13 Ügyletek fordított adózása

Átírás

1 13 Ügyletek fordított adózása 13/1 A belföldi ügyletek fordított adózására vonatkozó szabályozás 13/1.1 Fordítottan adózó belföldi ügyletek 13/1.1.1 Építési szerződés keretében létrehozott ingatlan átadása 13/1.1.2 Építési-szerelési és egyéb szerelési munka 13/1.1.3 Munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása és az iskolaszövetkezet szolgáltatása 13/1.1.4 Hulladékértékesítés 13/1.1.5 Az adóalany által adókötelezettség választásával értékesített ingatlanok 13/1.1.6 Zálogtárgy értékesítésére tekintettel alkalmazandó fordított adózás 13/1.1.7 Fizetésképtelenségre tekintettel alkalmazandó fordított adózás 13/1.1.8 A mezőgazdasági fordított adózás 13/1.1.9 Egyes acélipari termékek fordított adózása 13/ A fordított adózás alá tartozó ügyletek számlázása, adófizetési kötelezettség keletkezése

2 13 Ügyletek fordított adózása Az általános forgalmi adóról szóló törvény január 1-jével a külföldi partnerekkel folytatott, határon átnyúló ügyletek miatti fordított adózási szabályok mellett a belföldi adóalanyok közötti a törvény ezzel kapcsolatos mellékletében meghatározott termékkörbe tartozó hulladék értékesítésekre vonatkozó eddigi fordított adózás alá tartozó értékesítések körét jelentősen kiterjesztette. Ennek következtében január elsejét követően már az ingatlanok építési szerződés alapján történő átadására (és ehhez kapcsolódóan személyzet rendelkezésre bocsátása, munkaerő kölcsönzése valamint az egyébként adómentes körbe tartozó régi ingatlanok és földterületek értékesítésére melyre vonatkozóan adókötelezettséget választott az eladó, az ingatlanokkal kapcsolatos építés-szerelési szolgáltatások, melyek építési hatóságiengedélyköteles ingatlanra irányulnak (2008. május 1-től) és az ezen tevékenységekhez tartozó személyzet, munkaerő kölcsönzése, a fizetésképtelen cégek 100 ezer forintot meghaladó piaci árú egyes termékértékesítéseire, szolgáltatásnyújtásaira, a zálogtárgy értékesítésére adós és hitelező között, továbbá január 1-jétől az adós és a hitelező által kijelölt harmadik személy közötti értékestésre is kiterjed a fordított adózás, és megmaradt a hulladék értékesítésére is, melynek körét az áfatörvény 6. számú melléklete határozza meg. Jelentősége van annak is, hogy csak olyan adóalanyok közötti ügyletekre vonatkozik ez a szabályozás, akik, amelyek olyan jogállásúak, akiktől az adó fizetése követelhető. A fordított adózás lényege az, hogy az értékesítés után az általános forgalmi adót nem az értékesítést teljesítő adóalany köteles fizetni, hanem a vevő. Vagyis az értékesítéskor az eladó nem számít fel áfát, a vevő viszont köteles a beszerzés után az áfát megállapítani a saját bevallásába fizetendő adóként bevallani, és levonási jogosultság esetén ugyanazon adómegállapítási időszakban levonható adóként is szerepeltetheti. Ez a vevőnél kedvező likviditási szempontból, a költségvetés számára pedig a fordított adózás kedvező abból a szempontból, hogy csökkenti annak a kockázatát, hogy a fordított adó-

3 zási körbe vont ügyletek kapcsán a felszámított adó megfizetése nélkül a vevői oldalon adót levonjanak. A július 1-jével hatályos mezőgazdasági szektort érintő fordított adózás. A fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló évi XLIX törvény július 1-jével lépett hatályba. Hangsúlyozandó, hogy a törvény rendelkezéseit ideiglenes jelleggel a hatálybalépéstől számított 2 éves időtartamban kell alkalmazni, azaz július 1-jével a törvény hatályát veszti. A törvénymódosítás következtében az Áfa tv ának (1) bekezdésében felsorolt belföldi fordított adózás alá eső ügyletek köre az újonnan beiktatott i) pont alapján július 1- jével kiegészül az egyes mezőgazdasági termékek értékesítésével. A fordított adózással érintett mezőgazdasági termékek körét az Áfa tv.-nek a július 1-jei hatállyal beiktatott 6/A. számú melléklete tartalmazza (a mezőgazdasági szektorra vonatkozó fordított adózás szabályait az alábbiakban tárgyaljuk). A évi XLIX. törvény január 1-jétől hatályos módosításának eredményeképpen az Áfa tv-nek az egyes gabonák, olajos magvak értékesítésének fordított adózásra vonatkozó rendelkezéseit december 31-éig kell alkalmazni.

4 13/1 A belföldi ügyletek fordított adózására vonatkozó szabályozás Az áfatörvény a: 142. (1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti: a) a 10. d) pontja szerinti termékértékesítés esetében; b) a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építésiszerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának; c) a termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz ideértve azt is, ha az nem kötött építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása, illetve iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevétele esetében; d) a 6. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetében; e) a 86. (1) bekezdésének j) és k) pontja alá tartozó termékértékesítés esetében, ha az értékesítő adóalany élt a 88. -ban említett választási jogával; f) az adós és hitelező, valamint az adós és a hitelező által kijelölt harmadik személy viszonylatában olyan termék értékesítése esetében, amely dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányul; g) a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék értékesítése, valamint egyéb, a teljesítésekor a szokásos pia-

5 ci árat tekintve forintnak megfelelő pénzösszeget meghaladó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében, ha a teljesítésre kötelezett adóalany felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt áll; h) üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog (kibocsátási egység) átruházása esetében. i) a 6/A. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetében. j) a 6/B. számú mellékletben felsorolt termék értékesítése esetén, amennyiben az nem tartozik a XVI. Fejezet szerinti különös rendelkezések hatálya alá. (2) Az (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti ingatlanértékesítésre az (1) bekezdés e) pontjában meghatározottaknak is teljesülniük kell. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek b) egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető. (4) A (3) bekezdés a) pontjának alkalmazásában akár termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója vagy termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője minőségében, akár mindkét minőségben egyaránt belföldön nyilvántartásba vett adóalany az Eva. hatálya alá tartozó személy, szervezet is. (5) Az érintettség valószínűsítése mellett az ügylet teljesítésében érintett bármelyik fél kérheti a) a többi érintett féltől, hogy nyilatkozzon, b) az állami adóhatóságtól pedig, hogy tájékoztassa a (3) bekezdésben említett feltételek teljesüléséről illetőleg arról is, hogy az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben az értékesítő adóalany élt-e, és ha igen, milyen terjedelemben élt ott említett választási jogával.

6 (6) Az állami adóhatóság (5) bekezdésben említett tájékoztatási kötelezettségének köteles haladéktalanul eleget tenni. Az írásos megkeresésre adott adóhatósági választ az ellenkező bizonyításáig valósnak kell tekinteni. Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben az adóhatóság tájékoztatási kötelezettségének a honlapján történő közzététellel tesz eleget. (7) Az (1) bekezdés alkalmazása esetében a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója olyan számla kibocsátásáról gondoskodik, amelyben áthárított adó, illetőleg a 83. -ban meghatározott százalékérték nem szerepel. (8) Az (1) bekezdés i) pontja nem alkalmazható a XIV. fejezetben szabályozott jogállású, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak e tevékenysége körébe tartozó termékértékesítésére és termékbeszerzésére. Az oldal alsó része szerkesztési-tördelési okok miatt üres.

7 (9) Az (1) bekezdés j) illetve k) pontja nem alkalmazható a XIV. Fejezetben szabályozott jogállású, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak e tevékenysége körébe tartozó termékértékesítésére és termékbeszerzésére. Mely adózói körben kell alkalmazni a fordított adózás szabályait? A fordított adózás alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek a) mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, b) egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető. E rendelkezés alkalmazásában az eva alanyt, akár értékesítői, akár beszerzői minőségében úgy kell tekinteni, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalanyt. Ehhez kapcsolódik még az áfatörvény 264. (6) bekezdésével megállapított azon rendelkezés is mely az evatörvény 16. (2) bekezdésének január elsejétől hatályba lépő rendelkezését állapítja meg, mégpedig azt, hogy az eva alanya az egyszerűsített vállalkozói adó kötelezettségén túl köteles az áfatörvény ában foglaltak fennállása esetén az általános forgalmi adót megfizetni, mely kötelezettséget az adóévre vonatkozó eva bevallásában állapít meg és vall be. Ez az jelenti, hogy amikor egy adott fordított adózás alá tartozó ügylet során szolgáltatást vesz igénybe, vagy terméket vásárol az eva alany más áfa-fizetésre kötelezett adóalanytól, az felé nem számít fel áfát ezen teljesítéssel kapcsolatban, hanem az erre eső áfát az eva alany a tárgyévet követően benyújtandó eva bevallásában általános forgalmi adóként fogja bevallani és annak esedékességekor megfizetni, és levonási joga nem lévén ugyanezen összeget előzetesen felszámított adóként nem tudja figyelembe venni. Tekintettel arra, hogy igen lényeges az adóalanyok ezen érintett tevékenysége körében a fordított adózás alkalmazásában annak ismerete, hogy vevőjük milyen jogállású az áfa rend-

8 szerében, az érintettség valószínűsítése mellett az ügylet teljesítésében érintett bármelyik fél kérheti a) a többi érintett féltől, hogy nyilatkozzon, b) az állami adóhatóságtól pedig, hogy tájékoztassa az előzőekben említett feltételek teljesüléséről, vagyis a partner áfával kapcsolatos státuszáról. Az áfatörvény helyes alkalmazásának érdekében tehát a feleknek meg kell bizonyosodniuk arról, hogy az ügylet teljesítésében érintett más felek megfelelnek-e a fordított adózás alkalmazásával kapcsolatban előírt személyi feltételeknek. Erre azért van szükség, hogy olyan esetben, ha a vevő nem felel meg a támasztott feltételeknek, akkor az értékesítést teljesítő adóalany mindenképpen számítsa fel és fizesse meg az adót, ha viszont megfelel a támasztott követelményeknek a vevő, akkor az eladó nem számíthat fel adót, viszont a vevő kötelezettsége azt saját kötelezettségeként megállapítani és megfizetni. Az adóalanynak a többi adóalany áfatörvény szerinti jogállásáról való tájékozódását segítheti az ügylet teljesítésében érintett másik fél adószámának vizsgálata. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.) 16. -ának (1) bekezdése szerint adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat, és a szerződéses felek adószámának feltüntetése a szóban forgó ügyletről kibocsátott számla kötelező tartalmi eleme [áfatörvény ának c) és d) pontjai], ezért arról a szerződéses felek kötelesek egymásnak nyilatkozni. Az állami adóhatóság honlapján ( az Adóalanyok adatbázisa cím alatt megtalálható az áfa-alanyok és eva-alanyok adatbázisa, amelyből az adóalany neve, elnevezése alapján le lehet kérdezni az adószámát, vagy fordítva, az adószám alapján vissza lehet keresni az adóalany nevét, elnevezését.

9 Áfakód Az adószám 11 számjegyből áll, melynek kilencedik számjegye az úgynevezett áfakód, amely jellemzően utal arra, hogy az adóalany milyen jogállású az általános forgalmi adózás szempontjából, azonban ez nem minden szempontból ad elégséges információt. Tekintsük át az egyes lehetőségeket, eseteket. 2 -es áfakódú adóalany Amennyiben a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást végző illetve a terméket beszerző, szolgáltatást nyújtó adóalany áfakódjának értéke 2 -es (általános szabályok szerint adózó, vagy más, áfa-fizetésre kötelezett adóalany), vagy 3 -as (evás adóalany), az ilyen adóalany biztosan megfelel az áfatörvény 142. (3) bekezdésében szereplő feltételeknek (vagyis nincs olyan jogállása, melynek okán tőle az adó fizetése ne lenne követelhető), ezért az ilyen adóalanyok közötti, a 142. (1) bekezdésében meghatározott termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. 1 -es áfakódú adóalany Amennyiben az ügylet teljesítésében 1 -es áfakódú adóalany is szerepel, csak akkor kerülhet sor fordított adózásra, ha az 1 -es áfakóddal a termék vevője vagy a szolgáltatás igénybevevője rendelkezik, aki viszont csak kizárólag adólevonási joggal nem járó adómentes tevékenységet végző (áfatörvény ai) adóalany lehet, a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó pedig adófizetésre kötelezett adóalany vagy eva adóalany. Amennyiben a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó 1 -es áfakódú, és ezen belül alanyi adómentes adóalany, akkor a tőle vásárolt termék, szolgáltatás után a vevőnek, szolgáltatást igénybe vevőnek főszabály szerint akkor sem kell a fordított adózás szabályai szerint általános forgalmi adót fizetnie, ha a

10 termék, szolgáltatás szerepel az áfatörvény 142. (1) bekezdésében felsoroltak között. (szóba jöhet a fordított adózás olyan értékesítés esetében amely tekintetében az alanyi adómentes adóalany nem járhat el alanyi adómentes minőségben.) Az eladónak (szolgáltatást nyújtónak) az 1 -es áfakódú adóalany (vagy nem adóalany, vagy adóalanynak nem minősülő, de adószámmal esetleg rendelkező) vevők, szolgáltatást igénybe vevők esetén mindenképpen érdemes a másik fél vagy felek nyilatkozatát kérni, illetve az adóhatósághoz fordulni, és tájékoztatást kérni arról, hogy az illető szerződéses partner megfelel-e a 142. (3) bekezdésében meghatározott személyi feltételeknek. Ebből a szempontból a kizárólag a közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet folytató vevő olyan jogállású az 1 -es áfakóddal rendelkezők közül, aki felé a fordított adózást érvényesíteni kell. Esettanulmány: Adva van egy Áfa tv. 85. (1) bekezdés c) pont szerinti humán-egészségügyi (orvosi) szolgáltatást nyújtó adóalany, amely egyúttal alanyi adómentesség hatálya alatt áll. Amenynyiben megrendel egy fordított adózás hatálya alá tartozó Áfa tv (1) bekezdés b) pontja szerinti építési-szerelési szolgáltatást, amely az adómentes tevékenységét fogja szolgálni, abban az esetben mint megrendelő lehet-e a fordított adózás alanya? A fordított adózás alkalmazásának Áfa tv (3) bekezdés szerinti alanyi feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető. A jogszabály kifejezett előírása a felek jogállásának vizsgálata abból a szempontból, hogy olyan ügylet esetében, mely a tár-

11 gyát tekintve a fordított adózás hatálya alá tartozna, átfordulhat-e az adófizetési kötelezettség a beszerző félre. A tevékenység adó alóli mentességének tehát a fordított adózás szempontjából nincs jelentősége, hanem az adóalany státusza a mérvadó. Miután az adóalany az alanyi adómentes jogállására tekintettel nem felel meg a fordított adózás feltételeinek, így az általa megrendelt építési szerelési szolgáltatás nem adózhat a fordított adózás szabályai szerint, hanem az építési-szerelési szolgáltatás nyújtójának keletkezik az ügylet után az Áfa tv. általános szabályai szerint adókötelezettsége. Ugyanígy kell a fordított adózás alkalmazhatóságát megvizsgálni abban az esetben is, ha az előzőekben említett alanyi adómentes jogállású adóalany az adómentes humán egészségügyi szolgáltatásnyújtása érdekében kíván ingatlant vásárolni, és az ingatlanértékesítésre az Áfa tv (1) bekezdés e) pontja szerint ingatlan 86. (1) bekezdés j) és k) pontja szerinti ingatlanok, azaz régi ingatlanok, illetve építési teleknek nem minősülő beépítetlen ingatlanok miatt a fordított adózás szabályait kellene alkalmazni. Az ingatlanértékesítés az Áfa tv. 86. (1) bekezdés j) és k) pontja szerinti ingatlan esetében esik fordított adózás hatálya alá, feltéve, ha az értékesítő adóalany a főszabály szerint adómentes ingatlanértékesítési tevékenységére (a beépített régi ingatlan és az ahhoz tartozó földrészlet, valamint az építési teleknek nem minősülő beépítetlen ingatlan értékesítése) az Áfa tv a szerint adókötelezettséget választott. Ugyanakkor ez esetben is teljesülnie kell az Áfa tv (3) bekezdése szerinti személyi feltételeknek. Mivel az ingatlant megvásárló adóalany alanyi adómentes jogállású társaság, így e jogállása kizárja azt, hogy az ingatlanértékesítés után a vevő adóalany fizesse meg az adót, így az értékesítő adóalanyt terheli az adókötelezettség teljesítése.

12 Főszabály szerint az Áfa tv. 86. (1) bekezdés j) és k) pontjaiban meghatározott ingatlanok értékesítéseire adó alóli mentesség vonatkozik (a számla ez esetben áfát nem tartalmazhat). Abban az esetben viszont, ha az értékesítő az Áfa tv. 88. (1) bekezdése értelmében adókötelezettséget választott ezen ingatlanértékesítéseire, úgy az ingatlanokat áfa felszámításával kell értékesítenie, azaz a számlának áthárított adót kell tartalmaznia. A fordított adózással kapcsolatos nyilatkozatok a megrendelő, beszerző alanyi adómentes jogállása esetén: Tekintettel arra, hogy a fordított adózás alkalmazásának a vizsgálatakor az adófizetésre kötelezett személyének megállapítása érdekében alapvető jelentőséggel bír, hogy mindkét fél tisztában legyen a másik jogállásával, ezért az Áfa tv (5) bekezdés a) pontja értelmében az ügylet teljesítésében érintett bármelyik fél kérheti, hogy a másik fél nyilatkozzon a jogállására vonatozóan. Mindemellett az Áfa tv (5) bekezdés b) pontja szerint az állami adóhatóság kérelemre az érintett személyek státuszáról, valamint ingatlanértékesítés esetén az adókötelezettség választásáról illetően tájékoztatást nyújt, melynek érdekében az adóhatóság a honlapján adatbázist tett közzé. A fenti példákban szereplő esetekben az alábbi nyilatkozatokat kell megtenni: a) Az építési-szerelési szolgáltatás megrendelése esetében a szolgáltatást igénybevevő adóalanynak a szolgáltatásnyújtó részére arról kell nyilatkoznia, hogy alanyi adómentes jogállású, és ennek következtében az Áfa tv (1) bekezdés b) pontja szerinti ügylettel kapcsolatosan nem alkalmazható a fordított adózás szabálya. b) Az Áfa tv. 86. (1) bekezdés j) és k) pont szerinti ingatlan megvásárlása esetében is a vevő adóalanynak az alanyi adómentes státuszáról kell nyilatkozni, mely jogállásra te-

13 kintettel nem a fordított adózás szerint, hanem az általános szabályok szerint az értékesítő adóalanynak kell az adókötelezettséget teljesíteni. [Megjegyezzük, hogy a fordított adózás alkalmazhatóságát eleve kizárja a vevő alanyi adómentes jogállása, így az ingatlan megvásárlása esetében az eladónak az Áfa tv (5) bekezdés b) pontja szerinti adókötelezettség választására vonatkozó nyilatkozata jelen esetben nem bír relevanciával. Egyéb esetben tehát, ha az ügyletben részt vevő felek az adóalanyiság, illetve a jogállás tekintetében megfelelnek a törvényi feltételeknek az Áfa tv. 86. (1) bekezdés j) és k) pontja szerinti ingatlanértékesítés adózási módja (egyenes, illetve fordított) attól függően alakul, hogy az értékesítő az ingatlanértékesítéseire választott-e adókötelezettséget vagy sem. Az állami adóhatóság a honlapján közzéteszi, hogy az általános forgalmiadóalanynak minősülő adózó az Áfa tv. 88. (1) bekezdés alapján az adómentes ingatlanértékesítés vagy -bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt választotta, valamint az adókötelessé tétel időpontját.] A fordított adózáson belül speciális az előzőektől eltérő, még összetettebb szabályok érvényesülnek az áfatörvény 142.

