A fenntartható mezőgazdaság indikátorai Indicators of sustainable agriculture

Átírás

1 Valkó Gábor A fennarhaó mezőgazdaság indikáorai Indicaors of susainable agriculure gabor.valko@ksh.hu Közponi Saiszikai Hivaal, Vidékfejleszési, mezőgazdasági és környezei saiszikai főoszály, főoszályvezeő 1. A éma akualiása, jelenősége A fennarhaó fejlődés fogalomrendszere az uóbbi évizedben megkerülheelenné vál a gazdasági, ársadalmi és környezei folyamaok érékelésekor. A mezőgazdasági ermelés megíélésében egyre inkább előérbe kerül a korábbi ermékmennyiségre és ermékminőségre koncenráló szemléle melle a mezőgazdaság környezere, vidéki népességre, a vidéki éle színvonalára gyakorol haása, amelye összefoglalóan a fennarhaó mezőgazdaság fogalma ír le. A fennarhaóságo leíró, megbízhaó és adaokkal aláámaszo indikáorok rendszere a dönéshozók egyre kifejezeebb igényévé válik, emelle érzékelheő elvárás muakozik az érdeklődő közvélemény körében is a ársadalmi-gazdasági folyamaok fennarhaóság szemponjából örénő érékelésére. A mezőgazdaság fennarhaóságának mérésére számos szerveze és udományos műhely dolgozo ki indikáoroka, indikáorrendszereke, amelyek megkísérlik mérheővé enni a mezőgazdaság feni szempon szerini eljesíményé. Ezek azonban nem adapálhaók eljes mérékben a magyar és európai uniós agrárgazdaságra, illeve öbbségük nem ad leheősége időbeli és érbeli összehasonlíások elvégzésére. Igény muakozik egy olyan muaórendszer kialakíására, amely fennarhaósági szemponból összefoglalóan jellemzi az egyes EU-agországok mezőgazdasági ermelésé, emelle alkalmas arra is, hogy az egyes fennarhaósági erüleek érékelésé nyújsa és jól kommunikálhaó eredményeke muasson be. Ilyen jellegű indikáorrendszer eddig nem alakíoak ki az EU-ra vonakozóan. Ezér is alálam fonosnak a mezőgazdaság fennarhaóságá egy olyan saiszikai adaokra alapozo muaórendszerrel vizsgálni az EU agországaira vonakozóan, amely alkalmas az egyes fennarhaósági émakörökre vonakozóan kompozi muaók előállíására. Az összee muaók segíségével könnyen kommunikálhaó érékelés készíheő az egyes agországok és az EU egésze mezőgazdaságának fennarhaóságáról. A muaórendszer egyarán alkalmas az egyes országok fennarhaósági eljesíményének összeveésére és az időbeli fejlődés nyomon köveésére. 2. Szakirodalmi áekinés A mezőgazdaság sajáos ága a nemzegazdaságnak, amelye öbb ismérv esz egyedivé más gazdasági szekorokkal összehasonlíva. A mezőgazdasági ermelés nagyobb hányada az ökosziszéma részé képezi, a mezőgazdasági ermékek biológia folyamaok eredményekén állnak elő. A ermelés egy része (elsősorban a növényi ermékek előállíása) szezonális, a ermésmennyiség és a minőség alakíásában kiemelkedő szerepe van az időjárásnak. Az éghajla jelenős mérékben behaárolja az ado erüleen előállíhaó növényi és állai ermékek köré. A mezőgazdasági ermelés öbbfunkciós: gazdasági, környezei és ársadalmi szerepe is beöl (OECD 2001, Boody e al. 2005, Rossing e al. 2007, Huang e al. 2015). A fennarhaó mezőgazdaság fogalmá öbb kuaócsopor, illeve szerveze öbbféleképpen haároza meg. A fennarhaó mezőgazdaság definícióiban közös elemkén jelenik meg (Briuel e al. 2001, EU 2012, Farkasné 574

2 Fekee e al. 2004, Kirchmann Thorvaldsson 2000, MAFF 2000, Naional Research Council 2010, OECD 2001, RISE 2015, SARE 1997, Smih McDonald 1998, Takácsné György e al. 2008, USDA 1999, Valkó Farkasné Fekee 2014, Van Cauwenbergh e al. 2007): az élelmiszer-elláás bizosíása jó minőségben, a környezei minőség megőrzése, a mezőgazdasági evékenység éleképessége, jövedelmezősége, az éleminőség javíása a vidéki erüleeken, ársadalmi igazságosság. Az Európai Unió meghaározásában (EU 2012) a fennarhaó mezőgazdaság a kövekező célokkal jellemezheő: jó minőségű, bizonságos és egészséges élelmiszer ermelése, a ermészei erőforrások megőrzése, a közgazdasági éleképesség bizosíása, szolgálaások nyújása az ökosziszémának (pl. víz- és ápanyag-visszaarás), vonzó vidéki környeze és ájkép kialakíása, az éleminőség javíása a vidéki erüleeken, állajólé megeremése. 3. Anyag és módszer 3.1. A fennarhaó mezőgazdaság indikáorrendszerének kialakíása és az alapadaok összegyűjése A fennarhaó mezőgazdaság indikáorainak elvi kererendszeré a fennarhaó mezőgazdaság irodalmi források szineizálásával kialakío fogalom-meghaározására épíeem. A definíció négy ponja jelöle ki az indikáorrendszer fő erüleei, amelyek a kövekezők: jó minőségű, bizonságos és egészséges élelmiszer ermelése, a szükségleek kielégíése élelmiszer-elláás, a ermészei erőforrások megőrzése, a környeze védelme, állajólé megeremése környeze, haékonyság, versenyképesség, közgazdasági éleképesség, jövedelmezőség bizosíása gazdaság, az éleminőség javíása a vidéki erüleeken, ársadalmi igazságosság, vonzó vidéki környeze és ájkép kialakíása ársadalom. Az elvi kererendszernek megfelelően 44 indikáor válaszoam ki. Olyan muaóka jelölem ki, amelyekhez hozzáférheők az adaok az EU agországaira vonakozóan a évekre. A legfonosabb adaforrás az Eurosa adabázisa vol, de kisebb mérékben más adaforrásoka is felhasználam (FAO, WHO sb.). A minegy 15 ezer ada összegyűjésé azok ellenőrzése és javíása, valamin a hiányzó adaok impuálása kövee, amelye ervezeen, az ado adakörre vonakozóan legmegfelelőbb módszer alkalmazásával végezem el. A muaók kiválaszása, valamin az alapadaok összegyűjése során figyelembe veem az Eurosa és az OECD álal kidolgozo minőségi köveelményrendszereke. Az indikáorrendszer véglegesíése elő elvégezem a muaók 575

3 összefüggéseinek vizsgálaá korrelációs márixok segíségével. A felár kapcsolaok ugyan öbb eseben léező és magyarázhaó viszony fedek fel az egyes muaók közö, azonban ezen kapcsolaok száma és erőssége nem olyan mérékű, amely csökkenené a muaórendszer adaainak megbízhaóságá. Az összefüggés-vizsgálaok alapján megállapíhaó, hogy az indikáorok mindegyikének jelenlée indokol a muaórendszerben A Fennarhaó mezőgazdasági index és a kapcsolódó kompozi muaók kialakíása A Fennarhaó mezőgazdasági index kialakíása érdekében először a muaórendszer adaainak normalizálásá végezem el min-max módszer segíségével a kövekező képle alkalmazásával: I c max T x c min max ( x c T min ( x ) ) min c T min ( x ) c ahol x a indikáor c országra és időre vonakozó éréke, c I a indikáor c országra és időre vonakozó normalizál éréke. c A kompozi muaók számíásához szükséges súlyok megállapíásá szakérők bevonásával végezem. A szakirodalomban ez az eljárás kölségveés-eloszási folyamanak (Budge Allocaion Process BAP) nevezik, amelynek lényege, hogy az indikáorrendszer émájában járas szakérők 100 pono oszanak szé az egyes indikáorok közö az indikáorrendszer elvi kereében megfogalmazo célhoz képes mér fonosságuk szerin. A súlyok meghaározása komplex felada, és megleheősen nehéz megalapozo dönés hozni a úl sok mérlegelendő körülmény és a korláozo informálság mia. Emia azon szakérők számára, akiknek nehézsége jelene a 100 pon széoszása, leheősége adam a erüleek fonosság szerini sorrendjének meghaározására. A sorrende felállíó szakérők véleményé a sorrendisége súlyokká áalakíva használam fel a kövekező képle alapján: ahol w i = az i indikáorhoz arozó súly, r i = az i indikáorhoz arozó sorrendi helyezés. w i r max ri 1 n i r 1 i A muaók összesíésé a lineáris aggregálás módszerével végezem el, az indikáorok normalizál és súlyozo érékeinek összeadásával a kövekező képle szerin: KI c Q 1 w I c ahol w 1 és 0 w 1 minden 1,..., Q és c 1,..., M érékekre, KI c = a c ország kompozi indikáor éréke, w = a indikáor súlya, 576

4 I c = a c ország kompozi indikáorához arozó indikáor éréke. 4. Eredmények 4.1. A fennarhaó mezőgazdaság indikáorrendszere Az elmélei kuaómunka eredményekén összeállíoam a fennarhaó mezőgazdaság definíciójá, amelye szem elő aroam a kuaási cél megvalósíása során, és az a kialakío muaórendszer elvi kererendszeréül szolgál. Összeállíoam a fennarhaó mezőgazdaság muaórendszeré, amelyhez a évekre, az EU 28 agországára vonakozóan rendelem adaoka A kompozi indikáorok súlyrendszerének kialakíása A Fennarhaó mezőgazdasági index súlyrendszeré kialakíásá szakérői véleménykuaás eredményei alapján alakíoam ki. A kérdőíves kuaás okóber 28. és január 6. közö végezem, amelynek során összesen 102, részben nemzeközi szakérő részére juaam el a kérdőíve. A kuaás során 60 szakérő külde vissza a kérdőíve legalább az egyik fő erülere vonakozó adaok kiölésével, ami 59%-os visszaérkezési arány jelen. A válaszadó szakérők 65%-a rendelkeze legalább PhD fokozaal. A kérdőíves kuaás másodlagos célja az elvi kererendszer, az arra épíe indikáorrendszer-szerkeze és a válaszo indikáorok megfelelőségének érékelése vol. 38 szakérőől összesen 125 észrevéel-elem érkeze, amelyek közül viszonylag alacsony vol az ismélődő észrevéel-elemek száma. Három olyan észrevéel-elem vol, amely három szakérőnél vol közös, és 11 olyan észrevéel-elem, amelye ké szakérő jelze. Észrevéelek az egyes indikáorokkal kapcsolaban fogalmazódak meg a legnagyobb arányban. A négy fő erüle (élelmiszer-elláás, környeze, gazdaság, ársadalom) érékelésével kapcsolaban az vol az előzees várakozásom, hogy ez fog a legnagyobb nehézségbe üközni a szakérők számára, sokan nem akarják vagy nem udják elvégezni az érékelés, vagy ha érékelik is a erüleeke, egyforma fonosságo fognak ulajdoníani nekik. Az előzees várakozásom nem igazolódo be, a szakérők egy kivéelével elvégezék a fő erüleek érékelésé, és csak kis hányaduk (8,5%) rendel egyforma súlyoka a négy erülehez. A négy fő erülehez arozó, a szakérői véleménykuaás alapján kialakío súlyoka az 1. ábláza aralmazza. 1. ábláza: A Fennarhaó mezőgazdasági index fő erüleeihez arozó súlyok 4.3. A Fennarhaó mezőgazdasági index Kód Fő erüle Súly 1 Élelmiszer-elláás 28,3 2 Környeze 30,9 3 Gazdaság 20,3 4 Társadalom 20,5 A Fennarhaó mezőgazdasági index amelynek évi érékei az 1. ábra érképe muaja be 2010-ben Auszriában ére el az EU-n belül a legmagasabb éréke, majd Görögország és Hollandia kövekeze, miközben 577

5 Leország, Szlovákia és Csehország muaója vol a legalacsonyabb. Hazánk az 52,1 érékkel elmarad az EU álagól (58,6). 40,0 40,1 50,0 50,1 60,0 60,1 70,0 70,1 1. ábra: A Fennarhaó mezőgazdasági index érékei EU-agországonkén, 2010 Auszria Hollandia Spanyolország Svédország Dánia EU 28 Szlovénia Némeország Belgium Románia Egyesül Királyság Bulgária Livánia Csehország Leország Élelmiszer-elláás (1) Környeze (2) Gazdaság (3) Társadalom (4) 2. ábra: A Fennarhaó mezőgazdasági index összeevőinek érékei EU-agországonkén,

6 Index válozása (2000=100) A Fennarhaó mezőgazdasági index összeevőinek hozzájárulásá az index évi érékeihez a 2. ábra muaja meg. Auszria mezőgazdasága az összes fő erüleen jó eljesímény nyújo, az Élelmiszer-elláás muaójának éréke a legmagasabb az EU-n belül, míg a Környeze eseében európai második, a Társadalom muaójánál pedig harmadik. Görögország a környezee és az élelmiszer-elláás leíró index eseében muao kiemelkedő eljesímény, Hollandia pedig a gazdaságra és a ársadalomra vonakozó kompozi indikáoroknál ér el magas érékeke. Az országsorrend másik végén, Leország a Társadalom, míg Szlovákia az Élelmiszer-elláás erüleén ére el a legalacsonyabb érékeke az EU-ban. A Fennarhaó mezőgazdasági index évi érékei és a évhez viszonyío válozásoka a 3. ábra jeleníi meg. A lengyel (94%), az ész (71%) és a cseh (63%) mezőgazdaság Fennarhaó mezőgazdasági indexe ére el a legerőeljesebb javulás 2000 és 2010 közö, míg csökkenés Írországban (24%), Dániában (8%) és Horváországban (6%) muahaó ki. Magyarországon a muaó éréke 9%-kal növekede a vizsgál időszakban, amely növekedés 6 százalékponal alacsonyabb az EU-ban mér álagos növekedésnél. 190 PL 170 EE CZ FI 150 SE 130 SK UK BE SI AT CY EU 28 ES LT PT 110 RO MT BG LU EL HU DE FR IT NL 90 HR DK IE Index éréke 3. ábra: A Fennarhaó mezőgazdasági index érékei és a évi érékhez viszonyío válozás méréke EU-agországonkén, A Fennarhaó mezőgazdasági index érékei Magyarországon A Fennarhaó mezőgazdasági index éréke 11%-kal elmarad az EU álagáól Magyarországon 2010-ben (4. ábra). A fő erüleek indexei közül egyedül a környezei dimenzióé muao az álagnál kis mérékben magasabb, míg az élelmiszer-elláásé kis mérékben alacsonyabb éréke, miközben a Gazdaság és a Társadalom fő erüleekhez arozó indexek érékei jelenősen elmaradak az EU álagáól. A Fennarhaó mezőgazdasági index és a fő erüleeihez arozó indexek 2000 és 2010 közöi válozásairól az 5. és a 6. ábrák adnak képe. A 2000 és 2010 közöi érékek viszonylagos sabiliás muanak az Élelmiszer-elláás és a Társadalom fő erüleek eseében, míg nagyfokú a válozékonyság a Környeze és a Gazdaság fő erüleek indexei vonakozásában, aminek elsődleges oka, hogy a mezőgazdaság hozzáado éréke és kibocsáása nagy mérékben függ az ado évi ermés mennyiségéől, ami öbb, az emlíe fő erüleekhez arozó muaóra haással van. A környezei fő erüle muaói közül öbb eseben a hozzáado érék a viszonyíási alap ezér a jobb 579

7 Százalék EU 28 = 100 erméssel és magasabb hozzáado érékkel rendelkező évek (pl Magyarországon) eseén alacsonyabb a relaív környezei erhelés. Az EU álagos szinjéhez viszonyíva javulás muao a vizsgál időszakban a Társadalom fő erüle összee muaója, miközben romlo a magyar mezőgazdaság relaív pozíciója az Élelmiszer-elláás ekineében a másik ké fő erüle muaójának ingadozása melle Minimum -maximum EU 28 Magyarország 4. ábra: A Fennarhaó mezőgazdasági index és fő erüleeihez arozó indexek érékei Magyarországon az EU álagához viszonyíva, 2010-ben Élelmiszer-elláás (1) Környeze (2) Gazdaság (3) Társadalom (4) Élelmiszer-elláás (1) Környeze (2) Gazdaság (3) Társadalom (4) 5. ábra: A Fennarhaó mezőgazdasági index és fő erüleeihez arozó indexek érékei 2000 és 2010 közö Magyarországon 6. ábra: A Fennarhaó mezőgazdasági index és fő erüleeihez arozó indexek érékei Magyarországon az EU álagos érékeinek százalékában A Fennarhaó mezőgazdasági index magyarországi érékei vei össze a régiós versenyársakéval a 7. és a 8. ábra. A vizsgál időszak egészében Auszria indexének éréke vol a legmagasabb, miközben jelenős emelkedés ér el a Lengyelországra vonakozó muaó, amely 2010-re a magyar és román folyamaoka jellemző indexek érékeinél is magasabbra emelkede. Az egyes országok érékeinek válozásá vizsgálva megállapíhaó, hogy a legjelenősebb növekedés Lengyelország ére el a vizsgál évized folyamán, miközben a kisebb mérékű szlovák növekedés melle a öbbi ország érékeinek válozása nem vol jelenős. 580

8 4.5. A kompozi muaók érzékenységi vizsgálaai A muaórendszer és a kompozi muaók számíásá szolgáló súlyrendszer kialakíásának végső eredményekre gyakorol haásá érzékenységi vizsgálaokkal számszerűsíeem. A vizsgála során három válozaás viem véghez a muaórendszer, illeve a kompozi muaók számíásának módszeranában, amely válozaásokkal újra kiszámíoam a muaók érékei. A válozaások a kövekezők volak: három muaó elhagyása a muaórendszerből, alernaív súlyrendszer alkalmazása (egyenlő súlyok az egyes muaókra és erüleekre vonakozóan), szakérői vélemények számának csökkenése (figyelmen kívül hagyása) EU 28 Magyarország EU 28 Magyarország Auszria Lengyelország Auszria Lengyelország Románia Szlovákia Románia Szlovákia 7. ábra: Magyarország és régiós versenyársainak Fennarhaó mezőgazdasági indexei 2000 és 2010 közö 8. ábra: Magyarország és régiós versenyársainak Fennarhaó mezőgazdasági indexeinek válozása 2000 és 2010 közö (2000=100) A vizsgálaok eredményei alapján levonhaó a kövekezeés, hogy a muaórendszer és a súlyrendszer kis mérékű módosíása nem válozaja meg jelenős mérékben a kompozi muaó éréké és az országok sorrendi helyezésé. Jelenősebben befolyásolhaja ugyanakkor az eredményeke így az országsorrende is ha a számíás elvégzéséhez alapjaiban elérő súlyrendszer válaszunk. Felhasznál irodalom 1. BOODY, G. e al. (2005): Mulifuncional agriculure in he Unied Saes. BioScience, 55 (1) BRIQUEL, V. e al. (2001): La méhode IDEA (indicaeurs de durabilié des exploiaions agricoles): une démarche pédagogiue. Ingénieries, 25 (2) EU (2012): Susainable agriculure for he fuure we wan. hp://ec.europa.eu/agriculure/evens/2012/rio-side-even/brochure_en.pdf, uolsó elérés: auguszus 18., 8 p. 4. FARKASNÉ FEKETE, M. MOLNÁR, J. SZŰCS, I. (2004): Fennarhaó fejlődés és mérési leheőségei a mezőgazdaságban. pp In: KOVÁCSNÉ GAÁL, K. (Szerk.): Agrárermelés harmóniában a ermészeel. XXX. Óvári udományos napok, okóber 7. Előadások és poszerek összefoglaló anyaga. Mosonmagyaróvár, 262 p. 581

9 5. HUANG, J. e al. (2015): Comparaive review of mulifuncionaliy and ecosysem services in susainable agriculure. Journal of Environmenal Managemen, 149 (1) KIRCHMANN, H. THORVALDSSON, G. (2000): Challenging arges for fuure agriculure. European Journal of Agronomy, 12 (1) MAFF (2000): Towards Susainable Agriculure A Pilo Se of Indicaors. Maff Publicaions, London, 72 p. 8. NATIONAL RESEARCH COUNCIL (2010): Toward Susainable Agriculural Sysems in he 21s Cenury. The Naional Academies Press, Washingon D. C., 598 p. 9. OECD (2001): Mulifuncionaliy: owards an Analyical Framework. OECD Publicaions, Paris, 27 p. 10. RISE (2015): Response-Inducing Susainabiliy Evaluaion. hp:// uolsó elérés: szepember ROSSING, W. A. H. e al. (2007): Inegraive modelling approaches for analysis of impac of mulifuncional agriculure: A review for France, Germany and The Neherlands. Agriculure, Ecosysems and Environmen, 120 (1) SARE (1997): Wha is susainable agriculure? Susainable Agriculure Research and Educaion. hp:// uolsó elérés: auguszus SMITH, C. S. MCDONALD, G. T. (1998): Assessing he susainabiliy of agriculure a he planning sage. Journal of Environmenal Managemen, 52 (1) TAKÁCSNÉ GYÖRGY, K. TAKÁCS, E. TAKÁCS, I. (2008): Az agrárgazdaság fennarhaóságának mikro- és makrogazdasági dilemmái. pp In: MÉZES, M. e al. (Szerk.): Bullein of he Szen Isván Universiy, Special Issue. Szen Isván Egyeem, Gödöllő, 689 p. 15. USDA (1999): Susainable agriculure: definiions and erms. Special reference briefs No. SRB U.S. Deparmen of Agriculure hp:// uolsó elérés: auguszus VALKÓ, G. FEKETE-FARKAS, M. (2014): Measuremen of Susainabiliy of Agriculure. pp In: UGRÓSDY, GY. MOLNÁR, J. SZŰCS, I. (Szerk.): The Evaluaion of Naural Resources. Agroinform Publishing and Prining Ld, Budapes, 329 p. 17. VAN CAUWENBERGH, N. e al. (2007): SAFE A hierarchical framework for assessing he susainabiliy of agriculural sysems. Agriculure, Ecosysems and Environmen, 120 (2-4)