A bér- és szociális dömping elleni küzdelemről szóló teljes jogszabály, január 6-i változat

Átírás

1 A bér- és szociális dömping elleni küzdelemről szóló teljes jogszabály, január 6-i változat Hosszú cím Szövetségi törvény a bér- és szociális dömping elleni küzdelemről szóló törvény kibocsátásáról (bér- és szociális dömping elleni küzdelemről szóló törvény, Lohn- und Sozialdumping-Bekämpfungsgesetz LSD-BG) Eredeti változat: BGBl. (Szövetségi Törvénytár) I Nr. 44/2016 (NR: GP XXV RV 1111 AB 1133 sz oldal BR: AB oldal) [CELEX-sz.: 32014L0067] Preambulum/Kihirdetési záradék A Nemzeti Tanács határozata szerint: Tartalomjegyzék 1. Főrész Általános rendelkezések 1. Alkalmazási terület 2. Valóságos gazdasági tartalom megítélési mérce 2. Főrész Munkajogi igények és védelmüket szolgáló intézkedések 1. fejezet Munkajogi igények 3. Minimálbér-igény 4. Szabadság-igény 5. A munkaidő és pihenőidő betartására vonatkozó igény 6. A határon átnyúló munkaerő-átengedésre vonatkozó szabályok 7. Kollektív szerződések 2. fejezet Felelősségi rendelkezések 8. Harmadik országbeli székhelyű munkáltatókkal szembeni bérigényekkel kapcsolatos felelősség 9. Építőipari felelősségi rendelkezések 10. A fővállalkozó felelőssége egy EU-tagállambeli vagy EGT-állambeli, illetve a Svájci Államszövetségbeli székhelyű vállalkozóval szembeni bérfizetési igényekkel kapcsolatban 3. fejezet Hatóságok 11. Hatóságok és szervek 12. Adóhatósági vizsgálatok 13. LSDB Kompetencia Központ 14. Szabálysértések egészségbiztosító általi megállapítása 15. Szabálysértések Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztára (Bauarbeiter-Urlaubs- und Abfertigungskasse) általi megállapítása 16. A belföldi hatóságok együttműködése a munkaerő-átengedés területén 17. Együttműködés más EU-tagállamok és EGT-államok hatóságaival és kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás 18. A belföldi székhelyű munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége 1 / 30 oldal

2 4. fejezet Formális kötelezettségek határon átnyúló munkavégzés esetén 19. Bejelentési kötelezettség egy EU-tagállamból vagy EGT-államból, illetve a Svájci Államszövetségből történő kiküldetés vagy átengedés esetén 20. A hatóságok tájékoztatása 21. Bejelentési dokumentumok, társadalombiztosítási dokumentumok és hatósági engedélyek készenlétben tartása 22. Bérdokumentumok készenlétben tartása 23. Kapcsolattartó 24. Felelős megbízott 5. fejezet Büntető rendelkezések, a szolgáltatás megtiltása és a közigazgatási (büntető)eljárások nyilvántartása 25. A közigazgatási szabálysértés helye 26. A bejelentési és készenlétben tartási kötelezettséggel kapcsolatos szabálysértések kiküldetés vagy átengedés esetén 27. A bérellenőrzést meghiúsító cselekmények 28. A bérdokumentumok készenlétben tartásának elmulasztása 29. Alulbérezés 30. A felelős megbízott személyében történt változás bejelentésének elmulasztása 31. A szolgáltatás megtiltása 32. A felek jogállása közigazgatási (büntető)eljárásban 33. Ideiglenes biztosíték 34. Kifizetések leállítása biztosítéknyújtás 35. Nyilvántartás a 26., 27., 28., , 31. és 34. bekezdése szerinti közigazgatási (büntető)eljárásról 3. Főrész Intézkedések foganatosítása a munkajogi igények védelmében határon átnyúló munkavégzés esetén 1. fejezet Általános rendelkezések 36. Alkalmazási terület 37. A belföldi hatóság és a belföldi hatóságok fogalmak meghatározása 38. Bűnüldözési ráfordítások a határon átnyúló jogérvényesítés során 39. A belső piaci információs rendszer (IMI) alkalmazása 40. A tartományi kormány hivatalai, mint központi hatóságok 2. fejezet Külföldi munkáltatóknak történő kézbesítés belföldön 41. Külföldi munkáltatóknak történő kézbesítés belföldön 3. fejezet A belföldi hatósági döntések kézbesítésének és végrehajtásának foganatosítása másik EU-tagállamban vagy EGT-államban 1. Alfejezet Általános rendelkezések 42. Alkalmazási terület 43. Kézbesítés vagy végrehajtás iránti kérelem átadása 44. Kézbesítés vagy végrehajtás iránti kérelem további kezelésével kapcsolatos értesítés 2. Alfejezet 2 / 30 oldal

3 Belföldi hatósági határozatok kézbesítésének foganatosítása egy másik EU-tagállamban vagy EGT államban 45. Alapelvek 46. Kézbesítés kérvényezése másik EU-tagállamban vagy EGT államban 3. Alfejezet A nemzeti hatóságok döntéseinek végrehajtása másik EU-tagállamban vagy EGT-államban 47. Alapelvek 48. Végrehajtás kérvényezése másik EU-tagállamban vagy EGT államban 49. Másik EU-tagállamban vagy EGT-államban megkeresett végrehajtó hatóság értesítése 50. Egy másik EU-tagállamban vagy EGT államban történő végrehajtás iránti kérvénynek a belföldi végrehajtásra vonatkozó következményei 4. fejezet Másik EU-tagállam vagy EGT-állam hatósága által hozott döntés kézbesítése és végrehajtása belföldön 1. Alfejezet Általános rendelkezések 51. Alkalmazási terület 52. Másik EU-tagállam vagy EGT-állam által hozott döntés elismerése és egyenlő kezelése 53. Továbbküldés illetékesség hiánya esetén 54. A végrehajtás megtagadása 55. Másik EU-tagállam vagy EGT-állam megkereső hatóságának értesítése 2. Alfejezet Másik EU-tagállam vagy EGT-állam bírósági és közigazgatási határozatainak kézbesítése belföldön 56. A kézbesítés kezdeményezése 57. Az alkalmazandó eljárási jog 58. A kézbesítés megtagadása 3. Alfejezet Másik EU-tagállamban vagy EGT-államban hozott közigazgatási határozatok végrehajtása belföldön 59. A végrehajtás kezdeményezése 60. Az alkalmazandó eljárási jog 61. A végrehajtás elhalasztása 62. A végrehajtás megszüntetése 63. A végrehajtásból származó bevétel 64. Költségek 4. Alfejezet Másik EU-tagállamban vagy EGT-államban hozott bírósági határozatok végrehajtása belföldön 65. A végrehajtás igénylése 66. Az alkalmazandó eljárási jog 67. A végrehajtás elhalasztása 4. Főrész Záró rendelkezések 68. Hivatkozások 69. Ellenőrzési terv - tevékenységi jelentés 70. Egyenlő nyelvi elbánás 71. Végrehajtási rendelkezések 72. Hatályba lépés 3 / 30 oldal

