A Pólus Program bemutatása
|
|
- Anna Székely
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Pólus Program bemutatása Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A jövı lehetısége klaszter konferencia Dr. Zombori Zita - Pólus Programiroda
2 Tartalom A Pólus Program felépítése A Pólus Program forrásai Klaszter elmélet Klaszterfejlesztés Klaszter akkreditáció Eredmények és tervek 2
3 A magyarországi Pólus Program egy átfogó gazdaságfejlesztési program, amelynek fókuszában a Pólus városok és a klaszterfejlesztés áll Magyarország elhelyezkedése Európában Pólus város 2005-ben kijelölt pólusok*: Budapest, Gyır, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc, Székesfehérvár-Veszprém tengely * Az Országos Területfejlesztési Koncepcióról (OTK) szóló 97/2005. (XII. 25.) Ogy. határozat alapján 3
4 Ki mint VET* Kezdetek Pólus Program kialakítása Megvalósítás Folytatás Nemzetközi gyakorlatok megismerése Koncepció kialakítása Szervezeti rendszer felállítása Források azonosítása Hálózatfejlesztık kiválasztása és képzése Mőhelybeszélgetések, roadshow-k Pályázatok végleges kialakítása Klaszter kézikönyv kidolgozása 12 innovációs klaszter akkreditálása Akkreditációs modell felülvizsgálata Akkreditált klaszterek intenzív fejlesztése A klaszterfejlesztési modell negyedik lépcsıjének kidolgozása Aktív részvétel az EU klaszterpolitikájának alakításában Monitoring, értékelés, együttmőködés, koordináció A Program célkitőzéseinek rugalmas, de következetes megvalósítása * Vállalkozás, Együttmőködés, Tudás 4
5 A program részben a pólus városok széles értelemben vett üzleti környezetének, részben az üzleti alapon szervezıdı klaszterek fejlesztése révén kívánja elérni a kitőzött célokat A Pólus Program felépítése Klaszter Sikeres gazdaság-fejlesztés Klaszter Klaszter Klaszter Kedvezı üzleti környezet Makrogazdasági alapok Fejlesztés- politikai célkitőzés Fıbb fejlesztési területek Földrajzi terület Horizontális gazdaságfejlesztés A vállalkozások számára kedvezı, versenyképes üzleti környezet kialakítása Felsıoktatás Szakképzés Innovációs és technológiai parkok A Pólusvárosok, ill. közvetetten a hét régió Vállalkozásfejlesztés Hazai vállalkozások nemzetközi versenyképességének erısítése Exportorientált klaszterek fejlesztése Klasztertag vállalatok fejlesztése Nincs földrajzi lehatároltság Mozgatórugók A kereslet és kínálat tényalapú elemzése A Pólus városok és a régiók fejlesztési stratégiái Már mőködı, sikeres klaszterek fejlesztési igényei Új klaszter lehetıségek 5
6 Tartalom A Pólus Program felépítése A Pólus Program forrásai Klaszter elmélet Klaszterfejlesztés Klaszter akkreditáció Eredmények és tervek 6
7 A Pólus Program forrásainak volumene között milliárd Ft A program forrásai típusonként ( között, összesen) Lehatárolt források (milliárd Ft) Plusz pontos források Közvetett források + + = Összesen, (milliárd Ft) (milliárd Ft) milliárd Ft Összesen Összesen Összesen A Pólus Program forrásainak volumene milliárd Ft Legjelentısebb forrástípus a lehatárolt forrás, volumene milliárd Ft 7
8 A Pólus Program forrásainak volumene között megközelítıleg 191 milliárd Ft A program forrásai típusonként ( között, összesen) Lehatárolt források (milliárd Ft) Plusz pontos források Közvetett források + + = Összesen, (milliárd Ft) (milliárd Ft) milliárd Ft Összesen Összesen Összesen O A Pólus Program forrásainak volumene között megközelítıleg 191 milliárd Ft Legjelentısebb forrástípus ebbıl a lehatárolt és a plusz pontos forrás, volumenük rendre 77 milliárd Ft és 83 milliárd Ft 8
9 A pólus program szervezete egy többlépcsıs hierarchiában megvalósuló, sokszereplıs rendszer Pólus program végrehajtási rendszer Stratégiai irányítás Koordináció Végrehajtás NFÜ Fejlesztéspolitikáért felelıs miniszter Stratégiai Irányító Bizottság (SIB) Minisztériumok Pólus Program 4 Iroda GOP IH ROP IH HEP IH KSZ 1 KSZ 2 KSZ VOP 2 Tanácsadók Hálózatfejlesztési Iroda NYD KM KD DD DA ÉM 6 ÉA 7 Pólus Irodák Magyarázat A SIB feletti szakmai irányítást a miniszter gyakorolja A SIB tagjai: NFÜ, a Pólus Program Iroda, valamint az érintett szakminisztériumok és IH-k által delegál tagok A Pólus Program Iroda (PPI) Kft. a MAG Zrt. tulajdonában áll A PPI feletti szakmai irányítást a miniszter, illetve a SIB gyakorolja Az PPI feladata a pólus program szereplıi és kiírásai közötti koordináció A Pólus Program Iroda és az NFÜ közötti viszonyt a KOR IH-val kötött VOP szerzıdés szabályozza A Hálózatfejlesztési Iroda (HFI) hálózat szakmai irányítása a Pólus Program Iroda feladata A hálózatfejlesztık szorosan együttmőködnek a helyi pólus irodákkal
10 Az együttmőködés és a Pólus programban elérhetı fejlesztési források jelentıs elınyöket biztosíthatnak az összes szereplı számára Szereplı Az együttmőködés elınyei Tevékenység Elérhetı elınyök Önkormányzatok, kamarák, civil szervezetek Egyetemek és kutatóintézetek Vállalatok Világos fejlesztési célkitőzések meghatározása Gazdaságfejlesztés elemeinek koordinációja Oktatási és kutatási infrastruktúra mőködtetése Stratégiai kapcsolatok kiépítése Fenntartható növekedés Üzleti célok és fejlesztések megvalósítása Társadalmi és gazdasági elınyök Tudásteremtés Gazdasági növekedés Szorosabb együttmőködés a gazdaság szereplıi között A gazdaság teljesítményének növekedésével az önkormányzati bevételek is emelkednek, többletforrást teremtve a közcélú beruházások finanszírozásához K+F infrastruktúra megteremtése és az eredmények gazdasági hasznosítása Kockázatcsökkentés az innováció területén Magánpiaci igényeket is figyelembe vevı képzési rendszerek Növekvı vállalkozási hajlandóság Növekvı foglalkoztatás és vásárlóerı Fenntartható növekedési potenciál elérése Szakképzett munkaerı képzése és megtartása 10
11 Tartalom A Pólus Program felépítése A Pólus Program forrásai Klaszter elmélet Klaszterfejlesztés Klaszter akkreditáció Eredmények és tervek 11
12 A klaszterek a regionális versenyképességet elımozdító gazdasági szervezıdések, amelyeket a magánszféra vezet és piaci logika alapján mőködnek A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elısegítı szervezıdések Elhelyezkedés Szereplık Piacorientáltság Klaszter jellemzıi Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedı vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió Elsısorban vállalkozások által vezetett együttmőködés Tagjai lehetnek egyéb (pl. oktatási, kutató, önkormányzati) intézmények Jól meghatározott iparágban, iparági szegmensben tevékenykedik Célja üzleti siker elérése Saját piaci érdekek felismerése Hatás a versenyképességre A fizikai közelség megkönnyíti a tudás áramlását a szereplık között Az ismeretek áramlása ösztönzi az innovációt A vállalkozások piaci orientációt adnak A szükséges erıforrások biztosítása az oktatás, a képzés és a fizikai infrastruktúra területén A piaci belépési korlátokat könnyebben lépik át az együttmőködı cégek mint az egyedi vállalkozások A klaszter meghatározott iparági szegmensben, földrajzi közelségben mőködı egymással kapcsolatban álló vállalkozások és kapcsolódó intézmények olyan csoportja, melyet az együttmőködés és a verseny egyszerre jellemez Forrás: Porter M.E., Clusters of innovation initiative: San Diego, New York 2001, EPAP elemzés 12
13 A globális versennyel kapcsolatban kialakult, nemzetközileg elfogadott álláspont szerint ma már nem elkülönült vállalatok, hanem a klaszterek az új munkamegosztás alapegységei Vállalat 2 Vállalat 5 Vállalat 1 Vállalat 3 Vállalat 4 Vállalat 8 Egyetem Vállalat 6 Vállalat n Vállalat 7 Vállalat 9 Klaszterek pozicionálása Önkormányzat Klasztermenedzser Együttmőködés Klasztertagok Támogatás Az együttmőködés akkor sikeres, ha minden résztvevı számára elınyt jelent Nem adják fel egyéni célkitőzéseiket Együttesen lépnek fel Helyi elınyöket használnak ki: Költségcsökkentés Innováció serkentés A legjobb gyakorlatok gyors megismerése A tranzakciós költségek minimalizálása A Pólus Program célkitőzései között kiemelt súllyal szerepel a klaszterek többszintő, célorientált támogatása A klaszter sikeréhez a támogatási források megléte önmagában nem elegendı Az önszervezıdı, kölcsönös elınyökön alapuló gazdasági együttmőködések adhatnak valódi választ a globális verseny jelentette kihívásokra 13
14 Tartalom A Pólus Program felépítése A Pólus Program forrásai Klaszter elmélet Klaszterfejlesztés Klaszter akkreditáció Eredmények és tervek 14
15 A hazai klaszterfejlesztés négy egymásra épülı szakaszban valósul meg A pályázati támogatások legfontosabb javasolt paraméterei az egyes szinteken Akkreditáció Induló klaszterek Fejlıdı klaszterek Akkreditált klaszterek Pólus innovációs klaszterek Támogatható tevékenység Összeg Klaszter menedzsment Közös szolgáltatás millió Ft Menedzsment Közös szolgáltatás Közös beruházás millió Ft Közös szolgáltatások Közös beruházások millió Ft Szolgáltatás, beruházás Komplex központok millió Ft 7 éves keret 4-8 milliárd Ft 6-20 milliárd Ft milliárd Ft milliárd Ft Támogatás célja A klaszterbe szerve- A mőködıképes A már akkreditált zıdı vállalkozások kooperációk klaszterek kutatási helyzetének támogatása a eredményének megkönnyítése, a továbblépéshez hasznosulását kezdeti akadályok A klasztertagok elısegítı K+F+I legyızésének segítése közötti bizalom projektek kiemelt Klasztermenedzser elmélyítése közös támogatása szervezet beruházások Új, innovatív termékek támogatásával olcsón, támogatásával piacra vitele jó minıségő Bizonyítottan nemzetközileg is verseny- szolgáltatáshoz juttatni a klaszteresedı képes klaszterek vállalkozásokat kialakulásának elısegítése A tapasztalatok függvényében a legsikeresebb klaszterek számára komplex háttérinfrastruktúra megteremtése Az akkreditációs címpályázat május 13-án jelent meg jelenleg 15 akkreditált klaszter A ROP klaszterpályázatai ben újra nyílnak 15
16 Tartalom A Pólus Program felépítése A Pólus Program forrásai Klaszter elmélet Klaszterfejlesztés Klaszter akkreditáció Eredmények és tervek 16
17 Az akkreditáció egy tényalapú szakmai értékelı rendszer, amelynek célja a program alappilléreit jelentı kezdeményezések kiválasztása Áttekintés Az akkreditáció általános bemutatása Cél Idıtartam Akkreditáció gyakorisága Megszerezhetı jogosultság Akkreditációs Tanúsítvány A Magyarországon mőködı klaszterekbıl kiválassza és minısítse azokat, amelyek Komoly nemzetközi és hazai teljesítmény elérésére képesek Potenciálisan további komoly lehetıségeik vannak Kiszőrje mindazokat, akik járadékvadász magatartást követve csak a támogatási források miatt állnak össze A jogosultság két évre szól Két év után meg kell újítani Beadás folyamatos Elbírálás negyedévente Pólus pályázatokon való kizárólagos indulás Több konstrukció esetében plusz pont A klaszter szintő elınyök biztosítása akkreditációt követı csatlakozás esetén is lehetséges, ha az új tag megfelel a klaszter által deklarált SZMSZ-nek, vagy az annak megfelelı dokumentumnak A címet elnyerı klaszter Akkreditációs Tanúsítványt kap Szerzıdés, megállapodás megkötésére nem kerül sor A sikeres akkreditáció révén a jelentıs fejlesztési forrásoknak köszönhetıen az akkreditált klaszterek komoly szerepet játszhatnak a magyar gazdaság fenntartható fejlıdési elérésében 17
18 Az akkreditációs modell a program alappilléreit képezı együttmőködéseket egy szakértıi szinten kialakított és klasztereken kalibrált modell segítségével választja ki I. Klaszteren belül megvalósult együttmőködés formái II. Klaszter összetétele III. Klaszter tag KKV-k gazdasági teljesítménye IV. Klaszter K+F+I teljesítménye V. Klaszter stratégiai és cselekvési terv formai és tartalmi értékelése Akkreditációs modell struktúrája és szempontjai Szempontok száma, db 10* A kategóriák mögötti szempontok célja A klaszter tagok közötti együttmőködés tudatosságának és szervezettségének mérése A klasztert alkotó tagok összetételének és számának vizsgálata A piacilag visszaigazolt sikerek pozitív diszkriminációja, különös hangsúlyt helyezve az export tevékenységre és a magas hozzáadott értékre A klaszterek K+F tevékenységének vizsgálata A klaszter által alkotott jövıkép és stratégia megalapozottságának vizsgálata, a tartalom nélküli együttmőködések kiszőrése A modell egy öt kategóriába csoportosított, koherens értékelı rendszer Célja a piacilag visszaigazolt sikereket felmutató együttmőködések kiválasztása Az értékelési rendszer objektivitása átláthatóvá teszi a döntési folyamatot a pályázók számára és megalapozott, védhetı döntéseket tesz lehetıvé *A Klaszteren belül megvalósult együttmőködés formái 5 KO kritériumot tartalmaz 18
19 Az akkreditáció alapelvei nem változnak, stabilitásra törekszünk, de az idı elırehaladtával az együttmőködéssel szembeni elvárásainkat növeljük Akkreditációs alapelvek Akkreditációs értékelılap módosítása Tapasztalatok Módosítás Innovativitás Magas hozzáadott érték A pályázók jellemzıen nagyon alacsony pontszámokat értek el az együttmőködésük szorosságát vizsgáló szempontokban A közösen folytatott tevékenységek vonatkozásában: -> az elvárások növelése Export-orientáció KKV fókusz A klaszter tagjainak gazdasági teljesítményét mérı szempontokra majdnem az összes pályázó magas pontszámot kapott A gazdasági teljesítményre -> vonatkozó kategória súlyának csökkentése Mőködési múlt A pályázók nem tudták / akarták bizonyítani korábbi együttmőködésüket A mőködési múltra vonatkozó szempontok hangsúlyosabbá tétele 19
20 Tartalom A Pólus Program felépítése A Pólus Program forrásai Klaszter elmélet Klaszterfejlesztés Klaszter akkreditáció Eredmények és tervek 20
21 A program elsı sikerei: 4 lépcsıs klaszterfejlesztési modell, tizenöt akkreditált klaszter, újraindult együttmőködések a Pólus városokban és a klaszter kézikönyv Terület Eredmény A Pólus Program eddigi legfontosabb eredményei Bemutatás Klaszterfejlesztés Horizontális gazdaságfejlesztés Módszertani segédlet 4 lépcsıs klaszter fejlesztési modell Klaszter akkreditáció Pólus városokon belüli együttmőködések Klaszter kézikönyv A modell elkészült, és a gyakorlatban is megkezdıdött a megvalósítása A klaszterek fejlettségi fokához illeszkedı, továbblépésre ösztönzı támogatási rendszer alakult ki 145 induló és 36 fejlıdı klaszter nyújtott be pályázatot A klaszterek együttmőködését, és a tevékenység fókuszát vizsgálva segít a klaszterek minısítésében, így mód nyílik a kiemelkedı klaszterek célzott és magas színvonalú - nem csak pénzbeli - támogatására Eddig 15 akkreditált innovációs klaszter Aktualizálásra kerültek a városok Pólus projektjei Több a Pólus Program horizontális gazdaságfejlesztési lábát képezı beruházás folyamatban van Mintegy 30 workshop, 9 konferencia és számtalan személyes találkozó a Pólusok meghatározó szereplıivel A kézikönyv közérthetı módon ismerteti a Pólus Program lényegét, a gazdasági környezet fejlesztés és a vállalkozásfejlesztés összefüggéseit, segítséget nyújt a klaszterek szervezésével kapcsolatos kérdésekben, és emellett forrástérképet ad a pályázati rendszerben történı eligazodáshoz. 21
22 A horizontális gazdaságfejlesztés területén gördülékenyebb pályázatkezelést végzünk és a nyertes pályázatok mellett további projektek megvalósítására törekszünk A Pólus Program tervei 2009-re - Horizontális gazdaságfejlesztés Terv bemutatása Kiemelt ügyfélkezelés Pólus Koordinációs Testületek Innovációs és Technológiai parkok TÁMOP, TIOP pályázatok Az érintett közremőködı szervezetek vállalják a Pólus Programmal kapcsolatos egyes konstrukciók esetében a kiemelt ügyfélkezelés bevezetését A kiemelt ügyfélkezelés keretében az illetékes közremőködı szervezetnek biztosítania kell a személyes kapcsolatot a projektgazdák és a pályázatkezelı szervezet között a pályázatkezelés teljes idıszakában Gyorsabb pályázatkezelés valósulhat meg A Pólus városok fejlesztési projektjeinek koordinálása céljából javasoljuk helyi Pólus Koordinációs Testületek felállítását és mőködtetését Felsıvezetıi fórum. Javasolt az önkormányzat, a helyi felsıoktatási intézmények, a kutatóintézetek, a kamarák és az érintett civil szervezetek bevonása Speciális témákban munkacsoportok létrehozása javasolt, amelyek operatív szinten mőködnek Javasoljuk, hogy a Pólus Koordinációs Testületek rendszeres idıközönként ülésezzenek Újranyílik a GOP es konstrukció További pályázatok érkezését várjuk Az öt nyertes Budapest (2), Szeged, Pécs és Miskolc megkezdik a beruházások megvalósítását 2009-ben jelentıs elırelépés a már nyertes projektek megvalósításában, amelyhez szakmai támogatást nyújtunk A pályázói igények felmérése és a projektekkel kapcsolatos kommunikáció folyamatos Az akciótervekben rögzítettek szerint újranyíló pályázatok 22
23 Terület 2009-ben folytatódik a Pólus Program célkitőzéseinek rugalmas, de következetes megvalósítása Terv A Pólus Program tervei 2009-re - Klaszterfejlesztés Bemutatás Klaszterfejlesztés Akkreditált klaszterek Induló és fejlıdı klaszterek Pólus innovációs klaszterek Nemzetközi kapcsolatok kiépítése Klaszter menedzser képzés januárjától az akkreditált klaszterek maximum millió Ft támogatásra is pályázhatnak (GOP ) Továbbra is nyitva lesz a kizárólag akkreditált klaszter tagvállalatok számára elérhetı vállalati innováció ösztönzése tárgyú konstrukció (GOP /B) A már beadott pályázatokat elbírálják és megkezdıdik a nyertes projektek megvalósítása A regionális klaszterpályázatok ısszel újra nyílnak 2009-ben kialakítjuk az akkreditációs modell utolsó lépcsıjének, az ún. pólus innovációs klaszterek szintjének belépési kritériumait, és az év végén terveink szerint erre meghirdetjük a címpályázatot. A klaszterek külföldi kapcsolatainak erısítése Többszintő, intézményesített együttmőködés a francia versenyképességi pólusokért felelıs szakpolitikusokkal Intenzív tárgyalások a Visegrádi Négyek képviselıivel Képzés szervezése a megfelelı kompetenciával rendelkezı fejlesztési intézmények összefogásával Különbözı fejlettségi szintő klaszterek számára eltérı tematikájú képzés kialakítása 23
24 A klaszterpolitika akkor sikeres, ha a klaszterfejlesztési modellben támogatott együttmőködések eredményesek A Pólus Program kulcstényezıi 4 lépcsıs modell Strukturális Alapok Akkreditáció Klaszterfejlesztési modell Források FP7 Hazai források Magántıke Pólus Programiroda Roadshow-k Koordináció Kommunikáció Mőhelybeszélgetések Stratégiai Irányító Bizottság Konferenciák 24
25 A Pólus Programban valamennyi szereplı aktív szerepvállalása szükséges A Program sikerének alapja Üljünk le egy asztalhoz - Valamennyi fél nyitott az egymással, valamint más régiókkal, potenciális partnerekkel és befektetıkkel való párbeszédekre Alkossunk együtt stratégiát - Valamennyi érintett aktív szerepet vállal a regionális stratégia kialakításában A közös elképzeléseket közösen valósítsuk meg - Valamennyi érintett fél elkötelezett a közös stratégia megvalósításában és a siker érdekében 25
26 Kezdetek Ki mint VET, úgy arat Pólus Program kialakítása Megvalósítás Folytatás Nemzetközi gyakorlatok megismerése Koncepció kialakítása Szervezeti rendszer felállítása Források azonosítása Hálózatfejlesztık kiválasztása és képzése Mőhelybeszélgetések, roadshow-k Pályázatok végleges kialakítása Klaszter kézikönyv kidolgozása 12 innovációs klaszter akkreditálása Akkreditációs modell felülvizsgálata Akkreditált klaszterek intenzív fejlesztése A klaszterfejlesztési modell negyedik lépcsıjének kidolgozása Aktív részvétel az EU klaszterpolitikájának alakításában Monitoring, értékelés, együttmőködés, koordináció A Program célkitőzéseinek rugalmas, de következetes megvalósítása * Vállalkozás, Együttmőködés, Tudás 26
27 Köszönöm a figyelmet! polus@polusiroda.hu
Klaszterfejlesztés a Pólus Programban
fejlesztés a Pólus Programban dr. Zombori Zita Pólus Programiroda Budapest, 2009 október 15. A Pólus Program felépítése PÓLUS VÁROSOK Vállalatok Kamarák, civil szervezetek Önkormányzatok Egyetemek, kutatóintézetek
A klaszterfejlesztés gyakorlati kérdései a nemzeti klaszterpolitika tükrében
A klaszterfejlesztés gyakorlati kérdései a nemzeti klaszterpolitika tükrében Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A jövı lehetısége klaszter konferencia dr. Teleki Mariann - Pólus Programiroda Tartalom
Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió
fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői
A Pólus Program és a klaszterek jövőképe
A Pólus Program és a klaszterek jövőképe Dr. Zombori Zita Pólus Programiroda Pécs, 2009 október 13. Tartalom A Pólus Program bemutatása Klaszterfejlesztés Induló és fejlődő klaszterek Akkreditált klaszterek
Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.
A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.
Akkreditált Innovációs Klaszterek irányítási jó gyakorlatai
Akkreditált Innovációs Klaszterek irányítási jó gyakorlatai Keller Péter MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Budapest, 2014. január 22. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet
Klaszterfejlesztés és fenntartható fejlődés
Klaszterfejlesztés és fenntartható fejlődés Somkuti Mátyás MAG Klaszterfejlesztési Iroda 2013.10.25 - Miskolc 1 2011-tıl a MAG Klaszterfejlesztési Iroda felelıs az alábbi klaszterekhez kapcsolódó feladatok
Pólus Program. dr. Zombori Zita. Pólus Programiroda. Miskolc, 2008. október 15.
Pólus Program dr. Zombori Zita Pólus Programiroda Miskolc, 2008. október 15. Tartalom Jelenlegi kihívások A gazdaságfejlesztési eszközök szerepe A Pólus Program bemutatása A sikeres együttműködés alapja
gfejlesztési si Konferencia
Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ
Klaszterfejlesztés múltja és jelene Magyarországon
Klaszterfejlesztés múltja és jelene Magyarországon Keller Péter Klaszterfejlesztési Irodavezető MAG Klaszterfejlesztési Iroda 2013.04.15. - Szeged Klaszterfejlesztési programok Magyarországon Az első megalakuló
Klaszterfejlesztési politika
A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010) Klaszterfejlesztési politika Somosi Éva Pólus Programiroda Tartalom 1. Klaszterek és klaszter programok a Pólus Program kidolgozása előtt 2. Pólus
Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális
Ki tud többet klaszterül?
Ki tud többet klaszterül? Lenkey Péter (fejlesztési igazgató, ) Quo vadis Technopolis Konferencia Klaszter workshop Miskolc, 2008.10.15. Egy nyelvet beszélünk? Nyelvvizsga bizonyítvány, de milyen nyelven?
Tudás, alkotás, érték
Tudás, alkotás, érték A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2007. évi programjai valamint az EU 7. K+F Keretprogramja Vass Ilona, általános alelnök Nemzeti Innovációs Rendszer, NKTH-GKM szakmai konferencia
A hazai klaszterfejlesztés 2007-13-as eredményei, tapasztalatai Keller Péter MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.
A hazai klaszterfejlesztés 2007-13-as eredményei, tapasztalatai Keller Péter MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Budapest, 2013. november 6. A tartalomból 1. Klaszter történelem; 2. Elvégzett
A regionális klaszterizáció folyamata és eredményei a Közép-Dunántúlon, fókuszban a KDOP
A regionális klaszterizáció folyamata és eredményei a Közép-Dunántúlon, fókuszban a KDOP dr. Temesvári Balázs, KDRFÜ ügyvezető igazgató Ajka, 2011. február 28. Klaszterizáció a Közép-dunántúlon 1. A kezdetek
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai
A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása
A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály
KLASZTERFEJLESZTÉS 2007-13 EREDMÉNYEK
KLASZTERFEJLESZTÉS 2007-13 EREDMÉNYEK Klaszterfejlesztési modell 2007-13 Fejlődési szint Induló együttműködés Fejlődő klaszter Akkreditált Klaszter Leírás Hálózati együttműködés kezdete Kooperáció támogató
- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt
3. Melléklet: A Svájci-Magyar Együttmőködési Program keretében mőködı Pályázati Alapok, a Projekt Elıkészítési Alap, a Technikai Segítségnyújtás Alap, és az Ösztöndíj Alap Szabályzata és Eljárásrendje
Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében
Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.
Területi tervezés, programozás és monitoring
Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer
Kutatás-fejlesztés és innováció a versenyképességért Dr. Garamhegyi Ábel államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
Kutatás-fejlesztés és innováció a versenyképességért Dr. Garamhegyi Ábel államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium TéT attasék konferenciája, 2007. október 2. A GKM intézményi stratégiája 2007-re
Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió
Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs
Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály
Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Kutatás és fejlesztés helyzete II. Alacsony K+F ráfordítás és kevés kutató Állami forrás
Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv
Környezet és Energia Operatív Program 8. prioritás: Technikai segítségnyújtás Akcióterv 2009-2010 2009. január 8. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter)
Kutatás-fejlesztés és innováció a gazdaságfejlesztésben. dr. Kabai Anikó osztályvezetı, GOP IH Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Kutatás-fejlesztés és innováció a gazdaságfejlesztésben dr. Kabai Anikó osztályvezetı, GOP IH Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A Gazdaságfejlesztési Operatív Program prioritásai (GOP) 2007-2013 1 milliárd
Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.
Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.
A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése A magyarországi
Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag
Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra Háttéranyag EUREKA Programban való magyar részvétel támogatása Cél: a vállalkozói szféra, különösen a kis- és középvállalkozások
Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.
Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi
Területi kohézió a fejlesztéspolitikában
Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai
Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program MediPólus Mediklaszter konferencia 2010. október 26.
Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program MediPólus Mediklaszter konferencia 2010. október 26. Dr. Pörzse Gábor igazgató, Semmelweis Pályázati és Innovációs Központ Budapest Innopolisz Fejlesztési
Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl
Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl László Csaba KDRFÜ Nonprofit Kft. KSZ Operatív igazgató Székesfehérvár 2009. 05. 14. Közép-Dunántúli Régió operatív programja
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs
A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai
A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei
SALGÓTARJÁNI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM
SALGÓTARJÁNI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a salgótarjáni kistérség társadalmi-gazdasági fejlıdésének támogatását a humánerıforrás fejlesztésével
A Magyar Köztársaság kormánya
A Magyar Köztársaság kormánya A kutatás-fejlesztés és az innováció a válságkezelés hosszú távú eszköze A válság természete A jelenlegi válság: globális, nemzeti sajátosságok egyszerre pénzügyi és gazdasági,
Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve
Társadalmi Megújulás Operatív Program 7. és 9. prioritás: Technikai segítségnyújtás 2009-2010. évi akcióterve 2009. augusztus 31. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma
Bakonyi Péter c.docens
Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány
A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv
A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés
Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret
A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013
A HORIZONT 2020 dióhéjban
Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia
FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008.
