Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt
|
|
- Alexandra Bakosné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Vácrátót 2010
2 A Kállósemjén Máriapócs Kisléta térség mocsaras, lápos élőhelyei Vas Mihály II. MÉTA-túra április 29. május 2. A Nyírség A Nyírség az Ős-Tisza és mellékfolyóinak jégkorszaki hordalékkúpja. A pleisztocén közepén még akkumulációs terület. A folyók a Sárrét felé igyekeztek és hordalékukat szétterítették. A buckák között rossz lefolyású mélyedésekben a régi folyók pusztuló mederdarabjai ma is felismerhetők. A völgyek általában É D irányúak, a régi folyók útvonalát követik. A hordalék felhalmozódásának a Nyírség enyhe megemelkedésében megnyilvánuló tektonikus mozgások vetettek véget. Ennek következtében a Tisza nem tudott a Nyírségen keresztülvágni, hanem azt észak felé megkerülve a Tokaj Rakamaz kapun lépett ki a Középső Tisza vidékére. Ezután az üledékgyűjtés folyamatát a hordalékkúp eróziós-deflációs lepusztítása váltotta fel. A felszín további formálását a szél végezte. A Nyírség talaja ezért nagyrészt futóhomok (Udvarhelyi 1968). A lecsapoló-ármentesítő munkák megkezdése előtt a Nyírség nagy része lefolyástalan terület volt. Az ősi folyó- és patakvölgyeket, továbbá a buckaközi mélyedéseket a mocsarak és lápok foglalták el. A nagyobbak a vízválasztó (Nyírbátor Nyíradony Téglás vonala) környékén keletkeztek az eróziós völgyek elgátolódásával. Ezek a viszonylag sekély tavak az időjárástól függően gyakorta változtatták térbeli kiterjedésüket (Frisnyák 1980). Az északi fekvés miatt az éghajlat valamivel hűvösebb, mint az Alföld más részein. A Kárpátok hatásaként kissé csapadékosabb is. A talajvíz közelsége jó vízellátást biztosít. Ez pótolja a csapadékot, és az éghajlatot a hegyvidékihez teszi hasonlóvá, hűvösebb mikroklímát teremtve (Simon 1966). Az 1980-as évektől a csapadék csökkent, a hőmérséklet emelkedett. Aszályos évek halmozódtak. Az antropogén hatások: beszántás, erdősítés, lecsapolás, feltöltés fokozódtak. Ezért a vizes élőhelyek mérete, természeti értéke vészesen fogyatkozik. A Nyírség növényzetének történetét a jégkorszaktól követhetjük. Az Alföldet ekkor száraz löszpuszta és erdőstundra jellemezte. A jégkorszakot követően a fenyő-nyír kor növényföldrajzi képe a tajga. Majd a klíma szárazabbá és melegebbé válásával a száraz sztyepp az uralkodó. A pusztát csak foltokban tarkították ligeterdők (mogyorókor). A mogyorókor végén az éghajlat kontinentalitása csökkent, a csapadék nőtt. Összefüggő erdők alakultak ki (tölgy-korszak). Az ismételt csapadékos lehűlés hatására a hegyvidéki bükkösök lehúzódtak az Alföldre (bükk-kor I. szakasza, i. e ). Ez az időszak az alföldi lápok virágkora. A bükk-kor II. szakaszában az éghajlat kissé melegebb és szárazabb lett, a bükk visszavonult, de a Nyírségben és a Szatmár-Beregi-síkon maradványai megtalálhatók. A Nyírség utolsó természetes képe a ligetes homoki tölgyes, buckák közötti mélyedésekben gazdag mocsár és lápvilággal. A népvándorlás, majd a gabonatermesztés egyre gyorsulva szorították ki az eredeti erdőspuszta vegetációt. A nagy mocsarakat és