Etikai Kódex. (Egységes szerkezetben a ZMNE Szenátusának módosító határozataival) 1

Átírás

1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM 4. sz. melléklet a 1164 /115.ZMNE számhoz 1. sz. példány Etikai Kódex (Egységes szerkezetben a ZMNE Szenátusának módosító határozataival) Lezárva október 27-én

2 BEVEZETÉS Az Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (Egyetem) Szenátusa jónak látta, hogy megalkosson egy olyan etikai kódexet, amely explicit módon tárgyalja az egyetemi polgárok magatartásával, az oktatással - tanulással, valamint a kutatással kapcsolatos lényegesebb etikai normákat és szabályzatokat. A Kódexben történő rögzítés célja az, hogy elősegítse az etikus magatartás normáinak, valamint az ide vonatkozó a jogoknak és kötelességeknek a tudatosítását, követését és számonkérhetőségét, és ezáltal hozzájáruljon az Egyetem jó hírnevének és szakmai integritásának megőrzéséhez és ápolásához. Az Etikai Kódex tartalmilag időről időre felülvizsgálható és az élet követelményeihez igazítható. 1. A KÓDEX HATÁLYA (1) Személyi hatály: az Etikai Kódexben foglaltak betartása kötelező az Egyetem minden polgára számára. (2) Területi hatály: a Kódex rendelkezései irányadóak az Egyetem telephelyein, közös képzéseinek telephelyein, kiképzési helyein. (3) Tárgyi hatály: a Kódex szabályait alkalmazni kell az Egyetem minden képzésén, továbbképzésein, tanfolyami képzésein, az Egyetem által szervezett rendezvényeken, illetve minden olyan rendezvényen illetve helyzetben, ahol a résztvevő egyetemi polgár akár informálisan - az Egyetem képviseletében jár el (4) Az Etikai Kódex foglalkozik olyan általános kérdésekkel, amelyek bármely polgár munkája során felmerülhetnek, egyúttal kiterjed a katonai etikai vonatkozásaira is. A tanulmányi kérdésekre vonatkozó alapszabályzat az Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (TVSz.) (a ZMNE Szervezeti és Működési Szabályzata (SzMSz) 20. számú melléklete). A katonai etika legalapvetőbb pontjait a 67/2003 HM utasítás a Katonai Etikai Kódexről tartalmazza. (5) Az Etikai Kódex olyan helyi normarendszer, amely a TVSz-ban nem érintett vagy ki nem fejtett etikai kérdéseket foglal magában, a Katonai Etikai Kódexszel pedig teljes mértékben összhangban állva átemeli, illetve kiegészíti az abban rögzítetteket az Egyetemen felmerülő etikai kérdések tisztázásával. 2. AZ OKTATÁSSAL / TANULMÁNYOKKAL KAPCSOLATOS ALAPNORMÁK Az oktatással összefüggő etikai normák az Egyetemen tanító oktatók, tanárok, kutatók vonatkozásában 1) Az oktató tevékenységének fő célja a hallgatók szakmai és emberi fejlődésének maximális segítése. Az oktató az általa megadott időpontokban és módokon legyen elérhető a diákok számára, fogadja nyitottan és segítse a szakmai vagy más kérdésekkel hozzá forduló hallgatót. 2) Az oktató a rábízott oktatói feladatot a legjobb képességei szerint végezze el, és kövessen el minden tőle telhetőt, hogy hallgatói a leghatékonyabban sajátítsák el a tantárgy körébe 2

