövények felvásárlása, elsődleges feldolgozása, nagykereskedelme. A gyűjtött drogok kétségtelen előnye, hogy előállításuk költségei mindig alacsonyabbak, mint a termesztett növények esetében. Más megfogalmazásban úgy is szoktuk értékelni, hogy a természet által produkált növényi kincs kis ráfordítással, előnyösen kiaknázható. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ezen kétségkívüli előnyök mellett a vadon gyűjtött gyógynövények számos komoly problémát is felvetnek, amit a lehetséges megoldásokkal együtt röviden az alábbiakban foglalhatunk össze. A gyűjtők számára bejárható területek egyre csekélyebb mértékben állnak rendelkezésre. A földterületek beleértve az erdők ma döntő mértékben magántulajdonban vannak, és a tulajdonosok a legritkább esetben nézik békésen a gyűjtőcsapatok tevékenységét. Más jellegű, de ugyancsak gondot jelent, ha a terület természetvédelem alatt áll. Ma a mindennapi gyakorlatban ritkán kapnak a gyűjtők belépési engedélyt. A hazai flóra okszerű hasznosítása érdekében aktuális lenne módosítani, illetve kiegészíteni a természet védelméről szóló évi LIII. törvény vonatkozó paragrafusait és biztosítani, hogy a megfelelő szakismerettel rendelkező gyűjtök, valamilyen jogosítvány birtokában (ami vissza is vonható) tervszerűen, kiszámítható feltételek között működhessenek. E tevékenység egyénileg szinte elképzelhetetlen, a szakmai felkészítésben, koordinációban, az engedélyek beszerzésében, a felelősség vállalásában a felvásárlóé kell, hogy legyen a főszerep. A termőhely olyan szempontból is odafigyelést igényel, hogy ne legyen később minőségi problémák forrása. Csak később detektálható gondot okoz, ha a gyűjtés helye szennyeződésekkel terhelt. Akár peszticid-sodródás, akár a nagy gépjárműforgalom vagy intenzív ipari tevékenység okozza, a növényekben vagy azok felületén akkumulálódó szennyezőanyagok a drog értékesítését meggátolhatják. A gyűjtési tevékenységhez ma már szigorúan hozzátartozik az is, hogy a természet védelmét a fenntarthatóság oldaláról is figyelembe vegyük. Ma ez a legnagyobb felvásárló és feldolgozó üzemek, továbbá a fejlett országok tudatos vásárlói számára annyira nyilvánvaló, hogy megszületett az ún. FairWild certifikáció, amire ma már hazai gyógynövényüzemben is van példa. Ez hivatott igazolni, hogy a gyűjtés a természet károsítása nélkül, a gyűjtők érdekeinek figyelembevételé- Medvehagyma gyűjtése a Mecsekben 13
3 Csipkebogyó tisztítása, szeparálás vel, megfelelő dokumentáció mellett történik. A nyomon követhetőség azonban sokkal szélesebb körben is alapkövetelmény. Ma a gyógynövény drog minőségbiztosítás és az eredetet, előéletet egyértelműen igazoló dokumentációs háttér nélkül gyakorlatilag alig talál piacot. Ez viszont éppen a gyűjtés folyamatában sokkal nehezebben valósítható meg, mint a termesztésben, hiszen a gyűjtők leggyakrabban iskolázatlan, alkalmi munkából élő emberek, akiken nehezen lehet az adminisztrációt számon kérni. Így a dokumentáció az egyik legnagyobb kényszerítő erő abban, hogy a gyűjtés szervezetten, szakmailag felkészült koordinátor vezetésével folyjon. A koordináció az áru elsődleges feldolgozása szempontjából is elengedhetetlen. Egyéni gyűjtők legfeljebb a padláson vagy a szín alatt, bizonytalan körülmények között tudják a begyűjtött növényanyagot, korlátozott mennyiségben megszárítani vagy éppen tárolni. Ezért a jól működő gyakorlatban a szárítás, a tisztítás, esetleg az aprítás, hámozás és más előkészítő munkálatok a felvásárló telepen folynak. Ez persze akkor lehetséges, ha a felvásárló erre a célra lehetőleg a korszerű követelményeknek is megfelelő eszközrendszerrel, tárolási kapacitással rendelkezik. Mindennapi gond, amire sokan megint csak egyáltalán nem gondolnak, hogy a gyűjtött gyógynövények adásvétele, zökkenőmentes kereskedelmi forgalma érdekében a gyűjtőknek valamiféle hivatalos státuszt kellene kapniuk. A gyűjtők foglalkoztatására sok-sok év óta nincs adekvát szabályozás. A leginkább alkalmazható megoldás az őstermelői igazolvány, adószám kiváltása, adóbevallás a gyakorlatban e munkavállalói réteg számára nem megfelelő. Gyógynövénytermesztés A gyógynövények termesztési területe jelenleg mintegy 20 ezer ha. Ennek döntő hányada a gyógyszeripar számára nyersanyagot adó mák (Papaver somniferum), valamint az élelmiszeriparban nélkülözhetetlen fűszernövény, a fehér mustár (Sinapis alba). Egyéb fajok területe összességében is csak néhány ezer ha-ra terjed ki. Ezen belül is jelentősebbek azok a kultúrák, amelyek a szántóföldi növényfajok géprendszerével (talaj-előkészítés, vetés, növényvédelem, tápanyag-utánpótlás, betakarítás) és ahhoz hasonló agrotechnikával művelhetők. Itt említhetjük meg az édesköményt (Foeniculum vulgare), a konyhaköményt (Carum carvi), a