Te mire költenéd a rezsit? Több mint Ft megtakarítás a hőszigetelt házban

Átírás

1 Négy hónap után fele annyi fűtési energia felhasználás! Te mire költenéd a rezsit? Ami a padlásfödémre került Ami a homlokzatra került Nem hőszigetelt ház Hőszigetelt ház Hőszigetelés eredményezte különbség Ft Ft Ft 1 414,3 m 3 709,9 m 3 704,4 m 3 A közel négy hónapja zajló és minden pillanatban online is követhető mérés eredményei arról tanúskodnak, hogy a nyáron hőszigetelt házban élő család ezen időszak alatt nagyjából fele annyi energiát használt fűtésre, mint a szigeteletlen házban élő család. Több mint Ft megtakarítás a hőszigetelt házban Ez már figyelemreméltó különbség, számottevő rezsi-megtakarítás! A kísérletre jelentkező 179 közül kiválasztott Attila és családja nem csupán arról számolt be, hogy csökkent a rezsijük, de a hőérzetük is jobb, azaz komfortosabban érzik magukat a 22 C hőmérsékletű otthonukban. Összefoglalva tehát Attiláék már most kevesebb rezsit fizetnek, és a 8-10 év megtérülés után pedig hosszú évtizedeken át élvezhetik a tartósan kisebb költségeket és kellemes beltéri klímát. Érdekesség, hogy feltehetőleg az áramköltségeken is spórolni fognak. Hogyan? Kövesd nyomon a mérések eredményeit és elemzéseinket a oldalon és hírleveleinkben arról, hogy miért érdemes hőszigetelni, hogyan lehet a rezsit tartósan csökkenteni. Gábor és családja, akinél nem hőszigeteltünk Attila és családja, akinél hőszigeteltünk

2 Mit jelent mindez a lakók számára? Tendenciák, érdekességek szakmai nyelven, de közérthetően A Lengyel Ágoston, építészmérnök vezette Pannon Építőműhely Kft. szakemberei a felmérés indulása óta eltelt közel négy hónap alatt - szeptember 27. és január 20. között - figyelemmel kísérték, hogyan alakult a két épület által felhasznált fűtési energia mennyisége. Mára az is látszik, hogy nem csak a gáz, de az áramfogyasztásban is megtakarítás várható. A Knauf Insulation Kft. szakmai partnere elemzései alapjául szolgáló adatok a oldalon online nyomon követhetőek. 1. A hideg idő beálltával a különbség csökkent A korábbi hónapokhoz hasonlóan a szigetelt és szigeteletlen épület fűtési célú energiafogyasztásának abszolút különbsége egyértelműen tovább nőtt, de a százalékos eltérés valamelyest csökkent. Ennek oka, hogy a hidegebb idő beálltával a kazán bekapcsolása nélkül a szigetelt épületben sem tartható fenn a kívánt hőmérséklet. 2. A napi fűtési célú energiafogyasztás is átlagosan a fele a szigetelt házban A vizsgált időszakban, december 11 és január 20. között a napi átlaghőmérséklet -2 és +10 C között változott. Az adtok napi szintű elemzésén továbbra is megfigyelhető hogy a szigetelt ház a szigeteletlen épülethez képest, ebben az időszakban is mintegy fele mennyiségű fűtési célú hőenergiát fogyasztott. nem hőszigetelt ház fűtési célú energiafogyasztása hőszigetelt ház fűtési célú energiafogyasztása külső hőmérséklet

3 3. A hőszigetelt házban a kazán naponta csak 3x kapcsol be Az adatok órás felbontású, részletesebb elemzésével megállapítható, hogy leghidegebb napon, december 11-én, amikor a napi középhőmérséklet -2 C körül volt, a hőszigetelt házban szokás szerint a kazán mindössze 3 alkalommal kapcsolt be. Napi összesítésben a szigeteletlen ház 0,439 GJ energiát, míg a szigetelt ház 0,188 GJ energiát használt fűtésre. A korábbi elemzésekhez hasonlóan a szigeteletlen épületben a napközbeni időszakban és az éjszakai időszak nagy részében a kazán folyamatosan üzemelt, míg a szigetelt házban a reggeli felfűtés után csak egy déli és esti periódusban kapcsolt be. 4. A gázfogyasztás mellett az áram felhasználás is csökken A kíséret indulása óta eltelt közel négy hónapot figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a szigeteletlen házban majdnem háromszor több ideig üzemel a kazán, mint a szigetelt házban. Így például a december 8-i napon a szigeteletlen házban 48 negyedórában kapcsolt be a kazán, míg a szigetelt házban csupán 17 negyedórában. Ezen tény az energia-megtakarítás és a kazán élettartamának meghosszabbodása mellett további költségmegtakarítást tesz lehetővé. Ugyanis ennek a működésnek köszönhetően a keringtető szivattyú is mintegy harmada elektromos energiát fogyaszt, ami ugyan egy-egy óra alatt elenyésző költséget illetve költségmegtakarítást jelent, ám a teljes fűtési szezon alatt a különbség már Ft-os nagyságrendű is lehet.

4 És mi történik az épülettel? Épületfizikai kérdések közérthetően, de inkább szakembereknek A kísérlet épületfizikai vonatkozásainak vizsgálata során szó volt már a falszerkezetek és a födémszerkezetek utólagos hőszigetelésének lehetséges hő- és nedvességtechnikai buktatóiról, a rétegrend légzáróságának és a rétegek páratechnikai tervezésének fontosságáról, áttekintettük a legfontosabb tervezési ökölszabályokat (pl. légzáró alapvakolatok, légzáró fóliák alkalmazása, stb.). De mi a teendő, amikor a tervezési gyakorlatban olyan összetettebb szituációkkal, szokatlan rétegrendekkel és megoldásokkal találkozunk ahol az egyszerű szabályok már nem elegendőek? Az elemzést ezúttal is Bakonyi Dániel, okl. építészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületszerkezettani Tanszékének munkatársa, a program szakértője készítette. Ahol a kézzel is könnyen elvégezhető, de ennek megfelelően rengeteg egyszerűsítést és elhanyagolást tartalmazó számítások (pl. egyszerű hőfokesési görbék szerkesztése, egyszerűsített páradiffúziós ellenőrzések az MSZ /2 alapján, stb.) érvényüket vesztik, ott jöhet szóba az ún. Higrothermikus modellezés. Angol betűszóval HAM (Heat Air Moisture), azaz Hőtechnikai Nedvességtechnikai és Áramlástani modellezés. Nyugat-európában a számítástechnika fejlődésével ezek a már komoly gépigényű számítások immár évtizedek óta az épületfizikai tervezés részét képezik. A szakirodalomban számos HAM modell megtalálható. Az alábbiakban a kísérlethez kapcsolódó érdekességként, a BME Épületszerkezettani Tanszékén kifejlesztett, a Künzel [1] disszertációban leírt modellre épülő számítógépes programot mutatjuk be. A hajdúnánási épület padlásfödém rétegrendjének vizsgálata a HAM modellel Elkészítettük a hajdúnánási ház padlásfödémének HAM modelljét, amellyel a ténylegesen megépült változat mellett más kialakítási módokat is megvizsgálhattunk. A következő két ábrán egy hibásan, lég- és párafékező fólia nélkül kialakított rétegrend látható. Bármennyire is alacsony a külső fólia páradiffúziós ellenállása a fűtési idény egy részében a fafödém alacsony páradiffúzió ellenállása miatt a páratartalom eléri a telítési értéket a fólia alatt. A lecsapódó nedvesség egy szinten túl a hidrofóbizált hőszigetelést is károsítja, ill. a födémre visszaszivárogva az agyagtapasztásban, illetve egy idő után akár a faszerkezetben is veszélyes szintre növelheti a nedvességtartalmat. A födémszerkezet légzárósági hibái tovább ronthatnak a helyzeten, a páradiffúziós nedvességáramon túl konvektív nedvességáramot is juttatva a kritikus zónába. A program használatával a különféle megoldások és peremfeltételek mellett nem csak az esetleges kondenzáció ténye, hanem annak tényleges hossza (lásd 2. ábra), gyakorisága, a szerkezet kiszáradási potenciálja is modellezhető. 1.ábra: Lég és párafékező rétegrend nélküli hibás megoldás tipikus relatív páratartalom és nedvességtartalom ábra a fűtési időszakban [1] Künzel, Hartwig M. Verfahren zur ein- und zweidimensionalen Berechnung des gekoppelten Wärme- und Feuchtetransports in Bauteilen mit einfachen Kennwerten. doktori disszertáció, Universität Stuttgart, 1994.

5 2.ábra: Lég és párafékező rétegrend nélküli hibás megoldás relatív páratartalom éves alakulás a külső oldali fólia alatt Az előző helytelen kialakításmóddal szemben a következő két ábra a ténylegesen megépült, helyes rétegrend szimulációs eredményeit mutatja. Az alkalmazott változó páradiffúziós ellenállású lég- és párafékező fólia a téli időszakban a relatív alacsonyabb relatív páratartalmú zónába kerül (a hőszigetelés és a födém között), és így anyagtulajdonságainak megfelelően relatív magas ellenállást képez a páradiffúzióval szemben (lásd 3. ábra), szakszerűen (légzáróan) kialakított toldások esetén pedig meggátolja a konvektív nedvességáramok hidegebb zónákba jutását. A program külső és a belső fólia megfelelő méretezése (megválasztása) a födémszerkezet nedvesség tehetetlenségének figyelembevételével és valós klímaadatok figyelembevételével lehetséges, és elkerülhető a káros kondenzációs jelenség kialakulása (lásd 4. ábra). 3.ábra: Változó páradiffúziós ellenállású lés- és párazáró fóliával kialakított rétegrend tipikus relatív páratartalom és nedvességtartalom ábra a fűtési időszakban 4.ábra: Változó páradiffúziós ellenállású lés- és párazáró fóliával kialakított rétegrend relatív páratartalom éves alakulás a külső oldali fólia alatt Knauf Insulation Kft. Tel: Fax: info.hu@knaufinsulation.com