3 tartozó korszerű ismereteket. A felelősségteljes oktatói tevékenység megköveteli, hogy az oktató: a) az általa meghirdetett órát a megadott helyen és időpontban, késés nélkül maga tartsa meg (indokolt esetektől eltekintve), akadályoztatás esetén pedig időben értesítse munkahelyi vezetőjét és a hallgatókat. b) Az óráit felkészülten tartsa meg; kövesse szakterülete fejleményeit, legyen tisztában azokkal, és építse be azokat előadásaiba, gyakorlataiba. 3) Az oktató törekedjék a hallgatók tevékenységének tárgyilagos megítélésre. Tartózkodjék attól, hogy bármelyik hallgatója tevékenységét, eredményeit bántón értékelje. Kerülje el a korábbi ismeretségből eredő előnyös vagy hátrányos elbírálást, valamint a nemi, etnikai, vallási és politikai alapon történő megkülönböztetést. A tisztességes és felelősségteljes számonkérés megköveteli, hogy az oktató: a) Hallgatóit a kurzusok indulásakor világosan tájékoztassa szakmai, oktatói elvárásairól. Tegye a hallgatók számára világossá és nyilvánossá, hogy a számonkéréskor milyen típusú teljesítményt vár el. A kurzus során tegyen meg minden, az adott körülmények között tőle elvárhatót a hallgatók számonkérésre történő felkészítésére. b) A szóbeli vizsgáztatást szervezze úgy, hogy a vizsgázón kívül lehetőleg más is (például a következő felkészülő hallgató) jelen legyen. A négyszemközti vizsgáztatást kerülje. c) Figyelmeztesse és szankcionálja a hallgatót, ha észleli, hogy az csalást követ el számonkérésnél. d) Kövessen el mindent annak érdekében, hogy hallgatói a vizsgakérdéseket a számonkérés időpontja előtt jogosulatlanul ne szerezhessék meg. e) A vizsga-, dolgozat-, vagy gyakorlat érdemjegyekre vonatkozóan egyértelműen hozza a hallgató tudomására értékelése indokait, ha a hallgató ezt kéri. f) Az érdemjegyet az oktató úgy kezelje, hogy a hallgató neve és érdemjegye nyilvánosan összekapcsolva ne legyen hozzáférhető (pl. az ezt sértő közzététel korlátlan hozzáférésű WEB-lapon etikai vétség). 4) Az oktató kerülje el vagy oldja fel az összeférhetetlenséget jelentő helyzeteket. Összeférhetetlenség áll fenn például, ha az oktató vele rokoni, baráti, esetleg vele ellentétben álló hallgatót vizsgáztat, ha valaki saját hallgatóját vagy intézete hallgatóját külön pénzért oktatja, vagy ha az oktató párkapcsolatot alakít ki olyan hallgatóval, akit oktat. 5) Az oktató vegyen részt az egyetem, kar, tanszék közéletében, végezze el a rá bízott feladatokat. Az Egyetem érdekeit érintő külső megbízásairól tájékoztassa munkahelyi felettesét. 3