lápokat fokozatosan lecsapolták (Kopasz 1978). A kultúrpusztai tájban szigetként fennmaradt vegetációmaradványok közé tartoznak a kállósemjéni Nagymohos, a Nyárias és a Pócspetri Máriapócs Kisléta térségében található lápok és mocsarak. A Nagymohos Kállósemjéntől 5 km-re, É-i irányban található buckaközi mélyedésben, területe 22,5 ha, természetvédelmi terület. Keletkezése a bükk-kor I. szakaszára tehető. Kedvező helyzete és mikroklímája miatt az l700-as évek végéig zavartalanul megőrizhette gazdag élővilágát. Az első térképeket Kiss Lajos tanulmányozta. Ezekről kitűnik, hogy a homokbuckákkal körülvett tavat tölgyerdő övezte, amit az 1800-as évek elején kiirtottak. A legeltetés megakadályozta a regenerálódást. A felszabadult homokot 319
3 a szél a tóba kezdte hordani. A homok szabad mozgása közel 100 évig tartott, és teljesen átalakította a tó formáját. Hubaffy Sándor mérnök 1866-ban készült térképén a Nagymohos már a maihoz hasonló formájú, de a futóhomokos területek még jelentősek (Kiss 1927). A homokot csak az 1920-as évek végén kötötték meg nagyrészt akáccal, helyenként erdei fenyővel. Néhány évtized múlva a parton éger, kocsányos tölgy, vöröstölgy és nyárfatelepítést végeztek. Sypnyewski Vince mérnök 1872-es térképén már látható a Nyírvíz Szabályozó Társulat csatornahálózata, amely a Nagymohost is elérte. A talajvízszint az egész térségben 1 1,5 m-el lejjebb szállt. A vizes élőhelyek sorsa ezzel nagyrészt megpecsételődött. A Nagymohos lecsapolása szerencsére nem sikerült tökéletesen, de a felülről futóhomokkal, alulról talajvízcsökkentéssel, oldalról tápanyagbemosódással megtámadott élőhely szukcessziója az 1900-as évek elejétől felgyorsult ben már csak 1/7-ed rész a nyílt vízterület a többi nagyrészt úszóláp. A nagymértékű úszólápképződést 320
4 az erdőirtást követő tápanyagbemosódás váltotta ki (Braun, Sümegi, Szűcs és Szöőr 1993). Boros (1926) a tó vizét 2 2,7 m mélységűnek mérte, a Caldesia parnassifolia ekkor a K-i oldalon fordult elő. A kiterjedt úszóláp kisebb része nádas, nagyobb része zsombéksásos volt, mely helyenként sásrétté zárult. Az úszólápot a parttól szabad vízfelület választotta el. Simon (1966) megfigyelései szerint nád, sás és tőzegpáfrány borította az akkor még nagy felületű úszólápot, mely egyik szélével a parti sásrétbe simult. Saját megfigyelésem szerint az endogén feltöltődés erősen fokozódott, amit a lesüllyedő úszólápok is elősegítettek. Ekkor már a Nagymohos területének 2/3-a rekettyefűzláp ben a közeli csatorna vízének bevezetésével próbáltak segíteni, de részben a bemosódó tápanyagok, részben az aszályos években lehetetlen vízpótlás miatt a módszer nem vált be. A kezdeti években kedvező jelek is mutatkoztak, nőtt az úszólápterület, a Caldesia parnassifolia, ha rövid időre is, de megmutatta magát. Az úszólápok felemelkedett élő gyékényesekből keletkeztek. A szukcesszió: 1. iszapzsázsás gyékényes, 2. villás sásos, tőzegpáfrányos gyékényes, 3. tőzegpáfrányos rekettyefüzes, ritkán 4. tőzegpáfrányos égeres. Ez utóbbiak elnehezülve végül is lesüllyedtek, növelve a fűzláp területét. Az 1980-as évek elején az úszólápdarabok a hektárnyi nyílt vízfelület peremén 250 négyzetmétert borítottak (Vas 1984). Ebben az időszakban már csak néhány hírmondó Menyanthes trifoliata, Ranunculus lingua, Carex diandra, kis Utricularia faj tanúskodott a hajdani jobb időkről. A Nymphaea alba a 90-es éveket már nem élte meg. A tőzegpáfrány mennyisége rohamosan csökkent, a Cicuta virosa, Carex elata és Calamagrostis canescens populációi összezsugorodtak. A 80-as évek elején még közel hektáros Riccia fluitans dominanciájú lebegő-hínár az évtized végére szinte eltűnt. A 90-es években tovább romlott a helyzet, a vízszint drámaian csökkent, az úszólápok leültek, belegyökereztek az alzatba, és többé nem emelkedtek fel. Tovább vastagították a tőzegréteget. Már a tóközép is gyakran kiszáradt ben és 1996-ban, a legmélyebb ponton 124 cm-t kellett fúrni a talajvíz után kutatva. A szukcesszió tovább gyorsult, kiterjedt gyomosodás jelentkezett, az eutrofizáció minden társulásban degradációs tünetekkel járt. A fiatalítást rekettyefűz irtással és újabb, mesterséges vízpótlással próbálták elérni. Ezúttal 60 méter mélységű kútból. A fűzláp tarvágása nem hozta meg a kívánt eredményt, mert a kút hozama nem volt elegendő. A kiszáradó tőzeg lebomlása felgyorsult. A tápanyagdússá váló élőhelyet lerohanta a nagy csalán. Az eredetileg boglyás szerkezetű, tisztásokkal tarkított, változatos élőhelyen kefesűrű, egykorú rekettyefüzes újult fel, továbbra is csalán gyepszinttel, kiszorítva a tőzegpáfrányt. Eközben a tóközepet a gyékény vette birtokba, az értékesebb flóra évekre eltűnt. A szivattyúteljesítmény fokozása és a csővezeték legészakibb medencéig történő meghosszabbítása javított a helyzeten óta legalább ez a legmélyebb medence nem száradt ki (Vas 1999). Megindult a regeneráció. Jelenleg kb. 50 db néhány négyzetméteres, gyékényből felemelkedett úszólápdarabot rejt a nyíltvíz helyén kialakult gyékényes. A Thelypteris palustris, Carex pseudocyperus, Cicuta virosa, Calamagrostis canescens és a Riccia fluitans populációi erősödnek. A Nyárias A Nagymohostól délre, 600 méternyi távolságban húzódik meg szerényen híresebb szomszédja árnyékában. A mintegy 14 hektáros területről Boros (1932) a szikföldek vegetációjával kapcsolatban ír, mint enyhén szikes élőhelyről. Botanikai ritkaságokat nem említ ben meglepetésemre a Nagymohosról azóta eltűnt Menyanthes trifoliata nagy tömegét találtam, virágzó, életerős állapotban. Különösen az északi legmélyebb, 0,8 hektáros tipikus Carici-Menyanthetum társulásban. Ez a társulás dél felé haladva gyékényesedve, nádasodva gyengült ugyan, de a mindenütt előfordult Nymphaea alba állandó jelenléte fiatal, de gyorsan átalakuló társulásra utalt. A Menyanthes üstökösfejű zsombékokból előkígyozó és a semlyékek alzatán kúszó szárai, majd felemelkedő hármas levelei és a közülük kiemelkedő fátyolos fehér virágfürtök sokasága felejthetetlen látványt nyújtott. A magassásosokban Carex disticha, Carex rostrata, a mocsárréteken Orchis laxiflora, Listera ovata előfordulása is jelentős volt (Vas 1982). Az aszályos évek halmozódása itt degradációt okozott. A terület mellett húzódó csatornából a Nagymohos árasztásakor ide is jelentős mennyiségű víz került. A további évek szárazsága fokozta a gyomosodást és a nádasodást. A Menyanthes trifoliata 5 éve eltűnt. A Carex elata 90%-a szintén. A megmaradt zsombékok is gyengélkednek. Az ide is eljuttatott kútvíz csak arra elegendő, hogy lassítsa a szukcessziót és átmentheti az élőhelyet a kedvezőbb klímájú évekre. Az északi területen megjelent 321
5 és terjed Salix cinerea. Flórájában előforduló jelentősebb fajok: Riccia fluitans, Ricciocarpus natans, Lemna trisulca, Carex elata, C.rostrata, C. disticha, Scutellaria galericulata, Cirsium brachycephalum, Orchis laxiflora és a Listera ovata. A Pócspetri Máriapócs Kisléta térség A Nyíregyházát és Nyírbátort összekötő műút és a vele párhuzamosan futó vasút mentén Kállósemjén után több nádas, rekettyefüzes, magassásos, mocsárrét és láprét fordul elő a gyakran pangóvizes területeken. Ezeket a változatos, tipikus és átmeneti élőhelyeket a műút és a vasút között és mentén m széles természetközeli zöld folyósó köti össze. A réteket még kaszálják (bár nem a termé- 322
6 szetvédelmi szempontok szerint), ezért sok értékes faj húzódik meg bennük. Egyes élőhelyeken több százas populációnagyságú a Dianthus superbus, Orchis laxiflora és a Molinia arundinacea. Gyakori az Iris pseudacorus, Ranunculus lingua, Cirsium rivulare, Dactylorhiza incarnata, Sanguisorba officinalis, Serratula tinctoria és a Leucanthemella vulgare subsp. vulgare. Előfordul a Carex elata, Calamagrostis canescens, Thelypteris palustris, Menyanthes trifoliata, Parnassia palustris és az Ophioglossum vulgatum. Az élőhelyeket leginkább a beszántás és a nyárfatelepítések veszélyeztetik. Irodalom Boros Á. (1926): Az utolsó úszóláp Szabolcsban. Nyírvidék okt. 1. Boros Á. (1932): A Nyírség flórája és növényföldrajza. Debrecen, pp: 5 6., Braun M., Sümegi P., Szűcs L. és Szöőr Gy. (1993): A kállósemjéni Nagy-Mohos láp fejlődéstörténete. (Lápképződés emberi hatásra és ősláp hipotézis) Kézirat Jósa András Múzeum, Nyíregyháza, pp: Frisnyák S. (1980): Szabolcs-Szatmár megye századi történeti földrajzi vázlata. Bessenyei György Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, Földrajz. Nyíregyháza, pp: Kiss L. (1927): A kállósemjéni Nagy-Mohostó. Föld és Ember 7: Kopasz M. (1978): Védett természeti értékeink. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, pp: Simon T. (1966): A csarodai és a kállósemjéni természetvédelmi terület növényvilága. Szabolcs-Szatmári Szemle, Nyíregyháza, I. 2.sz. Udvarhelyi K. (1968): Magyarország természeti és gazdasági földrajza. Tankönyvkiadó, Budapest, pp.: Vas M. (1983): Carici - Menyanthetum Vidrafüves a kállósemjéni Nyáriason. Botanikai Közlemény 70: Vas M. (1984): A kállósemjéni Nagymohos és Nyárias fitocönológiája természetvédelmi helyzete. Doktori értekezés. JATE Növénytani Tanszék. Vas M. (1999): Vízszintváltozások és fitocönológiai átalakulások a kállósemjéni Nagymohoson. Kitaibelia 4(2): Adatok Nagykőrös erdeinek történetéhez Urbán Sándor III. MÉTA-túra október Nagykőrös város, mint lakott hely már a római korban Július Caesar uralkodásának idejében lakott hely volt. A római kori barbárok metanasta-jazygok települése volt itt. Időszámításunk első századában ezek a népcsoportok már az Alföld nagyobb folyóinak áradásai és mocsarai között, úttalan, nehezen hozzáférhető helyeken telepedtek le. A honfoglalás után a nemzetségek nem vették birtokba ezt a területet. A legrégebbi okleveles adatok szerint még a XIV. században is, mint a királyi, illetve királynői birtok szerepel. Talán magyarázata lehet ennek a térség viszonylag kedvezőtlen adottságai, talán éppen az erdő (nem erdőssztyepp). A tatárdúlás során a környező telepek, falvak elmenekült lakossága a mai város helyén talált menedéket, ahol akkor mocsarakkal körülvett sűrű erdők voltak. A mai határnevek közül a Bokros, a Tázerdő és a Vadas név őrzi a hajdani erdők emlékét. A város helyén pedig hatalmas kőriserdő volt. A város neve is a kőrisfa kőrösfa névből származik. Valószínűsíthető, hogy kőrises láperdők lehettek itt. Néhány parányi terület őrzi ennek szerény maradékát, pl. a Budapest-Szeged vasútvonal mentén, illetve a város központjához csatlakozó Gát. A török hódoltság koráig nincs megbízható adatunk a város erdeinek nagyságáról, használatáról. A török-magyarkori okmányok között a pótharaszti erdőről legelőször 1626-ból van említés, a Nagyerdőről pedig 1671-ből. A város ugyanis a török hódoltság korában kiváltságos hely khász város volt, mivel a szultán kincstárához tartozott. Ez szabad önigazgatást és határhasználatot biztosított. Cserébe viszont tól Mehemet székesfehérvári basa rendeletére csupán salétromot tartozott szolgáltatni a város a budai lőporgyártás számára. Ettől kezdve szinte hadiipari központtá vált a nagykőrösi erdő, hiszen a 323
A Kis-Tómalmi láprét védett növényritkaságai
A Kis-Tómalmi láprét védett növényritkaságai Takács Gábor Fertő-Hanság Nemzeti Park Dr. Király Gergely Botond Nyugat-Magyarországi Egyetem A láprét és környéke története Köztudomású, hogy a római korban
A kállósemjéni Nagy-Mohos láp természeti értékei
A kállósemjéni Nagy-Mohos láp természeti értékei Nyilas I. + Gyurecska A. + Karakó Á. + Tóth Cs. ++ Bodnár E. + + DE Biológiai és Ökológiai Intézet, E. Állattani és Humánbiológiai tanszék ++ DE Földtudományi
A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági
A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,
FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter
FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp
41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.
41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.
Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE
Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE A vizsgálat céljai A nagykőrösi homoki erdőssztyepp-tölgyesek múltbeli tájhasználatának térinformatikai feldolgozása.
A KÁLLÓSEMJÉNI NYÁRJAS LÁP VÍZHÁZTARTÁSI VIZSGÁLATA
A KÁLLÓSEMJÉNI NYÁRJAS LÁP VÍZHÁZTARTÁSI VIZSGÁLATA DECSI BENCE 1*, ÁCS TAMÁS 1, KOZMA ZSOLT 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék *e-mail: decsibence28@gmail.com
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.
1 Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális
A kállósemjéni Nagymohos vegetációjának változása 1980 és 2010 között
A kállósemjéni Nagymohos vegetációjának változása 1980 és 2010 között VAS Mihály H-4324 Kállósemjén, Kossuth u. 28., vmih@freemail.hu Bevezetés A Nyírség kiemelkedő értékei a lefolyástalan buckaközi mélyedésekben
Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,
ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék
PDF created with FinePrint pdffactory trial version
A ok összeszmei e a védett növényfajok becsült állományméretei alapján 15. melléklet Védett növényfajok Csörögi-rét Nagy-Tece Egervári - Reveteki- (úszóok) Szadai-rét Sikárosi- Álom-hegyi 1. Lápi rence
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
Vízszintváltozások és fitocönológiai átalakulások a kállósemjéni Nagymohoson
Vízszintváltozások és fitocönológiai átalakulások a kállósemjéni Nagymohoson VAS Mihály H-4320 Nagykálló, Budai Nagy A. u. 10. Bevezetés A Nyírség kiemelkedő természeti értékei lápok és láprétek. Az antropogén
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. május kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízrajzi Osztálya
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. június kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízrajzi Osztálya
Magyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András
1 Magyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András Éghajlat Hazánk területén három különböző klímatípus találkozik, amelyeknek az elemei az egyes években különböző erősséggel és gyakorisággal
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
A Nyárjas-tó fitocönózisainak átalakulása
http://kitaibelia.unideb.hu/ ISSN 2064-4507 (Online) ISSN 1219-9672 (Print) 2015, Department of Botany, University of Debrecen, Hungary 21 (1): 63 77.; 2015 DOI: 10.17542/kit.21.63 A Nyárjas-tó fitocönózisainak
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS 2014 márciusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 3 mm (Kapuvár, Vasad, Törtel) és 27 mm (Milota) között alakult, az országos területi
Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék
Magyarország növényvilága Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet 7-608 szoba 20-90-555/1718 mellék tothz9@ludens.elte.hu zonalitás - a klímazónák kialakításáért felelős éghajlat meghatározó tényezői (hőellátottság,
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Takács Gábor Fertı-Hanság Nemzeti Park
A Kistómalmi láprét t rekonstrukciója Takács Gábor Fertı-Hanság Nemzeti Park Miért érdemel kiemelt figyelmet? Az utolsó ilyen láprét Sopron környékén Ma már kizárólag csak itt fordul elı a Pinguicula vulgaris
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
A április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 áprilisában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 12 mm (Nyírábrány) és 84 mm (Kölked) között alakult, az országos területi
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Fontos társulástani fogalmak
Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások
A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások Dr. Gombos Béla SZENT ISTVÁN EGYETEM Agrár- és Gazdaságtudományi Kar MMT Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése
ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a
VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.
Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Földrajz középszint 0512 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 25. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM 1. összetevő 1. FELADAT a) 1. Chicago 2. Washington
INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ
1. FORDULÓ 1. Feladat: Erdő kvíz Válasszátok ki a helyes megoldást! 1.A magyarországi erdőterület nagysága a honfoglalás idején ekkora lehetett: A) 5-7 % B) 18-20 % C) 40-60% D) 80-90% 2. Magyarország
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
Gyertyános - kocsánytalan tölgyesek
Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 400 600 m tszf. magasságban zonális, alacsonyabb térszineken is előfordul zárt völgyaljakban, északi lejtőkön Termőhely: Hűvös, párás mikroklíma, üde talajok, optimálisan
Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban
Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban A társulás típusát meghatározza: Klíma-zóna (makroklíma) Európai lombhullató erdők *Ezen belül (mikroklíma): Edafikus tényezők Vízellátás Domborzati tényezők
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízrajzi
A tájhasználat alakulása a dunapataji Nagy-széken és környékén az 1600-as évektől napjainkig
a dunapataji Nagy-széken és környékén az 1600-as évektől napjainkig Baranyai Balázs,Gödöllő,2008 A Nagy-szék elhelyezkedése www.googleearth.com Növényföldrajzi szempontból a Pannonicum flóratartomány Eupannonicum
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
A MAGYAR ALFOLD VE::DETT NOVE::NYEI. Irta és fényképezte: dr. Németh Ferenc dr. Seregélyes Tibor Lektorálta: Vízy Istvánné dr.
A MAGYAR ALFOLD VE::DETT NOVE::NYEI. Irta és fényképezte: dr. Németh Ferenc dr. Seregélyes Tibor Lektorálta: Vízy Istvánné dr. Szerkesztette: B. Zsédenyi Judit A magyar flóra hozzávetőleg 2250 virágos
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. július kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya
Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3
Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3 valamint Cserny Tibor 4, Fábián Szilvia 2, Fórizs István 1, Schöll- Barna Gabriella
Újabb adatok a Peszéradacsi Tájvédelmi Körzet flórájához
60 KITAIBELIA I. évf. pp.: 60-64. Debrecen 1996. május Újabb adatok a Peszéradacsi Tájvédelmi Körzet flórájához NAGY Tamás 1 VIDÉKI Róbert 2 (1) Kecskemét 6000 Borostyán u. 5/B. (2) Debrecen 4027 Domokos
A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN
Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi
Magyarország zonális növényzeti övei
Magyarország zonális növényzeti övei Klímazonális övek: 1. Montán bükkösök (800 m): Kőszeg-Szentgotthárdtól nyugatra, jegenyefenyvesbükkös, Börzsöny, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység. 2. Szubmontán bükkösök
Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. július - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és az
BUDAPEST VII. KERÜLET
M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN
15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program.
15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program. Erdőssztyepek Magyarországon. Formációk a Föld vegetációzónái legnagyobb klimatikus
ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Séta a Balaton-felvidéken
ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Kódszám: Séta a Balaton-felvidéken A Káli-medence a Balaton-felvidéken található. Honfoglaló ősünknek, Kál vitéznek őrzi a nevét. Az Árpád-korban
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszíni vízformák 11.lecke Folyók A felszín feletti vizek csoportosítása I. Vízgyűjtő
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Az éghajlati övezetesség
Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt
A monszun szél és éghajlat
A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer
Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi
Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi mocsári jelleg, fás és fátlan élőhelyeken egyaránt megjelenhet.
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
Agrometeorológiai összefoglaló
Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök
Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Féléves hidrometeorológiai értékelés
Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le
Vizes élőhely változása a klímaváltozás ismeretében térinformatikai esettanulmány a Felső-Kiskunsági tavak területén.
Vizes élőhely változása a klímaváltozás ismeretében térinformatikai esettanulmány a Felső-Kiskunsági tavak területén Kovács Ferenc SZTE TTIK, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék A kutatást
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Tervezet. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/461/2009. Tervezet a Maconkai-rét természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A Maconkai-rét természetvédelmi
ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL
A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ
TÚZOK TUSA II. FORDULÓ
TÚZOK TUSA II. FORDULÓ 1. Képzeljétek el, hogy a cserebökényi pusztán vagytok. Kora tavasz van, a pusztai vízállásoknál madarak tömegei időznek. Van, aki nemrég érkezett haza a telelőterületről, van, aki
Amit az aszálymonitoring rendszerről tudni kell. Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldásuk. Lucza Zoltán, osztályvezető FETIVIZIG
Amit az aszálymonitoring rendszerről tudni kell Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldásuk Lucza Zoltán, osztályvezető FETIVIZIG 1962 1965 1968 1971 1974 1977 1980 1983 1986 1989 1992 1995 1998 2001
Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Szent László Gimnázium Természettudományos Önképzőkör 2011. november 17. Ökológiai
Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces réti talaj 6.réti talaj 7
Az Alföld talajai Novák Tibor 2006. 05. 02. Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces
TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió
TÁJ- KISALFÖLD Makrorégió Fekvése 5300km² MO-területén Határai: Nyugaton országhatár (folyt. Lajta-hg-ig) Keleten a Gerecse és Vértes előteréig húzódik Északon a Duna (folyt. Szlovák alf.) Délen a Rába
A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN
A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Prof. Dr. Rakonczai János Dr. Szilassi Péter SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2017. március 28. Lajosmizse Alapkérdés: van-e globális klímaváltozás?
Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
ÉGHAJLAT. Északi oldal
ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A
A augusztus havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az augusztusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 augusztusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 19 mm (Szolnok repülőtér) és 203 mm (Budapest-Pestszentlőrinc) között
Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki