4. KÉN- ÉS FOSZFORTARTALMÚ VEGYÜLETEK
|
|
- Edit Bogdán
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 4. KÉN- É FZFTATALMÚ VEGYÜLETEK 4.1. Kéntartalmú vegyületek szerkezete, elnevezése A kén a periódusos rendszerben a harmadik periódusban, az oxigén oszlopában található, ezért a legtöbb oxigéntartalmú funkciós csoportnak létezik a kén analogonja. Ezek elnevezésekor általában a tio- előtagot alkalmazzuk a funkciós-csoportneve, vagy a triviális név előtt. Az éter funkcióscsoportnév kéntartalmú megfelelője a szulfid. képlet név képlet név metanol metántiol fenol tiofenol C= etanal C= etántial C ecetsav C ditioecetsav C 2 C 2 dietil-éter C 2 C 2 dietil-szulfid i A kénhidrogén ( 2 ) szisztematikus neve a szulfán, ezért a csoport neve a szulfanil. Pl.: C 2 C 2 neve: 2-szulfaniletanol ii A kén viszonylag könnyen képez kötést, iii így ismertek a diszulfid vegyületek is. Pl.: C 2 C 2 neve: dietil-diszulfid iv Míg az oxigén a második, addig a kén a harmadik periódusban található. Így a kénatom vegyértékhéján az s és p pályákon kívül d pályák is találhatóak. Ezért a kén változó vegyértékű atom, vegyületeiben két-, négy- és hatvegyértékű formában is megtalálható. Továbbá az oxigénénél kisebb elektronegativitása miatt nemcsak 2, hanem 0, +2, +4 és +6 oxidációs állapotban is előfordulhat. A szerves kénvegyületek között ismertek a tiolok és a szulfidok oxidált származékai: metántiol metánszulfinsav metánszulfonsav C 3 dimetil-szulfid dimetil-szulfoxid dimetil-szulfon 1. ábra: Néhány kéntartalmú szerves vegyület (piros színnel a kén oxidációs állapota) Az előző ábrán felsorolt kénvegyületekben a kénatom torzult tetraéderes sp 3 hibridállapotú, a négy tetraéderes térirányban a σ-kötések, illetve a hibrid magányos elektronpárok találhatóak, a kén-oxigén π-kötések a kénatom d pályái és az oxigénatom p pályái részvételével jönnek létre. 2. ábra: A d-p π-kötés i A dietil-szulfid preferált UPAC neve a dietilszulfán. ii A szulfanil-csoportnév helyett régebben a ma már nem használható merkapto- előtagnevet használták. iii A kötés energiája 54 kcal/mol, míg az kötésé csak 35 kcal/mol. iv A dietil-diszulfid preferált UPAC neve a dietildiszulfán. 1
2 A 3d () -2p () π-kötés viszonylag gyenge, mivel a kénatom harmadik héja d pályája és az oxigénatom második héja p pályája között az átfedés méretbeli különbségük miatt kicsi. A kötés ezért erősen polarizált, a kénatom jelentős δ+, míg az oxigénatom jelentős δ töltéssel rendelkezik. A polarizáltságot szemléltethetjük az ikerionos határszerkezettel is. v 3. ábra: A dimetil-szulfoxid határszerkezetei, illetve térszerkezete 4.2. Kéntartalmú vegyületek előállítása A kénhidrogén alkilezésekor hasonló problémával találjuk szemben magunkat, mint az ammónia alkilezésekor. Az alkilezést bázis jelenlétében végrehajtva a hidrogénszulfid-anion indít támadást az alkil-halogenid elekrofil centruma felé, a reakció alkántiolt eredményez. Ellenben a termék alkántiol is deprotonálódik a bázikus közegben, vi és mivel az alkántiolát-anion reaktívabb a hidrogénszulfidanionnál, gyorsabban tovább alkileződik. Így a tiol és a szulfid elegyéhez jutunk C ábra: A nátrium-hidrogén-szulfid metilezése Emiatt a tiolok szelektív előállításához maszkírozott szulfid-aniont kell használni, és az így előállított intermedierből lehet a tiolt felszabadítani. Maszkírozott szulfid anionként kéntartalmú szénsavszármazékokat (tiocianát, tiokarbamid, xantogenát) használunk. K N C N C Zn/Ac C N 2 N N 2 2 N N N C 2 K ArN Ar 3 + Ar C 5. ábra: Tiolok és tiofenolok előállítása néhány szénsavszármazékból v A határszerkezetek az elektroneloszlás szélsőértékeihez tartozó nem létező szerkezetek, melyekhez tartozó elektronsűrűségi függvények (φ i ) súlyozott matematikai átlagával lehet a valóságos molekula elektronsűrűségi függvényét (φ) leírni. φ = c i φ i i=1 vi A kénhidrogén pk a értéke kb. 7, míg az alkántioloké kb. 10. n 2
3 zulfonsavak és szulfonsav-kloridok szénhidrogénekből állíthatóak elő, alifás vegyületek gyökös-, míg aromás vegyületek elektrofil-szubsztitúciós reakciókkal. A kén-trioxid (óleum) mind gyökös mind elektrofil szulfonálószerként is használható, míg a szulfuril-dikloridot gyökös, a klórszulfonsavat pedig elektrofil szulfonálószerként lehet használni. vii 1) 2) C (1) C (2) + 6. ábra: Metánszulfonsav (1) és metánszulfonsav-klorid (2) előállítása A szulfuril-diklorid melegítés hatására gyökösen bomlik, az alkalmazott hőmérséklettől függően klórgyökre és klórszulfonil-gyökre, vagy két klór-gyökre és kén-dioxidra. A klór-gyök a metánról hidrogénatomot elvonva metil-gyököt hoz létre, ha a metil-gyök klórszulfonil-gyökkel rekombinálódik, akkor metánszulfonsav-klorid viii keletkezik, ha klór-gyökkel, akkor pedig metilklorid. A hőmérséklet megfelelő megválasztásával a főtermék a metánszulfonsav-klorid vagy a metilklorid is lehet ) (1) 2) (2) ábra: p-toluolszulfonsav (1) és p-toluolszulfonsav-klorid (2) előállítása A klórszulfonsav tömény kénsavas közegben protonálódva vízre és klórszulfonil-kationra disszociál, mely kation az aromás elektrofil szubsztitúció elektrofil reagense. Az alkalmazott kénsav töménységétől függően a keletkezett p-toluolszulfonsav-klorid ix részben vagy egészben hidrolizálva szulfonsavvá alakulhat. Tömény kénsavban klórszulfonsav felesleget alkalmazva a termék a szulfonsav-klorid. A további kéntartalmú vegyületek a tiolokból, illetve a szulfonsavakból állíthatóak elő. A legfontosabb reakciókat a következő ábra foglalja össze. vii A kénsav kétértékű acilcsoportjának ( 2 ) a neve szulfuril, ennek megfelelően a kénsav dikloridja ( 2 ) a szulfuril-diklorid. A kénsav monokloridjának ( 2 ) savnevezéktan alapján képzett neve a szulfurokloridsav, ehelyett ellenben a klórszulfonsav a széleskörűen használt elnevezés. viii A metánszulfonsav-klorid triviális neve a mezil-klorid (Ms-). ix A p-toluolszulfonsav-klorid triviális neve a tozil-klorid (Ts-). 3
4 2 Zn/ + diszulfid '' szulfónium-só ' Br tiol N 3 ' Br ' '' Br szulfid Zn/ ) / 2 2) + / 2 P 5 szulfonsav 3 ' szulfoxid 2 szulfonsav-klorid N 3 Zn/ 2 2 Zn + / 2 szulfinsav 2 ' szulfon 8. ábra: Kéntartalmú vegyületek átalakításai A tiolok enyhe oxidációja ( 2 ) diszulfidokat eredményez. x A diszulfidok redukcióval visszaalakíthatóak tiolokká. A tiolok erőteljes oxidációja (N 3 ) szulfonsavakat hoz létre. A szulfonsavak foszfor-pentakloriddal szulfonsav-kloridokká alakíthatóak, melyek hidrolízise szulfonsavakat eredményez. A szulfonsav-kloridok redukcióval (Zn, savas oldat) tiolokká alakíthatók, míg a szulfonsav-kloridok enyhe redukciójával (Zn, semleges p) állíthatóak elő a szulfinsavak. A tiolok bázikus közegben szulfidokká alkilezhetőek. A szulfidok alkilezésével állíthatóak elő a szulfónium-sók. A szulfoxidok a szulfidok enyhe oxidációjával ( 2 2 ), míg a szulfonok a szulfidok, vagy szulfoxidok erőteljes oxidációjával (N 3 ) állíthatók elő zulfónium-sók és szulfónium-ilidek A tiolok erősebb savak, mint az alkoholok: pk a = ~10 és pk a = ~17. A savak erőssége elsősorban a konjugált bázis stabilitásától függ. Csak az elektronegativitást figyelembe véve az alkoxid ( ) anionnak a tiolát ( ) anionnál stabilabbnak kellene lennie (EN = 3,5; EN = 2,5). Az elektronegativitás az anion entalpiájával (Δ) van összefüggésben. Ellenben a kénatom sokkal nagyobb, mint az oxigénatom (atomsugár: r = 88 pm, r = 48 pm; azaz a kénatom térfogata több mint hatszorosa az oxigénatoménak), ezért a tiolát-anion entrópiáját (Δ) tekintve sokkal stabilabb, mint az alkoxid-anion. xi x A fehérjék cisztein aminosavai oldallánc szulfanilcsoportjainak az oxidációjával jönnek létre a harmadlagos szerkezetet stabilizáló diszulfid-hidak: pep C 2 C 2 pep, ahol pep és pep egy-egy peptidlánc. xi A kémiai potenciál (szabad entalpia): ΔG = Δ TΔ 4
5 A kénatom kisebb elektronegativitása és nagyobb térfogata miatt a pozitív töltést is jobban viseli el, mint az oxigénatom. Ezt figyelembe véve a szulfidoknak bázikusabbnak kellene lennie, mint az étereknek. Valójában az éterek protonálhatóak meg könnyebben: Me 2 + pk a = 3,8; Me 2 + pk a = 5,2; azaz pk b MeMe = 17,8; pk b MeMe = 19,2. xii Ennek oka, hogy a kénatom magányos elektronpárja lágy nukleofil, míg az oxigénatom magányos elektronpárja kemény nukleofil jelleggel bír. xiii Azaz a kemény oxigéntartalmú molekula könnyebben reagál el a kemény elektrofil protonnal, mint a lágy kéntartalmú molekula. Ezzel szemben lágy elektrofilekkel, mint pl. alkil-halogenidekkel, a szulfidok könnyen alkilezhetőek, míg az éterek csak kemény alkilezőszerrel reagálnak el. xiv A trialkilszulfónium-kation stabil, míg a trialkiloxónium-kation erélyes kemény alkilezőszer. pk a ~ 10 pk a ~ 17 C3 pk b ~ 19 pk b ~ 18 C3 F BF 3 BF 4 9. ábra: A tiolok és szulfidok, valamint alkoholok és éterek sav-bázis egyensúlyai. A dimetil-szulfid alkilezése a lágy metil-jodiddal, valamint a dimetil-éter alkilezése a kemény metil-fluorid/bf 3 reagenssel. A tercier-szulfónium-sók a kvaterner-ammónium-sókhoz hasonlóan E 1cB mechanizmussal ofmanneliminációs reakcióban olefinekké alakíthatóak. C C C 2 C ' 2 C C ' C C C 2 C 10. ábra: A dimetil-szulfid felhasználása láncvégi olefinek előállításához. E 1cB mechanizmusú ofmann-elimináció. Keretben az alkil-halogenidből kiváltott E 2 mechanizmusú elimináció. xii pk a + pk b = 14, mert K a K b = [ 3 + ] [ ] xiii Lásd AB elmélet. A lágy nukelofil nagy energiájú M pályával és nagy térfogatú, kis töltéssűrűségű elektronfelhővel, míg a kemény nukleofil kis energiájú M pályával és kis térfogatú, nagy töltéssűrűségű elektronfelhővel rendelkezik. A lágy elektrofil kis energiájú LUM pályával és kis pozitív töltéssűrűséggel, míg a kemény elektrofil nagy energiájú LUM pályával és nagy pozitív töltéssűrűséggel rendelkezik. Lágy elektrofil lágy nukleofillel pályakontrollált, míg kemény elektrofil kemény nukleofillel töltéskontrollált reakcióban reagál. xiv Pályakontrollált reakcióban a lágy kénvegyület nukleofilitása (lágy elektrofillel szembeni reaktivitása) több mint ezerszer nagyobb a hasonló oxigéntartalmú vegyület nukleofilitásánál. 5
