JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2016/2095(INI) A szociális jogok európai pilléréről (2016/2095(INI))

Átírás

1 Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 2016/2095(INI) JELENTÉSTERVEZET A szociális jogok európai pilléréről (2016/2095(INI)) Foglalkoztatási és Szociális Bizottság A vélemény előadója: Maria João Rodrigues PR\ docx PE v02-00 Egyesülve a sokféleségben

2 PR_INI TARTALOM Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY... 3 INDOKOLÁS PE v /15 PR\ docx

3 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY A szociális jogok európai pilléréről (2016/2095(INI)) Az Európai Parlament tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és az Európai Unió alapjogi chartájára, tekintettel az Európai Szociális Chartára, annak kiegészítő jegyzőkönyvére és július 1-én hatályba lépett, átdolgozott kiadására, tekintettel a munkavállalók alapvető szociális jogairól december 9-én elfogadott közösségi chartára, tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményeire és ajánlásaira, tekintettel a meglévő uniós jogszabályokra, politikai koordinációs mechanizmusra és pénzügyi eszközökre a foglalkoztatás, a szociálpolitika, a gazdaság- és monetáris politika, a belső piac, az áruk, személyek, szolgáltatások és tőke szabad mozgása, az Európai Szociális Alap, valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohézió terén, tekintettel az Európai Tanács március i és június 17-i következtetéseire és a Bizottság Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája című, március 3-i közleményére (COM(2010)2020), tekintettel a Bizottságnak szóló, Jean-Claude Juncker által július 15-én ismertetett, Új kezdet Európa számára: a munkahelyteremtés, a növekedés, a méltányosság és a demokratikus változás programja című politikai iránymutatásokra, tekintettel az európai gazdasági és monetáris unió megvalósításáról szóló, június 22-i jelentésre ( az öt elnök jelentése ), tekintettel a Bizottság március 8-i közleményére a szociális jogok európai pillérével kapcsolatos konzultáció elindításáról (COM(2016)0127) és annak mellékleteire, tekintettel a Bizottság június 2-i, A közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrend című közleményére (COM(2016)0356), tekintettel a évi bizottsági munkaprogrammal kapcsolatos stratégiai prioritásokról szóló július 6-i állásfoglalására 1, tekintettel a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásáról szóló október 1 Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0312. PR\ docx 3/15 PE v02-00

4 8-i állásfoglalására 1, tekintettel október 23-i állásfoglalására az egyenlőtlenségek csökkentéséről, különös tekintettel a gyermekszegénységre 2, tekintettel a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos, közötti EU stratégiai keretről szóló, november 25-i állásfoglalására 3, tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtásáról szóló, július 7-i állásfoglalására, különös tekintettel az ENSZ CRPD-bizottságának záró észrevételeire 4, tekintettel az európai unióbeli szociális dömpingről szóló [2016. szeptember 15.] állásfoglalására (2015/2255(INI)) 5, tekintettel a munka és magánélet közötti egyensúly szempontjából kedvező munkaerőpiaci körülmények megteremtéséről szóló [2016. szeptember 13.] állásfoglalására (2016/2017(INI)) 6, tekintettel a szociális beruházási paktumról, mint a válságra adott reakcióról szóló november 20-i állásfoglalására 7, valamint a Bizottság február 20-i társadalmi beruházási csomagjára, tekintettel az ILO 2016-os, A szociális pillér létrehozása az európai konvergenciáért című tanulmányára, tekintettel a szociális partnerektől, civil társadalmi szervezetektől és egyéb érdekeltektől kapott információk sokaságára és az egyes tagjaikkal szeptember 1-én folytatott eszmecserére, tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére, tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A8-0000/2016), A. mivel az Európai Uniónak paradigmaváltásra van szüksége, hogy egy szolidaritáson, társadalmi igazságosságon, a javak tisztességes elosztásán, a nemek közötti egyenlőségen, a jó minőségű közoktatási rendszeren, a minőségi foglalkoztatáson és a fenntartható növekedésen alapuló, erős európai szociális modell felé haladjon - egy olyan modell felé, amely mindenki számára jó szociális védelmet biztosít, bővíti a sebezhető csoportok lehetőségeit, fokozza a civil és politikai életben való részvételt, és javítja valamennyi polgár életszínvonalát, teljesítve az uniós szerződésekben, az Alapjogi Chartában és az Európai Szociális Chartában kitűzött célkitűzéseket és 1 Elfogadott szövegek, P8_TA(2015) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. 6 A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. 7 Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0419. PE v /15 PR\ docx