HUMÁN N ERİFORR FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. Elıadó: Kiss Erika Budapest, 2008. május 22. 1/15 A HR ÉS AZ ÜZLETI ELVÁRÁSOK A tökéletes vállalati együttmőködés megvalósítása = VERSENYKÉPESSÉG
Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:
Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont
A regionális TDM és a Balatoni RMI kapcsolódási pontjai. Dani Barbara Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság igazgató
A regionális TDM és a Balatoni RMI kapcsolódási pontjai Dani Barbara Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság igazgató Balaton régió jövıje a TDM A turisztikai kínálatot ma már regionális, de minimum
Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
(2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy
A területfejlesztés intézményrendszere
A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési
2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.
21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı
A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban
A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály
Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István
Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok
TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása
Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben
Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti
Klaszterfejlesztés az Új Széchenyi Tervben
Klaszterfejlesztés az Új Széchenyi Tervben Keller Péter Klaszterfejlesztési Irodavezető MAG Klaszteriroda 2013.03.12. - Pécs Klaszterfejlesztési programok Magyarországon Az első megalakuló klaszterek Pannon
Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató
Vállalkozásfejlesztési Program
Támogatás megnevezése: Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 32 000 000 000.- HUF Jelen pályázati kiírás célja kis- és középvállalkozások különféle belsı fejlesztéseinek
A klaszterek szervezése, javaslat a klaszter alapítás során szabályozandó kérdésekre
A klaszterek szervezése, javaslat a klaszter alapítás során szabályozandó kérdésekre A nemzetközi tapasztalat szerint a sikeres klaszterek megalakulását legjobb esetben az együttmőködésben érintett vállalkozások
Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István. Barta E. Gyula, vezérigazgató, MAG Zrt.
Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Barta E. Gyula, vezérigazgató, MAG Zrt. K+F+I pályázatok rendszere Tudomány - Innováció Program Innovációs eredmények hasznosításának támogatása KKV-k
FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI
FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2014. február 18. Vaszócsik Vilja vaszocsikvilja@lltk.hu FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Tervezés eddigi lépései Fejér megyei területfejlesztési
Az EMVA LEADER Program 2007-2013. Magyarországi LEADER Központ
Az EMVA LEADER Program 2007-2013 Magyarországi LEADER Központ A LEADER PROGRAM Liaison Entre Actions pour le Development de l'economie Rurale (Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztéséért)
Környezeti klaszterek regionális fenntarthatósági szerepvállalása
Környezeti klaszterek regionális fenntarthatósági szerepvállalása Észak-Magyarország a fenntartható Európában lehetıségek és kihívások OPEN DAYS 2009 Régiók Hete Miskolc, 2009. október 21. Lenkey Péter
TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza
TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,
Elmaradott vidéki térségek fejlesztése
Elmaradott vidéki térségek fejlesztése Varga Péter 2010. november 12. Tokaj Kik és miért akarják fejleszteni az elmaradott térségeket? Mert ott élı emberek életkörülményeik javítása érdekében fejleszteni
A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája
A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)
Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010
Humán Szakemberek Országos Szövetsége Gyır, 2010. január 17. Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Dr. Poór József egyetemi tanár, CMC HSZOSZ elnöke Változni, de hogyan Fred,
Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.
Európai Uniós fejlesztési források intézményrendszere 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Előzmények Intézményi döntések 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat;
kiemelt projekt rmentiség g a gyakorlatban Románia, Szerbia Imre szakmai fıigazgatf november 23.
TÁMOP 1.3.1-07/1 07/1-2008-00020002 kiemelt projekt Nemzetközi zi és s határ r menti együttm ttmőködések támogatt mogatása címőc alprojekt Foglalkoztatáspolitika, határmentis rmentiség g a gyakorlatban
Pólus Program és klaszterpolitika kialakítása Magyarországon
Pólus Program és klaszterpolitika kialakítása Magyarországon 2010. november Ez a dokumentum kizárólag a Megbízó használatára készült. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory
A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi
A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi 2. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A tradicionális regionális politika jellemzıi 1. 1. Mennyiségi növekedés, minták átültetése
VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program
VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató,nypjmk Budapest, 2014. november 20. Fejlődési alapok Növekedési tengelyek Verseny-előnyök Hatások
Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı
Szoftver- és szolgáltatásexport Vityi Péter IVSZ szakértı Helyzetértékelés IVSZ felmérés 2012 október: 200 vállalat nemcsak IVSZ tagok Szoftver- és szolgáltatás export gazdasági helyzet Volumen: 180Mrd
Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért
Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért PLACE PARNER S LOGO HERE European Commission Enterprise and Industry Enterprise Europe Network
PROGRAMÉRTÉKELÉS ÚJ IRÁNYOK A AS TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN
PROGRAMÉRTÉKELÉS ÚJ IRÁNYOK A 2007-13-AS TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN SÖTÉT ZSUZSA MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY PROGRAM ÉRTÉKELÉS TERVEZÉS ÉS VÉGREHAJTÁS 2007 óta működik értékelési rendszer Jogszabályi
A Végrehajtás Operatív Program as akcióterve december
1. számú melléklet A Végrehajtás Operatív Program 2011-13-as akcióterve 2010. december 1. Prioritás: A támogatások felhasználásáért felelıs központi és horizontális intézmények mőködtetése és fejlesztése
Regionális politika 6. elıadás
1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,
Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3.
Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Uniós gazdaságfejlesztés számokban 2007-2009 3-ból 2 sikeres pályázó 10 000 hazai vállalkozás
SMART: Services for SMEs in collaborative transport research projects
SMART: Services for SMEs in collaborative transport research projects (Szolgáltatások KKVk számára közlekedési kutatási együttmőködési projektekben való részvételhez) Háttér A SMART projekt célja, hogy
Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság
Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása
ÉMOP 1. prioritás Versenyképes hely gazdaság megteremtése. Akcióterv
ÉMOP 1. prioritás Versenyképes hely gazdaság megteremtése Akcióterv 2009-2010 Prioritás tartalma A prioritás támogatást nyújt: az üzleti környezet fejlesztéséhez, ipari parkok, ipari területek, inkubátorházak,
Pólus Klaszter Kézikönyv
Pólus Klaszter Kézikönyv Pólus Klaszter Kézikönyv Budapest, 2008. május Verzió 1.1 Tartalomjegyzék Előszó 6 Bevezetés 7 I. A Pólus Program célja és koncepciója 8 II. A Pólus Program pilléreinek és konstrukcióinak
K+F és vállalati innovációs a pályázatok, illetve a tipikus pályázói hibák. Kovács Örs, osztályvezetı
K+F és vállalati innovációs a pályázatok, illetve a tipikus pályázói hibák Kovács Örs, osztályvezetı Általános tudnivalók Innovációs lánc: 1. alapkutatás, 2. ipari kutatás, Szakterületek: 1. Természettudományok
AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén
Pályázati lehetőségek az IT területén Előadó: Nagy Tamás tanácsadó 2012. október 2. 1 AGENDA 00 Az Equinox Consulting bemutatása 01 Az Európai Unió által támogatott pályázati lehetőségek 02 Pályázatírással
Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása
E L İ T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. február 24. ülésére Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése
Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió
SIKERES INKUBÁTORHÁZAK KELET-MAGYARORSZÁGON VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT NYÍREGYHÁZA Elıadó: Zsukk István inkubátorház igazgató Kaposvár, 2009. június 17. A PRIMOM ALAPÍTVÁNY KEZDETEK
Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének január 10-i rendkívüli ülésére
Elıterjesztés 1. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 10-i rendkívüli ülésére Tárgy: Együttmőködési megállapodás megkötése Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatával a TIOP-1.2.1/A-12/1
FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs
FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó
Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara
Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon Rosta Sándor és Dani Barbara Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság MT Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság TDM rendszer célja
ziesedése az informáci
NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai
PROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
regionális politika Mi a régió?
Európai Uniós ismeretek Regionális politika Mi a régió? Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzıket magába foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet
STRATÉGIA ALKOTÁS A TÁMOP B-10/2/KONV PROJEKT KERETÉN BELÜL. Projekt koordinációs értekezlet október 4.
STRATÉGIA ALKOTÁS A TÁMOP- 4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 PROJEKT KERETÉN BELÜL Projekt koordinációs értekezlet 2011. október 4. A stratégia készítés - szerződéses kötelezettség A Pályázónak a kiemelt kutatási
Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért
Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért Dr. Kabai Anikó, fıosztályvezetı-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, GOP IH Tılünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Egyszerősítések, gyorsítások Átláthatóbb
Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások
Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó
FELISMERVE, hogy az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzésével kapcsolatos kihívások mindkét Felet kölcsönös aggodalommal töltik el;
MEGÁLLAPODÁS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÉS IZRAEL ÁLLAM KORMÁNYA KÖZÖTT A MAGÁNSZEKTORBAN MEGVALÓSULÓ IPARI KUTATÁSBAN ÉS FEJLESZTÉSBEN TÖRTÉNİ KÉTOLDALÚ EGYÜTTMŐKÖDÉSRİL A Magyar Köztársaság Kormánya
Fenntartható innováció. Dr. Lippényi Tivadar Székesfehérvár november 20.
Fenntartható innováció Dr. Lippényi Tivadar Székesfehérvár - 2009 november 20. Tartalom Változó világ Fenntartható fejlıdés és innováció Innovációs stratégia, innovációs alap Innovációs rendszer 2. Elegendı
2014-2020 Pályázatok irányai
2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat
INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5.
INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5. Technológiai- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda Mi a
HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.
HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*
Regionális politika 2. gyakorlat
1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni