Az egészséghatás értékelés szerepe az egészségügyben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az egészséghatás értékelés szerepe az egészségügyben"

Átírás

1 Az egészséghatás értékelés szerepe az egészségügyben Dr. Kincses Gyula, Borbás Ilona, ESKI Az egészséghatás értékelés igényének kialakulása, az alkalmazás fejlôdése szoros összefüggésben van az egészség fogalmának változásával, az egészségi állapot meghatározóinak komplex szemléletével. A cikk összefoglalja az egészséghatás értékelések nemzetközi és hazai alapjait, a hazai alkalmazást illetôen pedig vázolja egy erôforrásoldalról és idôtávokban reálisnak tûnô megoldás kereteit. A javaslat értelmében egyrészt a nagy beruházások környezeti hatáselemzésének kötelezô elemévé kell tenni az egészséghatás értékelést is, másrészt pedig kétfázisú metodikával az egészséghatás becslés illetve értékelés a kormányzati döntés-mechanizmus részét kell, hogy képezze. The need for health impact assessment and the development of its application is in close relation with the changing definition of health and the complex approach of health status determinants. The article summarises the international and Hungarian framework of health impact assessment, and drafts a possibly realistic solution from the standpoint of resources and time factor regarding the Hungarian practice. According to the proposal, on the one hand it is necessary to put health impact assessment into environment assessment of large-scale projects as a mandatory element, on the other hand health impact appraisal and assessment done in two-phased method should be a part of the governmental decision-making. AZ EGÉSZSÉGHATÁS ÉRTÉKELÉS KIALAKULÁSA, FOGALMA Az egészség szerepének változása a közpolitikában Az egészséghatás értékelés (Health Impact Assessment HIA) a XX. század végén született, folyamatosan felértékelôdô tudományterület. A WHO meghatározása [1] szerint: az egészséghatás értékelések azon kombinált eljárások, módszerek és eszközök, amelyek alapján a szakpolitikák, programok, projektek népesség egészségére gyakorolt potenciális hatásai, illetve azok népességen belüli megoszlása (az érintettek köre) értékelhetôk. Magyarországon a Health Impact Assessment (HIA) fordítására az egészséghatás vizsgálat a gyakrabban használt kifejezés. Az ESKI a kifejezések egységesítése érdekében a vizsgálat helyett az értékelés kifejezést ajánlja, a Health Technology Assessment (HTA) fordításában jogszabályi környezet is az egészségügyi technológiaértékelés megnevezést használja. Az egészséghatás értékelés kialakulásában meghatározó jelentôségû volt az 1974-ben készült úgynevezett Lalonde jelentés [2], amely megalapozott kutatással alátámasztva elôször mutatott rá arra, hogy a populációs szintû egészségi állapot leginkább meghatározó tényezôje nem elsôsorban az egészségügyi ellátás minôsége, fejlettsége, hanem a környezeti hatások és az életmód. Mindez szoros összefüggésben van az egészség-fogalom fejlôdésével. Az egészséget hagyományosan a betegség hiányaként értelmezték, így érthetô, ha az egészséget meghatározó tényezônek a betegségek gyógyítását tekintették. Alapvetô változást hozott a WHO meghatározása, amely a Global Strategy for Health for All by the Year 2000 (1981) dokumentumában az egészség ideál-tipikus célállapotát fogalmazza meg, amikor az egészséget a teljes testilelki és szociális jólét -ként definiálta [3]. Ez a megközelítés alapvetô paradigmaváltást eredményezett, hiszen az egészséget nem a betegség hiányaként fogalmazza meg, hanem egy funkcionális állapotként, amelybe beletartozik az egészség feltételeinek biztosítása is. Ezek a WHO megállapítások ma is igazak és érvényesek, hiszen az egészségügyi ellátás, a közegészségügy egy elfogadható szintje felett más, az egészségügyön kívüli tényezôk a meghatározók egy populáció egészsége szempontjából. A Lalonde jelentés üzenetét részletezve, azt továbbgondolva megállapíthatjuk, hogy az egészségi állapotban az alábbiak játsszák a meghatározó szerepet: Az egyén biológiai adottságai (genetikai állománya). Az életmód, illetve az életmódot elsôdlegesen meghatározó tényezôk, a környezet: a gazdaság fejlettsége (egy fôre jutó GDP), a társadalmi egyenlôtlenségek mértéke, a környezeti káros hatások mértéke, a társadalmi minták, elvárások, és ezek leképezôdése a szokásokban. Az egészségügyi ellátás hozzáférésének egyenletessége (equity, a rendszer igazságossága), az egészségügyi ellátás fejlettsége, minôsége, a közfinanszírozású csomag tartalma. Az egyén problémakezelô-képessége, informáltsági pozíciója. Mindezek alapján kimondható, hogy: Az egészség nagy része nem az egészségügyben keletkezik, és (legtöbbször...) nem is ott vész el. Az egészségi állapot meghatározottsága igen széleskörû, ezért minden cselekedetnek, döntésnek van valamilyen hatása az egészségre. IME VIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM JÚNIUS 39

2 Ezek a hatások mérhetôk és becsülhetôk. Az egészség-központú politika megköveteli ennek figyelembevételét a döntéseknél. Az egészséghatás értékelés a fentiekbôl a 3. ponttal foglalkozik, melynek definiálásához természetesen meg kell határoznunk magának az egészséghatásnak a fogalmát. A hatások két nagy csoportba oszthatók: Egészségre gyakorolt hatás: Az egészségi állapot változásai (gyógyulás sebessége és eredménye, egészségkárosodások, az egyes betegségek csökkenése, szaporodása stb.). Ennek mérôszámai pl.: a morbiditási, mortalitási mutatók változása, a megnyert/elvesztett életévek, a megnyert/elvesztett életminôséggel korrigált életévek. Az egészséghatás értékelés alapvetôen ezeket a hatásokat elemzi. Az egészségre gyakorolt hatás gazdasági következményei: egészségügyi kiadások változásai (csökkenés, növekedés), a munkaképes korú lakosság gazdasági aktivitásának változása (munkaképesség csökkenés, táppénz, munkaképes korúak halálozása stb.). Az ezzel kapcsolatos (elsôdlegesen a gazdasági hatásokra koncentráló) tudományos vizsgálatokat betegségteher vizsgálatoknak hívjuk. Az egészségre ható számos tényezô két nagy csoportba sorolható: az egészségügy, egészségügyi ellátás, technológiák fejlettsége, hatékonysága, az egyes gyógyításon kívüli cselekedetek (döntések, szabályozások, forrásallokációk, beruházások stb.). A XX. század végének növekvô jelentôségû értéke a hatékonyság, a források minél jobb felhasználása. Ezért mindkét területen elindult a technológiák értékelése. Az egészségügyi technológiák tekintetében kialakult az egészségügyi technológia-értékelés (Health Technology Assessment, HTA). Az egészségügyi technológia-értékelés a 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet meghatározása szerint: az egészségügyi technológiákat eredményesség, hatékonyság, költség-hatékonyság, gazdasági és társadalmi következmények szempontjából értékelô eljárások összessége. A technológia-értékelés alapvetôen azt elemzi, hogy az adott technológia milyen költség mellett milyen egészségnyereséget hoz (élettartam hosszabbodás és életminôség javulás), illetve, hogy az adott probléma kezelésére rendelkezésre álló egyéb technológiákhoz képest milyen az új technológia hatásossága és költséghatékonysága. A technológia-értékelés elemei: egészségügyi szolgáltatás-szükséglet bemutatása (epidemiológia), a betegség hatásai (betegségteher stb.), az egészségjavulást alátámasztó klinikai evidenciák bemutatása, költséghatékonysági elemzés, a közkiadásokra gyakorolt hatás elemzése (kasszahatás-elemzés). A technológia-értékelés tehát az egészségügyi technológiák (gyógyító eljárások, gyógyszer, GYSE) egészségre gyakorolt hatását és költséghatékonyságát méri, az egészséghatás értékelés az egyes intézkedések, döntések hatását elemzi. Ezek a döntések lehetnek ágazaton belüli döntések (beutalási rend megváltoztatása, fejlesztéspolitikai döntések, ellátási csomag változtatása stb.), és lehetnek ágazaton kívüli döntések (dohányzás betiltása zárt közterületen, az alapvetô élelmiszerek áfájának emelése, sebességkorlátozás stb.). Az egészséghatás értékelés döntési állapothoz való viszonyában lehet: prospektív egészséghatás értékelés (fejlesztés alatti politikához vagy programhoz köthetô, egy javaslat végrehajtása elôtt történik, módot adva a lehetséges egészséghatások megfontolására), jelenbeli (még felülvizsgálható a politika vagy program, a végrehajtás alatt folytatják le, így a politika azonnali korrekcióját teszi lehetôvé), retrospektív (a végrehajtás után végzik, ami a jövôbeli szakpolitikák fejlesztésében lehet hasznos). Az egészséghatás értékelés szintjei Az egészséghatás értékelésnek, mint eljárásnak a szemléletmódját, szakaszait a WHO European Centre for Health Policy által készített, a témában alapdokumentumnak tekintett Gothenburg consensus paper (1999) [1] alapján mutatjuk be, foglaljuk össze. (1. ábra) 1. ábra Az egészséghatás értékelés szemléletmódja 40 IME VIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM JÚNIUS

3 Az egészséghatás értékelés szakaszai tehát az 1. ábra figyelembevételével: Az egészséghatás értékelés szükségességének megítélése, szûrése (van-e és milyen a kapcsolat az adott politika, program vagy projekt és az egészség között). Amennyiben a várható egészséghatás elhanyagolható, vagy jól ismert, a döntéshozók számára készülô jelentés ezt dokumentálja. Az egészséghatás értékelés módszereinek, forrásainak, résztvevôinek, alkalmazási kereteinek meghatározása az értékelés céljához igazodva. Az értékelés elvégzése (gyors, mély vagy átfogó értékelés), jelentés készítése (lehetséges hatások, a pozitív hatások megerôsítésére és a negatív hatások minimalizálására vonatkozó választási lehetôségek), a jelentés közzététele, a jelentés értékelése, szükség szerinti javítása. Az egészséghatás értékelés ajánlásai alapján a politika, program vagy projekt kiigazítása, módosítása. Monitorozás és értékelés: annak vizsgálata, hogy az eredmények elérhetôk-e más értékelések számára is, valamint az elfogadott ajánlásokban elvárt hatás és a tényleges hatás különbségének összehasonlítása. AZ EGÉSZSÉGHATÁS ÉRTÉKELÉS ELTERJEDÉSE Nemzetközi alkalmazások Az egészséghatás értékelés elterjedésének támogatását nemzetközi szervezetek emelték tevékenységükbe. A WHO 1998-ban elfogadott Egészséget mindenkinek a XXI. században (Health21) [4] politikájának cselekvési stratégiái között szerepel, hogy a multiszektorális stratégiáknál biztosítani kell az egészséghatás értékelések alkalmazását. A WHO egészséghatás értékelésre vonatkozó programot indított annak érdekében, hogy támogassa a tagországokat egészséghatás értékelési mechanizmusaik fejlesztésében. Health Impact Assessment (HIA) oldalain témakörökbe csoportosítva számos példát sorol fel az egészséghatás értékelések nemzetközi gyakorlatából. Az EU-ban a Maastrichti Szerzôdés (1992) [5] 129. cikkelye és az Amszterdami Szerzôdés (1997) [6] 152. cikkelye fogalmazza meg annak igényét, hogy a politikai javaslatokat a lakosság egészségére gyakorolt hatásuk szempontjából is vizsgálni kell. A Közösségnek hozzá kell járulnia az emberi egészség magas szintû védelmének biztosításához... Valamennyi közösségi politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét ben jelent meg az EU támogatásával 19 ország részvételével, 3 éven keresztül végzett kutatási munka eredményeképpen a The Effectiveness of Health Impact Assessment: Scope and limitations of supporting decisionmaking in Europe c. kötet [7], amely az egészséghatás értékelés tapasztalatait dolgozza fel Európa-szerte. Esettanulmányai több ágazatot érintenek (közlekedés, környezet, várostervezés, mezôgazdaság, ipar, infrastruktúra), példákat mutatnak be helyi, országos és nemzetközi szintû programokról. Ez a kutatás is megállapítja: az egészséghatás értékelés alkalmazása Európában hiányos, fejlôdése egyenlôtlen. Széleskörû, rendszerszintû alkalmazásáról nehéz lenne tehát beszélni, még ha vannak is országok, amelyek már rendelkeznek (részleges) tapasztalatokkal az egészséghatás értékelés használatában. Ezek közé tartozik pl. az Egyesült Királyság, Hollandia, Finnország vagy Svédország. Módszereik változatosak, intézményes hátterük különbözô. A vizsgálatok az országok többségében elsôsorban projektek, városi vagy regionális politikák köré csoportosulnak és alig találhatók meg országos politikai, szakmapolitikai döntések hátterében. Angliában a 90-es évek végétôl több program, köztük az 1999-es Saving Lives: Our Healthier Nation program [8] tartalmazta, hogy a kormányzati politikák minden területén biztosítani kell a lakosság egészsége javítására vonatkozó célok figyelembevételét, ezért a jelentôsebb, új kormányzati politikák egészséghatását értékelni szükséges. Az egészséghatás értékelés ma a kormány törvényhozási tevékenységéhez kötôdô hatásvizsgálatok kötelezô eleme (2004-es Choosing Health Fehér Könyv) [9]. A hazai alkalmazás helyzete Nem tekinthetjük elôzmények nélkülinek az egészséghatás értékelés hazai múltját sem. Bár az ágazatok közötti együttmûködési mechanizmusokon keresztül az egészséghatás értékelés alapvetô céljai közé tartozik, hogy befolyásolja a döntéshozókat az egészség-egyenlôtlenségek csökkentésében az egyenlôtlenségek az ország legégetôbb problémái közé tartoznak mégis a policy, vagyis az ágazati politikák, szabályozások szintjén kevés elôrelépés történt a témában. A tárcaközi egyeztetések a tervezett döntéseket csak az alábbi szinteken vizsgálják: várható szakmai hatások, várható gazdasági hatások, várható társadalmi hatások. Ha a projekteket a beruházások szintjén vizsgáljuk, akkor találkozhatunk az elsô eredményekkel. A környezeti hatásvizsgálatban léteznek egészséghatás értékelési elemek (környezeti hatás, zajterhelés, szennyezôanyag kibocsátás, élôhelyekre vonatkozó hatás stb.), amiket a beruházóknak kötelezôen el kell végeztetniük. A környezeti hatástanulmányok a tervezett létesítményeknek a környezetre, annak fizikai-kémiai, ökológiai, társadalmi stb. elemeire gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait, kölcsönhatásait tárják fel annak érdekében, hogy azok optimalizálhatók legyenek. Ez a fajta vizsgálat jogszabályban szabályozott, ami nem jelent azonban egészséghatás értékelésre vonatkozó kötelezettséget. IME VIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM JÚNIUS 41

