ETIKAI KÓDEXE. (Jelen szabályzatot a Szenátus a 75/2016. (XI.16.) sz. határozatával elfogadta) 2016.

Átírás

1 ETIKAI KÓDEXE (Jelen szabályzatot a Szenátus a 75/2016. (XI.16.) sz. határozatával elfogadta) 2016.

2 Készítette Ellenőrizte Jóváhagyta dr. Kőfalusi Eszter jogtanácsos, Jogi Osztály mb. vezetője Dr. Makai János az Egyetem Etikai Bizottságának Elnöke EKE Szenátus november /2016.(XI.16.) sz. határozatával Tartalomjegyzék I. AZ ETIKAI KÓDEX CÉLJA... 3 II. AZ ETIKAI KÓDEX HATÁLYA... 3 III. ÁLTALÁNOS ERKÖLCSI ELVÁRÁSOK... 3 IV. A MAGASABB VEZETŐ/VEZETŐ BEOSZTÁSÚ, VALAMINT A DÖNTÉSHOZÓ TESTÜLETEKBEN RÉSZTVEVŐ ALKALMAZOTAKKAL SZEMBENI KÜLÖN ELVÁRÁSOK... 7 V. ETIKAI VÉTSÉG... 9 VI. ETIKAI BIZOTTSÁG... 9 VII. ELJÁRÁS ETIKAI VÉTSÉGEK ESETÉBEN Az eljárás megindítása A bizottság eljárása Szankciók alkalmazása Jogorvoslati jog VIII. ZÁRÓ ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK Oldal 2 / 12

3 I. AZ ETIKAI KÓDEX CÉLJA Az Etikai Kódex (a továbbiakban: kódex) célja olyan erkölcsi magatartási normák meghatározása, amelyek követésével az Eszterházy Károly Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) alkalmazottai, hallgatói, valamint az egyetemi feladatokat nem közalkalmazotti jogviszony alapján ellátó személyek hozzájárulnak az emberi kapcsolatok erősítéséhez, a szakmai munkát segítő jó közérzet megteremtéséhez, az Egyetem hagyományainak, jó hírnevének, szakmai és intézményi integritásának megőrzéséhez, ápolásához. II. AZ ETIKAI KÓDEX HATÁLYA (1) A kódex hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi polgárára (továbbiakban: egyetemi polgár), így az Egyetem oktató, tudományos kutató és nem oktató, egyéb közalkalmazottaira, az oktatási és egyéb feladatokat nem közalkalmazotti jogviszony alapján ellátó személyekre, függetlenül attól, hogy milyen minőségben, beosztásban dolgoznak, valamennyi hallgatóra, tekintet nélkül állampolgárságukra, valamint arra, hogy milyen képzési formában vagy milyen oktatási nyelven végzik tanulmányaikat. (2) A kódex hatálya kiterjed az egyetemi polgárok egyetemi tevékenységére, továbbá azokra az Egyetemen kívüli magatartásokra, melyek az egyetemi léttel összefüggnek és kihatnak az Egyetem társadalmi megítélésére, hírnevére. (3) A kódex hatálya kiterjed azon cselekményekre, magatartásokra is, amelyekhez jogszabály vagy egyetemi szabályzat hátrányos jogkövetkezményt fűz, azonban önmagukban is a jelen kódexben meghatározott etikai vétséget valósítanak meg. (4) Az Egyetem vállalja, hogy polgárai számára minden esetben erkölcsi támogatást és védelmet nyújt a kódexben foglalt jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során. (5) Az egyetemi polgárok tevékenységével összefüggő, tisztázást igénylő erkölcsi konfliktus esetén bárki állásfoglalásért fordulhat az Egyetem Etikai Bizottságához. Az Etikai Bizottság köteles harminc napon belül írásban véleményt nyilvánítani, és állásfoglalását (az érintett felek tekintetében anonimizált formában) az érintettel és (elektronikusan) az egyetemi polgárokkal megismertetni. III. ÁLTALÁNOS ERKÖLCSI ELVÁRÁSOK (1) A jogszabályok, valamint az Egyetem belső szabályzataiban foglalt előírások betartása az egyetemi polgárok erkölcsi kötelessége. A kódex elsősorban olyan területeken fogalmaz meg elvárásokat, amelyről jogszabályok és az Egyetem belső szabályzatai nem rendelkeznek, vagy amely esetekben ezen jogi normák erkölcsi követelményekre hivatkoznak. Oldal 3 / 12

