Bányászati aktualitások Horváth Zoltán főosztályvezető, Energiagazdálkodási és Bányászati Főosztály

Átírás

1 Bányászati aktualitások Horváth Zoltán főosztályvezető, Energiagazdálkodási és Bányászati Főosztály Országos Bányászati Konferencia Egerszalók, november 24.

2 Tartalom 1. A bányászat nemzetközi szerepe 2. A hazai bányászat újraindítása és fejlesztése lakossági felmérés 3. A bányászati koncesszió eddig elért eredményei, negyedik körös pályázatok 2

3 A bányászat nemzetközi környezete 3

4 A GDP%-ában GDP - milliárd USD (évi aktuális árfolyam) 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% A nyersanyagok hozzájárulása a globális GDP-hez ( ) Forrás: World Bank Kőolaj Földgáz Szén Egyéb (vas, nikkel, bauxit, réz, ólom, ón, cink, foszfát, arany, ezüst) A világ össz. GDP-je (USD) A kőolaj domináns a bányászott nyersanyagok GDP hozzájárulásában. A GDP hozzájárulás mozgatói: nyersanyagárak, kitermelt mennyiségek : Drasztikus nyersanyagár csökkenés : Nyersanyagárak jelentős emelkedése + termelés növekedése. 30 év alatt a GDP kb. a 6,5-szeresére nőtt, míg a bányászott nyersanyagok GDP-ből való részaránya 4%-ról 3,5%-ra csökkent. 4

5 A GDP %-ában GDP - milliárd USD (évi aktuális árfolyam) A nyersanyagok hozzájárulása Európa összes GDP-jéhez ( ) 1,6% 1,4% 1,2% 1,0% 0,8% 0,6% 0,4% 0,2% 0,0% Bányászott nyersanyagok részaránya Kőolaj Földgáz Szén Egyéb (vas, nikkel, bauxit, réz, ólom, ón, cink, foszfát, arany, ezüst) Európa össz. GDP-je (USD) A globális trendek tükröződnek vissza Európában. A kontinens össz. GDP-je 30 év alatt kb. 6-szorosára növekedett. Európában a globális átlaghoz képest jelentősebben, kb. felére (1,5%-ról 0,8%-ra) esett vissza a bányászott nyersanyagok GDP részaránya. A GDP közötti meredek emelkedése az euró dollárral szembeni erősödésének eredménye. Forrás: World Bank 5

6 A világ ásványi nyersanyag-kitermelésének alakulása kontinensek szerint (1984-ben és 2014-ben)* A bányászott nyersanyagok mennyisége Európa kivételével (- 36 %) az összes kontinensen nőtt. Legjelentősebb növekedés: Óceánia (kb. 4 szeresére), Ázsia és Ausztrália (kb. 3 szorosára). Az elmúlt három évtizedben Ázsia és Ausztrália volt a legfőbb kitermelő ben az össz. kitermelés mintegy 60%-át adták. 6

7 Mt Földgáz - Mtoe Európa ásványi nyersanyag-kitermelésének alakulása ( ) Szén (EU* + Ukrajna, Szerbia, Törökország) Egyéb (urán nélkül) (Európa 1999-től) Kőolaj (EU* + Norvégia) Földgáz (EU* + Norvégia, Ukrajna) Forrás: WORLD- MINING-DATA, Euromines, BP Európa ásványi nyersanyag-kitermelése 30 év alatt jelentősen csökkent. A szén és a kőolaj termelése mérséklődött, a földgáz és az egyéb nyersanyagok nőttek. A csökkenés okai: import lehetőségek növekedése (globalizáció, kedvező szállítási költségek pl. óceánjáró tankerek); környezetvédelmi előírások szigorodása; könnyen felfedezhető klasszikus lelőhelyek folyamatos kimerülése, és a további kutatások csökkenése. *Nem tartalmazza: Észtország, Lettország és Litvánia 1985 előtt és Szlovénia 1990 előtt. 7

8 Európa részesedése a világ nyersanyag-kitermeléséből* Európa részesedése a világ fosszilis nyersanyagkitermeléséből (2014) 7,7% 7,3% 4,0% Európa részesedése a világ fémes nyersanyagkitermeléséből (2014) 19,4% 8,1% 7,3% Szén - Németo. (2,3%), Lengyelo., Töröko. Földgáz - Norvégia (3%), Hollandia, Egyesült Királyság Kőolaj - Norvégia (2,2%) Forrás: British Geological Survey Króm - Töröko. (13,7%), Finno., Albánia Ezüst - Lengyelo. (5%), Svédo. Cink - Íro. (2,1%), Svédo., Töröko. Forrás: British Geological Survey Európa részesedése a világ nem fémes nyersanyagkitermeléséből (2014) 59,5% 32,6% 20,3% Földpát - Töröko. (30,1%), Olaszo., Spanyolo., Franciao. Kaolin - Németo. (16,5%), Egyesült Királyság, Töröko., Cseh Köztársaság Gipsz - Töröko. (5,5%), Olaszo., Spanyolo. Forrás: British Geological Survey Európa részesedése a világ fosszilis nyersanyag-kitermeléséből a szén esetében a legnagyobb (7,7 %). Az ércek közül krómérc kitermelésben számottevő Európa részaránya (19,4 %). A nem fémes nyersanyag-igényének nagy részét a kontinens képes saját forrásból fedezni, azonban a termelés megoszlása egyenlőtlen az egyes országok között. Európán belül számos ásványi nyersanyag kitermelését egy-egy ország dominálja, így a legtöbb európai ország importra szorul. *Nyersanyag-típusonként a 3 legnagyobb részarányt képviselő nyersanyag esetében, a főbb részesedő országok viszonylatában. 8

9 Pontszám 80 A világ régióinak vonzereje bányászati befektetések szempontjából (Investment Attractiveness Index ) Európa Ázsia és Ausztrália Afrika Észak-Amerika Dél-Amerika Óceánia 2010/ / / Forrás: Fraser Institue A kanadai Fraser Institute által végzett felmérés rangsorolja az egyes országokat és régiókat (2014-ben 122 ország, régió) aszerint, hogy mennyire vonzóak a bányászati szektorba való befektetés szempontjából (ásványi nyersanyag potenciál és politikai tényezők együtt). Észak-Amerika kiemelkedik a régiók közül. Európa stagnáló megítélése romlani kezdett. 9

10 Az európai országok vonzereje bányászati befektetések szempontjából (Investment Attractiveness Index ) 100 (jó) 0 (rossz) Finnország megítélése Európában és globális szinten is kiemelkedő (1. hely). További a legfelső kvartilisbe eső államok: Írország (11. hely), Svédország (12. hely). A kelet-európai országok megítélése kedvezőtlenebb ( hely). Magyarország az utolsó előtti (121.) helyen szerepel, az európai országok között sereghajtóként. Forrás: EuroGeographics, Fraser Institute 10

11 A hazai bányászat újraindítása és fejlesztése lakossági felmérés 11

12 FÓKUSZPONTBAN: A BÁNYÁSZAT ÚJRAINDÍTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE, ILLETVE A BÁNYÁSZATI KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA ÁLL A Századvég havi közvélemény-kutatásai A Századvég az NFM megbízásából minden hónapban 8-10 kérdéses közvélemény-kutatást végez július 3-6. között, 823 személyt kérdeztek meg CATI-módszerrel (Computer Assisted Telephone Interviewing - számítógéppel támogatott telefonos lekérdezés). Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,4 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.

13 32,10 A bányászat megítélése Helyesnek tartaná, ha állami program indulna a magyarországi bányászat újraindítására, fejlesztésére? 6,50 8,30 11,50 41,50 Egyáltalán nem Inkább nem Inkább igen Teljes mértékben Nem tudja/nem válaszol A megkérdezettek 19,8 százaléka nem, míg 73,6 százaléka egyértelműen támogatja, hogy a kormány valamilyen formában újraindítsa vagy fejlessze a hazai bányászatot. Elsősorban munkanélküliek, vagy a segélyből élők szeretnék, hogy a Kormány újraindítsa, fejlessze a hazai bányászati ágazatot. A éves korosztály véleménye szerint a bányászat újraindításának, fejlesztésének kevésbé fontos helyen kell szerepelnie a Kormány feladatai között, míg a 40 évnél idősebb része a társadalomnak sokkal inkább támogatja azt. Megyei szintű bontásból kirajzolódik, hogy a régi bányászati kultúrával rendelkezők megyék (Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Veszprém és Komárom-Esztergom) lakossága, nagyobb arányban (átlagosan 11 százalékkal) támogatják a hazai bányászat újraindítását, fejlesztését, mint hazánk többi megyéje. A LAKOSSÁG KÖZEL HÁROMNEGYEDE TÁMOGATJA AZ ÁLLAMI BÁNYÁSZATI PROGRAM KIALAKÍTÁSÁT

