INTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS Második akkreditációs értékelés PÉCSI PÜSPÖKI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA

Átírás

1 INTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS Második akkreditációs értékelés A MAB plénumának 2007/7/XI/1/4. sz. határozata PÉCSI PÜSPÖKI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA A MAB plénuma által elfogadott Látogató Bizottság tagjai: Fekete Károly LB elnök DRHE Dolhai Lajos LB tag EHF Falus Iván LB tag ELTE Soltész János LB tag SzAGKHF Kovács Árpád LB tag (minőségbiztosítás) PTE Teleki László LB tag (hallgatói képviselő HÖOK június 29.

2 PÉCSI PÜSPÖKI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA A I. AZ AKKREDITÁCIÓS MINŐSÍTÉS INDOKLÁSA A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola akkreditálható, mivel az akkreditációs követelményrendszerben lefektetett minőségi küszöbszint teljesül. Minden mutatót egybevetve megállapítható, hogy a teológia és a tanárképzés területén a Főiskola intézményi kapacitása elegendő feladatai ellátására. Rendelkezik a folyamatos működéshez szükséges személyi feltételekkel, a tárgyi és pénzügyi eszközökkel. Az intézményi dokumentumok a hatályos Ftv. rendelkezéseinek megfelelnek. Állandó oktatói karának tudományos minősítése megfelel a MAB által előírt követelményeknek. A főállású oktatók 50% rendelkezik PhD fokozattal. A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola alapképzésben a hittudomány és a neveléstudományok területén, mesterképzésben a hittudomány területén folytat képzést. II. MINŐSÉGÉRTÉKELÉS Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola kialakította, és hatékonyan működteti minőségbiztosítási rendszerét, van minőségfilozófiája, minőségpolitikája és minőségügyi stratégiája. Kialakította az intézmény minőségbiztosítási rendszerét működtető szervezeti struktúrákat. Minőségfejlesztési programja az ajánlásoknak megfelelő. A minőségpolitika megvalósítása folyamatos, a minőségfejlesztési beavatkozások rendszeresen megtörténnek. Az intézmény a külső és a belső partnereket egyaránt bevonja a minőségfejlesztési folyamatba, így valósítja meg minőségügyi céljait. Programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése A pályakövetés az egyházi fenntartóval való rendszeres kapcsolat során biztosított, és a kapott információkat folyamatosan beépítik a képzésbe. A hallgatók értékelése A hallgatói elégedettségről 2000 óta kétévenként készítenek felmérést. A kérdőív átfogja a Főiskola működésének egészét, a szervezeti, oktatási, szolgáltatási kérdéseket, a hallgatók jövőképét és részletesen foglalkozik az egyes tanegységek megítélésével. A 2006-ban végzett hallgatókat is megkeresték a VHF által kidolgozott kérdőívvel. Az elégedettség vizsgálatok eredményeit a Szenátus értékeli, és helyesbítő, fejlesztő intézkedéseket hoz. Az oktatók minőségének biztosítása Állandó oktatói karának tudományos minősítése megfelel a MAB által előírt követelményeknek. A főállású oktatók 50%-a rendelkezik PhD fokozattal. A plénum a minősített oktatók utánpótlására hívja fel a figyelmet. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások Az elmúlt évek felújításainak köszönhetően az infrastruktúra kialakításában nagy előrelépés tapasztalható. A tanári szobák és tantermek száma elegendő, az oktatástechnológiai felszereltség megfelelő. Az informatikai ellátottság nagyban segíti a hallgatók és az oktatók munkáját. A könyvtár 2000 szeptemberében költözött át a Főiskola épületkomplexumába, ettől kezdve nyilvános könyvtárként funkcionál. A hallgatók a 175/2006. Kormányrendeletben rögzített (államilag támogatott) szolgáltatásokat megfelelő tájékoztatás mellett vehetik igénybe. Belső információs rendszer A belső kommunikáció különböző értekezleteken, Intraneten, és a Főiskola jellegéből következően fokozottan személyesen megy végbe. Az oktatással és kutatással kapcsolatos alapvető szabályozásokat meghatározták, ezek nyomtatott formában és a főiskolai honlapon elérhetők az oktatók és a hallgatók számára. Nyilvánosság Az intézmény honlapja betekintést ad a Főiskola életébe és megfelelő tájékoztatást ad a képzési kínálatról, a tanulmányi információkról. A honlapról a Főiskola arculata és mindennapi élete egyaránt megismerhető. Évente készítenek Képzési tájékoztató -t, amelyet egyházi és egyéb csatornákon keresztül juttatnak el a középiskolákba és Nyílt nap -ot szerveznek az érdeklődőknek. 2