4 Szöveg 1. Főrész Általános rendelkezések Érvényességi kör 1. (1) E szövetségi törvény hatálya kiterjed 1. a magánjogi szerződésen alapuló munkaviszonyokra, 2. a munkaerő átengedésről szóló törvény (Arbeitskräfteüberlassungsgesetz, AÜG), BGBl. Nr. 196/ bekezdése értelmében történő munkaerő foglalkoztatásra, 3. az olyan foglalkoztatási viszonyra, amelyre az otthoni munkavégzésről szóló évi törvényt, BGBl. Nr. 105/1961 kell alkalmazni. (2) Kivéve 1. a szövetségi kormánnyal fennálló munkaviszonyt, amelyre a szolgálati jogi előírásokat kell alkalmazni, amelyek kötelezően szabályozzák a munkaviszonyok tartalmát is, 2. a tartományokkal, önkormányzati társulásokkal és önkormányzatokkal fennálló munkaviszonyt, 3. a szövetségi kormány, tartomány, önkormányzat vagy önkormányzati társulás által az AÜG bekezdése értelmében végzett munkaerő átengedést, 4. az alapítványokkal, intézményekkel vagy alapokkal fennálló munkaviszonyt, amelyre a szerződéses alkalmazottakról szóló törvény (Vertragsbedienstetengesetz, VBG), BGBl. Nr. 86/1948, bekezdésével összhangban a VBG rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. (3) (Alkotmányos rendelkezés) E törvény hatálya a 3-6., a bekezdés és a bekezdés kivételével az évi mezőgazdasági munkaügyi törvény (Landarbeitsgesetz, LAG 1984), BGBl. Nr. 287/1984 értelmében kiterjed a mezőgazdasági és erdészeti munkavállalók munkaviszonyára; a t csak akkor kell alkalmazni, ha azok a mezőgazdasági és erdészeti munkavállalók kiküldetéséhez kapcsolódnak. A mezőgazdasági és erdészeti munkavállalók LAG 1984 értelmében való átengedésének elfogadhatóságát az LAG 1984 szerint kell meghatározni. (4) Eltérő rendelkezés hiányában e szövetségi törvény a munkaviszonyra egyébként alkalmazandó jogszabályok sérelme nélkül az AÜG bekezdése értelmében az Európai Unióból (EU), az Európai Gazdasági Térségből (EGT), a Svájci Államszövetségből és egyéb harmadik országból munkavégzés céljából Ausztriába kiküldött munkavállalókra vagy a határon átnyúló munkaerő átengedésre is vonatkozik. A munkavállalók Svájci Államszövetségből való kiküldetését vagy a munkaerő Svájci Államszövetségből való határon átnyúló átengedését az EGT-ből történő kiküldetéssel vagy átengedéssel megegyező módon kell kezelni. A harmadik főrész a 41. kivételével a Svájci Államszövetségből kiküldött munkavállalók vagy az onnan átengedett munkaerő tekintetében nem alkalmazható. A , 23. és 26. és a harmadik főrész a 41. kivételével a harmadik országokból kiküldött munkavállalók vagy az onnan átengedett munkaerő tekintetében nem alkalmazható. (5) E szövetségi törvény nem alkalmazható, ha a munkavállaló Ausztriába történő kiküldetése kizárólag a következő kis terjedelmű és rövid időtartamú munkák elvégzését célozza: 1. üzleti megbeszélések egyéb szolgáltatások nyújtása nélkül, vagy 2. szemináriumokon és előadásokon való részvétel egyéb szolgáltatások nyújtása nélkül vagy 3. vásárokon és vásárjellegű rendezvényeken való részvétel a pihenőidőről szóló törvény (Arbeitsruhegesetz, ARG), BGBl. Nr. 144/ bekezdése értelmében azzal a megkötéssel, hogy az ARG bekezdése szerinti alsó határ nem alkalmazható, kivéve a rendezvényt célzó előkészítő és záró munkálatokat (a kiállítási berendezések összeszerelése és szétszerelése, illetve kiállítási áruk odaszállítása és elszállítása), vagy 4. kongresszusok és konferenciák meglátogatása és az azokon való részvétel, vagy 5. kulturális rendezvényeken való részvétel és azok lefolytatása a zene, tánc, színház vagy kabaré területén és hasonló területeken, amelyek egy turné részeként zajlanak, ahol az Ausztriában megtartott rendezvény (rendezvények) lényegében csak alárendelt szerepet játszik, ha a munkavállalónak a munkáját legalábbis a turné nagyobb részében kell elvégeznie, vagy 6. nemzetközi versenyeken (nemzetközi bajnokságokon) való részvétel és azok lefolytatása a évi szövetségi sporttámogatási törvény (Bundes-Sportförderungsgesetz, BSFG 2013), BGBl. I Nr. 100/ bekezdése értelmében, kivéve a rendezvény előkészítő és záró munkálatait (a 4 / 30 oldal

5 rendezvénnyel összefüggésben álló berendezések összeszerelése és szétszerelése), valamint az élelmiszerek kiosztását és az italok kimérését a rendezvény ideje alatt, vagy 7. az utazó munkavállalóként vagy személyzet tagjaként végzett tevékenység (a hajók személyzetéről szóló rendelet, BGBl. II Nr. 518/ ) a határon átnyúló személy- és áruszállításban (közlekedési szektor), feltéve, hogy a munkát kizárólag az átmenő forgalom keretében végzik és nem a szokásos munkahely található Ausztriában, vagy 8. az olyan munkavállalóként végzett tevékenység, akinek az átlagos bruttó havi bérezése megfelel az általános társadalombiztosítási törvény (Allgemeinen Sozialversicherungsgesetz, ASVG), BGBl. Nr. 189/ bekezdése szerinti egy naptári napra jutó maximális hozzájárulás harmincszorosa legalább 125 százalékának, amelyet a részvénytörvény (Aktiengesetz, AktG), BGBl. Nr. 98/ , vagy a korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvény (GmbH-Gesetz, GmbHG), RGBl. Nr. 58/ értelmében egy vállalatcsoporton belül kap, 9. a nemzetközi oktatási és továbbképzési vagy kutatási programok keretében az egyetemekről szóló évi törvény, BGBl. I Nr. 120/2002 értelmében egyetemeken, a évi felsőoktatási törvény, BGBl. I Nr. 30/2006 értelmében a tanárképző főiskolákon, vagy a főiskolai tanulmányokról szóló törvény, BGBl. Nr. 340/1993 értelmében a főiskolákon végzett tevékenység. (6) E törvény nem alkalmazható különleges szakértőknek a kiküldetési irányelv szerint egy vállalatcsoporton belül Ausztriába történő ideiglenes kiküldetésére az AktG 15. -a és a GmbHG a értelmében, amely egy naptári évben összességében nem haladja meg a két hónapot, ha a munkavégzés a vállalatcsoporton belül az alábbi célból történik: 1. kutatás és fejlesztés, képzés szakértő általi megtartása, projektmunka tervezése vagy 2. tapasztalatcsere, üzemi tanácsadás, központosított ellenőrzési és tervezési funkcióval rendelkező vállalatcsoportok több országért felelős osztályainak ellenőrzése vagy a velük való együttműködés. Valódi gazdasági tartalom megítélési mérce 2. (1) Annak megítéléséhez, hogy e szövetségi törvény szerinti munkaviszony, határon átnyúló kiküldetés vagy átengedés áll-e fenn, a tényállás valós gazdasági tartalma és nem a külső megjelenési formája a mérvadó. (2) Annak megállapítása tekintetében, hogy munkaerő átengedés áll-e fenn, különösen az AÜG bekezdése vagy az azzal összehasonlítható osztrák jogszabályok a mérvadók. (3) A jelen szövetségi törvény szerinti kiküldetés fennállásának nem előfeltétele szolgáltatási szerződés megkötése az Ausztriában székhellyel nem rendelkező munkáltató és a szolgáltatást igénybe vevő, belföldön tevékenykedő vállalat között. 2. Főrész Munkajogi igények és védelmüket szolgáló intézkedések 1. fejezet Munkajogi igények Minimálbér-igény 3. (1) Az a munkavállaló, akinek a szokásos munkavégzési helye Ausztriában van, kötelezően igényt támaszthat a törvény, rendelet vagy kollektív szerződés alapján járó bérre. (2) Az a munkavállaló, akinek a szokásos munkavégzési helye Ausztriában van, és akinek a munkáltatójának székhelye nem Ausztriában található és nem tagja egy kollektív szerződésre képes szervezetnek Ausztriában, kötelezően igényt támaszthat arra a törvény vagy rendelet által megállapított vagy kollektív szerződéses szerinti munkabérre, amely a munkavégzés helyén hasonló dolgozóknak hasonló munkáltatóktól jár. (3) Az EU-tagállamban, EGT-államban vagy harmadikban országban székhellyel rendelkező munkáltató által Ausztriába valamely munka elvégzésére kiküldött munkavállaló a munkaviszonyra alkalmazandó jog sérelme nélkül a kiküldetés időtartamára teljes mértékben jogosult legalább arra a törvény vagy rendelet által megállapított vagy kollektív szerződéses szerinti munkabérre (kivéve a vállalati alkalmazottak és önfoglalkoztatottak nyugdíjáról szóló törvény Betrieblichen Mitarbeiter- und Selbständigenvorsorgegesetzes, BMSVG, BGBl. I Nr. 100/ a vagy hasonló osztrák jogszabályok szerinti járulékokat és a vállalati nyugdíjtörvény Betriebspensionsgesetz, BPG, BGBl. Nr. 282/1990 szerinti járulékokat vagy díjakat), amelyet a munkavégzés helyén hasonló dolgozóknak hasonló munkáltatóktól jár. (4) Amennyiben törvény, rendelet vagy kollektív szerződés alapján különleges kifizetések járnak, a 5 / 30 oldal

6 munkáltató köteles azt a kiküldött munkavállalónak vagy a határon átnyúló módon átengedett munkaerőnek a folyamatos bérezés mellett az érintett bérkifizetési időszak tekintetében (esedékesség) aliquot módon biztosítani. (5) A 3. bekezdés nem vonatkozik a kiküldött munkavállalóra, aki Ausztriában a munkáltató vagy az AktG 15. -a és a GmbHG a értelmében ugyanahhoz a vállalatcsoporthoz tartozó munkáltató által külföldön gyártott berendezés szállításával kapcsolatban egy belföldi üzemben olyan szerelési munkát, üzembe helyezést és kapcsolódó képzési feladatokat végez vagy e berendezések olyan javítási és karbantartási feladatait látja el, amelyeket belföldi munkavállalók nem tudnak elvégezni, ha kollektív szerződés szerinti bérezésről van szó és ezek a munkák Ausztriában összességében nem vesznek igénybe három hónapnál hosszabb időt. (6) A kiküldött munkavállalók tekintetében, akik olyan építési munkálatokat végeznek, amelyek épületek építését, javítását, karbantartását, átalakítását vagy bontását szolgálják, különösen kitermelési munkákat, földmunkákat, tényleges építési munkákat, előre gyártott elemek összeszerelését és szétszerelését, felszerelést vagy felújítást, átépítést, renoválást, javítást, leszerelési, bontási, szervizelési, karbantartási (festési és tisztítási munkák) vagy rehabilitációs munkákat, valamint erőművi berendezések javítását és beépítését, a 3. és 4. bekezdés minden esetben az Ausztriában történő foglalkoztatás első napjától érvényes. Szabadság-igény 4. (1) A munkavállalók, akiknek szokásos munkahelye Ausztriában van, a munkaviszonyra alkalmazandó jog sérelme nélkül kötelezően fizetett szabadságra tarthatnak igényt. (2) A kiküldött munkavállalók és a határon átnyúlóan átengedett munkaerő a kiküldetés vagy átengedés időtartamára fizetett szabadságra tarthatnak kötelezően igényt a szabadságról szóló törvény (Urlaubsgesetz, UrlG), BGBl. Nr. 390/ vagy hasonló osztrák szabályozás alapján, feltéve, hogy a szabadság időtartama a munkaviszonyra alkalmazandó jog előírásai szerint rövidebb. A kiküldetés vagy átengedés befejezése után a kiküldött munkavállaló vagy átengedett munkaerő megtartja az őt a kiküldetés vagy átengedés időtartama alapján az osztrák jog szerint megillető magasabb szabadságra való jogosultság és a munkaviszonyra alkalmazandó jog előírásai szerint megillető szabadságra való jogosultság közötti különbség aliquot részét. (3) A 2. bekezdést nem kell alkalmazni az olyan kiküldött munkavállaló tekintetében, aki Ausztriában összesen legfeljebb nyolc naptári napot igénybe vevő szerelési munkát végez a bekezdése értelmében. (4) A 2. bekezdés azokra a kiküldött munkavállalókra vonatkozik, akik a bekezdése szerinti építőipari munkákban vesznek részt Ausztriában, minden esetben az Ausztriában történő foglalkoztatás első napjától kezdve. (5) Az 1-4. bekezdést nem kell alkalmazni azokra a munkavállalókra, akik tekintetében az építőmunkások szabadságáról és végkielégítéséről szóló törvény (Bauarbeiter-Urlaubs und Abfertigungsgesetz, BUAG), BGBl. Nr. 414/ d-33i alkalmazandó. Igény a munkaidő és pihenőidő betartására 5. Az alkalmazandó jog sérelme nélkül, a kiküldött munkavállalók tekintetében kötelezően azt a maximális óraszámot és minimális pihenőidőt kell alkalmazni, beleértve a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó, a kollektív szerződésben rögzített rendelkezéseket, amelyek a munkavégzés helyén hasonló munkáltatók hasonló munkavállalói tekintetében érvényesek. A határon átnyúló munkaerő-átengedésre vonatkozó szabályok 6. (1) A munkavállaló, akit külföldről Ausztriába átengednek, a munkaviszonyra alkalmazandó jog sérelme nélkül az átengedés időtartama alatt kötelezően igényt támaszthat 1. a bérfizetés folytatására betegség vagy baleset esetén, beleértve a munkaviszony megszüntetése, a szabadság és a munkavégzés más fontos személyes okból történő akadályoztatása esetére vonatkozó igényeket a hasonló munkavállalók tekintetében érvényes időtartamig és mértékben, 2. a hasonló munkavállalók tekintetében érvényes felmondási idők és dátumok, valamint a különleges felmondási és elbocsátási védelem normáinak tiszteletben tartására, valamint 3. végkielégítésre, ha az kedvezőbb, mint az alkalmazandó jog szerződéses viszonyra alkalmazandó előírásai szerinti igényjogosultság. 6 / 30 oldal

7 (2) Az üzletszerűen átengedett munkavállalók tekintetében Ausztriában alkalmazandó kollektív szerződések a külföldről Ausztriába átengedett munkavállalókra is alkalmazandók. (3) Az AÜG vagy hasonló osztrák szabályozás a határon átnyúlóan átengedett munkaerő tekintetében is alkalmazandó. Kollektív szerződések 7. A kollektív szerződések feleinek az általuk megkötött kollektív szerződéseket elektronikus formában is elérhetővé kell tenniük. Építőipari tevékenységek esetében az információs és kommunikációs tevékenységeket az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztára (Bauarbeiter-Urlaubs- und Abfertigungskasse) végzi. 2. fejezet Felelősségi szabályok Harmadik országbeli székhelyű munkáltatókkal szembeni bérigényekkel kapcsolatos felelősség 8. (1) A megbízó mint vállalkozó a harmadik országbeli székhelyű munkáltató által a megbízás keretében kiküldött munkavállalók 3. alapján keletkező bérfizetési jogigényeiért a Polgári Törvénykönyv (Allgemeines Bürgerliches Gesetzbuch, ABGB), JGS Nr. 946/ a alapján készfizető kezesként felel. (2) Az AÜG 14. -a vagy hasonló osztrák jogszabály vonatkozik a munkaerő-átengedés területére, kivéve, ha ezt ez a törvény kifejezetten kizárja. Építőipari felelősségi szabályok 9. (1) A megbízó az ABGB a szerint készfizető kezesként felel a megbízott által kiküldött vagy határokon átnyúlóan átengedett munkavállalókat a bekezdése szerinti építési munkálatok elvégzésére irányuló megbízás részeként elvégzett munka után törvény, rendelet vagy kollektív szerződés szerint a vonatkozó besorolási kritériumok figyelembe vételével megillető bérezésért. Az a megbízó, aki maga nem a megbízás szerinti építési munka elvégzésével megbízott vállalkozó, csak akkor felelős, ha a megbízás előtt tudott a bérfizetés elmulasztásáról vagy azt a nyilvánvaló jelek alapján komolyan lehetségesnek kellett volna tartania és abba belenyugodott. (2) A megbízó 1. bekezdés szerinti felelősségét megalapozó előfeltételek a következők: 1. a munkavállaló a bér esedékességének napjától számított legfeljebb nyolc héten belül tájékoztatja az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztárát (Bauarbeiter-Urlaubs- und Abfertigungskasse), megadva a konkrét összeget és a bérfizetés időszakát, 2. a munkavállaló által megadott információk felölelik a munkáltatóra, a munkaviszony létezésére, a megbízással kapcsolatos munkateljesítmény nyújtásának helyére és idejére, valamint a feladatok jellegére vonatkozó adatokat, 3. az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztára (Bauarbeiter-Urlaubs- und Abfertigungskasse) a 3. bekezdés szerinti vizsgálatok befejezését követően írásban tájékoztatja erről a megbízót egy konkrét összeg megadásával és 4. a bérhátralék nem járt le és nem évült el. A megbízó felelőssége a 3. albekezdés szerinti írásbeli információk kézhezvételének időpontjában jön létre. A felelősség az adott bér esedékessége után kilenc hónappal szűnik meg, kivéve, ha a munkavállaló ebben az időszakban a megbízóval szembeni követelése ügyében peres eljárást indított. A felelősség az információban meghatározott összegre korlátozódik. (3) A 2. bekezdés 1. és 2. albekezdése alapján az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztárának (Bauarbeiter-Urlaubs- und Abfertigungskasse) feladata, hogy megvizsgálja a munkaviszony létezését és a munkavállaló által támasztott követelést. A BUAG 23b és 23c -t kell alkalmazni. Az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztárának a 2. bekezdés 3. albekezdése alapján tájékoztatnia kell a megbízót, a megbízottat és a munkavállalót, amelynek keretében a megbízott tájékoztatása révén peren kívüli érvényesítés következik be a bérhátralék lejáratának vagy elévülésének elkerülése érdekében. A megbízónak adott tájékoztatásba a Pénztár belefoglalhatja a munkaviszony vagy a követelés fennállásával kapcsolatos megalapozott kétségeket. (4) A megbízó az 1. bekezdés szerinti felelősségének megalapozásától kezdve a felelősség időtartamára megtagadhatja a munka ellenértékének teljesítését, amellyel az 1. bekezdés szerinti megbízottnak az adott vagy egyéb megbízásból tartozik. A teljesítés megtagadásának joga a 2. bekezdés utolsó mondata alapján megadott összegre, plusz a bírósági eljárással kapcsolatos valamennyi költség fedezését célzó méltányos összegre korlátozódik. A megbízottal szembeni fizetésképtelenségi eljárás megindítása nem befolyásolja a megbízó 7 / 30 oldal

8 teljesítés megtagadására vonatkozó jogának létrejöttét vagy fennmaradását. Ha a megbízó kifizeti a megbízott tartozását, a megbízó mentesül a megbízottal szembeni tartozásától. Ha a megbízó az ellene hozott végrehajtható bírósági határozat alapján fizet, és a megbízottat a jogvitáról ilyen értelemben tájékoztatta (polgári perrendtartás Zivilprozessordnung, ZPO, RGBl No 113/ ) vagy megtette a tőle elvárható lépéseket a tájékoztatás érdekében, hogy a megbízott az érdekeit megóvó módon kifogást tudjon emelni a támasztott követeléssel szemben, a fizetés, beleértve a megbízottal szembeni bírósági eljárás költségeinek fedezését célzó összeget, mentesíti a megbízót a tartozása alól. A kifizetés nem mentesít a tartozás alól, ha a bírósági határozatban szereplő összeg a megbízó rosszindulatára vezethető vissza. A megbízó általi fizetés továbbá csak a megbízottal szemben hozott végrehajtható bírósági határozat által lefedett mértékben mentesíti a megbízót a tartozása alól. (5) Ha a megbízó megfizette a munka ellenértékét, a megbízottól a megbízott helyett kifizetett tartozás megtérítését követelheti (ABGB ). Ha a megbízó az ellene hozott végrehajtható bírósági határozat alapján fizet, és a megbízottat a jogvitáról ilyen értelemben tájékoztatta (ZPO 21. ) vagy megtette a tőle elvárható lépéseket a tájékoztatás érdekében, hogy a megbízott az érdekeit megóvó módon kifogást tudjon emelni a támasztott követeléssel szemben, a megbízottól az általa teljesített kifizetés megtérítését követelheti, beleértve a bírósági eljárás költségeinek fedezését célzó összeget. A megtérítés nem alkalmazható, ha a bírósági határozatban szereplő összeg a megbízó rosszindulatára vezethető vissza. A megbízó általi fizetés továbbá megtérítés iránti jogigényt hoz létre, ha azt a megbízottal szemben hozott végrehajtható bírósági határozat lefedi. (6) Az 1-5. bekezdés alkalmazási területén minden megbízónak a valóságnak megfelelő felvilágosítást kell adnia az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztára részére, legkésőbb az információkérés kézhezvételét követő 14 napon belül, az általa megbízott vállalkozásokról és az építőipari szolgáltatások továbbadásáról. Az igények munkavállaló általi érvényesítése érdekében az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztára jogosult a munkavállalónak továbbítani a kapott információkat és az elmulasztott tájékoztatással kapcsolatos adatokat. Ennek érdekében az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztárának meg kell neveznie a munkavállaló részére minden általa ismert megbízót (név és cím). (7) Ha egy tájékoztatásra kötelezett személy nem ad tájékoztatást az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztárának, azt a személyt a szükséges tájékoztatás megadásáig a kiadott építési munkálatok vagy egyéb megbízások tekintetében minden esetben az azt követően megbízott valamennyi vállalkozás számára megbízást adó vállalkozásnak kell tekinteni. (8) A megbízó felelőssége minden további megbízott munkavállalójára kiterjed, ha a megbízás odaítélését olyan jogügyletnek tekintik, amely a felelősség megkerülésére irányul (látszatügylet), és a megbízó ezt tudta, vagy nyilvánvaló figyelmeztetések alapján komolyan lehetségesnek kellett hogy tartsa, és abba belenyugodott. (9) Ha egy megbízó határon átnyúlóan átengedett munkavállalókat foglalkoztat építési munkák elvégzése céljából az 1. bekezdés szerint, a megbízóval mint foglalkoztatóval kapcsolatban az 1-8. bekezdést kell alkalmazni. Az AÜG 14. -t ebben az esetben nem kell alkalmazni. (10) Az 1. bekezdés szerinti megbízó az ABGB a szerint készfizető kezesként felel a pótdíjakért is, amelyeket a megbízottja a munkavállalói után a szerződéses kapcsolat keretében a BUAG 33d szerint a Szabadság- és Végkielégítési Pénztárnak köteles fizetni, amennyiben ezek nem évültek el. Az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztára az 1. bekezdés alapján írásban tájékoztatja a megbízottat a felelősség bekövetkeztéről és a fizetendő pótdíjak összegéről. A megbízó 1. bekezdés szerinti felelőssége az információban meghatározott összegre korlátozódik. A felelősség az írásbeli tájékoztatás kézhezvételének időpontjában jön létre és a pótdíjak esedékességétől számított kilenc hónappal szűnik meg, kivéve, ha az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztára ezen időszakon belül a megbízóval szembeni követelése ügyében peres eljárást indított. Egyéb tekintetben a 4-9. bekezdést kell alkalmazni. A fővállalkozó felelőssége egy EU-tagállambeli vagy EGT-állambeli, illetve a Svájci Államszövetségbeli székhelyű megbízottal szembeni bérfizetési igényekkel kapcsolatban 10. (1) Fővállalkozó az, aki egy ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő megbízottjaként egy megbízás alapján esedékes teljesítmény legalább egy részének ellátását üzleti tevékenysége keretében egy másik vállalkozónak (alvállalkozónak) adja tovább, kivéve a harmadik országbeli székhelyű munkáltatókat. Ha a fővállalkozó a megbízást vagy a megbízás egy részét a évi szövetségi közbeszerzési törvény (Bundesvergabegesetz, BVergG 2006), BGBl. I Nr. 17/2006 vagy más hasonló jogszabályok rendelkezései alapján megengedhetetlen vagy a szerződésben foglalt megállapodással ellentétes módon adta tovább, az ABGB a alapján készfizető kezesként felel az alvállalkozó által a szolgáltatás nyújtása céljából alkalmazott 8 / 30 oldal

