NEMZETKÖZI KÜLÖNBSÉGEK A DIPLOMÁCIAI PROTOKOLL TERÜLETÉN

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Újabb diplomás levelező tagozat Szakdiplomácia szakirány NEMZETKÖZI KÜLÖNBSÉGEK A DIPLOMÁCIAI PROTOKOLL TERÜLETÉN Budapest, Készítette: Hogyor-Joó Zsuzsanna 3

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 4 2. A diplomáciai protokoll rövid története 6 3. Nemzetközi diplomáciai rangsorolás 8 a. A rangsorolás története 8 b. A rangsorolás szabályai 9 c. Ültetési rend Diplomáciai protokoll és a ceremóniarend 16 a. Nagykövet, követ megbízólevelének átadása 16 b. Nemzetközi szerződések, közös nyilatkozatok aláírása 17 c. A Diplomáciai Testület részvétele hivatalos szertartásokon 18 d. Cercle 19 e. Kitüntetések ünnepélyes átadása 19 f. Hivatalos külföldi delegációk látogatásainak megszervezése Nemzeti sajátosságok 24 Európa 24 a. Olaszország 24 b. Németország 27 c. Nagy-Britannia 29 Ázsia 33 d. Oroszország 33 e. Kína 36 f. Japán 40 Afrika 45 g. Arab országok/egyiptom 45 Amerika 50 h. Amerikai Egyesült államok 50 i. Argentína Befejezés Mellékletek Irodalomjegyzék 63 4

3 I. BEVEZETÉS A nagy dolgokban az ember olyannak mutatkozik, amilyennek illik mutatkoznia, a kicsikben olyannak, amilyen. (Chamfort) A diplomáciai protokoll fontos területe a viselkedéskultúrának. Az államok egymás közötti kapcsolattartása során nagyon fontos szerepet játszik, hiszen minden protokolláris elemnek jelentős szerepe van az érintkezés folyamán. A protokoll nem kellő ismerete akaratlan, nem tudatos sértéseket eredményezhet, ami az adott tárgyalasokat és kapcsolatokat lényegesen befolyásolhatja. Vannak bizonyos protokoll előírások, szabályok, melyek világszerte egységesek, találhatunk azonban eltéréseket is, főleg egymástól nagyon különböző klultúrák esetében. Ezért tartom nagyon fontosnak, hogy felhívjuk a figyelmet ezekre az esetleges különbségekre. A különbségek felsorakoztatása előtt először a diplomáciai protokoll legfontosabb elemeiről a rangsorolásról és a ceremóniarendről írok. A rangsorolást azért tarton fontosnak kiemelni, mert a diplomáciai protokoll területén kötelező a megfelelő rangsorolás alkalmazása. Ez az a pont, amit álló- vagy ültetett alkalmakkor, a diplomáciai szertartások bármelyikén először kell tisztázni. A protokoll rögzíti a rangsorolást mind a nemzetközi, mind a belföldi gyakorlatban, ezekről írok részletesen a szakdolgozatom harmadik fejezetében. A negyedik fejezetet az ünnepélyes jellegű dipolmáciai események szabályozásának a részletes leírásának, vagyis a szertartásrendnek szenteltem. A diplomáciai események különlegessége és a formaságok bonyolultsága miatt a ceremóniarend a másik fontos elem, amiről a diplomáciai protokoll vizsgálatánál mindenképpen részletesen beszélni kell. A dolgozatom ötödik részében pedig azokat a különbségeket és egyezőségeket gyűjtöm össze, melyekkel a különböző országok, kultúrák megismerésekor találkozik az ember. Szakdolgozatomban arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy milyen mértékű protokolláris különbségek mutatkoznak a különböző földrészek államai között, s ezek a diplomáciai protokoll mely területein találhatók? Ennek igazolására megpróbáltam a különböző földrészeken jelentős történelmi múlttal rendelkező államok protokolláris 5

4 szabályait összegyűjteni és egymással összehasonlítani. A diplomáciai életben szem előtt kell tartani a fogadó ország szokásait, melyeket a diplomatáknak, de nekünk, magánembereknek is ottlétünk során tiszteletben kell tartani. Ezért nagyon fontosnak tartom, hogy összegyűjtsem azokat a helyi jellegzetességeket, amik különböznek a nálunk megszokottól, valamint igyekszem a vizsgált országokban található azon sajátos viselkedési szabályokat felsorakoztatni, melyekkel mind a diplomatáknak, mind a magánszemélyeknek tisztában kell lenniük, akik ezekbe az országokba ellátogatnak. 6

5 II. A DIPLOMÁCIAI PROTOKOLL RÖVID TÖRTÉNETE A diplomácia az államok nemzetközi kapcsolatainak ápolására irányuló szervezett tevékenység, mely az emberiség társadalmi kapcsolatainak kialakulásával egyidős. Története az ókorig vezethető vissza, ekkor ez a tevékenység legtöbbször még eseti jellegű volt. Az ókori görög városállamok küldöncöket, szónokokat küldtek, akik a szomszédos városállamok agóráin, vagyis a városlakók tanácskozásain felszólalva védték és képviselték saját városállamuk érdekeit. Maga a diplomácia szó is görög eredetű, a görög diploun összehajtani, összehajtogatni igéből ered. Ebből alakult ki a római császárság idején a diplomás szó, amelyet a fontos okmányokat, például menetleveleket vagy igazolványokat egymásra rakott és összefűzött, összehajtott iratokra használtak. Később főleg a kiváltságokat, előjogokat és nemzetközi megállapodásokat tartalmazó iratokra a diploma szót használták. Az ókori Római Birodalom élénk és aktív diplomáciát folytatott szövetségesi rendszerének biztosítása és területi integritása érdekében. Az így kialakult nemzetközi tárgyalások előkészítése és menete szolgált a későbbi diplomácia alapjául. A Bizánci Birodalom küldötteinek köszönhetően időben értesült az őt fenyegető támadásokról és az ellenség szövetségesi viszonyrendszeréről. A belföldi és a nemzetközi érintkezés előírásait elkülönítették és új szertartásrendet alakítottak ki. Megalkották a Ceremóniakönyvet, mely részletesen leírja az udvari élet formalitását. Ebben a korban alakult ki az emberi érintkezés számos protokolláris eleme, rangsor, címek, méltóságok rendje, a kapcsolattartás szabályai. Ekkor kezdték meg a diplomataképzést és itt beszélhetünk először diplomáciai fogadásokról, melyeknek lényeges eleme volt a vendégek elkápráztatása. A középkori Vatikánban a vallásosságon túl az országok bel- és külpolitikájára is nagy hangsúlyt fektettek, általános érvényű viselkedési normákat alakítottak ki. A lovagkor idején pedig leraktak a szabályozott udvari viselkedés alapköveit, itt alakultak ki hölgyekkel kapcsolatos udvariassági szokások. A reneszánsz idején jöttek létre az állandó képviseletek, itt alakult ki a képviselők, a későbbi diplomaták intézményesített rendszere. Az olasz kereskedővárosok küldtek először állandó diplomáciai képviselőket, az első külügyi hivatal pedig Franciaországban jött létre. A diplomata szót mai jelentésében és összefüggésében Robespierre használta először 1792-ben, a külpolitikáról írt tanulmányaiban. 7

6 Az elmúlt két évszázad során több szerződés is szabályozta a diplomáciai kapcsolatokat és a diplomaták közötti érintkezés szabályait. A modern diplomáciai tevékenység alapjait, elveit, formáit, módszereit, jogi kereteit az 1815-ös bécsi kongresszuson elfogadott szabályzat és az azt kiegészítő 1818-as Aacheni Jegyzőkönyv fektette le. Ekkor egységesítették a diplomáciai rangokat is. A II. világháború után az új történelmi viszonyoknak megfelelő jogi alapokat a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961-es bécsi egyezmény rögzítette. A diplomáciai protokoll mai jelentésében a nemzetközi kapcsolatok rendezvényein, eseményein követett eljárási, rangsorolási, magatartási, levelezési, szervezési, viselkedési és etikett szabályok összessége. A diplomácia szereplőinek viselkedése, érintkezése bizonyos alkalmakkor, előre meghatározott koreográfia szerint történik, ahol a kapcsolatok menete a protokoll szabályai szerint zajlik. A protokoll a diplomácia egyik nélkülözhetetlen része, amit a diplomácia képviselőinek meg kell tanulnia! A diplomáciai protokoll feladata, hogy a különböző államok közötti személyes és hivatalos kapcsolatokat nemzetközileg elfogadott szabályrendszer segítségével zökkenőmentessé tegye. Így megkönnyíti a közvetlen és írásos érintkezést. Célja, hogy segítse a hivatalos közéleti, nemzetközi és diplomáciai kapcsolattartást ünnepélyessé tenni, és e területek konfliktusait kultúráltan kezelni. Feladatát akkor látja el jól, ha időszerű és alkalmazkodik az adott társadalmi viszonyokhoz. 8

7 III. NEMZETKÖZI DIPLOMÁCIAI RANGSOROLÁS A rangsorolás kérdése kiemelten fontos, hiszen mindenfajta protokoll eseményen ez az elsődleges kérdés, amivel fogalakozni kell. A megfelelő rangsor felállítása nagy körültekintést igényel. A rangsorolás a protokoll területén pontosan rögzített, úgy a nemzetközi, mint a belföldi viszonylatban. A hivatalos kapcsolatokat szabályozza, így a rangsorolás kérdésével mindannyian találkozunk, például egy hivatalos levél megírásánál, vagy munkánk során hivatalos személyek meghívásánál, vendégül látásánál. A társadalmi hierarchiában a rangsorolásnál külön figyelmet érdemelnek a nők és az idősek. Ez a különös tisztelet nem új keletű, hiszen már az emberiség kezdetén is különös tisztelet övezte őket. a. A rangsorolás története 1 A rangsorolás az ország vezető tisztségviselőinek, diplomaták, küldöttségek, a társadalmi értékrend által megkülönböztetett személyek sorrendje. Ez a protokoll egyik legfontosabb és legtöbbet vitatott tényezője. A diplomáciai protokoll bármely eseményéről legyen is szó, a rangsorolás mindenképpen alapvető, központi kérdés. Államférfiak, magas szintű küldöttségek, diplomaták meghatározott sorrendjét jelenti, mely azzal, hogy megszabja egymás közötti rangelsőségüket, kijelöli helyüket a szertartásrendben is. Nagyon fontos szerepet játszik a nemzetközi kapcsolatokban, ezért nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy egy eseményen a jelenlévők hogy rangsorolnak. Némely személy túlzott figyelmet szentel e kérdésnek, úgy értékelve, hogy saját személyes, vagy az általa képviselt testület presztízse forog kockán. A társadalmi élet sokrétűsége nem teszi lehetővé abszolút szabályok megfogalmazását, bizonyos elvi szabályok azonban mindig érvényesülnek. 2 A legrégebbi idők óta a rangsorolás (la préséance) az az előjog, hogy egyik hivatalos személyiség megelőzze a másikat Már a XVI. század elején kísérletet tettek az uralkodók közötti rangsor felállítására. II. Gyula pápa nevéhez fűződik az első ilyen irányú próbálkozás, aki az uralkodók között a következő rangsort állította fel. Mivel a rangsorban csak a keresztény világ uralkodói szerepeltek, első helyen a pápa, a Szentatya állt, őt követte a római császár, a római király majd egymás után a francia, spanyol, aragóniai, portugál, angol, szicíliai, skót, magyar, navarrai, ciprusi, cseh és lengyel királyok. A XIX. században közzétett 1 Lőcsei Judit: Etikett és a protokoll alapjai Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest o. 2 Protokoll útmutató Külügyminisztérium, Budapest o. 9

8 porosz udvari reglama az első koronázás napjától számítva rangsorolta az uralkodókat. Mivel a rangsor felállításában a származás állt az első helyen, az uralkodók igyekeztek magukat minél távolabbi ősöktől származtatni. Ez a rangsorolás a ma is fennálló monarchiákban is megfigyelhető. A rangsorolás problémájával először az 1815-ös Bécsi Kongresszus foglalkozott. Itt, majd az 1818-as acheni kongresszuson határozták meg a diplomáciai képviselők elnevezését, rangját és kategóriáját. Végül 1961-ben a Bécsi Szerződésben szabályozták a diplomáciai protokoll mozzanatait, melyet a világ majdnem minden országa aláírt. A rangsorolásnál szem előtt kell tartanunk azt a fontos tényt, mely szerint 3 A hivatalos rangsorolás elsődlegesen nem az egyénekre vonatkozik, hanem az egyén által képviselt tisztség hivatalos megbecsülését fejezi ki. b. A rangsorolás szabályai Rangsor készítésnél több szempontot is figyelembe kell venni. Ezek közül az első az úgynevezett négyes szabály, vagyis a rang, nem, kor, ezeken belüli és ezek közötti különbségek. A felsorolás nem a fontossági sorrendet jelöli, mindig a helyzet alapján választjuk ki, hogy melyik elemet kell előtérbe helyezni. Egy hivatalos összejövetelen, például mindenképpen a 40 éves vezérigazgató élvez elsőbbséget a 60 éves osztályvezető asszonnyal szemben, míg ugyanezen két személy esetében egy magánjellegű összejövetelen természetesen a hölgyet rangsoroljuk előbbre. Itt külön ki kell emelni az ancienitást, a rangidősséget, ami két nagykövet esetében azt jelenti, hogy az a magasabb rangú, aki régebben adta át megbízólevelét. A diplomáciai protokoll esetében nemzetközi kapcsolatokról beszélünk, így a következő figyelembe veendő szempont a külföldi és belföldi személyek rangsorolása. Ebben az esetben különös körültekintéssel kell eljárni. Magyar vonatkozásban az állami protokoll lista (Melléklet 1.) nyújt segítséget. A külföldi partner esetében azonban feltétlenül tájékozódnunk kell a helyi protokollnál a rangsorolást illetően. Ezen kívül még több dolog is befolyásolhatja a rangsorolást: Abban az esetben, ha az államigazgatáson kívüli személyeket rangsorolunk - például vallási személyiségek, a társadalmi élet kiválóságai, tudósok, művészek - nem tudunk 3 Ottlik Károly: Protokoll Protokoll 96 Kft, Budapest o. 10

9 a hivatali rang alapján rangsorolni, itt a társadalmi megbecsülés, szakmai tekintély határozza meg a rangsort. A rangsorolást befolyásolhatja az alkalom is. Amennyiben díszvendég tiszteletére adnak vacsorát, őt a rangjától függetlenül kiemelt helyre ültetik. A rendezvény helyszíne alapján szem előtt kell tartani, hogy saját házban vagy idegen házban kerül megrendezésre a rendezvény. Esetünkben saját ház alatt magyar vendéglátót, idegen ház esetében, pedig külföldi vendéglátót értünk. Saját, vagyis magyar háznak tekintünk Magyarországon minden házat, ahol magyar személy vagy szervezet a vendéglátó, külföldön, pedig a diplomáciai képviselet illetve ezen kívül minden olyan helyiség (étterem, klub, stb.), ahol magyar államfő, kormányfő vagy diplomáciai képviselő ad vacsorát, fogadást. Ugyanezen elv alapján idegen háznak tekintünk minden Magyarországon működő külföldi diplomáciai képviseletet, illetve idegen háznak tekintünk például egy budapesti éttermet is, ha idegen államfő, kormányfő vagy diplomata ad a helyiségben vacsorát, fogadást. Itt kell kiemelnünk, hogy azonos rangú bel- és külföldi személyek esetén saját házban a külföldi, idegen házban pedig a magyar rangsorol előbb. Vegyes rangsorolás esetén, vagyis amikor magyar és külföldi személyek is részt vesznek ugyanazon a rendezvényen, külön-külön megállapítjuk a belföldiek és a külföldiek rangsorát, majd a két listát egybeolvasztjuk, különös figyelmet fordítva az előbb említett alapelvre. Hivatalos eseményeken különös figyelemmel kell lenni a nők rangsorolására. 4 Ha a hölgy saját hivatali beosztása alapján van jelen, akkor saját hivatali rangja szerint rangsorol. Ha feleségként van jelen, akkor férje rangján rangsorol. Ha nincs külön politikai vagy hivatali rangja, akkor a férje rangját követi. Ez ma már a férfiakra is igaz, amennyiben nem rendelkezik külön tisztséggel, felesége rangja után rangsorol. Hölgyek esetében mindig a magasabb rangot kell figyelembe venni. Amennyiben férje már elhunyt, az özvegy megtartja a házastársa utáni rangot. Külön sorrend vonatkozik a nőkre családi állapot alapján is, a férjes asszonyok állnak első helyen, őket követik az elvállt vagy egyedülálló asszonyok, majd végül következnek a hajadonok. Sokoldalú összejöveteleken a részt vevő országok delegációi között is sorrendet kell felállítani. Ebben az esetben minden delegációt egyenrangúan kezelünk és a delegációvezető 4 Ottlik Károly: Protokoll Protokoll 96 Kft, Budapest 1993, 255.o. 11

10 rangja nem befolyásolja a rangsorolást. A delegáción belüli sorrendet mindig a küldő állam külképviselete, protokollja adja meg írásban. A delegációk közötti sorrendet közös, hivatalos nyelv esetén a tárgyalási nyelv ABC-je, más esetben, pedig az ENSZ hivatalos nyelve, vagyis az angol ABC szerint határozzuk meg. Ettől eltér az az eset, amikor több államfő és kíséreteik vannak jelen. Ilyen esetben a fogadó állam protokollja állít fel csak arra az alkalomra szóló rangsort. A Diplomáciai Testület rangsorolása esetén kollektív és egyéni rangsorolást különböztetünk meg. Kollektív rangsorolásnál a Diplomáciai Testületet, mint egységet rangsoroljuk közvetlenül az elnökség és az elnöklő személyek után. Olyan nagyszabású rendezvényeken, ahova a diplomácia képviseletet teljes létszámban hívják meg, a képviselet tagjait mindenképpen misszióvezetőjükkel együtt, mögéjük állítjuk. Amennyiben a Testület tagjainak feleségei is a meghívottak között szerepelnek, őket ugyanilyen elvek alapján rangsoroljuk. Egyéni rangsorolás esetén minden kategórián belül figyelembe vesszük elsősorban a diplomata rangját, másodsorban rangidősségét, harmadsorban pedig korát. Az egyéni rangsorolás rendjénél (Melléklet 2.) fontos megjegyezni, hogy nagykövetségi tanácsosok, titkárok rangsorolásánál annak a jegyzéknek, levélnek a dátumát vesszük figyelembe, amelyben a fogadó államnak bejelentették kinevezésüket. Aki előbb átadta levelét, azt rangsoroljuk kategóriáján belül előbbre. A külképviseleten belül a diplomaták rangsorolását a küldő állam határozza meg. A technikai személyzet, úgy, mint a tolmács, biztonsági emberek, nem számítanak a rangsorolásban, őket a rendezvényeken oda kell elhelyezni, ahol a legjobban tudják ellátni feladatukat. c. Ültetési rend A rangsorolás problémája leggyakrabban az ültetett alkalmaknál merül fel. Ezen alkalmakat, jellegük alapján két csoportra oszthatjuk: tárgyalások és étkezések. Mindkét alkalom esetén különböző alakú asztalokat használhatunk. Legelterjedtebb a téglalap alakú, de használhatunk négyzet-, patkó-, fésű alakú vagy kerek asztalt is. Protokolláris szempontból a T és L alakú asztalok nagyon kedvezőtlenek, ilyeneket csak akkor használunk, ha a terem alakja más elrendezést nem tesz lehetővé. Téglalap alakú asztalnál kétféle ültetési rendszert használunk, a francia és az angol rendszert. 12

11 Francia rendszer alkalmazásakor a következő elrendezést alakítjuk ki. Az asztal hosszabbik oldalának középső részén, egymással szemben ülnek a hazai és a külföldi delegáció vezetői vagy a háziasszony és a házigazda. Tőlük jobbra és balra foglalnak helyet a vendégek rangjuk alapján csökkenő sorrendben, úgy, hogy a magasabb rangú jobbra, a nála eggyel alacsonyabb rangú pedig balra helyezkedik el. Fontos figyelembe venni, hogy az azonos rangú hazai és külföldi személyek egymással átlósan szemben üljenek. Tárgyalásnál a két delegációt mindig szét tudjuk választani, vagyis az asztal egyik hosszanti részén a hazai, másikon pedig a külföldi vendégek foglalnak helyet a fent említett szabályok alapján. Étkezésnél, azonban a vegyes ültetési rendet alkalmazzuk, vagyis a hazai és a külföldi delegáció tagjai felváltva foglalnak helyet. Francia rendszert akkor alkalmazunk, ha fontos, hogy az étkezés alatt is komoly társalgás alakuljon ki, hiszen ezzel az ültetési renddel jó központ alakul ki a legfontosabb vendégek számára. Vigyázni kell azonban, hiszen ezzel az elrendezéssel fontos külföldi személyek 13

12 kerülhetnek az asztal végére, vagy ahhoz közel. Ennek elkerülése végett az asztal végére és annak közelébe alacsonyabb rangú hazai munkatársat ültethetünk. Angol rendszer esetén a delegáció vezetői, illetve a háziasszony és a házigazda a két asztalfőn ülnek, az asztal hosszabbik oldalain pedig a delegáció többi tagja a francia rendszerben már említett szabály szerint, vagyis úgy, hogy a háziasszony/házigazda jobbján a legmagasabb rangú, balján pedig a rangsorban őt követő személy helyezkedik el. Ezt a rendszert ma már tárgyalásoknál praktikus okokból - nem használják, hiszen sok vendég esetén a delegációvezetők távol kerülnek egymástól és a megbeszélés lehetetlenné válik. Étkezésnél, pedig itt is a vegyes ültetést alkalmazzuk a francia rendszernél már említett szabály alapján. Az angol rendszer formálisabb, előnye, hogy senki sem érzi, hogy az asztal végén ül, hiszen a legalacsonyabb rangú az asztal közepénél helyezkedik el, így ide nyugodtan ültethetünk alacsony rangú külföldit is. 14

13 Kerek asztalnál nincs különbség a francia és az angol rendszer között. Tárgyaláskor és étkezéskor a fent említett szabályok alapján alakítjuk ki az ülésrendet: Amennyiben díszvendéget hívunk, ő a házigazdával szemben lévő helyet foglalja el. Olyan diplomáciai eseményen, amikor a nagykövet fogadó országa államfőjét látja vendégül a nagykövetségen, az ültetés során a következő alapelveket kell szem előtt tartani: Ha az államfő felesége nélkül jelenik meg, a nagykövettel szemben foglal helyet, és jobbján a nagykövet felesége ül. Ha az államfőt felesége is elkíséri, az államfő és a nagykövet szemben ülnek egymással, az államfő jobbján a nagykövet felesége, a nagykövet jobbján pedig az államfő felesége foglal helyet. Ha az államfő koronás uralkodó, a nagykövet átengedi helyét az uralkodó feleségének, és ő maga a hölgy jobbján foglal helyet. Amikor egy államfő országa nagykövetségén lát vendégül egy másik államfőt, a következő alapelvek érvényesülnek: A két államfő egymással szemben foglal helyet. A házigazda jobbján a vendég felesége ül, a vendég jobbján a házigazda felesége, balján pedig a nagykövet felesége foglal helyet. Ha más magas rangú hölgy is jelen van, a nagykövet felesége neki engedi át a helyét. Előfordulhat olyan ültetés is, amikor a két államfő egymás mellet foglal helyet. Ebben az esetben a vendég a házigazda jobbján foglal helyet, a feleségek pedig az államfők mellett ülnek. Itt az államfőkkel és feleségeikkel szemben legalább négy helyet ki kell 15

14 hagyni, hiszen államfővel szemben csak államfő ülhet. Államfő jelenlétében mindig neki jelentik, hogy tálalva van. A protokoll szigorú szabályainál azonban néha lehet, sőt szükséges kisebb módosításokat alkalmazni. Külföldi vendégek esetében nagy gondot kell fordítani a nyelvi szempontokra, így előfordulhat, hogy a társalgás megkönnyítése céljából alacsonyabb rangú személy kivételesen magasabb helyre kerül. Figyelni kell azonban arra, hogy a rangsort alapvetően ne borítsuk fel, lehetőleg csak egy hellyel feljebb vagy lejjebb ültessünk valakit. Általánosan elfogadott az is, hogy bárki átengedheti helyét az utána következőnek, sőt, indokolt esetben, tapintatos formában erre meg is kérhetjük az illető személyt. A diplomáciai kapcsolatok során a rangsorolás pontos tudást és nagy körültekintést igényel. Fontos, hogy a hazai és külföldi személyek mindig az őket megillető, rangjuknak megfelelő helyet foglalják el. 16

15 IV. DIPLOMÁCIAI PROTOKOLL ÉS CEREMÓNIAREND A ceremónia-, vagy szertartásrend az ünnepélyes jellegű diplomáciai események, szertartások pontos és részletes szabályozása és leírása. Az alkalom, az esemény ünnepélyessége, különlegessége és a formaságok bonyolultsága teszik szükségessé a szertartásrend pontos és részletes kidolgozását. A jelenlévő személyek helyének, rangsorolásának és felszólalásuk sorrendjének szabályozásában segít a ceremóniarend. A diplomáciai ceremóniákat a már említett 1961-es Bécsi Szerződés szabályozza. A legtöbb állam külügyminisztériuma helyi szertartásrendet ad ki, ami a legfontosabb diplomáciai események szertartásrendjét szabályozza. Leggyakrabban az alábbi diplomáciai események szertartásrendjét szabályozzák: a. Nagykövet és követ megbízólevelének átadása b. Nemzetközi szerződések, közös nyilatkozatok aláírása c. Nemzetközi szerződést megerősítő okmányok kicserélése d. A Diplomáciai Testület újévi fogadása az államfőnél e. Cercle f. Kitűntetések átadása g. Államfő, kormányfő, magas szintű kormánydelegáció pályaudvari, repülőtéri fogadtatása és búcsúztatása A szertartásrend elkészítésénél figyelembe kell venni az alkalom jellegét, és ez alapján kell előírni az eseményen viselendő öltözéket és szükség szerint a kitűntetések viselését. Amennyiben az esemény katonai tiszteletadással jár együtt, a szertartásrend katonai és diplomáciai mozzanatait is össze kell hangolni. a. Nagykövet, követ megbízólevelének átadása Ezen a területen rendkívül szerteágazó a nemzetközi gyakorlat. Az ezzel kapcsolatos szabályokat az ország külügyminisztériuma, vagy az állami protokoll írja elő. Országonként eltérő, hogy a nagykövetek egyenként vagy többedmagukkal adják át megbízólevelüket az államfőnek, uralkodónak. Magyarországon a nagykövetek egyenként adják át megbízólevelüket, az Amerikai Egyesült Államokban pedig többedmagukkal. Eltérő maga a szertartás is. Van, ahol a nagykövetet házastársa is elkíséri a ceremóniára. Eltérő az is, hogy a diplomata beosztottak részt vesznek-e az eseményen, s ha igen, számukat korlátozzák-e. 17

16 Magyarországon és Nagy Britanniában nem kell a nagykövetnek beszédet mondania, Kanadában pedig a beszéd szövegét is át kell előre adni. Beszéd esetén az is változó, hogy az államfő válaszol-e az elhangzottakra. Néhány országban az átadást katonai tiszteletadással és koszorúzással is egybekötik. Néhány országban, például Olaszországban, Japánban, Nagy- Britanniában és a Koreai Köztársaságban a megbízólevél átadásánál előírják a félünnepélyes viseletet, a legtöbb országban azonban elég a sötét öltöny viselete is. Abban azonban minden ország megegyezik, hogy a nagykövet megbízólevelének átadása működésének egyik legkiemelkedőbb mozzanata, ami ünnepélyes keretek között zajlik. b. Nemzetközi szerződések, közös nyilatkozatok aláírása Szerződések és közös nyilatkozatok esetében is az érdekelt országok küldöttségei előzetesen megállapodnak a szerződés/nyilatkozat szövegében, az aláírás időpontjában és helyszínében. Az aláírási szertartás helyszínét általában annak az országnak a szervei határozzák meg, ahol az aláírás lezajlik. Mindkét fél maga állapítja meg, hogy az aláírókon kívül ki legyen még jelen, ezt aztán a protokollosnak kell egyeztetnie. Nemzetközi szerződések esetében amennyiben nem az államfő vagy a kormányfő az aláíró, az aláíráshoz külön meghatalmazás szükséges. A szertartást illető az általános nemzetközi gyakorlat az irányadó, a konkrét esetre a szertartásrendet a fogadó ország protokoll osztálya dolgozza ki. Az esemény jelentőségéhez mérten a megfelelő sajtónyilvánosságról is gondoskodni kell. A protokoll határozza meg, hogy a sajtó képviselői meddig kísérhetik figyelemmel az eseményt, illetve esetleges interjúkérést is a protokollossal kell egyeztetni. A szertartás általában a következőképpen zajlik: A teremben az asztal jobb oldalán a vendég, bal oldalán pedig a fogadó ország kisméretű, asztali zászlóját helyezik el. Az asztalra előre oda készítik a szerződés aláírandó példányát, mindkét aláíró elé a saját példányukat. A fogadó ország eseményen részt vevő személyiségei már jelen vannak, amikor a külföldi vendégek megérkeznek. Kezet fognak a jelen lévőkkel, majd az aláírók elhelyezkednek az asztalnál (jobb oldalon a vendég, bal oldalon a fogadó), mögöttük azonos oldalon pedig a többi jelenlévő áll. Az aláírók kézjegyükkel látják el a dokumentumot, majd a segédkezők, az aláírók háta mögött kicserélik a példányokat, és mindkét aláíró aláírja az idegen példányt is. Az aláírás befejeztével az aláírók felállnak, kicserélik a szerződéspéldányokat és kezet fognak. A sajtó képviselői általában ezt a pillanatot örökítik meg. 18

17 Amennyiben beszédek is elhangzanak, azokra ekkor kerül sor először a vendéglátó ország képviselője, majd partnere méltatja a szerződés jelentőségét. A beszédek elhangzása után ismét kezet fognak, majd sor kerül a koccintásra. Az aláírási ceremónia lezárásaként a partnerek kötetlen beszélgetést folytatnak, miközben egy másik helységben a segítők pecséttel látják el a dokumentumokat. Az eseményről először a vendégek távoznak, ezzel zárul a szertartás. A nemzetközi szerződést megerősítő, ratifikációs okmányok kicserélése hasonló a szerződés aláírásához. A szertartásrend csupán annyiban módosul, hogy a ratifikációs okmányok aláírására és kicserélésére mindig a másik országban kerül sor, mint ahol aláírták az eredeti szerződést. Kevésbé ünnepélyes alkalommal az asztalnál ülve, ünnepélyesebb alkalmakkor, jelentős szerződés esetében pedig az asztal előtt állva cserélik ki a dokumentumokat, majd az asztalnál aláírják a jegyzőkönyveket. Ezután a szertartás megegyezik a fent leírtakkal. c. A Diplomáciai Testület részvétele hivatalos szertartásokon A diplomáciai képviseletek vezetői a nagykövetek és a követek az államfő mellé vannak akkreditálva, ezért a protokoll szabályai szerint hivatalos rendezvényeken testületileg csak azokon az ünnepségeken vesznek részt, ahol az államfő személyesen vesz részt. A misszióvezetők természetesen ezeken kívül is számos rendezvényre kapnak meghívást, amin részt is vesznek. A Diplomáciai Testületet ünnepélyes, hivatalos szertartások alkalmával az első hely illeti meg, amely alapján az államfőtől illetve az ünnepség elnökétől közvetlenül jobbra helyezkedik el. A Diplomáciai Testület felvonuláson való részvételre nem kötelezhető, ide csak nézőnek hívható meg. Kivétel a temetési szertartás, ahol a gyászmenetbe is meghívható. Ha a közönség soraiba vagy tribünre hívják, a Diplomáciai Testületet rangsor szerint ültetik, így a megfelelő rangsorolás érdekében a meghívott diplomáciai képviselő válaszolni tartozik, hogy részt tud-e venni a rendezvényen. Mivel ha a nagykövet vagy követ nem tud jelen lenni az ünnepélyen, és beosztottjával képviselteti magát, ő nem foglalhatja el a misszióvezetőnek járó helyet. Amennyiben a diplomaták feleségei is részt vesznek az ünnepségen, ők a férjük mellett foglalnak helyet. Sok országban szokás, hogy a Diplomáciai Testületet rendszeresen vendégül látja valamilyen rendezvényen a fogadó állam uralkodója vagy államfője. Ilyen esemény például Japánban a cseresznyefa virágzás, aminek alkalmából a miniszterelnök fogadást ad, vagy a császár által évente hagyományosan megrendezett kacsa- és madárvadászat. Az Egyesült Államok elnöke 19

18 is évente egyszer, alkalom nélkül fogadást tart, Kanadában pedig az új nagyköveteket látják vendégül minden évben. Svédországban a Diplomáciai Testület a Nobel-díj átadására is hivatalos, s ezen kívül minden második évben 2-3 napos kirándulásokra hívja a Testületet a külügyminiszter. De arra is akad példa, hogy a Diplomáciai Testület is viszontrendezvényt tart. Svájcban, ahol kétévente tartanak kormányfogadást, a közbeeső években a Testület hívja meg a kormány tagjait. Ezen rendezvények felsorolásából ki kell emelni az újévi fogadást, amikor egyes országokban az államfő cercle-t tart. d. Cercle A cercle francia eredetű szó, jelentése kör, zártkörű társaság. Régebbi jelentése: az uralkodó vagy főrangúak beszélgetése valamely fogadásra meghívottakkal, mely a celcle mai jelentését hordozza. A diplomáciai protokollban a cercle olyan különleges, ünnepélyes fogadás, amelyet az államfő, akár feleségével együtt, tart. A cercle során a résztvevő, bemutatásra kerülő személyek rangsor szerint felállnak. Ezután megjelenik az államfő, aki végigmegy előttük, mindegyikükkel kezet fog és vált velük néhány szót. A protokollfőnök mutatja be az államfőnek a résztvevőket. Másik esetben a cercle-t tartó államfő elé vezetik rangsorban a bemutatandó személyeket. Eme ünnepélyes és szertartásos fogadás külön előnye, hogy elkerülhető, hogy az államfő bárkit is véletlenül kihagyjon, és ne fogjon vele kezet. e. Kitüntetések ünnepélyes átadása A kitüntetéseket általában valamely magas rangú személy, államfő, kormányfő, a kormány valamely tagja, a diplomáciai misszió vezetője vagy magas rangú katonai személyiség adja át a kitüntetettnek. Ha saját állampolgárának adja át a kitüntetést, általában a kitüntetett a kitüntetést átadó személy elé járul. A kitüntetések átadásának van ünnepélyes és közvetlenebb formája is. Az ünnepélyes alkalmak közé tartozik a Kossuth és Széchenyi díj átadása, mely a Parlament Kupolatermében kerül átadásra a következő módon: A meghívottak megérkezése és leültetése utána történelmi zászlók bevonulásával kezdődik a szertartás. Ezután az elnökség a köztársasági elnök, a miniszterelnök és az Országgyűlés elnöke elfoglalja helyét és a narrátor, köszönti őket, a megjelent közjogi méltóságokat, a kitüntetetteket és a megjelenteket (ebben a sorrendben). Ezután elhangzik a Himnusz, majd a laudációra, vagyis a kitüntetett személy méltatására, életútjának, életművének ismertetésére kerül sor. Ezt követően ismertetik a határozatot, majd átadják a díjakat. Itt sor kerülhet a kitüntetett válaszbeszédére és műsorra, zenei betétre is. A ceremónia lezárásaként felhangzik a Szózat, majd a vendégek kínálásával ér véget a díjak ünnepélyes átadása. 20

19 Külföldi állampolgár kitüntetését itthon az államfő, kormányfő, szakminiszter adja át személyesen vagy külföldön, a kitüntetést adományozó ország diplomáciai képviselője nyújtja át. Ebben az esetben általában - a hazai kitüntetés átadással ellentétben a kitüntetést átadó lép a kitüntetetthez és nyújtja át vagy tűzi ki a kitüntetést. A szertartás a következőképpen zajlik: A résztvevők szertartásrend szerinti elhelyezkedését követően először laudációra kerül sor, majd a kitüntetés adományozásáról szóló határozatot ismertetik. Ezután kerül sor a kitüntetés átadására, melynek legszebb módja, ha a kitüntetést annak átadója kitűzi a kitüntetett mellére. Gyakori azonban, hogy csak átnyújtja az adományozásról szóló okmányokkal együtt. Ünnepélyes szertartás esetén szokás, hogy a kitüntetett ekkor rövid beszédben köszönetet mond, majd a kínálás zárja az eseményt. Ünnepélyes alkalmakkor a szertartás befejeztével rövid fogadást is adhatnak. Itt kell felhívni a figyelmet, hogy a külföldi állampolgárok magyarországi kitüntetését gondos előkészületek előzik meg. Sok országban ugyanis az illetékes hatóságok előzetes jóváhagyása vagy értesítése szükséges. Az Egyesült Államok állampolgárai például csak olyan kitüntetést fogadhatnak el, ami nem jár együtt nemesi rang adományozásával. A kitüntetések kölcsönös átadására általában államfői, kormányfői vagy magas rangú kormánylátogatások alkalmával kerül sor. Ennek az ünnepélyes átadásnak a szertartásrendje a következő: A külföldi vendégeket a fogadóbizottság fogadja és vezeti az átadás helyszínére, ahol a fogadó ország résztvevői már jelen vannak. A helyszínen a kitüntetendők két oldalon, egymással szemben állnak fel, jobb oldalon a külföldiek bal oldalon pedig a vendéglátók. A teremben két asztalt állítanak fel, az egyikre az átadandó külföldi, a másikra pedig az átadandó hazai kitüntetéseket és okiratokat helyezik. A kitüntetéseket kiosztó személyek az asztalokhoz lépnek. A kitüntetések kiosztása előtt előbb a házigazda mond beszédet, méltatva az esemény jelentőségét, majd a vendég államfő elé lépve kitűzi neki a kitüntetést. Ezt követően a vendég államfő is elmondja beszédét, majd átnyújtja a vendéglátó államfőnek a kitüntetést. A mai, általános gyakorlatban ezeken az eseményeken csak az államfők cserélnek hivatalosan kitűntetést, a többi kitüntetett nem tőlük, hanem a protokollon keresztül kapja meg kitüntetését. A kitüntetések kölcsönös átadása után a kölcsönös jókívánságok következnek és végül rövid fogadással zárul az esemény. Az ünnepélyről először a vendég résztvevői távoznak. 21

20 f. Hivatalos külföldi delegációk látogatásainak megszervezése 5 Delegációk érkezhetnek államközi, kormányközi, parlamenti, vállalati kapcsolatok keretében. Itt azokat az általános szervezési lépéseket írom le, amelyek valamennyi program főbb jellemzői. A látogatás kezdeményezése történhet meghívásra, kölcsönösségi alapon vagy egyoldalú bejelentkezés alapján. Meghívás esetén a tartózkodás költségeit a meghívó, vagyis a fogadó fél állja, míg a második esetben a házigazda csak egy programot vagy díszétkezést ad a vendégnek. Általában akkor szokták az egyoldalú kezdeményezést alkalmazni, ha nem akarják korlátozni a delegáció létszámát, de az Amerikai Egyesült Államok is szívesen él ezzel a lehetőséggel. A szervezés előtt a legfontosabb kérdéseket tisztázni kell személyesen vagy telefonon, majd írásban rögzíteni: 1) Az adott időpontban/időtartamban a partner fogadóképességét. 2) A beutazást indokló szakmai célkitűzéseket, témákat. 3) Az érkezés/indulás időpontját. 4) A külföldi delegáció létszámát. Ezen belül a tagok nevét, rangját és a kísérő személyek számát. 5) A költségmegosztást, vagyis milyen költségeket vállal a fogadó fél, és milyen költségek terhelik a vendéget. 6) Személyes kérdéseket a vendégekről, vagyis azt, jártak-e már Magyarországon, ha igen, hol, milyen az érdeklődésük, van-e valami speciális, amit figyelembe kell venni, például betegség, étkezés. Ezután következik maga a szervezés. A magas színtű látogatások szervezésénél forgatókönyveket szoktak készíteni. Az egyik a feladatokat tartalmazza, a szervezésért és lebonyolításért felelősök nevét és a teljesítés határidejét. Egy másik a helyszíneket szükség esetén alaprajzzal. Egy következő forgatókönyv a lebonyolítást írja le, egy másik a gépkocsik mozgását, az utolsó pedig a szervezők, közreműködők nevét, címét és telefonszámát. A meghívottak kívánságainak és a vendéglátó céljainak megfelelően készítik el a 5 Lőcsei Judit: Etikett és a protokoll alapjai - Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest o. 22

21 programokat. Itt figyelembe kell venni, ki, milyen programon vesz részt, le kell írni részletesen a résztvevők nevét, rangját, szerepét. Pontos időbeosztást is kell készíteni, maly mindezt egyeztetni a vendéggel. Ha mind a hazai, mind a külföldi illetékes jóváhagyta, a vendég delegáció által beszélt nyelvre lefordítva, a magyar nyelvű példányokkal együtt ízléses borítóba teszik. A szállásfoglalásnál figyelembe kell venni a delegáció igényeit és szintjét. Fontos, hogy a szálloda visszaigazolását kell kérni. A szobafoglalásnál csak házaspárokat szabad egy szobába szállásolni. Tudatni kell a vendéggel a szálloda nevét, címét, telefon- és faxszámát, ha a vendég fizeti, akkor az árat is. A későbbi problémák elkerülése végett egyértelművé kell tenni mind a vendég, mind a szálloda számára, hogy a minibárt, telefont, stb. a vendég fizeti. Magas színtű delegációk esetében ezeket a költségeket is a vendéglátó fizeti, de költségvetési szempontból gyakran a Kormány vendégházában helyezik el a meghívottakat. A programoktól, tárgyalásoktól függően kell megszervezni és lefoglalni a éttermeket, ezek különtermeit, a szállító járműveket (személygépkocsi, minibusz) és a tárgyalótermeket. Amennyiben tolmácsolásra is szükség van, a tolmácsok személyét nagy körültekintéssel kell kiválasztani. Tárgyalások esetén a tárgyalási anyagot a delegáció dolgozza ki, a szervezők pedig biztosítják a helyszínt, termeket és a technikai feltételeket. A sajtórészvétel mértékét és formáját az határozza meg, hogy a találkozó milyen nemzetközi és hazai jelentőséggel bír. Az interjúk, sajtókonferenciák megszervezését és a vendégek hazautazása utáni sajtófigyelést, sajtódokumentumok készítését a sajtórészleg végzi. Fontos, hogy a sajtó bevonását minden esetben egyeztetni kell a külföldi vendéggel. Az érkezés és búcsúztatás megszervezésénél a legfontosabb a delegáció szintjének meghatározása. Ez alapján határozzák meg milyen rangú vezető fogadja a delegációt, foglalják le a repülőtéren a kormány- vagy VIP várót. Fontos, hogy a delegációt szintjének megfelelően fogadják. A búcsúztatás a fogadás szintjén történik. A lebonyolítás eligazítással kezdődik, bejárják a helyszíneket, majd a delegáció jelenléte alatt folyamatosan ellenőrzik a lebonyolítás, és gyorsan, feltűnés nélkül megoldják a váratlan felmerülő problémákat. A delegáció elutazását követően zárásként elkészítik a jelentést, amiben rögzítik a látogatás 23

22 szakmai vonatkozását, a felmerült problémákat, ellenőrzik és igazolják a számlákat és a pénzügyi elszámolással elkészítik a végleges költségvetést. A szakmai vezető értékeli az elvégzett munkát, és lezárják a látogatással kapcsolatos dokumentációt. 24

23 V. NEMZETI SAJÁTOSSÁGOK EURÓPA a. Olaszország Centrális elhelyezkedése következtében 2500 éve meghatározó szerepet tölt be az Észak- Afrika, Ázsia, Amerika és Európa közötti kereskedelemben. Történelme során számos jól ismert kultúra otthona volt. Az olaszok nagyon vallásosak, a család szent és sérthetetlen számukra. A régi családmodell főleg délen él: az asszony gyereket nevel, és háztartást vezet, a férj pedig a családfenntartó. Az idős szülők megbecsülést élveznek a családon belül, gyakran több generáció is együtt lakik. Az olaszok, a déli népekre jellemzően közvetlenek és készségesek. Az élénk, olykor hangos beszéd és a heves gesztikulálás természetes része kommunikációjuknak. Hálásak, ha valaki anyanyelvükön szól hozzájuk. A miénkkel ellentétben Olaszországban, a többi déli országhoz hasonlóan, a napszakok időben eltolódnak. A reggel náluk délig tart, ehhez igazodik a köszönés is, az este pedig többnyire akkor kezdődik, amikor nálunk az éjszaka. A nagy forróság miatt délben sziesztát tartanak, amikor a boltok és a hivatalok is bezárnak, majd délután 4-6 óra körül ismét kinyitnak és sok helyen még éjfélkor is nyitva tartanak. Így ne csodálkozzunk, ha este 10-re szól a vacsora meghívás. Az olaszok hozzánk hasonlóan sűrűn fognak kezet, érkezéskor és távozáskor minden jelenlévővel illik kezet fogni. Kézfogás közben az olaszok bal kezükkel gyakran partnerük karját is megfogják. A közeli barátok gyakran ölelik meg és veregetik vállon egymást, a barátnők pedig jelképes csókot adnak egymás (csak) egyik orcájára. Az öltözködésben az olasz divat meghatározó szerepet játszik a maga eleganciájával, és merész, de ízléses színhasználatával. A hivatali életre is ez az öltözködés jellemző, ami jó minőségű anyagokkal párosul. Esti és ünnepélyes alkalmakkor sötét öltönyt viselnek, frakkot és szmokingot csak kivételes alkalmakkor hordanak. Az üzleti életben nagy előnyt jelent, ha az ember beszéli a nyelvüket. Ha sürgős választ szeretnénk, jobb, ha ezt olaszul kérjük. Az üzleti levél Olaszországban külön művészetet igényel, bonyolult körmondatokkal, a szerződésekben azonban az egyszerűségre, érthetőségre törekednek. A levelezésben nagyon fontos számukra a helyes megszólítás. A professzori és 25

24 doktori címnek nagy társadalmi megbecsülése van. A tekintély és a hatalom az olaszoknál inkább a személyhez, mint a pozícióhoz kapcsolódik, jó tehát tisztában lenni vele. Többnyire nem is a tudományos fokozat, hanem a társadalmi státus jelzésére használják. A címeket mind szóban, mind írásban ajánlatos használni. Az olyan típusúakat, mint például Dottore vagy Avvocato családnév nélkül is használják megszólításnak. Büszkék rá, még a névjegykártyájukon is feltűntetik. Mivel az olaszok sokat adnak a formalitásokra, keresztnéven csak akkor szólítjuk őket, ha erre kifejezetten felszólítanak. Hivatalos kapcsolatokban is elterjedt a ranggal való megszólítás. Az államtitkári rangtól felfelé az Excellenciás Uram Eccellenza vagy Sua Eccellenza megszólítást használják. Még ma is előfordul, hogy nemesi címeket, rangokat is használnak a megszólításban. Teszik ezt annak ellenére is, hogy nemesi származással nem rendelkeznek. A pontosság nem tartozik az olasz üzletember erényei közé. Mivel ők maguk sem pontosak, 20 perc késés nem számít késésnek Olaszországban. A tárgyalásokon szeretnek kicsit ismerkedni, beszélgetni, mielőtt az üzleti témára térnének. Az üzletmenet tempója inkább lassúnak mondható. Minél fontosabb a szerződés, amin dolgoznak, annál több a háttérmunka. Gyakran előfordul az is, hogy az utolsó pillanatban szándékoznak változtatni, ez általában csak a partner elbizonytalanítására alkalmazott taktika része. Valószínűleg éppen akkor jön majd létre a megállapodás, amikor a legreménytelenebbnek tűnik a helyzet. Fontos tudni, hogy Olaszországban kevesebb a hivatalos ünnep, mint nálunk, vagy más latin országban, azonban az olasz városok mindegyike megünnepli védőszentjének napját, ami munkaszüneti nap, ekkor az egész városban megáll az élet. Az olasz vendégszeretet fontos szerepet játszik az üzleti életben is. Általában étteremben rendeznek közös vacsorát, melyre a meghívást mindenképpen el kell fogadni. Az üzleti vacsora alatt is kedvelt beszédtémák az itáliai kultúra, a művészetek, a konyhaművészet, a sportok különösen a futball és a kerékpározás -, a család és az olasz színház- és filmművészet. Kényes témák a politika, a vallás és Olaszország II. világháborúban játszott szerepe. A pápai állam jelenléte miatt is kerülendő, sőt, tabu témának számít a pápa sértése és az ateizmus. Ajándékozás szempontjából az olaszok inkább a jó minőségű, mint a drága ajándékot részesítik előnyben. Üzleti ajándékot inkább a magasabb rangú vezetőnek szokás adni. 26

25 Minőségi szeszesital, valamilyen ételkülönlegesség vagy saját hazából származó népművészeti termék megfelelő ajándék számukra. Virágot ajándékozni náluk is elterjedt szokás, ahol az általános szabályok érvényesülnek. (Tíz szál alatt páratlan számú virágot illik vinni.) A krizantém náluk temetői virág, ajándékozásra jobb nem használni. Bor ajándékozásánál különösen ügyelni kell a kiváló minőségre, hiszen az olaszok igencsak értenek a finom borokhoz. A diplomáciai protokoll területén a nagykövetek, követek megbízólevelének átadása a nemzetközi gyakorlatban mint a negyedik fejezetben már említettem nagyon különböző lehet. Olaszországban általában több nagykövet adja át egyszerre meghívólevelét. Náluk általában öt-hat misszióvezető megérkezése után rendeznek ilyen diplomáciai szertartást. Olaszországban a nagykövetért és kíséretéért a két ország zászlajával díszített gépkocsit küldenek, ez viszi őket a helyszínre. A küldöttséget két lovas gárdista vezeti fel. A szertartás során a nagykövet úgynevezett statement-et olvas fel, vagy valamelyik diplomáciai nyelven angolul vagy franciául vagy anyanyelvén mond beszédet. Erre az államfő azon a nyelven válaszol, amit a nagykövet használt. Az átadás után az államfő külön-külön magánbeszélgetésre hívja az új nagykövetet. Ezen a szertartáson Olaszországban a delegáció száma is behatárolt, a nagyköveten és házastársán kívül legfeljebb három másik diplomata vehet részt a ceremónián. A többi diplomáciai szertartás közül Olaszországban mind a szerződés aláírása, mind a ratifikálás díszes eseménynek számít. Cercle alkalmával náluk az elnök megy körbe, és úgy üdvözli a meghívottakat. Államfő, kormányfő, kormánydelegáció látogatása esetén a program fő pontja az operaházi díszelőadás. Olaszországban egy-egy operabemutatóra a nagykövetet is meghívják a milánói Scalaba. Az ország nemzeti ünnepén június 2-án a köztársaság kikiáltásának napján az ország nagykövetsége hivatalos fogadást ad, amelyre meghívja a fogadó ország vezetőit, az ott állomásozó nagyköveteket és más fontos személyeket is. Ezt a fogadó ország is viszonozza saját nemzeti ünnepén. A diplomáciai eseményeken, tárgyalásokon az olaszok előnyben részesítik a francia ülésrendet. Ez számukra szabadabb, nem túl hivatalos, és így jobban tudnak beszélgetni a felek egymással. 27

26 b. Németország Ha Németországra és a németekre gondolunk, mindenkinek a merevség és a precízség jut eszébe, amit gyakran még a hideg, elutasító magatartással is társítunk. Ezekben a sztereotípiákban van némi igazság. A németek a társas érintkezés során, az üzleti életben a formaság helyett a célszerűséget részesítik előnyben, általában az objektív tények alapján döntenek, az érzelmekre nem bíznak sokat a tárgyalás során. A magánéletben nem kötnek könnyen barátságot, barátaikat gondosan megválogatják, s velük igyekeznek a kapcsolatot elmélyíteni. A köszönés náluk is, hozzánk hasonlóan napszakhoz igazodik, amit kézfogás kísér. Kézfogásuk határozott, melyet nyílt tekintet kísér, ezzel is magabiztosságukat fejezik ki. Németországban a kézfogás nemzeti rituálé, ősi szokás. A kardot forgató jobb kéz kinyújtása régen a békés szándékot, a baráti közeledést fejezte ki. Szinte mindenki mindenkivel kezet fog, beleértve a nőket is, sőt a szülők is kezet fognak a gyerekekkel. Kézfogásnál általában figyelembe veszik azt az általános szabályt, miszerint nő a férfinak és idősebb a fiatalabbnak nyújtja a kezét, de gyakran előfordul az is, hogy a férfiak nyújtanak kezet a hölgyeknek, sőt, azt is el kell fogadni, hogy esetenként a férfi kezdeményezi a tegeződést a hölgyekkel. Mivel a kézfogás ilyen elterjedt szokás, egy másik rituálét is kialakítottak arra az esetre, ha többnyire szórakozóhelyeken vagy éttermekben annyira nagy a társaság, hogy kivitelezhetetlen, vagy túl hosszadalmas lenne mindenkivel kezet fogni. Ilyenkor üdvözléskor vagy búcsúzáskor az asztalra kopognak, ezzel helyettesítve a személyes kézfogást. (Vigyázzunk, hogy a különböző országok szokásait ne keverjük össze, az asztalra kopogás ugyanis például a kínaiaknál azt jelenti, hogy nem kérnek több italt a poharukba.) Németországban a megszólítás a Herr, Frau illetve Fräulein formulákkal történik, melyeket a vezetéknév előtt használnak. A hivatalos életben elvárják, hogy pontos néven, tituluson és rangon szólítsák őket. Bár 6 az 1919-es weimari alkotmány eltörölte a nemesi előjogokat kifejező megszólítások kötelező használatát, annak egyes elemei a név részévé váltak, így még ma is használatosak. Leggyakoribb formája a vezetéknév előtt álló von. Magas állami vezetőnek, szövetségi elnöknek, miniszterelnöknek, kancellárnak mind írásos, mind szóbeli megszólításkor a hochverehrter azaz mélyen tisztelt vagy sehr geehrter azaz 6 Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest o 28

27 nagyra becsült jelzőt használják. Mindennapi megszólításkor azonban elég a Herr Ministerpräsident forma használata is. Nemzetközi diplomáciában a nagykövetek és miniszterelnökök megszólításánál használják az Exzellenz vagy Eure Exzellenz azaz Excellenciás Uram megszólítást, 7 a német diplomáciai testület belső szabályai szerint azonban a nagykövet megszólítása is egyszerűen Herr Botschafter azaz Nagykövet Úr. A németek meglehetősen konzervatívan öltözködnek. A hivatalos öltözetben a sötét színárnyalat dominál, de ma már egyre gyakrabban viselnek közepes színárnyalatú öltöny is. Esti és ünnepélyes rendezvényeken az olaszokhoz hasonlóan elegendő a sötét öltöny, frakkot és szmokingot csak különleges esetekben viselnek. A pontosságnak talán sehol a világon nincs akkora jelentősége, mint Németországban: a német üzletember számára már két-három perces késés is sértő lehet. Üzleti tárgyaláson a bemutatás/bemutatkozás és a névjegycsere után hamar a tárgyra térnek. A rövid bevezető szakasz alatt a németek rugalmasak a társalgási témákat illetően, igazodnak partnerük érdeklődési köréhez. Általában tájékozottak a hazai és a világpolitikai eseményekben, így erről nyugodtan lehet velük beszélgetni. Nem illik azonban magánéleti kérdéseket feltenni, anyagi helyzetükről érdeklődni és szintén tabu témának számít a náci múlt, a nemzettudat és a vendégmunkások helyzete is. Beszélhetünk velük autókról, hiszen az náluk fontos státusszimbólum, ne dicsérjük azonban túl a japán kocsikat, mert ők a legnagyobb konkurenciájuk. Tárgyalás során a németek az abszolút precizitásra és szakszerűségre törekednek, ezt az is inspirálja, hogy félnek a kudarctól és attól, hogy felettesük nemtetszését váltják ki. A tárgyi felkészültség náluk általában kitűnő tárgyalási technikával is párosul, javaslataikat mindig háttér-információval indítják, így koncepcióikat az előzményből tudják levezetni. Ajánlataikat, céljaikat konkrétan, kertelés nélkül megmondják. Számukra az árengedménynél fontosabb, hogy a piac változásaihoz alkalmazkodjanak, ezért igyekeznek feltérképezni az egész piacot. Ebből adódik, hogy pontosan ismerik az ottani árakat, így ki tudják választani a számukra legelőnyösebb ajánlatot. Mivel fontos és meghatározó nekik az előkészületek pontossága, tárgyalás során takarékosan bánnak az idővel, partnerüket azonban sohasem sürgetik. 7 Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest o 29