4 Az OEFI koordinációjában végzett modellkísérlet volt az akadálymentesítés egészséghatás vizsgálata ben [7]. A vizsgálat kettôs céllal indult: egyrészrôl a középületek, munkahelyek akadálymentesítésének hatását vizsgálta a fogyatékkal élôk, gondozóik és családjuk egészségére és életminôségére, másrészt az egészséghatás vizsgálat módszertanának hazai kipróbálására illetve fejlesztésére irányult. A retrospektív vizsgálatokra példa a panelprogram egészséghatás vizsgálata ben (OEFI, Mediconsult Kft., Városkutatás Kft.) [10]. A vizsgálat során két lakótelepen végeztek felmérést, felhasználták továbbá a témában fellelhetô korábbi tanulmányokat, sajtóhíreket, dokumentumokat. Eredményeik igazolták a lakhatás és az egyének, közösségek egészségi állapotának kapcsolatát, de nem találtak szignifikáns összefüggést a panelfelújítás és az egészségi helyzet változása között. Környezeti hatásvizsgálat részeként készült egészséghatás vizsgálat példája a HOLCIM Hungária Cementipari Zrt. Nyergesújfaluban tervezett új cementgyárának építését megelôzô 2007-ben lezárult munka, amelynek egészségügyi szakértôi Ádány Róza és Ádám Balázs voltak [11]. A prospektív egészséghatás vizsgálat demográfiai és epidemiológiai adatbázisok, környezet-egészségügyi adatok, szakirodalmi források felhasználásával, valamint a helyi háziorvosokkal és érintett felekkel történt konzultációk információi alapján készült. Összefoglalásként megállapította, hogy az új cementgyári beruházás egészségre gyakorolt hatásai összességében mérsékeltnek tekinthetôk. Eredményként kell még értékelni, hogy gyakorlata van a jogszabályban rögzített egészségügyi technológia-értékelésnek is, amely az egészségügyi technológiák egészséghatás értékelését is tartalmazza. Az egészséghatás értékelés alkalmazásának igénye folyamatosan felbukkant a szakpolitikában és mûhelyeiben, végül program szintjére emelkedett: az Egészségügyi Minisztérium 2008-ban publikált BIZTONSÁG ÉS PART- NERSÉG: FELADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN 2010-IG programja határozott követelményként fogalmazza meg az egészséghatás értékelések alkalmazását: Társadalmi-gazdasági területen minden alapvetô változtatás elôtt meg kell vizsgálni, hogy az hogyan hat a lakosság egészségi állapotára, ezért a kormányzati döntési folyamat kötelezô elemévé tesszük az egészséghatás-becslést. Az egészséghatás értékelés szakmapolitikai szintû elfogadtatása Magyarországon Az eddigi lépéseket az OEFI tanulmánya alapján foglaljuk össze [12]. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet a téma hazai szakmapolitikai szintû bevezetésének elôkészítése érdekében december 4-5-én Egészség Gazdaság Társadalom címû konferenciát szervezett, amely az egészséghatás vizsgálatok bevezetésének lehetôségeit elemezte az Egészség Évtizedének Nemzeti Népegészségügyi Programja keretében. A cél az egészséghatás vizsgálatok nemzetközi tapasztalatainak áttekintése, eredményeinek értékelése, a hazai feladatok áttekintése, az együttmûködôk körének meghatározása és a szükséges nemzetközi együttmûködés elôkészítése volt. A konferencia után végezte illetve végeztette az OEFI a korábban már említett akadálymentesítés hatására vonatkozó, valamint a lakótelep felújítási programhoz kapcsolódó egészséghatás vizsgálatokat. Az elemzések jó szakmai színvonala kevés volt ahhoz, hogy az egyes szaktárcák részérôl valós politikai és szakmai igényt alakítson ki e tevékenyég iránt. A Népegészségügyi Tárcaközi Bizottság ülésein is rendre felvetették a tárca képviselôi az egészséghatás vizsgálatok fontosságát, ezt azonban gyakorlati lépések nem követték nyarán az OEFI projekttervet készített, melynek célja, hogy elôkészítô lépéseket dolgozzon ki a döntéshozók bevonása érdekében, és hogy a vizsgálatok eredményei a döntéshozatalban felhasználásra kerüljenek. A tervezett projekt útmutatást nyújt ahhoz, hogy döntéshozatal elôtt szûrésre kerüljenek azok a szakpolitikák, fejlesztési stratégiák és törvénytervezetek, amelyek potenciális egészséghatásaival számolni kell. A projekt megvalósítása során támaszkodik a nemzetközi tapasztalatokra, és együttmûködik helyi, regionális és országos szakértôkkel és kulcsszereplôkkel. A projekt áttekinti a rendelkezésre álló nemzetközi gyakorlatokat, és számbaveszi a hazánkban eddig elvégzett egészséghatás vizsgálatok eredményeit. A nemzetközi példák és a hazai tanulságok áttekintése után meghatározza azokat a szakmai és szervezeti fejlesztéseket, amelyek szükségesek a hazai szakértôi hálózatok kialakításához, ezzel elindítja a szükséges lépéseket az egészségközpontú döntéshozatal bevezetése felé Magyarországon. Az egészséghatás értékelések hatásbecslések lehetôségei Magyarországon Az egészséghatás értékelés, vagy hatásfelmérés alapvetôen kétféle módon történhet: egészséghatás becsléssel, ami az egyes cselekedetek egészséghatásának logikai úton való felmérését, becslését jelenti, és egészséghatás elemzéssel, ami a tudományos alaposságú szakmai szabályok szerinti, a technológia-értékeléshez hasonló tudományos elemzést jelent. A becslés a hatáselemzés elsô szakasza, a screening az értékelés céljának megítélését jelenti, az értékelés szükségessége eldöntésének tekinthetô. Szintén különbséget kell tenni a kutatás jellegû, eseti részletes elemzések és a döntéshozatal folyamataiba beépített elemzések között. Az elôzô alapvetôen a kutatómûhelyek (intézetek) feladata, az utóbbi viszont a rendszerszerû, de a kiterjedt alkalmazási igény miatt nem lehet az elôzôvel minden esetben azonos részletességû. Az egészséghatás értékelés döntéshozatalba való rendszerszerû beépülésénél a realitás szintjén több korláttal is számolni kell. 42 IME VIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM JÚNIUS

5 Nagyon lényeges megközelítés az, hogy az egészséghatás értékelés ne öncélú legyen, hanem épüljön be valamilyen döntéshozatalba. Ennek a nehézségét az adja, hogy a politikai és a tudományos életciklusok eltérôek, azaz a politikának megvan a maga idôsíkja, döntési mechanizmusa, és ez sok esetben nem esik egybe a tudomány által elvárt/megfogalmazott döntési mechanizmusokkal, illetve idôsíkokkal. Tudomásul kell venni, hogy az alapos ámde a politikai döntés után megszületett értékelést már senki nem veszi figyelembe. Ezért olyan rendszert célszerû kialakítani, amelyik az esetek egy részében esetleg felületesebb eredményt ad ugyan, de a politikai döntésekben használható. Hasonlóképpen gátló tényezôként kell tekinteni a tudományterület kialakulatlanságát. Külföldön is többnyire pilot jellegû alkalmazások vannak, nincs gyakorlata annak, hogy az egészséghatás értékelés hogyan épül be a reguláris döntéshozatalba. Nincs EBM jellegû általánosan elfogadott metodika és azt megalapozó adatbázis. Ez egyrészt módszertani hiányokat vet fel, hiányoznak az értékelések során nehezen nélkülözhetô evidenciák, másrészt kevés az értékelést végezni képes szakember, hiányoznak a megfelelô szakmai mûhelyek. A teljeskörû elemzés forrásigénye is magas, a költséghatékonysága megkérdôjelezhetô. Ezért csak olyan megoldás hozhat társadalmi eredményt, ami egyrészrôl reális vagyis erôforrásoldalról és idôtávokban megvalósítható egyúttal hatásos, és beilleszthetô a közigazgatás és a jogalkotás folyamataiba. A megoldás Az egészséghatás értékelés bevezetése (folyamatba építése) nem történhet egységesen, hiszen az egészséghatás értékelés több szinten, több módon értelmezhetô. Javaslatunk szerint az egészséghatás értékelés reguláris alkalmazásának két területen kell megjelennie: A nagy beruházások kötelezô környezeti hatás elemzésének kötelezô elemévé kell tenni az egészséghatás értékelést is. Ez természetesen a beruházás jellegétôl és helyétôl függôen változó részletességû. A javaslatnak kiemelt jelentôséget ad az UMFT projektrendszere, ahol, a döntési mechanizmusba ez beilleszthetô, és a forrása is megteremthetô. Az egészséghatás értékelést kétfázisú metodikával a kormányzati döntés-mechanizmus részévé kell tenni. A javaslat értelmében valamennyi kormány-elôterjesztésnek kötelezô eleme lenne az egészséghatás becslés, a gyors szakértôi becslés. Azaz minden elôterjesztésben külön nevesített fejezetben kellene nyilatkoznia az elôterjesztônek a javaslat becsült egészséghatásáról. Így nem kerülhetne a kormány/országgyûlés elé olyan javaslat, amelynek nincs végiggondolva az egészségre gyakorolt hatása. A kormány ez alapján dönt, hogy a szakértôi becslés elég támpontot ad-e a felelôs döntéshez, vagy a témában részletes, a szakma szabályainak megfelelô egészséghatás értékelésre van szükség. IRODALOMJEGYZÉK [1] Health Impact Assessment, Main concepts and suggested approach. Gothenburg Consensus Paper. European Centre for Health Policy, World Health Organization Regional Office for Europe pdf (letöltés: február 9.) [2] Marc Lalonde: A New Perspective on the Health of Canadians, Ottawa, 1974, pdf (letöltés: 2009.február 9.) [3] Global strategy for health for all by the year 2000, World Health Organization, Geneva, [4] HEALTH21 health for all in the 21st century. WHO, 1998, (letöltés: február 9.) [5] The Maastricht Treaty, Maastricht, (letöltés: február 10.) [6] The Treaty of Amsterdam, Amsterdam, (letöltés: február 10.) [7] Matthias Wismar, Julia Blau, Kelly Ernst, Josep Figureas: The Effectiveness of Health Impact Assessment: Scope and limitations of supporting decision-making in Europe. European Observatory on Health Systems and Policies, (letöltés: 2009.február 9.) [8] Saving Lives: Our Healthier Nation, cm43/4386/4386.htm (letöltés: 2009.február 10.) [9] Choosing Health: Making healthy choices easier Department of Health, Publications/PublicationsPolicyAndGuidance/DH_ (letöltés: 2009.február 10.) [10] Hegedûs József, Makara Péter, Szemzô Hanna: A panelprogram egészséghatás vizsgálata. Népegészségügy 87. évf. 1. sz. IME VIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM JÚNIUS 43

6 [11] Környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélykérelem Holcim Hungária Cementipari Zrt Holcim%20_HU 2007%5B1%5D.02.27k.pdf (letöltés: február 12.) [12] OEFI: Az Egészséghatás Vizsgálat Összefoglaló Egészséggel kapcsolatos szempontok integrálása szakpolitikákba és fejlesztési tervekbe, (letöltés: február 6.) [13] OEFI: Nemzetközi gyakorlat Egészséggel kapcsolatos szempontok integrálása szakpolitikákba és fejlesztési tervekbe (letöltés: február 6.) [14] Reiner Banken: Health impact assessment how to start the process and make it last. Bulletin of the World Health Organization Volume 81, Number 6, 2003, [15] Karen Lock: Health impact assessment BMJ 2000;320: ( 20 May ) [16] Molnár Ágnes, Ádám Balázs, Ádány Róza: Az egészséghatás vizsgálatok nemzetközi története. Népegészségügy 87. évf. 1. sz. A SZERZÔK BEMUTATÁSA Borbás Ilona tanulmányait a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Budapesti Corvinus Egyetem) végezte. Az egyetem után piacelemzôként a Medicor Mûveknél, majd a KOPINT Datorgnál dolgozott Dr. Kincses Gyula 1976-ban végzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1980-ban fül-orr-gégész szakorvosi szakvizsgaát szerzett tól 1991-ig a DOTE-n dolgozott fül-orr-gégészként tôl 1994-ig országgyûlési képviselô tôl 1998-ig a Gyógyinfok igazgatóhelyettese tól 2001-ig a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó Stratégiai Elemzô Központban dolgozott tôl a MEDINFO, az átalakulást követôen az ESKI igazgatója október 1-tôl az Egészségügyi Minisztérium államtitkára. A Fül- Orr- Gégegyógyászati Társaság tagja, valamint a Magyar Egészségügyi Informatikai Társaság, a Magyar Népegészségügyi Társaság és a Magyar Egészségügyi Telematikai Társaság alapító tagja.1993-ban a MOTESZ International pályázat I. díjat, 2003-ban Pro Sanitate díjat, 2007-ban a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetést kapott. tól a MEDINFO, annak átalakulása óta az ESKI munkatársa. Az egészségügyi rendszerek felépítésének, mûködésének, fejlôdésének elemzésével, a mûködéssel kapcsolatos kérdések nemzetközi összehasonlításával foglakozik, az ESKI Egészségügyi Rendszertudományi Irodájának vezetôje. Töretlen a magyar orvosképzés külföldi sikere Töretlen a magyar orvosképzés sikere külföldön a gazdasági válság ellenére is. Már 2008-ban is több mint háromszoros volt a túljelentkezés a Semmelweis Egyetem idegen nyelvû képzéseire, idén viszont az elsô 5 hónap alatt többen jelentkeztek, mint tavaly összesen kiadott diploma, 8000 hallgató, négyszeres és egyre növekvô túljelentkezés ezek a számok jellemzik a Semmelweis Egyetem immár negyedszázados múltra visszatekintô idegen nyelvû képzéseit. Jelenleg 52 országból több mint 1800 külföldi diák tanul az egyetemen olyan egzotikus országokból is, mint Mauritius vagy a Seychelleszigetek. Az orvosképzésben a teljes hallgatói létszám közel felét külföldi hallgatók teszik ki. Magyarország megítélésében jelentôs szerepet játszik, hogy mennyire vonzó az itt zajló felsôoktatás a külföldi hallgatók számára. A külföldi diákok fogadása nem csak az egyetemek, fôiskolák számára fontos, hanem az államnak is érdeke. Magyarországon elsôként a Semmelweis Egyetem indított idegen nyelvû orvosképzést 26 évvel ezelôtt, akkor 120 fôvel. Azóta 1616 angol és 649 német nyelvû diplomát adott ki, és összesen 8000 hallgató vett részt a képzésben. Jelenleg 52 országból több mint 1800 hallgató tanul orvos, fogorvos és gyógyszerész szakokon angol és német nyelven. TÉ 44 IME VIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM JÚNIUS

Összefoglaló EGÉSZSÉGHATÁS VIZSGÁLAT. Egészséggel kapcsolatos szempontok integrálása szakpolitikákba fejlesztési tervekbe

Összefoglaló EGÉSZSÉGHATÁS VIZSGÁLAT. Egészséggel kapcsolatos szempontok integrálása szakpolitikákba fejlesztési tervekbe AZ EGÉSZSÉGHATÁS VIZSGÁLAT Összefoglaló Egészséggel kapcsolatos szempontok integrálása szakpolitikákba és fejlesztési tervekbe Egészséghatás vizsgálat: eszköz döntéshozók részére Mi az egészséghatás vizsgálat

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A GYORS EGÉSZSÉGHATÁS-VIZSGÁLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ. Egészséghatás-vizsgálat: eszköz döntéshozók részére

ÚTMUTATÓ A GYORS EGÉSZSÉGHATÁS-VIZSGÁLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ. Egészséghatás-vizsgálat: eszköz döntéshozók részére ÚTMUTATÓ A GYORS EGÉSZSÉGHATÁS-VIZSGÁLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Egészséghatás-vizsgálat: eszköz döntéshozók részére Az Egészségfejlesztési módszertani füzetek kiadványsorozat kötetei: 1. Az egészségfejlesztés

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Stratégiai? környezeti vizsgálatok

Stratégiai? környezeti vizsgálatok Stratégiai? környezeti vizsgálatok Döntéshozatali piramis Perspectives on Strategic Environmental Assessment, edited by Maria Rosario Partidario and Ray Clark, Lewis Publishers, 2000 Környezeti hatások

Részletesebben

Vizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján

Vizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Vizsgálati szempontsor a 2012. január 5-ei műhelymunka

Részletesebben

Mennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon?

Mennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon? VI. Egészséginformációs Fórum Mennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon? KEREKASZTAL Bodrogi József Csaba Iván Sinkó Eszter Skultéty László Vitrai József CÉLKITŰZÉSEK Cél: a hallgatóság módszertani

Részletesebben

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak. Dr. Stubnya Gusztáv Egészségpolitika Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítására, a lakosok és a közösségek

Részletesebben

Országos Környezetegészségügyi Intézet

Országos Környezetegészségügyi Intézet Országos Környezetegészségügyi Intézet Az EIONET Szakértői munka a gyakorlatban jó példa Dr. Páldy Anna és Málnási Tibor Országos Környezetegészségügyi Intézet Hazai EIONET Találkozó 2014. december 12.

Részletesebben

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak. Dr. Stubnya Gusztáv Egészségpolitika Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítására, a lakosok és a közösségek

Részletesebben

Az első teljesítményértékelési jelentés ( )

Az első teljesítményértékelési jelentés ( ) Az első teljesítményértékelési jelentés (2013-2015) Gyenes Péter gyenes.peter@aeek.hu mertek.aeek.hu META ülés. 2017.05.31. Rendszermodelltől a jelentésig Végső célok Köztes célok Egyéb területek További

Részletesebben

Fejleszthető/tervezhető egészség egészség-egyenlőtlenségek kezelési lehetőségei Solymosy József Bonifácz

Fejleszthető/tervezhető egészség egészség-egyenlőtlenségek kezelési lehetőségei Solymosy József Bonifácz Kérdés és válaszok, avagy SZEGÉNYSÉG és EGÉSZSÉG I. szakmai konferencia 2011. január 26. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Fejleszthető/tervezhető egészség egészség-egyenlőtlenségek kezelési

Részletesebben

K i n c s e s G y u l a

K i n c s e s G y u l a Javaslat az egészs szségügyi gyi technológi giák egységes ges életciklus-esemény- rendszerének nek kialakítására Dr. Kincses Gyula 2005. - 2008. 1/12 A technológi giák k fogalmának jelentősége Az EBM alapú

Részletesebben

Hatásvizsgálati rendelet és az új lap. Hatáselemzési Osztály dr. Kaposi Judit Sinka Zoltán Zoltai-Menyhárt Tamás

Hatásvizsgálati rendelet és az új lap. Hatáselemzési Osztály dr. Kaposi Judit Sinka Zoltán Zoltai-Menyhárt Tamás Hatásvizsgálati rendelet és az új lap Hatáselemzési Osztály dr. Kaposi Judit Sinka Zoltán Zoltai-Menyhárt Tamás 2011 előtt 2011 folyamán A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 18. (1) elavult szabályozás

Részletesebben

Modern Városok projekt

Modern Városok projekt Modern Városok projekt Projekt Alapadatai Projekt összköltségvetése 24.000.000.000.- HUF Projektmegvalósítás időtartama 2016-2020 Pécsi Tudományegyetem Pécs, 2016. 1 A PROJEKT ELŐZMÉNYE Magyarország Kormánya

Részletesebben

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása I. komponens: Cél: a kistérségi és helyi humánkapacitás fejlesztése és képzése, az egészségterv gyakorlatának elterjesztése a színtereken. Tevékenység: Hat kistérségben,

Részletesebben

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Farkas Krisztina KIM közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár Minőségfejlesztés a felsőoktatásban, TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Az egészséghatások általános jellemzői Az egészséghatás vizsgálatok

Hatásvizsgálati Konferencia Az egészséghatások általános jellemzői Az egészséghatás vizsgálatok Hatásvizsgálati Konferencia Az egészséghatások általános jellemzői Az egészséghatás vizsgálatok Dr. Cserháti Péter Egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár 2011. 06.14. Fogalmak Egészségügyi kérdés

Részletesebben

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány /2012. ( ) Korm. rendelete az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti eredeti jogalkotó hatáskörében, a 4. tekintetében a kötelező egészségbiztosítás

Részletesebben

Az Equity Action projekt bemutatása. A rendezvény célja

Az Equity Action projekt bemutatása. A rendezvény célja Az Equity Action projekt bemutatása A rendezvény célja Taller Ágnes dr. Koós Tamás 2013. február 14. This work is part of EQUITY ACTION which has received funding from the European Union, in the framework

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Dr. Baráth Lajos mester oktató november 16.

Dr. Baráth Lajos mester oktató november 16. Dr. Baráth Lajos mester oktató 2017. november 16. 1 Nincs egészségfejlesztési terv, szakmai,pénzügyi válság Alacsony GDP ráfordítás Nem terjedt el és nem alkalmazzák az egészségügyi gazdaságtant Jelen

Részletesebben

Népegészségügyi Program

Népegészségügyi Program Népegészségügyi Program A népegészségügy aktuális kihívásai Magyarországon Vokó Zoltán Országos Egészségfejlesztési Intézet 1 HOL TARTUNK? Tartalom Megelőzés, milyen áron? Kihívások és lehetőségek a népegészségügyi

Részletesebben

EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSOK

EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSOK 2011. Szeptember 29-30. Solymosy József Bonifácz EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSOK Döntés előkészítő hatásvizsgálati lap Miről lesz szó? Segítség a hatásvizsgálati lap kitöltéséhez előélet döntési spirál egy

Részletesebben

PHR Egészségjelentések szakpolitikai döntéshozatalra gyakorolt hatásának felmérésre című Európai Uniós projekt előzetes eredményei

PHR Egészségjelentések szakpolitikai döntéshozatalra gyakorolt hatásának felmérésre című Európai Uniós projekt előzetes eredményei PIA-PHR PHR Egészségjelentések szakpolitikai döntéshozatalra gyakorolt hatásának felmérésre című Európai Uniós projekt előzetes eredményei Kaposvári Csilla TÁRKI HÁTTÉR Előzmény EU Népegészségügyi Akcióprogram

Részletesebben

Fenntartható városi mobilitási tervek A módszertan alkalmazási lehetőségei

Fenntartható városi mobilitási tervek A módszertan alkalmazási lehetőségei Fenntartható városi mobilitási tervek A módszertan alkalmazási lehetőségei EMH konferencia, Kecskemét, 2012.05.24. Gertheis Antal Városkutatás Kft. A prezentáció a Rupprecht Consult anyagainak felhasználásával

Részletesebben

Készítette: Dr. Hangyál

Készítette: Dr. Hangyál Egészségügyi intézmények pályázati lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai tükrében Strukturális alapok, egészségügyi pénzforrások Európai Regionális Fejlesztési Alap: Támogatásra jogosult

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Csutora Mária

Oktatói önéletrajz Dr. Csutora Mária egyetemi tanár Gazdálkodástudományi Kar Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: - 1989 MKKE, Okleveles közgazda mezőgazdasági szakon Tudományos fokozatok, címek::

Részletesebben

A Gazdasági Versenyhivatal évi versenykultúra-fejlesztési munkaterve

A Gazdasági Versenyhivatal évi versenykultúra-fejlesztési munkaterve A Gazdasági Versenyhivatal 2018. évi versenykultúra-fejlesztési munkaterve A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (versenytörvény) 33. (4) bekezdése

Részletesebben

1. sz. melléklet: Az iskolai egészségfejlesztés fogalmai

1. sz. melléklet: Az iskolai egészségfejlesztés fogalmai 1. sz. melléklet: Az iskolai egészségfejlesztés fogalmai Fogalom Befolyásoló (Determinant) tényező Meghatározás Mindazok a biológiai, fizikai, társadalmi, kulturális és magatartásbeli tényezők, amelyek

Részletesebben

Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland

Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland Stratégiai menedzsment a felsőoktatásban Dr. Drótos György egyetemi docens, tanszékvezető Minőségfejlesztés a felsőoktatásban

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 26. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 26. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. július 26. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0231 (COD) 11483/16 ADD 3 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. július 22. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy:

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET MINŐSÉGÜGYI DOKUMENTUMAINAK GYŰJTEMÉNYE 2016 1101 Budapest, Hungária krt. 9-11. Tel: (1) 432-9000 Email: NKE_KVI@uni-nke.hu

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA

AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA Zsúgyel János egyetemi adjunktus Európa Gazdaságtana Intézet Az Európai Unió regionális politikájának történeti

Részletesebben

H A T Á S V I Z S G Á L A T I

H A T Á S V I Z S G Á L A T I Iktatószám: A hatásvizsgálat elkészítésére fordított idő: Hatásvizsgálatba bevont személyek, szervezetek: H A T Á S V I Z S G Á L A T I Dátum: Kapcsolódó hatásvizsgálati lapok: Vizsgált időtáv: L A P Előterjesztés

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Csutora Mária

Oktatói önéletrajz Dr. Csutora Mária egyetemi tanár Gazdálkodástudományi Kar Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: - 1989 MKKE, Okleveles közgazda mezőgazdasági szakon Tudományos fokozatok, címek::

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Alkoholstratégia Magyarországonmúlt. Dr. Vandlik Erika Országos Addiktológiai Intézet

Alkoholstratégia Magyarországonmúlt. Dr. Vandlik Erika Országos Addiktológiai Intézet Alkoholstratégia Magyarországonmúlt és jelen Dr. Vandlik Erika Országos Addiktológiai Intézet Az alkoholpolitika múltja 1945 óta azonosítható szakaszok Tagadás, másra koncentráló időszak 1956 után cselekvő

Részletesebben

Magyar Nemzeti Szívalapítvány Hungarian National Heart Foundation

Magyar Nemzeti Szívalapítvány Hungarian National Heart Foundation Magyar Nemzeti Szívalapítvány Hungarian National Heart Foundation Alapította a Magyar Kardiológusok Társasága Adószám: Számlaszám/Bank account: Internet 18049471-2-42 11732002-20346146 www.mnsza.hu; nagya@kmk.hu

Részletesebben

ELEMZŐ KAPACITÁS FEJLESZTÉSE, MÓDSZERTANI FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSA

ELEMZŐ KAPACITÁS FEJLESZTÉSE, MÓDSZERTANI FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSA TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése ELEMZŐ KAPACITÁS FEJLESZTÉSE, MÓDSZERTANI FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSA Előadó: Szentesi Fekete

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK

EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=102184.263634 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba MUNKAVÉDELEM 1.2 A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba Tárgyszavak: munkavédelem; egészségvédelem; oktatás; képzés; esettanulmány; biztonság; tájékoztatás. Az Európai Unió munkavédelmi

Részletesebben

A víziközmű infrastruktúra életciklusa a körkörös gazdaságban

A víziközmű infrastruktúra életciklusa a körkörös gazdaságban KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG KONCEPCIÓJA ÉS HAZAI REALITÁSA MASZESZ XVIII. ORSZÁGOS KONFERENCIA Lajosmizse, 2017. május 16-17. A víziközmű infrastruktúra életciklusa a körkörös gazdaságban Czeglédi Ildikó cégvezető

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

Az Országos Közegészségügyi Intézet IT fejlesztései

Az Országos Közegészségügyi Intézet IT fejlesztései Az Országos Közegészségügyi Intézet IT fejlesztései Dr. Koltai Áron, igazgató Infotér e-health Konferencia Hotel Füred 2017. Október 17. Projektek Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése

Részletesebben

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete)

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) I. Ritka Betegség regiszterek Európában II. Ritka betegség regiszterek

Részletesebben

Smart City (okos és fenntartható város) koncepció jóváhagyása

Smart City (okos és fenntartható város) koncepció jóváhagyása Előterjesztő: Nagy Sándor alpolgármester Ikt.sz.: 01/8821-2/2016 Tárgy: Smart City (okos és fenntartható város) koncepció jóváhagyása Melléklet: 1 db határozati javaslat Készítette: Fejlesztési Iroda Véleményezésre

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

Cukorbetegség a munkahelyen. Az egészségfejlesztés és betegtámogatás szempontjai a hazai és nemzetközi szakmai ajánlások alapján

Cukorbetegség a munkahelyen. Az egészségfejlesztés és betegtámogatás szempontjai a hazai és nemzetközi szakmai ajánlások alapján Cukorbetegség a munkahelyen. Az egészségfejlesztés és betegtámogatás szempontjai a hazai és nemzetközi szakmai ajánlások alapján dr. Koós Tamás OEFI szakmai munkacsoport vezető 2013. február 28. "Egészséges

Részletesebben

Projekt címe: LIFE TreeCheck:

Projekt címe: LIFE TreeCheck: Projekt címe: LIFE TreeCheck: A városi hőszigetek hatásainak minimalizálása zöld területekkel PROJEKT HELYSZÍNEK: Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia, valamint: Ausztria, Belgium és Németország

Részletesebben

JELENE ÉS JÖVŐJE. A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness. EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok

JELENE ÉS JÖVŐJE. A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness. EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok Teller Nóra Városkutatás Kft./European Observatory on Homelessness 2012. augusztus

Részletesebben

A segédeszközellátó-rendszer egészségpolitikai haszna

A segédeszközellátó-rendszer egészségpolitikai haszna A segédeszközellátó-rendszer egészségpolitikai haszna 1 Társadalombiztosítás Magyarországon történelmi kitekintés 1854: az osztrák bányatörvény elrendelte, hogy minden bányabirtokos köteles társpénztárat

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Alsóörs Község Önkormányzata Képviselő-testületének december 06 -i soron következő nyílt ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Alsóörs Község Önkormányzata Képviselő-testületének december 06 -i soron következő nyílt ülésére ELŐTERJESZTÉS Alsóörs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. december 06 -i soron következő nyílt ülésére Tárgy: Az egészségügyi alapellátási körzetekről szóló önkormányzati rendelet megalkotására

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Ahhoz, hogy valami megváltozzon: valamit meg kell változtatni. ( Hegel) DEMIN X. - DEMIN

Részletesebben

Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport

Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport Kovács Edina Felzárkózás-politikai együttműködések támogatása Békés megyében EFOP-1.6.3.-17-2017-00013 2018. január 1. - 2020. december 31. Fórum célja Megyei

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

A minőségi jogalkotási rendszer fejlesztése

A minőségi jogalkotási rendszer fejlesztése Így magyarázták el a vezetők az igényeiket... így értette a projektvezető... így néztek ki az első tervek... bár más szervezeti egységek ilyet szeretettek volna... a tárcák pedig ilyet sokszor eszünkbe

Részletesebben

Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János

Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János 2013. szeptember 14. Bevezetés A Szent Kristóf Szakrendelő kontrolling és minőségbiztosítási csoportja 2009 óta végez részletes szakmai és gazdasági

Részletesebben

Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban

Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban Prof. Dr. Varga Albert, Prof. Dr. Hajnal Ferenc, Dr. Nagyvári Péter, Dr. Ágoston Gergely SZTE ÁOK Családorvosi Intézet Kihívások az intézményes eü-ben

Részletesebben

ÖFFK II. projekt keretében megvalósítandó koordinációs kutatás workshop sorozata. Makó

ÖFFK II. projekt keretében megvalósítandó koordinációs kutatás workshop sorozata. Makó ÖFFK II. projekt keretében megvalósítandó koordinációs kutatás workshop sorozata Makó 2016.11.22. Tartalom 1. Kutatás keretei 2. Módszertan a mai munkához 3. Megyei workshop eredményeinek összefoglalója

Részletesebben

Miskolci kistérség életmódprogram: Együtt az egészségesebb életért

Miskolci kistérség életmódprogram: Együtt az egészségesebb életért Kedvezményezett neve: Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi íoktatókórház A projekt címe: Miskolci kistérség életmódprogram: Együtt az egészségesebb életért A pályázat azonosító száma: TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0016

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY BULGÁRIA EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL. Románia BULGÁRIA. Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság Rendszerelemzési Fõosztály

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY BULGÁRIA EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL. Románia BULGÁRIA. Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság Rendszerelemzési Fõosztály TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY BULGÁRIA EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL Románia Szerbia Szófia BULGÁRIA Fekete-tenger Macedónia Görögország Törökország GYEMSZI Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési

Részletesebben

TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása

TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 176. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása E L Ő T E R J E S Z T É S

Részletesebben

A WHO HRH támogató tevékenysége és prioritásai A WHO és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja közötti együttműködés

A WHO HRH támogató tevékenysége és prioritásai A WHO és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja közötti együttműködés A WHO HRH támogató tevékenysége és prioritásai A WHO és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja közötti együttműködés WHO ~ HRH Millenium Development Goals (Achieving the health related

Részletesebben

A TÁMOP PROJEKT CÉLJAI ÉS EREDMÉNYEI

A TÁMOP PROJEKT CÉLJAI ÉS EREDMÉNYEI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A TÁMOP 3.1.1 PROJEKT CÉLJAI ÉS EREDMÉNYEI A projekt általános bemutatása A projekt céljai: az oktatás tartalmi

Részletesebben

Vizsgált időtáv: 2013-2014. Következő módosítás várható dátuma:

Vizsgált időtáv: 2013-2014. Következő módosítás várható dátuma: H A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P Iktatószám: Dátum: 2013. február A hatásvizsgálat elkészítésére fordított idő: 2 nap Kapcsolódó hatásvizsgálati lapok: 5 Hatásvizsgálatba bevont személyek, szervezetek:

Részletesebben

SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram

SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram Dr. Margitai Barnabás Alapellátás-fejlesztési Modellprogram Projektmenedzsment Szervezet Vezető DEMIN 2016. május 27. Svájci Hozzájárulás Tematikus Prioritásai

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

VÁROSFEJLESZTÉS 2.1 SZAKMAI FÓRUM

VÁROSFEJLESZTÉS 2.1 SZAKMAI FÓRUM VÁROSFEJLESZTÉS 2.1 SZAKMAI FÓRUM FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁS - KIHÍVÁSOK ÉS VÁLASZOK Budapest, 2016. 06. 07. FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁS - KIHÍVÁSOK ÉS VÁLASZOK BESZÉGLETÉS A 2014-2020 IDŐSZAK VÁROSI

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások.

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások. CÉGBEMUTATÓ Emberközpontú üzleti megoldások. A Viapan Group tíz üzletágával Magyarország meghatározó humánerőforrás-szolgáltatója. Cégcsoportunk komplex és egyedülállóan innovatív szolgáltatás nyújt, amelynek

Részletesebben

Az egészségügyi ellátáshoz való jog /1997. évi CLIV. Tv./ 7. (1) Minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi

Az egészségügyi ellátáshoz való jog /1997. évi CLIV. Tv./ 7. (1) Minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi Az egészségügyi ellátáshoz való jog /1997. évi CLIV. Tv./ 7. (1) Minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető

Részletesebben

Iktatószám: A hatásvizsgálat elkészítésére fordított idő: H A T Á S V I Z S G Á L A T I VIII/695/2013. 1 nap Dátum: Kapcsolódó hatásvizsgálati lapok: L A P 2013. április 15. nincs Hatásvizsgálatba bevont

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2005. június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 TÁJÉKOZTATÓ FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 9181/05 SAN 67 Tárgy: A Tanács következtetései

Részletesebben

az elkötelezett szervezetről

az elkötelezett szervezetről az elkötelezett szervezetről felhasználói Humán kapcsolati (informális) szolgáltatás saját kapacitás egy szervezet tevékenység értékek, misszió, stratégia, célok önfenntartás Törvényesség, jogszerűség

Részletesebben

Térben Tudatos Társadalom

Térben Tudatos Társadalom Térben Tudatos Társadalom Iván Gyula műszaki főtanácsadó GIS Open 2014 Keretek Technológiák Tapasztalatok - Teendők Székesfehérvár, 2014. április 15-17. Térben Tudatos Társadalom (Spatially Enabled Society)

Részletesebben

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI INDIKÁTOROK

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI INDIKÁTOROK III. Egészségstatisztikai Fórum, 2003. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI INDIKÁTOROK Zsámbokiné Bakacs Márta, Vitrai József Országos Epidemiológiai Központ AZ EU EGÉSZSÉG ECHI ECHI EUROPEAN COMMUNITY HEALTH INDICATORS ECHI-projekt

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

Az informatikai, ágazati képzési keretrendszer hazai fejlesztésének lehetősége

Az informatikai, ágazati képzési keretrendszer hazai fejlesztésének lehetősége Az informatikai, ágazati képzési keretrendszer hazai fejlesztésének lehetősége Mlinarics József Magyar Tartalomipari Szövetség - Hírközlési Ágazati Párbeszéd Bizottság Informatikai szakképzés irányítás

Részletesebben

A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói

A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói Dr. Engelbrecht Imre főosztályvezető-helyettes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségpolitikai Főosztály A minőség egészségügyi

Részletesebben

A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Egyéni felelősségvállalás állami szerepvállalás Dr. Moizs Mariann A közszféra versenyképessége Közpénzügyek aktuális kérdései Konferencia Siófok,

Részletesebben

Költség-haszon elemzési ajánlások a közigazgatásnak. dr. Antal Tímea - Sántha Zsófia március 05.

Költség-haszon elemzési ajánlások a közigazgatásnak. dr. Antal Tímea - Sántha Zsófia március 05. Költség-haszon elemzési ajánlások a közigazgatásnak dr. Antal Tímea - Sántha Zsófia 2019. március 05. Tartalom Versenyképességi tényezők - közigazgatás Globális versenyképességi index 10+1 speciális közigazgatási

Részletesebben

KAP-reform. AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet

KAP-reform. AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet KAP-reform AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, 2011.02.25. Papp Gergely papp.gergely@aki.gov.hu Agrárgazdasági Kutató Intézet www.aki.gov.hu Mi a Közös Agrárpolitika (KAP)? A KAP olyan működő közösségi politika,

Részletesebben

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia. Soltész-Lipcsik Melinda Vállalati és kormányzati kapcsolatok Irodavezető

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia. Soltész-Lipcsik Melinda Vállalati és kormányzati kapcsolatok Irodavezető A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Soltész-Lipcsik Melinda Vállalati és kormányzati kapcsolatok Irodavezető BUSH zárókonferencia 2013 NÉeS elkészítésének folyamata 1. Projekt előkészítése NFM és szakértők

Részletesebben

A pénzügyi közigazgatás modernizációja. Előadó: Vertetics Ádám, a Magyar Államkincstár Gazdasági Főigazgatója

A pénzügyi közigazgatás modernizációja. Előadó: Vertetics Ádám, a Magyar Államkincstár Gazdasági Főigazgatója A pénzügyi közigazgatás modernizációja Előadó: Vertetics Ádám, a Magyar Államkincstár Gazdasági Főigazgatója 2014-ben a Nemzetgazdasági Miniszter a Kincstár elnökének előterjesztésére elfogadta a Modern

Részletesebben

2. A járási állami közigazgatási hivatalnak biztosítania kell a Program intézkedéseinek végrehajtását, illetve azok finanszírozását.

2. A járási állami közigazgatási hivatalnak biztosítania kell a Program intézkedéseinek végrehajtását, illetve azok finanszírozását. Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я 16-ої сесії VI скликання від 05.12. 2013р. 305 м.берегово _ VI _összehívású_16_ülésszaka 2013.12.05.én kelt 305

Részletesebben

Esélyteremtés szakképzéssel az elmúlt évek integrációs programjai a gyakorlatban

Esélyteremtés szakképzéssel az elmúlt évek integrációs programjai a gyakorlatban Esélyteremtés szakképzéssel az elmúlt évek integrációs programjai a gyakorlatban Kovács Katalin szakképzési szakértő Trambulin záró konferencia 2012. október 24., Debrecen 1 Promotion of Social Inclusion

Részletesebben

A munkaanyagot a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tervezet

A munkaanyagot a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tervezet A munkaanyagot a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium KVVM/KJKF/32/2010. Tervezet az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Gábor András

Oktatói önéletrajz Dr. Gábor András habilitált egyetemi docens Gazdálkodástudományi Kar Információrendszerek Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1999 ISACA CISA Információrendszer Auditor 1977-1979 Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem

Részletesebben