Szeged MJV Településszerkezeti Tervének és Építési Szabályzatának módosítása és településfejlesztési döntés

Átírás

1 1 Előterjesztő: Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere Ügyiratszám: 01/1216-7/2016. Tárgy: Szeged MJV Településszerkezeti Tervének és Építési Szabályzatának módosítása és településfejlesztési döntés Melléklet: 9 pld. környezet védelméért felelős szervek véleményei 1 pld. állami főépítész záró szakmai véleménye 1 pld. rendelet-tervezet 3 pld. határozati javaslat Készítette: Véleményezésre megküldve: Fejlesztési Iroda Városi Főépítész Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Törvényességi véleményezésre bemutatva: Szeged, február 05.

2 2 SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK Tisztelt Közgyűlés! Jelen előterjesztés Szeged Megyei Jogú Város Településszerkezeti Tervének és Építési Szabályzatának (SZÉSZ) módosításáról és előkészítő településfejlesztési döntésről szól az alábbi bontásban: I. Szeged MJV Építési Szabályzatának és Településszerkezeti Tervének módosítása: I/1. Szeged, Római körút Felső Tisza-part Hajós utca Szilléri sugárút által határolt terület településrendezési eszközeinek módosítása I/2. Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának pontjának hatályon kívül helyezése II. Településfejlesztési döntés Szeged, Kettőshatári út Zsombói úthoz vezető út Zsombói út - Negyvennyolcas utca vonala által határolt terület településrendezési eszközeinek módosítása kapcsán a környezeti vizsgálat szükségességének eldöntése I/1. Szeged, Római körút Felső Tisza-part Hajós utca Szilléri sugárút által határolt terület településrendezési eszközeinek módosítása I/1.1. A módosítás célja, előzmények A SZÉSZ a Szeged II. kerület, belterület, hrsz.-ú ingatlant (volt Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola) Ki/különleges intézményi zóna/oktatás célú területfelhasználásba sorolja, amely az egykori oktatási funkció kapcsán lett meghatározva. Az iskola megszüntetése és az ingatlan hasznosíthatósága a korlátozott funkciók bővítését igényli. Az előzőek okán szükségessé vált a jelenlegi korlátozott hasznosítású funkció módosítása, amelynek első lépcsőjeként Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a 200/2015. (V.08.) Kgy. sz. határozattal meghozta ez irányú településfejlesztési szándékát, valamint a 199/2015. (V.08.) Kgy. sz. határozatával megállapította a partnerségi egyeztetés szabályait. I/1.2. A tervezett módosítások rövid bemutatása Hatályos településszerkezeti terv Tervezett településszerkezeti terv

3 3 Jelmagyarázat: Nagyvárosias lakóterület Településközpont vegyes terület Kisvárosias terület Zöldterület- közkert Különleges intézményterület Közúti közlekedési terület Tervezési terület határa Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 16. -ban foglaltak szerint a településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre. A településközpont területen elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül igazgatási, iroda, kereskedelmi, szolgáltató, szállás, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, egyéb közösségi szórakoztató, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi szórakoztató és sport rendeltetést is tartalmazhat. Szeged MJV Város Településszerkezeti Tervi módosítása Csongrád Megye Területrendezési Tervi előírásaival összhangot mutat. Építési övezeti kódok változása területfelhasználás építészeti karakterjegy beépítési mód legnagyobb telekterület legnagyobb beépítettség legkisebb zöldfelület legnagyobb homlokzatmagasság Hatályos Ki különleges intézményi terület /oktatás/ 6 - egyéb 0 a már kialakult adottságoktól függően kell megállapítani 0 a környezetben, illetve a telken már kialakult beépítési módtól függően kell megállapítani 6 40% 6 40% 0 az övezetben meglévő legnagyobb homlokzatmagasság Tervezett Vt településközpont terület 6 - egyéb 2 - szabadonálló 0 a környezetben, illetve a telken már kialakult beépítési módtól függően kell megállapítani 7 50% 7 25% (8) 12,5-25,00 m

4 4 Hatályos tervlap kivágat Tervezett módosított tervlap kivágat Jelmagyarázat: Sajátos előírások területének határa terület sorszámával I. rendű közlekedési célú közterület Építési övezet/övezet határ és jele II. rendű közlekedési célú közterület Különleges beépítésre szánt terület Tisza védőtöltésétől mért 110 m-es védősáv Elsődlegesen vízgazdálkodási rendeltetésű sáv Az OTÉK 42. (2) bekezdése szerint az egyes telkek és építmények rendeltetésszerű használatához a telken a helyi építési szabályzatnak a terület településen belüli elhelyezkedése, tömegközlekedési ellátottsága és forgalmi terheltsége és az építmény rendeltetése alapján, a (10) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével meghozott eltérő rendelkezése hiányában a 4. számú melléklet szerint meghatározott számú személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani. Az OTÉK 42. (11) bekezdése szerint ha az adottságok szükségessé teszik, a (2) bekezdés szerinti gépjármű-várakozóhelyek (parkolók) a (10) bekezdésben foglaltak kivételével a telekhatártól mért, legfeljebb 500 m-en belüli más telken parkolóban, parkolóházban vagy a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával kialakíthatók. Tekintettel a terület városon belüli elhelyezkedésére, tömegközlekedési ellátottságára és forgalmi terheltségére a tervezett szabályozás szerint az egyes rendeltetésekhez a kereskedelemről szóló évi CLXIV. törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő, 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű üzlet kivételével az OTÉK 4. melléklete szerint meghatározott számú személygépkocsi legfeljebb 50%- a közterületen is elhelyezhető. Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójában megfogalmazott jövőkép alapján a helyi üzleti szolgáltatások fejlesztése dinamikus gazdasági bővülést eredményez, melynek jelen módosítás is az egyik eszköze.

5 5 I/1.3. Tájrendezés Tájhasználat, tájszerkezet A területet sem Natura 2000, sem az országos ökológiai hálózat területének övezete nem érinti. A tervezési területtől délre, a Tisza folyót szegélyezve ökológiai folyosó helyezkedik el. A tervezési terület sem kiváló erdő állománnyal, sem az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőterületekkel nem érintett. A tömbtől délre, a Tisza folyó mellett található legközelebb védelmi rendeltetésű erdőterület. Vízgazdálkodás és vízvédelem A tervezési területet érinti a Tisza folyó védőtöltésének lábától mért 110 m-es védősáv. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 23. szerint az árvízvédelmi földmű és fal menten a hullámterén a vízoldali töltésláb vonalától mért 60 m-en, a mentett oldalon pedig 110 m-en belül anyaggödröt, munkagödröt nyitni, szabadkifolyású kutat létesíteni, tavat kialakítani, illetve a fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak a vízügyi igazgatóság hozzájárulásával, szükség esetén részletes talajfeltárás, állékonysági és szivárgási vizsgálat alapján lehet. Levegőtisztaság védelem A adatai alapján Szegeden a Rózsa utcában található egy automata mérőállomás, amely az alábbi szennyezőanyagokat méri: Természetvédelmi javaslatok A tervezési terület természetvédelmi területet nem érint. A kérdéses, funkcióváltásra kerülő ingatlanon számos fa található, amelyeknek megtartására törekedni kell. A tervezési terület környezetében nagyobb zöldterületek találhatók: délre a Tisza a hullámterének közjóléti rendeltetésű erdőterülete, valamint a 43 sz. főút mentén lévő parkok. Biológiai aktivitásérték változása Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: az Étv.) 7. (3) b) pontja szerint újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. A tervezett módosítással újonnan beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre, ezért a BAÉ érték számítása szükségtelen. Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai A hatályos terv a Felső Tisza-parti úton jelöl közterületi fasort, a híd alatt, illetve a hídtól keletre jelöl zöldterületeket (közkerteket). A területet felülről nézve látható, hogy a nyugati fele zöld, míg

6 6 a keleti fele beépítettnek mondható. A módosítás során az érintett ingatlan beépítésre szánt terület marad, övezeti paraméterként előírt zöldfelülettel. Az előírt arány csökken ugyan, ám a rendezetté váló terület egy gondozott kertszerű zöldfelület megjelenését eredményezheti. A fejlesztés nem mennyiségi, hanem minőségi értelemben következik be. A tervezési területen meglévő zöldfelületi elemek elegendő zöldfelületi ellátottságot biztosítanak. A tervezet a megadott építési övezetre a településközpont vegyes területre szóló országos előírás többszörösét, az elvárt 10% helyett 25% zöldfelületi fedettséget írt elő. További megkötést a terv nem kívánt tenni, mivel védendő növényegyed a tervezési terület érintett ingatlanán nem azonosítható. I/1.4. Örökségvédelem Művi értékvédelem A tervezési területen és szomszédságában helyezkednek el a Kis- Tisza utcai műemlék hajós házak, illetve ezen országosan védett objektumok műemléki környezete. A Kis- Tisza utca 7. sz. alatti épület helyi egyedi védelem alatt áll. A beruházás tervezése során a környező eklektikus városképet figyelembe kell venni, annak érdekében, hogy az építészeti egyensúly fenntartható legyen. Régészeti örökségvédelem A tervezési területen védett régészeti lelőhely, illetve régészeti érdekű terület nem található. I/1.5. Közlekedési javaslatok Közúti hálózati kapcsolatok, főbb közlekedési csomópontok A módosításra kerülő terület megközelítése a 43 sz. főútról /Római körút/ közvetlenül nem lehetséges, mivel az út emelkedik a Tisza folyó irányába, és a Bertalan-hídon áthalad a Tisza felett. A Hajós utca szintén emelkedik a Felső Tisza-part felé, amely a várost védő töltés és út is egyben. A Felső Tisza-part út magasabban helyezkedik el, mint a tervezési terület. A Kis-Tisza utca zsákutca, ahonnan a Hajós utca csak gyalogosan érhető el. A módosítással érintett ingatlan gépjárművel való megközelítésére a Kis-Tisza utca szolgál. Gépjárművel való megközelítés a Római körút és a Szilléri sugarút csomópontjából kiindulva lehetséges, a Sajka utca Háló utca Felső Tisza-part Árbóc utca Maros utca Kis-Tisza utca útvonalon keresztül. A terület elhagyásánál figyelembe kell venni, hogy a Sajka utcából balra nagyíves fordulási lehetőség nincsen, innen csak jobbra lehet felkanyarodni a Bertalan-hídra. A városközpont irányába a Maros utca Árbóc utca Felső Tisza-part Hajós utca Szilléri sugarút Római körút útvonalon lehet eljutni, mivel a Szilléri sugárút a Római körúti csomópontjában mindkét irányba kanyarodási lehetőséget biztosít. A módosítási terület megközelítése a Felső Tisza-part felől is adott. Az ingatlanra való behajtás mellőzése esetén várakozási lehetőséget biztosítanak az út tervezési terület menti szakaszán kiépült közterületi parkolók. Terület településen belüli megközelítése A Háló utcáról, illetve Hajós utcáról nyíló mellékutcák mind forgalomcsillapítottak. A Római körút, a Szilléri sugárút, a Hajós utca, valamit a Felső Tisza-part mind elsőrendű közlekedési terület. A Szilléri sugárút és a Római körút főúti csomópontja adja a terület megközelítését. Közösségi közlekedés A terület közösségi közlekedéssel jól ellátott. Számos buszjárat halad el a területen, illetve annak közelében.

