Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék

Átírás

1 Magyarország növényvilága Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék

2 antropogén hatások - természetes (érintetlen) - természetközeli (féltermészetes) - degradált (nagy változások) - nem természetes (megszűnés) mezőgazdasági területek, települések, úthálózat - az erdősültség változása Magyarországon - vízjárta területek az árvízmentesítés előtt és után - aktuális (reális -, pillanatnyi -) vegetáció

3

4

5 Bihari - Csorba Heltai (szerk.): Magyarország emlőseinek atlasza 2007

6 Bihari - Csorba Heltai (szerk.): Magyarország emlőseinek atlasza 2007

7

8 Natura 2000 Európai hálózat a természeti értékek megőrzésére I. Melléklet (A Tanács 97/62/EK irányelvével bevezetett módosításokkal) A közösség szempontjából jelentős élőhelytípusok, amelyek megőrzéséhez különleges természetmegőrzési területek kijelölése szükséges Az élőhelytípusok értelmezésére a 20. cikk alapján felállított testület ( Habitat Testület ) által jóváhagyott, az Európai Bizottság által kiadott Az Európai Unió élőhelyeinek értelmezési kézikönyve című dokumentum szolgál: Interpretation Manual of European Union habitats, version EUR 15 (elfogadta a Habitat Testület 1996 április 25-én, Európai Bizottság XI főigazgatósága). A kódok a NATURA 2000 kódoknak felelnek meg. A * jel kiemelt jelentőségű élőhelytípust jelöl.

9 Jelentős hatással volt munkánkra a CORINE Biotopes Project adatbázis élőhelyosztályozási rendszere, a PHYSIS (Palearctic Habitats Information System) is, amely azzal az igénnyel jött létre, hogy az egész palearktikus régió élőhelyeit rendszerezze egy hierarchikus rendszerben. Megtalálható benne a Magyarországon előforduló élőhelytípusok nagy része, a természetes élőhelyek esetében finomabb felbontásban, míg a degradált típusok inkább egyszerűsítve. A CORINE Land Cover rendszer léptéke 1: : mindössze 40 egység Fekete Gábor, Molnár Zsolt és Horváth Ferenc A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer II. pp , 20.

10 1997 Á-NÉR = Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer - egyszerűsített és (eleinte) mindössze 116 élőhely-kategóráival, - egymás mellé rendelt (nem hierarchikus) és önállóan is megálló 3 alrendszerben: 1.természetközeli, 2.természetközeli bolygatott és gyomos, 3.erdő-, mezőgazdasági és egyéb élőhelyek má-nér 2001 (IBOA = Intenzív Botanikai Adatgyűjtés) mmá-nér 2003 (MÉTA = Mo. Élőhely-Térképezésének Adatbázisa mmmá-nér 2007 (Natura 2000 kompatibilitás illetve NBmR = Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer élőhely-térképezési részének módszertani átgondolása) mmmmá-nér 2015???

11 3 fő igény: - Teljes körű fedés: bármely magyarországi élőhely/terület besorolható legyen az adekvát tér-idő lépték és pontosság figyelembevételével beleértve a mezőgazdasági művelésnek vagy egyéb emberi beavatkozásoknak kitett élőhelyeket is (végszükség esetén élőhely-mozaikok megadásával) - Általános használhatóság: nem speciálisan képzett szakemberek is egyszerűen és egyértelműen legyenek képesek alkalmazni ezért viszonylag kevés és tág kategóriával dolgozik - Degradáltság kezelése: a degradált és devasztált élőhelyeket is tudnia kell kezelni - alkalmazott léptéke vegetációtérképeken kb. 1: : közepes léptékű szabvány élőhelytérképek készítésére (a CORINE Land Cover rendszer és a szokásos társulástani alapokon nyugvó vegetációtérképezés léptéke közé lett belőve) - az élőhelycsoportok elsősorban vizuálisan egyszerűen megfogható fiziognómiaitermőhelyi kritériumokon nyugszanak (nem annyira a fajkompozíción vagy a biogeográfiai elterjedésen) - botanikai és zoológiai megfigyelések, lelőhelyek szabvány élőhelyei jellemzésére és besorolására használható

