Tudomány. ció. Pálinkás József. Kinőni Magyarországot. A Heti Válasz konferenciája tudományról, kutatásról, innovációról

Átírás

1 Tudomány és s innováci ció Pálinkás József Kinőni Magyarországot A Heti Válasz konferenciája tudományról, kutatásról, innovációról 1

2 TUDOMÁNY (TUDOMÁNYOS KUTATÁS)= PÉNZBŐL TUDÁS INNOVÁCIÓ = TUDÁSBÓL PÉNZ Az innováció támogatása az azt megalapozó tudásbázist létrehozó tudományos kutatás támogatása nélkül értelmetlen. A felfedező kutatás a célzott kutatás és az innováció támogatása az állam és a gazdaság különböző mértékű és arányú, kiegyensúlyozott támogatását igényli.

3 A tudományos kutatás típusai: (1) felfedező kutatás ( alapkutatás ) discovery research, basic research, blue sky research (2) célzott kutatás ( alkalmazott kutatás ) targeted research, applied research

4 Világsz gszínvonalú felfedező kutatások nélkn lkül nincs innováci ció A természettudományos felfedező kutatás a tudásalapú gazdasághoz vezető híd fő tartópillére. Erre a pillérre lehet építeni az alkalmazott kutatásokból felépülő hidat, amely végül a versenyszektorban működő magáncégek által fejlesztett, gyártott és forgalmazott termékekig vezet. Ezen termékek minősége, piaci értéke és profittermelő képessége kritikusan függ a hozzáadott szellemi termék újdonságtartamától. 4

5 Világsz gszínvonalú felfedező kutatások nélkn lkül nincs innováci ció Ha az itthoni tudományos műhelyekben közepes vagy alacsony színvonalú felfedező kutatás folyik, akkor az ott tanuló és dolgozó szakemberek az innovációs láncba is idejétmúlt ötletekkel és technológiákkal próbálnak részt venni, és nem csak képtelenek lesznek eredetit alkotni, de még a mások által felfedezett csúcstechnológiát se lesznek képesek implementálni és üzemeltetni. Domokos Péter, Geiszt Miklós, Katz Sándor, Kiss László, Nusser Zoltán, Perczel András május 9. 5

6 Mi szükséges a világszínvonalú felfedező kutatásokhoz? Kiemelkedő képességű kutatók Hatékony és flexibilis intézményrendszer Kiegyensúlyozott finanszírozás Versenyképes műszerezettség (infrastruktúra) 6

7 Az Európai Unió a K+F+I-re a nemzeti megoldások helyett központosított rendszert ajánl: "A mostani súlyos költségvetési helyzetben a legtöbb igényt kell kielégíteni minden egyes euróból. A tudományos kutatás és az innováció szerveződése Európában ma elsődlegesen nemzeti szintű, és az előrehaladás ellenére a nemzeti és a régiós kormányok még mindig a saját külön stratégiájukat valósítják meg. Ezen rendszer következménye a többszörös költség és a töredezettség. Az EU-szintű akciók a nagyobb hatékonyság és hatás lehetőségét teremtik meg. (Challenges to Opportunities: Towards a Common Strategic Framework for EU Research and Innovation Funding, 2011) Magyarországnak az az érdeke, hogy megtartsa az egyensúlyt a nemzeti kutatási rendszer és az európai szintű programokban való részvétel között.

8 A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózatáról és az egyetemi kutatásokról

9 A Magyar Tudományos Akadémia szerepe a hazai felsőoktatásban I. Az akadémiai köztestület: hitelesítő és minősítő intézmény II. Akadémiai kutatócsoportok az egyetemeken 2011-től a hazai egyetemeken kétféle akadémiai kutatócsoport működik: (a) Támogatott kutatócsoportok (2011-ig: 79; 2012-től: elbírálás alatt) (b) Lendület kutatócsoportok (2012-től: 9) III. Az akadémiai kutatóintézetek hozzájárulása az egyetemi képzéshez (2010): (a) a rendszeres hazai felsőfokú okt. tevékenységet végzők száma: 899 (b) ebből a doktori iskolában oktatók száma: 501 (c) ebből a doktori iskolai törzstagok száma: 309 (d) ebből doktori iskola-vezetők száma: 24 (e) egyetemi kurzusok száma: 1664 (elméleti) (gyakorlati) (f) TDK-dolgozatok száma: 374 (g) BSc- szakdolgozatok száma: 1003 (h) MSc-szakdolgozatok száma: 812 (i) PhD-értekezések száma: 1147 (j) a kutatóintézeti infrastruktúra biztosítása

10 A megmerevedett, változatlan struktúrák finanszírozása helyett a kiemelkedő tudományos teljesítményt nyújtó iskolateremtő egyének kiemelt támogatása az a legfőbb kutatástámogatási elv, amelyek mentén a rendelkezésre álló forrásokat el fogjuk osztani. 1. Lendület program 2009: 5 kutatóintézeti Lendület-csoport 2010: 6 kutatóintézeti Lendület-csoport 2011: 7 kutatóintézeti + 9 egyetemi Lendület-csoport 2. Az akadémiai kutatóintézeti hálózat teljes megújítása (2011/12)

11 , éves átlag Független hivatkozás Összes független / FTE hivatkozás ( száma éves / FTEátlag) KOKI KK SZKI (SZBK) EI PKI SZFKI SZBK BFI KFKI RMKI SZBK NBI RI KK AKI MFA KTM CSKI SZBK BKI JTI RAMKI IKI GKKI ÁOKI SZBK GI ATOMKI FKI KK BKI BLKI NKI GGKI ÖBKI RKK KK NKI TTI SZTAKI ITI TAKI MGKI KTI VKI* NövKI NYTI ENKI TK MTKI PTI ZTI FILOKI SZKI KFKI AEKI KOKI (SZBK) EI KK SZKI SZFKI PKI SZBK BFI RI KFKI KK AKI MFA KTM CSKI SZBK BKI SZBK NBI IKI RAMKI ENKI JTI GKKI KK BKI ÁOKI FKI RKK SZTAKI KK NKI SZBK GI TK NKI BLKI ATOMKI TTI ITI ÖBKI KTI MTKI TAKI NövKI MGKI GGKI NYTI VKI PTI ZTI SZKI FILOKI KFKI AEKI 2010 Független Összes független hivatkozás hivatkozások / FTE száma (2010) / FTE

12 KTM CSKI KOKI (SZBK) EI SZBK BKI KK SZKI KFKI SZFKI ATOMKI SZBK NBI SZBK BFI PKI MFA SZBK GI KK BKI IKI ÁOKI KK AKI KK NKI MGKI GKKI BLKI TAKI RAMKI NövKI KFKI AEKI GGKI ÖBKI SZTAKI FKI NYTI KTI RKK PTI FILOKI NKI ZTI VKI* TTI TK SZKI RI MTKI JTI ITI ENKI , éves átlag 2010 Impakt Összesített faktor / FTE impaktfaktor ( es / FTEátlag) Impakt Összesített faktor impaktfaktor / FTE (2010) / FTE KFKI RMKI KTM CSKI KK SZKI KOKI PKI SZBK BKI SZFKI MGKI (SZBK) EI ATOMKI KK BKI SZBK NBI SZBK BFI ÁOKI MFA KFKI AEKI SZBK GI KK AKI KK NKI GKKI IKI BLKI NövKI RAMKI ÖBKI SZTAKI GGKI TAKI KTI NYTI FKI RKK PTI NKI FILOKI ZTI VKI TTI TK SZKI RI MTKI JTI ITI ENKI

13 Személyi IF/FTE teljesítmények egy hipotetikus Lendület -kutatóintézetben (a évi tizenöt élettudományi-természettudományi nyertes adatai alapján) IF/FTE érték ( átlaga alapján) Lendület -intézeti IF/FTE átlag: 20,52 fő

14

15

16

17 JAVASLATOK Világos és stabil hely a kormányban a Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács szerepének megerősítése a szakmai és adminisztratív feladatok világos elkülönítése Egységes költségvetés-tervezés, átfogó stratégia, világos célok, koncentráció Egységes értékelési-elemzési rendszer Koncentrált egyetemi és kutatóintézeti struktúra Kormányzat Akadémia egyetemek partnersége 17

18 Háromszintű versenypályázati finanszírozás Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) kizárólag kutatói kezdeményezésű alapkutatásokat finanszíroz. A finanszírozás egyetlen kritériuma a tudományos kiválóság. Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) nagyobb léptékű, társadalmi jelentőségű, egyéni és központi kezdeményezésű programokat finanszíroz. A finanszírozás kritériumai a társadalmi hasznosság és a gazdasági alkalmazhatóság. Nemzeti Technológiai Programok (NTP) kizárólag központi kezdeményezésű, gazdaságilag mérhető eredményeket produkáló nagy programokat finanszíroz. 18

19 A versenypályázati finanszírozás forrás-allokációja és döntéshozatala OTKA: a teljes finanszírozás 20 %-a, forrás az MTA fejezetben, nincs előzetes allokáció, az OTKA Bizottság autonóm módon dönt. NKFP: a teljes finanszírozás 35 %-a, forrás NFM fejezetben, részleges előzetes allokáció, NKITT zsűri dönt NTP: a teljes finanszírozás 45 %-a, forrás az NFM fejezetben, előzetes allokáció, NKITT-NGM-NFM zsűri dönt. 19

20 Köszönöm a figyelmet. 20