3 III. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER ÉRTÉKELÉSE A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán a törvényi előírásoknak megfelelően decembere óta a tantestületi konferencia határozata szerint működik Minőségbiztosítási Bizottság (7 fő). A bizottságban részt vesz a Diáktanács elnöke, így a hallgatói képviselet biztosított. A december 18-án kelt határozat pontokba szedve rögzíti a bizottság felelősségi- és hatáskörét, működésének elveit, ami megfelelő keretet ad a minőségügyi tevékenység végzéséhez. Az oktatás és kutatás minőségbiztosítására a Tanszékvezetők Tanácsa kapott megbízást az SZMR 24. paragrafusában meghatározott feladatrendszer alapján. A rendelkezésre álló dokumentumok ez utóbbi szervezet rendszeresebb, eredményesebb és hatékonyabb működését bizonyítják. Meggondolandó, hogy érdemes-e két bizottságot fenntartani, hisz a viszonylag alacsony munkatársi létszám lehetővé teszi a kisebb formalizáltságot, és esetenként az informális, ugyanakkor célravezető tevékenységet is. A Főiskola minőségbiztosítási rendszerének dokumentuma a Minőségbiztosítási Kézikönyv (érvényes változat: 2003), ami nagyrészt kielégíti az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány követelményeit, ugyanakkor tartalmazza az MSZ EN ISO 9004:2001 szabvány néhány, a felsőoktatásban jól alkalmazható előírását is. (pl. teljesítményértékelés, pénzügyi erőforrások) A Minőségirányítási Kézikönyv papír alapú formában a főtitkárnál érhető el a munkatársak számára. A rendszerdokumentációban található minőségpolitika jól foglalja össze a vezetőség szándékait, törekvéseit összhangban a Főiskola küldetésével és értékrendjével. A kézikönyv a mérhető minőségcélok kitűzéséhez is tartalmaz szempontokat. Konkrét minőségcélokat a Tantestületi Konferencia jegyzőkönyvei, illetve Minőségbiztosítási Tanács ülésének jegyzőkönyve ( ) tartalmaz, de ezek nem minden esetben felelnek meg a mérhetőség követelményének. Az oktatással és kutatással kapcsolatos alapvető szabályozásokat meghatározták, ezek nyomtatott formában és a főiskolai honlapon elérhetők az oktatók és a hallgatók számára. A dokumentum- és feljegyzéskezelés szabályozottan, papíron és elektronikusan történik. A vezetőség minőségügyi elkötelezettsége megnyilvánul a szabályozások elkészítésében, a különböző fejlesztésekben, a probléma- és panaszkezelésben, megelégedettség vizsgálatokban, stb. A feladat- és hatáskörök meghatározása a szervezeti ábrán, munkaszerződésben és munkaköri leírásokban történik. A belső kommunikáció a korábban már érintett értekezleteken, bizottságokban Intraneten, és a Főiskola jellegéből következően fokozottan személyesen megy végbe. A munkatársak minőségügyi képzése rendszeresen nem megoldott, a Tantestületi Konferenciákon elsősorban az elvégzendő feladatok ismertetésére szorítkozik. Az oktatási folyamat ellenőrzése megfelel átlagos felsőoktatási gyakorlatnak. A megelégedettség mérése kétévenként, a hallgatók által kitöltött kérdőívek értékelésével történik Az elmúlt év végén kitöltött kérdőívek (a nappali tagozatos hallgató 29 százaléka) eredményeit értékelték. A Minőségbiztosítási Tanács ajánlásai az adatok alapján indokoltak, a következő évben minőségcélokként kitűzhetők. Összegezve: - A Főiskolán az oktatás és kutatás minőségbiztosítására létrehozott szervezet(ek) kisebb-nagyobb eredményességgel működik(nek). - A rendszerdokumentáció megfelelő, de esetenként pontosításra szorul. (A nem értelmezhető egységeket célszerű lenne törölni.) - Elkészültek az alapvető folyamatok dokumentált szabályozásai. - Megelégedettség vizsgálat folyik, de meggondolandó a gyakoriság és a partnerek körének kiterjesztése. - A Főiskolán folyamatos fejlesztési tevékenység tapasztalható. Javaslatok: 1. Egységes és hatásos minőségügyi szervezet fenntartása. 2. A rendszerdokumentáció, a minőségpolitika, a minőségcélok és a legfontosabb minőségügyi tudnivalók közzététele az érdekelt felek számára a főiskola honlapján, megfelelő védettség biztosításával. 3. A munkatársak gyakoribb minőségügyi továbbképzésének biztosítása. 4. A megelégedettség vizsgálatok kiterjesztése és indokolt gyakoriságának meghatározása. (pl. munkatársak, pályakövetés, alkalmazói szervezetek) 3

4 IV. TUDOMÁNYÁGANKÉNTI ÖSSZEGZŐ ÉRTÉKELÉS Hittudomány Osztatlan képzés Szak megnevezése: teológia (korábban: főiskolai szinten) Képzési szint: MA oklevéllel záródó osztatlan képzés Képzési forma: nappali (12 félév) Egyéb tudományági besorolás: - Megj: jelen formájában szeptembertől A szak kompetenciái egyértelműen össze lettek foglalva, és az egyes tantárgycsoportok képesek biztosítani a képesítési követelményekben rögzített kompetenciák megszerzését (szakmai ismeretek, az ismeretek alkalmazására való alkalmassá tevés, a megfelelő szakmai attitűdök kialakítása). A tanári kar létszáma jelenleg biztosított, de az utánpótlás módja nem egészen nyilvánvaló. A teljes foglalkoztatottságban lévő oktatók közül néhányan több főtantárgyat is (Gál Péter, Horváth István) tanítanak, némelyikük (pl. Gál Péter) esetében a túlterhelés a jellemző. A teológus szakon oktatók tudományos minősítése még megfelel a MAB minimális követelményének. A főtantárgy felelősök tudományos fokozattal (PhD) rendelkeznek. A teológus-lelkipásztor tanárok nagyon keveset publikálnak, melynek valószínűsíthető oka a nevezett személyek túlzott lelkipásztori elfoglaltsága. A szak működésében a TDK-k, a hallgatók kutatásba való bevonása nem jellemző, de ez egyébként a felsőoktatásban minden hitéleti szakra jellemző. A jelentkezők és a végzettek számadatai folyamatosan csökkenő trendet mutatnak, s közelítenek a kritikus értékhez. A hatályos törvényeknek megfelelően az eddigi teológus szak osztatlan módon folyik teljes összhangban a Bologna-folyamattal, és az OM idevonatkozó engedélye alapján. Tervezik, hogy a szak működésében is bevezetik a TDK-t, mint a felsőoktatási hallgatók jellegzetes tudományos munka-formáját. Alapszak: Szak megnevezése: hittanár Képzési szint: főiskolai Képzési forma: nappali (10 félév), levelező (8 félév) Egyéb tudományági besorolás: Neveléstudományok - Az oktatók felkészültsége, szakmai tapasztalata, valamint az oktatók létszáma a jelenlegi, kifutó főiskolai szintnek megfelelő, ahhoz azonban, hogy tanári mesterszakot lehessen indítani, jelentős fejlesztésre van szükség. (Jelenleg egy főállású és két megbízásos oktató látja el ezt a feladatot, akiknek tapasztalatuk, kiváló érzékük és nagy-nagy elhivatottságuk van, minősítéssel azonban nem rendelkeznek. A jelenlegi hallgatói létszám mellett természetesen nehéz lenne az oktatók számát növelni. - A tanárképzés a viszonylag szerény oktatói ellátottság ellenére kitűnően szervezett, a kurzusok egymásra épülése jól átgondolt; mind a hallgatók, mind a gyakorlóiskolai tanárok, illetve mentorok számára világos, részletes útmutatók állnak rendelkezésre. Ugyancsak elismerésre méltó a gyakorlatok megfigyelésére, elemzésére szolgáló szempontrendszerek gyűjteménye. - A Főiskola gyakorlóiskolájával kiváló a kapcsolat, a kisszámú hallgatóság az ugyancsak kis létszámú gyakorlóiskolában a mentoroktól és minden tanártól megfelelő segítséget kap, szakmai szocializációjuknak a feltételei kiválóak. - A gyakorlatok az intézményben folyó elméleti képzéssel szerves egységet alkotnak. - A könyvtár pedagógiai állománya az oktatási igényeket kielégíti, az elmélyülni kívánó hallgatók rendelkezésére áll a közeli városi és az egyetemi könyvtár is. - A hallgatók személyes beszámolójuk szerint jól érzik magukat a képző intézményben, elsősorban annak személyes, családias atmoszféráját emelték ki. Többen más intézménybe is jártak, illetve járnak jelenleg, így véleményüket azokkal összehasonlítva fogalmazhatták meg. Összefoglalva megállapítható, hogy a jelenleg vállalt oktatási feladatokat a Főiskola jó színvonalon el tudja látni, a mesterszintű képzés indítását megelőzően azonban jelentős fejlesztésre van szükség. Ez a hagyományos rendszerű kifutó képzés az akkreditációs elvárások minimum követelményeit teljesíti, a szak kifutásáig akkreditálható. 4

5 V. AZ ÚJ TÍPUSÚ ALAPSZAKOKON FOLYÓ KÉPZÉSEK ÉRTÉKELÉSE Hittudomány (gyakorlati teológia) Alapképzés: Szak megnevezése: katekéta lelkipásztori munkatárs Megj.: a szakindítási kérelem a MAB-nál bírálati szakaszban van Szakindítási kérelme a MAB-nál bírálati szakaszban van, a kérelem beadása megalapozott. VI. AZ INTÉZMÉNY TOVÁBBI MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ MEGJEGYZÉSEK, JAVASLATOK - Az új típusú szakok indításának tartalmi és szabályozási feltételei rendelkezésre állnak, az oktatói apparátus megvan, de a minősített oktatók arányán javítani kell. Ehhez a doktori cím megszerzéséhez közelálló oktatókat az intézménynek segítenie kell. - Egységes és hatásos minőségügyi szervezet fenntartása. - A rendszerdokumentáció, a minőségpolitika, a minőségcélok és a legfontosabb minőségügyi tudnivalók közzététele az érdekelt felek számára a főiskola honlapján, megfelelő védettség biztosításával. - A munkatársak gyakoribb minőségügyi továbbképzésének biztosítása. - A megelégedettség vizsgálatok kiterjesztése és indokolt gyakoriságának meghatározása. (pl. munkatársak, pályakövetés, alkalmazói szervezetek). 5