koriandert (Coriandrum sativum), a máriatövist (Sylibum marianum), a kaprot (Anethum graveolens) stb. Mind összességében, mind egyesével lényegesen kisebb területen termelünk napjainkban levél- és hajtásdrogot adó gyógynövényeket, mint például a bazsalikom (Ocimum basilicum), a citromfű (Melissa officinalis), a borsosmenta (Mentha piperita) vagy a kakukkfű (Thymus vulgaris). Hagyományosan termesztjük a macskagyökeret (Valeriana officinalis) és a virágdrogot adó fajokat (pl. körömvirág Calendula officinalis) is. Bár a gyógynövények termesztéstechnológiája a 70-es, 80-as években hazánkban a kutatás és a gyakorlat szoros együttműködésével erőteljesen fejlődött, ma a termelők számos komoly nehézséggel találják szembe magukat. A megbízható, fajtaazonos vetőmag gyakorlatilag hiánycikk. Nagy teljesítményű, megbízható hozamú, stresszellenálló fajták szinte elérhetetlenek. Hazai nemesített fajtáink részben visszavonásra kerültek, részben szünetel a fajtafenntartás a nemesítő helyek anyagi nehézségei miatt. Új fajták egyre ritkábban születnek. Ennek oka az, hogy a gyógynövények nemesítése is legalább annyi ráfordítást igényel sőt, az ismerethiány miatt gyakran még többet mint a nagyobb gazdasági jelentőségű fajoké, ugyanakkor a megtérülés a termőterület nagysága miatt nem biztosítható. Eredményes fajtanemesítés csak központi támogatási forrásokból lehetséges. Hasonló a helyzet a növényvéde- Mák nemesítési kísérlet a BCE Gyógynövény Tanszék kísérleti telepén július
4 Kisüzemi bazsalikom-termesztés lem, a herbicides gyomirtás terén is. A gyógynövényfajok relatív csekély termőterülete miatt a gyártók csak kivételes esetekben engedélyeztetik a terméküket ezekre a kultúrákra. Így a termesztő naponta szembetalálja magát azzal a kérdéssel, hogy milyen növényvédő szert alkalmazhat a kórokozó, kártevő vagy akárcsak a szaporodó gyomok ellen. Eseti engedélyek ugyan beszerezhetők, de ennek költsége a jövedelmezőséget rontja. Természetesen ez a probléma nem csak hazánkban merül fel. Külföldi példák azt mutatják, hogy a megoldás vagy állami szerepvállalással, vagy a feldolgozóipari vertikum bevonásával, esetleg termelői összefogással lehetséges. Nálunk sajnos csak a másodikra van példa: a mák kultúrában vállalja fel a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. a nemesítés mellett a technológiai fejlesztéseket is. A megbízható peszticidek és részben a speciális gépek hiánya miatt a gyógynövények többsége erősen kézimunka-igényes kultúra. Ezt ugyan a munkalehetőség biztosítása oldaláról nevezhetjük kedvezőnek (mint azt ma gyakran halljuk is), de a ténylegesen piaci alapokon nyugvó, gazdaságos termesztésnek komoly akadálya lehet. Nagyon pontosan érdemes megfontolni, milyen élőmunkaigény jelentkezik a kiválasztott növény termesztése során. Az ültetéstől a kapáláson át, de különösen a betakarítás során tetemes mértékű lehet ez a költség. Különösen a virágdrogot adó fajok esetében kell azzal számolni, hogy csak kézzel gyűjthetők be a virágfejek, amit ráadásul heteken át kell ismételni. Ezért a virágdrogot adó fajok termesztése nem is igen kivitelezhető néhány száz m 2- nél nagyobb területen. A gyógynövények termesztése nem fejeződik be a betakarítással. A drog előállításához a nyersanyagot meg kell szárítani. A szárítási költség a második legnagyobb tétel a termesztésben. A nyáron lekerülő termények egy része jó idő és viszonylag kisebb volumen esetén ugyan megszárítható árnyékos helyen kiterítve is, de standard minőség legtöbbször csak műszárítóban érhető el. A korábban alkalmazott dohányszárítók ma már a nikotin maradék miatt nem jöhetnek szóba. A szárítást az elsődleges feldolgozás során legtöbbször követi a tisztítás, aprítás, vágás. Egyes fajok piacra kerüléséhez morzsolásra (pl. kakukkfű), fosztásra (pl. mentafélék), mosásra (pl. macskagyökér), őrlésre (pl. fehér mályva) is szükség lehet. E munkák egy része géppel végezhető/végzendő más része ismét sok kézi munkaerőt igényel. Piac és gazdaságosság a hónap témája Akár gyűjtésből, akár termesztésből állítjuk elő a gyógynövénydrogot, a végső cél az értékesítés. Milyen csatornák jöhetnek itt szóba? Az értékesítés egyik sajátos esete, amikor a termesztés egy nagy ipari vertikum részét, alapját képezi. Ilyenkor a gyógyszergyár, a kozmetikai üzem, az élelmiszer-ipari cég a végtermék specifikus jellegének biztosítása és saját érdekeinek védelme céljából a nyersanyagot zárt rendszerben, termelői szerződések révén állíttatja elő. Ilyenkor a termesztő legtöbbször a gyártól kapja a szaporítóanyagot, a technológiát, a szaktanácsadást, és szerződés köti a termék egészének átadására, a megbízó által kívánt módon és minőségben betakarítva. Az átvételi árat a szerződés rögzíti. Sajnos Magyarországon kevés jól működő példa létezik ma erre (pl. Alkaloida Zrt.), de Németországban, Franciaországban, Hollandiában igen elterjedt. Természetesen az értékesítés történhet szabad forgalomban is. Itt érdemes külön tárgyalnunk azt, amikor a száraz drogot visszük a piacra, illetve azt a helyzetet, amikor valamilyen saját termékhez kívánjuk azt alapanyagként felhasználni. A gyűjtött gyógynövényeket felvásárló vállalkozó vagy a termesztő gazda legtöbb esetben az elsődleges feldolgozáson átesett drogot értékesíti, drogtípustól függően, dobozban, zsákban, bálában, konténerben. Tévedés, ha azt gondoljuk, hogy a gyógynövények iránti kereslet folytán azok piacán nem lehet túltermelés. Ellenkezőleg. A gyógynövénydrogok feldolgozói, felhasználói köre nemzetközileg is meglehetősen zárt, specializált kör, így ezen árucikkek eladhatósága bizony korlátozott. Évek, sőt lassan évtizedek óta jellemző emellett, hogy a világpiaci kereslet-kínálat viszonyok sokszor gyorsan és kiszámíthatatlanul változnak. E tények a hosszútávon gondolkodó termelőket arra ösztönzik, hogy előre, lehetőleg több évre szóló szerződésekkel biztosítsák az eladást. Ez olyan szempontból is kedvező, hogy így a partner igényei szerint alakíthatjuk a technológiát, a minőséget, a dokumentációt. A drog eladhatóságához, a megfelelő ár realizálásához ugyanis a termesztésben is nélkülözhetetlen a minőségbiztosítás. A gyógynövénytermesztésre már a 80-as évek Nagyüzemi máriatövis-termesztés július 15
5 végén megkezdték a minőségbiztosítási irányelvek kidolgozását, s ma jól ismert például az európai gyógynövénytermesztők szövetségének (EUROPAM) ajánlása (Guidelines for Good Agricultural and Wild Collection Practice of Medicinal and Aromatic Plants). A legtöbb és legnagyobb hazai termelők elsősorban export relációban értékesítenek. Legfontosabb partnerünk évtizedek óta Németország. Sajnos, megfigyelhető, hogy e cégek saját üzleti érdekeiket szem előtt tartva, gyakran nyomott árat kínálnak a hazai termelőknek, ugyanakkor igen nagy minőségi követelményekkel lépnek fel. Ezzel együtt a rendszeres, nagy mennyiségű árufelvétel jó piacnak számít. A termesztés gazdaságosságát tekintve, megállapíthatjuk, hogy az utóbbi években még a nagyüzemi módszerekkel termeszthető, relatív alacsonyabb önköltséggel megtermelhető fajoknak a jövedelmezősége is igen kritikus szintre csökkent. Ennek a fő oka a nagyon erős piaci verseny, a konkurencia, mind belföldön, mind külföldön. Az előzőekből nyilvánvaló, hogy a gyógy- és fűszernövények termesztésében számos megoldandó kérdés, technológiai hátrány jelentkezik, amivel szemben sokan úgy vélik, hogy a gabona-, az energia-, az olajnövények jóval előnyösebb alternatívát kínálnak. A másik oldalon versenyeznünk kell a világpiacon nagy mennyiségben megjelenő, olcsó keleti és déli árutételekkel is. Bár az esetek nagy arányában ezek az áruk minőségük szerint jóval gyengébbek az átlagos hazai árunál, egyegy kiemelt minőségi paraméter megfelelősége esetén a feldolgozók szemében leggyakrabban az ár a döntő. Különösen nehéz ma a kézimunkaerő-igényes cikkekkel versenyezni, ahol a jellemzően alacsony munkabérekkel a fejlődő országokból kedvező áron jön be az importanyag (pl. mályvavirág, körömvirág). Ennél is sajnálatosabb, hogy a külföldi konkurencia nem írható kizárólag a fejlődő országok számlájára. Több európai, sőt, EU-országban is olyan érdekeltségi viszonyok mellett dolgoznak a gazdák, hogy a gyógynövénytermesztés versenyképesnek számít. Lengyelország talán a legjobb példa, de Horvátország, Szerbia, Szlovákia is növeli az utóbbi időben a világpiaci részesedését. A piaci potenciált tarkítja az is, hogy Németországban, Ausztriában, Franciaországban és több más államban számos cég a kiváló minőségű termékek esetében a hazai termelőket részesíti előnyben, és exportból elsősorban az alacsonyabb árfekvésű, tömegárut szerzi be. Ebben a versenyben igen nagy szerepe van a tartós, bizalmi alapokon nyugvó személyes kapcsolatrendszernek. A bio- vagy ökológiai (organikus) termesztés árszintje a mezőgazdaság más szektorához hasonlóan mindig magasabb, mint a hagyományos terméké, de ennek nyilvánvalóan a termelési költsége is más szinten mozog. A gyógynövénytermesztésben fokozott jelentősége van a termelői összefogásnak. Külföldi példák sora bizonyítja, hogy mennyivel nagyobb az esély a nagyobb volumenű, homogén termék piaci elhelyezésére, a hatékonyabb érdekképviseletre, a berendezések jobb kihasználására, a fejlesztésekre és a beruházások gyorsabb megtérülésére. Sajnos, ennek ellenére a hazai gyakorlatra ez a termelési mód ágazatunkban még egyáltalán nem jellemző. Megemlítjük még azt a helyzetet is, amikor a termelő nem a drogot kívánja a piacra vinni, hanem abból hozzáadott értéket képviselő termék előállításában gondolkodik. E termék nagyon sokféle lehet, és ennek megfelelően az engedélyezés, a gyártókapacitás és a forgalmazott volumen is változó. Több jó példa van rá, hogy a kistermelői lehetőségek kihasználásával élelmiszert (lekvár, szörp, fűszer, tea stb.), kozmetikum jellegű terméket (aroma, szappan, fürdősó stb.) vagy egyéb cikket (dekorációk, csokrok) állítanak elő és ezeket például helyi piacokon értékesítik. Tanszékünk vadon termő növényekkel foglalkozó ERDF támogatású programja ( Traditional and Wild ) is ezt szorgalmazza és segíti a szomszédos országokkal együttműködve. Ügyelni kell azonban, hogy ha egy terméken (teakeverék, kivonat, illóolaj stb.) gyógyhatást tüntetünk fel, a hagyományos növényi gyógyszer kategóriába esik, ennélfogva nem értékesíthető szabadon, hanem azt az országos hatóságnak (GYEMSZI) kell engedélyeznie. Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy a gyógynövénytermesztést felvállaló termelők versenyhelyzetbe juttatása mindenképpen kormányzati feladat, méghozzá több tárca együttműködését igénylő, komplex program. Az ágazat, illetve az egyes termék-előállítók (felvásárlók, gazdák) önerőből sajnos kevés eséllyel indulnak, akkor is, ha a közvélekedés a gyógynövényeket nagyon népszerű, érdekes, modern és perspektivikus iránynak tartja. Fotó: Dr. Bernáth Jenő Irodalom Zámboriné N. É.- Kozak A. (2008): A gyógynövény ágazat aktuális kérdései- Gondjaink és lehetőségeink a 21. század első évtizedében. Gyakorlati Agrofórum, 19, (4), Guidelines for Good Agricultural and Wild Collection Practice of Medicinal and Aromatic Plants FairWild Standard, 2. verzió (FairWild Foundation 2010). Promoting traditional collection and use of wild plants to reduce social and economic disparities in Central Europe n This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF július
GYÓGYNÖVÉNYTERMESZTÉS
GYÓGYNÖVÉNYTERMESZTÉS Gyógynövény fogalma Gyógyszerkönyvben szereplő drogok nyersanyaga. Gyógyításra, ill. egészségvédelemre felhasznált növény. Gyógyításra, gyógyszeripari alapanyagok előállítására, élvezeti
RészletesebbenA gyógynövények gyűjtése és a helyi közösségek kapcsolata
A projekt az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. A Traditional and wild projekt A gyógynövények gyűjtése és a helyi közösségek kapcsolata Zámboriné dr. Németh Éva Budapesti
RészletesebbenThe Project Traditional and wild
A projekt az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. The Project Traditional and wild Zámboriné dr. Németh Éva Corvinus University of Budapest Department of Medicinal and Aromatic
Részletesebben2 Gyógynövénytermesztés fogalma, jelentısége
1 2 Gyógynövénytermesztés fogalma, jelentısége Gyógynövény: - gyógyítás céljára felhasznált növény - gyógyszerkönyvben szereplı drogok nyersanyaga Gyógynövénytermesztés: Gyógynövények győjtése, termesztése,
RészletesebbenGyógynövénytermesztés az ökológiai gazdálkodásban. Madaras Krisztina
Gyógynövénytermesztés az ökológiai gazdálkodásban Madaras Krisztina Az ökológiai gazdálkodás jelentősége a gyógynövény ágazatban kezd teret nyerni > szemléletmód A gyógynövény termesztésben kiemelt jelentőség,
RészletesebbenOktatási anyagaink az agrár szektorban
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 II. nemzetközi workshop HUSK/1101/1.1.1/0361 project Oktatási anyagaink az agrár szektorban Kövesd Andrea TREBAG KFT Life Long Learning
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. előadás A termelés környezeti feltételei A környezeti feltételek hatása Közvetlen Termék-előállítás
RészletesebbenA 2012-es szezon értékelése
A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben
RészletesebbenCOMENIUS GYÓGYNÖVÉNYEK EURÓPÁBAN MUNKATERV
COMENIUS GYÓGYNÖVÉNYEK EURÓPÁBAN GYÓGYNÖVÉNYEK magyarországon MUNKATERV 2010-2012 2010/2012. Munkaterv 1. Gyógynövények Európában - gyógynövények Magyarországon Gyógynövények a gyógyítás szolgálatában
RészletesebbenA gyógynövényágazat helyzete. Zalaszentlászlói Nemzetközi Gyógy- és Fűszernövény Napok 2013. július 19-20-21. Czirbus Zoltán Elnök
A gyógynövényágazat helyzete Zalaszentlászlói Nemzetközi Gyógy- és Fűszernövény Napok 2013. július 19-20-21. Czirbus Zoltán Elnök Gyógynövény Szövetség Terméktanács 1992-es megalakulása óta képviseli a
RészletesebbenGYÓGYNÖVÉNYISMERET ALAPFOGALMAK
GYÓGYNÖVÉNYISMERET ALAPFOGALMAK Gyógynövény: - Gyógyszerkönyvben szereplő drogok nyersanyaga, - gyógyításra, ill. egészségvédelemre felhasznált növény, - gyógyításra, gyógyszeripari alapanyagok előállítására,
RészletesebbenA GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA
FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM AGRÁRPIACI FŐOSZTÁLY 1860 Budapest, Pf. 1. 301-4000 Fax: 301-4702 A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI
RészletesebbenGyógynövény fogalma. Hazai gyógynövénytermesztés jellemzői
Gyógynövény fogalma Gyógyszerkönyvben szereplő drogok nyersanyaga. Gyógyításra, ill. egészségvédelemre felhasznált növény. Gyógyításra, gyógyszeripari alapanyagok előállítására, élvezeti célokra, kozmetikai
RészletesebbenTájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről
Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. február 6. Élelmiszergazdaság
Részletesebben2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez
66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA
RészletesebbenVidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György
RészletesebbenXIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év
XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2014. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Megjelenik évente
RészletesebbenSzaktanácsadás képzés- előadás programsorozat
Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált
RészletesebbenA gazdálkodás és részei
A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS
1. példány: beküldendő a Biokontrollhoz vagy legkésőbb ellenőrzéskor az ellenőrnek átadandó 2. példány: saját példány ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS A Bejelentkezési lappal, az Éves adatközlő lappal és a gazdálkodó
RészletesebbenÉlelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar
Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az
RészletesebbenDOFER Dohányfermentáló Zrt. termeltetési stratégiája
DOFER Dohányfermentáló Zrt. termeltetési stratégiája A Continental Dohányipari Csoport A Continental Dohányipari Csoport egy független, családi tulajdonban álló magáncég, amely több, Európában működő dohányipari
RészletesebbenHITA roadshow 2012.05.8-10.
HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés
RészletesebbenLEADER vállalkozási alapú
HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági
RészletesebbenA mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012
A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez. A Dombrádi Fokhagymakrém Üzem beruházásról
DOMBRÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERÉTŐL -------------------------------------------------------------- 4492 Dombrád, Rákóczi út 36. Tel/fax: (45) 465-001, 565-002 Száma: /2016. Tisztelt Képviselő-testület!
RészletesebbenA versenyképesség növelésének lehetőségei: útkeresés a gyógynövénytermesztők európai fórumán
A versenyképesség növelésének lehetőségei: útkeresés a gyógynövénytermesztők európai fórumán Dr. Kozak Anita Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest 2009. február 17-18. között Németországban rendezték
RészletesebbenA NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok
A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok Rónai Anna növényvédelmi mérnökszakértő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi
RészletesebbenÉlelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271
RészletesebbenKecskés Gábor Berzence
Kecskés Gábor Berzence 2013.09.27. Az előző eladásomban kitértem a NyugatEurópát sújtó esőzésekre és árvizekre, azóta sajnos túl vagyunk már egy igen száraz, aszályos időszakon is mely szintén nem segítette
RészletesebbenHelyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás
Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Szabadkai Andrea MIS-ÖKO Kft. Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete www.kisleptek.hu
RészletesebbenMezőgazdasági Bizottság Kertészeti albizottsága
Mezőgazdasági Bizottság Kertészeti albizottsága A gombaipar a kertészet sikerágazata lehet dr. Bittsánszky János FruitVeB társelnök 2012. február 28. Európai Uniós adatok Az EU 27 tagállamában megközelítőleg
Részletesebben2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE
NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés
RészletesebbenFás szárú energetikai ültetvények
Fás szárú energetikai ültetvények Holl Katalin MGSZH Erdészeti Igazgatósága Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet Területhasznosítás Napjainkban
RészletesebbenA gyógynövényágazat helyzete
A gyógynövényágazat helyzete Készült: a Mezőgazdasági Bizottság, Kertészeti Albizottság 2012. február 28-i ülésére Czirbus Zoltán Elnök Rövid áttekintés Magyarországon gyógynövények gyűjtése évszázados
RészletesebbenÉtrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja
Étrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja Dr Schlégelné dr Békefi Csilla 1 Gyógyhatású készítmények kereskedelmének átalakulása egyenetlen gyógyszerfogyasztás fejlett ipari országokra esik
RészletesebbenFöldi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete
Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés
RészletesebbenŐSZI KALÁSZOS VETŐMAG HELYZET 2015.
ŐSZI KALÁSZOS VETŐMAG HELYZET 2015. Vetőmag Szövetség Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Növények Szekció Juhász Zoltán Sumi Agro Hungary Kft XVI. KALÁSZOSGABONA FÓRUM Visegrád, 2015. szeptember 8-9. Ki mi(n)t
RészletesebbenWEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája
WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar
Részletesebbenhelyzete Készült: a Mezőgazdasági Bizottság, Kertészeti Albizottság 2012. február 28-i ülésére Czirbus Zoltán Elnök
A gyógynövényágazat helyzete Készült: a Mezőgazdasági Bizottság, Kertészeti Albizottság 2012. február 28-i ülésére Czirbus Zoltán Elnök Rövid áttekintés Magyarországon gyógynövények gyűjtése évszázados
RészletesebbenA ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:
RészletesebbenFenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum
Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Budapest, 2011. június 7. Dr. Bujáki Gábor ügyvezető igazgató Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
RészletesebbenA dohányszárítás elmélete és gyakorlata
A dohányszárítás elmélete és gyakorlata A mezôgazdaság mûszaki fejlesztésének tudományos kérdései 92. Gondozza Az MTA Agrártudományok Osztálya Agrármûszaki Bizottsága Szerkesztô Sembery Péter egyetemi
RészletesebbenMiért is a Magyartarka? 2017 augusztus 11 Bonyhád
Miért is a Magyartarka? 2017 augusztus 11 Bonyhád Miről szeretnénk ma konzultálni A magyartarka szerepének növelési lehetősége a tejfeldolgozásban. Szakosított tejtermelés A szakosított tejtermelésben
Részletesebben20 pontos akcióterv. Élelmiszeripari Főosztály Laszlovszky Gábor főosztályvezető
20 pontos akcióterv Élelmiszeripari Főosztály Laszlovszky Gábor főosztályvezető 2017.09.14. Az élelmiszeripar helyzete Az élelmiszeripart a Kormány stratégiai ágazattá nyilvánítja. 2015 20 pontos akcióterv
RészletesebbenA vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról
A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.
RészletesebbenAktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben
Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Dr. Ripka Géza MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Monor, 2012. Mezőgazdaság az új évezredben Oly
RészletesebbenAz élelmiszeripar jelene, jövője
Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:
RészletesebbenLegfontosabb tudnivalók a termeléshez kötött zöldségnövény termesztés támogatásáról
Legfontosabb tudnivalók a termeléshez kötött zöldségnövény termesztés támogatásáról 1. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 3. mellékletében nevesített zöldségnövény
RészletesebbenA Program az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg
A Program az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg Minta Üzleti Terv Gyógynövények termesztése és feldolgozása A dokumentum a Hungary Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme keretében
RészletesebbenA kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban
A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2016. március 10. 2015-ben a kertészeti
RészletesebbenXVI. évfolyam, 2. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I. negyedév
XVI. évfolyam, 2. szám, 2015 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS 2015. Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XVI. évfolyam, 2. szám, 2015 Megjelenik negyedévente Osztályvezető Dr. Vágó Szabolcs
RészletesebbenA versenyképes gyümölcs- és kajszitermesztés feltételrendszere
DEBRECENI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodástudományi Intézet Dr. Apáti Ferenc, egyetemi docens A versenyképes gyümölcs- és kajszitermesztés feltételrendszere KAJSZIBARACK TANÁCSKOZÁS ÉS FAJTABEMUTATÓ
RészletesebbenKépzési tájékoztató. 11. Képzés költsége vizsgadíjjal: Ft/fő ( Ft képzési díj Ft vizsgadíj)
1. Szakképesítés megnevezése: ARANYKALÁSZOS GAZDA 2. A szakképesítés azonosító száma (OKJ): 31 621 02 Nyilvántartásba vételi száma: E-000249/2014/A002 alapfokú iskolai végzettség B vagy T vagy C+E jogosítvány
RészletesebbenA málna- és szedertermesztés gazdaságossága
A málna és a szeder ültetvénytelepítési költsége meglehetősen közel áll egymáshoz, még ha művelési rendszerük némileg eltérő is. A málna térállása jellemzően 2,5-3 0,3-0,4 méter, hektáronkénti tőszáma
RészletesebbenVárható változások a csávázás szabályozásában
Várható változások a csávázás szabályozásában 2014.05.22. VSZT/SGS ESTA fórum Ruthner Szabolcs Előadás tartalma: ESTA minősítések helyzete: Miért alkalmazzuk az ESTA-t? Európai helyzetkép (résztvevő országok,
RészletesebbenA vállalatok és a minőségbiztosítás
4. A vállalatok és a minőségbiztosítás 4.1 Minőségbiztosítás piaci ösztönzői A vállalatok piaci helyzete nagyon különböző. A minőségbiztosítás bevezetésére vonatkozó kényszereket és ösztönzőket ez a piaci
RészletesebbenFöldesi László - Dr. Nagy Sándor Gödöllő,
Kicsiből nagyot Ahogy Franciaországban láttuk Földesi László - Dr. Nagy Sándor Gödöllő, 2017. 12. 14. ? Termesz kolónia (több millió egyed) Méhcsalád (40-80 000 egyed) Éves mérlegfőösszeg: 103,58 Mrd USD
RészletesebbenMilyen dokumentumokat kell benyújtani a Svájcon kívüli partnerek Bio Suisse tanúsításához?
Milyen dokumentumokat kell benyújtani a Svájcon kívüli partnerek Bio Suisse tanúsításához? A checklisteket és valamennyi egyéb dokumentumot teljeskörűen ki kell tölteni. A checklisteket az ellenőrzés során
RészletesebbenÜzleti terv a KISKUN VÉDJEGY elérési folyamatáról
Üzleti terv a KISKUN VÉDJEGY elérési folyamatáról Készítette: Felső-Kiskunsági Gazdaságfejlesztő Alapítvány Kuratórium elnöke: Szél István Székhelye: 6097 Kunadacs Kossuth L.u.51. www.felga.hu felgainfo@gmail.com
RészletesebbenA fenntarthatóság útján 2011-ben??
A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében
RészletesebbenGyártási mélység változásának tendenciája
Gyártási mélység változásának tendenciája 1 Make-or-Buy döntés szükségessége 2 Make or Buy döntés lehet: egy konkrét megrendelés esetére, egy meghatározott időszakra, amíg a feltételek, adottságok nem
Részletesebben2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök
2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrárgazdaságtan Alapfogalmak A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe 20.
RészletesebbenGyógynövények az élelmiszerek között
Gyógynövények az élelmiszerek között Budapest, 2011. március 25. Sárvár Deák Ferenc főosztályvezető-helyettes Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály 1 Az emberi felhasználásra
RészletesebbenAz élelmiszerlánc szereplői közötti kapcsolatok hazánkban
8 gazdálkodás 55. ÉVFOLYAM 1. SZÁM, 2011 TA NULMÁNY Az élelmiszerlánc szereplői közötti kapcsolatok hazánkban POPP JÓZSEF JUHÁSZ ANIKÓ Kulcsszavak: élelmiszerlánc, beszállítók, vevői erő, koncentráció,
RészletesebbenNemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform
Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Laszlovszky Gábor főosztályvezető Előzmények 1990- BSE Reformok az Európai Unió élelmiszer politikájában egyik alappillér a
RészletesebbenAz Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei
Részletesebben2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR
1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai
RészletesebbenALTERNATÍV ÉLELMISZERHÁLÓZATOK KÖZÖSSÉG ÁLTAL TÁMOGATOTT MEZŐGAZDÁLKODÁS. Dezsény Zoltán Fiatal Gazda 3.0, augusztus 30.
ALTERNATÍV ÉLELMISZERHÁLÓZATOK KÖZÖSSÉG ÁLTAL TÁMOGATOTT MEZŐGAZDÁLKODÁS Dezsény Zoltán Fiatal Gazda 3.0, 2013. augusztus 30. Kecskemét Tematika Helyzet: Agráripari rendszer problémái Válasz: Alternatív
RészletesebbenA gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István
A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István Agresszív özönnövény fajok természetvédelmi kezelése a gyakorlatban Szakmai szeminárium
RészletesebbenA termékpálya marketing lehetőségei ÉLELMISZERIPARI KÖRKÉP 2016 ALKOHOLOS ITALGYÁRTÁS
ÉLELMISZERIPARI KÖRKÉP 2016 ALKOHOLOS ITALGYÁRTÁS Az AMC bemutatása 2016. június 15-től a 1259/2016. (VI. 6.) kormányhatározattal létrehozott Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. önálló szervezetként
RészletesebbenKMS Védjegy általános szakmai követelményei
KMS Védjegy általános szakmai követelményei A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy céljai: felhívja a hazai és külföldi fogyasztók figyelmét az ellenőrzötten kiváló minőségű sertéshúsból készült termékekre
RészletesebbenA köles kül- és belpiaca
A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb
RészletesebbenA hazai dohánytermesztés biológiai alapjai
A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai Dr. Varga Lajos Agroport-D Kft. A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai Fajtanemesítés Fajtaelismerés Hazai nemesítésű fajták, fajtahasználat Vetőmagtermesztés
RészletesebbenContivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.
Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?
RészletesebbenGYÓGYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE ÉS FELDOLGOZÁSA - MINTA ÜZLETI TERV -
GYÓGYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE ÉS FELDOLGOZÁSA - MINTA ÜZLETI TERV - Szerkesztette: Dene Orsolya Kovács Gabriella 2013. október 31. ISBN 978-963-7192-29-6 Ez a dokumentum az Európai Unió pénzügyi támogatásával
RészletesebbenA HACCP rendszer fő részei
A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem kis mértékben az űrutazásokhoz szükséges
RészletesebbenA Kormány 1012/2016. (I. 20.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról
498 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2016. évi 8. szám A Kormány 1012/2016. (I. 20.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról 1. A Kormány megállapítja a Vidékfejlesztési
RészletesebbenÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály
ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály Útmutató A Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) rendszerének kialakításához és alkalmazásához Tájékoztató segédanyag* a takarmányipari vállalkozások
RészletesebbenTájGazda. országos eredetvédelmi és tanúsított tájjellegű hagyományos gazdálkodási program és tanúsító védjegy BIZTOSAN JÓ!
TájGazda országos eredetvédelmi és tanúsított tájjellegű hagyományos gazdálkodási program és tanúsító védjegy A 2013ban létrehozott TájGazda termelési rendszer tartalmazza: A részletes tájegységi teljes
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE 2016
VIDÉKFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE 2016 (Jelen információk tájékoztató jellegűek, az Egyesület munkatársainak információi alapján kerültek összeállításra!) VP1-1.1.1-16 Agrárgazdálkodási
RészletesebbenA HACCP minőségbiztosítási rendszer
A HACCP minőségbiztosítási rendszer A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem
RészletesebbenMagyar gyógynövény ágazati stratégia
Magyar gyógynövény ágazati stratégia 2014 1. A GYÓGYNÖVÉNY ÁGAZAT HELYZETELEMZÉSE 3 1.1. Az ágazat jellemzői és kialakulása 3 1.2. A gyűjtés és a termesztés jellemzői az ágazatban 4 1.2.1. A gyűjtés és
RészletesebbenKülföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24.
Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Az élelmiszer-előállítás gazdaságtörténete Egyéni önellátás Családi
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.
STATISZTIKAI TÜKÖR 1 I ében 3,-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 1 I, második becslés 1/18 1. december 3. EMBARGÓ! Közölhető: 1. december 3-án reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.
STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...
RészletesebbenCredit management az értékesítés szemszögéből. Bustyaházai László kereskedelmi vezető
Credit management az értékesítés szemszögéből Bustyaházai László kereskedelmi vezető +36 30 231 6748 laszlo.bustyahazai@ubm.hu Tartalom Piaci sajátosságok Az UBM cégcsoport A credit management szerepe
RészletesebbenSpeciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek
RészletesebbenCsatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3
GÁSPÁR PÁL: CSATLAKOZÓ ÁLLAMOK: NÖVEKVŐ KÖLTSÉGVETÉSI PROBLÉMÁK 2002. OKTÓBER Tartalomjegyzék I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 II. A növekvő fiskális feszültségek okai 4 III. Az
Részletesebben53/2016. (VII. 21.) FM
Útmutató Termelői szerveződések értéklánc elemzése valamint a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek kiegészítő nemzeti támogatásáról szóló 53/2016. (VII. 21.) FM rendelet 3. (2) bekezdésében meghatározott
RészletesebbenA JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE
A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE Összefoglalás KUKOVICS SÁNDOR JÁVOR ANDRÁS Az EU juh és kecskehús termelése gyakorlatilag a 2007-es utolsó csatlakozás óta folyamatosan csökken
RészletesebbenAz ágazati marketing lehetőségei
ÉLELMISZERIPARI KÖRKÉP 2016 MALOM- ÉS SÜTŐIPAR Végváriné Henter Lilla Az AMC bemutatása 2016. június 15-től a 1259/2016. (VI. 6.) kormányhatározattal létrehozott Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. önálló
RészletesebbenA mangalica fajtához kötött piacszervezés. Lázár Tamás kereskedelmi vezető CIPKER FOOD Kft.
A mangalica fajtához kötött piacszervezés Lázár Tamás kereskedelmi vezető CIPKER FOOD Kft. Élőállat árak A takarmány árak drasztikus növekedését késve, de követte a mangalica élősertések felvásárlási árának
RészletesebbenVajai László, Bardócz Tamás
A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország
RészletesebbenMiért érdemes technológia-transzferben gondolkoznia?
INNOVÁCIÓ MENEDZSMENT SZOLGÁLTATÁSOK Miért érdemes technológia-transzferben gondolkoznia? Glósz és Társa Kft. 1. Magunkról: Kik vagyunk, mit tudunk, miért kerültünk ide? 2018. Glósz és Társa Kft. 2. oldal
RészletesebbenXVI. évfolyam, 4. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I-III. negyedév
XVI. évfolyam, 4. szám, 2015 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I-III. negyedév Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XVI. évfolyam, 4. szám, 2015 Megjelenik negyedévente Osztályvezető Dr.
RészletesebbenBioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde
Bioélelmiszerek Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Biotermék A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. A tápanyag-utánpótlás
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Erőforrások a mezőgazdaságban 22. lecke A mezőgazdasági jellemzői Az agrártermelés
Részletesebben