HOSSZÚHETÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Átírás

1 HOSSZÚHETÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Jóváhagyva a 117/2016. (X.10) ÉS 118/2016. (X.10) határozatokkal HÜBNER TERVEZŐ KFT 7621 Pécs, János u október hó 1

2 HOSSZÚHETÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖKRŐL, VALAMINT EGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKRŐL SZÓLÓ 314/2012. (XI. 8.) KORM. RENDELET 1, 3. ÉS 4. SZ. MELLÉKLETE ALAPJÁN TELEPÜLÉSTERVEZÉS, ÉPÍTÉSZET dr. Hübner Mátyás DLA vezető tervező TT/1É dr. Baracsi Viktória DLA okl. településmérnök TT/ Berkecz Balázs okl. településmérnök Hajdu Csaba okl. településmérnök KÖZLEKEDÉS KÖZMŰVESÍTÉS, HÍRKÖZLÉS Lovas Attila okl. építőmérnök Trk-T Horzsa Zoltán VZ-T Balogh Gábor VZ-TEL Patócs Tibor okl. villamosmérnök TÁJ ÉS TERMÉSZETVÉDELEM, ZÖLDFELÜLETEK KÖRNYEZETALAKÍTÁS, KÖRNYEZETVÉDELEM Böszörményi Krisztina okl. tájépítész TK SZT PRODUCTUS BT Lovasi Katalin SZKV-vf/ , SZKV-hu/ KÉSZÍTETTE HÜBNER TERVEZŐ KFT 7621 Pécs, János u október hó 2

3 . T A R T A L O M J E G Y Z É K I. JÓVÁHAGYÁSRA NEM KERÜLŐ MUNKARÉSZEK 1. ELŐZMÉNYEK, VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS 1.1. ELŐZMÉNYEK 1.2. VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS 2. ALÁTÁMASZTÓ JAVASALTOK 2.1. KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE Településrendezési javaslatok Változással érintett területek összefoglalója és összefüggései Változással érintett területek mérlege Biológiai aktivitásérték számítás eredménye 2.2. SZAKÁGI JAVASLATOK Tájrendezési javaslatok Zöldfelületi rendszer fejlesztése Közlekedési javaslatok Közművesítési javaslatok Hírközlés Környezeti hatások és feltételek Hatályos településszerkezeti tervvel való összhang bemutatása Szabályozási koncepció II. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 1. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1.1. Területfelhasználás 1.2. Tájrendezés és természetvédelem 1.3. Zöldfelületi rendszer - zöldterületek 1.4. Örökségvédelem 1.5. Közlekedés 1.6. Közműellátás, hírközlés 1.7. Környezetvédelem 1.8. Védőterületek és védősávok 2. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV III. MELLÉKLETEK Örökségvédelmi hatástanulmány Környezeti értékelés 3

4 I. JÓVÁHAGYÁSRA NEM KERÜLŐ MUNKARÉSZEK 1. ELŐZMÉNYEK, VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS 1.1. ELŐZMÉNYEK Hosszúhetény Község Önkormányzata 2015-ben az érvényben lévő Településfejlesztési Koncepciójának, és Szerkezeti Tervének felülvizsgálatát határozta el, melyről szándékát önkormányzati határozatként meghozott településfejlesztési döntésben fogalmazta meg. Az Önkormányzat a tervezés előtt döntött a partnerségi egyeztetés szabályairól. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 08.) Korm. rendeletben (Korm. rendelet) foglaltak alapján, a munka első lépéseként elkészültek a megalapozó vizsgálatok, és a településfejlesztési koncepció. Az Önkormányzat képviselő-testülete döntött arról, hogy elfogadja a megalapozó vizsgálatot a tervezés alapjának, valamint egyetért a koncepció kiválasztott fejlesztési irányaival. Ezután mindezeket, a Korm. rendeletben rögzített eljárási szabályok szerint, az érintettekkel véleményeztette. A véleményezés eredményes lezárását követően Az Önkormányzat Képviselőtestülete a településfejlesztési Koncepciót 15/2015. (IV. 01.) sz. határozatával elfogadta. Egyben döntött arról is, hogy a településszerkezeti tervet és a helyi építési szabályzatot, valamint az integrált településfejlesztési stratégiát egy időben, de külön eljárás keretében készítteti el. Ezt követően indult meg a tervezés folyamata, teljes eljárás keretében. Hosszúhetény Önkormányzata a Korm. rendeletben foglaltak szerint megkérte a véleményezésben érdekeltek előzetes véleményét, adatszolgáltatását. A településszerkezeti tervet, a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok, és az érdekeltek előzetes állásfoglalásai alapján dolgoztuk ki. A településszerkezeti terv a Korm. rendelet 9, 10, 11, 12. és 13. -ok szerinti tartalommal készült. A megalapozó vizsgálatok a koncepció és a szerkezeti terv elkészítésének megalapozásául készültek, így azok kiegészítése jelen szakaszban nem indokolt, részletezettsége, tartalma, kidolgozása megfelelő jelen tervezési szakaszhoz VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS Az Önkormányzat beazonosítható módon meghatározta a rendezés alá vont területet, kinyilvánította a rendezés célját és várható hatását, majd a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 37. -ban foglaltaknak megfelelően, helyben szokásos módon ismertette a tervmódosítás tényét és lefolytatta az érintett államigazgatási és települési önkormányzati szervekkel, partnerekkel az előzetes véleményezési eljárást oly módon, hogy azok írásban ismertethessék a település fejlődése és építési rendje szempontjából jelentős terveiket és intézkedéseiket, valamint ezek várható időbeli ütemezését, továbbá véleményt nyilváníthassanak és tájékoztatást adhassanak a rendezési feladat ellátásához szükséges nyilvántartásuk részét képező mindazon adatokról, amelyek a rendezés alá vont területtel kapcsolatosak, továbbá a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelmények érvényre juttatásának feltételeiről. Az Önkormányzat az előzetes véleményezési eljárás keretében a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett, a Rendelet 9. számú mellékletében rögzített államigazgatási szerveket megkereste a térségi övezet lehatárolására vonatkozó előzetes adatszolgáltatás érdekében. 4

5 A felkérésre határidőn belül 10 államigazgatási szerv jelezte szándékát a további munkában való részvételre. 2. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK 2.1. KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE Településrendezési javaslatok Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, területrendezési érintettség A 45 km 2 nagyságú közigazgatási területtel rendelkező Hosszúhetény Pécstől keletre 16 km-re fekszik, a 6-os számú főút közelsége miatt a megyeszékhely 20 perc alatt elérhető közúton. A térség másik két közeli városa Pécsvárad és Komló egyaránt 12 km-re található. A megyeszékhellyel kialakult intenzív közlekedési kapcsolatok az egész megyére jellemző, Pécsközpontú helyzetet mutatnak. A meghatározó kapcsolati irány döntő részben Pécs felé mutat, Pécsvárad es Komló irányában a kapcsolat erőssége lényegesen elmarad a Péccsel kialakult, es fenntartott kapcsolatokhoz képest. Az alapfokú funkciókon felül a szükséges szolgáltatások Pécsett a Dunántúl legnépesebb városában elérhetők. A Központi Statisztikai Hivatal augusztusában végezte el 21 nagyvárosi település-együttes jelenleg is érvényes lehatárolását. Pécs agglomerációjába Abaliget, Aranyosgadány, Bakonya, Baksa, Berkesd, Bicsérd, Birján, Bisse, Boda, Bogád, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Hásságy, Hosszúhetény, Keszü, Kisherend, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Martonfa, Nagykozár, Olasz, Orfű, Pécs, Pécsudvard, Pellérd, Pereked, Pogány, Romonya, Szabadszentkirály, Szalánta, Szemely, Szilágy, Túrony, Zók települések tartoznak. HOSSZÚHETÉNY TERÜLETÉT ÉRINTŐ TERÜLETRENDEZÉSI TERVI, TERÜLETFELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIÁK, ÖVEZETEK ÉS ELŐÍRÁSAIK Országos Területrendezési Terv (OTrT) Országos területfelhasználási kategóriák Erdőgazdasági térség Vegyes területfelhasználási térség Települési térség Országos ökológiai hálózat övezete Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület (országos jelentőségű Baranya Megyei Területrendezési Terv (BMTrT) (Figyelembe veendő) Megyei területfelhasználási kategóriák Erdőgazdasági térség Vegyes területfelhasználási térség Hagyományosan vidéki települési térség Magterület övezete Ökológiai folyosó övezete Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete Az övezetre vonatkozó fontosabb előírások Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület kivételével lakóterület kijelölhető. A hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület kivételével bármelyik területfelhasználási egységbe sorolható. Mag-, ökológiai folyosó övezete érinti Hosszúhetény területét, melyben beépítésre szánt terület nem, vagy csak feltételekkel jelölhető ki Az övezetbe meglévő erdőterületei tartoznak, ill. az erdőtelepítésre alkalmas területek a település mezőgazdasági területeit jelöli, ahol beépítésre szánt területet csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, területrendezési hatósági eljárás alapján lehet kijelölni. A településszerkezeti tervben csak olyan területfelhsználási egység / építési övezet, amely a tájképi érdekek fennmaradását nem veszélyezteti. 5

6 tájképvédelmi terület) övezete Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Világörökség és világörökség várományos terület övezete Országos vízminőség-védelmi terület övezete Országos kerékpárúttörzshálózat eleme A település szerkezetének fejlődése Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete Földtan veszélyforrás terület övezete Országos kerékpárút-törzshálózat eleme Térségi kerékpárút-törzshálózat eleme Világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. Világörökség és világörökség várományos terület övezetben a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a kezelési tervben maghatározott célokkal. Az övezetben új, külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető. Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az övezet tényleges kiterjedését területrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni. Az övezet tényleges kiterjedését területrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni. A település településszerkezeti tervében beépítésre szánt terület csak kivételesen, geológiai szakvélemény alapján jelölhető ki. Az országos műszaki-infrastruktúra hálózatok nyomvonalait és az egyedi építmények helyét az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni. A település szerkezetének kialakulásában a földrajzi környezetnek alapvető szerepe volt, a település az É-D irányú Hosszúhetényi vízfolyás völgyében jött létre, a Hármas hegy es a Zengő szorításában. Ez utóbbi adottság eredményezte azt, hogy a község növekedése elsődlegesen déli irányban, a kevésbé mozgalmas felszínű területek felé történt. A mai 6547 sz. összekötő út (Fő utca), mely egyutcás településként jött létre, az idők folyamán a nyugati oldalon a Petőfi, Iskola és Ormándi utcákkal, a keleti oldalon a Zengő és Zrínyi utcákkal bővült, az 1950-es évektől pedig a déli községrész gyarapodott. A településszerkezet alakulása a népességszám növekedésével párhuzamosan történt, hiszen az 1870-ben még 2571 fő 1970-re 3647 főre (+1076 fő) nőtt. Az 1970-es éveket követően azonban a lassú népességcsökkenés (2000-ben 3187 fő) miatt a lakásépítés lendülete is szerényebbé vált, a lakásállomány rehabilitációja nagyobb hangsúlyt kapott. A településszerkezet változására a fenti tényezőkön túl hatással volt a természeti táj (északon az erdőterületek, délen a mezőgazdasági, a lakóterületek közvetlen szomszédságában a zártkerti területek), a szénbányászat (iparvágánnyal), melynek megszűnése elsősorban a munkahelyek vonatkozásában jelentett kedvezőtlen fordulatot. Hosszúhetény község sajátossága, hogy a központi belterület mellett két önálló belterülettel Kisújbánya es Püspökszentlászló is rendelkezik. Az egykor önálló települések ma elsődlegesen üdülési funkcióval bírnak. 6

7 A településfejlesztési koncepció összefoglalása Hosszúhetény község önkormányzata a 15/2015 (IV.01.) sz. határozatával fogadta el a településfejlesztési koncepcióját, mely a helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészekben foglaltaknak, a partnerségi egyeztetésben rögzített államigazgatási és helyi szervezetek részvételével történő megvitatásának eredményeként is született. A településfejlesztési koncepció évre kitekintő, a település fejlődési irányait meghatározó dokumentum. Hosszútávra tervez, így kiszámíthatóvá teszi és keretbe foglalja a Hosszúhetény életét meghatározó fejlesztési tevékenységeket. A magasabb hiererchia szinten lévő fejlesztési dokumentumokban meghatározott elvek figyelmbe vételével, valamint a stratégiai környezet elemzéséből látható trendek és szemléletmód alapján a következő településfejlesztési elvek kerültek rögzítésre: integrált szemléletmód, közösségi részvétel és alulról jövő kezdeményezések befogadása, hosszútávra tervezés, fenntarthatóság. A hosszútávon biztosítható kiegyensúlyozott fejlődés három alappillérét i) a természeti erőforrások okos módon történő használata, ii) a magasan képzett lakosság igényeihez igazodó megfelelő életfeltételek folyamatos biztosítása, valamint iii) a jelentős népességmegtartó potenciállal bíró önszerveződő, tevékeny helyi közösségek kialakulása és megerősödése feltételeinek megteremtése adja. i) A természeti erőforrások okos módon történő használata különösen az energiaforrások, a nyersanyagok, a termőföld, a vizek, valamint a települést körülvevő gazdag élővilág elemeinek a mindenkori valós felhasználási igényekhez optimalizált, a lehető legkevésbé pazarló módon történő, a természeti rendszerekbe a lehető legkevesebb beavatkozással járó felhasználását jelenti az élhető település fenntartása érdekében. ii) A lakosság igényeihez igazodó életfeltételek biztosítása alatt különösen a lakosok számára megfelelő színvonalú jövedelmet biztosító munkahelyek létrehozását és megtartását, a településen élők számára a vagyonbiztonság növelését, a potenciális balesetveszélyes helyek biztonságosabbá tételét (pl. gyalogátkelők, biztonságos parkolók), a településen elérhető köz-, közmű-, jóléti- és üzleti szolgáltatások feltételeinek fejlesztését kell érteni. iii) A település harmonikus fejlődésének harmadik pillérét jelentő erős helyi közösségek jelentik. Az aktív helyi civil szervezetek és kezdeményezések jelentősen segíteni képesek az önkormányzatot a településfejlesztési, adott esetben a településüzemeltetési feladatok ellátásában, számos fejlesztés helyi közösségi kezdeményezésben. 7

8 Hosszúhetény településfejlesztési koncepciójának célrendszere 8

9 Az átfogó és specifikus célok kapcsolatrendszere Specifikus célok Átfogó célok I. Erős helyi közösség kialakítása 1. Intézményracionalizálás, közösségi funkciójú létesítmények fejlesztése II. A természeti erőforrások és épített örökség körültekintő használata III. Élhető települési környezet biztosítása 2. A helyi közösség és az önkormányzat közötti kommunikációs csatornák kiépítése, a megfelelő lakossági tájékoztatás feltételeinek javítása, településmarketing megteremtése 3. A foglalkoztatási szint javítása érdekében a gazdaság élénkítését célzó fejlesztések elősegítése, a helyi gazdasági szereplőkkel való szorosabb együttműködés kialakítása 4. A civil szervezetek tevékenységének összehangolása, koordinált együttműködések megteremtése 5. A helyi építészeti és természeti értékek védelme 6. Energiatudatos településüzemeltetés gyakorlatának kiszélesítése 7. A belső megközelíthetőség feltételeinek javítása 8. A közszolgáltatások minőségének fejlesztése 9. Az egyre növekvő idős népesség ellátásával kapcsolatos feladatok megoldása 10. A közbiztonság és közlekedésbiztonság növelése A koncepció rögzítette a továbbtervezési feladatokra vonatkozóan a társadalom, a gazdaság, a környezet fejlesztéséhez szükséges tennivalókat, iránymutatást adva a településszerkezeti tervben, a helyi építési szabályzatban (szabályozási tervben) rögzítendő hosszú távú célok teljesülését biztosító célok megvalósításához Változással érintett területek összefoglalója Hosszúhetény község jelenleg készítés alatt álló településrendezési terve 1990 óta több, esetenként az egész község területére kiterjedő, másszor annak egyes részeire vonatkozó terv is megelőzte, 9

10 melynek készítése során az országos, a megyei és a helyi érdekek egyaránt figyelembevételre kerültek a mindenkori igényeknek és jogszabályi környezetnek megfelelően. A hatályos településszerkezethez képest tervezett változások: A lakóterületek vonatkozásában A hatályban lévő településszerkezeti terv (TSZT) a település határai mentén a zártkertek rovására több helyen jelölt ki új lakóterületet, melyek nagy része nem valósult meg. Több területen a belterületbe vonás foghíjasan történt, akadályozva a közterületek kialakítását, a közművesítést. A terv javaslata: a hatályos TSZT-ben tervezett lakóterületi fejlesztések korlátozása, visszavonása a Hegyelő, a Bakonya, a Dömösalja, a Bereki és Hideghegy, a Szőlőhegy térségében, valamint a Vasút utcától északra lévő területen. A terv továbbra is javasolja az Iskola utca nyugati oldalán, az általános iskolától délre, a belterületi határtól keletre, valamint a Hársastelepi fejlesztéseket, a Fő utca és Iskola utca közötti tömbfeltárás folytatását. A vegyes területek vonatkozásában A településközponti területek bővítése a községközpontban az intézményi terület növelése az általános iskolától keletre A gazdasági területek vonatkozásában a volt TSZ központ ipari-gazdasági funkciójának megszüntetése a volt bánya területén a kialakult utak figyelembevételével, a vasút terület megszűnésével a beépítésre szánt terület racionalizálása, kereskedelmi, szolgáltató és ipari területek kialakítása A különleges területek vonatkozásában a községközpontban (a volt strand környezetében) rekreációs terület kialakítása a volt TSZ major területén a térségi idegenforgalom egyik célterületeként rekreációs terület létesítése A közlekedési területek vonatkozásában a központi belterület északi határán autóbusz és személygépkocsi parkoló, helikopter leszálló hely kialakítása az új lakóutcák tervezett szabályozási szélességének kialakítása a meglévő utcák szélességének korrekciója a Petőfi utca lakó-pihenő övezetté alakítása az ipari terület utcahálózatának kialakítása, a vasút terület ipari és zöldfelületté történő módosítása a 6541 jelű úton (új elkerülő úton) a csomópontok kialakítása a Püspökszentlászlói út korszerűsítése a Kisújbányára vezető erdei út felújítása, a településrészen helikopter leszálló hely kialakítása A zöldterületek vonatkozásában a közparkok területének növelése a patakmeder mentén sétautak, fasorok kialakítása A vízgazdálkodási területek vonatkozásában a patakmedrek, vízmosások rendezése, záportározók kialakítása A településszerkezeti változások a területrendezési tervekkel, a településfejlesztési koncepcióval, az abban megfogalmazott jövőképpel és célokkal összhangban vannak. 10

11 Változással érintett területek mérlege Hatályos szerkezeti terv szerinti állapot: terület-felhasználás nagyság (ha) Beépítésre szánt területek Falusias lakóterület 298,8 Településközpont vegyes terület 7,1 Üdülőházas üdülőterület 0,7 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 3,6 Ipari terület 33,1 Beépítésre szánt különleges terület 27,4 Összesen 370,7 Beépítésre nem szánt területek Beépítésre nem szánt különleges terület 32,7 Általános mezőgazdasági terület 1143,6 Kertes mezőgazdasági terület 297,1 Erdőterület 2648,8 Zöldterület 11,2 Vízgazdálkodási terület 22,6 Összesen 4156,0 Mindösszesen 4526,7 Tervezett szerkezeti terv szerinti állapot: terület-felhasználás nagyság (ha) változás iránya Beépítésre szánt területek Falusias lakóterület 264,2 - Településközpont vegyes terület 3,9 - Intézményterület 5,1 0 Üdülőházas üdülőterület 0,7 0 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 14,0 + Ipari terület 27,9 - Beépítésre szánt különleges terület 21,5 - Összesen 337,3 - Beépítésre nem szánt területek Beépítésre nem szánt különleges terület 32,7 0 Általános mezőgazdasági terület 1078,4 - Kertes mezőgazdasági terület 313,7 + Erdőterület 2726,7 + Zöldterület 14,6 + Vízgazdálkodási terület 18,2 - Természet közeli terület 5,1 + Összesen 4189,4 + Mindösszesen 4526,7 0 A változás iránya: + növekedett / - csökkent / 0 nem változott 11

12 2.1.4 Biológiai aktivitásérték számítás eredménye JELENLEGI ÁLLAPOT területhasználat területnagyság értékmutató viszonyszám E 0,8 9 7,2 Út 1,8 0,6 1,08 E 2,1 9 18,9 Vasút 1,9 0,6 1,14 Út 1,5 0,6 0,9 Út 2,1 0,6 1,26 Ma 1 3,7 3,7 E 1,9 9 17,1 Út 0,3 0,6 0,18 Mk 0,8 5 4 E 0,2 9 1,8 Ma 0,5 3,7 1,85 Ma 0,1 3,7 0,37 Z 0,2 6 1,2 Lf 18,8 2,4 45,12 Összesen 105,8 TERVEZETT ÁLLAPOT területhasználat területnagyság értékmutató viszonyszám Gksz 0,8 0,4 0,32 Gksz 1,8 0,4 0,72 Gip 2,1 0,4 0,84 Gip 1,9 0,4 0,76 Gip 1,5 0,4 0,6 Lf 2,1 2,4 5,04 Gksz 1 0,4 0,4 K-Mü 1,9 0,7 1,33 Vi 0,3 0,5 0,15 Lf 0,8 2,4 1,92 Lf 0,2 2,4 0,48 K-Mü 0,5 0,7 0,35 Lf 0,1 2,4 0,24 Lf 0,2 2,4 0,48 Mk 18, Összesen 107,6 A módosítással a terület biológiai aktivitásértéke nő. Az egyensúly fenntartása biztosított. 12

13 2.2. SZAKÁGI JAVASLATOK Tájrendezési javaslatok A külterület szerkezetét meghatározó védett természeti területek megtartása a természetvédelem eszközeivel biztosított. A helyi, országos és nemzetközi természetvédelmi kijelölések határvonalait és az ökológiai hálózatba tartozó területeket a szerkezeti terv tartalmazza. A természetvédelem alatt álló területek adatait az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Név Vonatkozó jogszabály 8/1977. OTvH számú határozat a létesítésről, 10/1993. (III. 9.) KTM rendelete a Kelet- Kelet-Mecsek TK Mecsek Tájvédelmi Körzet bővítéséről, 58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról Nagy-mező Arany-hegy TT 26/1996. (X.9.) KTM r. HUDD20030 Mecsek 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi HUDD10007 Mecsek rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről Ökológiai hálózat évi LIII. törvény a természet védelméről (53. ), évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (4., 9., 12., 13., 19. és 22. -ok) Tájképvédelmi övezet Baranya megye területrendezési terve Ex-lege védett forrás Ex-lege védett földvár évi LIII. törvény a természet védelméről 23. (2) Egyedi tájértékek évi LIII. törvény a természet védelméről Helyi védett területek Hosszúhetény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánításáról szóló18/2003. (XII.01.) rendelete Az ex lege védelem szempontjából forrásnak számít a felszín alatti víz természetes felszínre bukkanása, ha vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha időszakosan elapad. Az ismert források és egyedi tájértékek listája és térképe a szerkezeti tervlapon található. Az ökológiai hálózat kijelölése a Nemzeti Ökológiai Hálózat alapján, a természetvédelmi államigazgatási szervektől kapott adatszolgáltatás szerint történt. Az ökológiai hálózat elhelyezkedése a szerkezeti tervlapon látható. Az országos és nemzetközi természetvédelmi kijelölések ökológiai hálózatba tartozó részei magterületbe, a többi pedig ökológiai folyosó kategóriába sorolandó. A kiemelkedő tájképi értéket képező, a táj karakterét meghatározó, védelem alatt álló és az ökológiai hálózatrészét képező területek, valamint azok környezete Baranya Megye Területrendezési Tervével összhangban a tájképvédelmi övezet része. A szerkezeti tervlapon bejelöltük a Baranya megye területrendezési terve szerinti tájképvédelmi terület határát, valamint a tájvizsgálat alapján a tájképvédelmi terület javasolt határát. Hosszúhetény tájhasználatára a tájstabilitást biztosító övezetes tájszerkezet jellemző. A település közigazgatási területének közel 2/3-a a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része, természetvédelem alatt áll. A déli részeken meghatározóan a mező- és kertgazdasági termelés, északon az erdőborítás jellemző, ennek ellenére természetvédelmi, tájképvédelmi, vízvédelmi és turisztikai szempontból kiemelhetők olyan középső tájegységek, amelyek érzékenysége, terhelhetősége eltér a hagyományos mezőgazdasági tájhasználattól. A hegyvidéki üdülő táj területén meghatározóan fontos az erdők többfunkciós használatának megvalósítása. A táj terhelhetőségének meghatározó prioritásai tehát az erdőgazdálkodás, a természetvédelem, valamint a turizmus. A táj fejlesztése rendezése a környezetvédelem (kiemelten a természet- és tájvédelem) az ökológiai hálózat, Natura 2000 természeti területek, védett természeti területek megőrzése mellett történhet. Ez azért meghatározóan fontos, mert a térség turisztikai vonzerejét, a Zengő környékének természetközeli táji környezete biztosítja, ezért olyan többfunkciós tájgazdálkodás kialakítása fontos, amely az erdőgazdálkodás, a természeti adottságokhoz igazodó tájhasználat, a tájképi természeti értékek védelmének prioritásával biztosítja a település természeti erőforrásainak fenntartható használatát elősegítő környezetkímélő fejlesztést. A térségi foglalkoztatottság, gazdaságfejlesztés érdeke az iparfejlesztés is, de a táj terhelhetősége szempontjából fontos, hogy a tájvédelmi körzet területén környezetszennyező ipari üzemek ne legyenek. Kiemelten fontos a táj kultúrtörténeti érzékenysége is. 13

14 A kertgazdasági tájban olyan tájgazdálkodás fenntartása a cél, amely biztosítja a szőlők, kertek, legelők, rétek fenntartását az azokhoz kapcsolódó külterjes, környezetkímélő, hagyományos állattenyésztés fenntartását, a füves élőhelyek rehabilitációját, a táj szerves részét képező, tájba illeszkedő présházak, épületek fenntartását. A tájfenntartás mellett azonban fontos a zártkerti, szőlőművelő életforma fenntartása, a génmegőrzés, az ismeretterjesztés is. A település déli részén a hagyományosan árutermelő gazdálkodást szolgáló mezőgazdasági táj elválaszthatatlan a településektől, hiszen a települések fejlődésében, városiasodásában a mezőgazdaságnak meghatározó szerepe volt. Ma már a foglalkoztatásban az egyes gazdasági ágazatok fontosságában a mezőgazdaság háttérbe szorult ugyan, de a tájhasználatban meghatározó aránya miatt jelentősége távlatban is jelentős marad. A mezőgazdasági táj területeinek terhelhetőségében a termőföld védelmének prioritását kell érvényesíteni. Biztosítani kell a mezőgazdasági üzemek, majorok rendeltetésének megfelelő használatát és fejlesztési lehetőségét. A Mecsek déli hegylábaira jellemző, nemzeti értéket képviselő szőlőtermő táj védelmét is biztosítani kell. Élővé kell tenni a zártkerteket és présházakat a többfunkciós mezőgazdaság elvének megfelelően pl. az agrárturizmus (pl. lovasturizmus, borturizmus) fejlesztésével. Mindhárom területen törekedni kell a történetileg kialakult telekstruktúra és tájhasználat megőrzésére, azon csak tájba illő építmények helyezhetők el. Általános tájvédelmi szempontból a külterületen védettségi szinttől függetlenül érvényesíteni kell a tájvédelmi érdekeket, azaz: A területfelhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére. A vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek kíméletével kell végezni, illetve a természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, a jellemző vadon élő szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására. Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről. Az igazgatási területet érintően tájhasználatot, a tájszerkezetet befolyásoló elhatározás nem tervezett. Alapvetően a meglevő tájszerkezet megtartása a cél. A tájat befolyásoló új elemekkel sem feltételezhető, hogy a kialakult táj lényegileg változna. A védett területek rekreációs hasznosítása a meglévő táji értékek maximális megőrzése mellett történhet Zöldfelületi rendszer fejlesztése Azon döntően a belterületen levő zöldfelületek, amelyek a települési szerkezetet nagymértékben befolyásolják, zöldfelületi rendszert alkotnak. Funkciójuk elsősorban a lakosság és az üdülők kondicionálása, azaz a településen tartózkodók komfortérzetének javítása. Nem elhanyagolandó, hogy mint biológiailag aktív felületek, a klímát, a levegő- és talajminőséget is erősen befolyásolják. A belterületi zöldfelületi rendszer hálózati elemeinek az utcafásításokat tekintjük. A beépítés jellegéből következően újabb közhasználatú zöldfelületek kijelölésére nincs lehetőség. A belterületi beépítésekhez kapcsolódó belső kertek megtartását a településszerkezeti terv biztosítja. Zöldterületbe (Z) az állandóan növényzettel fedett, közösségi célú (pihenést, testedzést szolgáló) közterületek tartoznak. A község (belterületéhez képest) viszonylag nagy külterülettel rendelkezik. A külterületet szinte kizárólag zöldfelületek alkotják, ezek körülveszik a belterületet, legnagyobb részét az északon hosszan elnyúló erdőterület adja. Erdőterületbe (E) az erdőként nyilvántartott területek soroltak. A közigazgatási területen található erdők meghatározó része a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet területén, további jelentős része Natura 2000 területen található. A külterületi erdők nagy része állami tulajdon, ezen a Mecseki Erdőgazdaság 14

15 gazdálkodik. Hosszúhetény közigazgatási területén az erdőterületek sajátos használatuk szerint az alábbiak szerint tagolódnak. Védelmi erdőbe tartoznak a védett (Kelet-Mecsek TK területén lévő) és a Natura2000 területként nyilvántartott erdők, valamint a védő (pl. mezővédő, talajvédelmi, településvédelmi stb. célú) erdők. Gazdasági erdőbe tartoznak az elsősorban faanyagtermelést szolgáló erdők, melyek a közigazgatási területen elszórtan, kisebb-nagyobb foltokat alkotnak. Az erdők nagyobb részt (91,94%) védelmi, kisebb részt (8,06%) gazdasági rendeltetésűek. Az erdők rendeletetésük szerinti (gazdasági, védelmi) besorolásának meghatározása erdészeti hatósági jogkörbe tartozik Közlekedési javaslatok Közúti közlekedés, hálózati kapcsolatok, főbb közlekedési csomópontok A település a 6-os út menti városhálózat közelében fekszik, a főúttól 4 km-re. Pécs, Budapest főúton, Komló mellékúton, Pécsvárad a régi országúton érhető el. A település fő tengelye a 6541, Hird Máza összekötő út, amelynek belterületi szakasza elkerülő nyomvonalon halad. Az országos útként megtartott régi szakasz 6547-es számot kapott. A közúti forgalom szempontjából lényeges mutató, a motorizációs szint, az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma 2000-től kis hullámvölggyel, de növekedett. év lakónépesség személygépkocsik száma szgk/1000 lakos Más településekkel összehasonlítva pedig az alábbiak szerint alakult: év Pécs Szigetvár Hosszúhetény forrás: KSH, saját számítással 15

16 Az utak átlagos napi forgalma 2012-ben jármű-típusonkénti bontásban: 6541 j.összekötő út elkerülő szakasza áll. helye ; érv. szak.: km, felszorzott, 2 forg.sáv szgk ktgk autóbusz tehergépkocsi össz mkp kp lassú egyes csukl. köz. nehéz pótk. nyerg. spec. db/nap E/nap évi adatok MÓF: 191 E/ó, kapacitás: 1200 E/ó, kihasználtság 2012-ben:16% 6547 j.összekötő út, Széchenyi u., Fő u. áll. helye 1+000;érv. szak.: km, felszorzott 2 forg.sáv szgk ktgk autóbusz tehergépkocsi össz mkp kp lassú egyes csukl. köz. nehéz pótk. nyerg. spec. db/nap E/nap évi adatok MÓF: 158 E/ó, kapacitás: 1200 E/ó, kihasználtság 2008-ban: 13% forrás: Magyar Közút Zrt. Az önkormányzati úthálózat a forgalomnak megfelelő kiépítettségű, elfogadható állapotú. Fő hiányossága, hogy Püspökszentlászló csak erősen kátyúsodott vizes makadámúton, Kisújbánya pedig csak más településből, közforgalom számára nehezen használható magánúton érhető el. A közúti csomópontok szintbeniek, az összekötő út új szakasza kapaszkodó sávjába eső és északi végpontjának útkereszteződése jármű-osztályozóval rendelkezik. Egyes útkereszteződések a többlet csomóponti ágak miatt forgalomtechnikailag rendezetlenek, de ez a kis forgalom miatt egyelőre nem okoz közvetlen balesetveszélyt. A településen minden évben történt közlekedési baleset az utóbbi években: könnyű sérüléses 2005, 2006, 2007, 2009, 2011 és 2012, súlyos sérüléses 2005, 2010 és 2012, halálos pedig 2011-ben, két esetben Közúti közlekedés, hálózati kapcsolatok, csomópontok fejlesztése A gyorsforgalmi és főúthálózat ismert fejlesztési tervezetei Hosszúhetény igazgatási területét nem érintik. Nagyobb távolságú utazás esetén kedvezőbb eljutást ígér az M9 és M60 gyorsforgalmi utak megépítése, ill. meghosszabbítása. A település hossztengelyét képező, a legforgalmasabb belterületi út, a 6547 sz. összekötő út távlati forgalma a 2014-es adatokból számolva az alábbi: szgk ktgk autóbusz tehergépkocsi össz mkp kp lassú egyes csukl. köz. nehéz pótk. nyerg. spec. db/nap E/nap évi adatok , előrevetítve MÓF: 220 E/ó, kapacitás: 1200 E/ó, kihasználtság 2030-ban: 18% Az előrebecslés eredményéből az következik, hogy a községben két forgalmi sávnál nagyobb kapacitású útra a távlatban sem lesz szükség. A helyi úthálózat fejlesztése során megoldandó Püspökszentlászló és Kisújbánya szilárd burkolatú bekötőútjainak megépítése, Pécsvárad rövidebb úton való megközelítése és a fejlesztési területek úthálózatának kialakítása. A település tágabb környékének közlekedési hálózatát mutatja az alábbi térkép, megkülönböztetve a meglévő és a tervezett elemeket. (Az ábra a vasutak közül csak a személyszállító vonalakat tartalmazza.) 16

17 forrás: utadat.hu, OTRT, BMTRT alapján saját szerkesztés A csomópontok rendezése általában a meglévő közterületeken megoldható, geometriai módosítással, esetenként más csomóponttípus választásával. A hegyes szögű csomópontok és a bonyolult geometriájú, egymáshoz közel fekvő keresztezések elsősorban a gyűjtőutakon okoznak balesetveszélyt, fokozatos átépítésük szükséges. (Az egyik megoldására a melléklet tartalmaz vázlattervet.) Belső úthálózat konfliktusai, problémái és fejlesztési lehetőségei A belterületi utak változó szélességű és minőségű burkolatokkal rendelkeznek. Az állami út állapota megfelelő, de a külterületi útprofil a mellette fekvő nagy szelvényű vízmosásba való befutás ellen semmilyen akadályt nem képez. A közlekedési infrastruktúra főbb jellemzői: év állami út hossza, km önk. kiépített út hossza, km önk. kiépített járda hossza, km , , ,380 69, ,860 69,0 62, ,863 69,0 62, ,863 69,0 62, ,863 69,0 62, ,863 69,0 62, ,863 69,0 62,0 forrás: KSH A helyi utak szélességi mérete gyakran nem elégséges a kétirányú forgalom lebonyolítására, de a kiemelt szegély hiánya vagy az átjárható útszegély lehetővé teszi a kis sebességgel történő kikerülést. Ezek az utak ugyanakkor gyenge pályaszerkezetűek is. Az egyes utak forgalmi szerepe különböző, ennek megfelelően különböző kategóriákba sorolandóak. A gyűjtőutak kapcsolati funkciói kevésbé fontosak, mint a területet feltáró szerepük. Az úttest teherbírása és a szükséges szélesség biztosítása mellett fontos a közlekedés biztonságának javítása, a gyalogos forgalom számára jól használható létesítmények megléte, beleértve az átkelések 17

18 szakszerű megoldását. A tömegközlekedés megfelelő távolságokban megállókat igényel, kényelmi berendezésekkel felszerelve. A lakó- és kiszolgáló utak az ingatlanok megközelítését szolgálják. Sebességük korlátozott, megengedhető az út szélességének csökkentése különböző módszerekkel. A pályaszerkezet bírja el a kommunális forgalmat. Külön járda csak a nagyobb sebességre késztető vonalvezetésű szakaszokon indokolt. Funkciójuk szerint az utak az alábbi osztályokba sorolhatóak: összekötő út, K.V.B: 6541 j. összekötő út (elkerülő út) gyűjtőút, B.V.c-C: 6547 j. összekötő út, Széchenyi és Fő utcák gyűjtőút, B.V.c-D: Ormándi u., Kajdy köz, Kossuth u., Petőfi u. lakóút, kiszolgáló út, B.VI.d-C: a többi, fent nem említett közút. A forgalmi elsőbbséggel rendelkező utak helyszínraji elhelyezkedését a szerkezeti terv ábrázolja. Az egyes útkategóriáknál még megengedhető minimális, ill. a belterületi állami út két jellemző távlati keresztmetszeti kialakítását a melléklet tartalmazza Közösségi közlekedés (közúti és kötöttpályás tömegközlekedés) és lehetséges fejlesztési irányai A helyközi buszközlekedés járatsűrűsége igen kedvező. Munkanapokon Komló irányában napi 17, Pécs irányában napi 22 közvetlen járatpár közlekedik. A buszok a lakott területen 4 helyen állnak meg, mindenütt az úttest kiöblösödésében. Az átlagos megállóhely-távolság 1000 méter, a legkisebb 600, a legnagyobb 1500 méter. A megállóhelyek 300 méteres körzete a belterület kisebbik részét fedi le, de még az 500 méteren belüli rágyaloglással is maradnak ellátatlan területek. A megállóhelypárok egyikén utasvárók találhatók. Az ábra a tömegközéekedési ellátottságot mutatja. A település szerkezete lehetővé teszi, hogy az egyetlen, észak déli tengelyben vezetett közforgalmú közlekedési vonallal a belterület nagyobb része kiszolgálható legyen Ehhez az szükséges, hogy a megállóhelyek megfelelő sűrűséggel legyenek telepítve. A távolabb fekvő területekről a megállók kerékpárral vagy a helyi közösség által üzemeltetett falubusszal közelíthetőek meg. A megállóhelyek felszereltsége tovább bővítendő utasvárókkal, árnyékot adó lombos fákkal és kerékpártárolóval Kerékpáros és főbb gyalogos közlekedés és fejlesztési lehetőségei A kerékpáros közlekedés részaránya 2 % alatt van. Ennek az alacsony értéknek több oka van: a közlekedési célú kerékpározás lehetőségét korlátozza, hogy Pécs túl messze van, Komló felé pedig a terepviszonyok kedvezőtlenek. Ezeken kívül pedig a tömegközlekedés kellően fejlett. A szabadidős célú kerékpározás igénye még kialakulóban van, bár Püspökszentlászló és Kisújbánya megközelítése körülményes. A gyalogos közlekedés létesítményei általában elhanyagoltak. Ez alól a Széchenyi utca keleti oldalának egy szakasza és a községháza környezete a kivétel. A község területén több rendezvényterület található, különböző funkciókra. Ezek közül a legnagyobb a központban található. Az országos és megyei területrendezési tervek a település területén az alábbi kerékpáros hálózatokat vezetik át: 18

19 OTRT: országos törzshálózati kerékpárút: 72. Külső-somogyi kerékpárút: Szántód Kőröshegy Tamási Hőgyész Bonyhád Mecseknádasd Pécsvárad Pécs Újpetre. Az útvonal itt a 6544 j. összekötő úton (régi 6-os út) halad BMTRT térségi jelentőségű kerékpárút: Vásárosdombó Kisvaszar Komló [Mecsekjánosi] Komló Hosszúhetény Dél-Dunántúli kerékpárút. Az útvonal külterületen a 6541, belterületen a 6547 j. ök. úton halad. A fenti, regionális jelentőségű kerékpárutak mellett a helyi célok ismeretében további kerékpáros útvonalak kijelölése is indokolt lehet (például Pécsvárad felé a szőlőhegy alatt). A 2030-ig terjedő nagy távlatban a település fő utcája és a 6541 sz Hird Szászvár összekötő út érintőátlagos napi forgalma meg fogja haladni a 2000 egységjármű/nap értéket, ezért a közlekedés biztonsága érdekében kerékpárforgalmi létesítményt kell építeni vagy kijelölni. Az állami út külterületi szakaszán Hosszúhetény közigazgatási területén önálló kerékpárút építése indokolt, míg a belterületi állami úton a külterületi útprofil megtartásáig burkolt padka, belterületi átépítése után pedig kerékpársáv létesítése célszerű. A település többi útján a kerékpárosok az úttestet egyenrangú résztevőként használhatják. Figyelembe kell ugyanakkor azt a tényt venni, hogy a kerékpárok fokozottan érzékenyek az úthibákra, ezért a burkolatát főleg a burkolatszéleket jó állapotban kell tartani. Kerékpárút tervezett Komló és Hosszúhetény között, a Kisújbányára vezető erdei út mentén, kapcsolatot biztosítva Püspökszentlászló felé. A kerékpáros közlekedés megkedveltetése érdekében helyi komfortfokozó intézkedések is hasznosak lehetnek, mint pl. Püspökszentlászló és Kisújbánya felé vezető utak kiépítése, kerékpártárolók és kerékpáros pihenők létesítése és egyéb szolgáltatások nyújtása. A gyalogos közlekedés számára épített járdák hasznos szélességének legalább két gyalogos méretűnek kell lennie. Gyalogos terek esetén pedig a várható forgalomra kell méretezni. A burkolat minősége tegye kedvezővé a babakocsik és a kerekesszékek mozgatását. A nagy gyalogosforgalmú létesítmények, ezen belül különösen az autóbusz- (és iskolabusz-) megállóhelyek megközelítését középszigettel és külön közúti jelzésekkel ellátott gyalogosátkelők építésével lehet biztonságossá tenni Gépjármű-elhelyezés, parkolás és fejlesztési lehetőségei A lakott területen még az összekötő úton is csak rövid, a nehezen belátható szakaszokon van megállási tilalom. A megállási-várakozási igényeket a településközpontjának körzetében, valamint a jelentősebb forgalmú kereskedelmi és vendéglátó épületeknél önálló parkoló-területen, zúzalékos illetve szilárd burkolatú létesítmények elégítik ki. Kapacitáshiány a községházánál és a temetőnél jelentkezik. A Széchenyi és Fő utcán belterületi útprofil kialakításával, a padkák és legalább az egyik oldali árok megszűntetésével parkoló- és berendezési sávok alakíthatóak ki. Ezáltal a parkolási igények növekedése a lakóépületeknél hosszabb távon is kielégíthető. A lakóutakon a parkolók váltakozó oldalon való kijelölésével a forgalom csillapítása is elősegíthető. Az önálló parkoló-területek bővítése és szilárd burkolattal való ellátása az álláshelyek kijelölésével kínálati többletet eredményez Közművesítési javaslatok Vízi közművek Vízgazdálkodás és vízellátás Jelenlegi helyzet 19

20 A település négy fő részből áll. Az egyik maga Hosszúhetény falu, a másik Hársastelep, mely a falutól nyugati irányban helyezkedik el, a harmadik Püspökszentlászló, mely a falutól északi irányban helyezkedik el, leginkább üdülőfalunak tekinthető, a negyedik Kisújbánya, mely jelentős távolságra északra van Hosszúheténytől, és ezt a településrészt is üdülőfalunak tekinthetjük. Hosszúhetényben - faluban - megoldott a vezetékes vízellátás a szennyvízelvezetés és tisztítás is. A település ivóvíz ellátás és szennyvízelvezetés- és kezelés szempontjából a Dunántúli Regionális Vízmű Rt. üzemeltetésében áll. A település ivóvíz igényét részben saját vízbázisról, részben a Pécs- Komló regionális ivóvíz vezeték lecsatlakozásával biztosítja az üzemeltető. A saját vízbázis a település északi oldalán található, gravitációs rendszerű, mely a Darágó forrás (379,76 m Bf.) a Bába-kút forrás (360,00 mbf.) egy ellennyomó rendszerű 100 m 3 es vb. víztároló (344,73 mbf.) Szentlászló kút (326,60 mbf.) úton éri el a település északi oldalát. Ez a gravitációs ág a település északi magasabb részét közvetlenül, a déli mélyebb részét 6 bar ról 4 bar ra nyomáscsökkentővel szabályozva látja el ivóvízzel. A regionális vízbázis a község észak-nyugati oldalán csatlakozik az ellátó hálózathoz és igény szerint tölti a szentlászlói 100 m 3 -es víztárolót. Püspökszentlászló és Kisújbánya vezetékes ivóvízzel nincs ellátva. Míg Püspökszentlászlón ásott kutakból biztosítják az ivóvíz ellátást addig Kisújbányán a tulajdonosok több forrásfoglalás köré csoportosulva kis közösségekben maguk oldják meg az ivóvíz ellátásukat. Mindkét megoldás talajvíz minőségű vízminőséget eredményez. Javaslatok A saját vízbázis kútján (Szentlászló kút) az előírt védőterület nem alakítható ki, ezt a vízbázist, noha vízminősége megfelelő a jogszabály türelmi idejének lejárta után fel kell hagyni. Az önkormányzat viszont ragaszkodik a helyi vízbázisok megtartásához, ezért itt alternatív javaslatként egy a meglévő kút vízadó rétegére mélyítendő megfelelően kialakítható védőterületen lehetne a meglévő amúgy is felújításra szoruló kutat újra fúrni és a termelésbe állítani. Természetesen mindezt egy alapos hidrogeológiai vizsgálatnak kell megelőznie. Az elkészült tervek szerint - a vízbázis védelme érdekében - a Bába-kúti forrás feladása mellett a Darágó forrás és a püspökszentlászlói kút védőterületének kijelölése szükséges. A Darágó forrás védőterülete csak erdőterületet és bizonyos útszakaszokat érint. A vízműkút védőterületének kialakítása egyes érintett területek jelenlegi funkciójának megtartása mellett nem valósítható meg. A belső és külső védőterületek 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerinti kialakítása nem csak a jelentős költség miatt, hanem a védett természeti értékek megóvása miatt is nehéz feladat. A szükséges intézkedéseket környezeti hatásvizsgálattal kell megalapozni. A rendezési tervnél a vízbázis védelme érdekében a szükséges korlátozások jelentős területeket érintenek. A belső védőterület a kút közvetlen környezetét (0194/b legelő, árok megosztva, 0195 út megosztva, 0199/1/g erdőterület egy része és a vízmű jelenlegi belső védőterülete), a külső védőterület és a hidrogeológiai A védőövezet erdő és legelő területeket, a hidrogeológiai B védőövezet pedig a lakott terület jelentős részét érinti. Felmerült még a helyi vízbázisok közül a Hársastelepi ásott kutak sorsa is. Ezek a kutak már régóta nem alkalmasak egészséges ivóvíz biztosítására, és a területet ismerve a továbbiakban sem tudják a kutak az előírásoknak megfelelő minőségű vizet biztosítani. A többi helyi vízbázis megmarad, a település ivóvíz igényének egy részét biztonságosan el tudja látni hosszú távon. A közművek közül az ivóvíz ellátó hálózat épült meg legkorábban, ennek folyamatos tervszerű cseréje elengedhetetlen. A tervezet lakóterületek az ivóvíz ellátásba a belső hálózat fejlesztésével bekapcsolhatók a meglévő hálózat kapacitás bővítése nélkül. Mindenképpen meg kell említeni, hogy egy ekkora lélekszámú településnek a meglévő 100 m3-es magaslati víztároló kapacitás kevés, ezért javasoljuk, hogy a meglévő tároló mellé azonos geodéziai magasságra egy szintén 100 m3-es méretű tárolót szükséges kiépíteni. A település ipartelepén szintén szükségessé válik a hálózat felújítása bővítése annak érdekében, hogy az ott létesült üzemek a jelenlegi előírásoknak megfelelő tűzoltóvíz igényét, ha nem is teljes egészében, de részben biztonságosan biztosítani tudja. 20

21 A faluban vannak olyan területek, utcák, ahol a felépült lakóházak nem közvetlenül a közüzemi ivóvízhálózatra csatlakoznak, ezért ezeknek a lakóházaknak különböző ellátási zavaraik vannak. Jelenleg nem a fejlesztés a település legfőbb célja, hanem a meglévő vízzel valahogy ellátott lakóépületek korrekt ellátásának biztosítása. Ilyen területek a település déli részén (Tavasz utca folytatása, Ormándi utca déli vége, Moroló utca vége) a település északi-nyugati részén Hegyelő utca felső szakasza) célszerű megoldani a korrekt hálózat kiépítést. A faluban is több helyen kell olyan vezetékszakaszokat kiváltani, melyek jelentősek, és nem közterületen kerültek kiépítésre ezért ezek a szakaszok nehezen üzemeltethetőek, illetve a hidraulikai viszonyok javítása végett célszerű lenne a település déli részén egy második összekötés kiépítése a regionális vezetékkel. Ez a déli utcák ellátási biztonságát nagyon megnövelné. Meg kell jegyezni, hogy Hosszúhetény is jelentős turistaforgalommal rendelkezik, ezért igény merült fel a turisták által látogatott helyeken vagy környékükön közkutak létesítésére. Püspökszentlászló ivóvíz ellátása a központi belterület ivóvíz hálózatáról a püspökszentlászlói kút mellől akár a felhagyott kút védőterületén elhelyezve, frekvenciaváltós nyomásfokozóval, ellennyomó medence megépítése nélkül megoldható. A településrész tűzoltóvíz igényét szükséges alternatív lehetőségek felkutatásával megoldani. Kisújbánya vízellátását tekintve helyi vízbázis felkutatása szükséges. Kisújbánya és környéke jelentős forrásokkal rendelkezik, melyek a karszt jelenlétére utalnak. Javasoljuk egy alapos hidrogeológiai vizsgálat elvégzését, mellyel megállapítható, hogy hol lenne érdemes fúrni egy alap vízbázisnak tekinthető kutat. Az első ütemben a kút vizét tekintettel a jelentős turistaforgalomra a turisták által látogatott centrumba kellene vezetni az egészséges vízvételezés biztosítása céljából. Erre alapozva lehetne a későbbiekben egy önállóan üzemeltetett ivóvíz hálózatot kiépíteni. Szennyvízelvezetés Jelenlegi helyzet A település kommunális szennyvízét az szeptember 30-án üzembe helyezett szennyvíz hálózat gyűjti össze és az ugyan ekkor üzembe helyezett kommunális szennyvíz tisztító telep kezeli. A szennyvíz gerinchálózat cca. 22,4 km hosszú NÁ 300 és NÁ 200 KG PVC szennyvíz vezeték. A tisztító mű kapacitása 500 m3/d, típusa Purator KBA rendszerű totáloxidációs biológiai tisztító telep, 2 x 318 = 636 m es egyesített levegőztető utóülepítő technológiát meghatározó főműtárggyal. A tisztított víz elvezetésének befogadója a Hosszúhetény hirdi vízfolyás. Püspökszentlászlón és Kisújbányán kommunális szennyvíz elvezető hálózat nincs kiépítve, és szennyvíztelep sem üzemel. Engedélyezett vízi művek: PURATOR KBA rendszerű totáloxidációs biológiai tisztítótelep átemelő szennyvízakna: MOB típusú, = 2,0 m durva iszapfogó akna: 1 db, VH = 30 m3 egyesített levegőztető-utóülepítő: 2 db, VH = 2 x 318 m3 utóülepítő: 2 db, VH = 2 x 59 m3 fertőtlenítő medence: VH = 18 m3 iszapülepítő medence: VH = 20 m3 iszapvíztelenítő gépház szennyvízgyűjtő hálózat: 22,4 km NA 300 és NA 200 KG PVC A szennyvíztisztító telepről elfolyó és a befogadóba jutó tisztított szennyvíz minősége nem haladhatja meg a módosított 3/1984. (II.7.) OVH rendelkezés VI. területi kategória értékeit. A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III.22.) KöM- KöViM együttes rendelet szerint január 01-től kell a határértékeket megállapítani és alkalmazni. Javaslatok A tisztító telep jelenleg a kapacitásának kétharmadát kihasználva üzemel, de mindenképpen rekonstrukcióra szorul. A létesítési engedélyezési tervek elkészültek, a létesítési engedély kiadásra 21