7905-2/2010. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének április 28-i ülésére. Tárgy: Balatoni Farkas János Emlékpark kialakítása

Átírás

1 7905-2/2010. ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Képviselő-testületének április 28-i ülésére Tárgy: Balatoni Farkas János Emlékpark kialakítása Előterjesztő: Dr. Kelemen Márk polgármester Az előterjesztést készítette: Verosztáné Csorba Mónika aljegyző Véleményezésre és tárgyalásra megkapta: A Képviselő-testület bizottságai Törvényességi véleményezésre megkapta: Vincze Miklós jegyző Törvényességi észrevételem nincs: Vincze Miklós jegyző Melléklet: 1. sz. melléklet : sír- tervek 2. sz. melléklet: tábla-tervek Döntési javaslat: határozati javaslat Döntési változatok száma: 2

2 Kerekegyháza Város Polgármesterétől ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Képviselő-testületének április 28-i ülésére Tárgy: Balatoni Farkas János Emlékpark kialakítása Tisztelt Képviselő-testület! Mint arról már többször is szó volt, Balatoni Farkas János, a település újjáalapítójának tiszteletére, az egykori birtok mellett szeretnénk kialakítani egy méltó emlékparkot, melynek első lépéseként tavalyi év folyamán a leszármazottak részvételével (Sántha Teréz és Éva) és beleegyezésével feltártuk az egykori sírt. A sírfeltárás során világossá vált, hogy Balatoni Farkas János ma is ellentétben a helyi legendákkal - az utolsó kívánsága szerinti helyen nyugszik, fia, Balatoni Farkas Zoltán mellett. A sírt a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánították, mint az 1848-as szabadságharc huszárának sírját. Hogy méltó legyen ezen címre a hely, és településalapítóként is kellő tisztelettel kezeljük sírhelyét, emlékparkot szeretnénk kialakítani, ahol egyúttal egy 48-as emlékhelyet is létre szeretnénk hozni. A 48-as emlékhely kialakításához pályázat útján támogatásra szeretnénk pályázni a Nemzeti Kegyeleti Bizottsághoz, illetve a Hadtörténeti Múzeumhoz, ahol az e célra rendelkezésre álló alapból számíthatunk néhány százezres támogatásra, amennyiben pályázati célunkat támogatásra méltónak ítélik. A jövőben ezen emlékhely a március 15-i rendezvényeink helyszíneként funkcionálna, méltó megemlékezésre helyt adva, a szabadságharc résztvevőinek emlékezetére is. A park kialakítása a település lakosságának is lehetőséget nyújt a szabadidő eltöltésére is alkalmas közösségi terére, ahol a múlt emlékeivel, a természet közelségével méltó környezetben tölthető el a szabadidő. A tervek szerint kialakítandó park információs útjain keresztül településünk alapítójával, a 48-as szabadságharc helyi személyiségeihez kötődő vonatkozásaival, a város kialakulásának, fejlődésének folyamatával ismerkedhetnek meg az érdeklődők, ezzel mélyítve a helyiek identitás tudatát, bővítve információjukat lakóhelyükről. Múltunk, történelmünk tudatosítása, mélyítése Önkormányzatunknak is feladata, mint, ahogy a példaképként állítható emberekről való megemlékezés is. A park kialakítása a képviselő-testület döntése szerint a Városgazdasági Kft feladata, az erdő kitermeléséből származó bevételből. Jelen előterjesztéshez mellékelem a parkerdő kialakításával kapcsolatos elképzeléseket. A tervek Ferenczné Csertő Ágnes, Magyar Lajos és az Erdészet kerekegyházi munkatársai bevonásával készültek. A park kialakításának első lépése lenne a síremlék kialakítása és a hozzávezető utak és információs táblák kialakítása. Park kialakítás tervezete: A park útjai, az információs táblák és bútorok elhelyezésével kapcsolatosan az Erdészet munkatársaival vettük fel a kapcsolatot, a parkkialakítási gyakorlatuk tapasztalatainak hasznosítása érdekében.

3 Az eredeti tervek szerinti utak 2 m szélességben kerülnének kialakításra, egyszerű, tolólapos kialakítással, mint pl. a kecskeméti arborétiumban is. 1. Sír és környezetének tervezete Az egymástól 6 méterre lévő két sír jelölésére tett javaslatok: a, A sírok hasított mészkővel való jelölése, melyekbe elhelyezésre került a sírok feltárásakor az eredeti sírkőből előkerült gránitrészek, a család kívánsága szerinti eredeti feliratozással. B. Farkas János sírkövén egy gravírozott arckép is elhelyezésre kerülne. b, A sírok sírtábla megjelölése, fenti tartalommal. 2. Emlékhely tervezete: Két sír közötti emlékhely jelölésére tett javaslatok: A sírok körüli kb. 24 m2-es terület térkővel, vagy akácfakoronggal lenne burkolva. a, A két sír között középen egy életfa kerülne elhelyezésre, jelölve a település életében legfontosabb eseményeket. b, A két sír között egy három oldalú emlékoszlop kerülne elhelyezésre: 1. oldalon a Balatoni Farkas család címere Balatoni Farkas János településalapító emlékezetére felirattal, 2. oldalon Kerekegyháza címere Kerekegyháza Város Önkormányzata felirattal, 3. oldalon 48-as Kossuth címer 1848/49-es szabadságharc emlékezetére felirattal. 3. Információs táblák kialakításának tervezete Földben, betontuskóba fém tartószerkezetbe elhelyezett faoszlop alappal, tetején bitumenzsindellyel. A táblák UV-álló fóliákkal készülnének, 100x150 cm-es információs felülettel a sírokhoz vezető két úton. Maguk a táblák kb. 2,5 m magasak ( csúcsdísszel) és 2 méter szélesek lennének. A hosszabbik, az erdő sarkából vezető úton a település történetét bemutató tábla kerülne elhelyezésre, a bejárat farkasos stilizált faragott kapu lenne. A rövidebbik, a park Dózsa Gy. utca felöli bejáratától induló 70 m-es úton Balatoni Farkas János és a 48-as szabadságharc helyi és általános vonatkozásai lennének elhelyezésre 5 táblán. A bejárat szintén stilizált faragott kapu lenne. A táblákat úgy tájolnánk, hogy napfény minél kevésbé érje az információhordozó felületet. A táblák mellett szeméttároló és pad kerülne elhelyezésre. A VG Kft költség-tervezete szerint a park fentiek szerinti kialakítása kb. 4 millió ft. A faragással kapcsolatos költségek kalkulációjához még egyeztetések vannak folyamatban, eredményéről szóban tájékoztatjuk a T. Képviselő-testületet. Kérem a T. Képviselő-testületet véleményezze a terveket. Kerekegyháza, április 20. Dr. Kelemen Márk polgármester

4 Határozati - javaslat.../2010. (IV. 28.) sz. Kth.: B. Farkas János emlékpark terveinek véleményezéséről Határozat Kerekegyháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Balatoni Farkas János emlékpark kialakításának I. ütemére az előterjesztés mellékletét képező alábbi terveket jóváhagyja: sír kialakítása: a, vagy b, emlékhely kialakítása: a, vagy b. A megvalósítás támogatására pályázatot nyújt be a Nemzeti Kegyeleti Bizottsághoz. Felelős: Dr. Kelemen Márk polgármester Határidő: június 30.

5 a, sír terv mészkő sír, a, emlékhely: életfa ( jelen esetben faragásokkal, tervek szerint települési évszámokkal, eseményekkel)

6 b. sír terv: sírkőlapokkal b., emlékhely terv: Három oldalú emlékhellyel ( az előterjesztés szerinti címerekkel, feliratokkal)

7 2. sz. melléklet: kapuk 1. kapu: Honti féle faragott kapu Táblák témája: A település alapító be 48-as tevékenységének mutatása, kapcsolódó helyi 48-as emlékek ( az első minta megjelentésében, a többi, csak a tervezett információs táblákat tartalmazza, NEM VÉGLEGESÍTETT, CSAK TERVEZET SZINTEN)

8 1. sz. tábla: 2. sz. tábla: Balatoni Farkas János június 30-án született Jászárokszálláson. Iskoláit Jászárokszálláson, majd Gyöngyösön, Budapesten, Szegeden, Egerben, s végül a két évi jogot Pozsonyban végezte. Az éppen kitörő szabadságharc Pozsonyban találta a fiatal jurátust, midőn megkérte kartársaival tanárait, hogy tekintettel a szabadságharcra vizsgáztassa le mielőbb, mert a hazának szüksége van a fiatalságra.

9 Ez meg is történt, s ekkor, huszonnégy évesen szeptemberében önkéntesen állt be a szabadságharc katonái közé, mely önkéntes nemzetőr csapatból lett a 65. honvédzászlóalj. 3.sz. tábla Először közvitézként, majd hadnagyként szolgált. Alakulatával Josip Jelačić, majd novembertől a Délvidéken a szerb felkelők ellen harcolt. Részt vett a horvátok lefegyverezésénél Ozora mellett, a szenttamási, szolnoki, bicskei, isaszegi, váczi, nagysarlói ütközetekben, Komárom ostrománál január 16-án hadnagyként átkerült a honvédség kötelékébe és a szabadságharc oldalán harcoló 19. (Schwarzenberg) gyalogezred 3. zászlóaljában kapott beosztást. Részt vett Buda ostrománál is, ahol hősiességéért főhadnaggyá léptették elő. Az oroszok ellen 1849-ben Csallóköz és Vácnál vívott harcban szintén jelen volt s küzdött a többi honvédek sorában. A fegyverletétel az alakulatából létrehozott 109. honvédzászlóalj századosaként érte. A kiegyezés idején a jász-kerületi honvédegylet tagja. 4.sz. tábla Parancsnoka volt többek között januárjától Leiningen-Westerburg Károly gróf, a későbbi aradi vértanú, majd Wunder Mihály honvéd őrnagy, akit a szabadságharc leverése

10 után 16 év várfogságra ítéltek, 1856-ban kegyelmet kapott, s 1860-tól Garibaldi seregében harcolt, ahol 1862-ben már alezredes, 1886-tól tábornok az olasz királyi hadseregben. Balatoni Farkas János a Szabadságharc bukását követően amnesztiában részesül, Gödöllőről Kecskemétre, majd birtokvásárlással Kecskemét melletti pusztaságra települ, ahol újjáalapítja Kerekegyházát. 5. sz. tábla: Egyéb kerekegyházi 48-as katonákról megemlékezés: Ficzek stb. 2. kapu: Farkasos kapu ( Magyar Lajos féle)

11 Táblák témája: A településtörténetének és az alapítónak a bemutatása 1. sz. tábla (ugyanaz, mint a másik bejáratnál)

12 2. sz. tábla: Kerekegyháza története A régészeti leletek azt mutatják, hogy már az ősidők óta különböző népcsoportok éltek ezen a területen: avarok, bolgárok, szlávok, szarmaták. A település első jelentősebb tárgyi emléke egy majdnem kör alakú templom alapzata, melyet valószínűleg a XI-XIII. században építettek. Egyes vélemények szerint ennek a templomnak a jellegzetes alakja ihlette a falu elnevezését is az első írásos emlék, mely szerint a falu Kerekyghazi Folkus fia István kezében volt. A XVI. században török hódoltság alatt áll; ez időben a falu neve mind a török kincstári adminisztrációban, mind pedig a királyi adománylevelekben szerepel I. Lipót a jászkun településekkel együtt eladja a területet a Német Lovagrendnek Mária Terézia engedélyével az eladott területek lakossága visszaváltja azt, melynek túlnyomó részét Jászárokszállás váltja meg, ezért a falu neve Jászkerekegyháza lesz. A címerbe így kerül a jász vitéz, jobb kezében a jász kürttel Farkas János 1848-as honvédszázados vezetésével megindul a török hódoltság alatt kihalt terület újratelepítése. Az első telepesek: jászok, svábok, tótok, csehek, morvák és sziléziaiak. 3. sz. tábla: BALATONI FARKAS JÁNOS ( ) május 7-én született Jászárokszálláson. Szülei Balatoni Farkas István ( ) és Faragó Anna ( ) voltak. Iskoláit eleinte Jászárokszálláson, majd Gyöngyösön, Budapesten, Szegeden, Egerben, s végül a két évi jogot Pozsonyban végezte. Részt vett a szabadságharcban, ahol századosi rangot ért el. Felesége a kecskeméti Ferenczy család Mária nevű lánya volt. Sógornője, a királyné ( Sissy) társalkodónője, Ferenczy Ida. Négy gyermekük született, de csak két fiú élte meg a felnőttkort: Farkas Zoltán későbbi belügyminiszteri főtanácsos és Farkas László.

13 4. sz. tábla: A Szabadságharc bukását követően amnesztiában részesül, Gödöllőről Kecskemétre, majd birtokvásárlással Kecskemét melletti pusztaságra települ ban a jászárokszállási közbirtokosság elhatározta a terület felosztását. Farkas János ezt meghallva keresztülvitte anyavárosánál, hogy a pusztán község létesüljön. Ez a gondolat akkor merészségszámba ment. Még a saját testvérei is megmosolyogták, mondván, hogy a homokba legfeljebb bukfencet lehet vetni. Farkas János azonban nem hagyta magát eltántorítani a céltól. Nem törődve a gáncsoskodókkal, ideköltözött, s heteken át figyelte, merről fújja a szél a homokot, hogyan ültesse majd az erdőt, a szőlőt, hogy megkösse a talajt. Kijelölték a község belső, központi részét, a papi és kántori földeket, s megállapodás történt arra is, hogy egy belsőség (porta) ára 100 korona legyen. Mivel vevő ezen áron nem akadt, a telekárat 40 koronára engedték le szeptember 15-én fejeződött be a puszta végleges felosztása. Balatoni Farkas János a község bírája lett. Haláláig a településen élt és utolsó kívánsága szerint Birtokán helyezték örök nyugalomba augusztus 15-i halálát követően. 5. sz. tábla A betelepülők különböző nemzetiségűek és nyelvűek voltak, ezek között voltak magyar, német, tót, szerb, morva és cseh anyanyelvűek. Vallásra nézve legnagyobb részt római

14 katolikus, de volt evangélikus, református és ágostai hitvallású is. A bevándoroltak között az első házat Szabó Kanász Sándor Kecskemétről jött ember építette. Az igazságszolgáltatást Jászárokszállás anyaváros teljesítette, az ujoncozás azonban Jászberényben volt. Miután ez a népnek nagy terhét képezte, 1861-ben önálló községgé alakult. Megválasztotta bíráját, jegyzőjét, az előljáróság tagjait s megkezdődött a pusztán a valódi községi élet. Az első bíró Balatoni Farkas József és jegyzője Lifner Bertalan volt. Ez évben épült az iskola és ezen évben lett a község búcsúja is Szent-István napján megtartva. 6. sz. tábla: évben épült az imaház, de rendes papja a községnek nem volt, az isten tiszteletet futkározó barátok végezték évben épült a község korcsmája évben lett a községnek első lelkésze évben piaci jogosítványt nyert a település. Ezen évben épült az első gőzmalom is évben a község gyógyszertári jogosítványt nyert évben 205 hold legelő birtokot vett a község koronáért, ugyanezen évben a református hitközségnek egy beltelket adományozott évben létesült a községi hitelszövetkezet évben létesült a második gőzmalom évben a község temetkezése megfelelő terület kisajátításával örök időre megoldatott. Ugyanezen évben épült az új községháza és a jegyző lakás évben a község vásár tartásra nyert jogot és vett és beruházott megfelelő vásárteret évben lelenc telep létesült évben épült a vasút, melynek a kiépítéséhez a község koronával járult A község alapításának 50. évfordulójára a községben 758 ház volt, 3698 lelket számlált a lakosság. 7. sz. tábla:

15 Kerekegyháza népessége 4450 főre emelkedik. A lakosság fő foglalkozása a földművelés. A futóhomokot kezdetben erdő, majd később szőlő és gyümölcsös telepítéssel kötik meg A Szent István római katolikus templom megépülése. Ez az ország első vasbeton szerkezetű temploma és mint ilyen, ipartörténeti műemlék A Községháza építése óvoda kezdi meg a működését Megépül az általános iskola épülete ben új szárnnyal és tornacsarnokkal egészül ki, majd 2008-ban szaktantermekkel, új konyhával, ebédlővel, zsibongóval bővül. A II. világháború előtt Kerekegyháza kimondottan agrárfalu. Főleg a zöldségtermesztés - paradicsom, sárgarépa, tarlózöldbab - és a gyümölcstermesztés - alma, sárgabarack, szilva - jelentős. A növénytermesztés mellett fejlődik az állattenyésztés is (szarvasmarha és lótenyésztés). A II. világháború után a település gazdasági és társadalmi szerkezete alapvetően átalakul. A korábban szinte kimondottan mezőgazdasági jellegű községből ipari mezőgazdasági község lesz. Gazdaságának profilját az élelmiszeripar (baromfi, tojás, ) és a fémtömegcikk gyártás jellemzi Megépül a Katona József Művelődési Ház. 8. sz. tábla Az aktív keresők többsége már az iparban vállal főfoglalkozású állást, de a mezőgazdasági szövetkezetek is melléküzemági tevékenységként jelentősek. A járások megszűntéig (1983-ig) a kecskeméti járáshoz tartozik a nagyközség Kerekegyháza önálló önkormányzattal rendelkezik. Képviselő-testülete a polgármesterrel együtt 14 fős óta a Kecskemét központú kistérség része július 1. - A Köztársaság Elnöke az 53/2001. (VI.6) KE határozatával Kerekegyháza nagyközségnek városi címet adományozott Kerekegyháza város újratelepítésének 150. évfordulója a település lakossága: 6400 fő, lakóingatlanok száma: 2600 db.

16