9 munkavállalók rendeletben megállapított vagy kollektív szerződés szerinti bérezésével kapcsolatos igényekért, amely bérezés ezeket a munkavállalókat a tevékenységük során a megállapodott teljesítmény elvégzéséért megilleti. Ugyanez vonatkozik az alvállalkozóra, ha az alvállalkozó a megbízást vagy a megbízás egy részét megengedhetetlen módon adja tovább. (2) Az 1. bekezdés alkalmazási területén minden megbízónak a valóságnak megfelelő felvilágosítást kell adnia munkavállaló részére, legkésőbb az információkérés kézhezvételét követő 14 napon belül, az általa megbízott vállalkozásokról, a megbízások továbbadásáról és a szerződések mindenkori tárgyáról. Az építőipari területen az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztárának meg kell neveznie a munkavállaló részére minden általa ismert megbízót (név és cím). Ha egy tájékoztatásra kötelezett személy nem ad tájékoztatást, azt a személyt a szükséges tájékoztatás megadásáig a kiadott építési munkálatok vagy egyéb megbízások tekintetében minden esetben azt követően megbízott valamennyi vállalkozás számára megbízást adó vállalkozásnak kell tekinteni. Az ajánlatkérő szervnek tájékoztatást kell adnia a munkavállaló részére a megbízás továbbadásáról. (3) A megbízó felelőssége minden további megbízott munkavállalójára kiterjed, ha a megbízás odaítélését olyan jogügyletnek tekintik, amely a felelősség megkerülésére irányul (látszatügylet), és a megbízó ezt tudta, vagy nyilvánvaló figyelmeztetések alapján komolyan lehetségesnek kellett hogy tartsa, és abba belenyugodott. 3. fejezet Hatóságok Hatóságok és szervek 11. (1) A következő hatóságok és szervek vesznek részt az LSD-BG végrehajtásában: 1. az adóhatóságok az olyan munkavállalókkal kapcsolatos tények vizsgálatával, akik szokásos munkahelye Ausztrián kívül van, és nem tartoznak az ASVG hatálya alá; 2. a Wiener Gebietskrankenkasse (Bécs Körzeti Betegbiztosító), mint a bér- és szociális dömping leküzdésének kompetencia központja (LSDB Kompetencia Központ) a 13. szerint ráruházott feladatok teljesítésével, különösen az olyan munkavállalókra vonatkozó bérellenőrzésekkel, akik nem tartoznak az ASVG hatálya alá; 3. az egészségbiztosító a 14. szerint ráruházott, az alábbiakkal kapcsolatos feladatok teljesítésével: a) az ASVG hatálya alá tartozó munkavállalók, b) az Ausztriában szokásos munkahellyel rendelkező munkavállalók, akik nem tartoznak az ASVG hatálya alá, valamint c) az ASVG hatálya alá tartozó, az otthoni munkavégzésről szóló törvény értelmében otthoni munkavégzést folytató személyek; 4. az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztára az építőiparban a 15. szerint ráruházott feladatok teljesítésével; 5. a kerületi közigazgatási hatóságok az e törvény szerinti közigazgatási büntetőeljárások lefolytatásával; 6. a külföldiek foglalkoztatásáról szóló törvény, valamint a bér- és szociális dömping elleni küzdelemről szóló törvény alapján a Pénzügyminisztérium illegális foglalkoztatást koordináló központi szerve (Központi Koordinációs Osztály) a munkaerő-átengedésre vonatkozóan küldött jelentések rögzítésével és feldolgozásával vagy a munkaerő-átengedés jelentésével. (2) A 12. és 29. tekintetében végzett vizsgálatokkal kapcsolatban az adatok felhasználása során az adóhatóság gyakorolja a szolgáltatás nyújtójának funkcióját a évi adatvédelmi törvény (Datenschutzgesetz, DSG 2000), BGBl. I Nr. 165/ sora értelmében. (3) A 13. szerinti tevékenységeivel összefüggésben az LSDB Kompetencia Központ gyakorolja a megbízói funkciót a DSG sora értelmében. (4) Ezen túlmenően az adóhatóságok és az LSDB Kompetencia Központ e szövetségi törvényből adódó tevékenységei tekintetében a DSG alkalmazandó. Az adóhatóság által a 12. szerint végzett vizsgálatok során feltárt személyes adatokat egy adott tényállással kapcsolatban folytatott vizsgálat kezdetétől számított öt év elteltével törölni kell. Ez a határidő tíz évre hosszabbodik, ha a tényállással kapcsolatban büntetetőparancsot bocsátanak ki. Ha nyilvánvaló, hogy a tényállással kapcsolatban bűncselekmény nem áll fenn, a személyes adatokat haladéktalanul törölni kell. 9 / 30 oldal