14 A bányászat megítélése Amennyiben helyesnek tartaná, ha állami program indulna a magyarországi bányászat újraindítására, fejlesztésére - Elsősorban miért tartaná helyesnek? Nem tudja/nem válaszol Egyéb okból 1,3 1,0 Mert az Ön lakóhelyének környezetében komoly hagyománya van a bányászatnak 8,8 Mert a bányászat sok munkahelyet teremt 53,8 Mert fontosnak tartja a hazai ásványkincs-vagyon hasznosítását 29,8 Mert fontosnak tartja a bányászati kultúra megőrzését 5,3 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 Ezt a kérdést azoknak tettük fel, akik helyesnek tartják (606 fő) a bányászat újraindítását. A bányászati ágazat fellendítését támogatók 53,8 százaléka a munkahelyek teremtése miatt tartja ezt fontosnak, 29,8 százaléka az ásványkincs-vagyon hasznosításáért, 8,8 százaléka a bányászati hagyományok miatt, 5,3 százaléka a bányászati kultúra megőrzése érdekében indítana állami programot.

15 A bányászat megítélése Elsősorban miért nem tartaná helyesnek, ha állami program indulna a magyarországi bányászat újraindítására, fejlesztésére? Nem tudja/nem válaszol 17,5 Egyéb okból 12,0 Mert a bányászatot elavult tevékenységnek tartja 18,3 Mert egészségügyi szempontból kockázatosnak tartja 13,8 Mert környezetvédelmi szempontból kockázatosnak tartja 20,8 Mert gazdaságtalannak tartja 17,6 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 Habár a válaszadók döntő többsége támogatná a bányászatot célzó állami program kialakítását, ennek ellenére a megkérdezettek 26,36 százaléka (217 fő) nem tartaná helyesnek, hogy az állam a bányászati ágazat fellendítésére programot indítson. Az ellenzők körében a környezetvédelemmel kapcsolatos aggodalmak (20,8 százalék) a legfontosabbak, míg az egészségügyi kockázatot a megkérdezettek 13,8 százaléka említette meg. A bányászati technológiával és a gazdaságtalan termeléssel összefüggő problémákat, a lakosság közel egyötöde említette meg a válaszában. 26,36 SZÁZALÉK ELLENZI AZ ÁLLAMI BÁNYÁSZATI PROGRAM INDÍTÁSÁT

16 A szénbányászat megítélése Mennyire tartaná elfogadhatónak a szénbányászat újraindítását Magyarországon, ha a kibányászott szenet nem elégetnék, hanem azt a vegyipar használná fel? 24,3 5,6 12,9 12,7 44,6 Egyáltalán nem Inkább nem Inkább igen Teljes mértékben Nem tudja/nem válaszol A felmérésből kirajzolódik, hogy a lakosság 68,9 százaléka a szén vegyipari hasznosítást támogatja, az égetéssel történő villamosenergia-termeléssel szemben. Lakóhely szerinti bontásból megállapítható, hogy Budapesten támogatják a legkevesebben a szén vegyipari hasznosítását, míg a többi településen jelentős különbség nem tapasztalható. INKÁBB VEGYIPARI HASZNOSÍTÁS MINTSEM VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS

17 A palagáz bányászatával kapcsolatos attitűdök Mennyire értene egyet azzal, ha Magyarországon palagázkitermelést folytatnának? 16% 19% 11% 35% 19% Egyáltalán nem Inkább nem Inkább igen Teljes mértékben Nem tudja/nem válaszol A válaszadók több mint a fele (51 százaléka) egyértelműen támogatná a hazai palagáz kitermelés felfuttatását. Amennyiben összevetjük a válaszadók iskolai végzettségét és a palagáz kitermelés támogatásának volumenét az rajzolódik ki, hogy a lakosság magasabban képzett része jobban támogatja a nemkonvencionális gáz kitermelést, mint azok, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek. Amennyiben a Magyar Tudományos Akadémia igazolni tudná, hogy nem okoz a palagázkitermelés környezet- és egészségügyi kockázatot, abban az esetben a megkérdezettek 69 százaléka támogatná a kitermelést. A LAKOSSÁG FELE TÁMOGATJA A HAZAI PALAGÁZ-KITERMELÉS FELFUTTATÁSÁT

18 A bányászati koncesszió eddigi eredményei, negyedik körös pályázatok 18

19 Bányászat Koncessziók (2013., 2014., és 2016) Meghirdetett pályázatok száma Szénhidrogén Geotermikus energia Szén bányászati koncessziós pályázati kör fejeződött be 2013 és 2015 között 7-7 meghirdetett pályázat volt 2013-ban és 2014-ben, illetve db 2015-ben és 2016-ban 19

20 Fő pályázati feltételek Jogi feltételek: A pályázó hazai vagy külföldi természetes személy vagy átlátható gazdálkodó szervezet lehet. A koncesszió időtartama CH esetében legfeljebb 20 év, míg geotermia és szén tekintetében 35 év lehet, amely egy alkalommal meghosszabbítható. A koncessziós szerződés nem mentesít a hatósági engedély megszerzése alól. A szénhidrogén területek pénzügyi feltételei: Minimális koncessziós díj 1-3. kör 4. kör Átlagosan 300 MFt + ÁFA, geotermikusra 50 MFt + ÁFA Minimális bányajáradék CH:19 %, geotermikus: 2% CH: 16 %, geotermikus: 2% Pályázati biztosíték CH: 50 millió Ft + ÁFA, geotermia: 15 millió Ft + ÁFA Részvételi díj 10 millió Ft + ÁFA 7 millió Ft + ÁFA A részletes pályázati dokumentáció ára Ft + ÁFA Kedvezőbb pénzügyi feltételek mellett kerültek kiírásra a szén és geotermikus pályázatok. 20

21 6 Koncessziós pályázatok és pályázók Pályázók száma A pályázati kiírásokra érkezett ajánlatok megoszlása pályázati kör pályázati kör 5 3. pályázati kör pályázati kör Geotermia 5 4 Szénhidrogén pályázati kör 2. pályázati kör 3. pályázati kör 4. pályázati kör Negyedik koncessziós pályázati kör A 2016-ban meghirdetett pályázatok elbírálása folyamatban van. A 10 pályázati kiírásra 4 pályázótól összesen 11 ajánlat érkezett. Három területre nem érkezett pályázat. Új szereplő szénhidrogén esetében nem jelentkezett a mostani pályázati körben. 3 ajánlat érkezett 2 ajánlat érkezett 1 ajánlat érkezett Nem érkezett ajánlat 21

22 milliárd Ft millió Ft Koncessziós díjból származó bevétel Koncessziós díjból származó nettó bevétel Koncessziós díj megoszlása 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50-2,86 1,87 1,64 1. kör 2. kör 3.kör kör 2. kör 3. kör Nyertesek által vállalt töblet Minimális koncessziós díj A megajánlott koncessziós díj a verseny tárgya=minimális koncessziós díj+vállalt többlet A koncessziós díjakból származó bevételek a 3. körre elérték a 2,86 Mrd Ft-ot. Az első körben a legkisebb koncessziós díj majdnem kétszeresét, a másodikban 1,32- szeresét, a harmadikban 1,22-szeresét vállalták a nyertes pályázók. 22

23 Vállalt többlet bányajáradék átlaga szénhidrogén koncesszió esetén 7,00% 6,00% 5,00% 4,00% 3,00% 2,00% 1,00% 0,00% 6,90% 1,46% 3,46% 1. kör 2. kör 3. kör A megajánlott bányajáradék (kivéve első kör) a verseny tárgya=minimális bányajáradék+vállalt többlet %. A harmadik körben a vállalások kétszeresére nőttek a második körhöz képest. Az első körben a kiíró határozta meg a hatályos jogszabályok szerint fizetett bányajáradékon felül a nyertesek által fizetendő bányajáradékot. 23

24 milliárd Ft Vállalt befektetési kötelezettség szénhidrogén esetén kör 2. kör 3. kör Opcionális kutatási program beruházási értéke Vállalt beruházás A pályázóknak a koncessziós szerződés megkötése esetén a kutatásra vállalt beruházást ténylegesen meg kell valósítaniuk. Az első körben 5, a második körben 7, míg a harmadik körben 16 Mrd Ft a nyertes pályázók által vállalt beruházás összértéke. Egyes pályázók opcionális kutatási programot is vállaltak (első körben 31, a második körben 3, illetve a harmadik körben 5 Mrd Ft értékben). 24

25 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 25