Etikai Kódex az Eötvös Loránd Tudományegyetem polgárai számára

Átírás

1 Etikai Kódex az Eötvös Loránd Tudományegyetem polgárai számára Preambulum Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az európai hagyományokra épülő minőségi felsőoktatás és kutatás érdekeit szolgálja, küldetése a nemzeti és egyetemes kultúra és műveltség megőrzése és gyarapítása, a tudomány művelése, a tudományos ismeretek átadása, a magyar társadalom, valamint az emberiség valós, hosszú távú igényeinek megfogalmazása és kielégítése. E cél megvalósítása érdekében az Eötvös Loránd Tudományegyetem elvárja valamennyi egyetemi polgárától, hogy minden oktatási, kutatási, kulturális és közéleti tevékenysége során tartsa kötelezőnek a másik ember tiszteletének elvét. Akik az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanulnak, oktatnak, kutatnak, dolgoznak, nem csupán a legmagasabb színvonalú szakmai munka követelményének kell eleget tegyenek, hanem az ország meghatározó szellemi műhelyének, normaadó közösségének is a tagjai. Ezért velük szemben az Egyetem morális elvárásokat is támaszt, amelyek az alapvető emberi értékek védelmén és tiszteletén alapulnak. Mindezek jegyében az Eötvös Loránd Tudományegyetem legfőbb döntéshozó és képviseleti testülete, a Szenátus az alábbi Etikai Kódexet alkotja: A kódex hatálya 1. Az Egyetem Etikai Kódexe minden egyetemi polgárra vonatkozik. Az egyetem oktatóinak, kutatóinak, nem oktató-kutató munkatársainak és hallgatóinak közös vállalása, hogy az Egyetem Küldetésnyilatkozatában és az alábbiakban megjelölt értékeknek, magatartáselvárásoknak megfelel. 2. A kódex hatálya nem terjed ki a jogszabályokban, egyetemi szabályzatokban és egyéb egyetemen kívüli szakmai etikai kódexekben megfogalmazott kötelezettségekre. Ebből következően az

2 Egyetemi Etikai Kódex alapján indított eljárásoknak nem tárgya az előbbiekben felsorolt normák megsértése. 3. A fentiekben megjelölt általános kereten belül a kódex felöleli a hatálya alá tartozó személyek egyetemi tevékenységét, továbbá azokat az egyetemen kívüli magatartásokat, melyek kihatnak az egyetem társadalmi megítélésére, hírnevére. Általános etikai követelmények 4. Az Egyetem elkötelezett - az emberi méltóság tisztelete, az egyenlő bánásmód követelményének betartása, a hátrányos megkülönböztetés tilalma és - a véleménynyilvánítás, a tanulás, az oktatás, a kutatás szabadsága iránt. 5. Az Egyetem elvárja polgáraitól - a lojalitást és szolidaritást az egyetem minden polgárával szemben; - az ELTE tekintélyének, jóhírének, hírnevének védelmét; - Egyetem Küldetésnyilatkozatában és az Etikai Kódexben megfogalmazott alapvető értékek tiszteletben tartását az egyetemen kívüli nyilvánosságban folytatott tevékenység során is; - a hiteles, tárgyszerű és szakszerű tájékoztatást a publikációkban és egyéb megnyilatkozásokban az egyetemről, az egyetemen folyó oktatásról és kutatásról, az egyetemen belüli viszonyokról; - tisztességtelen illetve jogtalan előnyök visszautasítását. 6. Az Egyetem tiltja az egyetemi infrastruktúrának pártpolitikai célra, politikai-vallási agitációra történő igénybevételét. Oktatásetikai követelmények 7. Az Egyetem elvárja - minden egyetemi polgártól az emberi méltóság tiszteletben tartását a munka és az oktatás során, - az oktató és a nem oktató kollégák emberi méltóságának tiszteletben tartását különösen a munkahelyi tevékenységben, - a vizsgák tisztaságának betartását. 8. Az Egyetem elvárja Tudományetikai követelmények

3 - közös tudományos munka, kutatás esetén az egyéni teljesítmények világos megjelenítését; ugyanennek érvényesítését a hallgatói illetve doktorandusz közreműködéssel folyó közös kutatásban, - az egyetemen, az egyetem eszközeivel illetve forrásaival elért kutatási eredmények publikálásakor az egyetem nevének feltüntetését, - közlemények, pályázatok bírálata esetén a bíráló betartja az összeférhetetlenségi és titoktartási követelményeket. 9. Az Egyetem határozottan tiltja mások ötleteinek, tudományos eredményeinek, szövegeinek átvételét és sajátként való feltüntetését. 10. A tudományos kutatási tevékenység terén egyebekben az egyetem oktatói, kutatói számára az MTA Tudományetikai kódexe alkalmazandó kötelező jelleggel. Vezetésetikai követelmények 11. Az Egyetem határozottan tiltja vezetői beosztás, vezetői testületben való tagság bármilyen személyes vagy szervezeti előnyszerzésre való kihasználását. 12. Az Egyetem elvárja - a döntésekben az összeférhetetlenség érvényre juttatását, különös tekintettel a (párt)politikai tevékenységre, rokoni és gazdasági kapcsolatokra; - a beosztott munkatársakkal szemben világos követelmények és elvárások megfogalmazását, munkájuk következetes, pártatlan értékelését; - a szervezeti egységben a beosztott munkatársak szakmai tevékenységének, tudományos előmenetelének, képzésének, továbbképzésének támogatását; - az Egyetem érdekeinek érvényesítésében való elkötelezettséget. Az etikai követelmények érvényesülését biztosító szervezeti keretek 13. Az Egyetemen Egyetemi Etikai Tanács működik. 14. Az Egyetemi Etikai Tanács feladata: - elvi állásfoglalás kiadása oktatás- és tudományetikai kérdésekben, - konkrét etikai vétséggel kapcsolatos alap- és felülvizsgálati eljárás lebonyolítása. 15. Az Egyetemi Etikai Tanács huszonnégy tagú, tagjai:

4 - a rektor által felkért elnök, valamint az általa delegált 4 fő, - a kari tanácsok által delegált 1-1 fő, összesen 8 fő oktató vagy kutató, - az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat által karonként delegált 1-1 fő, összesen 8 fő hallgató, - az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat által delegált 1 fő doktorandusz hallgató, - a Közalkalmazotti Tanács által delegált 2 fő nem oktató, kutató dolgozó. 16. Az Egyetemi Etikai Tanács saját tagjai közül, az elnök mellé további 2 főt (1 oktató, 1 hallgató) választ, ezáltal elnökséget alakítva. Etikai eljárás 17. Az Etikai kódex alapján csak egyetemi polgár indíthat etikai eljárást a kifogásolt viselkedésről történő tudomásszerzést követő 30. napig, de legfeljebb annak megvalósulását követő 90. napig (objektív határidő). Plágium esetében (9. pont) az eljárást megindításának objektív határideje 1 év. 18. Az eljárás az Egyetem kizárólag valamely karához tartozó jogviszony, illetve hallgató esetében, amennyiben tanulmányai kizárólag egy karhoz kapcsolódnak, a szakos tanulmányainak otthont adó kar dékánjánál, más esetben a rektornál írásban kezdeményezhető. A beadványnak tartalmaznia kell az etikai vétséget megvalósító cselekmény pontos leírását, annak időpontját vagy időtartamát, a bejelentő tudomásszerzésének időpontját. A beadványhoz csatolni kell a vétség állítását alátámasztó dokumentumokat is. 19. Amennyiben a rektor illetve a dékán az eljárás kezdeményezését megalapozottnak tartja, a beadványt kivizsgálásra az Egyetemi Etikai Tanácsnak elnökének átadja. Az Egyetemi Etikai Tanács elnöke a tanács tagjai közül 5 fős eseti etikai bizottságot kér fel. A bizottság 1 tagja minden esetben az adott kar által delegált oktató, kutató, valamint 1 tagja hallgató, legalább 3 tagja nem áll kapcsolatban az adott karral. A felkérést követően a bizottság 30 napon belül meghallgatja az eljárás alá vont személyt, illetve, amennyiben szükségesnek ítéli, az eljárás kezdeményezőjét, és meghozza döntését 30 napon belül. 20. Amennyiben az etikai eljárás alá vont személy az etikai bizottság határozatával nem ért egyet, annak felülvizsgálatát a határozat kézhez vételétől számított 15 napon belül az Egyetemi Etikai Tanács elnökéhez

5 benyújtott beadványban kérheti. A felülvizsgálat tárgyában az Egyetemi Etikai Tanács elnöksége jár el. 21. Az etikai eljárások során biztosítani kell, hogy a vizsgálati folyamatban résztvevők személyükben ne legyenek érintettek vagy érdekeltek, és elfogultsággal ne legyenek vádolhatók. Amennyiben az etikai bizottság 19. pont szerinti összetétele e szabályra tekintettel nem biztosítható, illetve az e pontban írt összeférhetetlenség az Egyetemi Etikai Tanács elnökségének tagjaival szemben áll fenn, az elnöknek, személyes érintettsége esetén a rektornak kell gondoskodni a bizottság, illetve felülvizsgálat esetén az elnökség összetételéről. 22. Az etikai bizottság, illetve felülvizsgálat esetén az Egyetemi Etikai Tanács, a konkrét ügyben megállapított, indoklással megalapozott álláspontját írásban közli a kifogásolt viselkedés megvalósítójával és a beadvány benyújtójával. Normasértés esetén, amennyiben ennek törvényi feltételei fennállnak, a kar illetve az egyetem honlapján nyilvánosságra hozza döntését. Amennyiben a kifogásolt viselkedés súlyossága, az etikai bizottság megítélése szerint egyetemhez méltatlan magatartást valósított meg, akkor - hallgató esetében fegyelmi eljárást is kezdeményezhet. - oktató, kutató és nem oktató-kutató dolgozó esetében kezdeményezheti vezetői megbízatás visszavonását, a vétséggel összefüggő vagy általában valamennyi testületi tagságtól való megfosztását, illetve a tagságból meghatározott időtartamra történő kizárását.