10 (5) A személyes adatok felhasználása csak akkor megengedett, ha a jelen szövetségi törvényből adódó feladatok teljesítése azt megköveteli. Adóhatósági vizsgálatok 12. (1) Az adóhatóság jogosult a 21. és 22. -ban meghatározott dokumentumok készenlétben tartását felügyelni, valamint jogosult elvégezni az Ausztrián kívüli szokásos munkahellyel rendelkező, az ASVG hatálya alá nem tartozó munkavállalók tekintetében az őket a vonatkozó besorolási kritériumok figyelembe vételével megillető bérezés ellenőrzése (bérellenőrzés) érdekében a 29. értelmében szükséges vizsgálatokat és 1. a létesítményekbe, helyiségekbe és külső munkahelyekre, valamint a munkavállalók tartózkodási helyiségeibe szabadon belépni és az utakon közlekedni, még akkor is, ha ez egyébként a nagyközönség számára tilos, 2. a személyektől, akikkel ott találkoznak, az 1. bekezdés alapján végzett vizsgálat szempontjából lényeges tényekről tájékoztatást kérni, ha okkal feltételezhető, hogy ezek a személyek munkáltatók vagy munkavállalók, valamint 3. a vizsgálat elvégzéséhez szükséges dokumentumokba (21. és 22. ) betekinteni, ezekről a dokumentumokról fénymásolatot készíteni és az ilyen dokumentumok átadását követelni, ahol a dokumentumokat a felhívást követő második munkanap végéig kell megküldeni. Ha egy munkanapon belül változó munkavégzési (alkalmazási) helyek esetén az ellenőrzés nem az első munkavégzési (alkalmazási) helyen történik, a dokumentumokat az adóhatóságnak bizonyítottan be kell nyújtani. A dokumentumokat a felhívást követő második munkanap végéig kell elküldeni. A megküldésért ráfordítás megtérítés nem jár. (2) A bérellenőrzési vizsgálatok eredményeit adóhatóságoknak az LSDB Kompetencia Központ részére kell benyújtaniuk és az LSDB Kompetencia Központ kérésére a benyújtott vizsgálati eredmények alapján konkrétan kijelölendő további vizsgálatokat, illetve harmadik felek megalapozott bejelentései alapján vizsgálatokat kell végezniük. LSDB Kompetencia Központ 13. (1) Az Ausztrián kívüli szokásos munkahellyel rendelkező, az ASVG hatálya alá nem tartozó munkavállalók tekintetében az őket Ausztriában törvény, rendelet vagy kollektív szerződés szerint a vonatkozó besorolási kritériumok figyelembe vételével megillető bérezés bekezdése értelmében történő ellenőrzését az LSDB Kompetencia Központ végzi. (2) Az LSDB Kompetencia Központnak kijelölt hatáskörében a Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium irányítása alatt a következő feladatokat kell ellátnia: 1. az adóhatóságok vizsgálati eredményeinek átvétele, 2. az adóhatóságok felkérése a benyújtott vizsgálati eredmények alapján konkrétan kijelölendő további vizsgálatok, illetve harmadik felek megalapozott bejelentései alapján vizsgálatok elvégzésére, 3. feljelentés megtétele a 4. bekezdés alapján, 4. közigazgatási (büntető) bizonyítás és információcsere a 35. szerint, 5. a felek státuszának és az ahhoz a bekezdése szerint kapcsolódó jogosultságoknak a figyelembevétele, 6. a munkavállaló tájékoztatása a munkaviszonyát érintő 4. bekezdés szerinti feljelentésről a bekezdése szerinti eljárásban, feltéve, hogy levelezési címét a vagy 4. bekezdése szerinti bejelentésben feltüntették. (3) A LSDB Kompetencia Központ költségeit az államszövetség viseli. (4) Ha az LSDB Kompetencia Központ megállapítja, hogy a munkáltató az 1. bekezdés szerinti munkavállalónak nem fizeti legalább az őt az 1. bekezdés szerint a vonatkozó besorolási kritériumok figyelembe vételével megillető alkalmazandó bérezést, akkor feljelentést kell tennie az illetékes kerületi közigazgatási hatóságnál. A feljelentésben bizonyos mértékű büntetést kell kérni. A feljelentést tájékoztatásul elektronikus úton be kell nyújtani az adóhatóságnak az adók újraszámolása céljából. Azokat a bérkifizetéseket, amelyek meghaladják a törvény, rendelet vagy kollektív szerződés szerint járó bért, be kell számítani az adott bérkifizetési időszakon belüli esetleges alulbérezési időszak ellenében. (5) Az LSDB Kompetencia Központ a kollektív szerződés feleit, akik a munkavállaló tekintetében alkalmazandó kollektív szerződést megkötötték, a bérrel kapcsolatos kérdések, különösen a munkavállalót az 1. bekezdés alapján a vonatkozó besorolási kritériumok figyelembe vételével megillető bér meghatározása kérdésében meghallgathatja. Ha a munkáltató indokolt kifogásokat tesz az LSDB Kompetencia Központ által 10 / 30 oldal

11 elfogadott bérezéssel, különösen az elfogadott besorolással szemben, az LSDB Kompetencia Központnak meg kell hallgatnia a kollektív szerződés feleit. A kollektív szerződés feleinek közös állásfoglalást kell tenniük. Ha a kollektív szerződés másként nem rendelkezik, a költségtérítés és a természetbeni illetmények a kollektív szerződés szerinti bérezés meghatározása során nem vehetők figyelembe. (6) Ha az LSDB Kompetencia Központ megállapítja, hogy az LSDB Kompetencia Központ értesítését követően a munkáltató az LSDB Kompetencia Központ által megállapítandó határidőn belül bizonyíthatóan megfizeti a munkavállalónak a tényleges kifizetések és a munkavállalót az 1. bekezdés szerint megillető bérezés különbségét, és 1. az 1. bekezdés szerint alkalmazandó bértől való elmaradás a vonatkozó besorolási kritériumok figyelembe vételével kismértékű, vagy 2. a munkáltató vagy a külső képviseletre felkért személy (1991. évi közigazgatási büntető törvény Verwaltungsstrafgesetz, VStG, BGBl. Nr. 52/ bekezdés), illetve a felelős tisztviselő (VStG vagy 3. bekezdés) felróható helytelen magatartása az enyhe gondatlanságot nem haladja meg, el kell tekintenie a feljelentés illetékes kerületi közigazgatási hatóságnak történő benyújtásától. El kell tekinteni a feljelentéstől akkor is, ha a munkáltató a munkavállalót az osztrák jogszabályok szerint megillető bért az LSDB Kompetencia Központ értesítése előtt bizonyíthatóan megfizeti és az első mondat szerinti egyéb előfeltételek is fennállnak. A VStG bekezdését nem kell alkalmazni. El kell tekinteni a feljelentéstől akkor is, ha a bekezdése szerinti büntethetőséget megszüntető ok áll fenn. (7) Az LSDB Kompetencia Központ jogosult költségtérítés ellenében más tartományi egészségbiztosítót megbízni az LSDB Kompetencia Központ képviseletével a kerületi közigazgatási hatóság és a közigazgatási bíróság előtt. Szabálysértések egészségbiztosító általi megállapítása 14. (1) Ha az illetékes egészségbiztosító tevékenysége keretében megállapítja, hogy 1. a munkáltató egy ASVG hatálya alá tartozó munkavállalónak, vagy 2. a munkáltató a munkavállalónak, aki szokásos munkavégzésének helye Ausztriában van, anélkül, hogy az ASVG hatálya alá tartozna, vagy 3. a megbízó az otthoni munkavégzésről szóló évi törvény alapján az ASVG által a bekezdés 7. sora szerint biztosított bedolgozónak nem fizeti legalább az őt a törvény, rendelet vagy kollektív szerződéses szerint a vonatkozó besorolási kritériumok figyelembe vételével a bekezdése szerint Ausztriában megillető bérezést, a bekezdése azzal a megkötéssel alkalmazandó, hogy az LSDB Kompetencia Központ helyébe az illetékes egészségbiztosító lép. (2) Az illetékes egészségbiztosító jogosult az 1. bekezdés szerinti tevékenységekhez szükséges dokumentumokba betekinteni és ezekről a dokumentumokról fénymásolatot készíteni. Kérésre a munkáltatók kötelesek benyújtani a szükséges dokumentumokat vagy fénymásolatokat. A dokumentumokat vagy fénymásolatokat a felhívást követő második munkanap végéig kell elküldeni. A megküldésért ráfordítás megtérítés nem jár. (3) Az illetékes egészségbiztosító köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkaviszonyát érintő feljelentésről a bekezdése szerinti eljárásban. Szabálysértések Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztára (Bauarbeiter-Urlaubs- und Abfertigungskasse) általi megállapítása 15. (1) Ha az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztára tevékenysége keretében megállapítja, hogy a munkáltató a BUAG I. szakasza vagy a BUAG 33d -a szerinti munkavállalónak nem fizeti legalább az őt a törvény, rendelet vagy kollektív szerződéses szerint a vonatkozó besorolási kritériumok figyelembe vételével a bekezdése szerint megillető bérezést, a bekezdése, 5. bekezdésének utolsó mondata és 6. bekezdése azzal a megkötéssel alkalmazandó, hogy az LSDB Kompetencia Központ helyébe az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztára lép. (2) Az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztára tevékenysége keretében jogosult ellenőrizni a 21. és 22. szerinti dokumentumok megőrzését, jogosult a dokumentumokba betekinteni, a dokumentumokról fénymásolatot készíteni és a dokumentumok átadását követelni, ahol a dokumentumokat a felhívást követő második munkanap végéig kell megküldeni. Ha egy munkanapon belül változó munkavégzési (alkalmazási) helyek esetén az ellenőrzés nem az első munkavégzési (alkalmazási) helyen történik, a dokumentumokat az 11 / 30 oldal

12 Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztárának bizonyítottan be kell nyújtani. A dokumentumokat a felhívást követő második munkanap végéig kell elküldeni. A megküldésért ráfordítás megtérítés nem jár. A belföldi hatóságok együttműködése a munkaerő-átengedés területén 16. (1) Valamennyi hatóság és állami szerv, különösen a munkáltatók és munkavállalók törvényes érdekképviseletei és a társadalombiztosítási hatóságok saját hatáskörükben kötelesek támogatni a szövetségi munkaügyi, szociális és fogyasztóvédelmi minisztert, az adóhatóságokat, a kereskedelmi hatóságokat, a munkaügyi felügyelőségeket és a munkavállalók védelmének nyomon követésével megbízott egyéb hatóságokat az e szövetségi törvény, az AÜG vagy a hasonló osztrák szabályozás szerinti feladataik elvégzésében. (2) Ez a támogatás különösen abban nyilvánul meg, hogy az 1. bekezdésben említett illetékes hatóságoknak átadják. 1. az átengedett munkavállalók vagy munkavállalókhoz hasonló jogállású személyek nevét, születési idejét, címét, nemét, állampolgárságát, a munkavégzés helyét, a munka- és szerződési feltételeket, illetve nyugdíj-, baleset- és egészségbiztosítási adatait, 2. a kölcsönző nevét, születési adatait, levelezési címét, a művelet tárgyát és vállalatának székhelyét, valamint 3. a foglalkoztató nevét, születési adatait, levelezési címét, törvényes érdekképviseletét, szakmai szövetségét vagy szakmai egyesületét és azok bármilyen szakmai alegységét, illetve vállalatának székhelyét Együttműködés más EU-tagállamok és EGT-államok hatóságaival és kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás 17. (1) Az alább felsorolt hatóságok és szervek illetékességük keretében jogosultak arra, hogy más EUtagállamok és EGT-államok hatóságainak vagy szerveinek, amelyek a munkaügyi törvények betartásának ellenőrzéséért felelősek, segítséget nyújtsanak és velük együttműködjenek: 1. a sorában említett bíróságok, 2. az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztára, 3. a kerületi közigazgatási hatóságok, 4. a évi adóigazgatási szervezeti törvény (Abgabenverwaltungsorganisationsgesetz, AVOG 2010), BGBl. I Nr. 9/2010 szerinti adóhatóságok, 5. az LSDB Kompetencia Központ, 6. a Központi Koordinációs Iroda, 7. a Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium és 8. a Szövetségi Pénzügyminisztérium. Az 1-8. sorban felsorolt hatóságok és szervek illetékességük keretében kötelesek más EU-tagállamok vagy EGT-államok hatóságainak vagy szerveinek mindazt a segítséget megadni és velük mindabban együttműködni, amely az említett hatóságok vagy szervek kérésének megfelelően ahhoz szükséges, hogy támogassák a munkajogi előírások betartását. (2) Az 1. bekezdés szerinti kölcsönös segítségnyújtás és együttműködés felöleli a tájékoztatás kérését és nyújtását, illetve a közigazgatási intézkedésekre vonatkozó kérelmeket és azok foganatosítását, amelyek 1. a munkaügyi jogszabályok betartásának ellenőrzéséhez vagy 2. egy munkaügyi jogszabály megsértésének gyanúja esetén a további kivizsgáláshoz vagy 3. egy e szövetségi törvény harmadik főrésze szerinti határozat kézbesítésének vagy végrehajtásának előkészítéséhez szükségesek. A kölcsönös segítségnyújtás és együttműködés magában foglalja a hivatalos dokumentumok kézbesítését a nemzeti közigazgatási hatóságok dokumentumainak kézbesítése (41. ) és az EU vagy az EGT más szerződő államai által hozott határozatok kézbesítése kivételével, amit a harmadik főrész szabályoz. (3) Az 1. és 2. bekezdés szerinti kölcsönös segítségnyújtás és együttműködés céljára a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 1024/2012/EU rendeletben meghatározott belső piaci információs rendszert (a továbbiakban: IMI ) kell használni, kivéve, ha a nemzetközi szerződések másként rendelkeznek. (4) Az 1. bekezdés 1-8. sorában megadott hatóságok és szervek kötelesek a más EGT-államok hatóságainak információkérésére késedelem nélkül, a kifejezetten sürgős esetekben két munkanapon belül, a 12 / 30 oldal

13 többi esetben legfeljebb 25 munkanapon belül reagálni. (5) Az 1. bekezdés 1-8. sorában megadott hatóságok és szervek az információkat, amelyekről a kölcsönös segítségnyújtás és együttműködés keretében tudomást szereznek, kizárólag azzal az üggyel összefüggésben használhatják fel, amellyel kapcsolatban az információkat kérték. (6) Más EU-tagállamtól vagy EGT-államtól nem lehet a kölcsönös segítségnyújtásból és együttműködésből eredő költségek megtérítését kérni. A belföldi székhellyel rendelkező munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége 18. A belföldi székhellyel rendelkező munkáltatók kötelesek a bekezdésében említett hatóságok és szervek írásbeli megkeresésére az adatvédelmi előírásokkal összhangban a 17. szerinti kölcsönös segítségnyújtás vagy együttműködés céljára szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, amennyiben ezek a hatóságok és szervek az adatokat más előírások alapján vagy más egyenértékű információforrásokból nem tudják megszerezni. 4. fejezet Formális kötelezettségek határon átnyúló munkavégzés esetén Bejelentési kötelezettség egy EU-tagállamból vagy EGT-államból, illetve a Svájci Államszövetségből történő kiküldetés vagy átengedés esetén 19. (1) Egy EU-tagállamban vagy EGT-államban, illetve a Svájci Államszövetségben székhellyel rendelkező munkáltatók és munkaerő-átengedők kötelesek bejelenteni az Ausztriába kiküldött munkavállalók és az Ausztriába átengedett munkaerő foglalkoztatását. A bejelentést minden kiküldetés vagy átengedés tekintetében külön-külön meg kell tenni. A 3. vagy 4. bekezdés szerinti adatok utólagos módosulását késedelem nélkül be kell jelenteni. A foglalkoztató, aki egy munkavállalót egy munka elvégzése céljából Ausztriába küld, az e bekezdés és a 2. és 3. bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségek tekintetében munkáltatónak minősül. (2) Az 1. bekezdés szerinti kiküldetést és átengedést a munka felvétele előtt kell bejelenteni a Központi Koordinációs Irodának. A közlekedési ágazatban dolgozó utazó munkavállalók esetében a bejelentést a szövetségi állam területére történő belépést megelőzően kell megtenni. A bejelentést elektronikus közvetítés útján, a Szövetségi Pénzügyminisztérium elektronikus űrlapjain kell megtenni. A munkáltatók a 23. szerinti kapcsolattartó személy kiküldetése esetében, vagy ha csak egy munkavállalót küldenek ki, kötelesek a bejelentést ennek a személynek másolatban átadni vagy azt elektronikus formában rendelkezésre bocsátani. (3) Az 1. bekezdés szerinti bejelentést minden egyes kiküldetés esetében külön el kell küldeni és a következő információkat kell tartalmaznia; az információk utólagos módosulását késedelem nélkül be kell jelenteni: 1. a munkáltató neve, címe és működési engedélye vagy tevékenységi köre az 1. bekezdés szerint, adószáma, 2. a munkáltató külső képviseletét ellátó személy neve és címe, 3. az Ausztriába kiküldött munkavállalók közül meghatalmazott 23. szerinti kapcsolattartó személy vagy az Ausztriában letelepedett, hivatásszerű képviseletre meghatalmazott személyek ( bekezdés 4. sor) neve és címe, 4. a (belföldi) megbízó (fővállalkozó) neve és címe, 5. az Ausztriába kiküldött munkavállalók neve, címe, születési adatai, társadalombiztosítási száma és illetékes társadalombiztosítási intézményének neve, valamint állampolgársága, 6. a kiküldetés teljes időtartama, valamint az egyes munkavállalók Ausztriában történő foglalkoztatásának kezdete és várható időtartama, az egyes munkavállalók megállapodás szerinti rendes munkaidejének időtartama és helye, 7. az egyes munkavállalókat az osztrák jogszabályok értelmében megillető bér mértéke és a munkaviszony kezdete a munkáltatónál, 8. a foglalkoztatás helye Ausztriában (pontos cím) (a tevékenység egyéb helyei is Ausztriában), 9. a bekezdése szerinti esetekben a személy (pontos cím) vagy fióktelep (pontos cím) adatai, ahol a bejelentési dokumentumokat és a bérdokumentumokat őrzik, 10. a tevékenység típusa és a munkavállaló használata, figyelembe véve az alkalmazandó osztrák kollektív szerződést, 11. ha a kiküldött munkavállalók foglalkoztatásához a munkáltató székhelye szerinti államban hatósági engedély szükséges, a kibocsátó hatóság neve és az engedély száma, a kiállítás időpontja és az 13 / 30 oldal

14 érvényességi idő, vagy az engedély másolata, 12. ha a kiküldött munkavállalóknak a munkáltató székhelye szerinti államban tartózkodási engedélyre van szükségük, a kibocsátó hatóság neve és az engedély száma, a kiállítás időpontja és az érvényességi idő, vagy az engedély másolata. (4) Az 1. bekezdés szerinti bejelentést minden egyes átengedés esetében külön el kell küldeni és a következő információkat kell tartalmaznia; az információk utólagos módosulását késedelem nélkül be kell jelenteni: 1. az átengedő neve és címe, 2. az átengedő külső képviseletét ellátó személy neve és címe, 3. a foglalkoztató neve és címe, valamint adószáma és iparengedélye vagy tevékenységi köre, 4. az átengedett munkavállalók vagy munkavállalókhoz hasonló jogállású személyek neve, címe, születési adatai, társadalombiztosítási száma és társadalombiztosítási intézményének neve, valamint állampolgársága, 5. az átengedett munkavállalók vagy munkavállalókhoz hasonló jogállású személyek foglalkoztatásának kezdete és várható időtartama a foglalkoztatónál, 6. a foglalkoztatás helyszínei, az ausztriai cím pontos megadásával, 7. a bekezdése szerinti esetekben a személy (pontos cím) vagy fióktelep (pontos cím) adatai, ahol a bejelentési dokumentumokat és a bérdokumentumokat őrzik, 8. az átengedett munkavállalókat vagy munkavállalókhoz hasonló jogállású személyeket az osztrák jogszabályok értelmében megillető bér mértéke, 9. a tevékenység típusa és az egyes munkavállalók vagy munkavállalókhoz hasonló jogállású személyek használata, figyelembe véve az alkalmazandó osztrák kollektív szerződést, 10. ha az átengedett munkavállalók vagy munkavállalókhoz hasonló jogállású személyek foglalkoztatásához az átengedő székhelye szerinti államban hatósági engedély szükséges, a kibocsátó hatóság neve és az engedély száma, a kiállítás időpontja és az érvényességi idő, vagy az engedély másolata, 11. ha az átengedett munkavállalóknak vagy munkavállalókhoz hasonló jogállású személyeknek az átengedő székhelye szerinti államban tartózkodási engedélyre van szükségük, a kibocsátó hatóság neve és az engedély száma, a kiállítás időpontja és az érvényességi idő, vagy az engedély másolata. (5) Ha a szolgáltatás nyújtására vagy szolgáltatás beszerzésére irányuló szerződés teljesítése keretében, vagy az AktG 15. -a és a GmbHG a szerinti vállalatcsoporton belül munkavállalók ismételt határon átnyúló foglalkoztatásában állapodnak meg, az 1. és 2. bekezdéstől eltérve a munka első megkezdése előtt egyetlen bejelentést lehet tenni a kiküldetésekről vagy átengedésekről legfeljebb három hónapig tartó időszakra egy belföldi megbízó vagy foglalkoztató tekintetében. (6) Ha a munkavállaló határon átnyúló foglalkoztatása több megbízóval kötött hasonló szolgáltatásnyújtási szerződés teljesítését öleli fel, az 1. bekezdés szerinti bejelentésben valamennyi megbízót fel lehet sorolni, feltéve, hogy a szolgáltatásnyújtási szerződések teljesítése szűk térbeli és időbeli összefüggésben történik. A hatóságok tájékoztatása 20. (1). A Központi Koordinációs Iroda köteles a bekezdése szerinti kiküldetésre vonatkozó bejelentést elektronikusan benyújtani az illetékes egészségbiztosítónak (ASVG 26. és 30. ), és amennyiben a bejelentés építési munkákat érint, az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztárának. (2) A Központi Koordinációs Iroda köteles a bekezdése szerinti átengedésre vonatkozó bejelentést elektronikus úton benyújtani: 1. az illetékes kereskedelmi hatóságnak, 2. az illetékes egészségbiztosítónak (ASVG 26. és 30. ) 3. az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztárának, valamint 4. a Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Miniszternek. (3) A Központi Koordinációs Iroda köteles az AÜG 22a szerinti Szociális és Képzési Alapnak vagy az általa megbízott szolgáltatónak az AÜG 22d. 2. és 4. bekezdése szerinti hozzájárulások beszedése és a külföldről átengedett munkavállalók részére szolgáltatások nyújtása céljából a bekezdése szerinti adatokat rendelkezésre bocsátani. 14 / 30 oldal