4 (2) A kódex az Egyetem polgáraira vonatkozó általános emberi és önkéntes megállapodáson alapuló konkrét szervezeti értékeket rögzítő normákat tartalmaz. A kódex által érintett kérdésekben etikusnak az a magatartás tekinthető, amely a kódexben megfogalmazott elvárásokkal összhangban áll. Etikai vétséget követ el, aki szándékosan vagy gondatlanul megszegi, vagy figyelmen kívül hagyja a kódexben megfogalmazott elvárásokat. (3) Az Egyetem elkötelezett az emberi méltóság és a személyiségi jogok tisztelete, a véleménynyilvánítás, tanuláshoz és az oktatáshoz való jog, a tanulás, az oktatás, a kutatás szabadsága és az egyenlő bánásmód követelményének betartása, a bárminemű diszkrimináció tilalma iránt. Ezek tiszteletben tartása és betartása minden egyetemi polgárnak erkölcsi kötelezettsége. (4) Az egyetemi polgár személyiségi jogait úgy gyakorolja, hogy ezzel mások személyiségi jogait ne sértse. (5) Minden egyetemi polgár morális kötelessége az Egyetem küldetésnyilatkozatban, intézményfejlesztési tervben és alapító okiratban meghatározott feladatainak végrehajtásában a jogszabályokban és a belső egyetemi szabályozókban előírt módon, azok betartásával közreműködni, és szem előtt tartani, hogy az Egyetem alapfeladata az oktatás és a tudományos kutatás-fejlesztés. (6) Az Egyetem elvárja az egyetemi polgároktól, hogy döntéseik során az összeférhetetlenség szabályait érvényre juttassák, különös tekintettel a (párt)politikai tevékenységre, rokoni és gazdasági kapcsolatokra, valamint a jogviszonyra vonatkozó jogszabályban előírt összeférhetetlenségi szabályokra; és azt, hogy az Egyetem érdekeinek érvényesítésében elkötelezettek legyenek. (7) Az Egyetem elítéli, ha bármelyik polgára visszaél vélt vagy valós hatalmi helyzetével. (8) Az egyetemi polgárok minden megengedett módon kötelesek egymást segíteni egyetemi feladataik elvégzésében. Az egyetemi polgároknak feladataik ellátása során a kölcsönös tisztelet és bizalom alapulvételével együttműködésre kell törekedniük, és egymás munkáját meg kell becsülniük. A szervezeti egységben a rendelkezésre álló lehetőségeknek megfelelően támogatni kell a munkatársak szakmai tevékenységét, munkavégzését, tudományos előmenetelét, képzését, továbbképzését. A beosztott munkatársakkal szemben világos követelményeket és elvárásokat kell megfogalmazni, munkájukat következetesen, pártatlanul és igazságosan kell értékelni. A személyes kapcsolatokban alapvető követelmény egymás kölcsönös elismerése és támogatása. (9) A közösségi morál megköveteli, hogy az egyetemi polgár ossza meg kollégáival, társaival, az őket is érintő, a szakmai vagy egyéb előmenetelt segítő információkat (például tanulmányi, továbbképzési lehetőségek, pályázatok, ösztöndíjak). (9) Erkölcsileg elvárható, hogy a munkaköre, megbízatása körében kapott feladatot minden egyetemi polgár legjobb képességei szerint, gondos munkával, maradéktalanul végezze el, az Egyetem vezetői, testületei által adott (eseti vagy tartós) megbízást, feladat elrendelést a legjobb tudása szerint határidőre teljesítse, azt méltányolható és a megbízónál előzetesen igazolt indok nélkül ne adja vissza. Oldal 4 / 12

5 (10) Az Egyetemtől elvárható, hogy a többlet-teljesítményért arányos díjazást, egyéb juttatást vagy erkölcsi elismerést biztosítson. Az egyetemi polgárok javadalmazásának méltányosnak és igazságosnak kell lennie, összhangban kell állnia az egyéni erőfeszítésekkel, illetve a rendelkezésre álló lehetőségekkel. (11) Minden egyetemi polgárnak törekednie kell az intézmény jó hírnevének, tekintélyének megóvására, gyarapítására és tartózkodnia kell minden olyan megnyilvánulástól, amely sérti az Egyetem érdekét. A morálisan is kívánatos közösségi identitás erősítése érdekében minden egyetemi polgárnak lojalitást és szolidaritást kell tanúsítania az Egyetem minden polgára, testülete, és szervezete iránt. (12) Az Egyetem morális alapon is elvárja polgáraitól, hogy más felsőoktatási intézménnyel szemben is képviseljék egyetemünk méltányolható érdekeit. (13) Minden polgártól elvárható a társadalmilag elfogadott mértéknek megfelelő és mértéktartó életvitel. Morális kötelesség kerülni az olyan helyzetet, amelyben az egyetemi polgár megbecsülése, személyes méltósága vagy az Egyetem hírneve csorbulhat. E tényállás alapján etikai szankció csak szándékos magatartás esetén alkalmazható. (14) Az egyetemi polgárok kötelesek figyelemmel lenni arra, hogy az Egyetemen belüli vagy azon kívüli nyilvános megnyilatkozásaikban az Egyetemet, illetve annak szervezeti egységeit is képviselik. Erkölcsi követelmény, hogy ilyen alkalommal is hitelt érdemlően, tárgyszerűen, a titoktartás alá eső információk esetén a titoktartási szabályokat és az Egyetem érdekeit figyelembe véve nyilatkozzanak. (15) Az Egyetem törekszik a nyitottságra, igyekszik jó kapcsolatot kiépíteni partnereivel, az Egyetemen kívüli közösségekkel, más intézményekkel. A szellemi javak és kulturális értékek hatékony terjesztésével igyekszik szolgálni a régiót és a helyi közösségeket. Az ebben való részvétel az egyetemi polgárok kötelezettsége. (16) Az Egyetem, valamint az egyetemi polgár által kiadott nyilatkozatnak, közleménynek, hirdetésnek hiteles, pontos információkat kell tartalmaznia. A tartalmilag pontatlan, hamis, az esetleges versenytársakat kedvezőtlen színben feltüntető információ, reklám, közlemény közzététele ellentétes az Egyetem erkölcsi normáival. Az ilyen nyilatkozatot tevő, illetve a nyilatkozatot kiadó etikai vétséget követ el. (17) Az Egyetemet érintő konkrét ügyekről minden egyetemi polgár csak saját hatáskörében, felelősségteljes módon nyilatkozhat, illetve így képviselheti véleményét. Súlyos etikai vétségnek minősül minden olyan nyilvános közlés vagy híresztelés, amely tudatosan valótlant állít, különösen, ha az Egyetemet vagy annak szervezeti egységét, polgárát etikailag kifogásolható magatartással vagy ilyen cselekmény elkövetésével gyanúsítja. (18) Jogosulatlan gazdasági, anyagi, vagy a szellemi életben hasznosítható előny megszerzése érdekében az egyetemi polgár részére bárki által felajánlott anyagi vagy más egyéb szolgáltatást vissza kell utasítani. Jogtalan előny felajánlása, nyújtása vagy elfogadása morálisan is súlyosan elítélendő. Etikai követelmény elkerülni minden olyan helyzetet, amelyben jogtalan előny kérésének, illetve nyújtásának ténye vagy gyanúja felmerülhet. Oldal 5 / 12

6 (19) Az Egyetem tiltja az egyetemi infrastruktúrának magánérdekből, üzleti haszonszerzés céljából ingyenesen történő igénybevételét. Csak olyan feladat elvégzésére használható fel az Egyetem infrastruktúrája, amelyről az egyetemi polgár közvetlen felettesének tudomása van, és a felhasználással egyetért. (20) Az Egyetem tiltja az egyetemi infrastruktúrának pártpolitikai célra, világnézeti agitációra történő igénybevételét. (21) Az Egyetem polgárai kötelesek titokként megőrizni mindazokat a személyiségi jogokat érintő információkat és adatokat, valamint üzleti titoknak minősülő adatokat, amelyek tevékenységük során tudomásukra jutnak. Mind az egymás közötti, mind a külső megnyilatkozásaik során szem előtt kell tartaniuk a diszkréció, illetve titoktartás követelményeit. (22) A személyes adatok, továbbá az üzleti titok védelmére vonatkozó szabályok szándékos megsértése, amennyiben a cselekmény súlyosabb jogsértést nem valósít meg, etikai vétségnek minősül. A közösségi morál szempontjából is kiemelt jelentősége van a hivatali adatok, információk védelmének. Az egyetemre, és polgáraira vonatkozó adatokat a jogszabályok és a belső előírások, az Egyetem Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatában foglaltak szerint kell kezelni, a feljegyzéseket, adatbázisokat biztonságban kell tartani. A védett adatok megszerzése és továbbadása etikai vétség is. Az Egyetem alkalmazottai az egyetemi polgárokról nyert, és egyébként nem nyilvános, illetve nem köztudott információkat (személyi juttatások, tanulmányi előmenetel, magánélet, politikai vagy vallási meggyőződés, stb.) kötelesek hivatali titokként őrizni. (23) Erkölcsileg kívánatos, hogy minden egyetemi polgár lépjen fel a főiskolán előforduló visszásságokkal szemben, azok megszüntetésére saját hatás- és feladatkörében tegyen lépéseket, még akkor is, ha ezzel személyes konfliktust vállal fel. Az Egyetem tiltja mások ötleteinek, tudományos eredményeinek, szövegeinek forrásmegjelölés nélküli átvételét és sajátként való feltüntetését. (24) A szellemi tulajdon védelmére vonatkozó szabályok szándékos megsértése, amennyiben a cselekmény súlyosabb jogsértést nem valósít meg, etikai vétségnek minősül. Az egyetemi polgár erkölcsi kötelessége, hogy becsülje meg, tartsa számon az Egyetem szellemi termékeit, és tegyen meg mindent azok védelme érdekében. (25) Az Egyetem elvárja közös tudományos és egyéb munka, kutatás esetén az egyéni teljesítmények világos megjelenítését; ugyanennek érvényesítését a hallgatói, illetve doktorandusz közreműködéssel folyó közös kutatásban. (26) Az egyetemi polgár kötelezettsége, hogy az Egyetem eszközeivel, illetve forrásaival elért kutatási eredmények megjelentetésekor az Egyetem nevét feltüntetése. (27) A kutatást végző egyetemi polgárok esetében az általános kutatásetikai szabályok - adatok védelme, plágium, közlési jog - betartása kötelező. (28) Az Egyetem a tudományos, kutató tevékenység, egyéb munkavégzés során elvárja a tisztesség, megbízhatóság, objektivitás, nyitottság, elfogulatlanság, felelősség elve szerinti magatartás tanúsítását a tudományos tevékenység, kutatás, egyéb munkavégzés megtervezése, megvalósítása, megjelentetése során egyaránt. Oldal 6 / 12

7 (29) A közlemények, pályázatok bírálata esetén a bíráló köteles betartani az összeférhetetlenségi és titoktartási követelményeket. (30) Mind az Egyetem, mind annak polgárai számára etikai elvárás, hogy a polgárok életét, egészségét, testi épségét védje, oltalmazza. (31) Valamennyi egyetemi polgár feladata az Egyetem vagyontárgyainak rendeltetésszerű, megfelelő gondosságú használata és biztonságos megóvása. A nem megfelelően vagy nem biztonságosan működő eszközökre, berendezésekre fel kell hívni az illetékes munkatársak, szervezeti egységek figyelmét. (32) Az Egyetemen tanuló és oktató külföldi állampolgároktól elvárható, hogy - saját kultúrájuk megőrzése mellett - alkalmazkodjanak a Magyarországon, és az Egyetemen általánosan elfogadott viselkedési normákhoz, és legalább a tanulmányok és az egyetemi közösségbe való beilleszkedéshez szükséges mértékig törekedjenek szokásaink, hagyományaink megismerésére, és elfogadására. (33) Az Egyetem nem elkötelezett egyetlen vallás, egyház vagy világnézet mellett sem, vallási és világnézeti kérdésekben semleges és toleráns. (34) Az Egyetem szervezeti egységei kötelesek alávetni magukat a rektor és a kancellár, valamint a magasabb vezetők által kezdeményezett ellenőrzéseknek. Az Egyetem polgárai nem akadályozhatják az egyetemi/kari szabályzatokban foglalt jogosítványok gyakorlását. (35) Az Egyetem polgárai kötelesek alávetni magukat a fegyelmi, a kártérítési, az etikai bizottsági eljárásnak, ha annak jogszabályi vagy egyetemi/kari szabályzatban megállapított feltételei maradéktalanul fennállnak. IV. A MAGASABB VEZETŐ/VEZETŐ BEOSZTÁSÚ, VALAMINT A DÖNTÉSHOZÓ TESTÜLETEKBEN RÉSZTVEVŐ ALKALMAZOTAKKAL SZEMBENI KÜLÖN ELVÁRÁSOK (1) Az Egyetem magasabb vezető, vezető (továbbiakban: vezető) beosztású alkalmazottjától elvárható, hogy az általa irányított szervezeti egységet - a jogi, gazdasági és vezetői felelősségen túl - a kódexben meghatározott erkölcsi követelményeket is figyelembe véve vezesse. Ennek megfelelően: a) figyeljen munkatársai szakmai és emberi problémáira, ezek meghallgatásakor legyen tapintatos, türelmes, b) döntéseit jól készítse elő, ennek során kérje ki, és lehetőség szerint vegye figyelembe beosztottjai véleményét, c) beosztottjai szakmai feladatainak elvégzéséhez a szükséges szabadságot és - jogszabályi keretek között - az önálló döntési kompetenciát biztosítsa, d) a feladatok elvégzéséhez szükséges információk beszerzéséről és az érintettek rendelkezésére bocsátásáról gondoskodjon, e) erkölcsi támogatást és ösztönzést adjon beosztottjai folyamatos önképzéséhez, továbbképzéséhez, Oldal 7 / 12

8 f) az adminisztrációban, ügyvitelben résztvevő alkalmazottaktól pontos ügyintézést és udvarias magatartást követeljen meg, g) munkatársait ne tüntesse fel rossz színben, mások erre való törekvéseit utasítsa vissza. (2) A vezető morális kötelessége, hogy a hatáskörébe tartozó ügyekben döntéshozói pozíciójával ne éljen vissza a kedvezmények vagy juttatások odaítélésekor, kitüntetési javaslat tétele vagy odaítélése során, sem más jellegű döntéseiben. Ennek megfelelően: a) etikai vétséget követ el az a vezető, aki nem biztosítja beosztottjainak a teljes esélyegyenlőséget, a szükséges és lehetséges nyilvánosságot, különösen a pályázati, publikálási, tudományos minősítéssel összefüggő döntések során, b) etikai vétség az alá-fölérendeltségi viszony magánérdekű kihasználása a munkaviszonnyal nem összefüggő helyzetekben is, c) a politikai, világnézeti befolyásolás vagy az erre való törekvés a függelmi viszonyra hivatkozva, vagy annak kihasználásával szintén etikai vétségnek minősül. (3) A vezető beosztású munkatárssal szemben etikai elvárás, hogy a szervezeti egységében felmerülő szakmai problémák belső megoldását segítse elő, és munkatársait is erre biztassa. (4) A vezető döntéseinek meghozatalakor minden esetben vegye figyelembe az Egyetem és az általa vezetett szervezeti egység érdekeit. (5) A vezető kiemelt erkölcsi kötelessége, hogy mind a személyes, mind az intézményre és szervezeti egységre vonatkozó adatszolgáltatásnál (például pályázatok, tudományos tevékenység, tudományos fokozat, publikációk) a valóságnak megfelelő tényeket, adatokat közöljön. (6) Az Egyetem minden vezető beosztású polgárától erkölcsi alapon is elvárható, hogy a rendelkezésre álló források keretei között fejlessze vezetői képességeit, ismereteit. (7) A vezetői megbízás külön erkölcsi felelősséget ró viselőjére, hogy elkerülje a funkciójából fakadó előnyszerzést. (8) Az Egyetem fórumain minden polgárnak joga van az Egyetem vezetőit, intézményeit, kollektív vagy egyedi intézkedéseit, gyakorlatát illető tárgyilagos kritika megfogalmazásához. Ezen jogát gyakorló személyt retorzióval fenyegetni, vagy vele szemben megtorlást alkalmazni hatalommal való visszaélésnek és súlyos etikai vétségnek számít. (9) Az Egyetem döntéshozó testületének minden tagja köteles az üléseken részt venni, azokra felkészülni, mindent elkövetni annak érdekében, hogy a testület döntései megalapozottak legyenek, a döntéshozatal során a tényeket objektíven értékelni, döntéseik következményeit felelősen mérlegelni, a napirendre vett kérdésekben a képviselteket lehetőség szerint előzetesen megkérdezni, és az általa képviseltek véleményének hangot adni, a testületi üléseken megfogalmazott véleményét kulturáltan és röviden kinyilvánítani. (10) Az Egyetem döntéshozó testületeinek munkájában résztvevő alkalmazott kötelessége, hogy döntéshozó helyzetben a tényeket objektíven mérlegelő, az általa képviselt közösség véleményét és érdekét tükröző álláspontot képviseljen, és tevékenységéről a képviselteket, a választókat tájékoztassa. Oldal 8 / 12

9 V. ETIKAI VÉTSÉG (1) Az az egyetemi polgár, aki a jelen kódexben megfogalmazott elvárásokat szándékosan nem teljesíti, vagy az abban tiltott cselekményeket, magatartást szándékosan megvalósítja, etikai vétséget követ el. VI. ETIKAI BIZOTTSÁG (1)A közalkalmazottak etikai ügyeiben az Etikai Bizottság jár el. (2) A bizottság elnökét a rektor, tagjait a Campusok javaslatára a Szenátus választja meg. A bizottságba 7 főt az Egri Campus, 2 főt a Gyöngyösi Károly Róbert Campus, 1 1 főt pedig a Sárospataki Comenius és a Jászberényi Campus delegál. A bizottság további szavazati joggal rendelkező tagjai az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat által karonként delegált 1-1 fő. (3) A bizottság ügyrendjét és munkaprogramját maga fogadja el, a bizottság megalakulását követő 30 napon belül. Az ügyrendben szabályozni kell az etikai eljárás menetét, eljárás rendjét. (4) Az ügyrendet a rektor hagyja jóvá. A bizottság döntéseit többségi szavazással hozza. A bizottság munkáját az Etikai Kódex szerint végzi. (5) Az ügyek tárgyalásánál a bizottságot az elnök hívja össze. Hallgatókat érintő ügyek tárgyalásánál az elnök és a hallgató tag, dolgozói ügyek tárgyalásánál az elnök és négy dolgozó tag alkotja a bizottságot. Az etikai bizottság konkrét ügyet érintő munkájában nem vehet részt az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el. Erről a bizottság elnöke dönt. (4) Mindenki, aki a kódex hatálya alatt áll, köteles a bizottsággal együttműködni. Az együttműködés megtagadása, a meghallgatás lehetetlenné tétele önmagában is etikai vétség. (5) A bizottság jogosult az etikailag kifogásolható magatartás kivizsgálására, ajánlások megfogalmazására, valamint vitás kérdésekben egyeztetések lefolytatására. Jogosult továbbá fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárás kezdeményezésére, amennyiben álláspontja szerint a vétség fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárást alapoz meg. (6) A bizottság jogosult az ülésére a tárgyalt napirendtől függően külső vagy belső szakértőket meghívni. (7) A bizottság a vizsgálatot a bejelentéstől számított 3 munkanapon belül elkezdi, és lekésőbb a kezdő időponttól számított 30 munkanapon belül köteles azt befejezni. Ez a határidő a nyári szabadság időtartamával legfeljebb 30 munkanappal meghosszabbítható. A meghosszabbításról a bizottságnak határozatot kell hoznia. Oldal 9 / 12

10 (8) A bizottság egyedi döntéseiről, állásfoglalásairól egy másolati példányt minden esetben el kell juttatni a munkáltatói jogkör gyakorlójához (rektor vagy kancellár), és azokról elektronikusan az egyetem honlapján ha a bizottság indokoltnak látja, az érintettek nevének feltüntetése nélkül, anonimizált formában minden polgárt tájékoztatni kell. A bizottság a tanév végén köteles tevékenységéről a Szenátust írásban tájékoztatni. VII. ELJÁRÁS ETIKAI VÉTSÉGEK ESETÉBEN 1. Az eljárás megindítása (1) Az erkölcsi normák megsértését a tudomásra jutástól számított 3 hónapon belül bejelentheti a sértett vagy bárki, aki e tényről hitelt érdemlően tudomással bír, és aki bejelentése hitelességének bizonyításában nevének felfedésével kész részt venni. A bejelentést meg lehet tenni szóban vagy írásban a munkáltatói jogkör gyakorlójánál (rektor vagy kancellár) vagy a bizottság elnökénél. A szóban előterjesztett bejelentésről a (6) bekezdés szerinti jegyzőkönyv készül. (2) Névtelen bejelentés alapján nem lehet eljárást lefolytatni. (3) Amennyiben a bejelentő nevének elhallgatását kéri, úgy az eljárás folyamatában számára az adatainak zárt kezelését biztosítani kell, melyet csak a bizottság tagjai ismerhetnek meg. Ha ezt sem vállalja, el kell utasítani a bejelentést érdemi vizsgálat nélkül. (4) Ismétlődően elkövetett etikai vétség esetén a legkésőbb megvalósult cselekmény időpontja irányadó, azonban a vétség elbírálásánál az egymással összefüggő, korábbi cselekményeket is figyelembe kell venni. (5) A bejelentésnek lehetőség szerinti mértékben konkrétnak kell lennie: meg kell jelölni az erkölcsi norma ellen vétő nevét, a cselekmény helyét és időpontját, a megtörtént eset leírását, továbbá megtörténtének rendelkezésre álló bizonyítékait (például tanúk, tárgyi bizonyítékok). (6) A szóban tett bejelentésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet alá kell írnia a bejelentőnek, a bejelentést fogadónak és a jegyzőkönyvvezetőnek. 2. A bizottság eljárása (1) A bejelentést és a benyújtott bizonyítékokat, ha nem az Etikai Bizottság elnökénél terjesztették elő, késedelem nélkül legkésőbb 3 munkanapon belül el kell juttatni az Etikai Bizottság elnökéhez. (2) Az eljárás alatt a bizottság tagjait titoktartási kötelezettség terheli. Folyamatban lévő ügyről felvilágosítás csak az érintetteknek (bejelentő, sértett, bepanaszolt) adható. (3) A bizottság a panasz kézhezvételét követő nyolc munkanapon belül - az érintettek írásbeli idézését követően - meghallgatást tart, amelyen kizárólag az eljárás alá vont, a panaszos, a bejelentő, továbbá az a személy vehet részt, akinek jelenlétét az ügy tisztázása érdekében a Oldal 10 / 12

11 bizottság szükségesnek tartja. Az eljárás alá vont személyt meg kell hallgatni, kivéve, ha az eset összes körülményeiből egyértelműen megállapítható, hogy a bejelentés alaptalan. (4) Az eljárás alá vont egyetemi polgár a meghallgatáson személyesen köteles részt venni. Az indokolatlan távolmaradás etikai vétséget képez. (5) Magasabb vezető, vezető, továbbá a testület választott tisztségviselője elleni vizsgálat eredményéről a munkáltatói jogkör gyakorlóját, illetve az adott testület elnökét írásban tájékoztatni kell. (6) A rosszhiszemű, vagy nyilvánvalóan alaptalan bejelentés esetén a bizottság a bejelentővel szemben folytat le etikai eljárást. 3. Szankciók alkalmazása (1) A bizottság csak akkor alkalmazhat bármilyen, a bepanaszoltnak hátrányt okozó intézkedést, ha az etikai vétség elkövetése kétséget kizáróan bizonyított. (2) A bizottság szankció alkalmazása nélkül megszünteti az etikai eljárást, ha: a) a bejelentésben megjelölt magatartás nem minősül etikai vétségnek; b) a bepanaszoltnak az Egyetemmel fennálló jogviszonya az etikai eljárás alatt megszűnt. (3) Amennyiben a bizottság a bejelentésben megjelölt erkölcsi normasértést bizonyítottnak találja, határozati formában az alábbi szankciók alkalmazásáról dönthet: a) írásbeli figyelmeztetés; b) javaslat a vezetői/magasabb vezetői megbízás visszavonására; c) testületi tag esetén javaslat a választó közösségnek a választott polgár visszahívására vagy a megbízás visszavonására; d) a normasértésnek megfelelő természetű, erkölcsi elégtétel, amely lehet nyilvános bocsánatkérés, helyreigazítás. Amennyiben írásban történt a normasértés, úgy a helyreigazításnak is írásban kell történnie, és a nyilvánosságot itt is biztosítani kell; e) szintén a normasértés természetéhez illeszkedően, valamilyen előny, elégtétel biztosítása a sértett számára. (4) A bizottság fegyelmi eljárást kezdeményez, amennyiben az etikai normasértéssel együtt fegyelmi vétség gyanúja is felmerül, illetve büntető vagy szabálysértési feljelentésre hívja fel a munkáltatói jogkör gyakorlóját, ha az etikai normasértés egyúttal bűncselekmény vagy szabálysértés gyanújára ad alapot. (5) A döntést a bizottsági ülésen jelenlévő bejelentővel, sértettel és bepanaszolttal haladéktalanul szóban kell ismertetni, majd 8 napon belül írásba kell foglalni, és az érdekelteknek igazolható módon (személyes átadással, tértivevényes levélben) kézbesíteni. Amennyiben az Etikai Bizottság állásfoglalását az előbbiek tudomásul veszik, megtörténik a szankciók végrehajtása. Oldal 11 / 12

12 4. Jogorvoslati jog (1)A bizottság döntése ellen jogorvoslatot lehet kezdeményezni a munkáltató jogkör gyakorlójánál. Jogorvoslati kérelemmel élhet: a) az eljárás alá vont, b) a panaszos, c) a bejelentő. (2) A jogorvoslati kérelmet az írásbeli határozat kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül a munkáltatói jogkör gyakorlójának címezve, de a bizottságnál írásban benyújtva lehet előterjeszteni. A beadványban meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek alapján a kérelmező a döntés megváltoztatását kéri. (3) Az elbírálás után a munkáltatói jogkör gyakorlója az alábbi döntéseket hozhatja: a) megállapíthatja az első fokú határozat megalapozottságát, és azt helyben hagyja, b) amennyiben az első fokú határozatot nem találja megalapozottnak, hatályon kívül helyezi és megszünteti az eljárást, vagy c) hatályon kívül helyezi a határozatot, és új eljárás lefolytatását rendeli el. (4) A (3) bekezdés szerinti határozattal szemben az egyetemen belül további jogorvoslatra nincs lehetőség. VIII. ZÁRÓ ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK (1) Az etikai eljárás során keletkezett iratokat a Rektori-Kancellári Hivatal kézi irattárában kell elhelyezni, és bizalmasan kell kezelni. (2) Az Etikai kódexet a Szenátus november 16. napján a 75/2016. (XI.16.) sz. határozatával fogadta el. A szabályzat november 17. napján lép hatályba. Az elfogadott szabályzatot az egyetem honlapján közzé kell tenni. A HR vezető a kódexet minden új belépő alkalmazotthoz elektronikusan eljuttatja. Az Oktatási Igazgatóság vezetője gondoskodik arról, hogy a beiratkozott hallgatók a szabályzatot megismerhessék. Eger, november 16. Dr. Liptai Kálmán s.k. rektori jogkörben eljáró ideiglenes intézményvezető Lengyel Péter s.k. kancellár Oldal 12 / 12