6 Az eliminációs reakciót az alkil-halogenidekből dimetil-szulfiddal előállított szulfónium sókból nátrium-alkoholátokkal hevítve lehet kiváltani. Az alkoholát bázis kinetikusan kontrollált reakcióban a szulfónium-só legsavasabb β-helyzetű protonját leszedve ikerionos köztiterméket hoz létre, amelyből megtörténik a dimetil-szulfid eliminációja. A reakció regioszelektivitását xv a két β-helyzetű proton eltérő savassága okozza. a a halogénvegyületet közvetlenül visszük bázissal kiváltott eliminációs reakcióba, akkor termodinamikusan kontrollált E 2 mechanizmusú eliminációban láncközbeni (E)- sztereokémiájú olefin keletkezik főtermékként. a a szulfónium-sóban nem található β-helyzetű hidrogén, akkor bázikus közegben α-elimináció játszódik le szulfónium-ilideket eredményezve. A szulfónium-ilidek 3d () -2p (C) π-kötése a szulfoxidok = kötéséhez hasonlóan viszonylag gyenge, mivel a kénatom harmadik héja d pályája és az szénatom második héja p pályája között az átfedés méretbeli különbségük miatt kicsi. Ezért a szulfónium-ilidek is erősen polarizált vegyületek. C 2 2 C 2 C 2 C C C 11. ábra: zulfónium-ilid előállítása és a trimetilszulfónium-sóból előállított szulfónium-ilid határszerkezetei, illetve térszerkezete A szulfónium-ilidek nem stabil, nagyon reaktív vegyületek, ezért azonnal tovább kell alakítani őket. a trimetilszulfónium-sóból aldehid jelenlétében állítjuk elő a szulfónium-ilidet, az azonnal reagál az aldehiddel. A szulfónium-ilid előállításához jól használható a nátrium-hidrid reagens, mert a kemény hidrid-anion erőteljesen bázikus, de gyengén nukleofil, nem konkurál a lágy C-nukleofil iliddel, valamint a hidrogén-gáz fejlődése is elősegíti a reakció végbemenetelét. Az aldehid ilid-adduktban belső nukleofil szubsztitúció játszódik le, és dimetil-szulfid képződése mellett epoxid keletkezik. C 2 C 2 C ábra: A trimetilszulfónium-sóból előállított szulfónium-ilid reakciója aldehidekkel Foszfónium-sók és foszfónium-ilidek, Wittig-reakció A foszfor a periódusos rendszerben a nitrogén oszlopában a kén periódusában található. Ahogy a szulfidok kénatomja lágyabb nukleofil, mint az éterek oxigénatomja, a foszfinok foszforatomja is lágyabb az aminok nitrogénatomjánál. Ezért a foszfinok gyengébb bázisok, mint az aminok, annak ellenére, hogy a foszfor elektronegativitása kisebb, mint a nitrogén elektronegativitása. Me 2 N + pk a = 10,8; Me 2 P + pk a = 3,9; azaz pk b MeNMe = 3,2; pk b MePMe = 10,1. xvi xv egioszelektivitásnak nevezzük, amikor a szubsztrát molekula hasonló helyzetű reaktív csoportjai közt létező reaktivitáskülönbség miatt a lehetséges konstitúciós izomer termékek eltérő arányban keletkeznek. xvi arold Goldwhite: ntroduction to phosphorus chemistry, 43. oldal 6
7 A lágy foszfinok ellenben könnyen alkilezhetőek alkil-halogenidekkel foszfónium-sókat létrehozva. Az ónium-sók stabilitása a központi atom elektronegativitásától függ. Az elektronegativitásokat figyelembe véve az ónium-sók stabilitása az oxónium < ammónium < szulfónium < foszfónium sorban nő. xvii Ezért a foszfóniocsoport már nem viselkedik távozó-csoportként, a foszfónium-sókból β- eliminációval nem lehet olefineket előállítani. Bázis hatására a foszfónium-sókból α-eliminációval foszfónium-ilidek képződnek. P P C 2 C 2 C 3 C 2 C 2 P C C 2 2 P C C 2 C 3 P C C ábra: A trifenilfoszfin xviii alkilezése, és a foszfónium-sóból α-eliminációban képződő foszfónium-ilid határszerkezetei. A foszfónium-ilidek 3d (P) -2p (C) π-kötése a szulfónium-ilidek 3d () -2p (C) π-kötéséhez hasonlóan gyenge, mivel a foszforatom harmadik héja d pályája és a szénatom második héja p pályája között az átfedés méretbeli különbségük miatt kicsi. Ezért a foszfónium-ilidek is erősen polarizált, reaktív, nem izolálható vegyületek, azonnal tovább kell alakítani őket. a a trifenilfoszfinból alkil-halogeniddel előállított foszfónium-sót aldehid jelenlétében bázissal reagáltatjuk, a keletkező foszfónium-ilid C-nukleofilként azonnal addícionál az aldehidre. A szulfóniocsoporttal ellentétben a foszfóniocsoport nem-távozócsoport, ezért a karbonil-oxigénből keletkezett anion nem belső nukleofil szubsztitúciót hajt végre, hanem négytagú gyűrűt létrehozva rákapcsolódik a foszforatomra. A keletkezett oxafoszfetán-gyűrű azonban nem stabil, hanem cikloreverzióval trifenilfoszfin-oxidra és olefinre esik szét. Ezt a reakciót nevezzük Wittig-reakciónak. P C 2 ' P C ' 2 P C ' P ' P ' ' 14. ábra: A trifenilfoszinból előállított foszfónium-só Wittig-reakciója aldehidekkel. A Wittig-reakció sztereoszelektív, trifenilfoszfinnal végrehajtott szintézis esetén általában a (Z)-olefin keletkezik. xvii Elektronegativitások: EN = 3,5; EN N = 3,0; EN = 2,5; EN P = 2,1. xviii A trifenilfoszfin preferált UPAC neve a trifenilfoszfán. 7
8 4.5. zulfonsavak, és szulfonsav-kloridok felhasználása a szerves szintézisben A szulfonsavak a karbonsavaknál erősebb savak, pl. a metánszulfonsav pk a értéke 1,9 szemben az ecetsav 4,75-s értékével. Az egyik legerősebb szerves sav a trifluormetánszulfonsav pk a értéke kb. 12 xix, mely jóval nagyobb a köznapi ásványi savak 0 és 10 közötti értékénél. Ezért különösen vízmentes közegben gyakran használják a szulfonsavakat savas katalizátorként. F F C F pk a ~ -1,9 pk a ~ -12 mezilát F F C F triflát pk a ~ -6,5 tozilát 15. ábra: A leggyakrabban használt szulfonsavak és anionjuk triviális neve. A szulfonsav-kloridok közül a metánszulfonsav-kloridot (mezil-klorid) és a p-toluolszulfonsavkloridot (tozil-klorid) használják alkoholok szubsztitúciós reakcióiban. Az alkoholokból szulfonsavkloridokkal előállított észterek mezil- és tozilcsoportjai jól-távozó csoportként működnek, lehetővé téve az N 2 mechanizmusú szubsztitúciót. A mezilcsoport távozókészsége akkora, hogy gyakran a keletkezése során képződő klorid-ionnal in situ lejátszódik a szubsztitúció és csak a kloridszármazékot lehet izolálni. Tozil-észterek esetén ellenben csak reaktívabb nukleofillel (pl. jodidionnal) játszódik le a szubsztitúció. 3 N N N 3 N N N 16. ábra: A mezil-klorid és a tozil-klorid felhasználása alkoholok szubsztitúciós reakcióiban. Aminok esetén a tozilcsoportot védőcsoportként alkalmazzák. Eltávolítása folyékony ammóniában oldva fém nátriummal történő redukcióval történhet. xix J. ys.chem, (2)
9 3 N N 2 N N N ET N N 2 ET 2 N N ábra: Aminok védése tozil-kloriddal, majd a védőcsoport eltávolítása /N 3 redukcióval. A szulfonsav-kloridok nemcsak - és N-acilezésre, hanem C-acilezésre is felhasználhatóak. Aromás vegyületek szulfonsav-kloridokkal Al 3 katalizátor jelenlétében E Ar reakcióban aril-alkilszulfonokat eredményezve reagálnak el. Al Al Z Ar Al 4.6. Foszfor központú savak 18. ábra: Aril-alkil-szulfon előállítása E Ar reakcióval. A foszfor 3, 1, +1, +3 és +5 oxidációs állapotban, három- és öt vegyértékállapotban is képez vegyületeket. Az alábbi ábra a legfontosabb foszforközpontú alapvegyületeket mutatja be: P P P foszforsav foszfonsav foszfinsav P -1 foszfin-oxid P P foszforossav foszfonossav P -1 foszfinossav P -3 foszfin 19. ábra: Foszfor-alapvegyületek. Pirossal a foszfor oxidációs állapota látható. A foszforhoz tartozó hidrogén szerves-csoportra történő cseréjével vezetjük le a különböző szerves foszforvegyületeket. 9
ALKOHOLOK ÉS SZÁRMAZÉKAIK
ALKLK ÉS SZÁRMAZÉKAIK Levezetés R R alkohol R R R éter Elnevezés Nyíltláncú, telített alkoholok általános név: alkanol alkil-alkohol 2 2 2 metanol etanol propán-1-ol metil-alkohol etil-alkohol propil-alkohol
RészletesebbenO S O. a konfiguráció nem változik O C CH 3 O
() ()-butanol [α] D = a konfiguráció nem változik () 6 4 ()--butil-tozilát [α] D = 1 a konfiguráció nem változik inverzió Na () () ()--butil-acetát [α] D = 7 ()--butil-acetát [α] D = - 7 1. Feladat: Milyen
RészletesebbenCH 2 =CH-CH 2 -S-S-CH 2 -CH=CH 2
10. Előadás zerves vegyületek kénatommal Példák: ZEVE VEGYÜLETEK KÉATMMAL CH 2 =CH-CH 2 ---CH 2 -CH=CH 2 diallil-diszulfid (fokhagyma olaj) H H H szacharin merkapto-purin tiofén C H2 H szulfonamid (Ultraseptyl)
Részletesebben1. KARBONILCSOPORTOT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK
1. KARBILSPRTT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 1.1. A karbonilcsoport szerkezete A szénsav acilcsoportja a karbonilcsoport: vagy 1. ábra: A karbonilcsoport A karbonilcsoport az alábbi vegyületcsaládokban fordul
RészletesebbenNitrogéntartalmú szerves vegyületek. 6. előadás
Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 6. előadás Aminok Funkciós csoport: NH 2 (amino csoport) Az ammónia (NH 3 ) származékai Attól függően, hogy hány H-t cserélünk le, kapunk primer, szekundner és tercier
Részletesebbenszerotonin idegi mûködésben szerpet játszó vegyület
3 2 2 3 2 3 2 3 2 2 3 3 1 amin 1 amin 2 amin 3 amin 2 3 3 2 3 1-aminobután butánamin n-butilamin 2-amino-2-metil-propán 2-metil-2-propánamin tercier-butilamin 1-metilamino-propán -metil-propánamin metil-propilamin
RészletesebbenSzénhidrogének III: Alkinok. 3. előadás
Szénhidrogének III: Alkinok 3. előadás Általános jellemzők Általános képlet C n H 2n 2 Kevesebb C H kötés van bennük, mint a megfelelő tagszámú alkánokban : telítetlen vegyületek Legalább egy C C kötést
Részletesebben1. KARBONILCSOPORTOT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK
1. KARBILSPRTT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 1.1. A karbonilcsoport szerkezete A szénsav acilcsoportja a karbonilcsoport: vagy 1. ábra: A karbonilcsoport A karbonilcsoport az alábbi vegyületcsaládokban fordul
RészletesebbenFémorganikus vegyületek
Fémorganikus vegyületek A fémorganikus vegyületek fém-szén kötést tartalmaznak. Ennek polaritása a fém elektropozitivitásának mértékétől függ: az alkálifém-szén kötések erősen polárosak, jelentős százalékban
RészletesebbenR R C X C X R R X + C H R CH CH R H + BH 2 + Eliminációs reakciók
Eliminációs reakciók Amennyiben egy szénatomhoz távozó csoport kapcsolódik és ugyanazon a szénatomon egy (az ábrákon vel jelölt) bázis által protonként leszakítható hidrogén is található, a nukleofil szubsztitúció
Részletesebben1. feladat. Versenyző rajtszáma:
1. feladat / 4 pont Válassza ki, hogy az 1 és 2 anyagok közül melyik az 1,3,4,6-tetra-O-acetil-α-D-glükózamin hidroklorid! Rajzolja fel a kérdésben szereplő molekula szerkezetét, és értelmezze részletesen
RészletesebbenHelyettesített Szénhidrogének
elyettesített Szénhidrogének 1 alogénezett szénhidrogének 2 3 Alifás halogénvegyületek Szerkezet Kötéstávolság ( ) omolitikus disszociációs energia (kcal/mol) Alkil-F 1,38 116 Alkil-l 1,77 81 Alkil-Br
RészletesebbenFémorganikus kémia 1
Fémorganikus kémia 1 A fémorganikus kémia tárgya a szerves fémvegyületek előállítása, szerkezetvizsgálata és kémiai reakcióik tanulmányozása A fémorganikus kémia fejlődése 1760 Cadet bisz(dimetil-arzén(iii))-oxid
Részletesebben2. SZÉNSAVSZÁRMAZÉKOK. Szénsav: H 2 CO 3 Vízvesztéssel szén-dioxiddá alakul, a szén-dioxid a szénsav valódi anhidridje.
2. ZÉAVZÁMAZÉKK 2.1. zénsavszármazékok szerkezete, elnevezése zénsav: 2 3 Vízvesztéssel szén-dioxiddá alakul, a szén-dioxid a szénsav valódi anhidridje. 2 + 1. ábra: A szénsav szén-dioxid egyensúly A szén-dioxid
RészletesebbenAromás vegyületek II. 4. előadás
Aromás vegyületek II. 4. előadás Szubsztituensek irányító hatása Egy következő elektrofil hova épül be orto, meta, para pozíció CH 3 CH 3 CH 3 CH 3 E E E orto (1,2) meta (1,3) para (1,4) Szubsztituensek
RészletesebbenHALOGÉNEZETT SZÉNHIDROGÉNEK
ALOGÉNEZETT SZÉNIDOGÉNEK Elnevezés Nyíltláncú, telített általános név: halogénalkán alkilhalogenid l 2 l 2 2 l klórmetán klóretán 1klórpropán l metilklorid etilklorid propilklorid 2klórpropán izopropilklorid
RészletesebbenOsztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév
Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.
RészletesebbenSzemináriumi feladatok (alap) I. félév
Szemináriumi feladatok (alap) I. félév I. Szeminárium 1. Az alábbi szerkezet-párok közül melyek reprezentálják valamely molekula, vagy ion rezonancia-szerkezetét? Indokolja válaszát! A/ ( ) 2 ( ) 2 F/
RészletesebbenH H 2. ábra: A diazometán kötésszerkezete σ-kötések: fekete; π z -kötés: kék, π y -kötés: piros sp-hibrid magányos elektronpár: rózsaszín
3. DIAZ- ÉS DIAZÓIUMSPRTT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 3.1. A diazometán A diazometán ( 2 2 ) egy erősen mérgező (rákkeltő), robbanékony gázhalmazállapotú anyag. 1. ábra: A diazometán határszerkezetei A diazometán
Részletesebbenszabad bázis a szerves fázisban oldódik
1. feladat Oldhatóság 1 2 vízben tel. Na 2 CO 3 oldatban EtOAc/víz elegyben O-védett protonált sóként oldódik a sóból felszabadult a nem oldódó O-védett szabad bázis a felszabadult O-védett szabad bázis
RészletesebbenSzemináriumi feladatok (alap) I. félév
Szemináriumi feladatok (alap) I. félév I. Szeminárium 1. Az alábbi szerkezet-párok közül melyek reprezentálják valamely molekula, vagy ion rezonancia-szerkezetét? Indokolja válaszát! A/ ( ) 2 ( ) 2 F/
RészletesebbenHelyettesített karbonsavak
elyettesített karbonsavak 1 elyettesített savak alogénezett savak idroxisavak xosavak Dikarbonsavak Aminosavak (és fehérjék, l. Természetes szerves vegyületek) 2 alogénezett savak R az R halogént tartalmaz
RészletesebbenR nem hidrogén, hanem pl. alkilcsoport
1 Minimumkövetelmények C 4 metán C 3 - metilcsoport C 3 C 3 C 3 metil kation metilgyök metil anion C 3 -C 3 C 3 -C 2 - C 3 -C 2 C 3 -C 2 C 3 -C 2 C 2 5 - C 2 5 C 2 5 C 2 5 etán etilcsoport etil kation
RészletesebbenHeterociklusos vegyületek
Szerves kémia A gyűrű felépítésében más atom (szénatomon kívül!), ún. HETEROATOM is részt vesz. A gyűrűt alkotó heteroatomként leggyakrabban a nitrogén, oxigén, kén szerepel, (de ismerünk arzént, szilíciumot,
RészletesebbenMECHANIZMUSGYŰJTEMÉNY a Szerves kémia I. előadáshoz
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szerves Kémia és Technológia Tanszék MECHANIZMUSGYŰJTEMÉNY a Szerves kémia I. előadáshoz Készítette: Kormos Attila Lektorálta:
RészletesebbenAROMÁS SZÉNHIDROGÉNEK
AROMÁS SZÉNIDROGÉNK lnevezés C 3 C 3 3 C C C 3 C 3 C C 2 benzol toluol xilol (o, m, p) kumol sztirol naftalin antracén fenantrén Csoportnevek C 3 C 2 fenil fenilén (o,m,p) tolil (o,m,p) benzil 1-naftil
RészletesebbenH 3 C H + H 3 C C CH 3 -HX X 2
1 Gyökös szubsztitúciók (láncreakciók gázfázisban) - 3 2 2 3 2 3-3 3 Szekunder gyök 3 2 2 2 3 2 2 3 3 2 3 3 Szekunder gyök A propánban az azonos strukturális helyzetű hidrogének és a szekunder hidrogének
RészletesebbenSavak bázisok. Csonka Gábor Általános Kémia: 7. Savak és bázisok Dia 1 /43
Savak bázisok 12-1 Az Arrhenius elmélet röviden 12-2 Brønsted-Lowry elmélet 12-3 A víz ionizációja és a p skála 12-4 Erős savak és bázisok 12-5 Gyenge savak és bázisok 12-6 Több bázisú savak 12-7 Ionok
RészletesebbenSzénsavszármazékok 1
Szénsavszármazékok 1 2 xidációs fok: 4 savklorid savklorid észter észter észter l l l l H foszgén (metaszénsavdiklorid) alkil(aril)karbonokloridát klórhangyasav-észter dialkilkarbonát (nem létképes) savamid
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenO 2 R-H 2 C-OH R-H 2 C-O-CH 2 -R R-HC=O
Funkciós csoportok, reakcióik II C 4 C 3 C 2 C 2 R- 2 C- R- 2 C--C 2 -R C 2 R-C= ALKLK, ÉTEREK Faszesz C 3 Toxikus 30ml vakság LD 50 értékek alkoholokra patkányokban LD 50 = A populáció 50%-ának elhullásához
RészletesebbenOXOVEGYÜLETEK. Levezetés. Elnevezés O CH 2. O R C R' keton. O R C H aldehid. funkciós csoportok O. O CH oxocsoport karbonilcsoport formilcsoport
XVEGYÜLETEK Levezetés 2 aldehid ' keton funkciós csoportok oxocsoport karbonilcsoport formilcsoport Elnevezés Aldehidek nyíltláncú (racionális név: alkánal) 3 2 2 butánal butiraldehid gyűrűs (cikloalkánkarbaldehid)
RészletesebbenSzerves Kémia. Farmakológus szakasszisztens képzés 2012/2013 ősz
Szerves Kémia Farmakológus szakasszisztens képzés 2012/2013 ősz Általános tudnivalók Kele Péter (ELTE Északi tömb, Kémia, 646. szoba) kelep@elte.hu sütörtök 17 15 19 45 Szeptember 27. elmarad Őszi szünet
RészletesebbenAMINOK. Aminok rendűsége és típusai. Levezetés. Elnevezés. Alkaloidok (fiziológiailag aktív vegyületek) A. k a. primer RNH 2. szekunder R 2 NH NH 3
Levezetés AMIK 2 primer 2 2 3 2 3 3 2 3 2 3 3 2 3 2 2 3 3 1 amin 1 amin 2 amin 3 amin 1aminobután butánamin nbutilamin Aminok rendűsége és típusai 2amino2metilpropán 2metil2propánamin tercierbutilamin
RészletesebbenSzerves Kémiai Problémamegoldó Verseny
Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny 2015. április 24. Név: E-mail cím: Egyetem: Szak: Képzési szint: Évfolyam: Pontszám: Név: Pontszám: / 3 pont 1. feladat Egy C 4 H 10 O 3 összegképletű vegyület 0,1776
RészletesebbenR nem hidrogén, hanem pl. alkilcsoport
1 Minimumkövetelmények C 4 metán C 3 - metilcsoport C 3 C 3 C 3 metil kation metilgyök metil anion C 3 -C 3 C 3 -C 2 - C 3 -C 2 C 3 -C 2 C 3 -C 2 C 2 5 - C 2 5 C 2 5 C 2 5 etán etilcsoport etil kation
RészletesebbenBudapest, augusztus 22. Dr. Nagy József egyetemi docens
SZERVES KÉMIA II. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA401 Tantárgy követelményei 2018/2019 tanév I. félév Az alaptárgy heti 3 óra előadásból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul. A vizsgára bocsáthatóság feltétele:
RészletesebbenSzerves Kémiai Problémamegoldó Verseny
Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny 2015. április 24. Név: E-mail cím: Egyetem: Szak: Képzési szint: Évfolyam: Pontszám: Név: Pontszám: / 3 pont 1. feladat Egy C 4 H 10 O 3 összegképletű vegyület 0,1776
RészletesebbenA kémiatanári zárószigorlat tételsora
1. A. tétel A kémiatanári zárószigorlat tételsora Kémiai alapfogalmak: Atom- és molekulatömeg, anyagmennyiség, elemek és vegyületek elnevezése, jelölése. Kémiai egyenlet, sztöchiometria. A víz jelentősége
Részletesebben7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2.
7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2. Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok, halmazállapot-változások 3. A levegő,
RészletesebbenÖsszefoglaló előadás. Sav-bázis elmélet
Összefoglaló előadás Sav-bázis elmélet SAV-BÁZIS TULAJDNSÁGKAT BEFLYÁSLÓ TÉNYEZŐK Elméletek: 1. Brönsted Lowry elmélet: sav - + donor; bázis - + akceptor; Konjugálódó (vagy korrespondáló) sav-bázis pár:
RészletesebbenIV. Elektrofil addíció
IV. Elektrofil addíció Szerves molekulákban a kettős kötés kimutatására ismert analitikai módszer a 2 -os vagy a KMnO 4 -os reakció. 2 2 Mi történik tehát a brómmolekula addíciója során? 2 2 ciklusos bromónium
RészletesebbenSzerves Kémia II. 2016/17
Szerves Kémia II. 2016/17 TKBE0301 és TKBE0312 4 kr Előfeltétel: TKBE0301 Szerves kémia I. Előadás: 2 óra/hét Dr. Juhász László egyetemi docens E 409 Tel: 22464 juhasz.laszlo@science.unideb.hu A 2016/17.
RészletesebbenSzerves Kémia II. Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel:
Szerves Kémia II. TKBE0312 Előfeltétel: TKBE03 1 Szerves kémia I. Előadás: 2 óra/hét Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel: 22464 tpatonay@puma.unideb.hu A 2010/11. tanév tavaszi félévében az előadás
RészletesebbenNév: Pontszám: 1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban
1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban a, diszulfidhíd (1 példa), b, hidrogénkötés (2 példa), c, töltés-töltés kölcsönhatás (2 példa)!
RészletesebbenKémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 13. hét
Kémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 13. hét Szerves anyagok vizsgálata II. (174-176. o.) Írták: Agócs Attila, Berente Zoltán, Gulyás Gergely, Jakus Péter, Lóránd Tamás, Nagy Veronika, Radó-Turcsi
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion
RészletesebbenSavak bázisok. Csonka Gábor Általános Kémia: 7. Savak és bázisok Dia 1 /43
Savak bázisok 121 Az Arrhenius elmélet röviden 122 BrønstedLowry elmélet 123 A víz ionizációja és a p skála 124 Erős savak és bázisok 125 Gyenge savak és bázisok 126 Több bázisú savak 127 Ionok mint savak
Részletesebben1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban
1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban a, diszulfidhíd (1 példa), b, hidrogénkötés (2 példa), c, töltés-töltés kölcsönhatás (2 példa)!
RészletesebbenLaboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenA tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia
A tételek: Elméleti témakörök Általános kémia 1. Az atomok szerkezete az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok, példával az elektronszerkezet kiépülésének
Részletesebben1. feladat Összesen 15 pont. 2. feladat Összesen 6 pont. 3. feladat Összesen 6 pont. 4. feladat Összesen 7 pont
1. feladat Összesen 15 pont Egy lombikba 60 g jégecetet és 46 g abszolút etanolt öntöttünk. A) Számítsa ki a kiindulási anyagmennyiségeket! B) Határozza meg az egyensúlyi elegy összetételét móltörtben
RészletesebbenBevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 4. hét
Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 4. hét Szerves kémia ismétlése, a szerves kémiai ismeretek gyakorlása a biokémiához Írták: Agócs Attila, Berente Zoltán, Gulyás Gergely, Jakus
RészletesebbenISMÉTLÉS, RENDSZEREZÉS
ISMÉTLÉS, RENDSZEREZÉS A) változat 1. Egészítsd ki az ábrát a hiányzó anyagcsoportokkal és példákkal! ANYAGOK (összetétel szerint) egyszerű anyagok összetett anyagok......... oldat pl.... pl.... pl. levegő
RészletesebbenKARBONIL-VEGY. aldehidek. ketonok O C O. muszkon (pézsmaszarvas)
KABNIL-VEGY VEGYÜLETEK (XVEGYÜLETEK) aldehidek ketonok ' muszkon (pézsmaszarvas) oxocsoport: karbonilcsoport: Elnevezés Aldehidek szénhidrogén neve + al funkciós csoport neve: formil + triviális nevek
Részletesebben1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont
1. feladat Összesen: 8 pont 150 gramm vízmentes nátrium-karbonátból 30 dm 3 standard nyomású, és 25 C hőmérsékletű szén-dioxid gáz fejlődött 1800 cm 3 sósav hatására. A) Írja fel a lejátszódó folyamat
RészletesebbenSzénhidrogének II: Alkének. 2. előadás
Szénhidrogének II: Alkének 2. előadás Általános jellemzők Általános képlet C n H 2n Kevesebb C H kötés van bennük, mint a megfelelő tagszámú alkánokban : telítetlen vegyületek Legalább egy C = C kötést
Részletesebben6. 1,3-DIKARBONILVEGYÜLETEK
6.1. Az 1,3-dikarbonilvegyületek szerkezete 6. 1,3-DIARBNILVEGYÜLETE 1,3-, vagy β-dikarbonilvegyületeknek nevezzük azokat az oxovegyületeket és/vagy savszármazékokat, ahol a második karbonilcsoport az
RészletesebbenKARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK
KABNSAV-SZÁMAZÉKK Karbonsavszármazékok Karbonsavak H X Karbonsavszármazékok X Halogén Savhalogenid l Alkoxi Észter ' Amino Amid N '' ' Karboxilát Anhidrid Karbonsavhalogenidek Tulajdonságok: - színtelen,
RészletesebbenSZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK
SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Szögletes zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. Alkánok, cikloalkánok
RészletesebbenSav bázis egyensúlyok vizes oldatban
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Disszociációs egyensúlyi állandó HAc H + + Ac - ecetsav disszociációja [H + ] [Ac - ] K sav = [HAc] NH 4 OH NH 4 + + OH - [NH + 4 ] [OH - ] K bázis = [ NH 4 OH] Ammóniumhidroxid
RészletesebbenSzerves kémiai szintézismódszerek
Szerves kémiai szintézismódszerek 5. Szén-szén többszörös kötések kialakítása: alkének Kovács Lajos 1 Alkének el állítása X Y FGI C C C C C C C C = = a d C O + X C X C X = PR 3 P(O)(OR) 2 SiR 3 SO 2 R
RészletesebbenKémia OKTV I. kategória II. forduló A feladatok megoldása
ktatási ivatal Kémia KTV I. kategória 2008-2009. II. forduló A feladatok megoldása I. FELADATSR 1. A 6. E 11. A 16. C 2. A 7. C 12. D 17. B 3. E 8. D 13. A 18. C 4. D 9. C 14. B 19. C 5. B 10. E 15. E
RészletesebbenBudapest, szeptember 5. Dr. Tóth Tünde egyetemi docens
SZERVES KÉMIA I. levelező B.Sc. képzés, kód: BMEVESZAL17 Tantárgy követelményei 2016/2017. tanév I. félév Az alaptárgy heti 2,5 óra (páratlan héten 2 óra, páros héten 3 óra) előadásból és ezzel integrált
RészletesebbenVersenyző rajtszáma: 1. feladat
1. feladat / 5 pont Jelölje meg az alábbi vegyület valamennyi királis szénatomját, és adja meg ezek konfigurációját a Cahn Ingold Prelog (CIP) konvenció szerint! 2. feladat / 6 pont 1887-ben egy orosz
RészletesebbenJavító vizsga követelményei kémia tantárgyból augusztus osztály
Javító vizsga követelményei kémia tantárgyból 2019. augusztus 29. 10. osztály I. Szerves kémia-bevezetés 1. A szerves kémia kialakulása, tárgya (Tk. 64-65 old.) - Lavoisier: organogén elemek (C, H, O,
Részletesebben10. Előadás. Heterociklusos vegyületek.
0. Előadás eterociklusos vegyületek. ETECIKLUSS VEGYÜLETEK Felosztás:. telített telítetlen. heteroatomok száma 3. gyűrűk száma. heteroatomok milyensége (,, S, P, As, Si) oxa- S tia- aza- I. Monociklusos,
RészletesebbenCurie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 8. évfolyam
A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged... Lektorálta: Kovács Lászlóné, Szolnok 2019. május 11. Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 8. évfolyam A feladatok megoldásához csak
RészletesebbenSZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA301 Tantárgy követelményei 2018/2019tanév II. félév
SZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA301 Tantárgy követelményei 2018/2019tanév II. félév Az alaptárgy heti 3 óra előadásból és heti tantermi gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul. A
RészletesebbenSZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA301 Tantárgy követelményei 2016/2017tanév II. félév
SZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA301 Tantárgy követelményei 2016/2017tanév II. félév Az alaptárgy heti 3 óra előadásból és heti tantermi gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul. A
RészletesebbenNév: Pontszám: / 3 pont. 1. feladat Adja meg a hiányzó vegyületek szerkezeti képletét!
Név: Pontszám: / 3 pont 1. feladat Adja meg a hiányzó vegyületek szerkezeti képletét! Név: Pontszám: / 4 pont 2. feladat Az ábrán látható vegyületnek a) hány sztereoizomerje, b) hány enantiomerje van?
RészletesebbenA szervetlen vegyületek
5. Vegyületek osztályozása, egyszerű szerves funkciós csoportok, fontosabb szervetlen és szerves vegyületek nagyon sokféle vegyület van, többféle csoportosítás lehet hasznos szervetlen vegyületek - szerves
RészletesebbenKémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Kémiai kötések A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Cl + Na Az ionos kötés 1. Cl + - + Na Klór: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 5 Kloridion: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 Nátrium: 1s 2 2s
RészletesebbenAromás: 1, 3, 5, 6, 8, 9, 10, 11, 13, (14) Az azulén (14) szemiaromás rendszert alkot, mindkét választ (aromás, nem aromás) elfogadtuk.
1. feladat Aromás: 1, 3, 5, 6, 8, 9, 10, 11, 13, (14) Az azulén (14) szemiaromás rendszert alkot, mindkét választ (aromás, nem aromás) elfogadtuk. 2. feladat Etil-metil-keton (bután-2-on) Jelek hozzárendelése:
RészletesebbenCurie Kémia Emlékverseny 10. évfolyam országos döntő 2018/2019. A feladatok megoldásához csak periódusos rendszer és zsebszámológép használható!
A feladatokat írta: Kódszám: Horváth Balázs, Szeged Lektorálta: 2019. május 11. Széchenyi Gábor, Budapest Curie Kémia Emlékverseny 10. évfolyam országos döntő 2018/2019. A feladatok megoldásához csak periódusos
RészletesebbenA kémiai kötés magasabb szinten
A kémiai kötés magasabb szinten 11-1 Mit kell tudnia a kötéselméletnek? 11- Vegyérték kötés elmélet 11-3 Atompályák hibridizációja 11-4 Többszörös kovalens kötések 11-5 Molekulapálya elmélet 11-6 Delokalizált
RészletesebbenA KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI
A KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI A KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI 98. kötet Szerkeszti CSÁKVÁRI BÉLA A szerkeszt bizottság tagjai DÉKÁNY IMRE, FARKAS JÓZSEF, FONYÓ ZSOLT, FÜLÖP FERENC, GÖRÖG SÁNDOR, PUKÁNSZKY BÉLA, TÓTH
Részletesebben1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 12 pont. 3. feladat Összesen: 14 pont. 4. feladat Összesen: 15 pont
1. feladat Összesen: 8 pont Az autók légzsákját ütközéskor a nátrium-azid bomlásakor keletkező nitrogéngáz tölti fel. A folyamat a következő reakcióegyenlet szerint játszódik le: 2 NaN 3(s) 2 Na (s) +
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion
RészletesebbenKÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT
KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74
RészletesebbenSillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések
Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010-2011. 1 A vegyületekben az atomokat kémiai kötésnek nevezett erők tartják össze. Az elektronok
Részletesebben10. Kémiai reakcióképesség
4. Előadás Kémiai reakciók leírása. Kémiai reakciók feltételei. Termokémia. A szerves kémiai reakciómechanizmusok felosztása és terminológiája. Sav-bázis reakció. Szubsztitució. Addició és elimináció.
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000
Megoldás 000. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 000 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A NITROGÉN ÉS SZERVES VEGYÜLETEI s s p 3 molekulák között gyenge kölcsönhatás van, ezért alacsony olvadás- és
Részletesebben3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás
3. A kémiai kötés Kémiai kölcsönhatás ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS OVALENS IONOS FÉMES HIDROGÉN- KÖTÉS DIPÓL- DIPÓL, ION- DIPÓL, VAN DER WAALS v. DISZPERZIÓS Kémiai kötések Na Ionos kötés Kovalens kötés Fémes
RészletesebbenSzabadalmi igénypontok
l Szabadalmi igénypontok l. A dihidroxi-nyitott sav szimvasztatin amorf szimvasztatin kalcium sója. 5 2. Az l. igénypont szerinti amorf szimvasztatin kalcium, amelyre jellemző, hogy röntgensugár por diffrakciós
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1999
1999 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1999 Figyelem! A kidolgozáskor tömör és lényegre törő megfogalmazásra törekedjék. A megadott tematikus sorrendet szigorúan tartsa be! Csak a
RészletesebbenHelyettesített Szénhidrogének
elyettesített Szénhidrogének alogénezett szénhidrogének Alifás halogénvegyületek Szerkezet Kötéstávolság ( ) omolitikus disszociációs energia (kcal/mol) Alkil-F 1,38 116 Alkil-l 1,77 81 Alkil-Br 1,91 66
RészletesebbenTantárgycím: Szerves kémia
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológia Szak Kötelező tantárgy TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2005. Tantárgycím: Szerves kémia 2. Tantárgy kódja félév Követelmény Kredit
RészletesebbenA feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!
1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyz jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyz jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
RészletesebbenKÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll.
KÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul. A vizsgára bocsáthatóság feltétele, hogy a félévközben
RészletesebbenEredményes vizsga esetén a tárggyal 5 kreditpont szerezhető. A félév csak aláírással zárul, ha
SZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA301 Válogatott fejezetek a szerves kémiából I., kód: BMEVESKA002 Tantárgy követelményei 2018/2019 tanév I. félév Az alaptárgy heti 3 óra előadásból és heti 2
RészletesebbenKÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll.
KÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul. A vizsgára bocsáthatóság feltétele, hogy a félévközben
RészletesebbenKÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll.
KÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul. A vizsgára bocsáthatóság feltétele, hogy a félévközben
RészletesebbenSZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit
SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit b) Tárgyalják összehasonlító módon a csoport első elemének
RészletesebbenKÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll.
KÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul. A vizsgára bocsáthatóság feltétele, hogy a félévközben
RészletesebbenSzerves kémiai szintézismódszerek
Szerves kémiai szintézismódszerek 3. Alifás szén-szén egyszeres kötések kialakítása báziskatalizált reakciókban Kovács Lajos 1 C-H savak Savas hidrogént tartalmazó szerves vegyületek H H 2 C α C -H H 2
Részletesebben6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.
6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen
Részletesebben1. feladat. Versenyző rajtszáma: Mely vegyületek aromásak az alábbiak közül?
1. feladat / 5 pont Mely vegyületek aromásak az alábbiak közül? 2. feladat / 5 pont Egy C 4 H 8 O összegképletű vegyületről a következő 1 H és 13 C NMR spektrumok készültek. Állapítsa meg a vegyület szerkezetét!
Részletesebben