Multimédia a felsőoktatásban, hallgatói oldalról

Átírás

1 Multimédia a felsőoktatásban, hallgatói oldalról 1 Németh Hajnalka 2 Berke József - 1 Szakonyi Zoltánné - 1 Cseh Róbert 1 Vida Roland 1 GDF, Multimédia szakirány, Keszthely n-hani@fre .hu 2 - Veszprémi Egyetem, Georgikon, Mezőgazdaságtudományi Kar, Statisztika és Informatika Tanszék, Keszthely berke@georgikon.hu Abstract: A Gábor Dénes Főiskola Keszthelyi Konzultációs Központjában évben indult a Multimédia Szakirány. Keszthelyen a VE Georgikon Karán - adottak voltak a személyi és technikai feltételek a multimédia oktatásához. Csoportunk így elsőként kezdhette meg multimédiás tanulmányait. A Főiskola kezdete óta igyekeztünk megválasztani azt a szakot, amelyet majd a későbbi hivatásunknak tudhatunk. Mivel a kezdetektől ezen irányba orientálódtunk, ezért alapvetően az oktatásunkban részt vevő tanárok már ezt az irányt vették figyelembe a képzésünk során. Előadásunkban a Főiskolán oktatott multimédiás tantárgyak keretében elkészült gyakorlati munkáink rövid bemutatása mellett értékeljük a képzés egészét hallgatói oldalról. Itt szeretnénk bővebb véleményt nyilvánítani a távoktatási képzési formáról, valamint a multimédiának a képzésben betöltött szerepéről. A fentieket egy általunk összeállított multimédia alapelemeket tartalmazó film, készítésének folyamatán keresztül kívánjuk szemléltetni. Georgikon mobil médiaszerver /html változat/: Georgikon mobil médiaszerver /wap változat/: Hogyan kezdődött A főiskola első két évében általános műszaki, informatikai képzésben vettünk részt. Az 5. szemesztertől kezdve a műszaki informatikai szakon belül négy szakirány valamelyikére specializálódhattunk. Mi ezek közül a multimédia szakirányt választottuk. Akkor mit jelentett számunka a fogalom, hogy multimédia? Képek, hangok, interaktivitás, Internet... Szóval minden, ami színességgel van megtöltve. A szakirány választás során azonban vizsgálat tárgyává kellett tennünk azt, hogy a felgyorsult információáramlásban az eddig tanultakat hol tudjuk legkiválóbban hasznosítani. Úgy gondoltuk, hogy a multimédia ismeretével nagyobb eredményeket lehet elérni az oktatás, a kommunikáció terén. Létrejötte legalább olyan nagy előrelépés a társadalomnak, mint amilyen a könyv vagy a film megjelenése volt. Ezért esett választásunk a Multimédia szakirányra. Így kezdődött el, hogy részt vettünk a Multimédia az oktatásban konferencia sorozat Budapesten megtartott évi rendezvényén, évben Dunaújvárosban, amelynek tapasztalatait, előadásának anyagait a részt nem vevő osztálytársaink felé feldolgozva továbbítottuk.

2 Az oktatás értékelés - elméleti képzés Az informatika világában a multimédia területén számtalan ismeretet igyekeztünk elsajátítani. A képzés során, folyamatosan egyre mélyebb régióit ismertük meg a multimédiának. Bár elméleti szinten, néha nehéz volt elsajátítani az ismereteket. Ennek ellenére mindannyian tudjuk, hogy az elmélet mennyire fontos a gyakorlati oktatás megkezdéséhez. Bár itt említeném meg, hogy a képzés során a hatékonyságot a legtöbb esetben az elméleti és a gyakorlati oktatás párhuzamossága jelentette. Az oktatás évei során olyan új rendszerű anyagokat tanultunk, mint a Kommunikációs rendszerek, Kép-és hangtechnika, Multimédia alkalmazások tervezése és keretrendszerek, Virtuális valóság modellezése, Médiadidaktika, Digitális képfeldolgozás és alkalmazásai, Multimédiával segített képzés és kereskedelem, Számítógépes grafika, Reklámgrafika. A felsorolásban elsősorban azokat a tantárgyakat válogattuk ki, amelyeknek gyakorlati módozatai is vannak. A jelentősége ugyanis az oktatásban a Multimédiának, az oktatás iránti figyelem felkeltés és mivel az oktatás maga elvonatkoztatott fogalom, ennek egyfajta gyakorlati átültetése, bemutatása, és gyakorlati használhatóságának fejlesztése a cél elsősorban. A részünkre nyújtott oktatás során főiskolai tanáraink e törekvésünket érzékelve az elméleti képzés mellett olyan gyakorlati feladatokat adtak, amelyek ezt az elmélet és gyakorlat egységmegteremtő és bemutató képességünket erősítette. Így került sor arra, hogy rövid tanulmányt kellett írnunk és képekkel illusztrálni egy saját témát felölelő tetszőleges témában. Az oktatás értékelése gyakorlati képzés A feladatokat ezen, szakterületen természetesen különböző alkalmazások felhasználásával tudtuk megoldani. A gyakorlati feladatok elvégzéséhez - mint ez ismeretes nem kis technikai háttér szükségeltetik. Itt említenénk meg, hogy a képzési forma, amelyben részt vettünk a távoktatás keretein belül zajlott. Ez azt jelentette, hogy a munkáinkat otthoni számítógépeinken kellett megoldani. Persze a főiskola biztosította az ehhez szükséges hátteret, de idő hiányában jórészt otthonunkban dolgoztunk. Ez azonban sok esetben problémát jelentett a szoftverek területén, mivel otthon csak az ingyenes, illetve ideiglenes verziókat használhattuk. Általunk készített feladat bemutatása Feladatul kaptuk egy interaktív forgatókönyv elkészítését, amelyet hamarosan egy rövid film létrehozásánál hatékonyan felhasználhattuk. Ez volt az első olyan feladat, amely folyamán addig is jól működő csapatunk (Bencsik Szabolcs, Cseh Róbert, Kovács Ferenc, Merekva Gusztáv, Németh Hajnalka, Pápai Tamás,

3 Sámel Zoltán, Szakonyi Zoltánné, Székely Miklós, Vida Roland) igazán kipróbálhatta, milyen együtt dolgozni. A film elkészítésénél mindenki külön részfeladatot vállalt. A téma kiválasztásánál ihletet adott az éppen akkor zajló foci világbajnokság. Érintőlegesen szeretnénk bemutatni a filmkészítés és szerkesztés főbb összetevőit, lépéseit. A filmanyag elkészítésénél figyelembe kellett vennünk a feladatban meghatározott időkorlátot, amely min. 5 perc volt, illetve a képfelbontást, amely feltétele az élvezhető képminőségnek. Ehhez ki kellett választanunk azt a filmformátumot, amivel dolgozni tudtunk az Adobe Premiere 5.1-es szoftverrel. Így a DivX AVI codec mellett döntöttünk, mivel ebben lehetőségünk volt a bitráta megváltoztatására és a raszteresség csökkentésére is. Célunk egy elfogadható minőségű és viszonylag kevés helyet foglaló film létrehozása volt. A videofilm szerkesztés főbb lépései: nyersanyag gyűjtése, analóg forrás digitalizálása, videoanyag szerkesztése a keret elkészítése, grafikai munkák - effektek, animációk filmstriptek szerkesztése, feliratok készítése, hanghanghatások editálása, kimeneti formátum kiválasztása, cd-re írás. A videofilm elkészítéséhez szükséges hardveres és egyéb eszközök: Panasonic A1-analóg VHS/C/videokamera, Panasonic A3-analóg VHS/C/videokamera, Panasonic J21 videómagnó, Philips Mini Hifi, Roland E-16 szintetizátor, PII.266 Mhz PC, Pinnacle DC 1000 digit k., Wodoo3 TV in-out vk., LG CD író, 320 MB Ram, 40 Gb HDD Szoftverek: Win 98 op.rendszer, Adobe Photoshop 5.0, Ulead Gif animator, COREL DRAW 8.0, Compact Draw 1.0, Pinnacle vidoe sturido 1.0, Pinnacle Title Deko, Adobe Premiere 5.1, DivX codek pack, Sound Forge 5.0, Cakewalk 6.0 Midi szerkesztő, Sampler 1. ábra Az elkészített munka egy részlete

4 Új feladatként a saját filmünk kritikáját is el kellett készíteni, így teljessé vált az értékelés munkája is, amely lehetővé tette számunkra, hogy szembesüljünk az elkészült munka hibáival, illetve továbbfejlesztésén is gondolkodni tudjunk. Az általunk ötvözött oktatási formának amely a gyakorlat és elmélet egységének megteremtésére törekszik nagy mértékű értéke van. Évfolyamunk számára új értékteremtő jellege is. Az egyébként száraznak tetsző anyag gyakorlati oldalról megközelítve képi megfogalmazhatósággal jelenik meg, így könnyebben elsajátítható a hallgató számára. Hallgatói oldalról ezért az egyébként szakmailag kötött szigorú rendszerek könnyebben sajátíthatók el, és jobban ösztönöznek annak kipróbálására is. Sok esetben tehát nem a tankönyvből, hanem ezekből a próbálkozásokból sajátítjuk el az adott anyagrészt, amelyet aztán visszavetítünk a megtanulandó anyagra. A módszer számunkra követhető és felfedezhető, ezzel továbbfejleszthető. Természetesen ebben óriási szerepe van az oktatónak, mivel személyes példájával a feladatok kijelölésével és annak értékeltetésével ösztönzést ad az újabb próbálkozásokra. Tehát az oktató módszere megadja azt az alapindítást, amely arra irányít bennünket, hogy fejlődjünk és továbbfejlesszünk. Az évfolyamon történt konzultációk során évfolyamtársainkkal a tapasztalataink megbeszélésekor arra az álláspontra jutottunk, hogy a távoktatásnak a jelenleg érvényes rendszere jó, és praktikus. Ugyanakkor jelentős szerepet játszik a konzultációt vezető tanár egyénisége és kiterjedt tárgyi tudása, valamint az adott tárgyra való rálátási szintje. Ha ugyanis megfelelő módon képes szintetizálni a távoktatás korlátait, értve alatta a hallgatókkal való ritka találkozást, az oktatott anyag géphez és programhoz kötöttségét, és azok korlátozottságát, az elérni kívánt illetve elsajátítani kívánt információk elérhetőségét illetve elsajátítási módozatait, úgy ebben az esetben feltétlenül jó és eredményes oktatási módozat jön létre. E módozatban van részünk és ezért tudok tapasztalatainkról ilyen széles módon beszámolni. Szólnunk kell mindazokról a nehézségekről, amelyek azzal járnak együtt, hogy a Multimédia szakirány rendkívül eszköz igényes. Így az oktató is korlátozott abban, hogy a felsőoktatás nem képes anyagi erő híján az oktatási bázisokon létrehozni komplett filmes, vagy fénygrafikai stúdiót, de nem képes létrehozni olyan eszközhátteret sem, amely a tantárgyhoz kapcsolódó valamennyi módozatot be tudná mutatni. Tekintettel arra, hogy az átfogó multimédia egyre inkább tért hódít, mind az oktatás, mind a reklámtevékenység területén, ezért a jövő fejlődő tudományaként foghatjuk fel, így várhatóan folyamatosan emelkedő létszám fordul e képzési szakirány felé. Ennek előkészítése, eszköz hátterének megteremtése sürgető és elsődleges feladat. Összefoglalás Összegezve rövid előadásunkban azt szerettük volna az Önök részére áttekinthetővé és érzékelhetővé tenni, hogy napjainkban mit jelent a multimédia és hogy szerepe mennyire növekszik. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal nem csak a jogi eszközeinket, hanem informatikai eszközeinket is harmonizálni kell, és erre már nagyon rövid idő áll rendelkezésünkre. A harmonizáció érinti az oktatást hisz az oktatás neveli a jövő nemzedékét

5 és ezt már az Uniói közösség követelményeihez igazodva kell tennie. Ha tehát a most hallgatóként tevékenykedők és oktatottak oktatják majd e tantárgyakat, akkor indokolt hogy most a legjobb eszközökön sajátítsák el azt a legjobb színvonalon, hogy azon tudják azt tovább adni. A Multimédiát ugyanis legtöbben azonosítják a rádió és televízió szolgáltatással, a reklámgyártással. Szerettünk volna rávilágítani arra, hogy ez nem az. Komoly fejlődő és fejlesztendő tudományág, amelynek tiszteletét kell megteremtenünk úgy az oktatóknak, mint nekünk hallgatóknak. Ez a jövő útja és ez a célunk is. Irodalomjegyzék: 1. BERKE, J. - HEGEDŰS, GY. CS. - KELEMEN, D. - SZABÓ, J. (2001): Digitális képfeldolgozás és alkalmazásai. Georgikon Szeiler Kvark, Keszthely - Pictron Kft., Budapest, ISBN GERŐ, P. (2001): Multimédiával segített képzés és kereskedelem, Tantárgyi CD Tantárgyi útmutató, LSI. 3. JUHÁSZ, F. (2002): Reklámgrafika, LSI Oktatóközpont Mikroelektronika Alkalmazásának Kultúrájáért Alapítvány Budapest. 4. FENYVESI, P. TOMASEVICS, Z. (2002): Kép- és hangtechnika, LSI Oktatóközpont Mikroelektronika Alkalmazásának Kultúrájáért Alapítvány Budapest. 5. FORGÓ S., LUDIK P., NÁDASI A., TOMPA K.: Médiadidaktika, LSI Informatikai Oktatóközpont, Budapest, MCCLELLAND, D. (1999): PhotoShop 5 Biblia I.-II., IDG Books Worldwide Inc., Kiskapu Kft, Budapest. 7. Click2Learn Inc.: ToolBook II Instructor, Programming In OpenScript, Click2Learn Inc.: ToolBook II Instructor, User Guide, Compact Draw: (R.Voska): Cakewalk: Roland: SoundForge Photoshop 5.0 (Deke Mclelland): Pinnacle Video Studio: Adobe Premiere Georgikon mobil médiaszerver /html változat/: Georgikon mobil médiaszerver /wap változat/: