PANNON EGYETEM. Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Józsa Tamás
|
|
- István Orosz
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 PANNON EGYETEM Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola Józsa Tamás A piaci orientáció összefüggései az önkormányzatok által nyújtott lakossági közüzemi szolgáltatások piaci környezetére nézve PhD tézisfüzet Témavezető: Dr. Deli-Gray Zsuzsa 2016.
2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 Ábrák és diagramok jegyzéke , A kutatás célja és a kutatási probléma bemutatása , Kutatási kérdések és feltételezések megfogalmazása , A kutatás módszertana és mintája , A kutatás eredményeinek a rövid értékelése és a tézisek megfogalmazása , A kutatás eredményeinek a gyakorlati hasznossága, további kutatási javaslatok , A fontosabb szakirodalmi előzmények jegyzéke , Saját publikációk és konferencia előadások jegyzéke Ábrák és diagramok jegyzéke 1., diagram: A teljes mértékben kitöltött és visszaküldött kérdőívek ágazati megoszlása, saját szerkesztés 12 2., diagram: A kérdőívet kitöltő közszolgáltató szervezetek településkategóriáknak megfelelő tagozódása, saját szerkesztés 13 3., diagram: A kérdőívet kitöltő közszolgáltató szervezetek területi eloszlás szerinti tagozódása, saját szerkesztés 13 1., ábra: A piaci orientáció szervezeti teljesítménnyel fenn álló kapcsolatát bemutató modell, a piaci orientációt erősítő belső szervezeti kapcsolata kiegészítve a kutatási eredmények tükrében, saját szerkesztés 15 2., ábra: A piaci orientáció szervezeti teljesítménnyel fenn álló kapcsolatát bemutató modell, a piaci orientációt gyengítő kapcsolatokkal kiegészítve a kutatási eredmények tükrében, saját szerkesztés 16 2
3 1., A kutatás célja és a kutatási probléma bemutatása Az önkormányzati feladatellátás az elmúlt években teljes átalakuláson esett át, amely folyamat - az egyes ágazatokat tekintve eltérő mértékben - még ma is zajlik. A közszolgáltatási feltételrendszer megváltoztatásának a szándékában a hatékonyság fokozása fogalmazódik meg, ami a területi alapú ellátásban megvalósuló centralizációs törekvésben látszik megjelenni. A szolgáltatásokat igénybevevők azonban a szolgáltatás teljesítményének, pontosabban (azon belül) az érzékelt minőség színvonalának a javulásban érdekeltek első sorban, ami a keretjellegű szabályozási környezet ilyen irányú átalakításával nem érhető el. A szervezeti teljesítmény a megfelelő mértékű ügyfél-orientációval fokozható, ami már a marketing elmélet talaján álló modellek logikájának az irányába mutat. A PhD dolgozatban azt vizsgáltam, hogy melyek a hazai önkormányzati közüzemek belső szervezeti és külső környezeti tényezői, amelyek összefüggésbe hozhatóak a helyi közszolgáltatások igénybevevőinek az elégedettségével. Ennek mentén kirajzolódhat a marketing szemlélet közüzemi szféra számára alkalmazható megközelítése is. A dolgozat témájának a jelentőségére utal, hogy a hazai közszolgáltatás-kutatás legutolsó átfogó lakossági felmérése szerint a legfontosabb közszolgáltatások az egészségügy után a települési közüzemi szolgáltatások, a közszolgáltatások nyújtásában pedig az önkormányzatokban bíznak a legjobban az emberek, legyen szó bármely ágazatról (Pálné- Finta 2013). A kutatás aktualitását a települési önkormányzati közüzemi szolgáltatások centralizációja mutatja, illetve megfigyelhető a törekvés, hogy a közüzemek egyre tudatosabban és jelentősebb mértékben hagyatkoznak a marketing technikák alkalmazására. Az elemzésekhez választott eszköz a piaci orientáció a marketing elmélet egy kiforrott modellje, amelyen keresztül a közüzemi működés alapvető összefüggéseit lehet vizsgálni. A piaci orientáció a jelenlegi- és a jövőbeli ügyfél-igényekre vonatkozó piaci információ (intelligencia) szervezeti szintű létrehozása, ezen információk szervezeti egységekhez történő eljuttatása, valamint az erre irányuló szervezeti válaszképesség összessége (Jaworski-Kohli 1990). A modellezett összefüggések alátámasztása mentén, a kapcsolatok kimutatásával (például az ügyfelek elégedettsége és a közüzem piaci orientációs törekvése között) egy új szervezetfejlesztési eszköz megalapozására is sor kerülhet, amely végső soron a közjó előmozdítását szolgálhatja. 3
4 Az államháztartás önkormányzati alrendszerében az utóbbi években uralkodó jelenséggé vált az ágazati törvényekkel való feladatdelegálás, amelyek összességében felszámolták a hatékonyság gazdasági alapjait, azzal, hogy egyre nagyobb számú és szélesebb körű közszolgáltatási feladatban kellett helytállnia a helyhatóságoknak. Ez a sajátos magyar decentralizációs gyakorlat nem vette figyelembe a szubszidiaritást (Vigvári 2009), ami egyes településeken már a kezdeti időszakban deficites működést, eladósodást és vagyonfelelést vont maga után. A sokasodó feladatok ellátásához szükséges kiegészítő források bevonása főként az önkormányzatok tulajdonában álló közüzemi szolgáltató szervezetektől érkezett, ami hamarosan a meglevő kapacitások ésszerűtlen és pazarló működtetésébe torkollott, ami párosult a rossz döntések és a hanyag kezelés elszaporodó eseteivel (Vigvári 2012). Mindezen közben átalakult és komplexebbé vált a közüzemek érdekelti köre is az által, hogy egyre gyakoribbá váltak a kiszerződés, a privatizáció és más együttműködési-, partnerségi formák (Alford- O Flynn 2012), amelyek a versenyszféra magánvállalatainak a közfeladatokba való bevonódásával jártak együtt. A fenti előzmények alapján a magyarországi közjogi reformot az önkormányzatokat érintő átalakítással kellett kezdeni (Széll Kálmán Terv). A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. megújított törvény (Mötv.) célja, hogy a kialakult problémákat jobban kezelő kereteket biztosítson a helyi szféra működéséhez. Ugyan megmaradt a feladatszervezés szabadsága, de a területi alapú ellátás érdekében konkrét szabályok születnek például a közös polgármesteri hivatal működtetésére és a társulások létrehozására nézve. Az Mötv. bevezette a differenciált feladattelepítést és azt is kimondta, hogy a településkategóriánként eltérő teherbíró-képességű önkormányzatoknak különböző kiterjedésű feladatai lehetnek. Mindezeken túl szigorodtak a kötelezettségvállalások szabályai (hitelfelvételi korlát) és megtörtént a feladatfinanszírozás bevezetése, amely a normatív támogatás helyett a tényleges finanszírozási szükségletek szerint nyújtja az állami hozzájárulást. Ezzel egyidőben, 2011 és 2014 között három ütemben megtörtént a teljes önkormányzati adósságkonszolidáció. Miután ma már a versenyszféra, a költségvetési szféra (közintézmények) és a nonprofit (civil) szektor egyaránt részt vesz a közszolgáltatások nyújtásában, megállapíthatjuk, hogy a közüzemek világa egyfajta szektorok közötti határterület (Hetesi-Veres 2013), ami a költségvetési szektorral rendkívül szoros kapcsolat alakított ki, de nem csak a tulajdonosi és a szerződéses jogviszony miatt, hanem a feladatellátáshoz rendelkezésre 4
5 álló erőforrásokon való osztozkodás okán is. Következésképpen, a legtöbb közüzemi szolgáltató szervezet vegyes profillal működik, hiszen egyaránt szolgálnak társadalmi és profitorientált célokat. A közüzemi szervezetek kívánatos külső orientációja és átláthatósága új kapacitásokat és kulcskompetenciákat kíván, ami képessé tesz a turbulens környezettel járó hatások kezelésére és a belső szabályozottság lebontására, egyszerűsítésére. Amíg a bürokrácia a felhalmozott szaktudást saját maga megerősítésére és kiterjesztésére használja, addig ezek az új típusú szervezetek az ügyfélbarát és költséghatékony közszolgáltatások működtetésben érdekeltek. Az ilyen irányú szervezeti átalakítás és a közszolgáltatások folyamatainak a megújítása támogatja az önkormányzati reform megvalósulását, mert végső soron az állampolgári igények kielégítését célozza. A disszertáció célja, hogy beazonosítsam azokat a külső környezeti és belső szervezeti tényezőket, amelyek a leginkább képesek a közszolgáltató szervezetnek az ügyfélelégedettség és a minőség terén elért teljesítményéhez hozzájárulni. A kutatás során képet alkothatunk a hazai közüzemek nonbusiness (nonprofit és közszféra) marketing gyakorlatáról és arról, hogy az egyes közszolgáltatási ágazatban mit tekintenek a minőségi szempontok közül a legfontosabbnak. A kutatással a célom, hogy segítsem megérteni a marketing elmélet közszolgáltatásokra vonatkozó interdiszciplináris és formálódó területének az összefüggéseit és sajátos logikáját. Éppen ezért a kutatási célok között fontos elemként jelenik meg, hogy kísérletet teszek a vonatkozó szakirodalom áttekintésére, amely első sorban egy kritikai álláspontból fogalmazódik meg tekintve, hogy az elmélet jelenleg még rendezetlennek, szerteágazónak tűnő dezintegrált képet fest. 2., Kutatási kérdések és feltételezések megfogalmazása A dolgozat során azt vizsgáltam, hogy milyen tényezők mellett volnának javíthatóak a közüzemek által alkalmazott feladatszervezési megoldások, ha az ügyfelek elégedettsége és a szolgáltatás minősége áll a közüzemi működés középpontban. A kutatásomban vizsgált közszolgáltatási ágazatok: a helyi menetrend szerinti közösségi közlekedés, a hulladékgazdálkodás, a vízi-közmű szolgáltatás, a köztisztaság, a távhőszolgáltatás és a köztemető üzemeltetése, valamint a közétkeztetés voltak. A 5
6 kutatásom középpontjában az a kérdés állt, hogy a keretjellegű, szabályozási környezet megváltoztatásával kitűzött hatékonysági és eredményességi javulás milyen szervezeti szintű fejlesztéssel támogatható leginkább? Ehhez első sorban annak a néhány fontos főkomponensnek a beazonosítására volt szükség, amelyek a legszorosabb kapcsolatban állnak a szervezeti teljesítménnyel. Leírtak miatt a kutatási kérdéseim a következőek voltak: 1. Mik azok a külső környezeti és belső szervezeti tényezők, amelyek összefüggésbe hozhatóak az átfogó szervezeti teljesítménnyel a közüzemi szolgáltatási ágazatokat tekintve 2. Van-e kapcsolat a közszolgáltató szervezet piaci orientációja és az ügyfél elégedettségben elért eredmény között? 3. Lehet-e a piaci orientációs szervezetfejlesztéssel növelni a közszolgáltató szervezetek teljesítményét? 4. Mennyiben azonosak az eredményes szervezeti teljesítmény ismérvei a közszféra és a versenyszféra szervezetei között? A kutatás posztkérdőíves fázisában egy összehasonlító esettanulmány kapcsán az alábbi kérdésekre kerestem a válaszokat: 5. Milyen marketing technikákat alkalmaznak a hazai közszolgáltató szervezetek a legnagyobb gyakorisággal? 6. Mit tekintenek a közüzemek az egyes ágazatokban a közszolgáltatási minőség legfontosabb paraméterének? 7. Mennyiben térnek el egymástól a közszolgáltatási ágazatok feladatszervezési megoldásai? 8. A közszolgáltatók valóban igyekeznek megismerni az ügyfél-elégedettséget, vagy csak rutin elégedettségmérés zajlik és a cél a magas szintű dokumentáltság? Milyen módszerek alkalmazottak az elégedettségmérésben? A kutatás mintájába igyekeztem bevonni a fenti ágazatokban közszolgáltatásokat nyújtó minden szervezetet, amelyek hatályos megbízással rendelkeznek valamely ellátásért felelős önkormányzat részéről. A kutatási kérdésekre adandó válaszok megfogalmazásához kutatási hipotézisek felállításával és igazolásával kívántam közelebb jutni. A kutatási hipotézisek az alábbiak voltak. A piaci orientáció és az átfogó szervezeti teljesítmény kapcsolatának a vizsgálata: A központi összefüggés a piaci orientáció és az átfogó szervezeti teljesítmény kapcsolatában jelentkezik. A kapcsolat lakossági közüzemi környezetben történő 6
7 feltárása és megerősítése igazolja a piaci orientációs szervezeti viselkedés robosztus jellegét és jelentőségét a közszolgáltatások helyi piacának vonatkozásában. Az előzetes várakozásaim szerint egy pozitív kapcsolat kerülhet megerősítésre. H.1., Minél magasabb piaci orientációval rendelkezik egy közüzemi szolgáltató szervezet, annál jobb szervezeti teljesítmény elérésére képes a minőség és az ügyfél-elégedettség tekintetében. A piaci orientációs kutatások vonatkozásában a moderáló tényezők között a leggyakrabban vizsgált dimenzió a technológiai- és a piaci turbulencia, azaz a közszolgáltatás során alkalmazott műszaki megoldások és az ügyféligények változékonysága. Mivel a technológia változásának a lekövetése a közüzemi szférában nehezékségekbe ütközik, ez negatívan érinti a szervezet ügyfelekkel való kapcsolatát. Ezzel ellentétben a piacon megjelenő ügyfelek igényeinek az instabilitása olyan kihívásokat teremt, aminek a szervezetek igyekeznek megfelelni és ezzel növekedik a piaci orientációs képesség. A leírtak alapján a moderáló tényezők tekintetében megfogalmazott feltételezéseim: H.1.1., Az alkalmazott technológia változékonysága a piaci orientáció és a szervezeti teljesítmény kapcsolat gyengüléséhez vezet a vizsgált közüzemi szolgáltatási ágazatokban. H.1.2., Az ügyféligények változékonysága a piaci orientáció és a szervezeti teljesítmény kapcsolat erősödéséhez vezet a vizsgált közüzemi szolgáltatási ágazatokban. A piaci orientáció-szervezeti teljesítmény kapcsolatnak az erősségére számos helyi tényező nyomhatja rá a bélyegét, ami bizonyos sajátos dimenziók hatása mentén érzékelhetően megváltozhat. Ezek között első sorban az ágazati eltérések jelenhetnek meg, hiszen e tekintetben a feladatszervezési sajátosságokból adódóan, vagy a célközönség által megfizetett igénybevételi díjak mértéke mentén érdemi különbségek mutatkoznak. Ugyancsak befolyásoló hatású, ha a közszolgáltató szervezet rendelkezik bevezetett vállalat-, vagy minőségirányítási rendszerrel, hiszen ez rákényszeríti a szervezetet a minőség monitorozására és az ügyfél-elégedettség alakulásának folyamatos vizsgálatára. Leírtak miatt: H.1.3., A piaci orientáció és a szervezeti teljesítmény közötti kapcsolat erőssége eltérő mértékű a vizsgálatba bevont közszolgáltatási ágazatok tükrében. 7
8 H.1.4., A piaci orientáció és a szervezeti teljesítmény közötti kapcsolat erősebb, ha a közszolgáltató szervezet ellenőrzött vállalatirányítási rendszerrel rendelkezik. A bürokratikus szervezeti berendezkedés és a piaci orientáció kapcsolata: Mivel a centralizáció, a formalizáltság és a sajátos szakmai logikának való engedelmesség a közszférában a szervezeti egységek együttműködése ellen hatnak, a belső bürokratikus berendezkedés erősödésével a piaci orientáció csökkenése jár együtt, mert az adminisztratív terhek a szervezeti egységek befelé forduló magatartását támogatja. A kapcsolat tekintetében tehát az inverz logika érvényesülését vártam és azt, hogy a bürokratikus berendezkedés negatív hatást gyakorol a piaci orientációra nézve, vagyis: H.2., Minél bürokratikusabb a szervezeti berendezkedés, annál alacsonyabb a közüzemi szolgáltató szervezet piaci orientációja. A szervezet belső környezete és a piaci orientáció kapcsolatának a vizsgálata: A top menedzsment és a személyzet elkötelezettsége, valamint a csapatszellem dimenziókat a közvetlen összefüggést mutató tényezők között szerepeltetettem azon feltételezés mellett, hogy a vezetőség és a dolgozók magasabb elköteleződése és a csapatszellem erős pozitív összefüggésben van a szervezet piaci orientációjával. A vonatkozó hipotézis megfogalmazása szerint: H.3., Minél nagyobb a közszolgáltató szervezet vezetőinek és a dolgozóinak a szervezet iránti elkötelezettsége és a csapatszellem, annál magasabb a közüzemi szolgáltató szervezet piaci orientációja. A külső politikai irányítás és a piaci orientáció kapcsolatának a vizsgálata: A szakirodalom kapcsán már látható volt, hogy a közszolgáltató szervezet kettős irányítása hátráltatja a szervezet önállóságát és azt, hogy a közszolgáltató az igénybevevői célpiacokra fókuszálja a figyelmét. A politikai befolyásolás közvetett és közvetlen utasításos eszközei, valamint a puha költségvetés korlát jelensége erősödésének a lehetősége növeli a szervezet átpolitizálódását és bevonódását a politikai alkudozások világába, ami negatív módon kapcsolható a szervezet piaci orientációjához. Ezért: 8
9 H.4., Minél erősebb a politikai befolyás és puhább a költségvetési korlát, annál alacsonyabb a piaci orientáció az önkormányzati közüzemi szolgáltató szervezetek esetében. 3., A kutatás módszertana és mintája A kutatás végrehajtásának három fázisa volt, amelyek logikus egymásra épülése mentén alakult ki a dolgozat szerkezete. A problémavizsgálat, a megfigyelés és a szekunder adatok elemzése a kutatás első fázisában vált aktuálissá. A kérdőívkészítés, a mintavételi eljárás megfogalmazása, az adatgyűjtés és adatbázis építés, valamint az adatok főkomponens analízissel, korreláció- és regresszió elemzéssel történő vizsgálata a kutatás második fázisában zajlott. Végezetül, a harmadik fázisban egy összehasonlító esettanulmányt készítettem, illetve poszt-kvantitatív fókuszcsoportos vizsgálatra került sor. A kutatás egyes jelentősebb fázisainak a tevékenységeit az alábbiakban mutatom be. 1. fázis: Előkészítő, feltáró kutatás: Az alapvető összefüggések és a közszolgáltatási ágazat vonatkozásában releváns fogalmi keretek beazonosítása és a jelentéstartalmak tisztázása érdekében szükséges volt a kutatás területének a lehatárolása. A szekunder adatok kritikai hangú vizsgálata elvezetett a kutatási probléma pontosabb megértéséhez, amelyet feltáró jellegű szakértői interjúk is megerősítettek kiegészítő jelleggel. Az interjúzás több körben zajlott és tulajdonképpen egy folyamatos kapcsolattartásban jelent meg, aminek nagy hasznossága volt a kérdőívfejlesztés során is, ezért a helyes kérdések megfogalmazása, valamint a modellalkotás során bizonyult igazán kritikus előkészítő műveleteknek. A kérdőív validálása során 2x2 körben történtek személyes interjúk 4 helyi közüzemi szolgáltató szervezet első számú vezetőivel, illetve 3 egyetemi tanár bevonásával. A kvalitatív interjúzás első körében a problémák beazonosítása, feltárása és a kutatási modell előzetes konceptualizációja volt a cél, vagyis az interjúzás kötetlen, interaktív jelleggel zajlott. Az interjúkészítés második körében már az előzetes mérőeszköz célzott tesztelése és közös értelmezése, kitöltése történt meg, amellyel a kérdőíven megfogalmazott kérdések véglegesítése volt a cél. 9
10 2. fázis: Kvantitatív felmérés: A kvantitatív adatfelvétel célja a statisztikai elemzésekre alkalmas nagy elemszámú adatbázis létrehozása volt. A kvantitatív elemzés elvégzése érdekében a piaci orientációs kutatások egy olyan mérőeszközéhez kívántam nyúlni, amely már számos piaci környezetben tesztelésre került és bizonyította megbízhatóságát és érvényességét. A Bernard J. Jaworski és Ajaj K. Kohli által 1990-ben és 93-ban kidolgozott MARKOR skála továbbvitte a Gilbert A. Churchill által 1979-ben meghirdetett kutatási irányelvek megoldásait. A Churchill alapján megfogalmazott keretrendszer abból táplálkozik, hogy a méréssel megfigyelt és megragadott jelenség sohasem lehet azonos a tényleges jelenséggel (Churchill 1979). Az eredeti kérdőív kérdéseinek a lefordításával és oda-vissza történő leellenőrzésével, illetve a változók operacionalizálásával összefüggésben én is követtem a módszertan javasolt lépéseit. Az empirikus adatfelvétel fázisában a 65 elemű kérdőív egy internetes felületen történő elérhetősége került megküldésre a mintába bevont 1580 közszolgáltató szervezet részre. A kérdőíven a kérdések vegyesen kerültek beszerkesztésre, úgy, hogy oldalanként egyszerre csak 5 kérdés jelent meg a képernyőn, amelyekre viszont kötelező volt válaszolni a továbblépés érdekében. A közüzemi szervezet vezetője nevére szólóan megküldött az első körben a kutatásban való együttműködésre való felkésésre irányult, majd ezt követte további két emlékeztető levél. A megkeresésre a Pannon Egyetem internetes levelező rendszerében létrehozott cím használatával került sor, a kérdőívek kitöltése 2015 év június-augusztus hónapok során folyamatosan zajlott. A kérdőíves adatbázis kiértékelése főkomponens-, korreláció- és regresszió elemzés mentén történt az IBM SPSS 17 verziójú szoftver alkalmazásával. 3. fázis: Posztkérdőíves kvalitatív felmérés: A kvantitatív eredményekkel megragadott lineáris kapcsolatok jobb megértése érdekében további vizsgálatokra is sor került. Ezt a poszt kvantitatív kutatási fázisban végeztem el, amivel a célom a Churchill által felvetett esetleges hibák kiküszöbölése és az eredmények precízebb interpretálása volt. A konklúzió pontosabb megfogalmazása érdekében ezért az összefüggések hátterének az elemzéséhez gyűjtöttem további adatokat. Erre részben az alacsony kitöltési arány ellensúlyozása, részben pedig a megismert eredmények pontosabb megértésének az igénye késztetett, amely érdekében szükségesnek ítéltem további kvalitatív elemzések elvégzését. 10
11 A dolgozat elkészítése során az alábbi posztkérdőíves vizsgálati tevékenységeket folytattam le: 1. Veszprémi összehasonlító esettanulmány elkészítése: A kutatás környezetével kapcsolatos részletekbe menő háttérelemzést végeztem, azért, hogy az önkormányzati vegyes feladatszervezési modell sajátosságai és az ágazatokat érintő átrendeződések mentén legyen lehetőség a végleges eredmények bemutatására. Az esettanulmány a már kimutatott lineáris kapcsolatok mögött meghúzódó finomabb jelenségek bemutatását támogatta. Az elemzések során ugyanis a piaci orientáció-szervezeti teljesítmény kapcsolat robosztus jellege nyert igazolást azzal, hogy a regresszió elemzés során nem sikerült kimutatni az ágazati eltérések hatását. Ez az eredmény ugyan megerősíti a korábbi kutatásokat, mégis ellentmond a közszféra marketing elméletével, amely az ágazati sajátosságokból fakadó eltéréseket hangsúlyozza. Az esettanulmány célja az volt tehát, hogy a piaci orientációs kutatás adatainak az elemzésével ki nem mutatható hatások is felszínre kerüljenek és a közszolgáltatási ágazatok közötti valódi eltérésekre fény derüljön. 2. Fókuszcsoportos vizsgálat: A kimutatott lineáris kapcsoltok közös értelmezése érdekében két alkalommal vezetői workshopra került sor, amely keretében az eredmények bemutatására és az arra adott reflexiók megismerésére volt lehetőségem. A fókuszcsoportos vizsgálatok során arról igyekeztem meggyőződni, hogy a kutatási eredményeim érvényesnek tekinthetőek, vagyis, hogy a kimutatott összefüggések valóban léteznek és jelen vannak a közüzemi szolgáltatók működésében. A mintavételi eljárás megválasztásánál törekedtem a teljeskörűségre és ezzel a reprezentativitás elvárásának megfelelni. Ezért a teljes sokaság megszólítását megcéloztam és megkerestem az összes olyan közszolgáltató szervezet, amely megfelelt két egyszerű, előzetesen megválasztott szempontnak. Az egyik ilyen ismérv az volt, hogy csak a 3000 fő feletti településekre koncentráltam mivel az Mötv. ezt a településméretet tekinti kiemelt kategóriának, ahol a gazdálkodással kapcsolatban szigorúbbak az elvárások. Vagyis, a kutatásba a 3196 magyar helyi önkormányzat közül azon 583 település került beemelésre, ahol a lakosságszám meghaladja a 3000 főt, amely sokaság így lefedte a magyar önkormányzatok közel 20%-át és a teljes magyar lakosság 80 %-át. Ez a sokaság felölelt minden olyan helyi önkormányzatot, ahol a 11
12 feladatok megszervezésével kapcsolatban egyszerre több szervezet (költségvetési szerv és gazdasági társaság) érintett. A sokaság lehatárolásában a másik szempontot a vizsgált közszolgáltatási ágazatok kiválasztása jelentette, e tekintetben a helyi önkormányzati feladatok közül a legnagyobb célközönséget kiszolgáló hét lakossági közszolgáltatás került megnevezésre. A kérdőívek tehát az 583 önkormányzat azon kiszerződött közszolgáltató szervezetéhez került megküldésre, amelyek a feladatellátásban közvetlenül részt vesznek. A kérdőív a kutatásba beválasztott hét közszolgáltatási ágazat tekintetében 1580 gazdálkodó szervezethez került megküldésre, amelyből 201 értékelhető kitöltés származott, amelyet a kutatás elemzésébe be lehetett vonni. Ezek között a teljes mértékben kitöltött és befejezett kérdőívek száma 158 darabot tett ki. A teljesen kitöltött kérdőívek megoszlását a hét ágazat vonatkozásában az 1-es számú diagram mutatja. 14% 7% 11% 9% helyi közösségi közlekedés biztosítása köztisztaság települési környezet tisztaságának biztosítása víziközmű-szolgáltatás 7% 27% 25% hulladékgazdálkodás közétkeztetés távhőszolgáltatás köztemető üzemeltetése 1. diagram: A teljes mértékben kitöltött és visszaküldött kérdőívek ágazati megoszlása, saját szerkesztés A mintát alkotó közszolgáltató szervezetek többsége a 10 ezer és 25 ezer fős lakosságszám közötti városokban fejti ki tevékenységét (27,85%), de jól képviselteti magát a 100 ezer fő feletti településkategória is (összesen 24,68%-kal). Tehát, a kitöltött kérdőívek arányosan és jól reprezentálják Magyarország településszerkezetét. A teljesen kitöltött kérdőívek megoszlását a településkategóriák vonatkozásában a 2-es számú diagram mutatja. 12
13 3% 1% % 4% 9% % 28% % diagram: A kérdőívet kitöltő közszolgáltató szervezetek településkategóriáknak megfelelő tagozódása, saját szerkesztés 2% 11% 4% 4% 18% 4% 4% 4% 6% 4% 5% 5% 4% 6% 8% 5% 4% 1% Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Somogy Pest Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala 3. diagram: A kérdőívet kitöltő közszolgáltató szervezetek területi eloszlás szerinti tagozódása, saját szerkesztés Hasonlóan kiegyensúlyozott képet mutat a beérkezett kérdőívek területi eloszlása, ami az ország teljes lefedettségéről árulkodik. A teljesen kitöltött kérdőívek megoszlását a megyei bontás vonatkozásában a 3-as számú diagram mutatja. Ez alapján egyedüliként Nógrád-megyéből nem sikerült egyetlen kitöltött kérdőívet sem beszerezni, így a minta ilyen szempontból kifogásolható. A legnagyobb aránnyal Pest megye (17,72%-kal) képviselteti magát, de látványos eltolódásról ez esetben sem beszélhetünk, hiszen ebben a megyében él a teljes lakosság több, mint 20%-a. 13
14 4., A kutatás eredményeinek a rövid értékelése és a tézisek megfogalmazása A lineáris kapcsolatokat vizsgáló elemzések alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a piaci orientáció összefüggésben van a közszolgáltató szervezetek átfogó szervezeti teljesítményével. A piaci orientáció dimenziói közül a szervezeti teljesítménnyel a legszorosabb kapcsolatot a munkatársaktól szervezett információ és válaszreakció végrehajtása főkomponensek ápolják. A közszolgáltató szervezet belső környezete meghatározó szerepet játszik az önkormányzati közüzemi szolgáltatási szféra gazdasági társaságainak a piaci orientációjában és pozitív irányú kapcsolatban áll vele, azon belül a dolgozói elkötelezettség mutatja a legmarkánsabb összefüggést, amit a csapatszellem és a top menedzsment elkötelezettsége főkomponens változók követnek a kapcsolat szorosságát tekintve. Ezzel szemben az önkormányzati közüzemi szolgáltatási szféra gazdasági társaságainak a belső bürokratikus berendezkedése és a piaci orientáció ellentétes irányú kapcsolatban állnak egy közepes mértékű, de negatív viszonyban. Az előbbi főkomponenst alkotó tényezők közül a szervezeti konfliktus erős kapcsolata a piaci orientációval arra utalhat, hogy a szervezeti egységek még ma is viszonylagos elkülönültségben és a saját belső logikájuknak engedelmeskedve működnek. Ugyancsak a piaci orientációval szembeni ellenpólushoz járul hozzá a politikai befolyás és a puha költségvetési korlát jelensége, amelyek főkomponensek enyhe negatív kapcsolatban állnak a piaci orientációval. A piaci orientáció és az átfogó szervezeti teljesítmény kapcsolatának az erősségét moderáló főkomponens változók tekintetében nem tudtam jelentős módosító tényezőket beazonosítani. A szervezeti teljesítmény és a piaci orientáció kapcsolat erősségére nézve sem a piaci turbulencia sem a technológiai turbulencia nem gyakorol hatást, mivel a piaci orientáció tekintetében sokkal inkább direkt kapcsolatokban vehetőek figyelembe és egyértelműen negatív irányú összefüggést rajzolnak ki vele. Szintén moderáló tényezőként feltételeztem a bevezetett és rendszeresen auditált vállalatirányítási rendszerek hatását is, amelyek a szervezet erőfeszítéseit az ügyfelek irányába terelik, ám ezt a moderáló szerepet sem sikerült kimutatni. Az ISO es minőségbiztosítási szabvány bevezetése viszont önálló hatással rendelkezik és független tényezőként, magyarázó szerepben befolyásolja a szervezeti teljesítmény alakulását. Következésképpen, fontos megállapítás, hogy a piaci orientáció és az átfogó szervezeti 14
15 teljesítmény kapcsolat erőssége független a közszolgáltatási ágazatoktól és nincsen a kutatásban vizsgált tényezők között befolyásoló szerepet játszó főkomponens. Vagyis, a piaci orientáció esetében sokkal inkább egy univerzális jelenségről beszélhetünk, ami az egyedi piaci viszonyoktól független robosztus kapcsolatot képez az átfogó szervezeti teljesítménnyel, ha utóbbinak a mérésére a szolgáltatási minőség és az ügyfélelégedettség dimenziókban kerül sor. Újszerű eredmény, hogy a piaci orientációt alkotó komponensek között egy új főkomponenst azonosítottam be, amelynek jelentős kapcsolatát is sikerült kimutatni a szervezeti teljesítménnyel. Ez a munkatársaktól gyűjtött információ főkomponens volt, ami a külső csatornákon történő információgyűjtés mellett jelent meg komplementer tényezőként. Ez a főkomponens újszerű megvilágításba helyezi azokat az egyéb eredményeimet is, amik a dolgozói kar fontosságára utalnak (csapatszellem, elkötelezettség) és azt vetítik előre, hogy közszféra vállalatainál a munkavállalói kollektíva lehet a siker kulcsa. A fentiek alapján tehát ki tudom jelenteni, hogy a piaci orientációval kapcsolatban álló tényezők tekintetében az eredményeim egybeesnek az előzetes kutatási feltételezésekkel, ami alapján két modell rajzolható fel a pozitív és a negatív irányú összefüggések tekintetében. Az 1-es ábrán bemutatott kapcsolatokból kilátszik, hogy a szervezeti teljesítmény összefügg és együtt mozog a piaci orientációval, ami pedig a közszolgáltató szervezet belső környezetével van erős, pozitív kapcsolatban. PIACI ORIENTÁCIÓ: BELSŐ SZERVEZETI KÖRNYEZET: Dolgozói elkötelezettség Csapatszellem r=0,799 1.A) Intelligencia gyűjtése munkatársaktól 1.B) Intelligencia gyűjtése külső forrásokból 2. Intelligencia terjesztése 3.A) Válaszreakció tervezése 3.B) Válaszreakció végrehajtása r=0,576 ÁTFOGÓ SZERV. TELJESÍTMÉNY Szolgáltatási minőség Ügyfél-elégedettség 1. ábra: A piaci orientáció szervezeti teljesítménnyel fenn álló kapcsolatát bemutató modell, a piaci orientációt erősítő belső szervezeti kapcsolata kiegészítve a kutatási eredmények tükrében, saját szerkesztés Ezzel szemben áll a 2-es ábrán látható struktúra, amely az önkormányzati közszolgáltatási szféra közüzemeinek a kihívásait szemlélteti. Az ábrán a piaci 15
16 orientáció alakításában negatív irányban részt vevő összefüggések kerültek felrajzolásra, amelyek jelenleg még hátráltatják az ügyféligények fókuszba helyezését. A legjelentősebb főkomponens ezen negatív kapcsolatok körében a belső bürokratikus berendezkedés, amely visszás összefüggést a főkomponensen belül vizsgálva a szervezeti konfliktus áll döntő mértékű összefüggésben a piaci orientációval. Az 1-es és a 2-es ábrán bemutatott eredményekben a legszembetűnőbb mégis, hogy a piaci orientációra összefüggései között mindössze egyetlen pozitív, tartalmában belső kapcsolat áll szemben több, negatív összefüggést kirajzoló külső tényezővel. A piaci orientáció főkomponens alakulása ezek szerint vegyes összefüggéseknek van kitéve és a belső szervezeti környezetnek meg kell küzdenie a túlnyomórészt külső forrásból eredő negatív befolyásoló erőkkel. Politikai irányítás r= -0,189 Puha költségvetési korlát r= -0,040 PIACI ORIENTÁCIÓ: Piaci turbulencia Technológiai turbulencia Centralizáció Bürokratikus szervezeti felépítés r= -0,345 r= -0,275 r= -0,360 r= -0,656 1.A) Intelligencia gyűjtése munkatársaktól 1.B) Intelligencia gyűjtése külső forrásokból 2. Intelligencia terjesztése 3.A) Válaszreakció tervezése 3.B) Válaszreakció végrehajtása r=0,576 ÁTFOGÓ SZERV. TELJESÍTMÉNY Szolgáltatási minőség Ügyfél-elégedettség 2. ábra: A piaci orientáció szervezeti teljesítménnyel fenn álló kapcsolatát bemutató modell, a piaci orientációt gyengítő kapcsolatokkal kiegészítve a kutatási eredmények tükrében, saját szerkesztés A fenti helyzetkép érzékletes személtetése lehet a hazai közszolgáltatási szféra egészének, ahol a dolgozók részéről jelentkező erőfeszítések viszik előre az ügyfélfókuszú működés kialakulását, ami viszont egy lassan kibontakozó folyamat. A kvantitatív kutatási fázis eredményeinek a tekintetében ezért az alábbi téziseket fogalmaztam meg. Tézis 1.: 16
17 A közszolgáltatási szférának az önkormányzati közüzemi ágazataiban a közszolgáltató szervezet piaci orientációja összefüggésben van a szervezet által nyújtott átfogó szervezeti teljesítmény alakulásával és pozitív irányú, közepes kapcsolatot képez azzal, ha a teljesítmény alakulását a minőségi közszolgáltatások és az ügyfél-elégedettség vonatkozásában mérjük. A piaci orientáció dimenziói közül a szervezeti teljesítménnyel a legszorosabb kapcsolatot a válaszreakció végrehajtása és a munkatársak által szervezett információ képezi. Tézis 2.: Az önkormányzati közszolgáltatási szféra gazdasági társaságainak a belső bürokratikus berendezkedése közvetett szerepet játszik a szervezet átfogó teljesítményében azzal, hogy közepes kapcsolatban áll a piaci orientációval. Ennek a kapcsolatnak negatív irányáról és közepes mértékű erősségéről lehet beszélni, a legszorosabb negatív összefüggést a szervezeti konfliktus mutatja a piaci orientációval. Tézis 3.: A közszolgáltató szervezet belső környezete meghatározó szerepet játszik az önkormányzati közszolgáltatási szféra gazdasági társaságainak a piaci orientációjában. A belső szervezeti környezet pozitív irányú és erős intenzitású kapcsolatban áll a közszolgáltató szervezet piaci orientációjával. A belső környezet komponensei közül a dolgozói elkötelezettség esetében lehet a legerőteljesebb kapcsolatról beszámolni, amit a csapatszellem és a top menedzsment elkötelezettsége követnek a kapcsolatok szorosságát tekintve. Tézis 4.: A közszolgáltató szervezet felett álló politikai befolyás és a puha költségvetési korlát összefüggésbe hozható az önkormányzati közszolgáltatási szféra gazdasági társaságainak a piaci orientációjával. A politikai befolyás és a puha költségvetési korlát jelenségek csekély mértékű, negatív irányú, de közvetlen hatásokat fejtenek ki a közszolgáltató szervezet piaci orientációjára nézve. Az esettanulmány alapján a közszolgáltató szervezeteknek a marketing gyakorlatát tekintve azt lehet mondani, hogy nincsenek fehér foltok, a megkérdezettek 83%-a rendelkezik ügyfélszolgálattal, 48%-uk rendszeresen méri az ügyfelek elégedettségét és a megkérdezett szervezetek 47%-a igyekszik az ügyféligényekhez igazítani az értékajánlatát. Ez önmagában is jelentős ügyfélfókuszról árulkodik, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a megkérdezett közszolgáltató szervezetek 23%-a elemzi a 17
18 szervezet külső-belső környezetét, 42%-uk folytat reklámtevékenységet és 22%-uk épít a public relations kampányokra. A közszolgáltatási szférát érintő kötöttségek miatt nem meglepő az árazási technikák (18%) és az elosztási csatornák (2%) kihasználásában megjelenő alacsony mutató. A kérdőívet kitöltő 158 közüzemi szolgáltató szervezet közül a megkérdezettek 59%-a az ISO 9001-es minőségirányítási szabványt alkalmazza, amíg a fennmaradó 41% a rendszer es változatát vezette be, miközben 23%-uk egyéb minősítéssel is rendelkezik, 20%-nál pedig nincs bevezetett vállalatirányítási szabvány. Ez arra utal, hogy a legtöbb közszolgáltató szervezet akár több minősítéssel és felügyelt vállalatirányítási rendszerrel rendelkezik egyszerre. A közüzemi szolgáltatók által érzékelt minőségkép elemzése kapcsán jól kitűnik, hogy a nem parametrikus és a parametrikus vizsgálat azonos eredményre vezetett. A kérdőívet kitöltő 106 közüzem tekintetében a hulladékgazdálkodás, a távhőszolgáltatás, a víziközmű szolgáltatás és a közösségi közlekedés ágazatokra lehetett csoportokat képezni. Általánosságban elmondható, hogy minden ágazatban a megbízhatóság, a biztonság és a hozzáértés voltak a minőségkép legfontosabb paraméterei, ami erős műszaki-szakmai irányultságot mutat. Jelentős különbségek a hozzáférhetőség és az udvariasság ismérvek megítélése tekintetében voltak kimutathatóak. A legkiugróbb eltérést az udvariasság mutatta, ami a közösségi közlekedés esetében teljesített a legjobban a rangsorolásban. 5., A kutatás eredményeinek a gyakorlati hasznossága, további kutatási javaslatok Az állami centralizációs törekvés és a holding alapú irányítás hosszabb távú víziója nem mentesíti az önkormányzati közszolgáltató szervezetek menedzsmentjét, hogy a saját belső hatékonyságuk és az eredményesség fokozásának az érdekében a meglevő, és rövid távon kiaknázható potenciálokra irányulóan mindent elkövessenek az átszervezések és a folyamatok újratervezése tekintetében. A piaci orientáció ehhez hosszabb, de rövidebb távon egyaránt jó megoldás lehet, mivel a kvantitatív kutatási eredmények azt jelzik, hogy közepes, pozitív kapcsolatban áll a minőségi szolgáltatásokkal és az ügyfélkör elégedettségével. A közszolgáltató szervezetek vezetőségének mindenképpen ajánlható, hogy vegyék figyelembe a piaci orientáció kiteljesedése előtt még fennálló akadályokat. Ezek lebontásához a szervezeten belüli konfliktusok feloldása járulhat hozzá döntő mértékben. Az eredmények alapján a 18
19 szervezeti egységek még ma is viszonylagos elkülönültségében működnek, amiben szintén változást kell elérni, különben a stratégiai célokat nem lehet megvalósítani, legyen szó ügyfél-elégedettségről vagy bármilyen egyéb közös ügyről. Hasonlóan negatív irányban megjelenő kapcsolatokat képeznek a politikai befolyás és a puha költségvetési korlát jelenségei, amelyek a helyi politikai érdekektől való függőségre utalnak. A közszolgáltató szervezetek vezetése számára fontos üzenet, hogy a kapcsolati hálóban a hangsúlyokat át kell rendezni az ügyfelek és a közvetlen célközönség javára, mert a politikai irányítás megnyilvánulása teljesítményvesztéssel járhat. A minőségügyi szabvány bevezetése és az annak való megfelelés rendszeres auditálása olyan tényező, ami hozzájárul a piaci orientációhoz és ezen keresztül az ügyfelek elégedettségéhez és a minőségi közszolgáltatásokhoz. Ennek az ismeretanyagnak az alapján tovább javítható a közszolgáltatások társadalmi megítélése akár a szolgáltatási színvonal emelésével, vagy az ügyfél-orientációval. A rossz megítélés és a tényleges szolgáltatási színvonal közötti szakadék jobb megértése érdekében a jövőben szükségszerűen vizsgálni kell az ügyfél-oldali elégedettséget és minőségképet is, főként az okozókat és azok fontosságát tekintve. Erre a kutatásomban nem került sor, de a szolgáltatásmarketing kutatások kapcsán megfelelő eszköztár áll rendelkezésre, amire támaszkodni lehet. További érdekes kutatás tárgya lehet a dolgozói szerepvállalást megjelenítő főkomponensek részletesebb feltárása és az okozók hátterének vizsgálata, amire én nem tudtam kitérni jelen dolgozat keretei között. Az eredményeim szerint azonban a belső környezet meghatározó szerepet játszik az önkormányzati közszolgáltatási szféra gazdasági társaságainak a piaci orientációjában és pozitív irányban fejti ki hatását, azon belül a dolgozói elkötelezettség a legmarkánsabb tényező, valamint a csapatszellem. Ugyancsak a dolgozói kar fontosságáról árulkodik, hogy a piaci orientációban egy új komponens a munkatársaktól származó információgyűjtés is beazonosításra került, amit érdemes más helyzetekben is feltárni. Az eredményekben feltárt kapcsolatok további vizsgálatával akár egy szervezetfejlesztési beavatkozás lépéseit is meg lehet majd fogalmazni az ügyfelek elégedettségének a növelése érdekében. Az bizonyosan láthatóvá vált, hogy Magyarországon egy komplex fejlesztési tevékenység lesz az ügyfél-elégedettség fokozása, amellyel szemben a gátló tényezők lebontása a legfontosabb feladat. A heterogén közüzemi szférában az egyedüli közös vonás a centralizációs állami törekvésekben testesül meg, ami egyre jelentősebb szerepet fog játszani a jövőben. 19
20 Éppen ezért javasolhatónak tartanám a vizsgálat megismétlését a kutatott ágazatokat illetően néhány év elteltével az állami centralizációs tevékenységet követően, hiszen abban is a minőség és az ügyfél elégedettség körül fogalmazódnak meg a célok. 6., A fontosabb szakirodalmi előzmények jegyzéke Alford J., O flynn J. (2012) Rethinking public service delivery, managing with external providers, Palgarve Macmillan, New York, USA Allison G.T. (1979) Public and private management: are they fundamentally alike in all unimportant aspects?, Proceedings of the Public Management Research Conference, (Washington D.C., Office of Personell Management, OPM Document ,November 19-20, 1979.) pp Barbu A.M. (2011) Public sector marketing: importance and characteristics International Journal of Economic Practices and Theories, Vol 1., No 2. (October) Becker J., Homburg C. (1999) Market oriented management: a system-based perspective Journal of Market Focused Management Vol. 4. No 1. pp Benington J., Moore M.H. (2011) Public Value Theory and Practice, Palgarve MacMillan, New York, USA Berry L.L. (1983) Relationship marketing, in L.L. Berry, G.L. Shostack and G. Opah (eds) Emerging Perspectives on Services Marketing, Chicago II: American Marketing Association, Caruana A., Ramaseshan B., Ewing M.T. (1997) Market orientation and organizational commitment in the Australian public sector, International Journal of Public Sector Management, 10(4) Caruana A., Ramaseshan B., Ewing M.T. (1998) Do universities that are more market oriented perform better? International Journal of Public Sector Management, 11(1) Caruana A., Ramaseshan B., Ewing M.T. (1999) Market orientation and performance in the public sector: the role of organizatuonal commitment Journal of Global Marketing, 12(3) Churchill G.A. Jr. (1979) A paradigm for developing better measures of marketing constructs Journal of Marketing Research, Vol. XVI (Fenruary) Denhardt J.V., Denhardt R.B. (2011): The new public service, serving not steeting, M.E. Shape Inc. 20
21 Flynn N. (2012) Public Sector Management Sixth edition, SAGE Publications,CA, USA Frederickson H.G., Smith K.B., Larimer C.W., Licari M.J. (2012) The public administration theory primer 2 nd edition, Westview Press, Perseus Books, USA Gummerson E., (2008) Tolat relationship marketing, marketing management, relationship startegy, CRM, and a new dominant logic for the value creating network economy Elsevier Ltd. Burlington, MA, USA Hetesi E.,Veres Z. (2013) Nonbusiness Marketing Akadémia Kiadó, Budapest Józsa Z. (2011) Változó közigazgatás JATE Press, Szeged Kaplan A.M., Haenlein M. (2009) The increasing importance of public sector marketing: explanations, applications and limits of marketing within public administration, European Management Journal, 27., Kirca A. H., Jayachandran S., Bearden W.O. (2005) Market Orientation: A Meta- Analytic Review and Assessment of Its Antescendents and Impact on Performance Journal of Marketing, Vol. 69 (April 2005), Kohli A., Jaworski B.J. (1990): The construct, research propostition, and managerian implications, The Journal of Marketing, Vol 54 No 2. (April) pp Kohli A., Jaworski B.J., Kumar A. (1993): A measure of market orientation, Journal of Marketing Research, Vol 30. No 4., (Nov) pp Kotler P., Lee N. (2007): Marketing in the public sector, Roadmap for improved performance, Pearson, Prentice Hall Laing A. (2003) Marketing in the public sector: towards a typology of public services Marketing Theory Articles, Vol 3(4) Lamb C.W. Jr. (1987) Punlic Sector Marketing is different Business Horizons July/August Lovelock C.H., Weinberg C.B. (1989) Public and Nonprofit Marketing second edition, The Scientific Press, San Fransisco, USA Narver J.C., Slater F. S. (1990): The Effect of a Market Orientation on Business Profitability Journal of Marketing, Vol. 54, No. 4 (Oct., 1990), pp Osborne D., Gaebler T. (1992) Reinventing Government, How the Enterprenual Spirit is Transforming the Public Sector, Penguin Books, USA Pálné K. I., Finta I. (2013) A helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete, 1.sz. összegző tanulmány, Pécs, június 30. (ÁROP kódszámú projekt) Pasquier M., Villeneuve J.P. (2012) Marketing management and communications in public sector Routledge, New York, USA 21
22 Pollit C., Bouckaert G. (2011): Public Management Reform, Comparative Ctudy: New Public Management, New Public Governance, Neo Webarian State, Oxford University Press, Oxford Raaij van E.M., Stoelhorst J.W.(2008) The implementation of a market orientation: A review and integration of the contributions to date, European Journal of Marketing, Vol 42., Iss. 11. pp Shoham A., Ruvio A.,Vigoda-Gabot E., Schwabsky N. (2006) Market orientation in the nonprifit and voluntary sector: a meta analysis of their relationship with organizational performance Nonprofit and Voluntary Sector Quarterly Vol 35. No 3. (September) pp Van der Hart H.W.C. (1991) Government organizations and their customers in the Netherlands: strategy, tactics and operation, European Journal of Marketing, Vol 24(7) Vidler E., Clarke J. (2005) Creating citizen-consumers: new labour and the remaking of public services Public Policy and Administration, Vol 20., 2. Summer Vigvári A. (2012): Magyar önkormányzati rendszer (adósság)csapdában, Fundamentum/ szám, , Saját publikációk és konferencia előadások jegyzéke Elfogadás alatt álló publikációk tudományos lapokban: Market orientation in the Hungarian municipal utility service provision, International Journal of Business Insights and Transformations A marketing szemlélet elterjedése az önkormányzatok által nyújtott közüzemi szolgáltatásokban, Tér-Gazdaság-Ember A marketing szemlélet a kihívásai a közszolgáltatások terén és az önkormányzati közüzemek minőségről alkotott képe, Tér és Társadalom The antecedents of market orientation and its effect on customer satisfaction and service quality: the case of Hungarian municipal public service provisions,international Review on Public and Nonprofit Marketing Konferencia kötetekben való megjelenés: Piaci orientáció a magyar önkormányzati közszolgáltatásokban, In: Király Éva (szerk.) Kiterjesztett marketing: Magyar Marketing Szövetség Marketing Oktatók Klubjának XIX. Országos Konferenciája. 824 p. Konferencia helye, ideje: Budapest, 22
23 Magyarország, Budapest: Budapesti Gazdasági Főiskola, pp (ISBN: ) Piaci orientáció a helyi közműszolgáltatásokban, In: Kósa Balázs (szerk.) III. Interdiszciplináris Doktorandusz Konferencia 2014: Abstract. 172 p. Konferencia helye, ideje: Pécs, Magyarország, Pécs: Pécsi Tudományegyetem Doktorandusz Önkormányzat, p. 95. (ISBN: ) Piaci orientáció a közüzemeknél, In: Lukovics Miklós (szerk.) A területi fejlődés dilemmái. 379 p. Konferencia helye, ideje: Kecskemét, Magyarország, Szeged: Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar, pp (ISBN: ) Az önkormányzati közszolgáltatások ügyfélorientációja, In: Berkes Judit (szerk.) Távol és közel, az elmúlt 25 év területi folyamatai, szerkezetei, intézményei, ahogy az új generáció látja : A IX. Fiatal Regionalisták Konferenciájának előadásai. 292 p. Konferencia helye, ideje: Győr, Magyarország, Győr: Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, pp (ISBN: ) Customer orientation of the municipal service provision companies in Hungary, In: Zoltán Bartha, László Berényi, Róbert Marciniak, László Molnár (szerk.) Challenges in economic and technological development: Conference Proceedings. Lillafüred, Hungary October p. Konferencia helye, ideje: Lillafüred, Magyarország, Miskolc: University of Miskolc, pp (ISBN: ) Market orientation in the Hungarian municipal public service provision In: Alin Valentin Angheluț ă, Andreea Mihaela Barbu, Ș tefan Claudiu Căescu, Mihaela Constantinescu, Mihai Cristian Orzan, Cristian Ionuț Tatu, Lucian-Florin Oniș or (szerk.) 4 th International Conference on Marketing and Business Development, Konferenciakötet, konferencia helye: június 30-július 2.,Bukarest, Románia, Bucharest University of Economic Studies, pp (ISBN: ) Market Orientation in the Hungarian Municipal Public Service Provision In: 1st Emerging Trends in Marketing and Management International Conference, Bucharest University of Economic Studies Publishing House, szeptember ,Bukarest, Románia (ISBN: ) 23
24 Egyéb konferencia előadások: MMSZ Marketing Oktatók Klubja 18. Konferenciája, augusztus , Doktori Kollokvium, Stratégiai menedzsment és piaci orientáció a magyar önkormányzati közigazgatásban Régiók fejlesztése című kutatászáró konferencia (TÁMOP B-10/2/KONV projekt), Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar,Pécs, május Marketing Kihívások a Gazdasági Válság Következtében, Konferencia, Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Nagykanizsai Kampusz, június 20. Marketing Oktatók Klubja 19. Konferenciája, Kiterjesztett Marketing, augusztus 27., Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, poszter előadás Doktoranduszhallgatók Nyári Műhelye Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi, Pécs, június Tájékoztató, Közgazdasági Szemle, LX. évf., július augusztus ( o.) XIII. Gazdaságmodellezési Szakértői Konferencia, Gazdaságmodellezési Társaság, június 6, Vojnovich-Huszár Villa, Budapest 10th COLLOQUIUM ON ORGANIZATIONAL CHANGE & DEVELOPMENT PAST, PRESENT AND FUTURE, Larnaka, Ciprus, szeptember Egyesület a Marketing Oktatásért és Kutatásért, XXII. Országos Konferencia Hitelesség és Értékorientáció a Marketingben, augusztus ,Debrecen, poszter előadás 7th Regional Conference of the European Marketing Academy, szeptember , Szarajevó, Bosznia-Hercegovina További elfogadott konferencia előadások: Magyar Tudományos Akadémia, Országos Gazdálkodástudományi PhD konferencia és Fiatal Kutató Nívódíj 2016, Budapest, november/december, 24
A piaci orientáció összefüggései az önkormányzatok által nyújtott lakossági közüzemi szolgáltatások piacain
A piaci orientáció összefüggései az önkormányzatok által nyújtott lakossági közüzemi szolgáltatások piacain Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Pannon Egyetem Józsa Tamás, doktorjelölt Témavezető:
RészletesebbenPiaci orientáció a hazai közüzemeknél
Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 43-53. o. Piaci orientáció a hazai közüzemeknél Józsa Tamás 1 A magyar közigazgatás legalsó szintjén
RészletesebbenA Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági
RészletesebbenMATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A
MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A Matematika 4. évfolyam eszközök tanítók részére 1. félév 1. modul 7. melléklet 4. évfolyam tanítói karton 145 307 451 495 505 541 370 450 500 504 550 703 2. modul 2. melléklet
RészletesebbenFizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál
Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik
Részletesebben2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA
2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt és
Részletesebben2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA
2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt
Részletesebben2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA
2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett
RészletesebbenA Dél-Alföldi régió innovációs képessége
A Dél-Alföldi régió innovációs képessége Elméleti megközelítések és empirikus elemzések Szerkesztette: Bajmócy Zoltán SZTE Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2010. SZTE Gazdaságtudományi Kar Szerkesztette Bajmócy
RészletesebbenTóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata
Tóth Ákos Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Az elemzésben arra vállalkozunk, hogy a rendszerváltás első éveitől kezdődően bemutassuk, hogyan alakult át Bács-Kiskun megye gazdasága.
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA
BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia utca 4/a 896-21-74 237-48-80 E-mail isz.aso@bfkh.hu 13.00 18.00 13.00 16.00 8.30 13.00 8.30 12.30 BARANYA MEGYEI
Részletesebben1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek
1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek Tér és társadalom (TGME0405-GY) gyakorlat 2018-2019. tanév Viszonyszámok Viszonyszá m Viszonyítandó adat (A) Viszonyítási alap (B) 1. Megoszlási
Részletesebben2012. január augusztus hónap közrendvédelmi helyzete
2012. január augusztus hónap közrendvédelmi helyzete Személyi szabadságot korlátozó intézkedések I./1. Elfogások Az elfogások száma 1,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakában regisztráltakhoz viszonyítva
RészletesebbenA kreatív iparágak szinergiáinak feltérképezése Szlovákiára és Magyarországra
A kreatív iparágak szinergiáinak feltérképezése Szlovákiára és Magyarországra SZAKÁLNÉ KANÓ IZABELLA, SLÁVKA KLASOVÁ Szegedi Tudományegyetem, Technical University in Košice Motiváció Magyarország és Szlovákia
Részletesebben2013. január május hónapok közrendvédelmi helyzete
2013. január május hónapok közrendvédelmi helyzete Személyi szabadságot korlátozó intézkedések I./1. Elfogások Az elfogások száma 38,9%-kal emelkedett az előző év azonos időszakában regisztráltakhoz viszonyítva
Részletesebben2013-AS PÁLYAKÖVETÉSI EREDMÉNYEK ÉS ÚJDONSÁGOK, KITERJESZTETT CSOPORTOK
2013-AS PÁLYAKÖVETÉSI EREDMÉNYEK ÉS ÚJDONSÁGOK, KITERJESZTETT CSOPORTOK Sipos Norbert elemző-közgazdász Pécsi Tudományegyetem Rektori Hivatal, Marketing Osztály Stratégiai Elemző Iroda A 2013-AS DPR KUTATÁSBA
RészletesebbenA foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)
A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.
RészletesebbenMagyar joganyagok - Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság - alapító okirata, mó 2. oldal - módszertani feladat- és hatáskörében ellátja a Korm. re
Magyar joganyagok - Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság - alapító okirata, mó 1. oldal Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben 1 Az államháztartásról
RészletesebbenKábítószer-használat a szegregátumban élő általános iskolás gyerekek körében
Kábítószer-használat a szegregátumban élő általános iskolás gyerekek körében Kutatásvezető: Lannert Judit Háttértanulmányok szerzői: Ciboly Ádám, Gyenge Zsuzsanna, Kaderják Anita, Németh Szilvia, Szécsi
RészletesebbenPrototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés GINOP
Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés GINOP-2.1.7-15 Keretösszeg: 35 milliárd Ft Támogatási kérelmek várható száma: 270 3500 db Támogatás összege: minimum 10 millió maximum 130 millió
RészletesebbenMagyar Orvosi Kamara Baranya Megyei Területi Szervezete. Magyar Orvosi Kamara Bács-Kiskun Megyei Területi Szervezete
Magyar Orvosi Kamara Baranya Megyei Területi Szervezete Cím: 7621 Pécs, Ferencesek utcája 7. Tel: 06-72-210-903, 06-72-210-903 E-mail: bmorvkam@bok.axelero.net Magyar Orvosi Kamara Bács-Kiskun Megyei Területi
RészletesebbenFellebbezési arányok a év során a helyi bíróságokon befejezett, és a évben a megyei másodfokú bíróságra érkezett perek mennyisége alapján
1. sz. melléklet Fellebbezési arányok a 2010. év során a helyi bíróságokon befejezett, és a 2011. évben a megyei másodfokú bíróságra érkezett perek mennyisége alapján Büntető peres Gazdasági ebből Szabálysértési
RészletesebbenTájékoztató. A képzés célja:
Tájékoztató A gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagok együttműködésének elősegítése. A kapcsolati erőszak és az emberkereskedelem okozta ártalmak azonosítása és kezelése c. képzésről A képzést szervezi:, EFOP-1.2.4-VEKOP-16-2016-
RészletesebbenTájékoztató. A képzés célja:
Tájékoztató A gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagok együttműködésének elősegítése. A kapcsolati erőszak és az emberkereskedelem okozta ártalmak azonosítása és kezelése c. képzésről A képzést szervezi:, EFOP-1.2.4-VEKOP-16-2016-
RészletesebbenTémaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan
Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Dr. Dernóczy-Polyák Adrienn PhD egyetemi adjunktus, MMT dernoczy@sze.hu A projekt címe: Széchenyi István Egyetem minőségi kutatói utánpótlás nevelésének
RészletesebbenA 4M program magyarországi. gi gyakorlata. Deák Ferenc Zala Megyei Munkaügyi Központ. 2006. január 31.
A 4M program magyarországi gi gyakorlata Deák Ferenc Zala Megyei Munkaügyi Központ 2006. január 31. Magyarországi gi helyzetkép Foglalkoztatási arány: ~57 % Munkanélküliségi ráta: kisebb EU átlagnál Inaktivitási
RészletesebbenRoma kisgyerekkori inklúzió
Roma kisgyerekkori inklúzió Kaderják Anita T-Tudok Zrt. Pécs, Magyar Szociológiai Társaság Éves Konferenciája 2016. október 20-21. Projekt A készülő Roma kisgyerekkori inklúzió című tanulmány az UNICEF,
RészletesebbenDE_vegzett_2017_all. Válaszadók száma = Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%
Válaszadók száma = 76 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus 0% 0% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt. tart.=tartózkodás
RészletesebbenSzervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján
Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása
RészletesebbenSmarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI
MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI
RészletesebbenÖsszefoglaló az ügyészségi fogalmazói pályázatról év
Összefoglaló az ügyészségi fogalmazói pályázatról 2016. év I. A pályázati felhívás és az előszűrés Legfőbb Ügyész úr hozzájárulásával 2016. évben 33 ügyészségi fogalmazói álláshelyet hirdettünk meg. A
RészletesebbenVÁLTOZTATÁSMENEDZSMENT A HAZAI GYAKORLATBAN
Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Vállalkozásgazdaságtan és menedzsment program VÁLTOZTATÁSMENEDZSMENT A HAZAI GYAKORLATBAN
RészletesebbenA legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május
A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző
RészletesebbenJelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2018/2019. tanévben
Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2018/2019. tanévben 2018. december 1. Jogszabályi háttér A 2018/2019. tanév rendjéről szóló 13/2018. (VI. 14.) EMMI rendelet írja elő
RészletesebbenTűzvizsgálati eljárások tapasztalatai
Tűzvizsgálati eljárások tapasztalatai Konferencia a tűzesetekhez kapcsolódó hatósági, mérnöki, szakértői tapasztalatok feldolgozására, a módszertan fejlesztésére 2014. december 17. e.a.: Fentor László
RészletesebbenAdminisztráció
Pro Bérjelentés Adminisztratív alkalmazott - Adminisztráció Adminisztráció 2019.08.01. Adminisztratív alkalmazott - Adminisztráció A pozíció a fizetések rangsorában a(z) 414. helyet foglalja el A helyzetben
RészletesebbenMagyar joganyagok - 78/2015. (III. 31.) Korm. rendelet - a környezetvédelmi és termé 2. oldal Környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdés vizsgála
Magyar joganyagok - 78/2015. (III. 31.) Korm. rendelet - a környezetvédelmi és termé 1. oldal 78/2015. (III. 31.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdés vizsgálatával kapcsolatos
RészletesebbenTUDOMÁNYOS ÖNÉLETRAJZ
TUDOMÁNYOS ÖNÉLETRAJZ Személyes Adatok Név: Dr. Marciniak Róbert Születési hely és idő: Gyula, 1980.09.19 Munkahely: Miskolci Egyetem, Vezetéstudományi Intézet Munkahely címe: Beosztás: E-mail: MTMT: MTA:
RészletesebbenA 160 éves magyar közlönykiadás programsorozat keretében
A 160 éves magyar közlönykiadás programsorozat keretében Az önkormányzatiság g jelene és s jövıjej je Dr. Lóránt L Zoltán fıigazgató Balatonfüred, 2008. június 13. A Magyar önkormányzati rendszer jellemzői:
RészletesebbenA Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai
A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenBeszámoló a Nemzeti Együttműködési Alap Társadalmi felelősségvállalás kollégiumának évi munkájáról
Beszámoló a Nemzeti Együttműködési Alap Társadalmi felelősségvállalás kollégiumának 2015. évi munkájáról a 5/2012 (II.16.) a Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló KIM rendelet
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET
SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT 2006 január
Foglalkoztatási Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT Megnevezés 2006 január Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli és nyilvántartott
RészletesebbenTrendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében
Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében TOP 1+2 kiadvány bemutatója Veszprém 217. november 7. Freid Mónika elnökhelyettes A bruttó hazai termék (GDP) alakulása
RészletesebbenOTKA T048849 LEHETŐSÉGEINEK KULTURÁLIS ALAPJAI. Fejlesztési javaslatunk alapja egy empirikus tapasztalatok alapján kiigazított értékelési módszertan.
OTKA T048849 A KÖRNYEZETTUDATOS VÁLLALATI MAGATARTÁS KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEINEK KULTURÁLIS ALAPJAI KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS 1. KUTATÁSI CÉLKITŰZÉSEK A kutatási tervben empirikus vizsgálatokkal
RészletesebbenUTÓDLÁS, GENERÁCIÓVÁLTÁS A MAGYAR VÁLLALKOZÓI SZEKTORBAN* Csákné Filep Judit Pákozdi Imre
Tudományos konferencia Általános Vállalkozási Főiskola UTÓDLÁS, GENERÁCIÓVÁLTÁS A MAGYAR VÁLLALKOZÓI SZEKTORBAN* Csákné Filep Judit Pákozdi Imre * Az előadás alapját képező kutatás a Budapesti Corvinus
RészletesebbenNonprofit szervezetek professzionalizációja a válság időszakában
A gazdasági válság hatása a szervezetek működésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Gazdaság-és Jogtudományok Osztálya Gazdálkodástudományi Bizottság Budapest, 2012. november
RészletesebbenA TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI
A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI PUSKÁS DÁNIEL FŐOSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG 2016.
RészletesebbenÜGYÉSZSÉGI STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ
ÜGYÉSZSÉGI STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ (KÖZÉRDEKVÉDELMI SZAKTERÜLET) A 2016. évi tevékenység ÜGYÉSZSÉG MAGYARORSZÁG Legfőbb Ügyészség Budapest, 2017 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.)
RészletesebbenA DPR eredményeinek hasznosítása az alumni rendszerek építésekor a Pécsi Tudományegyetem példáján
Diplomán innen és diplomán túl Szent István Egyetem Gödöllő 2011. október 24. A DPR eredményeinek hasznosítása az alumni rendszerek építésekor a Pécsi Tudományegyetem példáján Kuráth Gabriella Németh Péter
RészletesebbenÜGYÉSZSÉGI STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ
ÜGYÉSZSÉGI STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ (BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZAKTERÜLET) A 2016. évi tevékenység ÜGYÉSZSÉG MAGYARORSZÁG Legfőbb Ügyészség Budapest, 2017 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca
RészletesebbenÜGYÉSZSÉGI STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ
ÜGYÉSZSÉGI STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ (KÖZÉRDEKVÉDELMI SZAKTERÜLET) A 2015. évi tevékenység ÜGYÉSZSÉG M AG YA R O R S Z Á G Legfőbb Ügyészség Budapest, 2016 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó
RészletesebbenOPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről
OPPONENSI VÉLEMÉNY Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről A Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Tanácsához benyújtott,
RészletesebbenHOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A
HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS
RészletesebbenAz Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Terjed az influenza
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 02. hét Terjed az influenza A 2. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt orvoshoz
RészletesebbenA SZERZŐDÉS SZÁMA A SZERZŐDŐ FÉL MEGNEVEZÉSE A SZERZŐDÉS KEZDETE A SZERZŐDÉS ZÁRÁSA BRUTTÓ ÉRTÉK A SZERZŐDÉS TÁRGYA
A SZERZŐDÉS SZÁMA A SZERZŐDŐ FÉL MEGNEVEZÉSE A SZERZŐDÉS KEZDETE A SZERZŐDÉS ZÁRÁSA BRUTTÓ ÉRTÉK A SZERZŐDÉS TÁRGYA K-2731/1/2010 Tolna Megyei Siketek és Nagyothallók e (TOSINA ) 2010.június 1. 2011.január
RészletesebbenOktatási Hivatal. Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2011/2012. tanévben december
Oktatási Hivatal Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2011/2012. tanévben 2011. december 1. Jogszabályi háttér Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról
RészletesebbenA GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÉRBELI KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON
A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÉRBELI KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Békéscsaba-Gyula, 2013. szept. 26-28. Lengyel Imre MTA doktora, intézetvezető egyetemi tanár Közgazdaságtani Doktori Iskola
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai
Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 368093
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai
Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 378737
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai
Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 364858
RészletesebbenS atisztika 2. előadás
Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚNIUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2013
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 2240 ÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS,
RészletesebbenFIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!
FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! INNOVÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI MINISZTÉRIUM 11 Budapest, Fő u. 44-50. Az adatszolgáltatás a hivatalos statisztikáról
RészletesebbenMTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)
MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek
RészletesebbenOktatási Hivatal. Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2012/2013. tanévben december
Oktatási Hivatal Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2012/2013. tanévben 2012. december 1. Jogszabályi háttér Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról
RészletesebbenÉpítésfelügyeleti ellenőrzések évi tapasztalatok. Vargáné Fekete Mónika építészeti referens Építésjogi és Hatósági Főosztály
Építésfelügyeleti ellenőrzések 2015. évi tapasztalatok Vargáné Fekete Mónika építészeti referens Építésjogi és Hatósági Főosztály Építésfelügyeleti feladatellátás céljai szolgáltató közigazgatás az állampolgár
RészletesebbenJogvita esetén eljáró szervek, hatóságok megnevezése, elérhetőségei
Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Jogvita esetén eljáró szervek, hatóságok megnevezése, elérhetőségei Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Pest Megyei Kormányhivatal...
RészletesebbenA Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve
A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 2020 HELYZETÉRTÉKELÉS HÁTTÉRTÁBLÁK I/2. melléklet 2016. március 1. Háttértábla száma Táblázat címe Forrás TABL_01 Az egy főre jutó GDP, 2008 2013 KSH
RészletesebbenAz egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 4. hét Az egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek
RészletesebbenAz EGYSZA lap kitöltése
Az EGYSZA lap kitöltése Rendelkező nyilatkozat a befizetett személyi jövedelemadó 1+1 %-áról Ebben az évben is lehetősége van arra, hogy az összevont adóalap utáni, a kedvezmények és az önkéntes kölcsönös
RészletesebbenTerületi Kormányhivatalok fogyasztóvédelmi szervezeti egységeinek elérhetőségei:
Fogyasztóvédelmi szervek [1] Területi Kormányhivatalok fogyasztóvédelmi szervezeti egységeinek elérhetőségei: Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala Műszaki Engedélyezési, Fogyasztóvédelmi
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Kutatói együttműködések Web 2.0-es PhD kutatói közösség Doktori értekezés tézisei Készítette: Szontágh Krisztina
RészletesebbenIntenzíven terjed az influenza
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 3. hét Intenzíven terjed az influenza A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései alapján
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenMátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./
Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző
RészletesebbenMegkezdődött hazánkban az influenzajárvány
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 01. hét Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ÖNTÖZÉSRŐL (2009. OKTÓBER 5-I JELENTÉSEK ALAPJÁN) A K I
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ÖNTÖZÉSRŐL (2009. OKTÓBER 5-I JELENTÉSEK ALAPJÁN) A K I BUDAPEST 2009. október Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet Gazdaságelemzési Igazgatóság
RészletesebbenA Pécsi Tudományegyetem regionális hatásainak főbb területei a Diplomás Pályakövető Rendszer eredményei alapján
Kuráth Gabriella Sipos Norbert A Pécsi Tudományegyetem regionális hatásainak főbb területei a Diplomás Pályakövető Bevezető A hazai felsőoktatási piac jelentős változásokon esett át, és jelenleg is az
RészletesebbenAlcsoport_DE_vegzett_2017_MK. Válaszadók száma = 149. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%
Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt. tart.=tartózkodás
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓS LISTA DR. TÁRKÁNYI ESZTER PH.D.
PUBLIKÁCIÓS LISTA DR. TÁRKÁNYI ESZTER PH.D. Idegen nyelvő publikációk: The relative influence of parents and peers on young people's consumer behaviour. In: Thyne, M. Deans, K. R. Gnoth, J. (eds.): 3Rs
RészletesebbenCsenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata
Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése
RészletesebbenÖsszesítő táblázat a feladatellátási hely típusa szerint Közoktatási statisztika 2003/2004
Feladatellátási hely típusa Gyermekek, tanulók létszáma Összesítő táblázat a feladatellátási hely típusa szerint Közoktatási statisztika 2003/2004 Főmunkaviszony keretében pedagógus-munkakörben alkalmazottak
RészletesebbenA kutatásról 2. A KUTATÁSRÓL 2.1. BEVEZETÉS
A kutatásról 2. A KUTATÁSRÓL 2.1. BEVEZETÉS A DPR-kutatás egyik részét képezi a jelenlegi hallgatók teljes körére vonatkozó hallgatói motivációs vizsgálat. Fontosnak tartjuk a hallgatók véleményének, tapasztalatainak
RészletesebbenFöldmérési munkák gyakorlati árai Felmérés a magyar földmérő vállalkozók által alkalmazott árakról november 14.-ig
Kedves Kolléga! Földmérési munkák gyakorlati árai Felmérés a magyar földmérő vállalkozók által alkalmazott árakról 2018. november 14.-ig A diplomám megszerzése óta nyomon követem a hazai földmérésben történő
RészletesebbenJogvita esetén eljáró szervek, hatóságok megnevezése, elérhetőségei
Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Jogvita esetén eljáró szervek, hatóságok megnevezése, elérhetőségei Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi
RészletesebbenElőadó: Dégi Zoltán igazgató NAV Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatósága. Veszprém, november 7.
Előadó: Dégi Zoltán igazgató NAV Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatósága Veszprém, 2017. november 7. VESZPRÉM MEGYE 2016. TOP 100+200 Amiről szó lesz.. 1 TOP 100+200 elemzés 2 Kedvezmények 3 Adóbevételek
Részletesebben42915. számú OTKA kutatás. Teljesítménymenedzsment rendszerek hatása az egyes szektorok és a gazdaság egészének teljesítőképességére
42915. számú OTKA kutatás Teljesítménymenedzsment rendszerek hatása az egyes szektorok és a gazdaság egészének teljesítőképességére Szakmai zárójelentés Az elmúlt 15-20 évben a nyugati államokban a rendszerek
RészletesebbenA tárgyalások elhalasztásának adatai a helyi bíróságokon, büntető ügyszakban év
A tárgyalások elhalasztásának adatai a helyi bíróságokon, büntető ügyszakban 2011. év felmer. obj. ok együtt új határnap napolt Főváros 30527 8293-69 238 4451 96 308 4 395 7 195 70 217 657 1586 311 5501
RészletesebbenS atisztika 1. előadás
Statisztika 1. előadás A kutatás hatlépcsős folyamata 1. lépés: Problémameghatározás 2. lépés: A probléma megközelítésének kidolgozása 3. lépés: A kutatási terv meghatározása 4. lépés: Terepmunka vagy
RészletesebbenMagyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés. Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest
Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest Felépítés 1) Melyek Magyarország főbb térszerkezeti jellemzői? 2) Melyik
RészletesebbenBARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER
BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép Foglalkoztatáspolitikai, szakképzési és felnőttképzési válaszok
Munkaerő-piaci helyzetkép Foglalkoztatáspolitikai, szakképzési és felnőttképzési válaszok Pölöskei Gáborné Szakképzésért és Felnőttképzésért Felelős Helyettes Államtitkár 2017. november 07. 4500,0 FOGLALKOZTATOTTSÁG
RészletesebbenA TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE
A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE Kerber Zoltán A tankönyvek jóváhagyása
RészletesebbenKÖZMUNKA ÉS A POLITIKA október 26.
KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA 2016. október 26. A közmunka kérdése nem csak foglalkoztatáspolitikai szempontból jelentős kérdés, hanem politikai okok miatt is. 2012-től alapvető váltás következett be a hazai
RészletesebbenKÉSZÍTETTE : GEDE ESZTER FŐIGAZGATÓ GYŐRI MŰSZAKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM
Változások és eredmények a GINOP 5.2.4-16 Gyakornoki program pályakezdők támogatására és a GINOP 5.2.5-16 Gyakornoki program-támogató szolgáltatások című kiemelt projektekben KÉSZÍTETTE : GEDE ESZTER FŐIGAZGATÓ
RészletesebbenAz ügyfélkapcsolati helyek nyitvatartási ideje és telefonszáma. T-Pont üzletek Cím Telefonszám Faxszám Nyitvatartási idő
Ügyfélkapcsolati helyek, valamint felügyeleti szervek elérhetősége Az ügyfélkapcsolati helyek nyitvatartási ideje és telefonszáma Lakossági ügyfelek részére Ügyfélszolgálat megnevezése Lakossági 1412 ügyfélszolgálat
RészletesebbenA helyi erőforrások mobilizálásának eszközei és intézményei a piacgazdaságokban
A helyi erőforrások mobilizálásának eszközei és intézményei a piacgazdaságokban Mezei Cecília tudományos munkatárs, osztályvezető MTA KRTK RKI DTO Regionális tudomány és területi kohézió c. konferencia
Részletesebben