Gazdasági kilábalási koncepció Magyarországnak

Átírás

1 Gazdasági kilábalási koncepció Magyarországnak (Első változat) GKI Gazdaságkutató Zrt október 18.

2 A as időszak kormányzati teendőinek szakmai koncepciója. Táncsics Alapítvány rendelte, vitaanyag Magyarországnak! Nincs minden megoldva. Munkaanyag, folyamatosan dolgozunk tovább. GKI honlapról letölthető.

3 Közös a felelősség a jövőért! Nyócév + 4 év = mínusz 12 év! Siralmas! A gazdaságban sikertelenek voltunk, ezt rendbe kell hoznunk (2014-től). Ez minden demokratikus erőnek érdeke. Abba kell hagyni a végletes politikai szembenállást, egymás lenézését, a társadalom lebecsülését! Ellenségkeresés helyett partnerkeresés kell!

4 Fő teendők 1. Demokrácia, jogállam, tisztesség és perspektíva 2. Hiteles gazdaságpolitika 3. Együttműködés az EU-val és a világgal 4. Költségvetés és közteherviselés átalakítása 5. Társadalmi jólét megszilárdítása Közös, alkotmányos, demokratikus fordulat! Enélkül nincs gazdasági fordulat!

5 Első gazdaságpolitikai lépések Makroegyensúlyi horgony belépés az euro előszobájába (ERM-2) Befektetők (külföldi-hazai, nagy-kicsi) bizalmának visszanyerése, beruházás-ösztönzés túlzott központosítás leállítása, krízisadók fokozatos európaizálása Üzleti bizalom helyreállítása, hitelezés elősegítése egyszeri adóátrendezés után kiszámítható üzleti környezet, párbeszéd Verseny és fogyasztóvédelem erősítése piacra lépés segítése

6 Szabadságharc helyett kiegyezés a vállalkozókkal, munkanélküliekkel, multikkal, közmunkásokkal, bankokkal és menedzserekkel. A demokratikus fordulat és a hiteles gazdaságpolitika évente sokszáz milliárd Ft tehercsökkenést jelent az államnak, a vállalkozásoknak és a lakosságnak. (Az elmúlt 1 évben itt 500 milliárd Ft többletteher keletkezett!)

7 Mitől lesz növekedés és több munkahely I. Javuló üzleti környezet által idevonzott beruházásból és EUforrásokból! Foglalkoztatás bővül: idősgondozás, óvodák, bölcsődék, személyes szolgáltatások, kórházak, zöld- és biogazdaság, IKT. Állami program az iskolázott és szakképzett fiatalok legális munkához jutása és az iskolarendszert alacsony szinten elhagyó szakképzetlen fiatalok újratermelődésének megakadályozása érdekében. E-gazdaságon alapuló távmunka és távszolgáltatás, kutatásfejlesztés és innováció. Munkáltatói ösztöndíj (állami rásegítéssel).

8 Mitől lesz növekedés és több munkahely II. Kilábalási stratégia egyeztetése a hazai és külföldi nagyvállalatokkal, a kisebbek képviselőivel, a nemzetközi szociáldemokráciával. Valódi befektetési ügynökség, hatásosabb támogató intézmények, néhány ágazatra külön program: jövő kulcstechnológiái, kulturális és kreatív iparok magas tudástartalmú szolgáltatások EU-források szerkezeti átalakításokra, foglalkoztatásra, versenyképességre.

9 Állami átalakítás I. Strukturális reformok, erre EU-források. Átfogó reform közösségi közlekedés: javuló minőség, buszpark megújításával olcsóbb üzemeltetés, területi összehangolás, vasúti kapacitás gazdaságossá tétele, alsóbbrendű úthálózat fejlesztése egészségügy: magasabb színvonal, területi kapacitások jobb kihasználása, bérkorrekció

10 Állami átalakítás II. Lényeges változtatás közoktatás,: minőségjavítás, alapvető készségek (írás, értő olvasás, egyszerű számítás, ICT aktív használata, angol) elsajátítására való koncentrálás, kapacitásszűkítés, felsőoktatás: kevesebb, de nemzetközi versenyben helytálló intézmény, első év után legjobbaknak és szociálisan legrászorultabbaknak ingyen, többi részleges képzési hozzájárulás (és marad a költségtérítéses képzés is) elektronikus, az állampolgárt és a vállalkozást működési helyén kiszolgáló közigazgatási és közüzemi rendszer

11 Együttműködés az EU-val és a világgal EU: társadalmi-szociális-szolidaritási-politikai válság. Hosszú, de végül sikeres legyűrésre készülünk. Többsebességű, bonyolultabb EU lesz. Érdekünk minél közelebb lenni a mélyen integrálódó, gyors és versenyképes globális fejlődést megcélzó maghoz. Nemzeti érdekeinket képviselni, de stratégiai gondolkodással és a fentiek tükrében. Részt kell vennünk a formálódó bankunióban, fiskális és monetáris unióban, így a politikai unióban. Csökkenő EU-támogatások hatékonyabb felhasználása. normatív megfelelés esetén automatikus finanszírozás

12 Szociális korrekció fő elemei 5 hó munkanélküli ellátás Önkormányzati szociális támogatási keretek növelése Hiteladósok nehézségei esetén futamidő meghosszabbítása Közműtartozások: alapok és alapítványok A már megállapított, de átcímkézett egyéni ellátásokat nyugdíjként kezelni.

13 Néhány korrekció I. Költségvetési gazdálkodásban hangsúly a többéves programokra, célok és eredmények valódi összevetésére. Közigazgatási dereguláció. Minden településen legalább egy államilag szolgáltatott szélessávú közösségi WI-FI elérés.

14 Néhány korrekció II. Állam, egyetemek, kutatóintézetek, piaci szereplők együttműködése az alkalmazott kutatások sikere érdekében. Innovációs járulék helyi felhasználhatósága. Az erőfölénnyel való visszaélés büntetése, indokolatlan versenykorlátok leépítése. Közmunka folytatódik, de cél az értékteremtés. Állami vállalatnál is lehet (MÁV). Átláthatóság, korrupció visszaszorítása, adófegyelem.

15 Gazdasági mozgástér A 2007-ben kezdődött pénzügyi-gazdasági világválság akár 10 évig is elhúzódhat! Nálunk ban az előbbiek nagyon sikeres megvalósítása esetén is csak évi 1,5-2%-os GDP-növekedés. Hitelességgel, bizalommal, európai együttműködéssel lényegesen mérséklődhetnek az állam és a magánszektor finanszírozási terhei 2016-ra. Eleinte viszont csak átcsoportosítási költségvetési mozgástér lesz.

16 Közteherviselési rendszer átalakításának elvei I. Igazságossági és gazdasági okokból sürgős teendő: az alacsony bérű foglalkoztatás közterheinek csökkentése, a befektetői bizalom helyreállítására a különadók nemzetközileg elfogadható körre és mértékekre szűkítése. Ehhez a forrásteremtés eszközei: átlag feletti jövedelmek, a vagyonból származó számottevő tőkejövedelmek fokozott SZJA terhelése, adóelkerülés szűkítése, adókedvezmények felülvizsgálata.

17 Közteherviselési rendszer átalakításának elvei II. Hosszabb folyamat a közteherviselés torzult rendszerének rendbetétele: Minél erősebb kapcsolat kell a közterhek befizetése és az azokért járó szolgáltatások között (valódi társadalombiztosítások legyenek). Fehéríteni kell a gazdaságot. A korábbi személyi jövedelemadózáshoz, a bérek túlzott adóterheléséhez azonban nem szabad visszatérni.

18 SZJA és egyéni járulékterhek I. Többféle megoldás lehet, a GKI által ajánlott modell a következő (a mérték függ a 2015-ös konkrét költségvetési helyzettől). Progresszív SZJA. Átlagkeresetig 14-16%, átlagkeresettől az átlagkereset kb. kétszereséig 24-26%, e felett 29-32% 4% természetbeni egészségügyi járulék megszűnik. Helyette az egy biztosítottra jutó kiadásokat fedező fix összegű tb kártyapénz, de az SZJA alsó jövedelemsávjában a minimálbérnél teljes, e felett fokozatosan csökkenő alkalmazotti költségtérítés. (Ennek forrását a progresszív SZJA fedezi. A kártyapénzt az állam fizeti a nem járulékfizető biztosítottakra.)

19 SZJA és egyéni járulékterhek II. Összhatás: Minimálbérnél és az alacsonyabb jövedelmeknél érdemi nettó jövedelemnövekedés, kb. átlagbértől kezdődően enyhe, a dupla átlagbér felett egyre nagyobb nettó jövedelemcsökkenés, de az elvonás ott is jóval kisebb marad a 2010-esnél. Családi adókedvezmények fennmaradnak (de csak az első kulcs szerinti adóból). Alacsonyabb jövedelműeknek negatív SZJA bevezetése (amikor van forrás).

20 SZJA és egyéni járulékterhek terhek III. A forrásadózás megszűnik, a tőkejövedelmek integrálódnak a progresszív jövedelemadózásba, ezzel az átlagkeresetnek megfelelő jövedelem felett nő a tőkejövedelmek adóterhelése. A NYESZ-TBSZ számlákon elhelyezhető kedvezményes befektetéseket limitálni kell. A földbérletekből származó jövedelmeket tartós bérletnél is adóztatni kell. Szabályozási lépések a nem bejelentett, ill. a bérleti díjat tekintve alul-jelentett bérbeadásból származó tőkejövedelmek ellen. A tőkejövedelmek adóterhelése később esetleg csökkenthető (ezekre nézve a legfelső kulcs kiiktatásával).

21 Különadók felülvizsgálata és kivezetése A sarc-szerű különadókat meg kell szüntetni, illetve a nemzetközileg elfogadható ésszerű körre és mértékre szükséges szorítani. A bankrendszer külön adóztatását az EU-ban hasonló adót alkalmazó országok átlagos nagyságrendje közelében kell alkalmazni. Tranzakciós illeték nem a banki utalásokra, hanem a rövidtávú spekulációs befektetésekre, ill. a nagy összegű készpénzes fizetésekre. Telefonálási adó megszüntetése. Fogyasztóvédő szabályozásokkal, megállapodásokkal, ellenőrzésekkel és nem adókkal kell fellépni az erőfölénnyel történő visszaélésekkel szemben. Megállapodások az érintett területek vállalkozásaival az ügyfeleknek kedvező változásokról (pl. ingyenes bankszámla).

22 Fekete-szürke gazdaság fehérítése Fő cél: a forgalom kifehérítése, a számlamentes forgalom visszaszorítása és ennek érdekében a készpénzes fizetések arányának jelentős csökkentése. Minden boltban, szolgáltatónál legyen kártyaolvasó, szinte mindenkinek legyen számlája, bankkártyája. A kártyás fizetés legyen olcsóbb a készpénzes fizetésnél az elfogadónak és a fizetőnek egyaránt. A fehéredésből származó ÁFA-többletet majd (ha már bejött!) indokolt a 27%-os ÁFA kulcs csökkentésével visszaadni. A mikro és kisvállalkozásoknak speciális adózási konstrukciók indokoltak.

23 Egyéb lépések, ütemezés 50 millió forint nyereségtől az általános társasági adó megfizetését kell előírni (az 500 milliós határ túlzott volt). Jelentősen egyszerűsíteni kell az adóadminisztrációt, és erősíteni indokolt az adózási fegyelmet. A költségvetési mozgástér bővülése esetén a foglalkoztatást terhelő járulékok mérséklése célszerű.

24 Költségvetési politika Csak remélni lehet, hogy a 2014-es költségvetési folyamatokban beavatkozás nélkül (az EU és a piacok figyelme miatt) 3% alatti hiány lesz. Az időszak elején a közel stagnáló gazdaság, az EU források tól akár jelentős csökkenése miatt alig van költségvetési mozgástér. Az időszak első felében a költségvetési politika átcsoportosító jellegű. Ilyen a javasolt adómódosítási csomag is. A második félidőre remélt megnyíló mozgástér használható fel a további közteher csökkentési és kiadásnövelési prioritások érvényesítésére. Az EU-források felhasználását a reformok és átalakítások elősegítésére, a foglalkoztatás és a versenyképesség feltételeinek javítására érdemes koncentrálni.

25 Társadalmi jólét tényezői Az anyagi javak gyarapodása még kedvező esetben is szerény lesz. Viszont az igazságtalanságok, a jövedelmi különbségek enyhülnek. Fontos minden egyéb jóléti elem javítása: nyugodt társadalmi párbeszéd és közös belátásra építő kormányzás; széleskörű hétköznapi tolerancia, hidak építése; gyorsabb és kényelmeseb b közösségi közlekedés; magasabb színvonalú egészségügyi és időskori ellátás, gyerekgondozás; erősödő fogyasztóvédelem; e-ügyintézés, WI-FI hozzáférés; közigazgatási és közszolgáltatási ügyintézés otthonról vagy a vállalkozásból..

26 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!