14 (1) bekezdés e) pontja szerinti ingatlanértékesítésre. Ebbe tartoznak az áfatörvény 86. (1) bekezdés j) és k) pontjai alapján főszabályként adólevonásra nem jogosító adómentes beépített régi ingatlan és építési teleknek nem minősülő földterület értékesítések (bővebben lásd az ingatlanokkal kapcsolatos, vagy az adómentességekre vonatkozó részekben) melynek értékesítésére adókötelezettséget választhatnak az adóalanyok. Ebben az esetben az érintett ingatlanok 25%-os adókulcs alá esnek. A fordított adózás csak az ebbe a körbe tartozó említett ingatlanokkal kapcsolatban áll fenn. Ezért az ingatlan értékesítője személyében akkor felel meg az áfatörvény 142. (3) bekezdés b) pontjában foglalt feltételeknek, ha az ingatlan értékesítésére vonatkozóan az adókötelezettség választását az adóhatósághoz bejelentette. Arról a tényről, hogy az adóalany adókötelezettséget választott ezen egyébként adómentesként értékesítendő ingatlanok értékesítésére, az Adóhatóság a vevő részére köteles tájékoztatást adni, ha a vevő a tájékoztatásért az Adóhatósághoz fordul. A választás alapján adóköteles körbe tartozó ingatlan beszerzése esetén a vevőnek szintén célszerű nyilatkozattételre felszólítani az eladót, illetve az állami adóhatóságtól tájékoztatást kérni arról, hogy az eladó az egyébként adómentes ingatlanértékesítésre választotta-e az adófizetési kötelezettséget, és a fordított adózás alkalmazása miatt nem számított fel áfát, (ez esetben a vevőnek kell azt teljesítenie), vagy azért nem számláz áfát, mert az áfatörvény 86. (1) bekezdésének j) és k) pontja szerinti adómentes értékesítés szabályai szerint jár el. Ez utóbbi esetben ugyanis a vevőnek sincs adófizetési kötelezettsége ezen beszerzés miatt, mivel ez adómentes, és egyébként sem tartozik a fordított adózás körébe. Fontos előírás még a fordított adózással kapcsolatban, hogy a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója olyan számlát köteles kibocsátani, amelyben áthárított adó, illetőleg a visszafelé számított kulccsal meghatározott adómérték nem szerepelhet.

15 A fordított adózás Áfa tv (3) bekezdés szerinti személyi feltételeinek a vizsgálata szempontjából érdemes kitérni arra az esetkörre, amikor egy alanyi adómentességet választó adóalany az Áfa tv. 85. szerinti adómentes tevékenységet végez (pl. humán-egészségügyi szolgáltatást). Az adómentes tevékenysége érdekében megrendelt és egyébként az Áfa tv (1) bekezdés b) pontja szerinti építési-szerelési szolgáltatás igénybevétele esetében, illetve az Áfa tv (1) bekezdés e) pontja szerinti ingatlanvásárlás esetében alkalmazhatók-e a fordított adózás szabályai? Kérdés továbbá, hogy ez esetben milyen nyilatkozatot kell a fordított adózás alkalmazása szempontjából a társaságnak tenni a szolgáltatásnyújtó irányába. A fordított adózás alkalmazásának Áfa tv (3) bekezdés szerinti alanyi feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető. A kérdéses adóalany fő tevékenységként az Áfa tv. 85. szerinti adómentes tevékenységet végez, a jogállását tekintve pedig alanyi adómentesnek minősül. A jogszabály kifejezett előírása a felek jogállásának vizsgálata abból a szempontból, hogy olyan ügylet esetében, mely a tárgyát tekintve a fordított adózás hatálya alá tartozna, átfordulhat-e az adófizetési kötelezettség a beszerző félre. A tevékenység adó alóli mentességének tehát a fordított adózás szempontjából nincs jelentősége, hanem az adóalany státusza a mérvadó. Miután az adóalany az alanyi adómentes jogállására tekintettel nem felel meg a fordított adózás feltételeinek, így az általa megrendelt építési szerelési szolgáltatás nem adózhat a fordított adózás szabályai szerint, hanem a szolgáltatás nyújtójának ke-

16 letkezik az ügylet után az Áfa tv. általános szabályai szerint adókötelezettsége. Ugyanígy kell megítélni az Áfa tv (1) bekezdés e) pontja szerinti ingatlanértékesítés adókötelezettségét is az alábbiakra tekintettel: Az Áfa tv (1) bekezdés e) pontja értelmében az adót a terméket beszerző fizeti az Áfa tv. 86. (1) bekezdésének j) és k) pontja alá tartozó termékértékesítés esetében, ha az értékesítő adóalany élt a 88. -ban említett választási jogával. Az Áfa tv. 86. (1) bekezdés j) és k) pontja szerinti ingatlanértékesítés abban az esetben esik a fordított adózás hatálya alá, amennyiben az értékesítő adóalany a főszabály szerint adómentes ingatlanértékesítési tevékenységére (a beépített régi ingatlan és az ahhoz tartozó földrészlet, valamint az építési teleknek nem minősülő beépítetlen ingatlan értékesítése) az Áfa tv a szerint adókötelezettséget választott, valamint teljesülnek ez esetben is az Áfa tv (3) bekezdése szerinti személyi feltételek. Mivel az ingatlant megvásárló adóalany alanyi adómentes jogállású társaság, így e jogállása kizárja azt, hogy az ingatlan értékesítés után a vevő adóalany fizesse meg az adót, így az értékesítő adóalanyt terheli az adókötelezettség teljesítése. Főszabály szerint az Áfa tv. 86. (1) bekezdés j) és k) pontjaiban meghatározott ingatlanok értékesítéseire adó alóli mentesség vonatkozik (a számla ez esetben áfát nem tartalmazhat). Abban az esetben viszont, ha az értékesítő az Áfa tv. 88. (1) bekezdése értelmében adókötelezettséget választott ezen ingatlan értékesítéseire, úgy az ingatlanokat áfa felszámításával kell értékesítenie, azaz a számlának áthárított adót kell tartalmaznia. Tekintettel arra, hogy a fordított adózás alkalmazásának a vizsgálatakor az adófizetésre kötelezett személyének megállapítása

17 érdekében alapvető jelentőséggel bír, hogy mindkét fél tisztában legyen a másik jogállásával, ezért az Áfa tv (5) bekezdés a) pontja értelmében az ügylet teljesítésében érintett bármelyik fél kérheti, hogy a másik fél nyilatkozzon a jogállására vonatozóan. Mindemellett az Áfa tv (5) bekezdés b) pontja szerint az állami adóhatóság kérelemre az érintett személyek státuszáról, valamint ingatlanértékesítés esetén az adókötelezettség választásáról tájékoztatást nyújt, e tájékoztatási kötelezettségét az adóhatóság a honlapján történő adatbázis közzétételével teljesíti. Az építési-szerelési szolgáltatás megrendelése esetében a szolgáltatást igénybevevő adóalanynak a szolgáltatásnyújtó részére arról kell nyilatkoznia, hogy alanyi adómentes jogállású, és ennek következtében az Áfa tv (1) bekezdés b) pontja szerinti ügylettel kapcsolatosan nem alkalmazható a fordított adózás szabálya. Az Áfa tv. 86. (1) bekezdés j) és k) pont szerinti ingatlan megvásárlása esetében is a vevő adóalanynak az alanyi adómentes státuszáról kell nyilatkozni, mely jogállásra tekintettel nem a fordított adózás szerint, hanem az általános szabályok szerint az értékesítő adóalanynak kell az adókötelezettséget teljesíteni. Megjegyezzük, hogy a fordított adózás alkalmazhatóságát eleve kizárja a vevő alanyi adómentes jogállása, így az ingatlan megvásárlása esetében az eladónak az Áfa tv (5) bekezdés b) pontja szerinti adókötelezettség választására vonatkozó nyilatkozata jelen esetben nem bír relevanciával. Egyéb esetben tehát ha az ügyletben részt vevő felek az adóalanyiság, illetve a jogállás tekintetében megfelelnek a törvényi feltételeknek az Áfa tv. 86. (1) bekezdés j) és k) pontja szerinti ingatlanértékesítés adózási módja (egyenes, illetve fordított) attól függően alakul, hogy az értékesítő az ingatlanértékesítése-

18 Példa nyilatkozattételi (tájékoztatási) kötelezettség elmulasztására ire választott-e adókötelezettséget vagy sem. Az állami adóhatóság a honlapján közzéteszi, hogy az általános forgalmiadóalanynak minősülő adózó az Áfa tv. 88. (1) bekezdés alapján az adómentes ingatlan értékesítés vagy bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt választotta, valamint az adókötelessé tétel időpontját. Példa nyilatkozattételi (tájékoztatási) kötelezettség elmulasztására Problémát okozhat, ha a felék nem működnek együtt, nem teljesítik egymás felé tájékoztatási kötelezettségüket a fordított adózás alá tartozó ügyletek esetén. Például a szolgáltatást igénybevevő nem tájékoztatja a szolgáltatást nyújtót az áfatörvény 142. (1) bekezdés b) pontja szerint fordított adózás alá tartozó ügylet tekintetében, hogy az általa igénybevett szolgáltatás ingatlan építési hatósági engedély-köteles felújításához vesz igénybe. Az áfatörvény ez esetben az igénybevevő kötelezettségévé teszi, hogy a szolgáltatást nyújtót erről a tényről előzetesen és írásban nyilatkozat formájában köteles tájékoztatni. Kérdésként merül fel, ha ezt nem teszi meg az igénybevevő, de a szolgáltatást nyújtó mégis tudja, hogy a szolgáltatást építési hatósági engedély-köteles ingatlan felújításához nyújtja, vagyis tudja hogy a fordított adózás feltételei fennállnak, hogyan kell kibocsátania a számlát? Mindenképp érdemes megállapítani, hogy az ügylet adózási módja nem változik meg azáltal, hogy az áfatörvény 142. (1) bekezdés b) pontja alapján meghatározott nyilatkozattételi kötelezettségének a szolgáltatást igénybevevő nem tesz eleget, vagy nem a valóságnak megfelelően nyilatkozik. Tehát, ha az ügylet az áfatörvény 142. (1) bekezdés b) pontja értelmében fordítottan adózik, a szolgáltatást igénybevevő nyilatkozatától, vagy nyilatkozattételi kötelezettségének elmulasztásától függetlenül, az ügylet a jogszabálynak megfelelően fordítottan adózik. A fordítottan adózó szolgáltatást nyújtó, ez esetben is

19 köteles a valóságnak megfelelően, a fordított adózás szabályai szerint kiállítani a számlát. Az áfatörvény 159. (1) bekezdése értelmében az adóalany köteles ha e törvény másként nem rendelkezik a 2. a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni. A számla tartalmának helyessége elsődlegesen a számlakibocsátó felelőssége. A számla adattartalmáról az áfatörvény a rendelkezik. A 169. k) pont kb) alpontja alapján, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett, a számla kibocsátója a számlán köteles feltüntetni a jogszabályi hivatkozást vagy bármely más, de egyértelmű utalást arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása után a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett. Az áfatörvény 142. (1) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezés, melynek értelmében a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának arról a tényről, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedélyköteles-e, azt teszi lehetővé, hogy rendelkezésre álljon a számla kibocsátója számára minden információ a számla helyes kibocsátásához. A kellő körültekintés körébe beletartozik az is, hogy a számlakibocsátó figyelmeztesse a szolgáltatás nyújtóját nyilatkozattételi kötelezettségére, valamint ha nem tesz ennek eleget, érdeklődjön annak okáról. Ha tudomása van arról, hogy az ügylet hatósági engedély-köteles, és a fordított adózás egyéb feltételei is megvalósulnak, a számlát a fordított adózás szabályai szerint kell kibocsátania annak ellenére, hogy a szolgáltatást igénybevevő nem nyilatkozott arról, hogy a tevékenység hatósági engedély-köteles-e. Ennek megfelelően, ha a szolgáltatást igénybevevő nem nyilatkozik a hatósági engedélykötelezettségről, nem jelenti azt, hogy a számlát automatikusan az általános szabályok szerint kellene kibocsátani.

20 A szolgáltatást igénybevevő a számlakibocsátó számla-kibocsátási kötelezettségének keletkezése előtt köteles nyilatkozatot tenni a hatósági engedély-kötelezettség kérdésében. Abban az esetben, ha a szolgáltatást igénybevevő nem tesz eleget kötelezettségének, és ebből adódóan a számlakibocsátót kár éri, a kibocsátó polgári peres úton tudja kárigényét érvényesíteni. Ha a szolgáltatást igénybevevő nem teljesíti nyilatkozattételi kötelezettségét, az adózás rendjéről szóló a alapján az állami adóhatóság mulasztási bírsággal sújthatja. Lehet-e elhatárolást tenni a fordított adózás alá tartozás kérdésének megítélésénél? Sokszor merül fel kérdésként az is, hogy az áfatörvény alkalmazásában korábban nagy jelentőséggel bíró statisztikai besorolás alapján lehet-e elhatárolást tenni a fordított adózás alá tartozás kérdésének megítélésénél? Az áfatörvény ának alkalmazásában az egyes tevékenységek behatárolásához irányadó SZJ számokat nem jelöl meg. Az itt említett szolgáltatások felsorolása taxatív, szó szerint értendő, melyhez külön értelmező rendelkezéseket nem fűz a törvény. Ebből következően a szó köznapi értelmében vett jelentését kell alapul venni az egyes szolgáltatások fordított adózás szabályai szerint történő adóztatásának megítélése szempontjából, a statisztikai besorolás e tekintetben nem bír relevanciával.

21 13/1.1 Fordítottan adózó belföldi ügyletek 13/1.1.1 Építési szerződés keretében létrehozott ingatlan átadása Az áfatörvény 10. d) pontja értelmében termékértékesítésnek minősül az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlannyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre. Az átadó a termékértékesítésről a fordított adózás szabályai szerint köteles kibocsátani a számlát. Építési szerződés keretében létrehozott ingatlan átadása A tényállás megvalósulásához elengedhetetlen, hogy az épített ingatlan az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzései kötelezettség alá tartoznak. Ebbe a körbe tartoznak nem csak a tulajdoni lapon feltüntetett építmények, hanem azok is amelyeket például a térképen építményként kell feltüntetni, például gázcsővezeték. Azon ingatlanok, amelyeket mint új ingatlant nem kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba (ideiglenes jelleggel építették, nem jelentős építmények pl. szalonnasütő hely), átadásuk nem tartozik a fordított adózás alá, a számlát az egyenes adózás szabályai szerint kell kibocsátani. Felhívom a figyelmet, hogy azon építési-szerelési munkák, melyek nem tartoznak az előbb meghatározott körbe, az áfatörvény 142. (1) bekezdés b) pontja alapján még minősülhetnek a fordított adózás alá tartozó ügyletnek. Tehát, ha egy generálkivitelező építési szerződés alapján átad egy lakóingatlant egy adóalanynak, a fordított adózás szabályai szerint állítja ki a számlát az áfatörvény 142. (1) bekezdés a) pontja alapján. Ha a generálkivitelező egy alvállalkozója építési-szerelési munkát végez, a számlát ugyancsak fordítottan állítja ki, de az áfatörvény 142. (1) bekezdés b) pontja alapján, mivel ezen tevékenysége építési hatósági engedély-köteles ingatlan létrehozására irányul. Amennyiben a generálkivitelező még a lakóingatlan létrejötte előtt (használatbavételi engedély kiadása előtt) átadja az ingatlant a megrendelőnek, az ügylet egyenesen adózik, feltéve ha

22 esetében nem valósul meg az áfatörvény 142. (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatásnyújtás. Elektromos és gázvezetékek, hálózatok Az elektromos és gázvezetékek, hálózatok és más speciális létesítmények átadásának kezelése az áfatörvény 10. d) pontja és 142. (1) bekezdés a) pontja szempontjából Hogyan minősül az elektromos és gázvezetékek, hálózatok, más speciális létesítmények átadásának kezelése az áfatörvény május 1-jétől hatályos 10. d) pontja, valamint 142. (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában? Az áfatörvény május 1-jétől hatályos 10. d) pontja szerint termékértékesítésnek minősül az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre. Az áfatörvény 142. (1) bekezdés a) pontja a fent hivatkozott rendelkezés alapján megvalósuló termékértékesítések vonatkozásában ír elő fordított adózást, feltéve, ha a fordított adózásnak az áfatörvényben meghatározott feltételei egyébként fennállnak. Az általános forgalmi adó szempontjából ingatlan alatt a Ptk. szerinti ingatlant kell érteni. A Ptk. azonban az ingatlan pontos fogalmát nem határozza meg, e körben csak a földről és épületről tesz említést. Az ingatlanok jogi természetének sajátossága a nyilvántartásukban és a nyilvántartásukhoz fűzött jogi hatásban rejlik, a polgári jogban az ingatlan-nyilvántartáshoz fűzött joghatások azok, amelyek az ingatlanok és ingók között éles határvonalat húznak. A Ptk-beli fogalommeghatározás hiányában ezért az ingatlan fogalmát az ingatlannyilvánítási szabályok alapján célszerű meghatározni. A polgári jog abból indul ki, hogy valamennyi ingatlannak szerepelnie kell az ingatlan-nyilvántartásban, és nem akar támogatni ingatlan-nyilvántartáson kívüli

23 ingatlanforgalmat, ezért ingatlannak azt tekinthetjük, amit az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) ai önálló ingatlannak minősítenek. Természetesen ingatlannak minősül az önálló ingatlannal együtt annak alkotórésze is. Az Inytv. az önálló ingatlanok fő kategóriájának a földrészletet tekinti, és összhangban azzal a főszabállyal, hogy a földterületen emelt épületek és építmények, mint alkotórészek osztják a földterület jogi sorsát, előírja, hogy a földrészlettel együtt kell nyilvántartani a földterületen létesített épületeket és építményeket (ezek tehát nem minősülnek önálló dolognak, lsd. Inytv. 11. (4) bekezdésének a) pontja). E főszabály alól azonban lehetnek kivételek, amelyre egyebek mellett az Inytv. 12. a) pontja utal, amikor kimondja, hogy a földrészleten kívül önálló ingatlannak kell tekinteni az épületet, pincét, a földalatti garázst és más építményt, ha az nem, vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona. Az Inytv. nem határozza meg az építmény fogalmát, ezért annak értelmezése során az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény pontjában található fogalom-meghatározást kell figyelembe venni, amely szerint építménynek minősül az építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma). Az elektromos gázvezetékek, hálózatok és egyéb speciális építmények álláspontom szerint megfelelnek az említett építményfogalom követelményeinek, így ezek a berendezések in-

24 gatlannak minősülnek, figyelembe véve az Inytv. 12. a) pontját is. Egyes vélemények szerint a szóban forgó ingatlanok átadása ugyanakkor azért nem fér bele az áfatörvény május 1- jétől hatályos 10. d) pontjába így ezen keresztül az áfatörvény 142. (1) bekezdés a) pontja alá sem tartozhat, mert a hivatkozott szakasz kifejezetten ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadását nevesíti. Ugyanakkor az ingatlan az ingatlan-nyilvántartásba nem bejegyzésre, hanem feltüntetésre kerül, bejegyzésre legfeljebb az ingatlanokkal kapcsolatos jogok kerülhetnek, ráadásul az elektromos gázvezetékek, hálózatok és egyéb speciális építmények feltüntetése nem (vagy nem feltétlenül) a tulajdoni lapon, hanem az ingatlan-nyilvántartási térképen történik. Álláspontunk szerint az áfatörvény május 1-jétől hatályos 10. d) pontjának értelmezésekor arra kell figyelemmel lenni, hogy az adott ingatlan létrehozása kapcsán történik-e az ingatlan-nyilvántartásba bármilyen feltüntetés, vagy jogbejegyzés. A kérdéses a bejegyzés szempontjából azért minősülnek sajátosan, mert azokkal kapcsolatban előzetesen anélkül is bejegyezhető a korlátolt dologi jogok meghatározott csoportja, hogy maga az építmény már létezne. Ezen felül a kérdéses ingatlanok jellemzően csak az ingatlan-nyilvántartási térképen kerülnek feltüntetésre, magán a tulajdoni lapon nem (vagy nem feltétlenül). Az Inytv. 18. (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ingatlan-nyilvántartás az erre meghatározott számítógépes tulajdoni lapból, a tulajdoni lapról megszűnt bejegyzések adatainak jegyzékéből, továbbá az ingatlan-nyilvántartási térképből és az okirattárból áll. Ha az Inytv. így rendelkezik, ingatlan-nyilvántartási térképként a számítógépes adathordozón rögzített földmérési alaptérképet kell használni. Az ingatlan-nyilvántartási

25 térképpel egy tekintet alá esik az egyéb önálló ingatlanok alaprajza. Tekintettel arra, hogy az ingatlan-nyilvántartási térkép az ingatlan-nyilvántartás részét képezi, az elektromos gázvezetékek, hálózatok és egyéb speciális építmények, akár fizikai valójukban, akár a rájuk vonatkozó jogok vonatkozásában úgy minősülnek, mint az ingatlan-nyilvántartásba feltüntetendő és bejegyzendő ingatlanok, így azok létrehozása és átadása az áfatörvény 10. d) pontja szerinti termékértékesítésnek minősül, tehát az áfatörvény 142. (1) bekezdés a) pontja alapján az arra vonatkozó feltételek fennállása esetén fordított adózás alá esik. Megjegyzendő, hogy amennyiben az elektromos gázvezetékek, hálózatok és egyéb speciális építmények nem tartozhatnának az áfatörvény 10. d) pontjának alkalmazási körébe, az azokkal kapcsolatos építési-szerelési és egyéb szerelési munka az áfatörvény 142. (1) bekezdés b) pontja alapján egyébként is fordított adózás alá esne, feltéve, ha az abban foglalt feltételeknek megfelelne. 13/1.1.2 Építési-szerelési és egyéb szerelési munka Az áfatörvény 142. (1) bekezdés b) pontja értelmében az adót a szolgáltatás igénybevevője fizeti a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának. Építésiszerelési és egyéb szerelési munka

26 Változás január 1-jétől Változás január 1-jétől Az áfatörvény a (1) bekezdésének b) pontja január 1-jétől figyelemmel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény módosítására kiegészül a vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött szövegrésszel, ami azt jelenti, hogy január 1-jétől a fordított adózást azon szolgáltatások esetében is alkalmazni kell, amelyek ingatlan építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányuló építési-szerelési és egyéb szerelési munkának minősülnek. Az ügylet aszerinti minősítésénél, hogy az az áfatörvény 142. (1) bekezdés b) pontja alá tartozik-e (és így tekintetében a fordított adózás szabályai alkalmazandóak) három feltételt szükséges vizsgálni. Az oldal alsó része szerkesztési-tördelési okok miatt üres.

27 1. A szolgáltatás építési-szerelési, egyéb szerelési munkának minősül A hivatkozott jogszabályhely nem csak az építési tartalmú, hanem az egyéb szerelési tartalmú szolgáltatásokat is nevesíti, ezért az áfatörvény 142. (1) bekezdés b) pontja alá tartozik, és így fordítottan adózik az az eset is, ha technológiai szerelés történik, feltéve természetesen, hogy a fordított adózás egyéb törvényi feltételei is fennállnak. Azaz a technológiai szerelés az egyéb szerelési munka fogalmába beleértendő. Ugyanígy beletartoznak az egyéb szerelési munkába azok a szolgáltatások, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a felépíteni kívánt ingatlan rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen, mint például a villanyszerelés, víz-, gázvezeték-szerelés, fűtésszerelés stb. Az építési tartalmú szolgáltatások körébe klasszikusan beletartozik a kőműves munka, földmunka, festés, burkolás, azaz minden olyan szolgáltatás, amely kifejezetten az ingatlan készre építésére irányul. Figyelemmel kell lenni továbbá arra is, hogy az [áfatörvény 70. (1) bekezdés b) pontja] alapján termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha olyan több szolgáltatást tartalmazó komplex ügyletről van szó, amelyben a főügylet fordított adózás alá esik, akkor a mellékszolgáltatás is fordítottan adózik, függetlenül attól, hogy ez utóbbi önmagában nem esne fordított adózás alá. Természetesen ennek az ellenkezője is igaz, azaz a teljes komplex ügylet egyenesen adózik, ha a főügylet egyenes adózás alá esik, függetlenül attól, hogy az ahhoz

28 kapcsolódó valamely melléktevékenység önmagában fordítottan adózna. 2. A szolgáltatás ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is irányul A szolgáltatásnak ingatlanra kell irányulnia, a polgári jog által meghatározott ingatlanra. Ezen kívül csak azon tevékenységek adóznak fordítottan, amelyekkel az ingatlant létrehozzák, átalakítják, bővítik, megváltoztatják. Tekintettel azonban arra, hogy az áfatörvény nem tartalmaz ingatlan-fogalmat, ezért kérdéses lehet, hogy mi minősül ingatlannak az általános forgalmi adó rendszerében. Az általános forgalmi adó szempontjából ingatlan alatt a Ptk. szerinti ingatlant kell érteni. A Ptk. azonban az ingatlan pontos fogalmát nem határozza meg, e körben csak a földről és épületről tesz említést, továbbá a ban leszögezi, hogy a Ptk. épületekre vonatkozó rendelkezéseit más építményekre is megfelelően alkalmazni kell. A Ptk. nem határozza meg az építmény fogalmát, ezért annak értelmezése során az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény pontjában található fogalom-meghatározást kell figyelembe venni, amely szerint építménynek minősül az építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető

29 műszaki és technológiai berendezések is (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma). A fentiek alapján tehát nem pusztán a klasszikus értelemben vett föld, illetve épületek, hanem a vezetékek, tartósan rögzített tartályok, kutak stb. is ingatlannak tekintendők az áfatörvény vonatkozásában. 3. Maga az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött. Amennyiben a három feltételből egy nem valósul meg, a tevékenységre az egyenes adózás szabályait kell alkalmazni. E Egy társaság egy beruházás keretében műfüves futballpályákat fog építeni Magyarország több településén, a helyi önkormányzatok tulajdonában álló telkeken. A műfüves sportpálya kialakításához minimum 35 cm-es betonalap megépítése szükséges. Az egyes futballpályák megépítésének kivitelezésére a társaság egy (fő)vállalkozóval kíván szerződést kötni. A (fő)vállalkozó a tervek szerint alvállalkozót vesz igénybe, előreláthatólag kizárólag a villamossági munkák elvégzéséhez. Kérdésként merült fel, hogy a futballpályák megépítésére az egyenes adózás vagy a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. Ennek megítéléséhez mindenekelőtt azt kell eldönteni, hogy a műfüves futballpályák építménynek (ingatlannak) minősülnek-e, azaz mint ingatlanra, kell-e alkalmazni az Áfa tv. fordított adózást tárgyaló szakaszait. Megállapítást nyert, hogy az ilyen sportpályák alépítményének (zúzott kő vagy kavicsréteg együttesének) megépítéséhez nem szükséges betonalap, továbbá azt is kimondták, hogy az ilyen betonalap az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény fogalom meghatározása szerint

30 nem minősül sem épületnek, sem műtárgynak, ebből következően nem tartozik az építmény gyűjtőfogalmába, azaz nem tekinthető ingatlannak sem. Mindezek alapján a társaság álláspontja szerint a pályát nem jegyzik be az önkormányzati földterület tulajdoni lapjától elkülönült tulajdoni lapon, továbbá az ingatlan-nyilvántartási térképen sem tüntetik fel. Az Áfa tv a (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti a 10. d) pontja szerinti termékértékesítés esetében. Az Áfa tv ának d) pontjában foglaltak szerint termék értékesítésének minősül az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre. Abban az esetben tehát, amennyiben a műfüves futballpálya sem külön tulajdoni lapon, sem az ingatlan-nyilvántartási térképen nem kerül feltüntetésre, nem valósul meg az Áfa tv ának d) pontja szerinti termékértékesítés, s ebből következően a futballpálya (fő)vállalkozó általi megépítésére és átadására az Áfa tv a (1) bekezdésének a) pontja alapján a fordított adózás szabályai nem alkalmazhatóak. A sportpályák kivitelezésével kapcsolatban felmerült másik megoldás szerint a beruházó a pályák megépítésére nem egyetlen vállalkozóval kötne szerződést, hanem a kivitelezés részmunkálatainak elvégzésével több vállalkozót bíz meg. Ebben az esetben kérdésként az fogalmazódott meg, hogy az elvégzett építési-szerelési, egyéb szerelési munkák fordított adózás alá tartoznak-e. Az Áfa tv a (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy az adót a szolgáltatás igénybevevője fizeti a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, át-

31 alakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának. Amennyiben a pályák megépítése szolgáltatás nyújtásának minősülő építési-szerelési és egyéb szerelési munkák elvégzését feltételezi, és a munkálatok elvégzése nem engedélyköteles, úgy a vállalkozók az egyenes adózás szabályai szerint kötelesek eljárni. Abban az esetben azonban, ha az Áfa tv a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott valamennyi feltétel fennáll, ideértve természetesen azt is, hogy a műfüves pályák megépítése, létrehozatala engedélyköteles, a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. Szükséges megjegyezni, hogy amennyiben a futballpályák kivitelezésére az első konstrukció szerint kerül sor, a fent kifejtettekhez hasonlóan szintén vizsgálni kell, hogy a fővállalkozó által elvégzett szolgáltatás nyújtásának minősülő építésiszerelési és egyéb szerelési munkák engedélykötelesek-e. Ennek ismeretében dönthető el, hogy a fővállalkozó - és adott esetben az igénybevett alvállalkozó(k) - tevékenységére kell-e alkalmazni a fordított adózás szabályait az Áfa tv a (1) bekezdésének b) pontja alapján. Az oldal alsó része szerkesztési-tördelési okok miatt üres.

32 Építési hatósági engedély Építési hatósági engedély május 1-jétől csak abban az esetben esik fordított adózás alá az ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési, egyéb szerelési munka, ha az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedélyköteles. Változás január 1-jétől Változás január 1-jétől Jóllehet jelen cím az építési hatósági engedéllyel kapcsolatos tudnivalókat tárgyalja, de itt is szükséges megjegyezni, hogy az áfatörvény a (1) bekezdésének b) pontja január 1- jétől hatályos módosítása értelmében a fordított adózást azon szolgáltatások esetében is alkalmazni kell, amelyek ingatlanépítési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött létrehozatalra, bővítésre, átalakításra vagy egyéb megváltoztatásra irányuló építési-szerelési és egyéb szerelési munkának minősülnek. Az építési hatóság alatt az áfatörvény vonatkozásában nemcsak az ágazati jogszabályok által kifejezetten építésügyi hatóságként aposztrofált hatóságot, hanem minden olyan hatóságot érteni kell, amelyik építési, bontási engedély kiadására jogosult. A bányafelügyelet, mint építésügyi hatóság a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény 43. (3) bekezdése és 44. (1) bekezdése alapján a különböző ott felsorolt vezetékek, hálózatok létesítése, a villamosenergia-ipari építésügyi hatóság a villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény ai, valamint a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján a villamosművek, a villamos és egyéb vezetékek létesítése, a hírközlési hatóság a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet 2. -a alapján az elektronikus hírközlési építmények létesítése,

33 a közlekedési hatóság az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet 3. -a alapján a különböző utak létesítése, továbbá az általános építésügyi hatóság az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet alapján az egyéb építmények létesítése kapcsán jogosult építési, bontási engedély kiadására. Ezen túl a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 28. (1) bekezdése alapján vízjogi engedély szükséges jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve a vízimunka elvégzéséhez, illetve vízi-létesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez (létesítési engedély). Bár a felsorolt ágazati jogszabályok közül a hírközlési hatóságot és a közlekedési hatóságot az irányadó jogszabály kifejezetten nem nevezi építésügyi hatóságnak, azonban az [áfatörvény 142. (1) bekezdése b) pontja] alkalmazásában mint építési, bontási engedély kiadására jogosult hatóság olyan hatóságnak tekintendő, amely építési hatósági engedélyt ad ki. Mindezek alapján, amennyiben olyan engedélyköteles tevékenységről van szó, amelyhez építési, bontási tartalmú engedély kiadása szükséges, akkor az annak során kifejtett építésiszerelési és egyéb szerelési munkával megvalósuló szolgáltatás az arra vonatkozó egyéb feltételek fennállása esetén fordított adózás alá esik. [Az itt felsorolt hatóságok példálózó jelleggel kerültek említésre, ami azt is jelenti egyben, hogy amennyiben a tevékenységhez építési (létesítési), vagy bontási tartalmú hatósági engedély szükséges, és a fordított adózás alkalmazásához szükséges egyéb feltételek is fennállnak, akkor a fordított adózás szabályai alkalmazandók, függetlenül attól, hogy az engedély kiadására jogosult hatóság itt nem került nevesítésre.]

34 Alvállalkozók által nyújtott ingatlanra irányuló építésiszerelési szolgáltatás Alvállalkozók által nyújtott ingatlanra irányuló építésiszerelési szolgáltatás Fontos szabály, hogy alvállalkozói láncolat esetén, amennyiben az alapberuházás építési hatósági engedélyköteles, akkor a lánc minden egyes tagja fordítottan adózik, és nem csak az engedély birtokosa és a vele szerződéses kapcsolatban álló fél közötti relációban merül föl a fordított adózás. Az [áfatörvény 142. (1) bekezdés b) pontja] ugyanis kizárólag a szolgáltatás jellegére tekintettel rendeli a fordított adózás alkalmazását, függetlenül attól, hogy az adott szolgáltatás mely szereplők (azaz az effektíve engedéllyel rendelkező adóalany és a vele közvetlenül jogviszonyban álló alvállalkozók, vagy az alvállalkozói láncban szereplő további résztvevők) között teljesül. Éppen ezért függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója nem azzal a szereplővel áll szerződéses jogviszonyban, aki az engedély birtokosa amennyiben olyan, ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is irányuló építési-szerelési, egyéb szerelési munkáról van szó, amely építési hatósági engedélyköteles beruházás, munkálat során teljesül, akkor a szolgáltatás az [áfatörvény 142. (1) bekezdés b) pontja] szerint minősül, így a törvényi feltételek fennállása esetén fordítottan adózik. Ezen túl az [áfatörvény 142. (1) bekezdés b) pontjának] szövegéből nem következik, hogy magának a konkrét építésiszerelési, vagy egyéb szerelési szolgáltatásnak kell engedélykötelesnek lennie. A jogszabály kifejezetten úgy fogalmaz, hogy fordított adózás alá esik a szolgáltatás nyújtásának minősülő építési-szerelési és egyéb szerelési munka, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedélyköteles. A hivatkozott rendelkezés alapján pusztán az a

35 kritérium, hogy olyan ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása során teljesüljön az adott szolgáltatás, amely létrehozatal, bővítés, átalakítás, egyéb megváltoztatás engedélyköteles. A szolgáltatásnak önállóan nem kell építési hatósági engedélyköteles ügyletnek lennie ahhoz, hogy esetében a fordított adózás szabályait kelljen alkalmazni, elég ha építési hatósági engedély-köteles tevékenységre irányul (annak részét képezi). Amennyiben például egy alvállalkozó szolgáltatása önállóan nem építési hatósági engedély-köteles, de az őt megbízó fővállalkozó tevékenysége részeként végzi az alvállalkozó a szolgáltatást és a fővállalkozó tevékenysége építési hatósági engedélyköteles, az alvállalkozó szolgáltatása (ha a további két feltételnek is megfelel) az áfatörvény 142. (1) bekezdés b) pontja alapján fordítottan adózik. Nem szükséges az alvállalkozó tevékenységének külön építési hatósági engedély-kötelesnek lennie ahhoz, hogy az ügylet a fordított adózás hatálya alá tartozzon. Nem helyes az az álláspont, hogy az építési hatósági engedély meglétét az alvállalkozó tevékenységére, elkülönülten kellene vizsgálni, a fővállalkozó tevékenységének figyelembevétele nélkül. Ha az alvállalkozó tevékenysége a fővállalkozó tevékenységének részét képezi, például ha a fővállalkozó iskolát épít az alvállalkozó pedig ezen tevékenység részeként beszereli a vízvezetéket, az építési hatósági engedély meglétét az fővállalkozó tevékenységére, vagyis az iskolaépítésre tekintettel kell vizsgálni. Ha az alvállalkozó tevékenysége önállóan építési hatósági engedély-köteles, akkor az áfatörvény 142. (1) bekezdés b) pontja szerinti ezen feltétel teljesül, nem kell külön vizsgálni, hogy a fővállalkozó tevékenysége építési engedély-köteles-e. Minden ügyletet a szolgáltatás nyújtó és a szolgáltatást igénybevevő viszonylatában kell vizsgálni. Így ha az adóalany alvállalkozót vesz igénybe, a fordított adózás szempontjából külön vizsgálandó az adóalany valamint az alvállalkozó közötti ügylet, valamint az adóalany és a megrendelőjük közötti ügylet. Az

36 alvállalkozó által teljesített ügyletnél az vizsgálandó, hogy a fordított adózás tárgyi hatálya alá tartozik-e az általa végzett tevékenység. Amennyiben a tevékenység tartalmában az áfatörvény 142. (1) bekezdése b) pontja szerinti szolgáltatásnak minősül, úgy az a fordított adózás tárgyi hatálya alá tartozik, feltéve hogy a fordított adózás személyi feltételei fennállnak és nem áll-e fenn az azt kizáró körülmény (például alanyi adómentesség). Amennyiben adott esetben az alvállalkozó által nyújtott szolgáltatás nem feleltethető meg az áfatörvény 142. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységek egyikének sem, nem tartozik a fordított adózás hatálya alá és az általános szabályok alkalmazandóak. Az előzőek értelmében, például ha az alvállalkozó a tetőszerkezet épületbe történő beépítését végzi az épület építési engedély-köteles létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása során akkor a fordított adózás szabályai alkalmazandóak. Az alvállalkozó felé a nyilatkozatot az adóalanynak kell kiállítania, ha építési hatósági engedély köteles az ingatlan építése, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása. Ha például az alvállalkozó a telephelyén a gerendák felülkezelését, előszerelését végzi, vagy szerelvényeket gyárt (értékesít) az ügylet az általános szabályok szerint adózik. Ha az alvállalkozó végzi a tetőszerkezet előszerelését, valamint az épületbetörténő beépítését is, az ügylet fordítottan adózik. Az alvállalkozók általnyújtott szolgáltatásoknál gyakori probléma, ha az alvállalkozó összetett, több szolgáltatásból álló tevékenységet végez. Ez esetben elsődlegesen azt kell eldönteni, van-e olyan szolgáltatás, amely főszolgáltatásnak minősül (a megrendelést az alvállalkozó ezért kapta), például a belső burkolat elkészítése. Amennyiben van és a többi szolgáltatás ennek a főszolgáltatásnak a részeként, mellékszolgáltatásként nyújtja az alvállalkozó, például takarítás, akkor csak a főszolgáltatást kell figyelembe venni a fordított adó meghatározásánál. Ha a főszolgáltatás fordítottan adózik, akkor a mellékszolgáltatás is, ha a főszolgáltatás egyenesen adózik, akkor a mellékszolgáltatás is a főszolgáltatás részeként. A számlán nem

37 kell külön feltüntetni a mellékszolgáltatást. Abban az esetben, ha olyan szolgáltatásokat nyújt az alvállalkozó, amelyek nincsenek kapcsolatban egymással, vagyis köztük fő- és melléktevékenységi kapcsolat nem áll fenn, illetve sajátos jellegükből kifolyólag nem elengedhetetlen feltételei egymás megvalósulásának, azokat az alábbiak szerint kell megítélni. A fordított adózás szabályai alá tartozás megállapításának alapját az alvállalkozó, valamint az általa nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevő fővállalkozó között létrejött megállapodás alapján teljesített összetett ügylet jellegadó tartalma határozza meg. Ügyletek jellegadó tartalmának vizsgálata Amennyiben az alvállalkozó a különféle, egymással fő- és melléktevékenységi kapcsolatban nem álló szolgáltatásokat önállóan megvalósuló, egymástól függetlenül teljesülő ügyletek keretében nyújtja a fővállalkozó részére, akkor az egyes ügyleteket, illetve szolgáltatásokat a fordított adózás szabályai alkalmazása szempontjából külön-külön kell megvizsgálni. Ha az alvállalkozó a kérdéses szolgáltatásokat egy oszthatatlan ügylet keretében, komplex szolgáltatásként nyújtja, akkor a fordított adózás szabályainak alkalmazhatósága e komplex ügylet jellegadó tartalma alapján ítélendő meg. A fenti összetett ügylet kapcsán a fordított adózás szabályainak alkalmazása akkor merülhet fel, ha az ügylet jellegadó tartalmát elsődlegesen ingatlan építésiengedély-köteles létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása érdekében elvégzett építési-szerelési és egyéb szerelési munkák képezik. Az áfatörvény 142. b) pontja értelmében a szolgáltatás igénybevevője előzetesen írásban köteles a szolgáltatás nyújtójának nyilatkoznia arról, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági en-

38 gedély-köteles. Ez azért szükséges, hogy a szolgáltatást nyújtó tisztában legyen azzal, hogy az ügyletre a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. Az a tény, hogy az ügylet adózási módja nem változik meg azáltal, hogy az áfatörvény 142. (1) bekezdés b) pontja alapján meghatározott nyilatkozattételi kötelezettségének a szolgáltatást igénybevevő nem tesz eleget, vagy nem a valóságnak megfelelően nyilatkozik. Ha az ügylet az áfatörvény 142. (1) bekezdés b) pontja értelmében fordítottan adózik, a szolgáltatást igénybevevő nyilatkozatától, vagy nyilatkozattételi kötelezettségének elmulasztásától függetlenül, az ügylet a jogszabálynak megfelelően fordítottan adózik. A fordítottan adózó szolgáltatást nyújtó, ez esetben is köteles a valóságnak megfelelően, a fordított adózás szabályai szerint kiállítani a számlát. Az áfatörvény 159. (1) bekezdése értelmében az adóalany köteles ha e törvény másként nem rendelkezik a 2. a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni. A számla tartalmának helyessége elsődlegesen a számlakibocsátó felelőssége. A számla adattartalmáról az áfatörvény a rendelkezik. A 169. k) pont kb) alpontja alapján, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett, a számla kibocsátója a számlán köteles feltüntetni a jogszabályi hivatkozást vagy bármely más, de egyértelmű utalást arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása után a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett. Az Áfa tv (1) bekezdés b) pontja alkalmazása feltételeinek vizsgálata egy konkrét példán keresztül Egy az általános forgalmi adó kötelezettség tekintetében az Áfa tv. általános szabályait alkalmazó belföldi gazdasági (további-

39 akban: társaság) különféle ingatlanokat kivitelező fővállalkozók részére alvállalkozóként, vagy közvetlenül az ingatlanok tulajdonosai részére teljesített, külső és belső árnyékolók előállítására és beszerelésére irányuló ügyleteket teljesít. A társaság által a megrendelői részére teljesített ügyletek esetében az Áfa tv (1) bekezdésének b) pontja szerinti fordított adózás (továbbiakban: fordított adózás ) alkalmazása szempontjából az alábbi feltételeket kell megvizsgálni. Jogszabályi háttér: Az Áfa tv. jelenleg hatályos 142. (1) bekezdésének b) pontja értelmében az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építésiszerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának. Az Áfa tv (3) bekezdésének a) és b) pontja értelmében az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető. Az elvégzett munkálatok jellege: A fordított adózás szabályait kizárólag azon szolgáltatások esetében kell alkalmazni, melyek ingatlan építési hatósági en-

40 gedély-köteles, illetve építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányuló építési-szerelési és egyéb szerelési munkának minősülnek (függetlenül attól, hogy maga a konkrét építési-szerelési, egyéb szerelési munka építési hatósági engedély köteles-e vagy sem). A fordított adózás szabályai alá tartozás megállapításának alapját a szolgáltatásnyújtó valamint a szolgáltatást igénybevevő között létrejött megállapodás alapján teljesített ügylet tartalma, illetve összetett ügyleteknél azok jellegadó tartalma határozza meg, vagyis az egyes ügyleteket a fordított adózás szabályai alkalmazása szempontjából egyedileg kell megvizsgálni. Az Áfa tv. nem tartalmaz fogalom meghatározást arra vonatkozóan, hogy mi minősül ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is irányuló építési-szerelési, vagy egyéb szerelési munkának, így elsősorban a szó köznapi értelmében vett építési-szerelési és egyéb szerelési munkákat kell érinteni. Ennek megfelelően idetartozik a kőműves munka, festés, burkolás, azaz minden olyan szolgáltatás, amely kifejezetten az ingatlan készre építésére irányul. Ugyanakkor a technológiai szerelési munka is ebbe a körbe tartozik, úgy, mint a villanyszerelés, víz, gázvezeték-szerelés, fűtésszerelés stb. Engedélyhez, illetve építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz való kötöttség: Az Áfa tv (1) bekezdés b) pontja értelmében csak abban az esetben esik fordított adózás alá az ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési, egyéb szerelési munka, ha az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, illetve építési hatósági tudo-

41 másulvételi eljáráshoz kötött. Az Áfa tv. hivatkozott rendelkezésének alkalmazásában az építési hatóság alatt nemcsak az ágazati jogszabályok által kifejezetten építésügyi hatóságként aposztrofált hatóságot, hanem minden olyan hatóságot érteni kell, amely építési, bontási tartalmú engedély kiadására jogosult. Termékértékesítésként és szolgáltatásnyújtásként történő minősítés: Amennyiben az adózó egy adott szerződés keretében együttesen teljesít termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást, az ügylet megítélése attól függ, hogy az ügylet elsődlegesen mire irányul. Abban az esetben, ha az adózó által teljesített ügyletek elsődlegesen termékek értékesítésére irányulnak és a termékeknek egy adott ingatlanba történő beszerelésére csupán járulékos mellékszolgáltatásként kerül sor például azért mert a termékek önmagukban is működőképesek, illetve más ingatlanba is telepíthetők, akkor az ügyletek termékértékesítésnek minősülnek, vagyis ebben az esetben a fordított adózás alkalmazása nem merül fel. Amennyiben azonban az adózó által teljesített ügyletek a jellegadó tartalmukból adódóan nem a termékek beszereléssel együtt történő értékesítésében, hanem a termékeknek az adott ingatlanba történő beszerelésében és üzemképes állapotban történő átadásában realizálódnak, azaz elsődlegesen építésiszerelési, egyéb szerelési munkálatok elvégzésére irányulnak például azért, mert a termékek speciálisak, illetve csak az adott ingatlanba történő telepítés elvégzése esetén válnak alkalmassá arra, hogy a funkciójukat ellássák, akkor a fordított adózás hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtásnak minősíthetők és így azok kapcsán az adózó megrendelőjének keletkezik adófizetési kötelezettsége.

42 Fővállalkozók és alvállalkozók által végzett tevékenységek A fővállalkozók és az alvállalkozók közötti ügyletek esetében az Áfa tv (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása kizárólag akkor merülhet fel, ha az alvállalkozó által a fővállalkozó részére nyújtott szolgáltatás jellegéből adódóan ingatlan építési hatósági engedély-köteles létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányuló építési-szerelési vagy egyéb szerelési munkának minősül. Amennyiben az alvállalkozó szolgáltatását a fővállalkozó ingatlan építési hatósági engedély-köteles létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányuló vagyis a fordított adózás szabályai hatálya alá tartozó beruházás megvalósítása céljából veszi igénybe, úgy az alvállalkozó által végzett tevékenység esetében azt kell megvizsgálni, hogy az építési-szerelés, illetve egyéb szerelési munkának minősül-e. Ha az alvállalkozó által nyújtott szolgáltatás építési-szerelési, illetve egyéb szerelési munka elvégzésére irányul, akkor függetlenül attól, hogy az önmagában nem építési hatósági engedély-köteles a fordított adózás szabályai hatálya alá tartozik, tekintettel arra, hogy az Áfa tv (1) bekezdés b) pontja szerinti engedélyköteles főberuházás megvalósítása érdekében vették igénybe. Abban az esetben, ha az alvállalkozó által végzett tevékenység nem tekinthető építési-szerelési, illetve egyéb szerelési munkának, akkor az áfatörvény 142. (1) bekezdés b) pontjának az alkalmazása fel sem merül, függetlenül attól, hogy az alvállalkozó szolgáltatását a fővállalkozó az által végzett fordított adózás szabályai hatálya alá tartozó főberuházás megvalósítása érdekében vette igénybe.

43 Példa szerinti eset minősítése: Ha a példa szerinti esetben társaság megrendelője ingatlan építési hatósági engedély-köteles, vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányuló vagyis a fordított adózás szabályai hatálya alá tartozó beruházást megvalósító fővállalkozó és a társaság által teljesített ügylet elsődlegesen árnyékolók értékesítésére irányul és az árnyékolóknak az adott ingatlanba történő beszerelésére csupán járulékos mellékszolgáltatásként kerül sor, vagyis a társaság termékértékesítést valósít meg, akkor a fordított adózás alkalmazása nem merül fel; által teljesített ügylet az árnyékolóknak az adott ingatlanba történő beszerelésében és üzemképes állapotban történő átadásában realizálódik, azaz elsődlegesen építési-szerelési, egyéb szerelési munkálatok elvégzésére irányul (például a társaság az ingatlan teljes árnyékolástechnikai rendszerét kivitelezi), akkor a fordított adózás hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtásnak minősíthető és így annak kapcsán a megrendelő fővállalkozónak keletkezik adófizetési kötelezettsége. Amennyiben a társaság fővállalkozó megrendelője egy adott ingatlanon olyan beruházást valósít meg, amely jellegéből adódóan nem minősíthető az ingatlan építési hatósági engedélyköteles, illetve építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött létrehozatalának, bővítésének, átalakításának vagy egyéb megváltoztatásának, azaz nem tartozik a fordított adózás szabályai hatálya alá, vagy a megrendelő nem fővállalkozói minőségben jár el és a társaság által teljesített ügylet elsődlegesen árnyékolók értékesítésére irányul és az árnyékolóknak az adott ingatlanba történő beszerelésére csupán járulékos mellékszolgáltatásként kerül

44 sor, vagyis a társaság termékértékesítést valósít meg, úgy a fordított adózás alkalmazása nem merül fel; által teljesített ügylet az árnyékolóknak az adott ingatlanba történő beszerelésében és üzemképes állapotban történő átadásában realizálódik, azaz elsődlegesen építési-szerelési, egyéb szerelési munkálatok elvégzésére irányul, úgy kizárólag akkor minősíthető a megrendelő részére adófizetési kötelezettséget keletkeztető, fordított adózás hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtásnak, ha társaság által elvégzett munkák építési hatósági engedély-kötelesek, illetve építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötöttek (például a társaság egy műemlék épület külső árnyékolóinak a felújítására, kijavítására irányuló munkálatokat csak a műemlékvédelmi hatóság által kiadott építési-bontási tartalmú engedély alapján végezheti el). Az oldal középső része szerkesztési-tördelési okok miatt üres. Egyes építőipari szolgáltatások minősítése Egyes építőipari szolgáltatások minősítése a fordított adózás tükrében a) Építési, bontási eszköz kölcsönzése személyzettel (pl. toronydaru-kölcsönzés gépkezelővel)

45 Ezen kérdéskörben a hivatalos szervek (Nemzetgazdasági Minisztérium, APEH) álláspontja visszamenőlegesen változott az általunk előzőleg frissítésben kiadottak óta. Abban az esetben, ha a toronydarut kezelőszemélyzettel átadó adóalany bérbeadás keretében, egy meghatározott időszakra adja át a toronydarut, a toronydaru rendelkezésre bocsátása nem minősül építési-szerelési szolgáltatásnak, így a toronydaru átadására nem alkalmazható az áfatörvény 142. (1) bekezdés b) pontja. A toronydaru bérbeadása tehát egyenes adózás alá tartozó ügylet, mivel az áfatörvény egyéb rendelkezése sem rendeli a fordított adózás hatálya alá. Tekintettel arra, hogy az ügylet során a kezelőszemélyzet is átadásra kerül, az eset kapcsán vizsgálandó az áfatörvény 142. (1) bekezdésének c) pontjának rendelkezése is, melynek értelmében munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása fordítottan adózik, ha ez a kölcsönzés, kirendelés rendelkezésre bocsátás a 142. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szolgáltatásnyújtáshoz, vagy az áfatörvény 10. d) pontja szerinti termékértékesítéshez kapcsolódik (áfatörvény 10. d) pontja szerint termék értékesítésének minősül továbbá az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre). Annak eldöntésénél, hogy az adott ügylet fordítottan adózik, szükséges annak megvizsgálása, hogy a szolgáltatást nyújtó szolgáltatásában melyik a meghatározó elem, mi a főszolgáltatás és mi minősül mellékszolgáltatásnak. A mellékszolgáltatás osztja a főszolgáltatás adójogi sorsát. Minden egyes esetet önmagában kell értékelni a fordított adózás szempontjából.

46 Ha a toronydaru bérbeadása főszolgáltatásnak minősül, és csak ezen főszolgáltatás megvalósulását segíti elő a kezelőszemélyzet átadása mint mellékszolgáltatás, a teljes ügylet megítélése a főszolgáltatás adójogi megítélésétől függ. A főszolgáltatás (toronydaru bérbeadása) pedig az előző bekezdés alapján egyenes adózás alá tartozó ügyletnek minősül, így a toronydaru kezelőszemélyzettel történő bérbeadására az egyenes adózás szabályait kell alkalmazni. (Amennyiben a kezelőszemélyzet átadása a szolgáltatás jellegadó tartalma [ez az eset nem jellemző], a főszolgáltatás a munkaerőkölcsönzés lenne, ami fordítottan adózik, így az ügylet is a fordított adózás hatálya alá tartozik.) Abban az esetben, ha a toronydarut kezelőszemélyzettel átadó adóalany nem a toronydaru meghatározott időszakra történő használatát biztosítja a megrendelő felé, hanem egy meghatározott munka meghatározott időre történő elvégzését vállalja, akkor építési-szerelési munka elvégzésére vállal kötelezettséget és ez esetben, ha az áfatörvény 142. (1) bekezdés b) pontjának egyéb feltételei is teljesülnek, az ügylet fordítottan adózik. Vagyis, ha a kötelezettségvállalás nem bérbeadásra, a toronydaru meghatározott időben történő használatba adására irányul, hanem egy konkrét építési tevékenységre, majd az így létrejött építmény, építményrész átadására, ha a fordított adózás egyéb feltételei is teljesülnek, az ügylet fordítottan adózik. Abban az esetben, ha az adóalany a darut nem, csak a kezelőszemélyzetet adja át az áfatörvény 10. d) pontja szerinti termékértékesítéshez, vagy a 142. (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatáshoz, az ügylet szintén fordítottan adózik. b) Munkaterületen belüli anyagmozgatás Önmagában az anyagmozgatás nem építési-szerelési, vagy egyéb szerelési tartalmú szolgáltatás, ami azt jelenti, hogy nem tartozik a fordított adózás alá. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy amennyiben az anyagmozgatás valamely olyan

47 szolgáltatásnak a járuléka, amely fordított adózás alá esik, akkor az anyagmozgatás is fordítottan adózik. Eszerint, ha az anyagmozgatást olyan alvállalkozó végzi, aki egyúttal az anyagot be is építi, akkor az anyagmozgatás a beépítés járulékos eleme, így a teljes szolgáltatás fordítottan adózik. c) Feliratozás (homlokzatra és ajtókra felirat készítése és felszerelése) A felirat készítése és felszerelése esetén a teljesítésre kötelezett adóalany jellemzően főügyletként a felirat elkészítését végzi, az elkészült feliratot bocsátja a megrendelő rendelkezésére, ami azt jelenti, hogy termékértékesítést teljesít, amelynek pusztán járulékos eleme a felszerelési szolgáltatás. Ez azt jelenti, hogy a teljes ügylet termékértékesítési jogcímen egyenesen adózik. Abban az esetben, ha a feliratok felszerelését más végzi, mint aki a feliratokat elkészíti és a megrendelő tulajdonába adja, akkor a felirat felszerelése fordítottan adózik, feltéve, ha a beruházás, amelynek részeként ezt teljesítik, építési hatósági engedélyköteles. d) Földszállítás kitermeléssel, vagy a nélkül Amennyiben a földszállítás önmagában áll, akkor mivel ez esetben nem építési-szerelési, vagy egyéb szerelési tartalmú szolgáltatásról, hanem fuvarozási szolgáltatásról van szó, a fordított adózás nem alkalmazandó. Abban az esetben azonban, ha a földszállítás kitermeléssel párosul, akkor a szolgáltatás építési tartalmú, így a fordított adózás alkalmazási körébe tartozik. e) Durvatakarítás, pipere takarítás Ezek a szolgáltatások önmagukban nem építési-szerelési, vagy egyéb szerelési, hanem takarítás, tisztítás tartalmúak, így egyenesen adóznak. Ugyanakkor ez esetben is figyelemmel kell lenni arra, hogy amennyiben a takarítás valamely építési-szere-

48 lési, egyéb szerelési munka járuléka (pl. a kőműves munkát végző alvállalkozó végzi a munkája során képződött hulladék elhordását is), akkor a teljes ügylet fordítottan adózik. f) Állványozás Abban az esetben, ha a szolgáltatás tartalma állvány bérbeadása, akkor az nem adózik fordítottan, még akkor sem, ha a bérbe adott állvány felállítását maga a bérbeadó végzi, ugyanis ez esetben a felállítás a bérbeadásnak mint főszolgáltatásnak a járulékos eleme. Amennyiben azonban az állványt bérbeadó adóalany saját maga építési-szerelési, vagy egyéb szerelési tartalmú szolgáltatást végez az állványról, akkor a főszolgáltatás az építési-szerelési, egyéb szerelési szolgáltatás, amelyhez az állvány-bérbeadás járulékosan kapcsolódik, így a teljes szolgáltatás fordított adózás alá esik. g) Homlokzati alpinista munkák Abban az esetben, ha a homlokzati alpinista munka tartalmában építési-szerelési, vagy egyéb szerelési munkát valósít meg, akkor az a fordított adózás alkalmazási körébe esik. h) Homlokzattisztítás A homlokzattisztítás önmagában nem építési-szerelési, hanem tisztítási tartalmú szolgáltatás, így nem esik fordított adózás alá. i) Bútorok legyártatása és beszerelése Abban az esetben, ha a bútor gyártását és beszerelését is ugyanazon az adóalany (azaz a gyártó) végzi, akkor az ügylet termékértékesítésnek minősül. Ebben az esetben a beszerelési szolgáltatás a termékértékesítés járulékos eleme, így a teljes ügylet az egyenes adózás alkalmazási körébe tartozik.

49 j) Beton leszállítása, beépítése Amennyiben a betont az adóalany beépíti, tevékenysége nem termékértékesítésnek, hanem szolgáltatásnyújtásnak minősül a tevékenység jellegadó tartalma figyelembevételével. A jellegadó tartalom ez esetben a beton beépítése és nem az értékesítése lesz. Ez esetben az adóalany tevékenysége olyan szolgáltatásnyújtás, amely építési munkának minősül (a beton beépítése), és ha ez a tevékenység építési hatósági engedély-köteles ingatlan építésére irányul, a szolgáltatás megfelel az áfatörvény 142. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek, vagyis az adóalany által végzett tevékenység a fordított adózás szabályai szerint adózik. Abban az esetben ha az adóalany nem végzi el a beton beépítését, a betont csak leszállítja a megrendelőnek, majd a megrendelő építi be az épületbe, az adóalany tevékenysége nem minősül építési szerelési szolgáltatásnak, az ügylet jellegadó tartalma a termékértékesítés lesz, így az ügyletre az általános szabályokat kell alkalmazni, a számlát az általános szabályok szerint kell kibocsátania az adóalanynak. k) Ingatlan garanciális javítása Amennyiben a garanciális javítást az építő végzi, ellenértéket érte nem kér, az ügylet nem tartozik az áfatörvény hatálya alá. Azonban ha az építő vállalkozót alkalmaz a munka elvégzésére más az adójogi megítélése az ügyletnek. Tekintettel arra, hogy az ingatlan építési hatósági engedély-köteles létrehozatala az ingatlan jegyzőkönyvvel igazolt átadásával lezárult, a vállalkozó szolgáltatása, vagyis a garanciális javítás nem irányul az áfatörvény 142. (1) bekezdés b) pontja szerinti, ingatlan építési hatósági engedély-köteles létrehozatalára, annak ellenére, hogy a garanciális javítás valójában az ingatlan építésével öszszefüggésben válik szükségessé. Mivel önmagában a javítás nem építési hatósági engedély-köteles, valamint engedélyköteles tevékenységre sem irányul, az alvállalkozó által, az ingatlan

50 átadása után teljesített javítási szolgáltatása az egyenes adózás szabályai szerint adózik. l) Szeméttelep rekultiváció Ezen munkálatok összetett jellege miatt mindig az adott eset ismeretében dönthető el, hogy fordított, vagy egyenes adózás szabályai alapján adózik az ügylet. A tevékenység jellegére tekintettel, akkor minősül fordított adózás hatálya alá tartozó ügyletnek, ha a végzett tevékenység építési-szerelési szolgáltatásnak minősül, valamint ha a tevékenység csak építési hatósági engedély kiadása után végezhető el. Ha például: ha a vállalkozó elszállítja a szemetet, földmunkát végez, illetve növényt telepít valamint ha a szemetet áthalmozza, betemeti, majd vízzáró földréteget fektet le, végül növényt telepít, nem végez építménnyel kapcsolatos szolgáltatást, így az általa végzett munka nem minősül építési-szerelési szolgáltatásnak, így ezen munkálatok az általános szabályok szerint adóznak. Azon munkálatok, melyek során építményt hoznak létre, azt átalakítják, lebontják stb. és a tevékenység építési hatóságiengedélyköteles, a tevékenység a fordított adózás szabályai alá tartozik. m) Az építési-szerelési munka részeként végzett, az építés szerelés elengedhetetlen részmunkálatai. Olyan tevékenységek tartoznak ide, melyek az építés-szerelés adott technológiájából következően elengedhetetlen részszolgáltatások. Például a fal speciális vegyszeres vizes oldattal történő kezelése. Ezen tevékenység tevékenység építési-szerelési munkának minősül. Önmagában ezen tevékenység nem építési engedély köteles, azonban ha a munkálatokat építési engedélyköteles beruházás részeként végzik el (például egy ingatlan épí-

51 tése, átalakítása keretében) a tevékenység a fordított adózás szabálya alá fog tartozni akkor is, ha a fal vegyszeres kezelésén kívül az alvállalkozó más tevékenységet nem végez. Ha a munkálatok nem építési engedély köteles ingatlan beruházás során (ingatlan építés, átalakítás stb. elvégzésének részeként) valósulnak meg, hanem pl. egy ingatlan olyan felújítása során, amelynek elvégzéséhez építési engedély nem szükséges, akkor a tevékenység, az általános szabályok szerint (egyenesen) adózik. n) Ideiglenes kerítés, ideiglenes közműépítés. Építkezéseknél gyakori, hogy az építkezés őrzésére, elkülönítésére kerítést építenek, illetve az építkezéshez szükséges vizet, áramot stb. ideiglenes jelleggel bevezetik. Ezen ügyletek elbírálásánál magát az építési tevékenységet kell megvizsgálni. Ha az építkezés építési hatósági engedély-köteles, és ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, egyéb megváltoztatására irányul, az ügylet fordítottan adózik. o) Könnyűszerkezetes épület acélváz szerkezetének gyártása összeszerelése. Az acélváz gyártása majd értékesítése termékértékesítésnek minősül, amely egyenesen adózik. Más a helyzet, ha az acélszerkezetet fel is építik a megrendelő részére. Ha a megrendelő az épület acélvázának helyszínen történő felállítását rendeli meg, akkor jellemzően szolgáltatásnyújtás történik, amely fordított adózás alá esik, feltéve, hogy építési hatósági engedélyköteles beruházás során teljesül. p) Riasztó rendszer, klíma, informatikai hálózat elemeinek leszállítása, beszerelése Ha a felek közötti szerződés alapján a felsorolt termékek valamelyikének értékesítése történik, amelyhez kapcsolódóan az eladó vállalja a berendezés beszerelését is, akkor a főügylet a termékértékesítés, amelynek járuléka a beszerelés. Ez azt jelen-

52 ti, hogy a teljes ügylet az egyenes adózás hatálya alá esik. Amennyiben azonban a felek közötti szerződés szerint a vállalkozó például szellőzőrendszer kiépítését vállalja, amelyhez kapcsolódóan az anyagot is ő biztosítja, akkor szerelési szolgáltatást nyújt. Ez esetben, ha az áfatörvény 142. (1) bekezdés b) pontja szerinti egyéb feltételek is teljesülnek, az ügylet fordítottan adózik. q) Kertészeti munkák Önmagában a kertészeti munkák nem minősülnek építésiszerelési munkának. Így a faültetés, füvesítés nem adózik fordítottan. Azonban, ha egy építési engedélyköteles ingatlan építéséhez, átalakításához kapcsolódik a parkosítás, és a parkosítás során építési-szerelési munkálatokat is végez a vállalkozó (támfalak építése, öntözőrendszer, járda kerítés építése) az ügylet minősülhet a fordított adózás hatálya alá tartozónak. r) Szerelési szakértés, tervezés, műszaki ellenőrzés, művezetés Mivel a felsorolt szolgáltatások tartalmukban nem építésiszerelési szolgáltatások, abban az esetben is egyenes adózás alkalmazandó rájuk, ha építési hatósági engedélyköteles munkálat során teljesülnek. s) Bontási szolgáltatás Maga a bontási tevékenység, ha építési hatósági engedélyköteles bontásra vonatkozik, fordított adózás alá tartozik. Azonban, ha az adóalany csak a bontási törmeléket szállítja, tevékenysége az egyenes adózás körébe tartozik.

53 13/1.1.3 Munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása és az iskolaszövetkezet szolgáltatása Változás január 1-jétől Az áfatörvény a (1) bekezdésének január 1-jétől hatályos c) pontja értelmében a szolgáltatás igénybevevője fizeti az adót a termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz ideértve azt is, ha az nem kötött építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása, illetve iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevétele esetében, amennyiben a 142. (3)-(4) bekezdésében előírt személyi feltételek is fennállnak. Lényeges a változás a korábbi szabályozáshoz képest, hiszen december 31-éig csak az olyan munkaerő-kölcsönzés, kirendelés, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátás esetében kellett a belföldi fordított adózás szabályait alkalmazni, amely az áfatörvény 10. -ának d) pontja szerinti termékértékesítéshez (az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlannyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak), vagy építési hatósági engedély-köteles vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött, ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is irányuló, szolgáltatásnyújtásnak minősülő építési-szerelési és egyéb szerelési munkához történt január 1-jétől viszont már nincs jelentősége, hogy az ellenérték fejében megvalósuló munkaerő-kölcsönzés, kirendelés, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátás milyen termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz társul, az ebbe a körbe tartozó szolgáltatások minden esetben fordítottan adóznak,

54 amennyiben a fordított adózás egyéb törvényi feltételei is fennállnak. Az áfatörvény nem tartalmaz definíciót a munkaerőkölcsönzést, kirendelést, illetőleg a személyzet rendelkezésre bocsátást illetően, e tekintetben a köznapi értelmezés, valamint az ügylet valós gazdasági tartalma az irányadó. A fentieken túl 2015 január 1-jétől fordított adózás alá tartozik az iskolaszövetkezet valamennyi munkaerő kölcsönzéshez, kirendeléshez, személyzet rendelkezésre bocsátáshoz hasonló jellegű, ellenérték fejében nyújtott szolgáltatása is. A fordított adózás alkalmazására való áttérés Átmeneti rendelkezések Az áfatörvény a (1) bekezdésének január 1-jétől hatályos c) pontjára való áttérés kapcsán a ban találunk fontos rendelkezéseket. A 294. (1) bekezdése értelmében az új szabályt azon ügyletek esetében kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja január 1. napjára vagy azt követő időpontra esik. Tehát a december 31-éig egyenes adózás alá tartozó munkaerő kölcsönzési, kirendelési, személyzet rendelkezésre bocsátási, iskolaszövetkezeti szolgáltatások közül január 1-jétől azokra kell fordított adózást alkalmazni, amelyeknek a teljesítési időpontja január 1-jére vagy azt követő napra esik. Az áfatörvény ának (2) bekezdése értelmében a 142. (1) bekezdésének új c) pontjában említett szolgáltatások esetében, ha a teljesítés időpontja január 1-jére esik vagy azt követi, nem kell fordított adózást alkalmazni, amennyiben a szolgáltatást igénybevevő adóalanynak a 60. (1)-(3) bekezdése szerint a fizetendő adót január 1-jét megelőzően kelle-

55 ne megállapítani. Azon szolgáltatásokra, amelyek az áfatörvény 142. (1) bekezdésének december 31-éig hatályos c) pontja alapján fordított adózás alá tartoztak, ez a szabály [294. (2) bekezdés] nem vonatkozik. A 294. (3) bekezdése alapján azon, január 1-jétől a 142 (1) bekezdésének új c) pontja alapján fordítottan adózó szolgáltatások esetében, amelyek december 31-éig egyenesen adóztak, és amelyekhez kapcsolódóan január 1-jét megelőzően előleget fizettek, a fordított adózás csak az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett részére alkalmazandó. 13/1.1.4 Hulladékértékesítés Az áfatörvény 6. számú melléklete határozza meg, mely termékek minősülnek hulladéknak, és ezáltal ezen termékek értékesítésére a fordított adózás szabályrendszere alkalmazandó. A 142. (1) bekezdése d) pontjának alkalmazása alá tartozó termékek Sorszám Megnevezés vtsz. 1. Vas- és acélhulladék és -törmelék 7204 kivéve: Rézhulladék és -törmelék Nikkelhulladék és -törmelék Alumíniumhulladék és -törmelék Ólomhulladék és -törmelék Cinkhulladék és -törmelék Ónhulladék és -törmelék Wolfram- (tungsten) hulladék és törmelék Molibdénhulladék és -törmelék Tantálhulladék és -törmelék Magnéziumhulladék és -törmelék Kobalthulladék és -törmelék

56 13. Bizmuthulladék és -törmelék ből 14. Kadmiumhulladék és -törmelék Titánhulladék és -törmelék Cirkóniumhulladék és -törmelék Antimonhulladék és -törmelék Mangánhulladék és törmelék A vas- és acélgyártásnál keletkeő szemcsézett salak (salakhomok) Salak, kohósalak (a szemcsézett salak kivételével), reve, a vas- vagy az acélgyártásnál keletkező egyéb hulladék Arzént, fémet vagy ezek vegyületeit tartalmazó hamu és üledék (a vas- vagy acélgyártásnál keletkező hamu és üledék kivételével) Visszanyert (hulladék és használt) papír vagy karton Üvegcserép és más üveghulladék Műanyag hulladék és forgács Lágygumi hulladék, -törmelék és -forgács, és az ezekből nyert por és granulátum Nemesfém- és nemesfémmel platírozott fémhulladék és -törmelék; más nemesfémet vagy nemesfémvegyületet tartalmazó hulladék és törmelék, elsősorban nemesfém visszanyeréséhez Szemcse és por nyersvasból, tükörvasból, vasból vagy acélból Használt vagy új rongy, zsineg-, kötél-, hajókötél-hulladék és használt textiláru zsinegből, kötélből vagy hajókötélből Használt primer cella, primer elem és elektromos akkumulátor, ezeknek hulladéka; kimerült primer elem és kimerült elektromos akkumulátor

57 13/1.1.5 Az adóalany által adókötelezettség választásával értékesített ingatlanok Amennyiben az értékesítendő ingatlan az áfatörvény 86. (1) bekezdés j) illetve k) pontja alá tartozik és így főszabály szerint adómentesen értékesítendő, de az értékesítő adóalany adókötelezettséget választott az áfatörvény 88. (1) bekezdés l) pontja alapján, ezen értékesítésére tekintettel, a számlát a fordított adózás szabályainak figyelembevételével köteles kibocsátani. Ezen termékkörbe tartozik a beépített ingatlan és az ahhoz tartozó földterület (kivéve azon ingatlanokat amelyeknek első rendeltetésszerű használatbavételük még nem történt meg, illetve a használatbavételi engedély kibocsátásától még 2 év nem telt el), valamint a beépítetlen ingatlanok kivéve az építési telket. A fogalmak meghatározására az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény fogalomrendszere alkalmazandó, ezen témakörről bővebben az ingatlanokról szóló részben található ismertető. Felhívom a figyelmet arra, hogy az áfatörvény 87. szerinti adómentesség a 86. (1) bekezdés j) és k), valamint a 88. szerinti választás esetében nem alkalmazandó. Az áfatörvény a (1) bekezdésének e) pontja szerint fordított adózást kell alkalmazni abban az esetben, ha az adóalany olyan ingatlant értékesít, amelynek értékesítése főszabály szerint adómentes, azonban az adóalany adófizetési kötelezettséget választott rá. Számos esetben előfordult azonban, hogy az ingatlant beszerző adóalany nem tudta, hogy az általa beszerzett ingatlanra az értékesítő azért nem számított fel áfát, mert az adómentes, vagy azért, mert az a fordított adózás hatálya alá tartozik. (Amennyiben a fordított adózás alkalmazásának volt helye, de a beszerző adóalany mégsem számította fel és vallotta be az áfát, úgy adott esetben adóhiány megállapítására is sor kerülhetett.)

58 A tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó új rendelkezések Ebben az esetben az adóhatóság bármelyik fél kérelmére köteles tájékoztatást adni arról, hogy az értékesítő adóalany élt-e választási jogával, és ha igen, milyen terjedelemben. Az állami adóhatóság ennek a tájékoztatási kötelezettségének a 142. (6) bekezdése alapján haladéktalanul köteles eleget tenni. Írásos megkeresés esetében a megkeresésre adott adóhatósági választ az ellenkező bizonyításáig valósnak kell tekinteni. Az áfatörvény e rendelkezése január 1-jétől a következő az új szabállyal egészül ki: azokban az esetekben, amikor az adóalany a 86. (1) bekezdésének j) és k) pontja alá tartozó ingatlant értékesít, azaz a főszabály szerinti adómentes értékesítés esetében, ha az értékesítő adóalany élt a 88. -ban említett választási jogával, akkor az adóhatóság az említett tájékoztatási kötelezettségének a honlapján való közzététellel tesz eleget. Ezzel a módosítással párhuzamosan a jogalkotó az art.-nak az adótitokkal kapcsolatos rendelkezéseit is pontosította, tekintettel arra, hogy eddig az adóhatóság az adózót érintő adótitok miatt nem adott felvilágosítást arról, hogy az értékesítő adóalany élt-e az adózás választásának jogával január 1- jétől az art a (5) bekezdésének a) pontja akként módosul, hogy az állami adóhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján közzéteszi az eddig az ezen pontban felsoroltakon túl azt a tényt is, hogy az általános forgalmiadó-alanynak minősülő adózó (ideértve a csoportos általános forgalmiadó-alanyt is) az áfatörvény 88. -ának (1) bekezdése alapján az adómentes ingatlanértékesítés vagy -bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt választotta, valamint az adókötelessé tétel időpontját is.

59 Az áfatörvény és az art. módosításai a jogbiztonság növelése mellett az adóhatóság és az adóalanyok adminisztratív terheit is csökkentik. 13/1.1.6 Zálogtárgy értékesítésére tekintettel alkalmazandó fordított adózás Zálogtárgy értékesítése Az adós és hitelező viszonylatában a dologi biztosítékul a lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére szolgáló termék értékesítésére leegyszerűsítve a zálogtárgy értékesítésére szintén alkalmazni kell a fordított adózást. Ennek bevezetésére azért volt szükség, mert ilyen helyzetbe kerülő adóalanyok értékesítései után kevés eredménnyel lehetett a jogkövető magatartást megkövetelni úgy a zálogjogosultnak, mint a költségvetésnek, mivel az adósok számla kibocsátási és adófizetési hajlandósága csekély mértékű volt. A jelen szabályok alapján a zálogjogosult fogja megállapítani és megfizetni az adót a zálogadós helyett (amennyiben annak egyéb jogszabályi feltételei fennállnak), mely adóösszeget a zálogtárgy továbbértékesítéséhez, illetve adóköteles tevékenységéhez kapcsolódó beszerzést terhelő áfaként jellemzően jogosult lesz levonni, így ez likviditási problémát nála feltehetően nem fog eredményezni. A fordított adózás az adós és a hitelező viszonylatában alkalmazandó. Ha a hitelező értékesíti a terméket egy vevő részére, az ügyletre az egyenes adózást kell alkalmazni január 1-jétől a zálogtárgy értékesítésére nem csak az adós és a hitelező viszonylatában kell a fordított adózást alkalmazni, hanem abban az esetben is, ha a hitelező a zálogtárgy megvásárlására maga helyett egy harmadik személyt jelöl ki. Amennyiben a zálogtárgy ingatlannak minősül, úgy az áfatörvény ának (2) bekezdése alapján fordított adózást csak abban az esetben lehet alkalmazni, amennyiben az adós az ingatlanértékesítésire adókötelezettséget választott, továbbá természetesen a 142. (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek is teljesülniük kell.

60 13/1.1.7 Fizetésképtelenségre tekintettel alkalmazandó fordított adózás Fizetésképtelenség A Csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 1. -ának (3) bekezdése alapján, a felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a Cstv.-ben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. A felszámolás alatt álló adóalanynak az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén a felszámolási eljárás kezdetét követően teljesített minden olyan ügylete fordított

61 adózás alá esik, ami megfelel az Áfa tv a (1) bekezdésének g) pontjában foglaltaknak (teljesítési időpontként természetesen az Áfa tv. szerint meghatározott teljesítési időpont veendő figyelembe). A fordított adózás körébe került a felszámolási vagy bármely más fizetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt álló adóalanyok azon értékesítése, amikor a vállalkozásban tárgyi eszközként használt terméket és egyéb, az értékesítés teljesítésekor szokásos piaci árát tekintve 100 ezer forintot meghaladó értékben terméket értékesítenek, illetve 100 ezer forintot meghaladó értékben szolgáltatást nyújtanak. A jogerősen felszámolási vagy egyéb más fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt álló adóalanyok körében sok problémát okozott az, hogy az eljárások során értékesített eszközeikről a számlát áfával növelten kibocsátották ugyan, de az abban szereplő adóösszeget éppen a fizetésképtelenségük okán már nem fizették meg, viszont a levonásra jogosító bizonylat kibocsátásával adólevonási lehetőséget teremtettek a vevőnél, mely öszszeg fedezetét a költségvetésnek nem fizették meg. A fordított adózás bevezetésével ez a káros hatás mérséklődik, mivel a vevőnél ezen beszerzések miatt keletkező fizetendő és levonható adó kiegyenlíti egymást. Ezen szabályozás szerint a felszámolás alatt álló adóalany nem minden ügylete tartozik a fordított adózás hatálya alá, csak azon termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai, amelynek keretében tárgyi eszköznek minősülő terméket értékesít, illetve ha az értékesített termék nem minősül tárgyi eszköznek, de a teljesítéskor szokásos piaci ára meghaladja a forintot, vagy a felszámolás alatt álló adóalany forintot meghaladó értékben szolgáltatást nyújt január 1-jétől, ha a felszámolás alatt álló adóalany például vagyoni értékű jogot értékesít, a számlát a fordított adózás szabályai szerint kell kibocsátania, ha a szolgáltatás a forintos értékhatárt megha-

62 ladja, mivel a törvényváltozás a szolgáltatásokra is kiterjesztette a fordított adózás alkalmazásának kötelezettségét. A 100 ezer forintos értéket a tárgyi eszközön kívüli egyéb termékek vonatkozásában az adott termékre, szolgáltatásra jellemző egységekben meghatározott összmennyiségre vetítve kell figyelembe venni. Például egy felszámolás alatt lévő kereskedelmi cég készletének értékesítésénél lehet, hogy egy adott termék egyedi értéke nem éri el a 100 ezer forintot, de a tőle megvásárolt termékek összértéke egy vevő tekintetében már azt meghaladja, akkor a fordított adózást alkalmazni kell. Tehát a forintos értékhatárt nem termékenként, szolgáltatásonként kell figyelembe venni, hanem ügyletenként. Az áfa-tv (1) bekezdés g) pontjának alkalmazása kapcsán felmerül a kérdés, hogy a felszámolás alatt álló viszonteladó, illetve a nevében eljáró felszámoló által teljesített forintnak megfelelő pénzösszeget meghaladó termékértékesítések a fordított adózás vagy a különbözeti adózás szabályai hatálya alá tartozó ügyleteknek minősülnek-e. A tárgyi eszköz értékesítésére alkalmazandó szabálytól eltérően, a tárgyi eszköznek nem minősülő termékek értékesítése, valamint a szolgáltatásnyújtások esetében figyelembe kell venni a szokásos piaci árat. Az Áfa tv. alkalmazásában a szokásos piaci ár fogalma alatt az Áfa tv ában meghatározottak értendők. Ennek megfelelően a szokásos piaci ár az a teljes pénzösszeg, amelyet tisztességes versenyfeltételek mellett az adott termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással összehasonlítható körülmények között a teljesítés helye szerinti államban, a teljesítés időpontjában a termék beszerzőjének, illetve a szolgáltatás igénybevevőjének fizetnie kell egy tőle független termékértékesítőnek, szolgáltatásnyújtónak. Összehasonlítható körülmények hiányában a szokásos piaci ár termékértékesítés esetén nem lehet alacsonyabb a termék beszerzési áránál, ilyen ár hiányában pedig a teljesítés időpontjában megállapított elő-

63 állítási értékénél. Összehasonlítható körülmények hiányában a szokásos piaci ár szolgáltatásnyújtás esetén nem lehet alacsonyabb annál a pénzben kifejezett összegnél, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerült. Annak számítása során, hogy az ügylet szokásos piaci ára meghaladja-e a forintot, általános forgalmi adót nem tartalmazó értéket kell figyelembe venni. Hangsúlyozandó, hogy a forgalmi értéknek csak a forintos értékhatár számítása, vagyis a fordított adózás alá tartozás meghatározása szempontjából van jelentősége. Az Áfa tv (1) bekezdése g) pontjának rendelkezéséből nem következik, hogy a felek között megvalósult ügylet adóalapjaként a forgalmi értéket kellene figyelembe venni. Az adóalapot az Áfa tv. IV. fejezetében foglaltaknak megfelelően kell megállapítani, vagyis fő szabály szerint az adó alapját ilyen ügylet esetén is az általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték képezi. A felszámolás alatt álló vállalkozás által értékesített ingatlan vagy a vállalkozás tárgyi eszköze, vagy jellemzően a forintos értékhatárt meghaladó ügylet keretében történik az értékesítése. Ezért a felszámolás alatt álló vállalkozás ingatlanértékesítése esetében mindig számolni kell a fordított adózás alkalmazásának lehetőségével. A felszámolás alatt álló vállalkozás által teljesített ingatlan-értékesítésre az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén is csak akkor alkalmazandó a fordított adózás, ha a konkrét ingatlan-értékesítést adófizetési kötelezettség terheli, vagyis a fordított adózás akkor alkalmazandó, ha az ingatlan értékesítése törvényi kötelezettség alapján adóköteles, vagyis ha építési telek értékesítése [az Áfa tv. (1) bekezdésének k) pontjában az adómentesség alól kivételként meghatározott ügylet] valósul meg, vagy olyan beépített ingatlannak az értékesítése történik, amely nem rendelkezik két éve jogerőssé vált használatbavételi engedéllyel

64 [az Áfa tv a (1) bekezdésének j) pontja szerinti adómentesség alól a ja) jb) alpontokban kivételként megjelölt ügylet], vagy az ingatlan értékesítése a felszámolás alatt álló vállalkozásnak az Áfa tv án alapuló választása alapján adóköteles. Az Áfa tv ának (3) bekezdése értelmében, az Áfa tv (1) bekezdése alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint egyikének se legyen olyan, Áfa tv.-ben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető. A felszámolás alatt álló adóalany az Áfa tv a (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek akkor felel meg, ha általános szabályok szerint adózó áfa-adóalany, eva-adóalany [figyelemmel az Áfa tv ának (4) bekezdésében foglaltakra], alanyi adómentes adóalany, és a vállalkozásában használt tárgyi eszközét értékesíti, vagy törvényi kötelezettség alapján adóköteles ingatlan-értékesítést teljesít (figyelemmel az Áfa tv aiban foglaltakra), kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végzőként bejelentkezett adóalany, és olyan ügyletet teljesít, amely az Áfa tv ai alapján nem adómentes, vagy különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany, és a konkrét ügylettel összefüggésben kompenzációs felárra nem jogosult (pl. termelőeszközét értékesíti). A felszámolás alatt álló adóalanytól terméket vásárló, szolgáltatást igénybe vevő akkor felel meg az Áfa tv (3) bekezdése feltételeinek, ha általános szabályok szerint adózó áfa-adóalany,

65 eva-adóalany [figyelemmel az Áfa tv a (4) bekezdésében foglaltakra], vagy kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végzőként bejelentkezett adóalany. Felszámolás alatt álló viszonteladó Felszámolás alatt álló viszonteladó Amennyiben a teljesítésre kötelezett adóalany az áfa-tv (1) bekezdésének a) és e) pontja értelmében használt ingóságot értékesítő viszonteladónak minősül, akkor a 214. (1) bekezdése alapján az általa végzett tevékenységre az áfa-tv. általános rendelkezéseit a XVI. fejezet 2. alfejezetében foglalt viszonteladókra vonatkozó különös szabályok (áfa-tv ) szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. A viszonteladó által végzett tevékenység tekintetében tehát elsődlegesen az áfatörvény a XVI. fejezetének 2. alfejezetében foglalt különös szabályokat kell irányadónak tekinteni, ugyanakkor az alfejezet eltérő rendelkezése hiányában az áfa-tv. általános szabályai alkalmazandóak. Abban az esetben, ha a viszonteladó mint teljesítésre kötelezett adóalany felszámolási eljárás hatálya alatt áll, és az általa továbbértékesítési céllal beszerzett használt ingóságokat a teljesítésekor a szokásos piaci árat tekintve forintnak megfelelő pénzösszeget meghaladó termékértékesítésnek minősülő ügyletek keretében értékesíti, akkor a fenti ügyletek kapcsán az áfatörvény 142. (1) bekezdésének g) pontja szerinti fordított adózás szabályának alkalmazása nem merül fel. Az áfatörvény XVI. fejezetének 2. alfejezete az adó megállapításáról különös szabályt tartalmaz, amely alapján áfa áthárítására, illetve felszámítására nem kerül sor, azaz áfa áthárítása nélkül keletkezik adófizetési kötelezettség, ezért a viszonteladók által teljesített ügyletekkel összefüggésben a beszerzőket

66 a fordított adózás szabályai alapján terhelő adófizetési kötelezettség nem értelmezhető. Az előzőekből következően a felszámolási eljárás hatálya alatt áll adóalany, illetve a nevében eljáró felszámoló a viszonteladóként teljesített termékértékesítések során az áfatörvény 142. (1) bekezdésének g) pontja szerinti fordított adózás szabályát nem alkalmazhatja, ezért a fenti ügyletek kapcsán az adóalanynak mint teljesítésre kötelezettnek áfafizetési kötelezettsége keletkezik. Példa Fizetendő adó megállapítása időpontjának meghatározása január 1-jétől az Áfa tv. rendelkezéseit a évi CXXIII. törvény kibővítette a felszámolási, vagy más, a fizetőképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt álló adóalany által teljesített, fordított adózás alá eső ügyletek körét a 100 ezer forintot meghaladó értékű szolgáltatásnyújtásokkal. Ennek megfelelően a január 1-jétől az Áfa tv a (1) bekezdésének g) pontja szerint az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék értékesítése, valamint egyéb, a teljesítésekor a szokásos piaci árat tekintve forintnak megfelelő pénzösszeget meghaladó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében, ha a teljesítésre kötelezett adóalany felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt áll. Fizetendő adó megállapítása időpontjának meghatározása Kérdésként merülhet fel egy felszámolás alatt álló bérbeadó részéről, hogy amennyiben partnerével határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, az egyenes vagy a fordított adózás szabályai szerint kell eljárni az adómegállapítás és a számlakibocsátás tekintetében, figyelemmel arra, hogy 2010 évi elszámolási időszakra eső szolgáltatásnyújtásról van szó, májusi állapot

67 azonban a pénzügyi teljesítés évben merül fel, és így az Áfa tv a szerinti teljesítés időpontja is évre esik. Az Áfa tv ának (1) bekezdése kimondja, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. A kérdéses esetben, amennyiben a felszámolás alatt álló bérbeadó és a szolgáltatás igénybevevője az Áfa tv a szerinti határozott időre szóló elszámolásban állapodott meg, és a szóban forgó időszak elszámolása, azaz a fizetési határidő 2011-re esik, úgy a felszámolás alatt álló bérbeadó által nyújtott forintnak megfelelő pénzösszeget meghaladó szolgáltatásnyújtásról a számlát már az új szabály alapján, a fordított adózás szabályainak megfelelően kell kiállítani, tekintve, hogy az Áfa tv ának (1) bekezdése értelmében a teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége. Azonban tekintettel arra, hogy az adóalany a számla kibocsátásáról a teljesítést megelőzően is gondoskodhat, előállhat az az eset is, hogy az adóalany azt megelőzően állítja ki a számlát, mégpedig az egyenes adózás szabályai szerint, hogy a megváltozott jogszabályi rendelkezés a tudomására jutna. Az Áfa tv ának (1) bekezdése kimondja, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha adófizetésre a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany kötelezett, a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, vagy az ellenérték megtérítésekor, vagy a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint az (1) bekezdésben felsoroltak közül az alkalmazandó, amely a leghamarabb következik be. Ezen rendelkezés alkalmazása évben a szóban forgó esetben nem elfogadható, tekintve, hogy

68 az Áfa tv a (1) bekezdésének g) pontja csak 2011-ben lépett hatályba, s így egy nem hatályos rendelkezés alapján kerülne sor a számlakibocsátásra, valamint a fizetendő adó megállapítására. 13/1.1.8 A mezőgazdasági fordított adózás A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (továbbiakban: Héa-irányelv) 395. cikke úgy rendelkezik, hogy a Tanács, a Bizottság javaslata alapján bármelyik tagállamot egyhangúlag felhatalmazhatja arra, hogy az ebben az irányelvben foglaltaktól eltérő különös intézkedéseket vezessen be az adóbeszedés egyszerűsítésére vagy egyes adócsalások és -kikerülések megelőzésére. A mezőgazdasági fordított adózása A Héa-irányelv 197. cikke sorolja fel mindazon esetköröket, amelyek kötelező jelleggel fordított adózás hatálya alá tartoznak, azaz a termék beszerzője kötelezett a hozzáadottérték-adó megfizetésére. E cikk által meghatározott ügyleteken kívül az egyes tagállamok derogációs eljárásban külön kérelmezhetik az egyéb tevékenységekre vonatkozóan a fordított adózás alkalmazásának kiterjesztését a Héa-irányelv 395. cikkében foglaltak értelmében. E cikk rendelkezéseiben foglaltak szolgáltak a Magyarország által a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztése tárgyában kezdeményezett derogációs eljárás alapjául. A Magyar Közlöny évi 61. számában (2012. V. 22.) jelent meg a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló évi XLIX. törvény július 1-jével történő hatálybalépéssel. Mint ahogy arról már volt szó, a mezőgazdasági szektort érintő fordított adózás szabályozása ideiglenes jellegű, azt az említett törvény hatálybalépésétől számított 2 éves időtartamban kell alkalmazni július 1-jétől a törvény hatá-

69 lyát veszti. A törvénymódosítás egyrészt az Áfa tv.-t érintette, másrészt ezzel összefüggésben az Art. egyes, alábbiakban részletesen bemutatásra kerülő rendelkezéseit is. A törvénymódosítás következtében az Áfa tv ának (1) bekezdésében felsorolt belföldi fordított adózás alá eső ügyletek köre az újonnan beiktatott i) pont alapján július 1- jével kiegészül az egyes mezőgazdasági termékek értékesítésével. A fordított adózással érintett mezőgazdasági termékek körét az Áfa tv.-nek a július 1-jei hatállyal beiktatott 6/A. sz. melléklete tartalmazza. Változás január 1-jétől Változás január 1-jétől A héa-irányelvnek a fordított adózás bizonyos, csalásra alkalmas termékek és szolgáltatások értékesítésére vonatkozó fakultatív és ideiglenes alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló 2013/43/EU irányelv, melyet 2013 nyarán fogadtak el, a tagállamok számára lehetővé teszi, hogy a gabonafélék és olajos magvak vonatkozásában december 31-éig fordított adózást alkalmazzanak. E lehetőséggel Magyarország is élt, és a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló évi XLIX. törvény módosításának eredményeképpen az Áfa tv.-nek az egyes gabonák, olajos magvak értékesítésének fordított adózásra vonatkozó rendelkezéseit december 31-éig kell alkalmazni.

70 Az oldal felső része szerkesztési-tördelési okok miatt üres. Az érintett termékkör A fordított adózás alá tartozó mezőgazdasági termékek köre Az Áfa tv a (1) bekezdésének július 1-jétől hatályos i) pontja tehát úgy rendelkezik, hogy az adót a termék beszerzője fizeti a 6/A. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetén. Az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében foglaltakat figyelembe véve, a következő termékek értékesítése esik július 1- jétől a fordított adózás hatálya alá: kukorica (vtsz. 1005), búza és kétszeres (vtsz. 1001), árpa (vtsz 1003), rozs (vtsz. 1002), zab (vtsz. 1004), triticale (vtsz ), napraforgómag, törve is (vtsz ), repce- vagy olajrepcemag, törve is (vtsz. 1205), szójabab, törve is (vtsz. 1201). Az Art a (13) bekezdésének a) pontja értelmében, a termékbesoroláskor a Kereskedelmi Vámtarifa július hó 31. napján érvényes besorolási rendje az irányadó.

71 Az adófizetésre kötelezett meghatározásának szempontjai: 1. Az általános személyi feltételek [Áfa tv (3) (4) bekezdései] teljesítése: Az egyes mezőgazdasági termékek értékesítésére vonatkozó fordított adózás alkalmazhatóságának vizsgálatakor ezen ügylettípusok esetében is tekintettel kell lenni az Áfa tv (3) (4) bekezdésében a személyi feltételeket meghatározó szabályozásra, ugyanis ezen személyi jellegű feltételeknek valamennyi fordított adózás hatálya alá tartozó ügylet esetében általános jelleggel teljesülnie kell. Ez tehát azt jelenti, hogy amennyiben az ügylettípus tartalmában megfelel az Áfa tv (1) bekezdésének i) pontja szerinti 6/A. számú melléklet által felsorolt termékek értékesítésének, a fordított adózás ezen termékértékesítésre csak abban az esetben alkalmazható, amennyiben az alábbi személyi feltételek is teljesülnek. Az ügylet teljesítésében érintett felek vonatkozásában előírás, hogy: a) mindegyikük belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint b) egyiküknek se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető. Az a) pont alkalmazásában akár termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója vagy termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője minőségében, akár mindkét minőségben egyaránt belföldön nyilvántartásba vett adóalany az Eva tv. hatálya alá tartozó személy, szervezet is. A fordított adózás általános személyi feltétele tehát, hogy az ügylet szereplői olyan belföldi adóalanyok legyenek, akiktől az adó fizetése is követelhető. Ebből következően, az alanyi adómentes státusban lévő vagy a kizárólag mezőgazdasági tevé-

72 kenységet folytató különleges jogállású adóalany jogállása miatt kizárt, hogy fordított adózás alá tartozó ügyletben vegyen részt. Személyi feltételek 2. Különös személyi feltétel [Áfa tv (8) bekezdése]: Az Áfa tv.-nek a július 1-jével hatályos 142. (8) bekezdése az általános szabályból eddig is következett személyi feltételt közvetlenül hozzákapcsolja a 6/A számú melléklet szerinti termékértékesítés kapcsán alkalmazandó fordított adózás szabályaihoz. Ahhoz ugyanis, hogy az Áfa tv a (1) bekezdésének i) pontjában szabályozott mezőgazdasági termékek értékesítésével kapcsolatosan a fordított adózás alkalmazható legyen az 1. pontban említett általános személyi feltételek teljesülése mellett, az is szükséges, hogy az adóalany a személyét illetően ne essen a kifejezetten ehhez az ügylettípushoz rendelt kizáró rendelkezés hatálya alá. Ez azt jelenti, hogy az Áfa tv. 6/A. számú melléklete szerinti termékek vonatkozásában a fordított adózás nem alkalmazható az Áfa tv. XIV. fejezetében szabályozott jogállású, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak e tevékenysége körébe tartozó termékértékesítésére és termékbeszerzésére. Ennek megfelelően, a 142. (1) bekezdésének i) pontja szerinti fordított adózás alkalmazása nem vonatkozik az Áfa tv. XIV. fejezetében szabályozott jogállású, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany azon termékértékesítéseire, amelyek tekintetében kompenzációs felár illeti meg. Ugyancsak nem érinti a fordított adózás az Áfa tv. XIV. fejezetében szabályozott jogállású, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak az e tevékenységéhez kapcsolódó termékbeszerzéseinek az adókötelezettségét.

73 Mindezek miatt tehát a kizárólag az Áfa tv. XIV. fejezete szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalanyt a termékértékesítései után továbbra is kompenzációs felár illeti meg, és az Áfa tv. 6/A. számú melléklete alá tartozó termékek beszerzőjeként adófizetésre nem kötelezett. Amennyiben az Áfa tv. XIV. fejezete szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany nem kizárólag e jogállás szerinti tevékenységet végez, hanem ún. vegyes tevékenységeket (azaz különös adózási mód, illetve az általános szabályok szerinti tevékenységeket), abban az esetben az Áfa tv. általános szabálya szerint teljesülő termékértékesítései és szolgáltatásnyújtásai tekintetében felmerülhet a fordított adózás alkalmazásának lehetősége. Ha az ilyen adóalany pl. olyan, az Áfa tv. 6/A. számú melléklete alá tartozó terméket értékesít, amelynek előállítása nem az adóalany saját gazdaságában történt, az adóalanynak a termékértékesítés során általános szabályok szerint adózó adóalanyként kell eljárnia, így a termékértékesítés után az Áfa tv a (1) bekezdésének i) pontja alapján a termék beszerzőjét terheli az adófizetési kötelezettség (feltéve természetesen, hogy a termék beszerzője a törvényi feltételeknek megfelel). Arról, hogy az olyan, az Áfa tv. XIV. fejezete szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalany, aki az Áfa tv. XIV. fejezetében szabályozott különös adózási mód mellett az Áfa tv. általános szabályai szerint is köteles adófizetési kötelezettséget teljesíteni, az adott termékértékesítést, illetve termékbeszerzést az Áfa tv. XIV. fejezetében szabályozott mezőgazdasági tevékenység keretében teljesíti-e, kizárólag az adóalany rendelkezik információval. Ezért az ilyen adóalanynak célszerű nyilatkozatot adnia, illetve szerződéses partnerének célszerű nyilatkozatot kérnie tőle arról, hogy az Áfa tv. 6/A. számú melléklete szerinti terméket az Áfa tv. XIV.

74 fejezete szerinti mezőgazdasági tevékenysége körébe tartozó termékértékesítésként teljesíti-e, illetve ilyenként szerzi-e be. Alkalmazására való áttérés A fordított adózás alkalmazására való áttérés Fő szabály: A fordított adózás szabályait azon, az Áfa tv a (1) bekezdésének i) pontja szerinti ügyletre kell alkalmazni először, amelynek teljesítési időpontja július 1. napjára esik, vagy azt követi. Ez tehát azt jelenti, hogy ha az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében meghatározott termék értékesítésének az Áfa tv ai alapján megállapított teljesítési időpontja június 30-át követő napra esik, akkor az Áfa tv a (1) bekezdésének i) pontja alapján a termékértékesítés után a fordított adózás alkalmazandó, azaz a termék beszerzője fizeti az általános forgalmi adót [feltéve természetesen, hogy az Áfa tv (3) (4), illetve (8) bekezdésében foglalt feltételek is fennállnak, valamint hogy nem tartozik az eset a később ismertetett különös szabály alá]. A fő szabályból következik tehát, hogy a fordított adózás nem alkalmazható az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében meghatározott termék értékesítésére, ha az ügyletnek az Áfa tv ai alapján megállapított teljesítési időpontja július 1-jét megelőző napra esik, azaz ez esetben az adófizetési kötelezettséget a termék értékesítője köteles teljesíteni az általános szabályok szerint [feltéve, hogy a konkrét ügylet nem esik az Áfa tv a (1) bekezdésének f) g) pontjai hatálya alá]. Természetesen egy július 1-jét megelőző teljesítési időpontú 6/A. számú melléklet szerinti termékértékesítésre abban az esetben sem kell a fordított adózásra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni amennyiben az ügylet nem esik az Áfa tv (1) bekezdése f) g) pontjainak hatálya alá, ha egyébként a fordított adózás szabályai szerint a termék beszerzője által a fizetendő adó megállapításának időpontja az Áfa tv.

75 60. -ának (1) (3) bekezdéseire figyelemmel június 30- át követő napot érintene. Különös szabály: A fő szabálytól eltérést enged az Áfa tv július 1-jétől hatályos 276. (2) bekezdése szerinti különös rendelkezése. Ez azt az esetet fedi le, amikor is az ügylet teljesítési időpontja a fő szabály szerint alakul azaz július 1-jére vagy azt követő időpontra esik (emiatt az ügylet eredetileg a fordított adózás hatálya alá tartozna), viszont az az időpont, amelyet a fordított adózás esetén a termék beszerzője határozna meg az adó megállapítására az Áfa tv ának (1) (3) bekezdése alapján, megelőzi a július 1-jét. A különös szabály konkrétan arra az esetkörre vonatkozik, amikor a termék beszerzője július 1-jét megelőzően a termékértékesítés teljes ellenértékét megfizette, vagy a termékértékesítésről kibocsátott számlát július 1-jét megelőzően kézhez vette, viszont az ügylet teljesítésének időpontja áthúzódik a július 1-jére vagy az azt követő napra. A különös rendelkezésből következik, hogy említett esetek nem tartoznak a fordított adózás hatálya alá, így a felmerülő adókötelezettséget az általános szabályok szerint kell az ügyletet saját nevében teljesítő félnek teljesíteni. (A teljesítést megelőző számlakibocsátás meghatározóan az Áfa tv ának hatálya alá tartozó ügyletek esetében indokolt, vagyis olyan termékértékesítések esetén, amelyeknél az Áfa tv. előírásai alapján a teljesítés időpontját az ellenérték megtérítésének az esedékességi időpontja képezi.) Előlegre vonatkozó szabályok: Előleg Az Áfa tv július 1-jétől hatályos ának (3) bekezdése értelmében, abban az esetben, ha az Áfa tv (1) bekezdése i) pontjának hatálya alá tartozó termékértékesítéshez fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének az időpontja július 1-jét megelőző napra esik, az előleg jóváírására,

76 kézhezvételére tekintettel fizetendő adót az ügyletet saját nevében teljesítő adóalany fizeti az Áfa tv. 59. (1) (2) bekezdéseinek megfelelően. A termék beszerzőjének az adófizetési kötelezettsége az Áfa tv ának (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik. Az Art. 31/A. -ának (2) bekezdése értelmében, az adóalanynak az adó-megállapítási időszakról benyújtott áfabevallásában termékbeszerzőként nyilatkoznia kell azokról az Áfa tv (1) bekezdése i) pontjának hatálya alá tartozó termékbeszerzéseiről, amelyek után termékbeszerzőként az adott adó-megállapítási időszakban keletkezett adófizetési kötelezettsége. A nyilatkozat a termékértékesítő adószámát, a termékértékesítés teljesítésének napját, valamint az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban a beszerzett termék kilogrammban meghatáro- Adatszolgáltatás Adatszolgáltatás az adóbevallásban A fordított adózásnak a mezőgazdasági szektorban történő bevezetésével összefüggésben került beiktatásra az Art. 31/A. -a július 1-jei hatállyal. Ezen szakasz (1) bekezdése értelmében, az adóalanynak az adó-megállapítási időszakról benyújtott áfabevallásában nyilatkoznia kell az adó-megállapítási időszakban teljesített, az Áfa tv (1) bekezdése i) pontjának hatálya alá tartozó termékértékesítései tekintetében a vevő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének napjáról, valamint az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban az értékesített termék kilogrammban meghatározott mennyiségéről és ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról.

77 zott mennyiségét és ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapját tartalmazza. 13/1.1.9 Egyes acélipari termékek fordított adózása január 1-jével a fordított adózás alá eső termékek köre kibővül az Áfa tv. 6/B. számú mellékletben vámtarifaszám szerint meghatározott acélipari termékekkel. A 142. (1) bekezdésének j) pontja úgy fogalmaz, hogy az adót a termék beszerzője fizeti a 6/B. számú mellékletben meghatározott termékek esetében, ha a termékértékesítés nem tartozik az Áfa tv. XVI. fejezetében foglalt szerinti különös rendelkezések hatálya alá, azaz amennyiben a használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó szabályokat (különbözeti adózás) nem kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az értékesítés megfelel az Áfa tv. XVI. fejezetében foglalt szabályoknak, úgy a fordított adózás alkalmazására nem kerülhet sor. A különbözeti adózás alkalmazásának több feltétel együttes fennállása esetén van helye. Az erre vonatkozó szabályok részletes elemzése a 10/3 fejezetben található, itt röviden csak a következőeket szükséges megemlíteni. A különbözeti adózás feltételeinek vizsgálata Ahhoz, hogy a különbözeti adózás szabályait alkalmazzuk, egyrészt az értékesített terméknek meg kell felelnie a használt ingóság fogalmának, másrészt az értékesítő viszonteladónak kell, hogy minősüljön (e tekintetben a továbbértékesítési cél fogalmát kell különösen vizsgálni Áfa tv pont), valamint a viszonteladó részére értékesítő személyére vonatkozó előírásoknak is teljesülniük kell. Amennyiben ezek a feltételek fennállnak, úgy a viszonteladónak a különbözeti adózás szabályai szerint kell eljárnia, azonban az Áfa tv ának (1) bekezdése értelmében a belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó az adóhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján

78 Sorszám dönthet úgyis, hogy tevékenységére nem alkalmazza a különös szabályokat. Ez utóbbi esetben, valamint abban az esetben, ha az ügylet nem tartozik a XVI. Fejezet szerinti különös rendelkezések hatálya alá, és amennyiben a 6/B. számú mellékletben felsorolt termékről van szó, úgy a belföldi fordított adózás szabályai alá tartozik az értékesítés, feltéve, hogy a fordított adózás egyéb törvényi feltételei is fennállnak. 6/B. számú melléklet a évi CXXVII. törvényhez A 142. (1) bekezdés j) pontjának alkalmazása alá tartozó termékek Megnevezés Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, melegen hengerelve, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva Síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül Síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva Melegen hengerelt rúd vasból vagy ötvözetlen acélból, szabálytalanul felgöngyölt tekercsben Más rúd vasból vagy ötvözetlen acélból, kovácsolva, melegen hengerelve, melegen húzva vagy extrudálva, hengerlés után csavarva is Vtsz Más rúd vasból vagy ötvözetlen acélból Szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy nem ötvözött acélból Huzal vasból vagy ötvözetlen acélból Varrat nélküli cső és üreges profil vasból vagy nem ötvözött acélból (az öntöttvas cső kivételével) 7304-ből Más cső és üreges profil vasból vagy nem ötvözött acélból (pl. nyitva vagy 7306-ból hegesztve, szegecselve vagy hasonlóan zárva) Rács, sodronyfonat és kerítésfonat a keresztezéseknél hegesztve, legalább mm keresztmetszetű huzalból, és lyukmérete legalább 100 cm 2

79 Az Áfa tv január 1-jétől hatályos a tartalmazza a fordított adózásra való áttérésre vonatkozó szabályokat. A 289. (1) bekezdés kimondja, hogy a 142. (1) bekezdésének j) pontját a (2) (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja január 1. napjára esik vagy azt követi. A fordított adózás alkalmazására való áttérés A hivatkozott rendelkezés alapján, ha az Áfa tv. 6/B. számú mellékletében meghatározott termék értékesítésének az Áfa tv ai alapján megállapított teljesítési időpontja január 1-jét megelőző napra esik, az adófizetési kötelezettségnek a termék értékesítője köteles eleget tenni, vagyis az egyenes adózás szabályai szerint kell eljárni (feltéve, hogy az ügylet nem tartozik az Áfa tv a (1) bekezdésének f)-g) pontjai alá). Ha a termékértékesítés teljesítésének az időpontja január 1-jét megelőző időpontra esik és az ügylet nem esik az Áfa tv (1) bekezdés f)-g) pontjai alá az ügylet után a termék beszerzőjét nem terheli adófizetési kötelezettség, függetlenül attól, hogy az Áfa tv. 60. (1)-(3) bekezdései alapján megállapítható-e olyan fizetendő adó megállapítási időpont, amelynek alapján az adott termékbeszerzés után az adófizetési kötelezettsége termékbeszerzőként január 1-jét követően keletkezne. Amennyiben az Áfa tv. 6/B. számú mellékletében meghatározott termék értékesítésének az Áfa tv ai alapján megállapított teljesítési időpontja január 1- jét követő napra esik, akkor az Áfa tv (1) bekezdés j) pontja alapján a termékértékesítés után a termék beszerzője fizeti az általános forgalmi adót, azaz a fordított adózás szabályai szerint kell eljárni (feltéve, hogy az Áfa tv ának (3) bekezdésében foglalt feltételek is fennállnak). A 289. (2) bekezdése értelmében a 6/B. mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetén, ha a teljesítés időpontja január 1. napjára esik vagy azt követi, de a terméket beszerző adóalanynak a 60. (1) (3) bekezdése szerint a fizetendő adót

80 2015. január 1. napját megelőzően kellene megállapítani, a 142. (1) bekezdésének j) pontja nem alkalmazandó. Ebből következően a december 31-ét követően teljesített termékértékesítés is egyenes adózik olyan ügylet esetében, amely ügylet után a termékbeszerzőnek az ügyletet terhelő fizetendő adót január 1-jét megelőzően kellene megállapítania. Az Áfa tv ának (1) bekezdése kimondja, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha adófizetésre a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany kötelezett, a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, vagy az ellenérték megtérítésekor, vagy a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani. Az Áfa tv ának (2) bekezdése szerint (feltéve, hogy az Áfa tv. 60. (3) bekezdésében foglaltakból más nem következik) az Áfa tv ának (1) bekezdés szerint meghatározott időpontok közül az alkalmazandó, amelyik a leghamarabb következik be. Az Áfa tv. 60. (1)-(3) bekezdéseiben foglaltakból következően az Áfa tv. 6/B. számú melléklete szerinti terméknek a január 1-jét követő teljesítése esetén a terméket beszerzőnek akkor kellene január 1-jét megelőzően megállapítania a fizetendő adót, ha január 1- jét megelőzően a termékértékesítés teljes ellenértékét megfizette, vagy a termékértékesítésről kibocsátott számlát január 1-jét megelőzően kézhez vette. Mindezek alapján az Áfa tv. 6/B. számú mellékletében meghatározott termék értékesítése esetén az egyenes adózás szabályai szerint kell eljárni, ha az ellenérték megtérítése január 1- jét megelőzően megtörtént, még akkor is, ha a termékértékesítés Áfa tv a szerinti teljesítési időpontja december 31-ét követő napra esik. Egyenes adózás alkalmazandó akkor is, ha az Áfa tv. 6/B. számú mellékletében felsorolt termék értékesítéséről kibocsátott számlát a termék beszerzője január 1-jét megelőzően kézhez vette, függetlenül attól, hogy a termékértékesítés teljesítési időpontja december 31-ét követő napra esik.

81 Az előlegre vonatkozó szabályok Előleg Az átmeneti rendelkezés külön szabályt tartalmaz az előleg vonatkozásában. A 289. (3) bekezdése rögzíti, hogy amennyiben a 142. (1) bekezdés j) pontja hatálya alá tartozó termékértékesítéshez fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja január 1. napját megelőző napra esik, az előleg jóváírására, kézhezvételére tekintettel fizetendő adót az ügyletet saját nevében teljesítő adóalany fizeti az 59. (1) és (2) bekezdésének megfelelően, a termék beszerzőjének adófizetési kötelezettsége a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik. Egy példán keresztül tekintsük át, hogyan kell alkalmazni a 289. (3) bekezdését a gyakorlatban! A termék beszerzője december 5-én forint előleget fizet egy február hónapban teljesítendő, az Áfa tv. 6/B. számú mellékletében meghatározott valamely termék értékesítéséhez kapcsolódóan. A termék értékesítőjének az előleg december 5-i kézhezvétele időpontjában az előleg forint adóalapja után forint összegű adófizetési kötelezettsége keletkezik. A termékértékesítés februári teljesítése kapcsán a termékértékesítés forint adóalapjának az előleg forint adóalapjával csökkentett része után, vagyis forint adóalap után kell adófizetési kötelezettséget megállapítania a termék beszerzőjének az Áfa tv. 60. (1)-(3) bekezdései szerint meghatározott időpontban. Adatszolgáltatás az adóbevallásban Adatszolgáltatás A fordított áfának az egyes acélipari termékekre történő kiterjesztésével párhuzamosan az Art. hasonlóan a fordított adó-

82 zás alá tartozó mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos kötelezettséghez adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő mind a termék értékesítője, mind a beszerzője vonatkozásában. Az Art. 31/A. (3) bekezdése értelmében az általános forgalmi adó alanya az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmiadó-bevallásában nyilatkozik az adómegállapítási időszakban teljesített, az Áfa tv (1) bekezdés j) pontja alá tartozó termékértékesítése tekintetében a vevő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének napjáról, valamint az Áfa tv. 6/B. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban az értékesített termék ezer forintra kerekített öszszegben meghatározott adóalapjáról és kilogrammban meghatározott mennyiségéről. Az Art. 31/A. (4) bekezdése kimondja, hogy általános forgalmi adó alanya az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmiadó-bevallásában azon, az Áfa tv (1) bekezdés j) pontja alá tartozó termékbeszerzése tekintetében, amelyek után termékbeszerzőként az adott adómegállapítási időszakban adófizetési kötelezettsége keletkezett, nyilatkozik a termékértékesítő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének napjáról, valamint az Áfa tv. 6/B. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban a beszerzett termék ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról és kilogrammban meghatározott mennyiségéről.

83 13/ A fordított adózás alá tartozó ügyletek számlázása, adófizetési kötelezettség keletkezése A teljesítésre kötelezett adóalany a számlán áthárított adót, felszámított adómértéket nem tüntethet fel, viszont köteles a számlán a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany adószámát feltüntetni az áfatörvény 169. d) pontja értelemében. Fordított adózás alá tartozó ügyletek számlázása, adófizetési kötelezettség keletkezése A vevő adóalany adófizetési kötelezettsége a fordított adózással érintett ügyletek esetében az áfatörvény 60. -a alapján vagy az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvétele, vagy az ellenérték megfizetése, vagy a teljesítést követő hónap 15. napján keletkezik, attól függően,hogy melyik időpont következik be ezek közül a legkorábban. A fordított adózás során az átvett előleg után a teljesítésre kötelezett adóalanynál az előleg átvétele miatt adófizetési kötelezettség nem keletkezik, mivel az ellenérték után nem ő az adófizetésre kötelezett, a vevőnél pedig átadott előlegről van szó, amely után nincs adófizetési kötelezettség. A január 1-jei áfatörvény-változás átmeneti szabályozása Azokban az esetekben, amikor egy január elsejét megelőzően megkezdett egy azonos ügyletben az áfatörvény alkalmazása szempontjából meghatározó körülmény bekövetkezett, például előlegfizetés, részletfizetés történt egy konkrét termék

84 beszerzésére, mely értékesítés teljesítési időpontja csak ban lesz, az áfatörvény ának (1) bekezdése alkalmazandó. Így például egy építési szerződés keretében készülő ingatlanra 2007-ben fizetett előleg megalapozza a régi áfatörvény alkalmazásának lehetőségét, és főszabályként erre az értékesítésre még nem kell a fordított adózást alkalmazni az ingatlan elkészültekor, az értékesítés tényállásszerű megvalósulásakor. Amennyiben a felek akarata az új szabályok alkalmazására irányul, akkor az együttes egybehangzó nyilatkozat adóhatósághoz február 15-éig történő beérkezésével bejelentve volt mód a fordított adózás alkalmazására. Fordított adózáshoz kapcsolódó számlakorrekció Egyenes adózás szabályai Fordított adózáshoz kapcsolódó számlakorrekció Az áfatörvény kiterjesztette a fordított adózás alkalmazását olyan ügyletekre is, amelyek eddig nem fordítottan adóztak. Mivel az adózók számára a szabályozás új jellegéből adódóan több esetben nem egyértelmű, hogy az ügylet a fordítottan adózik, vagy az általános szabályok szerint adózik, az eddigiektől gyakrabban előfordul, hogy a számla kiállítására kötelezett a számlát rosszul állítja ki. A következőkben azt az esetet vizsgáljuk meg, amikor a fordított adózás szerint kiállított számlát az általános szabályok, az egyenes adózás szerint kellett volna kiállítani, illetve az egyenes adózás szerint kiállított számlát a fordított adózás szabályai szerint kellett volna kiállítani. A számlakiállításra kötelezett a fordított adózás szabályai szerint állította ki a számlát, de az egyenes adózás szabályai szerint lett volna helyes Az adóalany által kibocsátott számlán az adóalapként feltüntetett összeg legyen 100 egység. Az adóalany az áfatörvény fordított adózásra vonatkozó rendelkezését alkalmazta, így adót a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére nem hárított át, a számlán áthárított adó nem számított fel. Ha az egyenes adózás szabályai szerint kezelték volna a felek az ügyletet, akkor 25 százalékos adómérték alá tartozó értékesítés esetén 25

85 egység áfát kellett volna felszámítani és a számlakibocsátónak fizetendő adóként számításba vennie a teljesítés időpontjának megfelelő bevallási időszakban. A jogszabályi előírásoknak nem megfelelően kibocsátott számlát az adóelszámolás helyességének biztosítása érdekében korrigálni kell, mivel abban adó felszámítása és áthárítása nem történt, viszont az egyenes adózás szabályai szerint arra szükség lett volna. Ennek végrehajtására az áfatörvény 168. (2) bekezdésében és ában foglalt előírásoknak megfelelő, a számlával egy tekintet alá eső okirattal van lehetőség. A 25 százalék fizetendő áfát az eladó az eredeti bevallási időszakra vonatkozó önellenőrzéssel rendezheti, mivel a példa szerinti esetben az adó alapjának csökkenésére feltehetően nem került sor, pusztán az adó utólagos felszámítása történt meg az eredeti számlában feltüntetettel megegyező összegű jelen példában 100 egység adóalapra. Ebből következően az áfatörvény 78. (3) bekezdése szerinti elszámolásra nincs lehetőség, mivel ezen jogszabályhely alkalmazásához szükséges az, hogy az adóalapjának utólagos csökkenése a korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adót is csökkenti. Ez esetben lehetne az önellenőrzés azon bevallási időszakban, amely időszakon belül az érvénytelenítő, módosító számla a jogosult rendelkezésére áll, illetve amikor a kötelezett a jogosultnak az ellenértéket visszatéríti. Azonban az előzőekben kifejtett feltétel hiányában a számlakibocsátó az eredeti teljesítés adó-megállapítási időszakára vonatkozó önellenőrzéssel rendezheti az adót. A vevői oldalon a fordított adózás alkalmazásával a befogadott eredeti számlán szereplő 100 egység adóalap után megállapításra került 25 egység fizetendő adó az áfatörvény 60. -a szerinti időponttal (azaz vagy az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvételekor, vagy az ellenérték megtérítésekor, vagy a teljesítést követő hónap tizenötödik napján, ezek közül abban az időpontban, amelyik a leghamarabb következett be), mely ugyanezen időponttal levonható adóként is szerepeltethető volt, amennyiben annak egyéb jogszabályi feltételei fennálltak.

86 Ezek szerint módosítani szükséges egyrészt a számlabefogadónál a fordított adózás keretében általa elszámolt (befizetendőként, és levonandóként beállított) adót, másrészt pedig a most rá áthárításra került adóösszeget. A módosító okirat alapján az eredeti számlához kapcsolódóan a fordított adózás keretében megállapított fizetendő adót és az ebből keletkező levonható adót az eredeti bevallási időszak önellenőrzésével kell rendezni tekintettel arra, hogy az áfatörvény 132. (1) bekezdésében foglalt tényállás vagyis, hogy a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be a kérdéses esetben nem valósul meg, mivel nem az adó összegét meghatározó tényezőkben következett be változás. (Ez az elszámolandó adó összegében teljes körű levonási jogot feltételezve változást nem eredményez, mivel a fizetendő adó és a levonható adó összegét azonos öszszegekkel kell csökkenteni az eredeti bevallási időszakban, így pótlékalap sem keletkezik.) A hivatkozott példa szerint ez azt jelenti, hogy a számlabefogadó önellenőrzi azt az időszakot, amelyben a fordított adózásos tételt elszámolta fizetendő és levonható adóként is, azaz az önellenőrzés során 25 egység fizetendő adó korrekció, illetve +25 egység levonható adó korrekció történik, ami pénzügyi értelemben 0. A módosító okiratban felszámított és áthárított áfa tekintetében a számlabefogadó levonási joga a fizetendő adó megállapításának időpontjában nyílik meg az áfatörvény a értelmében, így azt levonható adóként a számlabefogadó a módosító okirat birtokában a teljesítés időpontját magában foglaló adómegállapítási-időszakban vagy elévülési időn belül az azt követő bármelyik adómegállapítási időszakban veheti figyelembe.

87 A számlakiállításra kötelezett az egyenes adózás szabályai szerint állította ki a számlát, de a fordított adózás szabályai szerint lett volna helyes Fordított adózás szabályai A számla kibocsátója 100 egység adóalapra 25 egység áfát számított fel az egyenes adózás szabályai szerint tévesen, azonban később rájön, hogy az ügylet fordított adózás alá esik. A számlakibocsátó az áthárított adóösszeget fizetendő adóként a teljesítés időpontjának megfelelő adóelszámolási időszakban figyelembe vette. Az adott ügylet helyes megítélése szerint a fordított adózás szabályait kellett volna alkalmazni, vagyis a 25 egység áfa felszámítása nélkül kellett volna a számlát kibocsátani és a bevallásban eszerint figyelembe venni, vagyis nem keletkezett befizetendő adó a számlakibocsátónak az ügylet után. A jogszabályi előírásoknak nem megfelelően kibocsátott számlát az adóelszámolás helyességének biztosítása érdekében ebben az esetben is korrigálni kell, mivel a számla kibocsátására kötelezett értékesítő helytelenül adót számított fel, ezáltal adólevonásra jogosító számlát bocsátott a vevője rendelkezésére, akaratán kívül jogszerűtlenül. A korábban bevallott 25 egység fizetendő adó csökkenését az eladó a teljesítés időpontját magában foglaló eredeti bevallási időszakra vonatkozó önellenőrzéssel rendezheti. Mivel ezen példa szerinti esetben sem az adó alapjának utólagos csökkenése okozta a korrekció szükségességét, ezért az áfatörvény 78. (3) bekezdésének alkalmazására nincs lehetőség. (A ban foglalt más korrekciók sem jöhetnek szóba a számlakibocsátó oldalán, mert azok csak a levonható adó rendezésére tartalmaznak eltérő szabályokat.) Számlabefogadói oldalon az egyenes adózás alkalmazásával kibocsátott számlában felszámított 25 egység áfa levonásra került. A fordított adózás szabályai szerint kibocsátott módosító

88 okirat alapján ezt a levont adót vissza kell rendezni, a fordított adózás keretében fizetendő adót meg kell állapítani, és azt ugyanezzel az időponttal levonható adóként is figyelembe lehet venni. Első lépésként az egyenes adózás szabályai szerint kibocsátott számlában felszámított és levont áfa összeg korrekcióját az eredeti bevallási időszak önellenőrzésével kell rendezni, tekintettel arra, hogy az áfatörvény 132. (1) bekezdésében foglalt tényállás vagyis, hogy a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be a kérdéses esetben nem valósul meg, mivel nem az adó összegét meghatározó tényezőkben következett be változás, hanem a levonási jog jogcíme változott, nem az áthárított, hanem az adózó által megállapított adó vonható le. Második lépésként pedig a fordított adózás alkalmazásával megállapítandó fizetendő adót eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában az áfatörvény 60. (1) bekezdése szerinti időpontot tartalmazó bevallási időszak önellenőrzésével lehet korrigálni, és ugyanebben a bevallási időszakban lehet figyelembe venni az így megállapított fizetendő adót levonható adóként is, amennyiben a levonás feltételei egyébként fennállnak. Fordított adózás szabályainak téves alkalmazása felszámolás alatt álló adóalany részére teljesített ügylet esetében Azon adóalanyok esetében, akik/amelyek a havi bevallásnál ritkább gyakorisággal kötelezettek bevallásra, a hiba bizonylati korrekciója eredményeként lehet, hogy az adott adóelszámolási időszakon belül tudják az adóelszámolást úgy korrigálni, hogy az az azonos időszakban megtörténhet, így nem válik szükségessé az önellenőrzés. Fordított adózás szabályainak téves alkalmazása felszámolás alatt álló adóalany részére teljesített ügylet esetében Felmerül a kérdés, hogy milyen módon kell az általános forgalmi adó kötelezettségnek eleget tenni, valamint a számla he-

89 lyesbítését elvégezni abban az esetben, ha a felek az általános Áfa tv a szerinti fordított adózás szabályait tévesen alkalmazták, és a fenti hiba észlelésének időpontjában a számla befogadója már felszámolás alatt áll. Az a tény, hogy a számla befogadója (továbbiakban: befogadó) már felszámolás alatt áll, a számla kibocsátóját (továbbiakban: kibocsátó) terhelő áfafizetési és számlakibocsátási kötelezettség szempontjából nem bír relevanciával. Az előzőekből következően a kibocsátónak a kérdéses ügylet teljesítési időpontjával érintett adómegállapítási időszakra vonatkozóan benyújtott áfabevallását a fizetendő adó összege tekintetében önellenőriznie kell, a számlát pedig áfa felszámításával helyesbítenie kell. A számla befogadója, illetve az annak nevében eljáró felszámoló a kérdéses ügylet teljesítési időpontjával érintett adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adóban utólagosan bekövetkező csökkenést szintén az adott adómegállapítási időszakra benyújtott bevallás önellenőrzésével rendezheti, melynek következtében az adófolyószámláján túlfizetése keletkezik. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 43. -ának (5) és (7) bekezdése értelmében a felszámoló a felszámolási eljárás megkezdését követően a befogadó adófolyószámláján keletkezett túlfizetés mint a befogadó adófolyószámlára tévesen megfizetett összeg kiutalása iránti kérelmet legkorábban a záró adóbevallással egyidejűleg nyújthatja be az adóhatósághoz, feltéve, hogy a befogadónak az adóhatóságnál nyilvántartott tartozás nincs.

90 Tévesen megfizetett áfa visszaigénylése Tévesen megfizetett áfa visszaigénylése A hatályos adójogszabályok eltérő rendelkezése hiányában a befogadónak nincs lehetősége arra, hogy az általa tévesen megfizetett áfa összegét a visszaigényelhető áfája összegéből közvetlenül a kibocsátó adófolyószámlájára átutaltassa, illetve átvezetesse, ezért a befogadónak a kibocsátóval fennálló polgári jogi jogviszony alapján a helyesbítő számlában áthárított adó összegét a kibocsátó mint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról évi XLIX. törvény (továbbiakban: Csődtv.) 3. (1) bekezdésének c) pontja szerinti hitelező részére a Csődtv. rendelkezéseinek megfelelően hitelezői követelésként kell megfizetnie.

91

92 Tévesen megfizetett áfa visszaigénylése Tévesen megfizetett áfa visszaigénylése A hatályos adójogszabályok eltérő rendelkezése hiányában a befogadónak nincs lehetősége arra, hogy az általa tévesen megfizetett áfa összegét a visszaigényelhető áfája összegéből közvetlenül a kibocsátó adófolyószámlájára átutaltassa, illetve átvezetesse, ezért a befogadónak a kibocsátóval fennálló polgári jogi jogviszony alapján a helyesbítő számlában áthárított adó összegét a kibocsátó mint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról évi XLIX. törvény (továbbiakban: Csődtv.) 3. (1) bekezdésének c) pontja szerinti hitelező részére a Csődtv. rendelkezéseinek megfelelően hitelezői követelésként kell megfizetnie. Példa: Az alábbi példában az mutatjuk be, hogy az adóalanyoknak milyen feltételek mellett nyílik lehetőségük arra, hogy az általuk ugyanazon partnerek részére teljesített, az egyenes adózás és a fordított adózás alá tartozó ügyleteket egyetlen számlában szerepeltessék. Egy cég (továbbiakban: megrendelő) részére a partnere (továbbiakban: partner) az Áfa tv. általános szabályai szerinti egyenes adózás (továbbiakban: egyenes adózás ) és az Áfa tv a szerinti fordított adózás (továbbiakban. fordított adózás ) alá tartozó egymástól elkülönülő, önálló ügyletekként magvalósuló termékértékesítéseket és szolgáltatásnyújtásokat teljesít, melyekről egyetlen számlát bocsát ki. A megrendelő és a partner az Áfa tv. szerinti gyűjtőszámla alkalmazásáról előzetesen nem állapodott meg. Az Áfa tv (1) bekezdésében foglalt főszabály értelmében az adóalanyok kötelesek számlát kibocsátani az Áfa tv. 2. a) pontja szerinti termékértékesítéseikről, szolgáltatásnyújtásaikról.

93 Az Áfa tv (1) bekezdés a) és b) pontja alapján az adóalanyok jogosultak a számlakibocsátási kötelezettségüket egy számla (továbbiakban: gyűjtőszámla) kiállítása útján teljesíteni, ha ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesítenek egy adott napon vagy egy adott hónapban. Az Áfa tv (2) bekezdése szerint az adóalanyok a gyűjtőszámlát az egy naptári hónapot meghaladó, de a rájuk vonatkozó adómegállapítási időszakot meg nem haladó időszakra vonatkozóan is kibocsáthatják, feltéve, hogy a gyűjtőszámlában nem tüntetnek fel az Áfa tv. 89. szerinti adómentes termékértékesítést vagy olyan szolgáltatásnyújtást, amely után az adót a Héa-irányelv 196. cikkének tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alapján a szolgáltatást igénybevevő fizeti. Az Áfa tv (3) bekezdése alapján a feleknek az adott hónapban és a számlakibocsátóra vonatkozó adómegállapítási időszakot meg nem haladó időszakban teljesített ügyletek esetében a gyűjtőszámla alkalmazásáról előzetesen meg kell állapodniuk. Előzetes megállapodás hiányában a számlakibocsátó kizárólag azokat az ügyletek szerepeltetheti egy adott számlában, mint gyűjtőszámlában, amelyeknek az Áfa tv. szerinti teljesítési időpontja megegyezik, vagyis ugyanarra a napra esik. Az Áfa tv. eltérő rendelkezése hiányában a számlakibocsátásra kötelezett adóalanyoknak módjukban áll az Áfa tv előírásainak megfelelően gyűjtőszámlát alkalmazniuk abban az esetben is, ha ugyanannak a személynek, szervezetnek az egyenes adózás és a fordított adózás alá tartozó ügyleteket termékértékesítéseket, vagy szolgáltatásnyújtásokat egyaránt teljesítenek. A gyűjtőszámlának az azon szereplő ügyletekre vonatkozóan egymástól elkülönítve tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyeket az Áfa tv a az egyes ügyletek tekintetében a számla kötelező adattartalmaként előír. Amennyiben a gyűj-

94 tőszámlán az egyenes adózás és a fordított adózás alá tartozó ügyletek is szerepelnek, úgy a számlakibocsátó az Áfa tv i) és k) pontja alapján, valamint a 142. (7) bekezdése alapján az egyenes adózás alá tartozó ügyletek esetében köteles feltüntetni többek között az alkalmazott adó mértékét és az áthárított adót; a fordított adózás alá tartozó ügyletek esetében az áthárított adót és az Áfa tv a szerinti százalékértéket nem tüntetheti fel. A kérdéses esetekben a megrendelő és a partner a gyűjtőszámla alkalmazásáról előzetesen nem állapodott meg, ezért a partner a megrendelő részére teljesített, az egyenes adózás és a fordított adózás alá tartozó ügyletek közül csak azokat jogosult egy számlában szerepeltetni, amelyeknek az Áfa tv. szerinti teljesítési időpontja ugyanarra a napra esik, vagyis a partnerek a gyűjtőszámlát kizárólag ez utóbbi ügyletek esetében jogosult alkalmazni.

95 Településképi bejelentési eljáráshoz kötött munkálatok megítélése Az alábbiakban a fordított adózás alkalmazását az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló évi LXXVII. törvény (továbbiakban: Étv.) szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött munkálatok esetében vizsgáljuk meg. Az Áfa tv (1) bekezdés b) pontjának július 16-tól hatályos rendelkezése értelmében az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának. A fordított adózás szabályait kizárólag azon szolgáltatások esetében kell alkalmazni, melyek ingatlan építési hatósági engedély-köteles, illetve építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányuló építésiszerelési és egyéb szerelési munkának minősülnek, függetlenül attól, hogy maga a konkrét építési-szerelési, egyéb szerelési munka építési hatósági engedély köteles-e, vagy sem, illetve építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött-e, vagy sem. Az Áfa tv (1) bekezdés b) pontja értelmében tehát csak abban az esetben esik fordított adózás alá az ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési, egyéb szerelési munka, ha az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megvál- Építési hatósági engedélyhez és építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz, valamint egyszerű bejelentéshez való kötöttség

96 toztatása építési hatósági engedély-köteles, illetve építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz, illetve egyszerű bejelentéshez kötött. Az adóhatóság által az építési hatósági engedély fogalma kapcsán kialakított adóhatósági álláspont szerint Áfa tv (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában az építési hatóság alatt nemcsak az ágazati jogszabályok által kifejezetten építésügyi hatóságként aposztrofált hatóságot, hanem minden olyan hatóságot érteni kell, amely építési (bontási) tartalmú engedély kiadására jogosult. Az előzőekből következően, ha olyan engedélyköteles tevékenységről van szó, amelyhez építési (létesítési), bontási tartalmú engedély kiadása szükséges, akkor az annak során kifejtett építési-szerelési és egyéb szerelési munkával megvalósuló szolgáltatás az arra vonatkozó egyéb feltételek fennállása esetén fordított adózás alá esik, függetlenül az engedély elnevezésétől, illetve attól, hogy a vonatkozó ágazati jogszabály az azt kiadó, illetve lefolytató hatóságot építésügyi hatóságnak nevezi-e. A fenti álláspont kialakítására azért volt szükség, mert Étv. alapján és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok alapján építési engedélyeket kiadó építésügyi hatóságok mellett más hatóságok is jogosultak voltak, illetve jogosultak a rájuk vonatkozó ágazati jogszabályok alapján építési (bontási) tartalmú engedélyek kiadására. Építési hatóság értelmezése Az Étv. 34. (2) bekezdése január 1-jei hatállyal átfogóan újra szabályozta, illetve kibővítette az építésügyi hatóság által lefolytatott eljárások körét és külön nevesítette többek között az egyes engedélyezési és tudomásulvételi eljárásokat. Emellett az Étv-nek a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézményekről rendelkező 17. -a január 1-jétől kiegészült többek között az m) ponttal, amely bevezette a településképi bejelentési eljárást. A településképi bejelentési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat

97 a településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Tkv. tv.) tartalmazza. A Tkv. tv. 8. (1) bekezdése alapján a településképi bejelentési eljárás a településképi követelményeknek az egyedi építési beruházásoknál való alkalmazását elősegítő, a hatósági eljárásoktól független, önkormányzati településkép-érvényesítési eszköznek minősül. Az Étv-nek az építésügyi hatósági eljárások körét érintő változásaira tekintettel az Áfa tv (1) bekezdés b) pontja szintén módosult és január 1-jei hatállyal a fordított adózás alkalmazását írta elő az ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési, egyéb szerelési munkák esetében akkor is, ha az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött. A településképi bejelentési eljárás, mint az Étv-ben a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézményként megjelölt és építési hatósági tudomásulvételi eljárásként külön nem nevesített eljárás, sem az Étv. alkalmazásában sem az Áfa tv (1) bekezdése szerinti fordított adózás alkalmazásában nem minősíthető építési hatósági tudomásulvételi eljárásnak, függetlenül attól, hogy a Tkv. tv. 8. (2) bekezdés c) pontjában és a 10. -ában foglaltak alapján annak keretében a polgármester önkormányzati hatósági jogkört gyakorolva veszi tudomásul, illetve tiltja meg többek között a hatósági engedélyhez és az Étv. 33/A szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek végzését. Önmagában azon tény alapján, hogy a településképi bejelentési eljárás lefolytatására csak akkor kerülhet sor, ha az adott építési tevékenység hatósági engedélyhez, vagy az Étv. 33/A szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött, a településképi bejelentési eljárás nem minősíthető építési hatósági tudomásulvételi eljárásnak. A településkép bejelentési eljárás szabályozása Településképi bejelentési eljáráshoz való kötöttség és a fordított adózás

98 Az előzőekből következően például egy adott ingatlan átalakítására, illetve felújítására irányuló, építési hatósági engedély kiadása, építési hatósági tudomásulvételi eljárás lefolytatása, vagy egyszerű bejelentés megtétele hiányában végezhető, ugyanakkor településképi bejelentési eljáráshoz kötött tevékenység és az annak keretében elvégzett építési-szerelési, egyéb szerelési munkák kapcsán a fordított adózás alkalmazása nem merül fel, tekintettel arra, hogy az adott ingatlannak a településképi bejelentési eljáráshoz kötött átalakítása, felújítása nem minősíthető az ingatlan építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött átalakításának, illetve egyéb megváltoztatásának.

99 Változások január 1-jétől Az Áfa tv. 6. számú melléklete január 1-jei hatállyal a következő 30. és 31. ponttal egészül ki: (Sor- szám Megnevezés vtsz.) 30. Krómhulladék és -törmelék Vanádiumhulladék és -törmelék A módosítás eredményeként a fenti termékek január 1- jétől az Áfa tv (1) bekezdés d) pontja szerinti, a fém hulladékokra vonatkozó fordított adózás alá tartoznak.

100