12 Az élőhelyleírások alfejezetei (tagolás) - tömör, de lényeget kifejező NÉV -egy betűből és egy számból álló AZONOSÍTÓ KÓD - egymondatos tömör DEFINÍCIÓ - HATÁROZÓ KÓD inkább csak segíti és gyorsítja a tájékozódást - CORINE KÓD - ABIOTIKUS JELLEMZÉS (földrajzi behatárolás, klímafeltételek, kitettség, domborzat, alapkőzet, talajtípus, hidrológiai viszonyok) - BIOTIKUS JELLEMZÉS (növényzet fiziognómiai sajátságai, fajkompozíció, életforma-spektrum, vegetációtörténet, várható ritka taxonok, invázív-agresszív taxonok) - ALEGYSÉGEK felsorolása és rövid jellemzése (főleg a cönológiai alapokon már megkülönböztetettek) - EMBERI HASZNÁLAT, TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSEK - IRODALOM - SZERZŐ

13 DEGRADÁCIÓ iránya és következményei, fontosabb jelenségek - a lombkoronaszint egy fajból áll v. fajszegény - a faállomány beteg illetve nem újul - a cserjeszint hiányzik v. fajszegény - az aljnövényzet hiányzik v. fajszegény v. zavart v. jellegtelen - monodominancia egy természetes társulásalkotó v. edafikátor faj illetve egy természetes kisérőfaj esetében - gyomosodás, gyomfajok dominanciája, idegen faj dominanciája - a fajkészlet ugyan jelen van, de a szemmel érzékelhető struktúra (mintázat) felbomlik - fontos ritka faj(ok) erősen veszélyeztetett(ek) v. eltűntek - az eredeti társulásból csak néhány faj van jelen - eltűntek v. elszaporodtak egyszikűek v. kétszikűek v. kriptogámok - domináns faj(ok) eltűnt(ek), a fajszám lecsökkent - természetes szukcesszió előreszaladt részletesebben Rédey in Kovácsné Láng Edit és Török Katalin (szerk.) Növénytársulások, társuláskomplexek és élőhelymozaikok. Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer III.

14 TERMÉSZETESSÉG DEGRADÁLTSÁG kategorizálása (általában 5-ös skálán) Seregélyes Tibor és Németh Ferenc alapján - 1 a természetes állapot TELJESEN LEROMLOTT, az eredeti vegetáció nem ismerhető fel, gyakorlatilag csak gyomok és jellegtelen fajok fordulnak elő (szántók, intenzív erdészeti és gyümölcskultúrák, bányaudvarok, meddőhányók, vizek betonparttal) - 2 a természetes állapot ERŐSEN LEROMLOTT, az eredeti társulás csak nyomokban van meg, domináns elemei szórványosan, nem jellemző arányban fordulnak elő, tömegesek a gyomjellegű növények (intenzív gyepkultúrák, fenyérfüves vagy csillagpázsitos leromlott legelők, szántó vagy gyep helyére telepített erdők, vizek mesterséges vagy szabályozott mederrel, stb.) - 3 a természetes állapot KÖZEPESEN LEROMLOTT, az eredeti vegetáció elemei megfelelő arányban vannak jelen, de színező elemek alig fordulnak elő, jelentős a gyomok és a jellegtelen fajok aránya (túlhasznált legelők, intenzív turizmus által érintett területek, stb.) - 4 az állapot TERMÉSZETKÖZELI, az emberi beavatkozás nem jelentős, a fajszám a társulásra jellemző maximum közelében van, a színező elemek aránya jelentős, a gyomok és jellegtelen fajok aránya nem jelentős (erdészeti kezelés alatt álló öreg erdők, természetes parti övezettel rendelkező vizek, régebben felhagyott hegylábi gyümölcsösök, stb.) - 5 az állapot TERMÉSZETES, illetve annak tekinthető, a színező elemek aránya kiemelkedő (zömük védett faj, köztük reliktum jellegű ritkaságok is), gyomnak minősülő fajok alig (őserdők, őslápok, hasznosítatlan sziklagyepek, tőzegmohalápok gazdag lápi flórával, fajgazdag hegyi kaszálórétek, stb.)

15 TERMÉSZETESSÉG LEROMLOTTSÁG kategorizálása 6-os skálán Varga Zoltán szerint NEM TERMÉSZETES - 1 teljesen mesterséges, antropogén illetve a természetes állapot felismerhetetlen - 2 erősen degradált, zömmel antropogén illetve gyom jellegű növényzettel FÉLTERMÉSZETES - 3 mérsékelten degradált, kevesebb a degradáció-jelző faj, de sok a jellegtelen komponens - 4 a természetes állapottal nem egyező, az antropogén hatás jellemző, de kevés a gyom jellegű elem, az eredeti vegetációnak az emberi beavatkozást tűrő fajai viszont jelentős számúak TERMÉSZETES - 5 az állapot természetközeli, az emberi beavatkozás nyilvánvaló, de mérsékelt, a természetes komponensek a meghatározóak, színező elemekkel - 6 az állapot természetes, az emberi beavatkozás mértéke elhanyagolható

16 HATÁROZÓ KÓD - inkább csak segíti és gyorsítja a tájékozódást - egy élőhelytípus több értéket is felvehet - 1. oszlop: magassági elterjedés: 1. hegy- és dombvidéki 2. síkvidéki (200 m tszfm. alatt) - 2. oszlop: formáció: 1. fás 2. fátlan (3% alatti fásszárú borítás) - 3. oszlop: termőhely (vízellátottsága): 1. vízi-mocsári 2. üde 3. száraz - 4. oszlop: antropogén befolyásoltság: 1. természetközeli (Seregélyes-Németh-féle 3-4-5) 2. degradált, nem természetes (Seregélyes-Németh-féle 1-2) - pl Hegy- és dombvidéki, fás, vízi-mocsári, természetközeli élőhelyek lehetnek C3 Tőzegmohalápok, J1 Fűz- nyírlápok, J2 Égerlápok és égeres mocsárerdők vagy N1 Mészkerülő erdeifenyvesek

17 TERMÉSZETKÖZELI ÉLŐHELYEK A Hínarasok B Mocsarak C Forráslápok, átmeneti és dagadólápok D Üde sík- és dombvidéki rétek és rétlápok E Domb- és hegyvidéki gyepek F Szikesek G Nyílt szárazgyepek H Zárt száraz és félszáraz gyepek K Üde lomboserdők I Nem ruderális pionír növényzet J Liget- és láperdők L Zárt száraz lomboserdők M Fellazuló száraz lomboserdők és cserjések N Fenyőerdők TERMÉSZETKÖZELI BOLYGATOTT ÉS GYOMOS ÉLŐHELYEK O Másodlagos, illetve jellegtelen származék mocsarak, rétek és gyepek P Természetközeli, részben másodlagos gyep-erdő mozaikok R Másodlagos, illetve jellegtelen származékerdők és ligetek ERDŐ-, MEZŐGAZDASÁGI ÉS EGYÉB ÉLŐHELYEK S Telepített erdészeti faültetvények és származékaik T Agrár élőhelyek U Egyéb élőhelyek

18 TERMÉSZETKÖZELI ÉLŐHELYEK A Hínarasok A1 Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár A2 Rencés, kolokános lebegőhínár A3 Békaszőlős, süllőhínaras, tündérrózsás, vízitökös, tündérfátylas, sulymos rögzült hínár A4 Békaliliomos és más lápi hínár A5 Víziboglárkás, tófonalas vagy csillárkamoszatos szikes hínár B Mocsarak B1 Tavak zárt nádasai és gyékényesei B2 Tavi harmatkásás, békabuzogányos, tavi kákás, mételykórós mocsarak B3 Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídőrös stb. mocsarak és nádasok B4 Zsombékosok B5 Nem zsombékoló magassásrétek B6 Zsiókás és sziki kákás szikes mocsarak C Forráslápok, átmeneti és dagadólápok C1 Mészkerülő, illetve meszes talajú forráslápok C2 Tőzegmohás átmeneti lápok C3 Tőzegmohalápok D Üde sík- és dombvidéki rétek és rétlápok D1 Üde és nádasodó láprétek-rétlápok D2 Kiszáradó kékperjés láprétek D3 Dombvidéki mocsárrétek D4 Alföldi mocsárrétek D5 Patakparti és lápi magaskórósok

19 TERMÉSZETKÖZELI ÉLŐHELYEK (folyt.) E Domb- és hegyvidéki gyepek E1 Franciaperjés domb- és hegyvidéki rétek E2 Veres csenkeszes hegyi rétek E3 Hegyvidéki sovány gyepek E4 Szőrfűgyepek E5 Csarabosok F Szikesek F1 Ürmöspuszták F2 Szikes rétek F3 Sziki magaskórósok F4 Mézpázsitos szikfokok F5 Padkás szikesek és szikes tavak iszapnövényzete G Nyílt szárazgyepek G1 Évelő nyílt homokpusztai gyepek G2 Mészkedvelő nyílt sziklagyepek G3 Mészkerülő nyílt sziklagyepek H Zárt száraz és félszáraz gyepek H1 Zárt sziklagyepek H2 Sziklafüves lejtősztyepprétek H3 Pusztafüves lejtősztyeppek és erdőssztyepprétek H4 Stabilizálódott félszáraz irtásrétek, gyepek és száraz magaskórósok H5 Alföldi sztyepprétek

20 TERMÉSZETKÖZELI ÉLŐHELYEK (folyt.) I Nem ruderális pionír növényzet I1 Árterek és zátonyok pionír növényzete I2 Löszfalnövényzet I3 Sziklafalak és kőfalak pionír növényzete I4 Görgeteg pionír növényzet J Liget- és láperdők J1 Fűz- és nyírlápok J2 Égerlápok és égeres mocsárerdők J3 Bokorfüzesek J4 Fűz- és nyárligetek J5 Égerligetek J6 Tölgy-kőris-szil ligetek K Üde lomboserdők K1 Alföldi gyertyános-tölgyesek és üde gyöngyvirágos-tölgyesek K2 Hegyvidéki gyertyános-tölgyesek K3 Nyugat-délnyugat-dunántúli bükkösök és gyertyános-tölgyesek K4 Dél-dunántúli ezüst hársas-bükkösök és gyertyános-tölgyesek K5 Középhegységi szubmontán és montán bükkösök K6 Törmeléklejtő erdők, szurdokerdők és sziklai bükkösök K7 Üde mészkerülő tölgyesek és bükkösök L Zárt száraz lomboserdők L1 Mészkedvelő és melegkedvelő tölgyesek L2 Cseres-tölgyesek L3 Lombelegyes, tölgyes jellegű sziklai maradványerdők L4 Száraz mészkerülő tölgyesek

21 TERMÉSZETKÖZELI ÉLŐHELYEK (folyt.) M Fellazuló száraz lomboserdők és cserjések M1 Molyhos tölgyes bokorerdők M2 Tatárjuharos lösztölgyesek M3 Sziki tölgyesek M4 Pusztai tölgyesek M5 Borókás-nyárasok M6 Sztyeppcserjések M7 Sziklai cserjések M8 Száraz-meleg erdőszegélyek N Fenyőerdők N1 Mészkerülő erdeifenyvesek N2 Mészkedvelő erdeifenyvesek N3 Lucfenyvesek

22 TERMÉSZETKÖZELI BOLYGATOTT ÉS GYOMOS ÉLŐHELYEK O Másodlagos, illetve jellegtelen származék mocsarak, rétek és gyepek O1 Kiszáradó, jellegtelen és másodlagos mocsarak és sásosok O2 Zavart és degradált felszínek iszapnövényzete O3 Ártéri és mocsári ruderális gyomnövényzet O4 Ártéri félruderális gyomnövényzet O5 Alföldi gyomos száraz gyepek O6 Alföldi gyomos üde gyepek O7 Domb- és hegyvidéki gyomos szárazgyepek O8 Domb- és hegyvidéki gyomos üde gyepek O9 Másodlagos, egyéves homoki gyepek O10 Természetközeli mezsgyék, rézsűk és gátak növényzete O11 Természetközeli gyepek felhagyott szántókon O12 Felhagyott szőlők és gyümölcsösök O13 Taposott gyomnövényzet P Természetközeli, részben másodlagos gyep-erdő mozaikok P1 Zárt erdők helyén kialakult vágáscserjések és őshonos fafajú pionír erdők P2 Spontán cserjésedő-erdősödő területek P3 Fiatal erdősítés degradált természetközeli gyepmaradványokkal P4 Fáslegelők P5 Gesztenyeligetek P6 Kastélyparkok és arborétumok az egykori vegetáció maradványaival vagy regenerálódásával R Másodlagos, illetve jellegtelen származékerdők és ligetek R1 Spontán beerdősödött területek részben betelepült cserje- és gyepszinttel R2 Tájidegen fafajokkal elegyes erdők részben túlélt/betelepült cserje- és gyepszinttel R3 Jellegtelen telepített erdők részben betelepült cserje- és gyepszinttel

23 ERDŐ-, MEZŐGAZDASÁGI ÉS EGYÉB ÉLŐHELYEK S Telepített erdészeti faültetvények és származékaik S1 Akácosok S2 Nemes nyárasok S3 Egyéb tájidegen lombos erdők S4 Erdei- és feketefenyvesek S5 Egyéb tájidegen fenyvesek S6 Nem őshonos fajokból álló spontán erdők és cserjések S7 Facsoportok, erdősávok és fasorok (fásítások) T Agrár élőhelyek T1 Egyéves szántóföldi kultúrák T2 Évelő szántóföldi kultúrák T3 Zöldség- és dísznövénykultúrák T4 Rizskultúrák T5 Vetett rétek és legelők T6 Kistáblás mozaikok T7 Nagyüzemi szőlők és gyümölcsösök T8 Kisüzemi gyümölcsösök és szőlők T9 Kiskertek U Egyéb élőhelyek U1 Belvárosok, lakótelepek U2 Kertvárosok U3 Falvak U4 Telephelyek, roncsterületek U5 Meddőhányók U6 Nyitott bányafelületek U7 Homok-, agyag- és kavicsbányák, csupasz löszfalak, digó- és kubikgödrök

24 "Magyarország természetes növényzeti örökségének felmérése és összehasonlító értékelése című Széchenyi-terv keretében ( ) NKFP 0050/3B sz. pályázat - MÉTA Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa a nem felmérendő és a felmért hatszögek adatlapjai, a kvadrát táji, az erdőtermészetességi és a gyepdinamikai adatlapok - Flórakutatás kvadrátonként fajlista és külön inváziós adatlap a magyar flóra hálótérképes adatbázisa, inváziós növények adatbázis, védett és veszélyeztetett edényes növények természetvédelmi adatbázisa, a magyar flóra kiemelt értékeinek adatbázisa - Cönológiai Munkacsoport cél 7000 cönológiai felvételből álló adatbázis a magyarországi természetközeli vegetációtípusok cönológiai adatbázisa (CoenoDat Referencia Adatbázis) - TERMERD 3000 erdőrészlet felvételezése a magyarországi erdők természetességének adatbázisa

25 2832? 2834? db. KVADRÁT (2474 tejesen az országban): a Kö-Eu flóratérképezés ( CEU vagy KEF ) egynegyednyi hálóegysége = 5' 3' földrajzi hosszúsági ill. szélességi perc által határolt négyszög = kb. 5,5 6,3 km = 35 km db. HATSZÖG: hozzávetőlegesen 100 hatszög esik egy kvadrátba. - mmá-nér 2003 ÉLŐHELYTÍPUSOK A térképezés egységei 3 térléptékben

26 db. egymással érintkező, 35 hektáros szabályos HATSZÖG-ekből álló háló. Hozzávetőlegesen 100 hatszög esik egy kvadrátba.

27 mmá-nér 2003 ÉLŐHELYTÍPUSOK - Csak a természetes és természetközeli élőhelyek (86 féle) valamint attribútumaik, jellemzőik. A mezőgazdasági területek (szántók, faültetvények, stb.), ipari területek, települések esetében csak vázlatos dokumentálás. - ÉIÚ 2.0 Élőhelyismereti útmutató az élőhelyek definíciója és részletes leírása AL-KÚ 3.3 Módszertani és adatlap-kitöltési útmutató az adatlapok kitöltésehez év alatt 225 felmérő 7000 terepnap adatlap

28 Élőhelyenként: Dokumentáltuk az élőhelyek természetességét, a kiterjedését, a foltmintázatát, az elszigeteltségét, hogy milyen hatással van rájuk a környezetük, illetve milyen tényezők veszélyeztetik a létüket. 35 ha-os hatszögenként: Továbbá részletes adatokat gyűjtöttünk az aktuális tájhasználatról (legelés, kaszálás, parlagok aránya), a különösen veszélyes, agresszíven terjedő idegenhonos fajokról, az özöngyomokról, s a terület potenciális természetes vegetációjáról. 35 km 2 -es kvadrátonként: - az egyes élőhelyek altípusai vagy változatai - az inváziós fajok esetében a veszélyeztetés mértéke (nem a területe), - az élőhely kvadráton (tájon) belüli átjárhatósága, - az élőhelyek regenerációjának feltételezett hatékonysága három különböző szituációban (helyben, szomszédos területen, vagy művelés alól felhagyott területen - pl.: parlagon, bányában).

29 A kördiagrammok a hatszögekben található élőhelyeknek a hatszögekhez viszonyított százalékos kiterjedését mutatják. A körök sugara arányos a hatszögekben található összes természetes és természetközeli élőhely kiterjedésével. Az üres hatszögekben nincs felmérendő kiterjedésű természetközeli élőhely. egy középhegységi táj zömében tölgyes és bükkös erdőkkel egy ember által erősen átalakított táj, a Duna-Tisza-közi homokhátság egy része fragmentált gyepfoltokkal.

30

31

32 Özönfajok elterjedése

33 Élőhelyek inváziós fertőzöttsége akáccal

34

35

36 Á-NÉR 2003 fő élőhelytípus Üde lomboserdők Á-NÉR 2003 élőhelytípus K5 Bükkösök Natura2000 kód 9130 Szubmontán és montán bükkösök Készítő neve és elérhetősége Bölöni János A felvétel helye Keleti-Bakony, Tés, Öreg-Futóné; D06 A felvétel készítésének ideje 1998 március Rövid leírás Bükkös kora tavaszi geofiton aszpektusa. Termőhely Dolomit alapkőzeten kialakult sekély talaj, a klíma időszakosan, de elég rendszeresen száraz (emiatt bár az átlagos éves csapadék megközelíti a 700 mm-t, a bükk számára kissé határ-termőhelynek számít). Szerkezeti jellemzők Régóta erős emberi hatás alatt álló terület (a korabeli tulajdonos, a Székesfehérvári Püspökség sokáig legeltetésre is használta a területet), gyakoriak a sarj eredetű fák (bükkök is), valamint a - vélhetően legalább részben a gyakori fahasználatok miatt kialakult - magas kőris uralta kisebb-nagyobb foltok (bár itt éppen ilyenek nem nagyon látszanak, csak a háttérben vannak). Összetétel Bükk (Fagus sylvatica), magas kőris (Fraxinus excelsior), közönséges gyertyán (Carpinus betulus), nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) (lombszint). A gyepszint fajokban meglehetősen szegény, üde és általános erdei fajok jellemzik: keltikék (Corydalis cava, C. pumila), hóvirág (Galanthus nivalis), bükkös sás (Carex pilosa), szagos müge (Galium odoratum), erdei szélfű (Mercurialis perennis), foltos árvacsalán (Lamium maculatum), erdei kutyatej (Euphorbia amygdaloides), stb. Természetesség 4 (A módosított Németh-Seregélyes skála szerint) Veszélyeztető tényezők Sok a vad és az erdőgazdálkodás is jelentős veszélyforrást jelent a sematikus beavatkozásaival (rendszeresen irtják az elegyfákat). Az ilyen, kissé kedvezőtlen termőhelyű, erős emberi hatásokat elszenvedett erdők kíméletet igényelnének. Használat Vágásos erdőgazdálkodás.

37 mmmá-nér a MÉTA térképezés miatt 2003-ban lényegesen átdolgozott (mmá-nér = Á- NÉR2003) anyagból hiányoztak a mesterséges élőhelyek (mert maga a MÉTA sem vállalta fel ezeknek a térképezését). - részben a MÉTA tapasztalatai és részben a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer élőhely-térképezési részének módszertani átgondolásával párhuzamosan összedolgozták az 1997-es és a 2003-as Á-NÉR-t (a mesterséges élőhelyeket kis részben szintén újragondolva) - az NBmR monitorozások során ezt az Á-NÉR2007-et kötelező használni, de szakmai és kompatibilitási okok miatt más térképezésekkor is célszerű erre a rendszerre áttérni. - fontos lépésként elvégezték a Natura 2000 élőhelyekkel való összevetést is, és néhány altípus létrehozásával a két rendszert szinte teljesen kompatibilissé tették. Így egy Á- NÉR-térkép (a néhány altípus szisztematikus megjelölésével) egyszerűen Natura 2000 élőhelytérképpé alakítható.

38 Simon Tibor és Seregélyes Tibor (1998): Növényismeret (a hazai növényvilág kis határozója). Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Seregélyes Tibor pp Társulások és élőhelytípusok (14 típus) - bokorerdők - száraz-meleg (xeroterm) erdők - cseres-tölgyesek - gyertyános-tölgyesek és bükkösök - ligeterdők és láperdők - kultúredők - sziklagyepek és sztyepplejtők - homoki sztyeppnövényzet - láp- és mocsárrétek - üde kaszálórétek - löszgyepek - szikesek - vízi élőhelyek - gyomnövényzet

39 Simon Tibor és Seregélyes Tibor (1998): Növényismeret (a hazai növényvilág kis határozója). Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Simon Tibor pp A gyakoribb hazai növénytársulások kis határozója (12 csoportban 89 társulás) Lágyszárú, fátlan társulások - hínárnövényzet - gyomnövényzet - mocsári és patak menti növényzet - nedves rétek és láprétek - kaszálórétek - sziklai gyepek és mohabevonatok - száraz gyepek, sztyepprétek Fás, cserjés társulások - kultúrerdők - mezofil és száraz tölgyesek - fűz- és égerligetek - láperdők és lápcserjések - üde lomb- és tűlevelű erdők

40 az ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszéken a növényrendszertan gyakorlatokhoz használt oktatási segédanyag (korábban CD-ROM, manapság jelszavas taxon.elte.hu honlap) mindössze 9 élőhely-csoport az egyes élőhely-csoportok rövid szöveges jellemzése és képanyag mindössze 59 kategória még tovább egyszerűsített kategóriarendszer

41 1. Üde lomberdők - gyöngyvirágos tölgyesek - gyertyános tölgyesek - bükkösök (montán, szubmontán, mészkerülő, illír) - szurdokerdők -törmeléklejtő erdők - erdeifenyvesek és fenyőelegyes üde lomberdők 2. Liget- és láperdők - ártéri bokorfüzesek - puhafaligetek - keményfaligetek - hegyvidéki égerligetek -égerlápok -fűz és nyír lápok 3. Száraz erdők - tatárjuharos lösztölgyesek - molyhos tölgyes bokorerdők (karsztbokorerdők, elegyes karszterdők) - pusztai tölgyesek - cseres tölgyesek - mészkedvelő és melegkedvelő tölgyesek - nyáras-borókások - mészkerülő tölgyesek - sziklai cserjések - pusztai cserjések (löszcserjések) - száraz erdőszegélyek Főbb hazai élőhelytípusok 4-5. Száraz gyepek - nyílt homokpusztagyepek - homoki sztyepprétek - lösz sztyepprétek - pusztafüves lejtősztyeppek - sziklafüves lejtősztyeppek - nyílt sziklagyepek (dolomit, mészkő, szilikát) - zárt sziklagyepek (meszes, vulkanikus) 6. Mocsarak-lápok-rétek - nádasok-gyékényesek - vízparti virágkákás-hídőrös mocsarak - zsombékosok - nem zsombékoló magassásosok -tőzegmohás lápok -forráslápok - láprétek (mészkedvelő, mészkerülő) - buckaközi mocsarak - mocsárrétek - üde kaszálók - hegyi rétek -szőrfűgyepek - magaskórósok - iszapnövényzet 7. Hínarasok - rögzült hínár - lebegő hínár 8. Szikesek - szikes mocsarak -sziki rétek - ürmöspuszták - szikfoknövényzet - padkás szikesek 9. Antropogén növényzeti típusok - nitrofita gyomnövényzet - útszéli gyomnövényzet - vetési gyomnövényzet - kapás gyomnövényzet - ártéri gyomnövényzet - vágásnövényzet -akácosok - nemesnyarasok - telepített fenyvesek (feketefenyvesek, erdeifenyvesek, lucosok)

42 Egy példa az élőhelytípusok leírásai közül 2. Liget- és láperdők Felszíni vagy talajvíz által befolyásolt, nedves talajú, időszakosan vagy állandóan víz borította erdők. A ligeterdők folyók, patakok ártéri területein kialakult erdők, összetételüket az elárasztás időtartama (víztesttől való távolság), a hordalék minősége, és a talajvíz szintje határozza meg. Talajukat a folyó hordaléka alakítja ki, az elárasztások miatt szerves anyagban és oxigénben gazdag, és uralkodnak benne az aerob lebomlási folyamatok. --- Nagyobb folyóink mentén közvetlenül a vízparton bokorfüzesek keskeny sávját találjuk, a gyakran elárasztott területeken puhafa ligeterdők (uralkodó a fehér fűz és a fekete nyár), a víztől távolabb pedig keményfa ligeterdők (kocsányos tölgy, pannon kőris, szil ligetek) alakulnak ki. Ezen erdők mocsárrétekkel, mocsarakkal, lápokkal alkotnak mozaikot. Aljnövényzetük és cserjeszintjük nagy borítású, de viszonylag fajszegény, jellemzőek rájuk a kúszónövények, valamint a nagy tápanyagtartalmat jelző, gyom jellegű fajok. A víztesttől távolodva a keményfa ligetekben egyre nagyobb az üde lomberdei növények aránya. --- Hegyi patakjainkat többnyire hegyvidéki égerligetek kísérik, magaskórósokkal, lápokkal keveredve. Ezekben uralkodó az enyves éger, aljnövényzetük szintén nagy borítású, jellemzőek bennük a sások, nagytermetű kétszikűek. Lefolyástalan, pangóvizes területeken láperdők figyelhetők meg, amelyekben a fák szinte az egész évben vízben állnak, talajuk tőzeges láptalaj, vizük barnás színű, oxigénben szegény, amelyben a belekerülő szerves törmelék eltőzegesedik (anaerob lebontó folyamatok). A domináns fafaj alapján megkülönböztetünk égerlápokat (Alnus glutinosa, Fraxinus angustifolia subsp. pannonica), fűzlápokat (Salix cinerea, S. aurita) és nyírlápokat (Betula pendula, B. pubescens). Aljnövényzetükben lápi és mocsári növényeket találunk, más fajok jelennek meg a szárazabb, fák lábánál kialakuló zsombékokon, és a mélyebb részeken. A láp és ligeterdők, a lápokhoz és mocsarakhoz hasonlóan sok átmenetet mutatnak.