4 3. A TANULMÁNYOKKAL ÖSSZEFÜGGŐ ETIKAI NORMÁK A HALLGATÓK VONATKOZÁSÁBAN 1) Az egyetem hallgatójának joga elvárni emberi méltósága és személyi jogai tiszteletben tartását, és egyben kötelessége másokkal szemben ugyanezt gyakorolni. 2) A hallgató joga, hogy az SzMSz-ben meghatározott módon véleményt nyilvánítson az Egyetemen folyó oktatással, illetve az Egyetem működésével kapcsolatban. Ugyanakkor elvárt, hogy a vélemény-nyilvánításkor (például oktatók hallgatói véleményezése) tisztességes, megfontolt, és elfogulatlan válaszokat adjon és becsületesen járjon el. 3) Alapvető elvárás, hogy a hallgató eredményeket valódi személyes munkával állítson elő. A hallgató becsületes szakmai munkához fűződő kötelessége, hogy a feladatok teljesítése során csak megengedett eszközöket használjon fel. Az a hallgató, aki nem ennek megfelelően cselekszik, a becsületesen eljáró társaival szemben tisztességtelen előnyre tesz szert és csalást követ el. Tehát csalást követ el különösen, aki: a) Vizsgák közben meg nem engedett segédeszközt próbál felhasználni. Egy másik hallgató vagy más személy által összegyűjtött / írt anyagot vagy más által elvégzett kutatást, munkát, illetve annak összefoglalását (pl. házi dolgozatok, szakdolgozatok, szakmunkák) sajátjának feltüntetve, mint önálló munkát mutat be, illetve nyújt be. b) Az internetről letöltött anyagot hivatkozás nélkül kezeli és úgy építi be saját dolgozatába, mintha azt ő írta volna. c) Más személlyel vagy személyekkel együtt dolgozott, de az elvégzett közös munkát megtévesztő módon saját önálló munkájaként tünteti föl, illetve a közös munkában való részvételének mértékéről hamis benyomást kelt. d) Valamely elvégzett anyaggyűjtésnek vagy kutatásnak írásbeli összefoglalását (pl. házi dolgozat) vagy annak egy részét tanulmányi előmenetele, kreditpont vagy más előny szerzése céljából annak az oktatónak előzetes engedélye nélkül - illetve a hozzájárulás feltüntetése nélkül -, akihez a munkát eredetileg benyújtotta, egyidejűleg vagy más alkalommal más oktatóhoz is beadja. e) Valamely tantárgyra kapott értékelést (érdemjegy vagy teljesítést igazoló aláírást) meghamisít (átjavít vagy jogosulatlanul az okiratba bevezet). 4) A csalás egyik formája a plagizálás. Plágiumot követ el az, aki másoktól vett gondolatokat, megfogalmazásokat, idézeteket, vagy valaki más munkájának eredményeit a forrás megjelölése nélkül sajátjaként tünteti fel, és ezzel szándékosan vagy szándéktalanul (akár jóhiszeműen) azt a benyomást kelti, hogy a dolgozatában szereplő szöveg vagy eredmény eredeti forrása ő maga. Alapvető elvárás, hogy a hallgató ismerje és minden beadott dolgozatában alkalmazza a bevett elvárásoknak megfelelő hivatkozási formákat 5) Az a hallgató, aki felajánlkozik vagy elvállalja, hogy írásbeli vagy szóbeli számonkéréskor más valaki helyett teljesítse a feladatot, a becsületes és tisztességes szakmai tevékenységre vonatkozó normát szegi meg. Ugyancsak, az a hallgató, aki felajánlja vagy elvállalja, hogy az általa összegyűjtött anyagot, elvégzett kutatást, vagy megírt dolgozatot más valakinek úgy adja át, hogy az átvevő fél azt mint saját munkáját 4

5 nyújtsa be tanulmányi előmenetele érdekében, a becsületes és tisztességes szakmai tevékenységre vonatkozó normát szegi meg. 4. A KATONAI HIVATÁSSAL KAPCSOLATOS ETIKAI SZABÁLYOK 1) Katonáktól a társadalom és a szolgálat, magas szintű erkölcsi felelősséget, érték- és normakövetést vár el. Jelen Etikai Kódex, ezeket az elvárásokat, követelményeket, és ajánlásokat rögzíti annak érdekében, hogy az egységes magatartási norma rendszer követése, a szakmai feladatok magas szintű teljesítését, és egy olyan elkötelezettség és morál erősítését szolgálja, melyet a hivatás becsülete, tradíciója és méltósága is megkíván. 2) Az etikus katonai magatartás támogatása elősegíti egy jobb közérzetű, méltóságára többet adó, a vállalt szolgálat érdekeiért egységesen kiálló, olyan tradicionális és korunk katonai erényeire épülő erős erkölcsi alapokon álló honvédség kialakítását, amely társadalmi presztízse alapján méltó a közbizalom megnyerésére és megtartására. 3) Az Etikai Kódex összefoglalja és rögzíti mindazon társadalmi elvárásokkal összhangban lévő katonai értékeket, erkölcsi, magatartási normákat, melyek egységes rendszere a szolgálatot vállalók számára útmutatóul szolgál mindennapi cselekedeteik és viselkedésük során, és amelyek segítik a katonát abban, hogy: a) megfeleljen a haza, a társadalom, elvárásainak, a szolgálat és a hivatás értékrendjének; b) javítsa a katonai szolgálat megítélését a társadalomban; c) mindenkor helyes döntéseket hozzon, és állásfoglalásokat alakítson ki; d) olyan személyes eligazodást szolgáló támpontokat találjon, amelyek szilárdságot, következetességet, biztonságot képesek nyújtani számára az erkölcsös életvitelhez, illetve a katonai szolgálat teljesítéséhez; e) adjon útmutatást, és teremtsen szilárd alapot a követésre ajánlott és a kifogásolható magatartásformák felismeréséhez, azok egyéni és közösségi megítéléséhez, minősítéséhez; 4) A katonai szolgálat kiemelt erkölcsi erényei, alapértékei a) Hazaszeretet: a hazához való hűség és elkötelezettség; b) Hűség: a katonai esküben, fogadalomban vállaltak szellemében történő szolgálatteljesítés, a hivatás töretlen gyakorlása, megbízhatóság, kitartás még nehéz körülmények között is; c) Bátorság: a szolgálat által megkövetelt feladatteljesítés során tudatos, észszerű veszély és kockázatvállalás, tartózkodás a vakmerőségtől és a gyávaságtól; d) Bajtársiasság: kiállás, felelősség érzet, önzetlen segítőkész szolidaritás, és együtt érző áldozatvállalás a katonatársakért; e) Tisztelet: a magyar és egyetemes kultúra értékeinek, a történelmi múlt és katonahagyományok és jelképek tisztelete mellett, a szolgálat és az emberi méltóság tisztelete, az emberi különbözőségek, személyiségek elfogadása, olyan mértékben, hogy az ne képezhesse akadályát a katonai hivatásnak, továbbá a szakmai és rendfokozati tekintély megbecsülése; f) Becsületesség: megbízható, tisztességes, lelkiismeretes, szavahihetőségen, kötelességtudaton és a különböző előírások betartásán, alapuló magatartás és életvitel; 5

6 g) Fegyelmezettség: elvárható és kiszámítható cselekvésre való készség, a katonai feladatok maradéktalan végrehajtását biztosító szabályok önfegyelmen alapuló betartása, és betartatása; 5) Alapvető elvárások: a katona a) legyen elkötelezett a haza sorsa, függetlensége iránt; b) tisztelje és kövesse a magyar és az egyetemes emberi kultúra egyéni és közösségi értékeit, a katonai hagyományokat; c) az emberi méltóság tiszteletben tartásával vegye tudomásul és tolerálja az emberi különbözőségeket; d) egyéni érdekeit, a nemzet alapvető érdekeit érintő esetekben rendelje alá a haza és a katonai szolgálat által támasztott követelményeknek; e) törekedjen a feladatok legjobb tudása szerinti végrehajtására, amelynek során legyen kezdeményező, munkáját jellemezze lelkiismeretesség; f) szolgálatteljesítését, szolgálati jogköre gyakorlását személyes példamutatás, következetesség, erkölcsösség jellemezze; g) érezzen felelősséget a munkatársai, bajtársai iránt; h) törekedjen a katonák, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Magyar Honvédség jó hírnevének megőrzésére, és megerősítésére; i) legyen megvesztegethetetlen, lehetőség szerint lépjen fel a korrupcióval szemben; j) ne azonosuljon szélsőséges nézetekkel; k) szolgálati helyén ne adjon hangot pártpolitikai kérdésekkel kapcsolatos véleményének; 6) A katona magatartásának főbb jellemzői; szolgálatteljesítés során a katona: a) a szolgálat fontosságát átérezve törekedjen mindazon speciális követelmények teljesítésére, amelyet a haza fegyveres védelme megkíván; b) szolgálata, munkája során törvényesen, pártatlanul, lelkiismeretesen és pontosan járjon el, és ezt várja el másoktól is; c) felelősséggel, meggondoltan cselekedjen előre nem látható, váratlan helyzetekben is; d) szolgálatteljesítése során senkit ne hozzon kellemetlen, megalázó vagy méltatlan helyzetbe, kerülje a személyeskedést, az intrikus magatartást; e) óvja a vezetők és a munkatársak tekintélyét; f) ne követeljen, ne kérjen, és ne fogadjon el magának a szabályokban rögzített mértéken túli jogosultságokat, kedvezményeket, előjogokat, elbánást és juttatásokat, de a g) szabályzókban rögzítettek hiányát se tűrje el; h) megjelenése legyen előírásszerű, katonás és tiszteletet parancsoló. 7) A munkavégzés során a katona: a) hitelességét és személyes tekintélyét munkájával, őszinteségével és szavahihetőségével alapozza meg; b) munkájában fegyelmezett, megbízható; 6

7 c) bízik mások (szakmai) hozzáértésében, segítőkészségében, a szükséges mértékben igényli környezete tanácsait, valamint szakmai segítségét, tapasztalataival segíti a hozzá fordulókat; d) együttműködő, jó kollegiális kapcsolat kialakítására törekvő; e) egyéni törekvései elérése érdekében nem hárít át aránytalanul nagy terheket másokra, nem törekszik a reális érdekeket mellőző érdekérvényesítésre, tartózkodik a káros rivalizálástól; f) tartózkodik az indulatos megnyilvánulásoktól, a munkatársak sértő minősítésétől, fellép a rágalmazás, az alaptalan híresztelés ellen; g) kerüli a hangulatkeltést. 8) A munkatársakkal való kapcsolattartás során a katona: a) bizalmat ad és rászolgál mások bizalmára; b) tisztelettel viszonyul bajtársaihoz, alárendeltjeihez és feletteseihez; c) bajtársaival, munkatársaival nyitott, emberséges; d) hangvétele kulturált, udvarias, tiszteletben tartja mások személyiségét személyiségjogait, emberi méltóságát; e) törekszik önmaga és munkatársai teljesítőképességének és egészségének, valamint környezete állapotának megóvására; f) 3.8 Társadalmi kapcsolataiban és magánéletében a katona: g) minden élethelyzetben, tudatában van annak, hogy személyén keresztül ítélik meg az általa képviselt szervezetet, és a Magyar Honvédséget; h) a társadalmi környezet részéről a katonai szervezeteket érintő információs igények iránt nyitott, de nem lépi át a szükséges titoktartás határait, azt mások esetében sem nézi el, kerüli a jól értesültség látszatát; i) tartózkodik megjelenésében és megnyilvánulásaiban olyan kultúrálatlan formáktól, melyek megbotránkozásra, vagy visszatetszésre adhatnak okot; j) nem vállal olyan munkát, feladatot, nem végez olyan tevékenységet, amelynek megvalósítása olyan magatartást és megnyilvánulásokat feltételez, amelyek ellentétesek az Etikai Kódexben ajánlott elvárásokkal; k) kerüli azokat az élethelyzeteket, amelyek alkalmasak személye, szolgálati helye, valamint a katonai szolgálat negatív megítélésére, vagy amelyek alapjául szolgálhatnak szóbeszédnek, rosszindulatú híresztelésnek; l) kerüli azokat a cselekedeteket, magatartásformákat, amelyek következtében kiszolgáltatottá, befolyásolhatóvá válhat, vagy annak látszata kialakulhat; m) kerüli az olyan élethelyzeteket, amelyekben kétes életvitelű, felelőtlen, erkölcsi hitelüket vesztett személyekkel való megjelenése, kapcsolattartása miatt maga is ilyen színben tűnne fel, vagy erre legalábbis alapot adhatna. 9) A parancsnoki (vezetői) magatartás legfontosabb jellemzői; a parancsnok (vezető): a) vezetői, szolgálati hatalma gyakorlását szilárd következetesség, és felelősségtudat jellemzi; 7

8 b) pozícióját, rendfokozatát nem használja fel mások véleményének befolyásolására, nem törekszik személye, beosztása jelentőségének túlhangsúlyozására; c) személyes ambícióit illetően önmérsékletet tanúsít; d) a sikert és a kudarcot reálisan értékelve, munkatársaival együtt éli meg; e) határozottan visszautasítja a hízelgést, a szolgalelkűséget, a kritikátlan egyetértés és helyeslés minden formáját; f) kerüli a részrehajlásnak és a befolyásolhatóságnak még a látszatát is; g) kerüli más szervezetek - vezetőik és munkatársaik - munkájának megalapozatlan bírálatát; h) munkavégzését, döntéseit nem befolyásolják személyi ellentétek; i) beosztottait megvédi a megalapozatlan támadásoktól; j) segíti a nemek közötti esélyegyenlőség megvalósulását; 10) A szolgálatteljesítés során: a) intézkedésein, szakmai tevékenységén túl példamutatásával is elősegíti, hogy az általa irányított szervezet tagjai egységes, bajtársi értékekben gondolkodó, a szervezeti célok megvalósításáért hatékonyan együttműködő közösséget alkossanak; b) a jó modor és kulturált magatartás keretei között, határozott stílusban tárgyal, olyan hangnemet használ, amely alkalmas a vezetői tekintély fenntartására, de nem sérti az emberi méltóságot, a személyiségi jogokat, az egyének önbecsülését; c) a konfliktusok kezelésében határozottan, késedelem nélkül jár el, körültekintő és a szükséges mértékben tapintatos; d) ellenőrzések, számonkérések, értékelések során objektív, korrekt, következetes; e) a beosztási és szakmai követelményeken túl, beosztottjaival szemben csak olyan elvárásokat fogalmaz meg, amelyek figyelembe veszik az érintettek személyes képességét; f) a beosztottakról szerzett személyes információkat kellő körültekintéssel, csak a szolgálat érdekében használja fel; 11) A napi munkavégzés során: a) beosztottjai körében érvényre jutatja a reális értékrendet, ennek alapján dicsér, jutalmaz, de szükség szerint alkalmazza a fegyelmezés eszközeit is; b) ösztönözi, segíti alárendeltjeit előmenetelükben; c) munkatársait a szervezeti érdekek és célok szem előtt tartásával, alkalmasság alapján, elfogulatlanul ítéli meg; d) a lehetőségek figyelembevételével segíti nehézségekkel küzdő munkatársait, növeli egészséges önbizalmukat, szakmai és emberi problémáik iránt tapintatos, megértő és e) türelmes; f) törekszik a felmerülő szakmai, személyi és egyéb problémák korrekt, humánus rendezésére; g) lehetőséget biztosít, a feladat végrehajtás előkészítése során arra, hogy munkatársai megfelelő módon kifejthessék véleményüket, javaslataikat, ugyanakkor 8

9 h) követelménytámasztó, határozott, és következetes a végrehajtás során; i) az eredményes munkához szükséges információkat időben és megfelelő módon adja át. 8. AZ ETIKAI BIZOTTSÁG 1) Az Egyetem az Etikai Kódex elfogadásával arra törekszik, hogy az Egyetem etikai normáinak érvényesítésével is segítse fenntartani az Egyetem szakmai és intézményi integritását. Az Egyetem ezt a törekvését vitás helyzetekben az egyetemi Etikai Bizottság útján gyakorolja. 2) Etikai vétség megalapozott gyanúja esetén - oktató esetében az Egyetem Szenátusa, hallgató esetében az EHÖK - felállít egy eseti egyetemi Etikai Bizottságot (Bizottság), amely az etikai szempontból megítélhető vitás helyzetekben foglal állást, és ezzel segíti a konfliktus feloldását. A Bizottságot egy eset elbírálására, vagy több összefüggő eset együttes elbírálására lehet felállítani. 3) A Bizottság elsődleges célja, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel az Etikai Kódexben rögzítetteket és az egyetemi élet gyakorlatát összhangba hozza. 4) Annak érdekében, hogy az Etikai Kódexben rögzített etikai normák az Egyetem életében érvényesüljenek, mindenki, akire az Etikai Kódex vonatkozik, köteles együttműködni az Etikai Bizottsággal. 5) Az Etikai Bizottság működéséről, az etikai eljárás lefolytatásának menetéről az Etikai Bizottság ügyrendje rendelkezik. 7. IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A jelen szabályzatot a Szenátus a október 25-i ülésén fogadta el. A szabályzat az SZMSZ jóváhagyásával lép hatályba. Budapest, október 27. a rektor jogkörében eljárva: Készült: 1 eredeti példányban Egy példány: 10 lap Ügyintéző (tel.): dr. Kántor Ákos (29-281) Kapja: Irattár Dr. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy s.k. főtitkár 9

10 Sokszorosítva: 8 példányban Egy példány: 10 lap Kapják: 1. sz. soksz. pld.: miniszteri biztos 2. sz. soksz. pld.: főtitkár 3. sz. soksz. pld.: BJHMK dékán 4. sz. soksz. pld.: KLHTK dékán 5. sz. soksz. pld.: gazdasági igazgató 6. sz. soksz. pld.: ORH 7. sz. soksz. pld.: TRH 8. sz. soksz. pld.: SIRH 10