Tartalomjegyzék. Bevezetés A korrupciós bűncselekmények történelmi előzményei A korrupció fogalma...6

Átírás

1 Tartalomjegyzék Bevezetés A korrupciós bűncselekmények történelmi előzményei A korrupció fogalma A korrupció definícióról általában A korrupció normatív fogalma A korrupció elvi modelljei Vesztegetés a nemzetközi instrumentumok tükrében A nemzetközi egyezmények jelentősége Az egyes nemzetközi dokumentumok Konklúziók, következtetések A vesztegetés hatályos magyar szabályozása A szabályozás rendszere A vesztegetés tényállása Passzív hivatali vesztegetés Aktív hivatali vesztegetés A passzív gazdasági vesztegetés Aktív gazdasági vesztegetés Hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés Vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban Az új Btk. változásai, novumai A vagyongazdálkodással összefüggő korrupció A korrupció megelőzésének eszköztára A korrupció elleni küzdelem büntetőjogi eszközei A korrupció elleni küzdelem büntetőjogon kívüli eszközei Összegzés Irodalomjegyzék

2 Bevezetés A dolgozatom célja, a korrupciós bűncselekmények részletes anyagi büntetőjogi feltárása. Az ENYÜBS 1 adatai alapján 2009-ben 963, 2010-ben a regisztrált összes bűncselekményből 481, 2011-ben pedig 740 darab 2 korrupciós cselekményt követtek el. Az olvasóban rögtön felmerül a kérdés, hogy ha az összes bűncselekményhez képest ilyen csekély arányban jelenik meg a korrupció, akkor miért van szükség egy átfogó dolgozat elkészítéséhez. A választ a látens bűnözés, azaz a felderítetlen, vagyis a hatóság tudomására nem jutott cselekmények adják meg. A korrupciós bűncselekmények jóval nagyobb számban fordulnak elő hazánkban (is) mint amit a számok mutatnak. Ennek az eltérésnek pedig a látencia az oka, vagyis az, hogy e cselekmények nagyon nagy számban rejtve maradnak a hatóságok előtt, így értelemszerűen nem jelennek meg a statisztikai adatokban sem. 3 Tanulmányában Sinku Pál ugyanerre a tényre hívja fel a figyelmet! E bűncselekmények köztudottan éppen rejtettségük miatt a legnehezebben nyomozható és bizonyítható bűncselekmények közé tartoznak. 4 A statisztikákban megjelenő csekély számú korrupciós elkövetések tehát megtévesztőek lehetnek, és azt mondhatjuk, hogy valójában a korrupció tömegesen fordul elő mindennapjainkban, ezért a korrupció vizsgálatának létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen. A korrupció világjelenség 5 Ráadásul, az Eurobarométer egyik friss felmérése szerint az EU tagországaiban átlagban a válaszolók 75 százaléka komoly problémának tartja a korrupciót. 6 A dolgozat első fejezetben az érdekérvényesítés lehetséges eszközeinek a bemutatására kerül sor, valamint annak ismertetésére, hogy a történelmi fejlődés melyik szintjén jelent először a korrupció legklasszikusabb formája a vesztegetés. 1 Egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika ben a hatóságok tudomására jutott korrupciós bűncselekmények 54 százalékkal nőttek a 2010-es adatokhoz képest. A korrupciós bűncselekmények többsége vesztegetés (676) és jóval kisebb arányban befolyással üzérkedés (64) 3 Madai Sándor: A költségvetési szervek vagyongazdálkodásával kapcsolatosa korrupciós bűncselekmények Magyarországon. összefüggések a költségvetési szervek körében felmért korrupciós kockázati tényezőkkel In: Szente Zoltán (szerk.): Elemzések a közszféra korrupciós kockázatairól, gyűjteményes tanulmánykötet a évi integritás felmérés adataiból, ÁROP sz kiemelt európai uniós projekt, 68.old. 4 Sinku Pál: Az ügyészi szervezet tevékenysége a korrupcióellenes küzdelemben, Belügyi Szemle, 2003, 9. szám 58.old 5 Hankó Faragó Miklós: Törvényhozás a korrupció ellen-összhangban az Európai Unióval, Belügyi Szemle, 2003, 9. szám, 14. old 6 Hajas Barnabás Szabó Máté: Itt a piros, hol a piros? Avagy-hogy is küzdünk Magyarországon 20 éve a korrupció ellen? Rendészet és emberi jogok, szám, 82.old. 2

3 A második fejezetben a korrupció, mint fogalmom ismérveinek és jellemzőinek valamint három e témára vonatkozó alapfogalom, a közélet tisztasága elleni bűncselekmények, a korrupciós bűncselekmények és a vesztegetés egymáshoz való viszonyának a megadására vállalkozok. A dolgozat harmadik fejezetében a korrupció elleni küzdelem jegyében megszületett legfontosabb nemzetközi konvenciók rendelkezéseit ismertetem és ezen, szabályokból következtetéseket fogok megállapítani a büntetőjogi szabályozás fejlődési tendenciáira. Világosan ki fog rajzolódni, hogy az egyes nemzetközi instrumentumok 7 hogyan járultak hozzá a korrupció elleni küzdelem hatékonyabbá tételéhez valamint az államok közötti egyre szorosabb együttműködéshez. A negyedik fejezetben a hatályos büntető törvénykönyv korrupciós tényállásainak átfogó, részletes elemzésére kerül sor. Ki fogok térni arra, hogy a közeljövőben várhatóan hatályba lépő új büntető törvénykönyv milyen új változásokat fog hozni, azok előrelépést vagy visszalépést jelentenek-e a mostani szabályozáshoz képest, illetve, hogy a magyar jogalkotó mennyire veszi figyelembe a hazai rendelkezések megalkotása során a nemzetközi sztenderdeket valamint a Magyarországra vonatkozó nemzetközi kritikákat. A tényállásokkal kapcsolatban a saját de lege ferenda javaslataimat is megfogalmazom. Az ötödik fejezetben az Állami Számvevőszék Integritás Projekt 8 néhány megállapítását ismertetem különös tekintettel a költségvetési szervek vagyon gazdálkodása és a korrupció összefüggéseire. A hatodik fejezetben a korrupció visszaszorítására szolgáló eszközöket térképezem fel. Előre bocsátom, hogy bár a dolgozatom tisztán anyagi büntetőjogi megközelítésű, de a dolgozat ezen részénél a büntetőjogi eszköztáron kívüli lehetőségeket is felvázolok. Végül a dolgozatom összegzésére kerül sor, ahol összefoglaló jelleggel tárom az olvasó elé, hogy a dolgozatom megállapításai milyen új, hasznos információkat továbbítanak. 7 Hazánk számos európai uniós és nemzetközi egyezmény részese, amelyek mind a korrupció elleni fellépés sikeresebbé tételét tűzték ki zászlajukra. Megjegyzem, az már más kérdés, hogy hazánk mennyiben tesz eleget ezeknek a kötelezettségeknek. A Transparency International jelentése alapján azonban ez is ki fog derülni a dolgozatból. 8 ÁROP sz. európai uniós kiemelt projekt 2012-ben megjelent hármas tanulmánykötete alapján. 3

4 1.A korrupciós bűncselekmények történelmi előzményei Már a legelső megalakult társadalmakban megjelentek a közérdek mellett az egyén illetve a társadalmakon belüli kisebb-nagyobb közösségek, csoportok saját magánérdekei. A történelem különböző szintjein másak voltak a társadalmi berendezkedések, az emberek szükségletei, de valamennyi korszakra megállapítható, hogy az egyének, a csoportok megpróbálták közvetíteni érdekeiket a közhatalommal rendelkező döntést hozók irányába saját boldogulásuk reményében. Már az ókori Rómában megjelentek az érdekérvényesítés különböző formái, amelyek azóta is fennmaradtak és tulajdonképpen a mai modern társadalmakban is ezek az alapvető érdekérvényesítési eszközeink. Alapvetően négy eszközről van szó, amelyeket két csoportba oszthatunk a jogi sorsát tekintve. Ezek az eszközök a következők: petíciós jog, protekció, befolyással üzérkedés, vesztegetés. 9 Az ókori Rómában az első kettő formát legálisnak tekintették, a második kettő forma azonban már itt is illegálisnak minősült és valamilyen jogi következményt írtak elő az uralkodók. 10 A petíciós jog nem más, mint kérvény, kérelem benyújtása az illetékes állami szervhez, ezzel közvetítve az egyén vagy egy csoport érdekét. Az ókori államokban az egyes települések így tudták hatékonyan érvényesíteni igényeiket az uralkodóknál. A protekció nem más, mint egy olyan személynek az ajánlólevele, támogatása, aki a döntést hozóra valamilyen okból kifolyólag befolyással van. Például amikor egy befolyásos személy dicséri az ajánlott személyt. Témánk szempontjából sokkal nagyobb jelentősége van a befolyással üzérkedésnek, ami az ókori államoktól kezdve a mai modern társadalmakig illegálisnak tekintendő. Befolyással üzérkedést az követi el, aki arra hivatkozik, hogy ő valamely hivatalos személyt befolyásol, a hivatalos személy döntésére hatással lehet és erre tekintettel jogtalan előnyt kér vagy elfogad a maga vagy más személy részére. A befolyással üzérkedés tulajdonképpen 9 Sáry Pál: Az érdekérvényesítés leggyakoribb formái az ókori Rómában. In: Csemáné Dr. Váradi Erika (szerk.): Az érdekérvényesítés legális és illegális eszközei. Miskolci Jogtudományi Műhely 5., Bíbor Kiadó, Miskolc, 2009, 11.old. 10 A hatályos büntetőjog szintén az utolsó kettőt tekinti kriminálisnak, míg a petíciós jog és a protekció nem került be a büntetőjog hatókörébe. A petíciós jog nem hogy nem tiltott, hanem alkotmányos alapjog is! Európai Uniós szinten is biztosított a petíciós jog gyakorlása, például többek között az Európai Parlamenthez lehet ilyen kérvényt benyújtani. 4

5 közvetett vesztegetésnek tekintendő, amelyben három szereplő van. A hivatalos személy, akit befolyásolnak, a befolyással üzérkedő, aki, elhiteti, hogy egy szavába kerül és bármit el tud intézni, ezért viszont megfelelő kompenzációra tart igényt, és az ügyletkötő, akinek a cselekménye sem az ókorban sem a mai büntetőjogban nem büntetendő. 11 A befolyással üzérkedés Rómában is büntetendő cselekménynek számított, az üzérkedővel való ügyletkötés viszont- a mai szabályozáshoz hasonlóan- nem minősült bűncselekménynek. 12 A vesztegetés, mint érdekérvényesítési eszköz abszolút tiltott cselekménynek minősült már az ókori társadalmakban és a mai modern világunkban egyaránt. Bár törvényekben tiltották a vesztegetést, 13 a rendelkezésre álló forrásokból arra lehet következtetni, hogy Rómában sajnálatos módon igen elterjedt cselekmény volt. Nagy számban fordultak elő a választási vesztegetések, a hivatalok viseléséért is pénzt kértek, de különböző kitüntetéseket, méltóságokat is lehetett vásárolni. Azt mondhatjuk, hogy a vesztegetés a középkorban is elterjedt volt, sőt még az egyházak szervezetét sem kerültek meg. A vesztegetés és a befolyással üzérkedés tekinthető a klasszikus korrupciós bűncselekményeknek, de a hivatali visszaélést is ide soroljuk. Ezek a cselekmények mai napig nagy számban fordulnak elő. Jellemző tendencia, az elmúlt évtizedek magyar statisztikai adatok alapján, hogy a felderített korrupciós bűncselekmények nagyobb hányadát a vesztegetés teszi ki, és a befolyással üzérkedés csak kisebb arányban jelenik meg. 14 Vagyis megállapítom, hogy a korrupció minden történelmi korszakban megtalálható jelenség volt. A korrupció már a korai, ókori társadalmakban létezett, akkori megjelenési formájában főként a köztisztviselők hatalomgyakorlását érintette a közügyek intézésben. 15 Az ókorból számos konkrét jogeset, de mitológiai szinten is lásd az alma ügy a görög mitológiában említhetünk példát, az újkorból a Panama botrányt, ma pedig a médiából sorra hozhatjuk fel az újabb és újabb korrupciós cselekményeket. 11 Ugyanakkor a magyar Btk január elsejétől büntetni rendeli ezt a cselekményt is! 12 Sáry Pál: Az érdekérvényesítés leggyakoribb formái az ókori Rómában. In: Csemáné Dr. Váradi Erika (szerk.): Az érdekérvényesítés legális és illegális eszközei. Miskolci Jogtudományi Műhely 5., Bíbor Kiadó, Miskolc, 2009, 16.old. 13 És nem csak Rómában, hanem lásd például Manu király, Asóka, Hammurabbi törvényei, de magyar példák is felhozhatóak úgy mint, Szent István, Szent László, Ulászló dekrétumai, Werbőczy Tripartituma ben 481 korrupciós cselekményt regisztráltak, ebből 375 vesztegetés, és 105 befolyással üzérkedés miatt indult büntetőeljárás. 15 Bíró Gyula: Kriminalisztika, Debreceni Egyetem ÁJK, Lícium ART Könyvkiadó Kft. Debrecen 2010, 267.old. 5

6 2. A korrupció fogalma 2.1 A korrupció definícióról általában A korrupció fogalmának megadásával több társadalomtudomány is foglalkozik, számos megközelítésből úgy, mint nyelvtani, szociológiai, politikatudományi, pszichológiai, közgazdaságtudományi, kriminológiai megadható a fogalom. A korrupciót, a filozófusok mellett a jogtudomány, a bűnügyi tudományok, a közgazdaságtudomány, a szociológia, a politológia, a történettudomány stb. művelői is definiálják és értékelik. 16 Büntetőjogi szempontból a fogalom meghatározása már sokkal problematikusabb. Azt leszögezhetjük, hogy a korrupció fogalmára nem fogunk találni egy mindenki által egységesen elfogadott definíciót, nincs egy örök dokumentum, amely meghatározza azt. Mivel nincs rá nemzetközi konszenzussal elfogadott definíció, a korrupció ún. zsákfogalom. 17 Nyelvtanilag latin eredetű corruptus szóból származik ez a kifejezés a magyar nyelvben, ami annyit tesz, rombolni, omlani, meghamisítani, rontani. A korrupció kifejezés a latin corruptio szóból ered. 18 Számos szerző tollából megfogalmazásra került a korrupció definíciója, melyek részletes ismertetésére nem kívánok kitérni, ugyanis ha megemlítem például Gombár Csaba korrupció fogalmát, miszerint a korrupció közrossz, vagy az ENSZ és a Transparency International fogalmát, miszerint a korrupció a rábízott hatalommal való visszaélés egyéni haszonszerzés végett, akkor véleményem szerint azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a korrupció, mint fogalom a büntetőjogász és a büntetőjog számára túl tág és szubjektív. Túl tág azért, mert nem csak arra használjuk a fogalmat, amit a pozitív jog meghatároz, hanem mindarra, ami etikailag és morálisan is elítélendőnek tart a társadalom többsége. A népszerű fogalom használata, nem követeli meg azt, hogy a korruptnak nevezett cselekmény illegális legyen, elég az, ha a fogalmat használó a korruptnak nevezett cselekményt erkölcstelennek, etikátlannak tartja. Egy ilyen figyelmeztetés felismerése annak, hogy a korrupció fogalma 16 Andrássy György: A korrupcióról etikai megközelítésben In: Gál István László, Hornyák Szabolcs (Szerk.) Tanulmányok Dr. Földvári József professzor 80. születésnapja tiszteletére, Pte Ájk, 2006, 9. old. 17 Báger Gusztáv: A korrupció fogalma, modelljei, valamint a megismerésével kapcsolatos nehézségek, In: integritás és korrupció elméleti és közvélemény kutatási tanulmányok, Árop sz. európai uniós kiemelt projekt, 10. old 18 Javaslatok a korrupciós kockázatok kezelésére, kockázatkezelési és ellenőrzési módszertan, Árop sz. európai uniós kiemelt projekt. 12. old. 6

7 többet jelent, mint amit a pozitív jog ekként minősít. Ezért a dolgozatom szempontjából a fogalmat le kell szűkítenünk a pozitív jogra, és normatív fogalommal kell operálnunk. 19 A korrupció fogalmát a szubjektivitással is felcímkéztünk. Szubjektív a fogalom, mert korruptnak minősülhet egyes cselekmény az egyik társadalomban, míg ugyanezen cselekmény lehet, hogy nem fog korruptnak minősülni egy másik társadalomban. Ugyanezen megállapítás mentén, azt mondhatjuk, hogy egyes államok büntetőjoga egy bizonyos cselekményt kriminalizál, míg egy másik állam büntetőjogi látókörébe ugyanezen cselekmény nem kerül be, azaz nem minősül kriminálisnak. Az Amerikai Egyesült Államokban a választási kampányok finanszírozásával kapcsolatos korrupció kriminálisnak minősül, például, ha egy politikus a választási kampányára összegyűjtött adományokat magáncélra fordítja, 20 addig az ezzel kapcsolatos szabályok a magyar büntetőjogban kiforratlanok, nincs gyakorlata és nem minősül kriminálisnak. Megfontolandó, de lege ferenda javaslatom a magyar jogalkotó számára a pártok, választások, és kampányok finanszírozásának átfogó újraszabályozása, és az itt felmerülő visszaélések kriminalizálása a nemzetközi minták alapján, figyelembe véve a Magyarország jogi és társadalmi berendezkedésének sajátosságait. A szerző ugyanakkor erős kételyét fejezi ki ismerve a magyar jogalkotót a tekintetben, hogy vajon fog-e alkotni büntetőjogi rendelkezéseket és ha igen, akkor azok megfelelően hatékonyak lesznek-e, hiszen az országgyűlési képviselők saját érdekeiknek a csorbítására szavaznának. 21 A fogalom szubjektív azért is, mert nem csak két társadalom között lehet eltérés abban a vonatkozásban, hogy mely cselekmények minősülnek korruptnak, hanem egy adott társadalmon belül is időben más és más cselekmény minősülhet korrupciónak. Elképzelhető, hogy egy magatartás száz évvel ezelőtt társadalmilag akceptált volt, addig mára már korruptnak nevezhető. A korrupció definíció valami más jelent ma, mint amit jelentett ötven évvel ezelőtt. Minderre tekintettel megállapítom, hogy a korrupció fogalma önmagában rendkívül tág, szinte használhatatlan. Egyetértek Báger Gusztáv álláspontjával, miszerint a korrupció, 19 A normatív fogalom meghatározására a következő alfejezetben kerül sor. 20 Lsd a szenátor az összegyűjtött adomány egy részét szeretőre költi 21 Az már más kérdés, és azt állítom, hogy a magyar országgyűlési képviselőket nem zavaró tény, hogy már elnevezésükben is képviselők, ami azt jelenti, hogy a képviseltek nevében és mindenkori érdekeiben köteles eljárni, a szavazógomb megnyomásakor a közérdeket és nem a saját érdeket kellene figyelembe venni. 7

8 mint definíció zsákfogalom, ezért a következő alfejezetben leszűkítem a fogalmat normatív értelmezésre, és a dolgozat további része ezen értelmezés mentén épül fel. 2.2 A korrupció normatív fogalma A korrupció büntetőjogi szempontú megközelítésénél kiindulópontként tekinthetjük azt, hogy a hatályos Büntető Törvénykönyv a korrupciót, mint kifejezést egyetlen paragrafusban sem említi meg. Ez felvetheti azt a kérdést, hogy a korrupció egyáltalán büntetőjogi fogalom-e? A szakirodalomban uralkodó álláspont szerint normatív értelemben a magyar büntetőjog a korrupció alatt nem mást ért, mint azon tényállásokat, amelyek a hatályos Büntető Kódexben kriminalizálják a hivatali visszaélést, 22 vesztegetést, 23 és a befolyással üzérkedést. 24 Vagyis megállapítható, hogy a korrupció gyűjtőfogalom, amely klasszikusan a fent említett bűncselekményeket foglalja magába. A hivatali visszaélés tényállását a Btk. XV. fejezetében, azon belül a IV. címben a hivatali bűncselekményeknél található meg, a vesztegetést és a befolyással üzérkedést a jogalkotó a Btk. XV. fejeztében, azon belül a VII. címben a közélet tisztasága elleni bűncselekmények illetve a VIII. címben a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények között helyezte el. Érdemes tisztázni három alapvető fogalom a közélet tisztasága elleni bűncselekmények, a korrupciós bűncselekmények és a vesztegetés egymáshoz való viszonyát. A legtágabb kategória a közélet tisztasága elleni bűncselekmények, amely magába foglalja a vesztegetést, befolyással üzérkedést, befolyás vásárlását hatósági eljárásban elkövetett vesztegetést, vesztegetés feljelentésének elmulasztását, közérdekű bejelentő üldözése tényállásokat, valamint a vesztegetést és befolyással üzérkedést a nemzetközi kapcsolatokban. A korrupciós bűncselekmények ehhez képest szűkebb kategória, mert a vesztegetést, befolyással üzérkedést, hivatali visszaélést foglalja magába. A vesztegetés a legszűkebb kategória mert az csak az egy, de a legmeghatározóbb korrupciós cselekmény. Az új Büntető kódex azonban ezen a téren is változást hoz, ugyanis kikerül a törvényből a közélet tisztasága elleni bűncselekmények fogalma, egy teljesen új fejezetet létrehoz, amely a korrupciós 22 Btk Btk Btk

9 bűncselekmények elnevezést kapja. 25 Tehát amíg az 1978.évi IV. törvény a még jelenleg hatályos kódex sehol sem említi a korrupció fogalmat, addig az új Btk. már használja, mint gyűjtőfogalom. A korrupciós bűncselekmények fogalma alatt a következő tényállásokat gyűjti egybe, úgy, mint: vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés feljelentésének elmulasztása, befolyás vásárlása, befolyással üzérkedés. A fejezet lezárásához két megjegyzést kívánok fűzni. A szerző álláspontja a fent kifejtettekre tekintettel az, hogy a korrupció, mint fogalom, sokkal inkább kriminológiai, mintsem büntetőjogi kategória. Az 1997-es tisztviselőket érintő egyezmény nem definiálja a korrupciót, mivel az nem büntetőjogi, hanem kriminológiai fogalom. Hasonlóan a témával foglalkozó nemzetközi instrumentumokhoz, a korrupció elnevezést, mint gyűjtőfogalom használja. 26 A korrupció csupán a büntetőjog egy kisegítő szóhasználata, gyűjtő kategóriája, hiszen tényállások összességét jelenti, de olyat vádiratban nem fogunk találni, hogy az Ügyészség valakit korrupció tényállásával vádolja meg, ez kézenfekvő, hiszen ilyen tényállást a Büntető Törvénykönyvben nem találunk. 27 A dolgozatom további részében a korrupciós bűncselekmények közül alapvetően a vesztegetéssel kapcsolatos büntetőjogi rendelkezésekre fókuszálok. A témakör komplexitását, és komoly jogi felkészültségét mutatja, hogy a vesztegetés számos területen megjelenik, úgy, mint az európai uniós támogatásokkal, költségvetési szervekkel, hatósági eljárásokkal, közbeszerzésekkel, önkormányzatok vagyongazdálkodásával, humánerőforrásgazdálkodással, közintézményekkel, állami intézményekkel, a rend és honvédelmi szervekkel, párt, kampány, választás finanszírozással kapcsolatban. Terjedelmi okok miatt a vesztegetés csupán kettő speciális megjelenési területével, a vagyongazdálkodással és a kampánnyal kapcsolatos vesztegetésre fogok kitérni. 25 Új Btk. XXVIII. fejezet a korrupciós bűncselekmények 26 Végvári Réka: Vesztegetés, Az Európai Büntetőjog Kézikönyve (Szerk.: Kondorosi Ferenc, Ligeti Katalin) Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó, Budapest, old. 27 Megjegyzem, hogy ez akkor is így van, ha az új Btk.- ban már megtaláljuk a korrupciós bűncselekmények fogalmat, mint egy fejezet címét, de valójában az új kódexben sem lesz olyan tényállás, hogy korrupció. 9

10 2.3 A korrupció elvi modelljei A korrupciót kiváltó különböző tényezők vizsgálata alapján a korrupció elvi modelljei számtalan módon meghatározható, minden osztályozás viszonylagos, megközelítés kérdése. A legelterjedtebb modell a Jain A. K nyomán felvázolt osztályozás A korrupció ügynöki modellje Ebben az esetben azokat a tényezőket vizsgáljuk, amelyek rákényszerítik az ügynököt a korrupcióban való részvételre. A modell két válfaját különböztethetjük meg. A bürokratikus vagy kis korrupció modellről, akkor beszélhetünk, ha a korrupcióban alacsony beosztású köztisztviselők vesznek részt. Őket a cselekmény elkövetésére nyilvánvalóan a korrupció elkövetéséből származó, olyankor jelentős haszon motiválja a munkájukért cserébe kapott alacsony jövedelmükkel szemben. Ezzel szemben nagy korrupcióról beszélünk akkor, ha a magasabb beosztású, kormánytisztviselők követik el a kriminális korrupciót. Ezek a személyek nem mások, mint törvényhozó honatyák, egyéb választott kormánytisztviselők. Ők a korrupcióból származó hasznokat az esetleges újraválasztásuk előnyeivel hasonlítják össze és jutnak arra a következtetésre, hogy elkövetik a bűncselekményt. 2.A korrupció egyensúlyi modellje Ez a modell arra keresi a választ, hogy melyek azok a tényezők amelyek a már megszerzett korrupció egyensúlyi fenntartását eredményezhetik egy adott társadalomban. Vizsgálandó tényező többek között például a fennálló politikai rendszer, a korrumpálódó hivatalnokok száma. 3.A korrupció forrásallokációs modellje Ebben a modellben a figyelem az elérhető jövedelem mértékére és a vesztegetés színvonalára fókuszál. 4.A korrupció belső piac modellje Ez a modell azt vizsgálja, hogy az állami kormányzati szervezetrendszeren belül a korrupciót elkövető köztisztviselők, hivatalnokok hogyan fognak tudni egy szakmailag - anyagilag sokkal előnyösebb beosztáshoz a szervezeten belül. Azaz ebben az esetben a korrupció az adott szervezet rendszerében jelenik meg és pontosan ezt vizsgálja ez a modell. 28 Lásd bővebben: Jain, A. K: Corruption: A review. Journal of Economic Surveys, 15 (1)

11 3. Vesztegetés a nemzetközi instrumentumok tükrében 3.1 A nemzetközi egyezmények jelentősége Az egyes bűncselekmények vizsgálatánál azt tapasztalhatjuk, hogy egyre több olyan bűncselekményt ismerünk, amelynek széles körű nemzetközi sztenderdjei vannak. Ennek oka abban keresendő, hogy a modern világban a határok megnyíltak, a személyek, dolgok, a tőke, a munkaerőpiac egyre könnyebb áramlását láthatjuk az államok között. Ezt a bűnelkövetők is felismerik és kihasználják, így egyre gyakoribbak az ún. transznacionális, azaz határon átnyúló bűncselekmények. Az egyes államok jogalkotói ezt a folyamatot szintén felismerték és rájöttek arra, hogy sokkal hatékonyabban tudnak fellépni a korrupt bűnelkövetőkkel szemben, ha együttműködést, kooperációt valósítanak meg a büntetőjog terültén is. Az Európai Unión belül pedig igényként merül fel a jogharmonizáció is, vagyis, hogy az egyes tagállamok büntetőjogi tényállásai közötti diszkrepanciát, eltérést, különbséget csökkentsék, és közel azonos tartalmúak legyenek a tényállások. Így jutunk el oda, hogy a korrupcióra vonatkozóan számos nemzetközi instrumentum (valóban nemzetközi szinten és regionális szinten is) született. 29 Ezek a dokumentumok sztenderdeket, követelményeket állítanak fel a részes tagállamok számára kötelezettséget vállalva arra, hogy a nemzetközi kívánalmakat teljesítik és beépítik a nemzeti büntető jogukba. Így nem csak a magyar jogalkotás, hanem más államok, például Németország is a nemzetközi követelményekre tekintettel alkotta meg 2006-ban a második anti korrupciós külön törvényt a nemzetközi sztenderdeknek való teljes megfelelés igényével. A nemzetközi anti - korrupciós instrumentumok követelményeinek tükrében a Német Szövetségi Igazságügyi Minisztérium a második anti korrupciós törvényt (Zweites Gesetz zur Bakampung der Corruption) is megalkotta. 30 Egyébként a német jognak is jellemzője hasonlóan a magyar helyzethez hogy a felderített korrupciós bűncselekmények száma rendkívül csekély az összes bűncselekmények számához képest. 29 Ezen felosztás mellett elemzi tanulmányában a nemzetközi instrumentumokat Carr Indira: Fighting Corruption Through Regional and International Conventions: A Satisfactory Solution? European Journal of Crime, Criminal Law and Criminal Justice, Issue 2., Sebastian Wolf: Modernization of the German Anti Corruption Criminal Law: the Next Steps, German Law Journal, Vol. 8. Issue , 295.p.: In the lights of requirements of international anti corruption instruments, the German Federal Ministry of Justice issued the Second Anti Corruption Act. 11

12 2001-ben 3622 ismert eset volt Németországban, ahol hivatalos személy által jogtalan előny elfogadására került sor. 31 Az e téren született dokumentumokat két csoportba sorolhatjuk úgy, mint a közszektorban elkövetett korrupcióra és a magánszektorban elkövetett korrupcióra vonatkozó nemzetközi sztenderdek. Megfigyelhető tendencia, hogy a magánszektorral kapcsolatos korrupció elleni fellépés az utóbbi időben felértékelődött. Jelentős azért, mert a jogalkotó felismerte, hogy az itt elkövetett korrupció a gazdasági fejlődés, a jólét, a versenyképesség fejlődésének gátja, valamint a piacgazdaság egyik tartópillérének, a versenynek a csorbítására, torzítására, korlátozására vezet. Azon országok számára, akik átmeneti folyamatokra vállalkoztak, a korrupció volt az a jelenség, amelynek negatív hatása van a szabad piac kialakulására 32 A korrupció-.- veszélyezteti a demokratikus intézményeket és a piacgazdaságot is. 33 A soron következő egyezmények igazi jelentőségét az adja, hogy végig kísérhetjük a büntetőjogi szabályozás fejlődési tendenciáit, azt, hogy ezen, dokumentumok hogyan járultak hozzá a büntetőjogi rendelkezések fejlődéséhez valamint a korrupció elleni küzdelem hatékonyabbá tételéhez. 3.2 Az egyes nemzetközi dokumentumok A nemzetközi instrumentumok közül elsőként említeném a külföldi hivatalos személyeknek a nemzetközi üzleti kapcsolatokban történő megvesztegetése elleni küzdelemről szóló 1997.évi OECD 34 egyezményt, 35 melyet hazánk 2000-ben hirdetett ki. 36 Az egyezményt egyébként a magyar országgyűlés már 1998-ban megerősítette egyik határozatával, ezáltal lehetővé téve azt, hogy az 1998.évi LXXXVII. törvénnyel 37 a Büntető Törvénykönyvbe 31 Wolfgang Hetzer: Corruption and Integration Does the Expansion of the European Union Represent a Risk Factor? European Journal of Crime, Criminal Law and Criminal Justice, Vol.12, Issue , 303.p.: In 2001, there were 3622 known cases in Germany, of benefits being accepted by public officials. 32 Tudorel Andrei- Bogdan Oancea- Florin Dananau: The Analysis of Corruption in Public Administration A Quantitative Method, Lex Et Scientia International Journal, Nr. XVII, Vol, 1/2010, Nicolae Titulescu University from Bucharest, 436.p. For all countries undertaking transitional process, corruption was one of the phenomena that have negative effects in developing free market. 33 Hegedűs András: Bűnmegelőzés és bűnüldözés a korrupció ellen, Belügyi Szemle, 2003, 9.szám, 19.old 34 OECD nem más mint, Organisation for Economic Co-operation and Development, azaz Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, melynek székhelye Párizsban található, és hazánk 1996 óta tagja. 35 Convention on Combating Bribery of Foreign Public Officials in International Business Transactions. 36 A kihirdető törvény a évi XXXVII. törvény. 37 Btk.-t módosító novelláris törvénynek tekinthetjük. 12

13 beiktassa a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekményeket. Az egyezmény mindössze preambulumból, tizenhét cikkből és mellékletekből áll. Az egyezményből a következő anyagi jogi rendelkezéseket emelném ki. A külföldi hivatalos személy megvesztegetését bűncselekménnyé nyilvánítja és kötelezettségé teszi a részes államok számára a cselekmény kriminalizálását. Mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a saját jogában bűncselekménynek minősüljön - szándékos elkövetés esetén - külföldi hivatalos személynek a maga vagy harmadik személy számára - közvetlenül vagy közvetítők útján - bármely személy által bármilyen jogtalan pénzbeli vagy egyéb előny felajánlása, ígérete vagy adása azért, hogy a hivatalos személy hivatali kötelezettségei gyakorlásával kapcsolatban valamit megtegyen vagy attól tartózkodjon azért, hogy a nemzetközi kereskedelem valamilyen üzlet vagy más, őt meg nem illető előny megszerzése vagy megtartása lehetővé váljék. 38 A szankciók vonatkozásában az egyezmény sürgeti a hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetések alkalmazását. További fontos rendelkezés, hogy a részes államok egyetértenek abban, hogy meg kell teremteni a jogi személyek felelősségre vonását a vesztegetés esetén is, ezért leszögezik, hogy valamennyi állam megtesz minden olyan intézkedést, összhangban saját belső nemzeti jogával, amely elősegíti a jogi személyek hatékony felelősségre vonását. Az egyezmény igazi előrelépése az, hogy megteremti a nemzetközi kapcsolatokban elkövetett vesztegetés esetére a büntetőjogi felelősségre vonás alapját és kötelezettségét. Az egyezményről fontos kiemelni azt, hogy az aktív vesztegetésre helyezi a hangsúlyt és ezt az elkövetési formát kriminalizálja, ugyanakkor a passzív vesztegetési alakzat büntetni rendeléséről nem szól, annak az üldözését nem írja elő! A Transparency International (Korrupció ellenes globális civil társadalmi szervezet) 39 évente közzéteszi jelentését az OECD egyezmény érvényesüléséről, és kimutatja, hogy az egyes tagállamok megfelelően hatják-e végre a vállalt kötelezettségeket valamint a megfogalmazott hiányosságokat utólag teljesítik-e. A 2011-es jelentés 40 Magyarország vonatkozásában a következőket emeli ki: Az egyezmény érvényesülése szempontjából a 37 országot 3 kategóriába sorolja, aszerint, hogy mennyire hatékony az érvényesítés: aktív végrehajtás (active enforcement), mérsékelt, közepes végrehajtás (moderate enforcement), kevésbé, vagy 38 OECD egyezmény 1. cikk 1. pont. 39 Transparency International (TI) is the global civil society organisation leading the fight against corruption. 40 Progress Report

14 egyáltalán nem hajtja végre (little or no enforcement). Magyarországot az utolsó kategóriába sorolták és a következő javaslatokat fogalmazzák meg hazánk számára: Számos olyan terület van, ahol javításokra, tökéletesítésre van szükség. A pártok és kampány finanszírozással kapcsolatos hatékony szabályozás bevezetését javasolják. Az anti korrupciós küzdelemről szóló stratégiai tervek hatékonyságának növelését sürgetik. A tudatosság és a kommunikáció növelése indokolt az anti korrupciós eszközök tekintetében. Az Európai Unió korrupcióval kapcsolatos szabályozása vonatkozásában kiemelendő az EK pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 1995.évi egyezmény első kiegészítő jegyzőkönyve, az 1996.évi Korrupciós Jegyzőkönyv. 41 A jegyzőkönyv preambulumból és csupán tizenkét cikkből áll. A jegyzőkönyvről azt mondhatjuk, hogy tulajdonképpen egy szektor vonatkozásában - az EU pénzügyi érdekeivel kapcsolatos korrupció tartalmaz szabályanyagokat, a többi egyezményhez képest tehát szűkebb látókörű. A jegyzőkönyv további gyengesége, hogy csak a hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelmet sürgeti. A nemzetközi instrumentumok közül következőként említeném az Európai Közösségek és az Európai Unió tagállamainak köztisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény. 42 A szóban forgó dokumentum május 26.-án kelt, egyébként Olaszország kezdeményezésére. Az egyezményt hazánk 2005-ben hirdette ki. 43 Az egyezmény preambulumból és tizenhat cikkből áll. A dokumentum következő anyagi jogi rendelkezéseit emelném ki. A részes felek szintén aktív és passzív korrupció alakzatai között tesznek különbséget. Az a tisztviselő, aki szándékosan, közvetlenül vagy közvetítő útján bármilyen előnyt kér, vagy az előnyt elfogadja a maga vagy harmadik személy javára, vagy ilyen előny ígéretét elfogadja azért, hogy hivatali kötelességét megszegve, hatáskörébe tartozó intézkedést vagy hatásköre gyakorlása során intézkedést tegyen vagy ne tegyen, passzív korrupciót követ el. 44 A passzív korrupciót tehát csak a hivatali köztisztviselő követheti el, csak ezen, minőség adhat alapot arra, hogy valaki ezt a tényállást megvalósíthassa. Bárki, aki szándékosan, közvetlenül vagy közvetítő útján bármiféle előnyt ígér vagy ad egy tisztviselőnek a maga vagy harmadik személy javára azért, hogy a tisztviselő, hivatali kötelességét megszegve, hatáskörébe tartozó intézkedést vagy hatásköre gyakorlása során 41 Protocol to the Convention on the Protection of the European Communities Financial Interests. 42 Convention on the Fight against Corruption involving Officials of the European Communities of Officials of Member States of the European Union. 43 Kihirdető törvény a 2005.évi CXV. törvény 44 Lásd az egyezmény 2. cikkét. 14

15 intézkedést tegyen vagy ne tegyen, aktív korrupciót követ el. 45 Látható, hogy aktív vesztegetést már bárki elkövetheti (a hivatalos minőségben eljáró köztisztviselőn kívül), aminek büntetőjogi szempontból az alannyá válás feltételeinél van jelentősége. Az aktív és passzív alakzatok elhatárolása azt teszi lehetővé, hogy különálló bűncselekményeknek minősülhessenek, vagyis önállóan képezhessék vád tárgyát, és egymástól függetlenül sor kerülhessen a büntetőeljárás lefolytatására. Ez a dokumentum a jogkövetkezmények tekintetében a hatékony, arányos, visszatartó erejű szankciók bevezetését tartja szükségesnek és nem csak a vesztegetés tettesi alakzata, hanem a bűnsegély és felbujtás esetén is. Az egyezmény sürgeti a jogi személyek vezetőinek a büntetőjogi felelősségre vonását a vesztegetés elkövetése esetén. A évi CXV. törvény a jogi személy fogalom helyett a vállalkozások vezetőinek büntetőjogi felelőssége 46 terminológiát használja. A dokumentum megfogalmazza azt az igényt, hogy a vállalkozások vezetőit, egy vállalkozáson belül ellenőrzést gyakorló személyeket, valamint a vállalkozáson belül döntési jogosultsággal rendelkező személyeket büntetőjogi értelemben felelősségre lehessen vonni, akkor, ha ezen, személyek felügyelete alá tartozó, a vállalkozás érdekében eljáró személy aktív vesztegetést követ el. Következőként említeném, az Európa Tanács 1999.évi korrupció elleni büntetőjogi egyezményét. 47 Az dokumentumot hazánk 2002-ben hirdette ki. 48 Az egyezmény január 27-én kelt Strasbourgban. Ez az instrumentum már hosszabb lélegzetű, preambulumból és negyvenkettő cikkből áll. Az egyezmény a vesztegetés számos formáját különbözeti meg, úgy, mint hazai köztisztviselők aktív és passzív vesztegetése, külföldi köztisztviselők vesztegetése, hazai és külföldi közgyűlések tagjainak megvesztegetése, aktív és passzív vesztegetés a magánszektorban, nemzetközi szervezetek tisztségviselőinek, nemzetközi parlamenti közgyűlések tagjainak, nemzetközi bíróságok és bírák köztisztviselőinek vesztegetése. Látható, hogy a vesztegetés széleskörű kriminalizálási kötelezettségét írja elő. Az egyezmény szövegéből kiolvasható, hogy elsősorban a vesztegetés aktív formájára helyezi a hangsúlyt, és csak másodlagosan a passzív alakzatot rendeli büntetni. A kriminális korrupció nemzetközi jellegének erősödése miatt mind az 1997.évi OECD egyezmény középpontjában, mind az Európa Tanács 1999.évi és az ENSZ 2003.évi egyezményeinek 45 Lásd az egyezmény 3. cikkét. 46 Lásd az egyezmény 6. cikkét. 47 Criminal Law Convention on Corruption, Council of Europe, 48 Kihirdető törvény a évi XLIX. törvény 15

16 szövegezésében első helyen az aktív hivatali vesztegetés áll. 49 A hatályos Büntető Törvénykönyv nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények körében a nemzetközi követelményeknek megfelelően először a vesztegetés aktív formáját, másodsorban a passzív alakzatát szabályozza. A közélet tisztasága elleni bűncselekmények esetén a logikai sorrend éppen az ellenkező, először a vesztegetés passzív alakzatát, és csak ezután rendeli büntetni a Btk. az aktív alakzatot. Az egyezmény a jogi személyek vezetőinek büntetőjogi felelősségre vonását sürgeti a kriminális korrupció elkövetése esetére. Az egyezményben részes államok kötelezettséget vállalnak a jogi személy vezetőinek felelősségre vonására, ha az aktív vesztegetés, befolyással üzérkedés, és az egyezményben meghatározott pénzmosás valamelyikét olyan természetes személy követi el a jogi személy javára, aki vezető jogkörrel rendelkezik a jogi személyen belül, valamint ha ez a természetes személy felbujtóként vagy bűnsegédként vesz részt az említett cselekmények elkövetésében. A soron következő nemzetközi egyezmény az ENSZ 2003.évi Korrupció elleni Egyezménye, 50 melynek aláírására Meridában, december 10.-én került sor. Magyarország törvényben 2005-ben hirdette ki. 51 Az ENSZ egyezményről azt mondhatjuk, hogy rendkívül terjedelmes, preambulumból és összesen hetvenegy cikkből áll. Ugyanakkor itt is csak a témánk szempontjából jelentős anyagi jogi rendelkezésekre térek ki. Az egyezmény alapján a részes államok kötelezettséget vállalnak az országos szervek hivatalos személyeinek, külföldi hivatalos személyek és nemzetközi közjogi szervezetek tisztviselőinek megvesztegetésének bűncselekménnyé nyilvánítására, azaz kriminalizálására. A vesztegetés aktív és passzív alakzatát is büntetni rendeli az egyezmény. Az elkövetési magatartásokként itt a már jól megszokott fordulatok csengenek fel. Aktív vesztegetést követ el az, aki köztisztviselőnek szándékosan közvetlenül vagy közvetve jogtalan előnyt ígér, felajánl, átad akár a köztisztviselőnek, vagy más személynek abból a célból, hogy a köztisztviselő hivatali feladatai ellátása során megtegyen valamit vagy valaminek a megtételétől tartózkodjon. A passzív hivatali vesztegetést az a köztisztviselő követi el, aki szándékosan közvetlenül vagy közvetve jogtalan előnyt kér vagy elfogad a saját, vagy más személy számára annak 49 Görgényi Ilona: A korrupció elleni büntetőjogi fellépés nemzetközi eszközei In: Csemáné Dr. Váradi Erika (Szerk.:) Az érdekérvényesítés legális és illegális eszközei, 5. szám, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2009, 54.old. 50 United Nations Convention against Corruption, Kihirdető törvény: 2005.évi CXXXIV. törvény 16

17 érdekében, hogy hivatali feladatai gyakorlása során valamit tegyen, vagy valaminek a megtételétől tartózkodjon. A jogi személyek felelősségre vonását itt is igényként fogalmazzák meg, mely lehet polgári jogi, közigazgatási, büntetőjogi felelősségre vonás is, az egyes tagállamok jogelveinek megfelelően. Az egyezmény a bűnsegély és felbujtó büntetőjogi felelősségre vonását is sürgeti. A magánszektorban elkövetett korrupció kriminalizálása szintén előtérbe került és hangsúlyt kapott, hiszen a tisztességes versenyfeltételekre káros hatással van, a piacgazdaság egészséges működését veszélyezteti. A magánszektorbeli korrupció akadályozza, illetve lehetetlenné teszi a tisztességes versenyt, aláaknázza az áttekinthető és szabad piac elvét, akadályozza a belső piac természetes működését és a nemzetközi kereskedelem átláthatóságát, és ezáltal a gazdasági, társadalmi fejlődést. 52 Az államok ezt felismerték és számos nemzetközi instrumentum segítségével megpróbáltak a magánszektorbeli korrupciónak elejét venni. Az Amerikai Egyesült Államokban már 1977-ben született törvény a magánszektorban található korrupció elleni küzdelem területén. A külföldi korrupt gyakorlatokról szóló törvény kriminalizálta az amerikai társaságok és egyének által elkövetett külföldi hivatalos személyek megvesztegetését, ha más országokban folytattak gazdasági tevékenységet. 53 A törvény egyébként büntetőjogi és polgári jogi felelősséget is megállapított a vesztegetést elkövetővel szemben. A magánszektorban elkövetett korrupció elleni fellépés első állomásának tekinthetjük az Európai Unió Tanácsának a magánszektorban tapasztalható korrupcióról szóló 98 / 742 / IB együttes fellépést. 54 Az együttes fellépés elfogadására december 22-én került sor, azóta azonban már hatályon kívül helyezték, így témánk szempontjából a teljeség kedvéért csak említésre méltó, hogy született egy ilyen dokumentum. Az együttes fellépés rövid életét többek között a jogi természete körüli vitáknak, aggodalmaknak illetve a sürgősebb és komolyabb jogi eszközben testet öltő jogharmonizáció iránti igénynek köszönhette. A 52 Végvári Réka: Vesztegetés, In: Kondorosi Ferenc, Ligeti Katalin (szerk.:) Az Európai Büntetőjog Tankönyve, Magyar Közlöny-és Lapkiadó, Budapest, 2008, old. 53 Dworsky David E: Foreign Corrupt Practices Act, American Criminal Law Review, Vol. 46. Issue 2, p: Foreign Corrupt Practices Act (FCPA) criminalized the Bribery of foreign officials by US corporations and individuals pursuing in other countries /742/JHA The Joint Action on Corruption in the Private Section. 17

18 dokumentumot a 2003 / 568 / IB sz. kerethatározat helyezte hatályon kívül, 55 dokumentumnak valójában alapját képezi az együttes fellépés. amely új Az e téren született dokumentumok közül kiemelkedő jelentősége van az Európai Unió Tanácsának a 2003/ 568 / IB kerethatározata a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről. 56 A Tanács a kerethatározatot július 22-én fogadta el. A kerethatározat preambulumból és tizenegy cikkből áll. A kerethatározat megalkotásának indoka abban keresendő, hogy az Európai Unión belül a határátlépés rendkívüli módón leegyszerűsödött (gyakorlatilag teljesen akadálymentessé vált), ami a transznacionális bűncselekmények számának drasztikus növekedéséhez vezetett, így a magánszektorbeli korrupció is a határokon átnyúló bűncselekmények sorát alkotja. Az elmúlt évek a globalizációval együtt az áruk és szolgáltatások kereskedelmének növekedését hozták. Egy tagállam magánszektorában tapasztalható korrupció ezért nem csak hazai, hanem transznacionális probléma is, amely leghatékonyabban az Európai Unió együttes fellépésével oldható meg. 57 A kerethatározat hármas célkitűzést fogalmaz meg, úgy, mint a magánszektorbeli korrupció kriminalizálásának garantálása, a jogi személyek felelősségre vonásának megteremtése és az arányos, hatékony, visszatartó erejű szankciók alkalmazása. A kerethatározat a korrupciónak itt is az aktív és passzív formáját különbözteti meg. A cselekményt csak szándékosan lehet elkövetni, üzleti tevékenység folytatása során. Aktív alakzat elkövetési magatartásai a jogtalan előny megígérése, ajánlása, megadása. Passzív alakzat elkövetési magatartásai a jogtalan előny kérése, jogtalan előny vagy annak ígéretének elfogadása. E cselekményekben való felbujtói, bűnsegédi részvétel bűncselekménnyé nyilvánítására a tagállamok kötelezettséget vállalnak. A jogi személyekkel kapcsolatban a következő szabályokat fogalmazza meg. A jogi személy felelősségre vonására akkor van lehetőség, ha a jogi személy keretében vezető beosztású személy a javukra követi el a bűncselekményt. Vezető beosztásúnak minősül az a személy, aki a jogi személy képviseleti jogkörével, döntéshozatali hatáskörével vagy ellenőrzés gyakorlásának hatáskörével rendelkezik. A kerethatározat a jogi személyekkel szemben négy alkalmazandó szankciót fogalmaz meg, úgy, mint kizárás az állami támogatásokra vagy juttatásokra való jogosultságból, eltiltás a kereskedelmi tevékenység gyakorlásától, amely 55 A 2003 / 568 / IB kerethatározat a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről 8. cikk: A 98/742/ IB együttes fellépés hatályát veszti. 56 Council Framework Decision 2003/568/JHA of 22 July 2003 on combating corruption in the private sector. 57 A kerethatározat preambuluma (1) 18

19 időbeli síkon lehet átmeneti vagy tartós, bírói felügyelet alá helyezés, bírósági felszámolási végzés. A kerethatározat leszögezi, hogy a jogi személy felelősségre vonása nem zárja ki a nevében eljáró természetes személlyel szembeni eredményes büntetőeljárás lefolytatását. A szankciók vonatkozásában konkrét büntetési nemre és minimum tételkeretre is utal a dokumentum. Eszerint a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a korrupciót elkövető személyt legalább egytől-három évig terjedő szabadságvesztéssel büntessék. Az ENSZ 2003.évi korrupció elleni egyezménye 58 egy cikk erejéig megemlíti a megvesztegetést a magánszektorban. Az egyezmény szándékosság esetén a pénzügyi, gazdasági, kereskedelmi tevékenységgel összefüggésben nyilvánítja a vesztegetést bűncselekménnyé. A vesztegetés aktív és passzív formáját különbözteti meg. Az elkövetési magatartás és a cselekmény célzata lényegében megegyezik a már ismertetett dokumentumokban szabályozottakkal, ezért az ismétlés elkerülése érdekében még egyszer erre nem térek ki. Az egyezmény ezen egyetlen cikke azért bír relevanciával, mert egy közszektorban elkövetett korrupcióval kapcsolatos egyezményben jelenik meg, ami mutatja a magánszektorbeli vesztegetés felértékelődött jelentőségét! 3.3 Konklúziók, következtetések Az egyes nemzetközi egyezmények legfontosabb anyagi jogi szabályainak ismeretében a következő megállapításokat vonhatjuk le: 1.Megállapíthatjuk, hogy a nemzetközi sztenderdeket két csoportra a közszektorra és a magánszektorra oszthatjuk, és a szabályozási tendencia azt mutatja, hogy a magánszektorbeli korrupció felértékelődött, az államok egyre fontosabbnak tartják a korrupció leküzdését ezen a területen is. Ezt egyébként a büntetőjogi expanzió egyik megnyilvánulási formájának is tekinthetjük. 2.A nemzetközi dokumentumok a vesztegetés két alakzatát, az aktív és a passzív formákat különböztetik meg. Elsődlegesen az aktív vesztegetést szabályozzák, másodlagosan a passzív vesztegetést. Ez a jogalkotó prioritását jelzi. A hatályos büntető törvénykönyv XV. fejezetének VIII. címe a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekményeknél ezt a logikát követi, vagyis először a vesztegetés aktív alakzatát, és csak ezután szabályozza a 58 United Nations Convention against Corruption 21. article. 19

20 passzív alakzatot. 59 A nemzeti közélet tisztasága elleni bűncselekményeknél azonban fordított a logikai sorrend, először a passzív formát és utána az aktív alakzatot szabályozza. 3.A nemzetközi instrumentumok sürgetik a jogi személyek felelősségre vonását, abban az esetben, ha valamilyen vezető beosztású személy követi el a javukra a kriminális korrupciót. A magyar jogalkotó ennek a kötelezettségnek eleget tett a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001.évi CIV. törvény 60 megalkotásával, amely megteremtette a magyar jogrendszerben a jogi személyek felelősségre vonásának alapját. Ugyanakkor azt mondhatjuk, hogy az említett törvény alapján alig indul eljárás a jogi személyekkel szemben. Az egyezmények hangsúlyozzák, hogy a jogi személyek felelősségre vonása nem jelenti az elkövető természetes személlyel szembeni büntetőeljárás megindítását. Érdekes jogintézmény a vállalatok vezetőinek felelősségre vonása a beosztottjaik által elkövetett kriminális korrupcióért. Az egyezmények sürgetik a vállalatok vezetőinek, döntési jogosultsággal, ellenőrzési hatáskörrel rendelkező személyeknek alárendeltjeik által elkövetett aktív hivatali vesztegetésért való büntetőjogi felelősségre vonást, amennyiben az ellenőrzési, felügyeleti kötelezettségüket elmulasztották. Ez a vikárius (helyettesítő) felelősség, latinul culpa in vigilando a magyar büntetőjogban rendszer idegen, ennek ellenére úgy tűnik, hogy a magyar jogalkotó eredményesen megfelelt ennek a nemzetközi kívánalomnak. (hogy hogyan az a dolgozat következő fejezetéből fog kiderülni). Ugyanakkor a gyakorlatban nem túl gyakran kerül alkalmazásra ez a büntetőjogi intézmény, ugyanis alkalmazásának gyakorlati korlátai vannak a bíróságokon, ezért sokkal inkább papír jog, a könyvekben szereplő rendelkezés ez, mintsem élő jogi jogintézmény A nemzetközi egyezményekből levonható következő tendencia a szigorodó büntetőjogi szankciók, a neorepresszív büntetőjogi fellépés. A dolgozatban említett valamennyi dokumentum hangsúlyozza az arányos, hatékony és visszatartó erejű szankciók rögzítését a nemzeti Büntető Törvénykönyvekben. A magyar büntetőjog véleményem szerint ennek a követelménynek is megfelel, sőt a közelgő Új Büntető Törvénykönyv további szigorításokat vezet be. 59 Lsd. Btk. 258/B-285/D. - ok 60 A törvény május 1-jén lépett hatályba. 61 Lásd részletesebben: Ligeti Katalin: Criminal Liability of Heads of Businesses In: (Zlata Durdevic ed.) Current Issues in European Criminal Law and the Protection of Eu Financial Interests, Austrian Croatian Association of European Criminal Law, 2006, 91.p.:Thereby, the provision of criminal liability of heads of businesses remains mere law in the books that will never be applied. 20