7 7 A Római körúton és a Bertalan-hídon keresztül halad el a 84 és 84A /Újszeged, Gabonakutató Makkosház/ autóbuszjárat. Buszmegálló a Római körút Szilléri sugárút kereszteződésnél található. A Felső Tisza-parton a 9 /Vértói út - Lugas utca/, 19 /Tarján, Víztorony tér Makkosháza/trolibusz halad el. Míg a Szilléri sugárúton halad a 10 /Klinikák Tarján, Víztorony tér/, 77/Szeged pályaudvar Baktó/, 77A /Baktó Mars tér/ jelzésű buszjárat, a Hajós utcán pedig a 73, 73Y /Tápé Mars tér/ jelzésű buszok haladnak. Buszmegállók a területhez közel helyezkednek el. A 84, 84A buszmegállója Római sugárúton, a 9, 10, 19 trolibusznak a Felső Tisza-parton a Háló utcánál található. A 73 73Y busznak a Hajós utcánál a Tápai utca kereszteződésénél van megállója. A 10-es busznak a Szilléri sugárúton található megállója. Villamosvonal a tervezési területtől kb. 500 m-re található a József Attila sugárúton. Itt a 3, 3F, és 4es jelzésű villamos halad. A 3-as vonal a Vadaspark Tarján közt jár, a 3F járat a Fonógyári út és Tarján közt, míg a 4-es járat Kecskés és Tarján közt közlekedik. Kerékpáros közlekedés A térségi terveken is látható, hogy a terület mellett, a Római körút, majd Bertalan- hídon keresztül halad a 11 jelzésű EURO VELO kerékpárút. Emellett a Szilléri sugárúton, illetve a Felső Tisza-parti úton is ábrázolva van kerékpárút. A kerékpáros megközelítése a területnek biztosított, a fentebb leírtakon túl további bővítést nem igényel. Gyalogos közlekedés Gyalogosan a terület megközelítése a főbb irányok felől megoldott. Javasolt azonban a Hajós utca felőli közvetlen gyalogos kapcsolatot is megteremteni, melynek előfeltétele a Kis-Tisza utca és Hajós utca kereszteződésének gyalogos közlekedésre váló alkalmassá tétele. Gépjármű elhelyezés, parkolás A város egy részén fizetni kell a parkolásért. A fizető zóna határa a Római körút. Sokan kihasználva az ingyenességet a Bertalan- híd alatt, valamint a Felső Tisza-parton a szélső sávban parkolnak. A híd alatti terület közúti űrszélvénye a Maros utcai kereszteződésben biztosított, a Szilléri sugarút közeli részén azonban nem. Célszerű egy magassági korlátozást az érintett szakaszon előírni. Az OTÉK 42. (2) bekezdése szerint az egyes telkek és építmények rendeltetésszerű használatához a telken a helyi építési szabályzatnak a terület településen belüli elhelyezkedése, tömegközlekedési ellátottsága és forgalmi terheltsége és az építmény rendeltetése alapján, a (10) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével meghozott eltérő rendelkezése hiányában a 4. számú melléklet szerint meghatározott számú személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani. Az OTÉK 42. (11) bekezdése szerint ha az adottságok szükségessé teszik, a (2) bekezdés szerinti gépjármű-várakozóhelyek (parkolók) a (10) bekezdésben foglaltak kivételével a telekhatártól mért, legfeljebb 500 m-en belüli más telken parkolóban, parkolóházban vagy a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával kialakíthatók. Az érintett ingatlan területére a számított személygépkocsik felének közterületi elhelyezése kerül megengedésre. I/1.6. Közművesítési javaslatok I/ Víziközművek Vízellátás Szeged MJV teljes körűen ellátott közüzemi vízhálózattal, melynek szolgáltatója a Szegedi Vízmű Zrt..A napi átlagos víztermelés m3.

8 8 A hálózat fő gerincvezetékeinek elrendezése a város sugaras és körgyűrűs szerkezetéhez igazodik felfűzve a település vízmű telepeit, tárolóit és hálózati vezetékeit. A vízellátó rendszer megtáplálása a vízmű telepekről történik DN 1000, DN 700, DN 400 és DN 300 mm-es fővezetékek segítségével. Ezekről a fővezetékekről DN 200, DN 150, DN 100, DN 80, és DN 50 mm-es elosztóvezetékek ágaznak le. A terület egy része, ezen belül a módosítással érintett terület, túlnyomás zónába esik. A területen halad keresztül egy 400-as fővezeték. Szennyvíz-, csapadékvíz-elvezetés Szegeden három fajta vízelvezető csatornarendszer működik: - egyesített rendszerű csatornahálózat, - szennyvízelvezető csatornahálózat, valamint - csapadékvíz csatornahálózat. A közigazgatási területen található záportározók és tavak fontos víztározó, vízgyűjtő funkciót látnak el a város vízelvezetésében, vízelhelyezésében. A területen egyesített rendszerű szenny- és csapadékvíz-elvezetés van kiépítve. I/ Energiaellátás Villamos energia A területen nem halad keresztül nagy-, középfeszültségű vezeték. A tervezési területen és környezetében a közvilágítás teljes körűen kiépült. Gázellátás A területen kis- és középnyomású gázvezetékek haladnak keresztül. Ezeken keresztül a gázellátás biztosítható. Távhő A tervezési terület egy része a 20 azonosító számú Fűtőmű ellátási területéhez tartozik. A konkrét módosítással érintett területet azonban ez nem érinti. I/ Hírközlés A város 15 távbeszélő központ tápterületre és ezen belül további tervezési területekre van osztva. A módosítással érintett terület három ellátási tápterület határán fekszik. Az Invitel ZRt. a távbeszélő állomások közötti optikai kábeleken kívül önálló optikai informatikai hálózatot is épített Szeged területén. A Magyar Telekom Szeged város területén kiterjedt optikai hálózatot épített ki METRO 1., 2., 3., 4 optikai kábelhálózat rendszer néven. Szegeden mindhárom mobilszolgáltató jelen van, lefedettségük teljes körű. I/ Megújuló energiaforrások alkalmazása A terület klimatikus adottságaiból adódóan a napenergia hasznosításának potenciálja magas Szeged térségében. A globálsugárzás mértéke az országon belül Szeged térségében a legmagasabb. I/1.7. Környezeti hatások és feltételek Levegőminőség A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet rendelkezik a levegő védelmének általános és specifikus szabályairól. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendeletet 1. számú melléklete alapján Szeged a 11. légszennyezettségi zónába tartozik. Az Országos Levegőszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) automatikus és manuális (RIV)

9 9 mérőállomásokból áll. Az automata mérőállomások közül a legközelebbi Szegeden a Rózsa utcában található. A mérőállomás legfrissebb ( ) adatai a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. mellékletében szereplő szennyezőanyagok tekintetében megfelelő, jó és kiváló értékeket mutatnak, míg NOx és O3 tekintetében szennyezett, illetve erősen szennyezett értékeket. Manuális állomás is üzemel Szegeden. Utóbbi regisztrált értékei a zónabesorolást megerősítik. A tervezési terület közvetlen környezetében kijelölt levegővédelmi övezetű létesítmény nincsen. Felszín alatti víz A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet rendelkezik a felszín alatti víz védelmének általános és specifikus szabályairól. Talajállapot A területet földtani összetételét tekintve döntően infúziós lösz alkotja, míg a változtatással érintett területrészt folyóvizi aleurit (kőzetliszt). Zaj- és rezgésvédelem A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet rendelkezik a határértékekről. A Vibracomp Kft. (témaszám: 013/2014.) évben elkészítette Szeged MJV Stratégiai zajtérképét, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a tervezési terület déli és nyugati szakasza zajterhelésnek erősen kitett helyzetű. A tervezett településközponti funkcióknál a zajvédő nyílászárók alkalmazása javasolt. Ár- és belvízveszély A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet melléklete alapján Szeged jellemző minősítése B, azaz közepesen veszélyeztetett település. A rendelet 1. (2) bekezdésének b) pontja szerint: [A település] közepesen veszélyeztetett,,b'' kategóriába tartozik, ha nyílt vagy mentesített ártéren fekszik, és amelyet nem az előírt biztonságban kiépített védmű véd; A folyók mértékadó árvízszintjéről szóló 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet alapján Szeged esetében a többi folyónál az elsőrendű árvízvédelmi műveknél egységesen 1,0 méterben meghatározott 1,0 magassági biztonságnál nagyobb biztonságot kell alapul venni. A jogszabály 1. mellékletének 19. pontja a Tisza folyó mértékadó árvízszintjeit tartalmazza. A tervezési terület közelében az alábbi értékek vannak meghatározva: A településrendezési eszközök módosításának egyeztetési eljárása a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Településrendezési kódex) 36. -ban foglaltak szerint lefolytatásra került. Az állami főépítész Településrendezési kódex 40. (2) bekezdés a) pontja alapján érkezett záró szakmai véleménye jelen előterjesztés I. sz. mellékletét képezi. Az állami főépítész véleménye

10 10 szerint a településrendezési eszközök államigazgatási és partnerségi egyeztetése a jogszabályban előírt módon megtörtént, azok jóváhagyása jogszerűen megtehető. I/2. Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának pontjának hatályon kívül helyezése Az OTÉK 1. sz. melléklet (fogalommagyarázat) 21. pontja tartalmazza a homlokvonal közvetett definícióját: 21. Előkert: az építési teleknek a közterület vagy a magánút felőli határvonala (homlokvonala), és az építési határvonal (előkerti határvonal), valamint az oldalkertje(i) által határolt része. A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet 70. (1) bekezdése alapján a felhatalmazó rendelkezést tartalmazó jogszabályban értelmezett fogalom attól eltérően nem értelmezhető, és az értelmező rendelkezés nem ismételhető meg. A SZÉSZ pontja a homlokvonal szigorúbban vett fogalmát tartalmazza: A telek közterülettel érintkező határvonala.. Az OTÉK 111. (1) bekezdése szerint a helyi építési szabályzat csak az OTÉK II III. fejezetében meghatározott településrendezési követelményeknél állapíthat meg szigorúbb követelményeket - az 1. sz. mellékletben található definíciókra ez nem vonatkozik. A Településrendezési kódex 28. (2) bekezdése alapján: Koncepció, stratégia, településrendezési eszköz vagy azok módosítása véleményezési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadható el, kivéve a magasabb szintű jogszabály rendelkezésének változása miatti ellentétes helyi önkormányzati előírás hatályon kívül helyezése esetén. Fentiek alapján szükséges a SZÉSZ pontjának hatályon kívül helyezése. A jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény 17. előírása alapján az előzetes hatásvizsgálat eredményei az alábbiak: Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatások: A funkciók bővítése új munkahelyeket teremthet, a helyi önkormányzat adóbevételeinek növekedésére nyújtva ezzel lehetőséget. A változás a város pénzügyi kereteit nem terheli. Környezeti és egészségi következmények: A rendezett, gondozott, igényesen kialakított környezet önmagában is egészségesebb életszemléletet sugároz. A szabályozási előírásoknak megfelelően kialakított épületek javíthatják a terület megítélését, ezáltal növelve annak értékét is. A tervezett funkcióváltás várható hatása a környező lakóterületre negatív hatást nem gyakorol, egészségügyi problémát nem okoz. A gondozatlan, felhagyott terület rendezett objektumként történő kialakítása használati szempontból szervesen integrálhatja azt a környező területekhez. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások: A változások a SZÉSZ komplex karbantartásánál kerülnek átvezetésre. Az átvezetés költségeit az éves költségvetés tartalmazza. Jelen SZÉSZ módosítás újabb, speciális források bevonását nem teszi szükségessé, egyéb költségvetési igénye nincs. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következménye: A tervezett funkcióváltás meghiúsulása esetén a jelenlegi épület, valamint földrészlet állapotának

11 11 további hanyatlása várható. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 20/2014. (XI.24.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 24. (1) bekezdése alapján jelen előterjesztés a következőket tartalmazza: a) Az új rendelet tervezet az előterjesztés mellékleteként annak részét képezi. b) A hatályos rendelet (egységes szerkezetben) az alábbi linken érhető el: ca) A jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény 17. előírása alapján az indoklási kötelezettséget az I/1.1., I/2. pontok tartalmazzák. cb) A hatályos rendelet és a rendelet-tervezet közti különbségeket az I/1.2., valamint I/2. pontok tartalmazzák. cc) A hatályos rendelet és a rendelet-tervezet közti eltérés lényegét és következményeit az I/1., valamint I/2. pontok tartalmazzák. Az SZMSZ 24. (5) bekezdése alapján az átminősítések, illetve módosítások szükségességének indokait, a döntés megalapozását szolgáló adatokat, tényeket az előterjesztés tartalmazza. Az SZMSZ 57. (1) bekezdés alapján a társadalmi egyeztetés érdekében a rendelet-tervezet letöltése és véleményezhetősége Szeged város hivatalos honlapján biztosított. II. Településfejlesztési döntés Szeged, Kettőshatári út Zsombói úthoz vezető út Zsombói út - Negyvennyolcas utca vonala által határolt terület településrendezési eszközeinek módosítása kapcsán a környezeti vizsgálat szükségességének eldöntése A Szeged, Dorozsmai Nagybani Piac területét érintő Szeged, Kettőshatári út- Zsombói úthoz vezető út- Zsombói út- Negyvennyolcas utca vonala által határolt terület településrendezési eszközeinek módosítása van folyamatban. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a településrendezési eszközeinek módosításához kapcsolódóan a 425/2015. (XI.20.) Kgy. sz. határozattal megállapította a Partnerségi Egyeztetési Szabályzatot, valamint a 426/2015. (XI.20.) Kgy. sz. határozattal kinyilvánította településfejlesztési szándékát. A módosítás egyszerűsített eljárással történik a Településrendezési kódex 32. (4) bekezdése alapján. A tervmódosítás célja A Dorozsmai Nagybani Piac (hrsz.: 294, 0594/39) jelentős szerepet tölt be a dél-alföldi Szeged környéki zöldség - és gyümölcs kereskedelemben. Az ehhez feltétlenül szükséges alapszolgáltatások rendelkezésre állnak, de a piaci résztvevők komfort-érzetének javítása, a forgalom időjárás-függőségének mérséklése már halaszthatatlan feladat. A komfortosság növeléséhez jelentős méretű területeket kell lefedni, amit a hatályos építési előírások nem tesznek lehetővé. Az üzemeltetés során bebizonyosodott, hogy a szabályozási terven jelölt építési helyek nem alkalmasak a tervbe vett fejlesztés megvalósítására. A tervezési terület belterületi része jellemzően gazdasági hasznosítású. A településszerkezeti terv

12 12 alapján a város hosszú távon is gazdasági területfelhasználást tervez ezen a környéken, ezért e funkció megerősítése ésszerű lehetőségnek tűnik. Kivonat a város hatályos, 23. számú szabályozási tervéből A tervezett módosítások A [21] sajátos övezeti előírás határvonalainak módosítása. A [9] sajátos övezeti előírás megszüntetése. A Gksz [21] és a Gksz kódok Gksz kódra való módosítása. Építési helyek megszüntetése. A módosítás várható hatásai Természetvédelmi szempontú érintettség A szabályozási terv módosításával érintett területek az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendeletben szereplő Natura 2000 területekre és a jelölő fajokra káros hatást nem jelentenek. A várható környezeti hatások nem érintenek olyan területet, amelyek hazai (országos vagy helyi), közösségi vagy más nemzetközi szintű védettséget élveznek. Kulturális örökségvédelem A tervezési területen országos vagy helyi védettségű objektum nem található. Országos Erdőállomány Adattár érintettség A tervezési területen az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőterületek nem találhatóak. Országhatáron átterjedő jelentős, káros környezeti hatások A településrendezési eszközök módosítása nem jár olyan tervelemmel, mely országhatáron átterjedő jelentős, káros környezeti hatást eredményezne. Földtani és ásványvagyon védelme A módosítással érintett területeken nyilvántartott védendő földtani értékek nem találhatóak.

13 13 Termőföld érintettség A tervezett módosítás termőföldet nem érint. Környezetvédelmi hatások A tervezett módosításból adódóan táj- és természetvédelmi, hulladékgazdálkodási, levegővédelmi, zaj- és rezgésvédelmi és földtani közeg védelmi szempontból nem várható jelentős környezeti hatás. Környezet- és település-egészségügyi érintettség A tervezett módosítással az emberi egészségre kockázatot jelentő negatív irányú közegészségügyi hatás nem várható. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 1. (3) bekezdés b) pontja alapján a település egészére készülő helyi építési szabályzat kisebb módosításánál a várható környezeti hatás jelentősége és így a környezeti vizsgálat szükségessége eseti meghatározás alapján dönthető el. A Korm. rendelet 4. (2) bekezdése alapján a településrendezési eszközök kidolgozója kikéri a Korm. rendelet 3. számú mellékletben meghatározott környezet védelméért felelős közigazgatási szervek (a továbbiakban: környezet védelméért felelős szervek) véleményét arról, hogy a hatáskörükbe tartozó környezet- vagy természetvédelmi szakterületet illetően várható-e jelentős környezeti hatás, szükséges-e a környezeti vizsgálat lefolytatása. A dokumentáció véleményezése megtörtént. A beérkezett észrevételek jelen előterjesztés II. sz. mellékletét képezik. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdőtervezési és Nyilvántartási Osztály és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Bányászati Osztály észrevétele határidőn túl érkezett. A környezet védelméért felelős szervek nyilatkozatai alapján a hatáskörükbe tartozó környezet- vagy természetvédelmi szakterületet illetően a tervezett módosítással nem várható jelentős környezeti hatás, a környezeti vizsgálat lefolytatását nem tartják szükségesnek a Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztály véleményétől eltérően. A Korm. rendelet 5. (1) bekezdése értelmében: Ha a kidolgozó véleménye a környezeti vizsgálat szükségességéről eltér a környezetvédelméért felelős szervek 4. szerint megkapott véleményétől, a kidolgozó végleges döntését megelőzően az indokok tisztázása érdekében megbeszélést tart az érintett szervekkel." A fentiek tisztázása érdekében január 22- ére megbeszélés került összehívásra. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztálya a megbeszélésen fenntartotta korábban adott véleményét, azaz a környezeti vizsgálat lefolytatását indokoltnak tartja - tekintettel a módosítás során bekövetkező beépítés intenzitásának növekedésére. A Szeged, Kettőshatári út- Zsombói úthoz vezető út- Zsombói út- Negyvennyolcas utca vonala által határolt terület településrendezési eszközeinek módosítása kapcsán a környezeti vizsgálat lefolytatása -a kidolgozó véleménye szerint - nem szükséges az alábbi indokok miatt: - A szabályozási terv módosításával érintett területek az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendeletben szereplő

14 14 - Natura 2000 területekre és a jelölő fajokra káros hatást nem jelentenek. A várható környezeti hatások nem érintenek olyan területet, amelyek hazai (országos vagy helyi), közösségi vagy más nemzetközi szintű védettséget élveznek. A tervezett módosításból adódóan táj- és természetvédelmi, hulladékgazdálkodási, levegővédelmi, zaj- és rezgésvédelmi és földtani közeg védelmi szempontból nem várható jelentős környezeti hatás. Új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre. A településrendezési eszközök módosítása nem jár olyan tervelemmel, mely országhatáron átterjedő jelentős, káros környezeti hatást eredményezne. A módosítással érintett területen nyilvántartott védendő földtani értékek nem találhatóak. A tervezési területen nem található az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőterület. A tervezett beépítés intenzitásának növelése nem jelent a környezetre jelentős környezeti terhelést. A tervezett módosításból adódóan táj- és természetvédelmi, hulladékgazdálkodási, levegővédelmi, zaj- és rezgésvédelmi és földtani közeg védelmi szempontból nem várható jelentős környezeti hatás. A tervezett módosítással az emberi egészségre kockázatot jelentő negatív irányú közegészségügyi hatás nem várható. Fentiek alapján kérem a Tisztelt Közgyűlést a mellékelt rendelet-tervezet és a határozati javaslatok elfogadására. Szeged, február 05. Dr. Botka László polgármester