5 jogokat; B. mivel a Bizottságnak 2017 tavaszán javaslatot kell tennie a szociális jogok európai pillérére, amely kötelező érvényű; 1. Hangsúlyozza, hogy szociális jogok európai pillére (EPSR) nem korlátozódhat az alapelvekről vagy jó szándékról szóló nyilatkozatra, hanem valódi tartalmat kell magában foglalnia (jogszabályokat, politikák kidolgozására szolgáló mechanizmusokat és pénzügyi eszközöket), és pozitív hatást kell gyakorolnia az állampolgárok életére rövid távon, valamint lehetővé kell tennie az európai integráció támogatását a 21. században azáltal, hogy hatékonyan védelmezi a szociális jogokat és a Szerződés célkitűzéseit, erősíti a kohéziót és a felfelé irányuló konvergenciát, valamint segíti a GMU megvalósítását; 2. Rámutat arra, hogy az EPSR-nek erősebb eszközökkel kell ellátnia az európai polgárokat ahhoz, hogy ellenőrzésük alatt tartsák a saját életüket, és a piacokat a jólét és a fenntartható fejlődés érdekében működtessék; A meglévő társadalmi normák frissítése 3. Kéri egy, a valamennyi foglalkoztatási formára vonatkozó, tisztességes munkakörülményekről szóló irányelv elfogadását, amely minden munkavállaló számára biztosítja az alapvető, érvényesíthető jogokat, ideértve az egyenlő bánásmódhoz, a szociális védelemhez való jogot, az elbocsátás esetén biztosított védelem, az egészség és biztonság védelmének jogát, a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket, az egyesülési szabadságot és a képviseleti jogot, a kollektív tárgyalásokhoz, a kollektív fellépéshez való jogot, a képzéshez való hozzáférést, valamint a megfelelő tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogot; Hangsúlyozza, hogy ennek az irányelvnek valamennyi munkavállalóra vonatkoznia kell, valamint valamennyi, nem szabványos formában foglalkoztatott dolgozóra is, mint például a határozott idejű, részmunkaidős, behívás alapján dolgozó munkavállalókra, az önfoglalkoztatásra, a kiszervezett munkákra, a gyakornoki munkákra és a szakmai gyakorlatra; kéri az uniós vívmányok megfelelő frissítését, hogy azok valamennyi munkavállalóra vonatkozzanak; Minőségi és tisztességes munkafeltételek 4. Döntő lépésekre szólít fel a foglalkoztatás alkotóelemeinek jogbiztonságával kapcsolatban, valamint a digitális platformok által közvetített munkákra vonatkozóan; hangsúlyozza, hogy továbbra is a határozatlan idejű szerződéseknek kell a követendő normát jelenteniük, tekintettel azok társadalmi-gazdasági biztonságra vonatkozó jelentőségére; kéri, hogy a tisztességes munkakörülményekről szóló irányelv tartalmazza a vonatkozó minimum követelményeket, amelyeket biztosítani kell a bizonytalanabb foglalkoztatási formák esetén, különösen: a. tisztességes munkakörülmények a gyakornoki munkákra, szakmai gyakorlatokra és ipari tanulói munkákra vonatkozóan, megtiltva azokat, amelyek nem vagy annyira keveset fizetnek, ami nem teszi lehetővé a dolgozók megélhetését; b. a digitális platformok által közvetített munkákra vonatkozóan a foglalkoztatás olyan meghatározása, amely kevésbé függ a vonatkozó követelmények teljes PR\ docx 5/15 PE v02-00

6 kumulációjától; c. a behívás alapján történő munkavégzésre vonatkozó korlátozások: be kell tiltani a nulla órás szerződéseket, és valamennyi munkavállaló számára garantálni kell bizonyos alapvető munkaidőt; 5. Hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az EU egészében megújuljon a bérek felfelé irányuló konvergenciája; felhívja a Bizottságot, hogy aktívan támogassa a kollektív tárgyalások szélesebb hatókörét; úgy ítéli meg, hogy a tisztességes megélhetést nyújtó jövedelmek biztosításához szükséges a minimálbérek tisztességes szinten való megállapítása; javasolja a nemzeti minimálbérek megállapítását jogszabályok vagy kollektív tárgyalások révén, a célkitűzés legyen a vonatkozó nemzeti átlagbér legalább 60 %-ának elérése; 6. Emlékeztet arra, hogy az egészséges és biztonságos munkakörülményekhez való jog a munkaidő korlátozását és a minimális pihenőidők és éves szabadságok biztosítását is magában foglalja; várja a Bizottság jogszabályokra és egyéb konkrét intézkedésekre vonatkozó javaslatait azzal kapcsolatban, hogy valamennyi munkavállaló számára védelmezzék ezt a jogot, az egészségi és biztonsági kockázatokkal kapcsolatos jelenlegi ismereteink teljességét tükrözve; 7. Hangsúlyozza a kollektív jogok jelentőségét; elvárja a Bizottságtól a konkrét támogatás fokozását az azon tagállamokban és ágazatokban folytatott társadalmi párbeszéd erősítése érdekében, ahol ez a párbeszéd az elhúzódó válság vagy a nem szabványos foglalkoztatási formák elterjedtsége miatt gyenge; Megfelelő és fenntartható szociális védelem 8. Támogatja a társadalombiztosítási juttatások és szociális szolgáltatások integráltabb biztosítását olyan módszerként, amellyel érthetőbbé és elérhetőbbé tehető a jóléti állam, nem gyengítve a szociális védelmet; rámutat a polgárok szociális jogokkal kapcsolatos tájékoztatásának fontosságára és az e-kormányzati megoldások lehetőségeire, amely magában foglalhat egy európai társadalombiztosítási kártyát, ami fokozhatná az egyéni tudatosságot, valamint segíti az utazó munkavállalókat abban, hogy tisztázzák a hozzájárulásaikat és jogosultságaikat; 9. Egyetért a megfelelő időben történő, jó minőségű és megfizethető megelőző és gyógyító egészségügyi ellátáshoz való általános hozzáférés fontosságával; hangsúlyozza, hogy az egészségbiztosításnak valamennyi munkavállalóra vonatkoznia kell; 10. Tisztában van azzal, hogy a várható élettartam növekedése és a munkaerő zsugorodása kihívás elé állítja a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát és a generációk közötti méltányosságot; Ismételten megerősíti, hogy a legjobb választ az általános foglalkoztatási ráta növelése jelenti; úgy véli, hogy a nyugdíjkorhatárnak a várható élettartam mellett egyéb tényezőket is tükröznie kell, beleértve a munkaerőpiaci trendeket, a gazdasági függőségi rátát, a születések számát és a munkák nehézségi fokában lévő különbségeket is; 11. Ragaszkodik ahhoz, hogy minden munkavállalóra ki kell terjednie a nem önként vállalt munkanélküliséggel vagy részmunkaidős foglalkoztatással szembeni biztosításnak, PE v /15 PR\ docx

7 amelyhez a munkakereséshez nyújtott segítség és az (át)képzésekbe történő beruházás párosul; 12. Felszólít egy, az európai minimáljövedelmi rendszerekre irányuló keret kialakítására; hangsúlyozza az ilyen rendszerek jelentőségét az emberi méltóság megőrzésében, valamint azon szerepüket, hogy a szociális beruházások egy formájaként képessé teszik az embereket arra, hogy képzéseken vegyenek részt és/vagy munkát keressenek; 13. Egyetért azzal, hogy valamennyi fogyatékos személy számára támogató szolgáltatásokat és tisztességes megélhetést és társadalmi befogadást lehetővé tévő alapvető jövedelembiztonságot kell biztosítani. 14. A minőségi és megfizethető, hosszú távú gondozási szolgáltatásokhoz való hozzáférést, beleértve az otthoni gondozást is, olyan jognak tekinti, amelyet védeni kell, tisztességes körülmények között foglalkoztatott, megfelelően képzett szakemberek segítségével; úgy véli, hogy ezért az alacsony jövedelmű háztartásokat megfelelő közszolgáltatásokkal és adókedvezményekkel kell megcélozni; ismételten felszólít a megfelelő ellentételezéssel és szociális védelemmel járó ápolási szabadsággal kapcsolatos jogszabályok megalkotására; 15. A gyermekszegénységet jelentős problémának tekinti, amellyel kapcsolatban Európának nagy lépéseket kell tennie; felszólít egy Gyermek Garancia gyors megvalósítására valamennyi tagállamban, hogy minden, jelenleg szegénységben élő gyermek hozzáférhessen ingyenes egészségügyi ellátáshoz, ingyenes oktatáshoz, ingyenes gyermekgondozáshoz, tisztességes lakhatáshoz és megfelelő táplálékhoz; 16. Jogszabályok megalkotására szólít fel annak biztosítása érdekében, hogy a szociális lakhatáshoz vagy a megfelelő lakhatási támogatáshoz való hozzájutást biztosítsák azok számára, akiknek szükségük van rá, nyilvánvalóan ideértve a hajléktalanokat is, és hogy a sebezhető személyek és a szegény háztartások védettek legyenek a kilakoltatással szemben; adózási ösztönzőket kér ahhoz, hogy segítsenek az alacsony jövedelmű fiatal személyeknek saját háztartást kialakítani; az ESBA nagyobb mértékű használatára szólít fel a városfelújítások és a megfizethető lakhatás biztosításának támogatása érdekében; 17. Jogszabályok megalkotására szólít fel annak érdekében, hogy mindenki számára biztosítsák a jó minőségű és megfizethető, általános érdekű szociális szolgáltatásokhoz és egyéb alapvető szolgáltatásokhoz való méltányos hozzáférést, mint például az elektronikus hírközlés, az energia, a közlekedés és a pénzügyi szolgáltatások; kiemeli a szociális vállalkozások szerepét; Esélyegyenlőség és a munkaerőpiacra való belépés 18. Támogatja a Készség Garanciát, azt a mindenkit megillető új jogot, hogy alapvető készségeket szerezzenek a 21. századra, beleértve a digitális írástudást is; rámutat arra, hogy ez egy fontos szociális beruházás, amely megfelelő finanszírozást igényel; 19. Aggasztónak tartja az atipikus szerződések túlzott mértékű használatából fakadó bizonytalanság terjedését; hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy elegendő intézményi és költségvetési kapacitást biztosítsanak, amely megfelelő védelmet nyújt a nem szabványos foglalkoztatási formában dolgozó emberek számára; különösen úgy ítéli meg, hogy: PR\ docx 7/15 PE v02-00

8 a. bővíteni kell a társadalombiztosítási rendszereket annak érdekében, hogy valamennyi munkavállaló képes legyen jogosultságokat gyűjteni, ami jövedelmi biztonságot nyújt olyan helyzetekben, mint a munkanélküliség, a nem önként vállalt részmunkaidős foglalkoztatás vagy a karrier családi vagy képzési okokból történő megszakadása; b. valamennyi munkavállalónak rendelkeznie kell egy személyes tevékenység elszámolással, amelynek könnyen elérhetőnek kell lennie egy weboldalon és/vagy okostelefonos alkalmazáson keresztül, ahol utánanézhetnek a szociális jogosultságaiknak; 20. Rámutat arra, hogy a biztonságos szakmai átmenet megfelelő beruházást igényel, mind az állami foglalkoztatási szolgálatok intézményi kapacitásában, mind abban, hogy támogassák az egyéni munkakeresést és továbbképzést; 21. Felszólít az Ifjúsági Garancia teljes körű végrehajtására valamennyi 30 év alatti személyre vonatkozóan, valamint a tartósan munkanélküliekre vonatkozó ajánlások teljes körű végrehajtására; kiemeli, hogy ezek fontos strukturális reformokat és szociális beruházásokat jelentenek, amelyek megfelelő finanszírozást igényelnek; 22. Úgy véli, hogy sürgősen szükséges jelentős előrelépéseket elérni a nemek közötti egyenlőség és a munka és magánélet közötti egyensúly területén; így különösen: a. felül kell vizsgálni a 2006/54/EK irányelvet annak érdekében, hogy megerősítsék a meglévő mechanizmusokat a férfiak és nők egyenlő bánásmódjának biztosítása, a nemek közötti tartós bér- és nyugdíjszakadék megszüntetése, valamint a szakmai szegregáció csökkentése érdekében; b. új jogszabályalkotási javaslatok szükségesek a családi szabadság rendszerekre vonatkozóan, beleértve a szülési szabadságot, az apasági szabadságot, a szülői szabadságot és az ápolási szabadságot is, bátorítva a szabadságok férfiak és nők által egyenlő mértékben történő igénybe vételét minden munkavállalói kategóriában annak érdekében, hogy javítsák a nők munkaerőpiaci hozzáférését és pozícióját, és megkönnyítsék a munka és a magánélet közötti egyensúly kialakítását; 23. Felhívja a Bizottságot, hogy jelöljön ki új, konkrét intézkedéseket a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő lehetőségek biztosítására; Tisztességes mobilitás 24. Hangsúlyozza, hogy a munkaerő mobilitása az EU-n belül egy olyan jog, amelynek gyakorlását támogatni kell, de amely nem kényszeríthető a munkavállalókra a hazai régiójukban lévő rossz körülmények révén, és amely nem veszélyeztetheti a fogadó országok szociális normáit; Az eszközök kiépítése annak érdekében, hogy elérjük a célokat a gyakorlatban 25. Felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon egyértelmű útitervet a jogszabályalkotási frissítésekhez és egyéb intézkedésekhez, amelyek szükségesek az EPSR teljes gyakorlati PE v /15 PR\ docx

9 alkalmazásához; rávilágít, hogy jogütközés esetén a horizontális szociális záradékot (EUMSz. 9. cikk) kell megfelelően alkalmazni; 26. Úgy véli, hogy a felfelé irányuló szociális konvergencia célkitűzését több összefüggő célkitűzésnek kell alátámasztania, az Európa 2020 stratégiára és a fenntartható fejlődési célokra építve, és az unión belüli gazdasági, foglalkoztatási és szociális politikák koordinációjának útmutatójaként szolgálva; véleménye szerint ezek a célkitűzések az euroövezetre vonatkozóan jelenleg tárgyalás alatt álló konvergencia kódexnek is részét képezhetik, és a következő, a közpolitikák által közvetlenül érintett mutatószámokra alapozhatók: a. a korai iskolaelhagyók aránya; b. a munkanélküliségi ráta; c. a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő (NEET) fiatalok aránya; d. a szegénységi kockázati ráta; e. a munkavállalói szegénységi ráta; f. a gyermekszegénység; g. a gyermekgondozáshoz és iskola előtti oktatáshoz való hozzáférés; h. a kollektív tárgyalásokkal érintettek köre; i. a teljes beruházási ráta (bruttó állóeszköz-felhalmozás és szociális beruházás); j. a gazdasági függőségi ráta; 27. Felszólít az európai szemeszter egyensúlyának helyreállítására, hogy a fő foglalkoztatási és szociális mutatók meglévő eredménytábláját és az új konvergencia kódexet közvetlenül figyelembe vegyék az országspecifikus ajánlások és az euroövezetre vonatkozó ajánlások kialakításakor, valamint az EU eszközök aktiválásakor; sürgeti a szociális partnerekkel folytatott makrogazdasági párbeszéd erőteljesebb szerepét; nagy jelentőségűnek tartja a makrotársadalmi ellenőrzést ahhoz, hogy elkerüljék a gazdasági egyensúlytalanságoknak a foglalkoztatási és szociális helyzet romlása árán történő csökkentését; 28. Felszólít arra, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásánál alkalmazzanak egy ezüstszabályt, nevezetesen a gazdasági növekedésre egyértelműen pozitív hatást gyakorló bizonyos állami szociális beruházásokat (pl. gyermekgondozás vagy oktatás és képzés) a költségvetési hiány értékelésekor tekintsék kedvező elbánásra jogosultnak, valamint az 1/20 adósságszabálynak megfelelőnek; 29. Kiemeli, hogy a napjainkban jellemző tőkeintenzív termelés, a nagy arányú egyenlőtlenségek és a folyamatosan növekvő atipikus foglalkoztatás jelenségei maguk után vonják annak szükségességét, hogy növeljék az általános adóbevételek szerepét a társadalombiztosítási rendszerek társfinanszírozásában annak érdekében, hogy tisztességes PR\ docx 9/15 PE v02-00

10 szociális védelmet nyújtsanak mindenki számára; 30. Ismételten felszólít a as többéves pénzügyi keret felső összeghatárainak növelésére annak érdekében, hogy megküzdjenek a megnövekedett igényekkel; különösen kéri: a. az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megerősítésére; b. az Európai Szociális Alap, az EGF és a FEAD összegének növelésére; c. egy új eszköz létrehozásának például az EU versenyjog érvényesítésből származó bevételeiből történő finanszírozására, a Gyermek Garancia végrehajtásának támogatására; 31. Felszólítja a Bizottságot és az EBB-t, hogy fordítsa az ESBA-t a munkahelyteremtésre és a szociális beruházásokra, és ennek megfelelő módon alakítsa az alap kockázat/megtérülés követelményeit; 32. Úgy véli, hogy az euroövezeten belül a gazdasági kiigazítások speciális dinamizmusai két pénzügyi eszköz kialakítását teszik szükségessé, az euroövezet költségvetési kapacitásán belül, amelyek különösen relevánsak az EPSR megvalósítása szempontjából: a. egy megújult strukturális konvergencia alap, amely azon társadalmilag igazságos reformok és beruházások végrehajtását támogatja, amelyek szükségesek a válság által érintett területek növekedési potenciáljának növeléséhez és a felfelé irányuló szociális konvergencia helyreállításához, ideértve az Ifjúsági Garancia, a Készség Garancia és a Gyermek Garancia végrehajtását is; b. egy európai munkanélküli-biztosítási rendszer, amely súlyos konjunkturális visszaesések esetén egészíti ki a nemzeti rendszereket, és segít megakadályozni, hogy egy aszimmetrikus sokk strukturális hátránnyá alakuljon; 33. Felhívja a Bizottságot, hogy integrálja a fent említett pénzügyi eszközöket a 2020 utáni többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslataiba és a GMU-ról szóló fehér könyébe; 34. Felhívja a Bizottságot, az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy váltsák az EPSR-t releváns külső tevékenységre, különösen az ENSZ fenntartható fejlődési célok, az ILO egyezmények és az európai szociális normák végrehajtásának kereskedelmi megállapodásokon és stratégiai partnerségeken keresztül történő támogatása révén; 35. Úgy véli, hogy az EPSR-t 2017-ben az Európai Parlament és az Európai Tanács közötti kötelező érvényű megállapodásként kell elfogadni, a legmagasabb szinten bevonva a szociális partnereket, és annak egyértelmű útitervet kell tartalmaznia a végrehajtásra vonatkozóan, konkrét kötelezettségvállalásokkal és határidőkkel; 36. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok parlamentjeinek. PE v /15 PR\ docx

11 INDOKOLÁS A 19. század óta, és különösen a II. világháborút követően Európa alakította ki a világtörténelem legfejlettebb szociális modelljét, tisztességes munkakörülményeket, átfogó szociális védelmet és meglehetősen jó közszolgáltatásokat nyújtva a népesség nagy része számára. Az európai szociális modell viszont hozzájárult a jelentős termelékenységi nyereségekhez és Európa versenyképességéhez, amely egészséges és képzett munkaerőre alapult, akik tisztességes vásárlóerővel rendelkeznek az összetett belső piac fenntartásához. Az EU egymást követő bővítései lehetővé tették a csatlakozó tagállamok szociális normáinak korszerűsítését, és támogatták a fokozatos, felfelé irányuló gazdasági konvergenciát, az EU strukturális és kohéziós alapjainak is köszönhetően. Összességében az európai szociális modell az európai integráció sikertörténetének egy fontos tényezője volt, ami évtizedeken át békét, biztonságot, és széles körben megosztott jólétet hozott. A jóléti állam intézményei és a társadalmi párbeszéd szintén segítettek abban, hogy Európa kezelje a ban kitört globális pénzügyi válságot. Az európai integráció szociális dimenziójára azonban súlyos csapást mért az euroövezet 2010 óta tartó elhúzódó válsága között az adófizetők pénzéből csaknem 2 trillió eurót használtak fel a pénzügyi ágazat állami támogatására 1, ami több tagállam esetén is államadóssági válságot indított el. Ugyanakkor számos tagállam kénytelen volt szigorú költségvetési konszolidációt és belső leértékelési intézkedéseket végrehajtani, nagyrészt a hiányos európai gazdasági és monetáris unión belüli közös stabilizációs mechanizmusok hiánya miatt. Ezek a politikák súlyos társadalmi nehézségeket eredményeztek, amelyek jelenleg is akut problémát jelentenek számos országban. Az euroövezeti válság során az unióról sok polgárban olyan kép alakult ki, hogy maga az EU jelenti az eltérések, az egyenlőtlenségek és a társadalmi igazságtalanságok hajtómotorját. Egy évtizedeken át a konvergenciával, a jóléttel és a fejlődéssel társított projektet most a jóléti rendszerek hanyatlásáért okolnak, és úgy tekintenek rá, hogy az veszélyezteti az emberek jólétét. Ugyanakkor Európa számos jól ismert strukturális trenddel és kihívással is szembenéz, mint például a globalizáció, a demográfiai változások (ideértve az öregedést, az elnőiesedést, az alacsony születésszámokat, a migrációt), az éghajlatváltozás és a természeti erőforrások szűkössége. Tanúja továbbá a digitális forradalom egy új szakaszának, amely súlyosan érinti a munkaerőpiacok működését. Az előadó véleménye szerint ez jelenti az alapvető kihívást, amellyel foglalkozni kell a szociális jogok európai pillérének (EPSR) meghatározásakor és az európai szociális modell 21. századnak megfelelő frissítésére irányuló törekvések során. Jóléti állami struktúráinknak fel kell zárkózniuk a demográfiai változásokhoz, a technológiához, a globalizációhoz és a társadalmi egyenlőtlenségek terén az utóbbi időkben bekövetkezett jelentős növekedéshez. Ugyanakkor meg kell birkóznunk a hosszú gazdasági válság által okozott károkkal. Határozottan meg kell erősítenünk a szociális Európát, valamint javítanunk kell a gazdaságpolitikai döntéshozatalt és a GMU struktúráját. Annak érdekében, hogy megfeleljünk ennek a kihívásnak és a polgárok elvárásainak, 1 European Commission, State Aid Scoreboard 2015, PR\ docx 11/15 PE v02-00

12 létfontosságú annak felismerése és (újbóli) elismerése, hogy az állam nélkülözhetetlen szerepet játszik a piacok alakításában és a szociális kockázatok kezelésében. Az állam ezt többek között a szabályozáson, a jövedelem újraelosztáson és a kollektív társadalombiztosítási rendszerek biztosításán (vagy támogatásán), a szociális támogatási programokon, a közszolgáltatásokon és az általános érdekű szolgáltatásokon keresztül teszi meg. Az EU-nak ismét támogató erővé kell válnia e tekintetben, erősítve tagállamait és segítve azokat abban, hogy támogassák az európai szociális modellt a globális környezetben. Továbbá (ismét) támogató erővé kell válnia a vállalatok és a munkavállalók közötti erőteljesebb szociális párbeszéd érdekében, segítve a jövedelmek és kockázatok méltányos megosztásának biztosítását még a digitalizáció és a globális verseny által kialakított piacokon is. Természetesen az európai szociális modellnek számos nemzeti változata létezik és az egyes országok speciális rendelkezéseket alkalmaznak, történelmi fejlődésükkel és a szubszidiaritás elvével összhangban. Azonban a globalizációra és a technológiai változásokra tekintettel az EU tagállamok nagymértékben függenek egymástól (a közös valuta szintén köteléket jelent), és polgáraik számára csak együttműködés által hozhatnak széles körben megosztott jólétet. Közös európai keret nélkül a tagállamoknak be kell érniük egy, a szociális normák terén a rosszabbodás irányába mutató, destruktív versengéssel. Ezért az európai szociális modell egy közös projekt, amelynek központi célkitűzése a felfelé irányuló szociális konvergencia: az EU minden országában, minden emberre vonatkozóan a jóllét tartós javulása, fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés alapján, valamint olyan intézkedések alapján, amelyek biztosítják, hogy egyetlen személy és egyetlen ország sem marad ki, és mindenki részt vehet a társadalomban és a gazdaságban. A felfelé irányuló szociális konvergencia kizárólag a tagállamok közös fellépésével érhető el. Ebből a célból az EU már létrehozoott egy törvényhozó szervet, amely a munkaerő-, az árués szolgáltatási piacok szabályozásával foglalkozik, és politikai koordinációs mechanizmusokat és megfelelő pénzügyi eszközöket vezetett be. A vívmányok minden tagállamra vonatkoznak, az alapvető szociális jogok pedig minden emberre érvényesek az EU-ban; így a szociális normák EPSR-en keresztül történő frissítésének folyamata szintén magában foglalja az összes EU tagállamot. Nyilvánvaló azonban, hogy az euroövezet ( A), a jelenlegi makrogazdasági keretrendszerével, speciális kihívásokkal szembesül a Szerződésekben kitűzött foglalkoztatási és szociális célok elérése terén. Bebizonyosodott, hogy a nemzetgazdasági eszközök euroövezeti tagság révén történő elvesztése szigorúbb és gyorsabb belső kiigazítások végrehajtására irányuló nyomást eredményez, például a bérekkel, a munkakörülményekkel, a munkanélküliséggel és a szociális kiadások visszafogásával kapcsolatban. Ezért a megfelelő társadalmi-gazdasági biztonság helyreállítása annak érdekében, hogy kompenzálják ezt a megnövekedett belső rugalmasságot az euroövezeten belül, speciális szociális célkitűzések, normák és/vagy pénzügyi eszközök bevezetését igényli euroövezeti szinten. Melyek az európai polgárok fő törekvései és elvárásai az európai szociális modell frissítése tekintetében? A polgárok bizonyosan meg akarják őrizni az európai életmódot és azt kívánják, hogy bízhassanak Európa fenntartható fejlődésében, ami lehetővé teszi a jelen és jövő generációk jólétét. Ez azt jelenti, hogy az EU-nak és tagállamainak a következőket kell tenniük: PE v /15 PR\ docx

13 fel kell készíteniük és hatalommal kell felruházniuk az embereket az értelmes gazdasági részvételhez szükséges tudás, képességek, idő és tér szempontjából; olyan gazdaságpolitikát kell folytatniuk, ami segít jó minőségű munkahelyeket teremteni, és lehetővé teszi, hogy az emberek tisztességes munkakörülmények között elérjék a gazdasági biztonságot és az önmegvalósítást; meg kell védeniük az embereket az életük során jelentkező szociális kockázatokkal szemben; csökkenteniük kell a társadalmi egyenlőtlenségek jelenlegi magas szintjét; továbbá bátorítaniuk kell a polgárok aktív részvételét: a jóléti államnak érthetőnek és hozzáférhetőnek kell lennie, lehetővé téve az emberek számára, hogy a sajátjuknak érezzék azt, és a társadalmi párbeszéd és a demokratikus politika kellően nyitott struktúráit kínálva. A fiatal emberek elképzelései és energiája különösen fontosak lesznek a jóléti állam struktúráinak frissítéséhez és megújításához, valamint a széles körben megosztott jólét biztosításához. Az ezredfordulós generáció átlagosan valószínűleg a valaha legjobban képzett európai generáció, akik viszont azzal szembesülnek, hogy számukra sokkal hosszabb és sokkal bizonytalanabb az átmenet az iskolapadból a munka világába, mint az előző generációk számára, ami rombolóan hat hatalmas potenciáljuk egy részére. Meg kell akadályoznunk ezt a hatalmas társadalmi veszteséget, a jobb gazdasági, társadalmi és politikai részvétel szervezése által. Mindezek a kihívások és törekvések számos változást tesznek szükségessé az európai szociális modellt alátámasztó eszköztárban. A szociális beruházások fogalma hasznos ahhoz, hogy útmutatást adjon e fejlődés során, arra a meglátásra alapozva, hogy a megelőzés és a korai beavatkozás olcsóbbak, mint a társadalmi problémák utólagos orvoslása. A szociális beruházások olyan szolgáltatások állami (támogatású) biztosítását jelentik, amelyek minden ember számára lehetővé teszik, hogy részt vegyenek a gazdaságban és a társadalomban, egész életükben, pl. a jó minőségű gyermekgondozás, oktatás, egész életen át tartó tanulás, egészségügy, aktív munkaerőpiaci politikák, társadalombiztosítás, minimáljövedelmi rendszerek és a digitális írástudatlanság felszámolására irányuló lépések révén. A szociális beruházások elengedhetetlenek a fejlett gazdaságokban a fenntartható növekedéshez és a jóléthez. Ez elsősorban az állami szektor felelőssége, de szociális gazdasági vállalkozások és a harmadik szektor egyéb szereplői szintén hatékonyan megvalósíthatják. Európának a munkaügyi törvényeit és társadalombiztosítási rendszereit szintén ki kell igazítania annak érdekében, hogy tisztességes és méltányos munkakörülményeket és szociális védelmet nyújtson a munkavállalók minden típusa számára. A munkaerő iránti kereslet egyre képlékenyebbé és sokszínűbbé válik, és valószínűleg az is marad, ami bizonyos esetekben jótékony hatást gyakorolhat a termelékenységre és a munka és magánélet közötti egyensúlyra. Az atipikus foglalkoztatás azonban gyakran elhúzódó gazdasági bizonytalansággal is jár, amit az állami szektornak kell kezelnie. Jóléti államaink bevételi oldalán szintén változások lesznek szükségesek. Ezek jelenleg a gazdasági érték méltányos elosztása érdekében négy fő mechanizmusra támaszkodnak: PR\ docx 13/15 PE v02-00

14 tőke-munkaerő tárgyalások a bruttó jövedelem elosztásával kapcsolatban, ideértve a kollektív tárgyalásokat is, a minimálbérek és egyéb államilag támogatott mechanizmusok által alátámasztva; társadalombiztosítási rendszerek, jogszabályi keretek közt, a munkavállalóktól, munkáltatóktól és az államtól származó hozzájárulásokból felépítve; adózás és közkiadások; továbbá a nemzetközi pénzügyi rendszer szabályozása és az adóelkerülés elleni harc. Mind a négy mechanizmus szükséges a jóléti állam fenntarthatóságának és az állami beruházások egy megfelelő szintjének biztosításához. A jövőben azonban szükség lesz arra, hogy kevésbé támaszkodjunk a munka alapú hozzájárulásokra és nagyobb mértékben az általános adózásra, a pénzügyi szabályozásra és az adóelkerülés elleni erőteljes küzdelemre. A társadalombiztosítási jogosultságok munka révén történő felhalmozása a tisztességes munka fontos aspektusa, ami motiválja a munkavállalókat, és nagyobb mértékben járul hozzá a hosszú távú gazdasági és társadalmi stabilitáshoz, mint a rászorultsági alapon járó juttatások vagy a feltétel nélküli alapjövedelem rendszerek. Azonban a napjainkra jellemző magas szintű egyenlőtlenség, az atipikus foglalkoztatás növekedése és a gazdaság termelés növekvő tőkeintenzitása arra utal, hogy csökkenteni kell a munka adóterhét (ideértve a társadalombiztosítási hozzájárulásokat is), és nagyobb mértékben kell egyéb adóbevételekből (pl. tőkenyereség, vagyon vagy szennyezés) társfinanszírozni a társadalombiztosítási rendszereket annak érdekében, hogy mindenki számára tisztességes szintű szociális védelmet nyújtsanak. Az európai gazdasági kormányzás további kiegyensúlyozása szükséges, fokozottan figyelembe véve a szociális mérőszámokat a gazdaságpolitikai döntéshozatalban. Az euroövezet tekintetében el kell indítani egy új, kedvező körforgást, ahol a nagyobb beruházások minőségi munkahelyteremtéshez vezetnek, ami gazdasági biztonságot nyújt az embereknek, és hozzájárul a magasabb szintű összkereslethez és a további beruházásokhoz. A magasabb foglalkoztatás és a nagyobb körre kiterjedő szociális védelem emellett a beszedett bevétel mennyiségét is növeli, ami fokozza a jóléti állam fenntarthatóságát. Az eurónak végre a felfelé irányuló konvergencia motorjává kell válnia. Az EPSR-nek továbbá el kell várnia az EU külső politikáinak jobb hasznosítását a szociális jogok európai megvalósulása és az egész világra érvényes fenntartható fejlődési célkitűzések elérése érdekében. Európának egyértelmű stratégiai érdeke fűződik az erőteljesebb társadalmi párbeszédhez, az ILO egyezmények és ajánlások végrehajtásához, és a szociális védelmi rendszerek és szociális szolgáltatások javításához világszerte. Ezért ezen érdekeknek megfelelően kell eljárnia kereskedelmi megállapodásai, stratégiai partnerségei, fejlesztési politikái, szomszédságpolitikája és a migrációra vonatkozó európai menetrend révén. Következésképpen a szociális jogok európai pillére egy fontos és sürgető kezdeményezés, amelyet az Európai Bizottság és az Európai Parlament helyesen soroltak fő politikai prioritásukká. Ez a projekt és a szociális Európa elképzelése azonban nem korlátozódhat az EU szakértők egy kis csoportjára. A szociális Európát minden ember megéli, a munkahelyi jogai, az elérhető szociális szolgáltatások, az általa kapott szociális beruházások, a gazdasági kilátásait befolyásoló politikák, valamint azon szociális védelem révén, amire akkor támaszkodhat, ha valami rosszul alakul az életben. A szociális Európa mindenkire vonatkozik és mindenkire kell vonatkoznia, kézzelfogható PE v /15 PR\ docx

15 mértékben javítva az emberek életét. Az EPSR erejének így végig kell terjednie az EU teljes, sokszintű struktúráján, ideértve a települési, regionális és nemzeti kormányzatokat, valamint azok vállalatokkal, szakszervezetekkel civil társadalommal való együttműködését is. PR\ docx 15/15 PE v02-00