(OM: ) Szigetújfalu Vasút u. 20.

Átírás

1 Móra Ferenc Általános Iskola (OM: ) Szigetújfalu Vasút u. 20. PEDAGÓGIAI PROGRAM ÖSSZEÁLLÍTOTTA: AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE Végrehajtásért felelős: IGAZGATÓ SZIGETÚJFALU, 2008.

2 Tartalomjegyzék MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA Bevezetés 9 ISKOLÁNK BEMUTATÁSA Küldetésnyilatkozat 12 Iskolánk története 14 Iskolánk legfontosabb jellemzői, adottságai 17 Iskolánk tárgyi és személyi feltételei 19 Iskolánk hagyományai 21 Iskolai elismerések és jutalmazások formái ISKOLÁNK NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánk kiemelt pedagógiai és oktatási területei és a kulcskompetenciák fejlesztésének kapcsolata Anyanyelvi nevelés (Anyanyelvi kompetenciák fejlesztése) Német nemzetiségi nyelv oktatása (Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése) Matematika oktatása (Matematikai kompetenciák fejlesztése) Informatika oktatása (Digitális kompetenciák fejlesztése) Művészeti nevelés (Esztétikai és művészeti kompetenciák fejlesztése) Környezeti és egészségnevelés (Egészséges és környezettudatos életvitel) Testnevelés (Mozgáskultúra, egészséges életmód) 36 2

3 1.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkózását segítő program A szociális hátrányok enyhítését szolgáló program A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei ISKOLÁNK EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA 2.1. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos célkitűzések, feladatok Iskolánk drogstratégiája A mindennapos testedzés megvalósításának módjai ISKOLÁNK KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA 3.1. A környezeti nevelés alapelvei, céljai, feladatai A megvalósítás munkaformái, módszerei, eszközei ISKOLÁNK HELYI TANTERVE 4.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények A nem szakrendszerű nevelés oktatás kiterjesztése az 5 6. osztályra Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei. 92 3

4 4.4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, és formái; továbbá a tanuló teljesítményének értékelésének és minősítésének formái Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, magatartása és szorgalma értékelésének,minősítésének formája Szöveges értékelés Mondatbank az 1. osztályos szöveges értékeléshez Mondatbank a 2. osztályos szöveges értékeléshez Mondatbank a 3. osztályos szöveges értékeléshez Mondatbank a 4. osztályos szöveges értékeléshez Az otthoni és napközis felkészülést szolgáló, előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulók fizikai állapotának mérésére használt módszerek A tantárgyak sajátosságaihoz igazodva megjelenő fejlesztési területek: Egészségfejlesztés, környezetvédelem, fogyasztóvédelem Közlekedési nevelés Társadalmi bűnmegelőzés, áldozattá válás elkerülése Az erőszakmentes konfliktuskezelő technikák elsajátítása Az infokommunikációs technikák alkalmazása Egyéni foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások lehetőségei 173 A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK (érvényesség, felülvizsgálat, módosítás, nyilvánosság, jóváhagyás, aláírások) 175 MELLÉKLETEK: 1. TANTÁRGYAK RÉSZLETES HELYI TANTERVE MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1 4. OSZT. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5 8. OSZT. 4

5 MATEMATIKA 1 8. OSZT. TERMÉSZETISMERET 2 4. OSZT. ÉNEK ZENE 1 8. OSZT. RAJZ 1 8. OSZT. TECHNIKA 1 8. OSZT. TESTNEVELÉS 1 8. OSZT. NÉMET NYELV ÉS IRODALOM 1 8. OSZT. NÉMET HON ÉS NÉPISMERET 1 8. OSZT. INFORMATIKA 5 8. OSZT. TÖRTÉNELEM 5 8. OSZT. BIOLÓGIA 5 8. OSZT. FÖLDRAJZ 5 8. OSZT. FIZIKA 6 8. OSZT. KÉMIA 7 8. OSZT. 2. LEGITIMÁCIÓS JEGYZŐKÖNYVEK tantestület SZMK Diákönkormányzat Német Nemzetiségi Önkormányzat Függelék A Móra Ferenc Általános Iskola eszközjegyzéke 5

6 MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA 1. Intézmény megnevezése: Móra Ferenc Általános Iskola OM azonosító: Az intézmény székhelye, címe: 2319 Szigetújfalu, Vasút u Az intézmény alapító neve, címe: Szigetújfalu Önkormányzat 2319 Szigetújfalu, Fő u Az intézmény felügyeleti szerve: Törvényességi: Szigetújfalu Önkormányzat Képviselő testülete Szakmai: Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont 5. Az intézmény illetékességi és működési területe: Szigetújfalu Község 6. Az intézmény illetékességi és működési területe: Szigetújfalu Község Önkormányzata 7. Az intézmény típusa: Nevelési, oktatási intézmény 8. Engedélyezett tanulói csoportok száma: 8 csoport 9. Felvehető maximális gyermeklétszám: 150 fő 10.A költségvetési szerv szakágazati besorolása (TEÁOR) és megnevezése: Alapfokú oktatás (alapfokú művészetoktatás kivételével) 11. Az intézmény alaptevékenysége: TEÁOR szám:

7 Szakfeladat száma: Tevékenységi köre Általános iskolai nevelés oktatás (nyolc évfolyamon) Napközi otthoni, tanulószobai ellátás Német nemzetiségi nyelvoktatás Iskolai könyvtárak szolgáltatásai Diáksport Szabadidősport, tömegsport rendezvények szervezése, lebonyolítása Alapfokú oktatásban részesülők étkeztetése Logopédiai, pszichológiai szolgáltatás Gyermekvédelem Sajátos nevelési igényű fogyatékos tanulók nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatása (integrált oktatás keretében): (SNI A) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók (SNI B) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók Ezen belül: F80 A beszéd és beszédnyelv specifikus fejlődési rendellenességei F80.0 Az artikuláció jellegzetes zavara F80.1 A kifejező beszéd zavara F80.2 A beszédmagatartás zavara F80.8 Egyéb nyelvi és beszédfejlődési zavar F80.9 A beszéd és a nyelvfejlődés k.m.n. zavara F81 Az iskolai teljesítmény specifikus fejlődési rendellenességei F81.0 Meghatározott olvasási zavar (dyslexia) F81.1 Az írás zavara (dysgraphia) 7

8 F81.2 Az aritmetikai készségek kevert zavara (dyscalculia) F81.3 Az iskolai készségek kevert zavara F81.8 Egyéb fejlődési zavara az iskolai készségeknek F81.9 Iskolai készségek k.m.n. fejlődési zavara F83 Kevert specifikus fejlődési zavarok F90 Hiperkinetikus zavarok F90.0 Az aktivitás és a figyelem zavarai F90.1 Hiperkinetikus magatartászavar F90.8 Egyéb hiperkinetikus zavar F90.9 K.m.n. hiperkinetikus zavar F91 Magatartási zavarok 12.Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: A vezetőt a Képviselő testület nevezi ki, vezetői megbízatása határozott időre szól. A vezető feletti egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. Az igazgatói munkakör betöltése pályázat útján történik. Az igazgató magasabb vezető beosztású közalkalmazott. 13.Az intézmény gazdálkodási jogköre: Részben önálló gazdálkodási és bérgazdálkodási jogkörrel rendelkező szerv. Az intézményvezető jogosult az intézmény vagyonával az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 12/1993. (IX.30.) sz. rendelete és a mindenkor érvényes költségvetési rendelet szerint gazdálkodni. 14.Feladatellátást szolgáló vagyon: Az Alapító az intézmény kizárólagos használatába adja az ingatlannyilvántartásban 155 hrsz on, természetben a 2319 Szigetújfalu, Vasút u. 20. szám alatt található, az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlant, a rajta lévő felépítménnyel együtt. A használati jog gyakorlása nem sértheti az alapító tulajdonosi jogait. 8

9 15.Az intézmény vállalkozási tevékenysége: A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem végezhet. A költségvetési szerv a felügyeleti szerv előzetes jóváhagyása után az alapfeladatai maradéktalan ellátásának sérelme nélkül folytathat alaptevékenységével összefüggő olyan tevékenységet, mely azt kiegészíti vagy kiszolgálja, továbbá a nem teljes mértékben kihasznált kapacitásokat hasznosítja. Az előzőekkel összefüggő tevékenység keretében a költségvetési szerv jogosult bármely külső szervezettel szerződés kötésére a felügyeleti szerv előzetes hozzájárulása alapján. 16.Az Alapító Okiratban foglaltak részlet szabályait figyelemmel a közoktatásról szóló évi LXXIX. Tv (2) bekezdésének f) pontjára a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza, amelyet a Fenntartó hagyott jóvá. Szigetújfalu, szeptember 1. Szigetújfalu Önkormányzatának Képviselő testülete, mint alapító nevében: Varga József polgármester 9

10 Bevezetés: Pedagógiai programunk: a 2004 ben elfogadott, és a 2007/2008 as tanévig módosított a ben átdolgozott pedagógiai programunk. A program újabb felülvizsgálata és átdolgozása törvényi változások miatt vált szükségessé: Közoktatási törvény változásai A Nemzeti alaptanterv változásai (202/2007. (VII. 31.) Kormányrendelet) A Közoktatási törvény és a NAT folyamatos módosításának okai: Az iskolákban tapasztalható oktatásközpontúság, adatbázisok tanítása az érzelmi nevelés, és a készségek fejlesztése helyett, A hátrányos helyzet növekedése az iskolai tanulmányok alatt, Az idegennyelv tudás és az informatikai tudás hiánya A Közoktatási törvény és a NAT módosításának célja: Az egész életen át tartó tanulás képességének kialakítása Társadalmi esélyegyenlőség növelése Felesleges túlterhelés megszűntetése A felnőtt konstruktív életvitelhez szükséges kulcskompetenciák erősítése Az iskolában folyamatosan követnünk kell ezeket a törvényi és társadalmi változásokat. El kell fogadnunk azt is, hogy az iskola szolgáltató intézmény. Az oktatás piacosodik, gazdasági versenytényezővé válik. A piaci igények versenyképes tudást követelnek. Elvárják az iskolától, hogy a gyerekekben társadalmilag hasznos képességeket alakítson ki: 10

11 konstruktív életvezetésre való igényt, folyamatos tanulásra és önfejlesztésre való igényt, a tolerancia képességét, kommunikációs és együttműködési képességeket, idegen nyelvi kommunikáció képességét, kezdeményező és vállalkozói képességet. Az iskolának alkalmazkodnia kell az elvárt igényekhez, folyamatos megújulásra készen. Ehhez állandóan figyelni és értékelni kell az iskola legfontosabb partnereinek (szülők, tanulók, fenntartó) igényeit és elvárásait. Az általános iskolában alapfokú nevelés oktatás folyik. A tanuló az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Célja: Ennek megfelelően célunk, az alapvető kerettantervi ismeretek átadása, kiemelten a szövegértés, kommunikáció, írás és matematikai ismeretek megfelelő színtű elsajátíttatása, az alapismeretek bővítése, az alkalmazások egyre szélesebb lehetőségeinek bemutatása, összetettebb, színesebb feladatok megoldása, értelmezése, továbbá a kerettantervben nem szereplő új területek megismertetése, a tanulók felkészítése a problémamentes továbbtanulásra, a hasznosítható, piacképes tudás megszerzésére; a tanulás folyamat megszerettetése. Német nemzetiségi oktatás A kisebbségi oktatás a magyarországi közoktatás részeként megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait, és e mellett biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség történelmének, szellemi és tárgyi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. A kisebbségi oktatás segíti a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. Célja: Kisebbségi oktatásunk célja: a) a tanulók számára váljanak nyilvánvalóvá a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, és alakuljon ki bennük a reális nemzetkép és kisebbségkép, 11

12 b) a tanulók felismerjék az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit és megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és kisebbségi jogok megsértésének jelenségét, illetve a jelenség elleni fellépés jogi és egyéb eszközeit. c) a német nyelv elsajátítása a tanulók képességeinek megfelelően. Eszközei: heti 5 német óra, hazai nemzetiségi településekkel való kapcsolattartás, versenyeken, hagyományőrző programokon való részvétel, nyelvterületi gyakorlás biztosítása. A Móra Ferenc Általános Iskola, értékes hagyományaira építve, széles tevékenységkínálattal, a gyerekek sokoldalú fejlesztésével és a fenntarthatóság pedagógiájának felhasználásával törekszik a kor kihívásainak megfelelni. Szigetújfalu,

13 ISKOLÁNK BEMUTATÁSA Küldetésnyilatkozat Olyan iskolát szeretnénk: ahová a gyerekek szívesen járnak, mert megértő, motiváló és szerető légkör veszi körül őket, ahol a természetes gyermeki kíváncsiságot megőrizve, az életkori sajátosságaiknak megfelelő módszerekkel tanulhatnak a diákok, ahol a széleskörű tevékenységkínálat segítségével a gyerekek képességei sokoldalúan fejlődhetnek, és a tanulás motivációs alapja a sikerélmény, ahová mindezekért a szülők szívesen hozzák gyermekeiket, ahol a tantestület minden tagja fontosnak érzi magát, megtalálja azt a tevékenységet, amelyhez a legjobban ért és alkotói szabadsága kibontakozhat, amelyik rugalmasan képes alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz, a tanulók, a szülők és a fenntartó igényeihez. A társadalom elvárása iskolánktól Az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom Neked Fiam, hogy a jövevényeket Jóakaratúan gyámolítsad És becsben tartsad Hogy nálad szívesebben tartózkodjanak Mintsem másutt lakjanak (Szt. István intelme fiához) 13

14 Tanulóink elvárása iskolánktól Amit az iskolának el kell végeznie, elsősorban az, hogy megtanítson nekünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson arra, hogy szeressük azt, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretnénk csinálni. (Szentgyörgyi Albert) A tantestület elvárása önmagától Ha mindig ugyanazt csinálod, mint eddig, akkor annyit is érsz el, mint eddig, de ha valami újat, mást izgalmasat szeretnél, gondolj arra, mi állhat még előtted! (Ismeretlen szerző) 14

15 A szigetújfalui általános iskola rövid története az 1700 as évektől az államosításig 1948 ig Kivonat a 2006 ban megjelent iskolatörténeti kiadványból Az iskola alapításának évét pontosan nem tudjuk. Az eddig megismert levéltári forrásokból arra következtethetünk, hogy településünk első iskoláját 1740 körül létesítették. Az iskola a katolikus egyház által meghatározott szigorú rend alapján működött ben Weingarter Tóbiás, a szigetújfalui plébánia akkori szerzetesadminisztrátora jelentést készített a falu iskolájának helyzetéről. A dokumentumból megtudhatjuk, hogy egy tanító 25 katolikus gyermekkel foglalkozott. A tananyag: írás, olvasás, számolás és hittan. A gyermekeket anyanyelvükön (németül) oktatták. A szerzetes a következőképpen jellemezte a helyi és a fíliában dolgozó tanítókat:...ismerem ezeket a szorgalmas, a saját hivatásukban becsületes embereket, akik az általuk teljesített szolgálatban nemcsak a gyermekek oktatását illetően, hanem a keresztény tudományt illetően is okosak, úgyhogy saját és mások erkölcsi életét tekintve a legjobb példával járnak elő. A megvizsgált dokumentumok alapján valószínűsíthető, hogy 1777 ben az iskola már egy különálló épületben, közvetlenül a plébánia mellett működött. Az iskola közvetlen felügyelője a helyi plébános volt. A 19. század elején a tantárgyak sora írás, olvasás, számtan, katekizmus énekkel, és az olvasókönyv olvasmányainak feldolgozásával bővült. A tanítót a királyi főigazgató nevezte ki. A képesített tanító kb. 100 főnyi gyermekkel foglalkozott. A tanító a kántori teendőket, és a község jegyzői feladatait is ellátta ban az intézmény kétfelé vált: megalakult az állami elemi népiskola csak lányok számára, megmaradt a katolikus iskola csak fiúk számára. A fiúkat csak 15

16 férfiak tanították, míg a lányokkal tanítónők foglalkoztak. A falu népességének növekedésével párhuzamosan, az iskolások létszáma is fokozatosan nőtt. Mindkét iskolában a tantermek egyre zsúfoltabbá váltak év tavaszán a plébános, mint a római katolikus iskolaszék elnöke, kérvényt nyújtott be a községi képviselő testület felé egy új iskola építése vagy a meglévő kibővítése tárgyában. A képviselő testület határozatában kérte az iskolaszéket, hogy...az iskola építéssel várjanak addig az ideig, míg az eladott házhelyek vételárai mind befolytak, mely összeg úgy is az iskola építkezési czélokra lett előre ajánlva. A járási főszolgabíró és a királyi tanácsos év vége felé elrendelték az állami leányiskola kibővítését, illetve még egy, tehát a harmadik tanterem felállítását. A községi képviselő testület határozatában a következőket rögzítette:...ez idő szerint a harmadik tanterem felállítása teljesen felesleges, azon alapos indoknál fogva mivel az összes állami iskolába járó tankötelesek száma a 100 at alig haladja meg... a meglévő két tanterem olyan tágas, hogy azokba a törvény kívánalmainak megfelelőleg legalább is 140 tanköteles nagyon kényelmesen elfér decemberében hosszú évek előkészítő munkája eredményeképpen a katolikus iskolaszék iskola építése céljából 20 éves törlesztéses kölcsönt vett fel. Perndl Flóris budapesti építőmester elkészítette az új iskola terveit ben az iskolaszék a Püspöki Hatóság engedélyével Holzmann Henrik ráckevei vállalkozóval építési szerződést kötött a két tantermes iskola és a hozzá tartozó két tanítói szolgálati lakás megépítésére. Az épületet még ebben az évben birtokba vették a tanulók és a tanítók ban a község elöljárósága megvizsgálta az állami leányiskola magas hiányzásának okát. A vizsgálat bebizonyította, hogy a kimagasló hiányzás okai a szőlőműveléssel kapcsolatos munkálatokban keresendő. A családok májustól októberig (szüret végéig) a földeken dolgoztak, sokan még a gyermekek is, napszámot vállaltak a család jobb megélhetése érdekében. A képviselő testület elmarasztalta az állami leányiskola igazgatónőjét, amiért nem június 15 e előtt tartotta meg az évzáró vizsgákat. A magyar Királyi Tanfelügyelőség és a községi képviselő testület elismerte, hogy a felekezeti iskola mintaszerűen működik. Az első világháború ideje alatt a falu mindkét iskolájában szünetelt a tanítás. Az 1920 as évek elején újból átszervezték az iskolákat. A római katolikus iskola vezetősége mindenekelőtt erkölcsi szempontból ismét a fiúk és a lányok 16

17 elkülönítését kívánta. Az iskola ismételten két épületben működött, egyikben a fiúk, a másikban a lányok tanultak. A tankötelesek száma összesen 350 fő volt, három tanító foglalkozott a fiúkkal, két tanítónő oktatta a lányokat. Mindkét iskolában két két tanterem volt, három három tanerővel. Egyik iskola sem tudta már az igényeket kielégíteni. A községi elöljáróság 1922 ben úgy határozott, hogy az 53 év óta használaton kívül lévő Vasút utcai temetőt az egyházközségtől iskola építése céljára meg kellene vásárolni ban a községi képviselő testület az iskola építési költségeinek 50 % át a Magyar Királyi Népjóléti Minisztériumtól államsegélyként megkapta. A két tantermes iskolában 1927 től megkezdődött a tanítás. Az épületet végül 1964 ben lebontották. Az as tanévben a katolikus iskola magyar tagozatúvá, az elemi iskola német tannyelvűvé vált októberében nem sokkal a tanév megkezdése után az állami iskola vezetése a német anyanyelvű gyermekeket átvette az állami iskolába, a magyar anyanyelvűeket a katolikus iskolába irányította. Ettől kezdve egy osztályban tanultak az egyidős lányok és fiúk. Az új tanév újabb nehézségeket hozott. A település iskoláit ismét átszervezték: az állami elemi népiskola bérelt termeiben tanították az I. IV. osztályosokat, a felső tagozat 36 tanulója a katolikus épületbe került. A katolikus iskola tanítási nyelve továbbra is a magyar, az állami iskola kisebbségi rendszerű maradt. A II. világháború kegyetlen harcai alapos pusztításokat végeztek a faluban. A bombázások során rengeteg épület megrongálódott. A lakosság száma hirtelen megcsappant. Az os tanévet nagy nehézségek árán szeptemberben elkezdték ben miniszteri rendelet jelent meg a három különleges szervezetű általános iskola egységes működésének lehetőségéről. Az egyik lehetőség volt, a településen belüli kis létszámú iskolákból létrehozható együttműködő általános iskola július 27 én, az állami általános iskola igazgatója, a község plébánosa, mint a katolikus iskolaszék elnöke, és a kerületi tanfelügyelő együttműködési szerződést írtak alá....az 1947/1948. tanévtől kezdődően a két iskola mindenben kooperál, és jövőben, mint a szigetújfalui r.k. iskolával együttműködő állami iskola fog működni, az állami általános iskola igazgatójának tanügyi igazgatása mellett. Az állami általános iskola igazgatója a nyolc állami iskolai tanítót és a rom. kat. iskola kántortanítóját úgy osztja be az osztályokba, hogy a rom. kat. kántor a kántori teendőket akadálytalanul elláthassa, de a tanítás menete is zavartalan legyen. Egy 17

18 évvel az 1948 as államosítási törvény megjelenése előtt Szigetújfalu katolikus iskolájának államosítása viszonylag csendesen ment végbe. Engert Mária Iskolánk legfontosabb jellemzői, adottságai Szigetújfalu a Csepel sziget középső részén elterülő kisközség, mely a közelmúltban ünnepelte fennállásának 700 éves évfordulóját. Falunk közepén helyezkedik el iskolánk. Nyolc osztályt és két napközis csoportot működtetünk. Az iskola dolga, hogy megtanítassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni (Szent Györgyi Albert) A fenti idézet iskolánk működését meghatározó Pedagógiai programunk és Nevelési tervünk mottója. E dokumentumban határozta meg nevelőtestületünk pedagógiai hitvallását, eszményeit, oktató nevelő munkánk céljait. Iskolánkban az oktatás és a nevelés azonos hangsúllyal szerepel. Oktatómunkánkban az alapkészségek elsajátíttatására törekszünk, a mindennapi életben hasznosítható, korszerű ismereteket közvetítünk, felkészítjük tanulóinkat a továbbtanulásra. Figyelembe vesszük a tanulók eltérő tulajdonságait, sok időt fordítunk a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra. Nevelőmunkánkban a tanuló teljes személyiségét fejlesztjük, az általános emberi és nemzeti értékek megismertetésével, átadásával, kibontakoztatásával. Az iskolai munka valamennyi területén egy gyakorlatias, a tanulók önmegvalósítását elősegítő oktató nevelő munka jellemző, olyan légkör megteremtésével, ahol a tanulók és a pedagógusok egyaránt otthon érezhetik magukat. 18

19 A német nemzetiségi nyelvoktatás mellett azonos hangsúlyt kap tevékenységünkben a természet szeretetére, egészséges életmódra nevelés, a környezetikörnyezetvédelmi, testi, és művészeti nevelés, a logopédiai, pszichológiai ellátás és a számítástechnikai ismeretek elsajátíttatása. Céljainkat megvalósulását a tanórai tevékenység mellett a tanórán kívüli és szabadidős programok gazdag tárházával igyekszünk biztosítani. Régi hagyományainkat ápoljuk és új hagyományok teremtésével próbáljuk tanulóink érdeklődését fenntartani. Iskolánk névadója, Móra Ferenc, aki a ma élő nemzedéknek méltó példaként szolgálhat és alkalmas arra, hogy nevével fémjelezve új és új hagyományokat teremtsünk. Iskolánk április 30 án vette fel Móra Ferenc nevét. Szabad megtenni mindent, ami nem keveseknek jó, hanem sokaknak; szabad megtenni mindent, ami nem kiváltság, hanem megváltás; szabad megtenni mindent, ami fogyasztja a boldogtalanságot és megsokasítja az örömet a világon. Tanulóink létszáma fő körül mozog. 8 osztályunk van, évfolyamonként egy osztályt indítunk. A német nemzetiségi nyelvet 1. osztálytól tanítjuk, heti 5 órában. Alsó és a felső tagozaton is napközis ellátás vehető igénybe. Valamennyi tanulónk számára biztosítjuk az étkezést. Diákjainknak szinte 100 % a továbbtanul gimnáziumban vagy szakközépiskolában. A felzárkóztató munkának köszönhetően ritka az osztályismétlő gyermekünk. Kiemelt szerepet kap az érettségi kötelező tárgyainak (matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem) tanítása (előkészítő foglalkozások a középiskolai tanulmányokhoz) és a német nyelv tanulása, a számítástechnika oktatása és a német hon és népismeret. Az iskolába érkező tanulási vagy magatartási gondokkal küzdő gyermekekkel foglalkozik folyamatosan az iskolánkban gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, logopédus és pszichológus. 19

20 Iskolánk épülete felújított, szépen rendezett, az esztétikus környezet a gyerekek számára nevelő értékű. Udvarunk, tornaszobánk biztosítja a gyerekek számára a szabad mozgást. Az udvar füves, fajátékok biztosítják a gyerekek számára nagy szabad mozgásteret és egészséges körülményeket. Iskolánkat a szülői munkaközösség támogatja, anyagilag is hozzájárul a nevelő oktató munka színvonalának emeléséhez, tevékenységeink bővítéséhez illetve a tárgyi feltételeink javításához Iskolánk tárgyi és személyi feltételei Tárgyi feltételek: Iskolánk egy épületben működik, három szakaszban épült ben elkezdődött az épület teljes felújítása, a munkálatok több év alatt készültek el. Épületünk állagára nagyon vigyázunk. 8 osztályterem, korszerűen berendezett 24 tanulói munkaállomással és egy tanári központi géppel rendelkező számítástechnika terem és egy napközis terem került kialakításra. Osztálytermeink kicsik, de a jelenlegi osztálylétszámokra megfelelők. Az épület hátsó részében tornaszoba található. Ebben az épületben fogadja a gyerekeket a pszichológus, logopédus és gyógypedagógus is. Udvarunk sok mozgási lehetőséget biztosít. Az iskola taneszköz ellátása megfelelő. Részletezve a taneszköz jegyzékben. Tárgyi feltételeink otthonos és egészséges környezetet biztosítanak tanulóink mindennapi foglalkoztatásához. Személyi feltételek: Tantestület 20

21 Iskolánk tantestülete szakmailag képzett, munkájuk iránt elkötelezett emberekből áll. Igénylik a folyamatos továbbképzést. Szakos ellátottságunk megközelíti a teljest. Pedagógus álláshelyeink betöltöttek. Tantestületünk fontos törekvése, hogy egységes pedagógiai értékeket közvetítő nevelői közösséget alkosson. Oktató nevelő munkát segítők Iskolánkban az oktató nevelő munkát segítőknek nagy szerepe van abban, hogy a sajátos nevelési igényű, gyenge képességű gyermekek körében ritkán fordult elő bukás, vagy évismétlés. Az egyénre szabott fejlesztés abban segít, hogy a tanulók az osztályközösségbe jobban beilleszkedjenek, sikeresebben teljesítsenek. A logopédus kb tanulóval foglalkozik folyamatosan kiscsoportos keretben. A gyógypedagógus a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek problémáinak szakszerű kezelésében nyújt segítséget. A pszichológus heti egy alkalommal segít gyermekek, szülők és nevelők problémáinak feldolgozásában. Munkájuk területei: tanulási problémák kezelése: tanuláskorrekció, fejlesztő foglalkozások, magatartási problémák kezelése : önkontroll, önszabályozási készség fejlesztése, új értékrend kialakítása, én erősítése, pszichés problémák kezelése: szorongások, gátlások oldása, serdülőkori problémák kezelése, önértékelési problémák rendezése, tanácsadás szülőknek, pedagógusoknak konfliktusok kezelésében. 21

22 Technikai dolgozóink: Az iskolában folyó oktató nevelő munkához a rendkívül fontos hátteret technikai dolgozóink biztosítják. Megteremtik a zavartalan működés feltételeit, ők tárgyi feltételeink gondozói és mindennapjaink segítői. Iskolánk hagyományai: Tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyeket tartunk. Ünnepélyesen befogadjuk az 1. osztályosokat és év végén elbúcsúztatjuk a 8. osztályosokat. Műsoros iskolai ünnepélyekkel emlékezünk a nemzeti ünnepekre. o Október 6. o Október 23. o Március 15. Móra héttel ünnepeljük az iskola névadójának születésnapját, változó formában és tartalommal. Nemzetiségi hagyományok: o Adventi gyertyagyújtás o Lénárd napon községünk védőszentjének szobránál gyertyát gyújtunk diákjainkkal, akik már megismerték a hozzá fűződő legendákat. o Márton napon hagyományőrző programokat, kiállítást és felvonulást szervezünk. o Őszi, tavaszi körzeti német vers és prózamondó verseny Karácsonyi műsort rendezünk karácsonykor. Iskolai kirándulást tartunk lehetőségeink szerint évi egy alkalommal, melynek célja természeti értékeink megismerése Támogatjuk a tanulói önkormányzat (DÖK) működését, a tanulók önállóságra való felkészítését segítjük, közéletiségre nevelünk. Tanulmányi versenyeken tevékenyen részt veszünk. Az előbb felsoroltakon kívül műsoros rendezvényeket tartunk: o Farsang, o Húsvét, o Mikulás 22

23 o Osztálykarácsonyok, klubdélutánok o Színházlátogatás, o Madarak, fák napja o Majális o Sportnap Iskolai elismerések és jutalmazások formái: Az iskolai jutalmazás formái: Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: Szaktanári dicséret A tantárgyi órákon való kiemelkedő teljesítményéért Helyi és körzeti szaktárgyi versenyeken való aktív részvételéért Napközis nevelői dicséret A napköziben végzett közösségi munkájáért Osztályfőnöki dicséret Ünnepi műsorokon való szereplés Községi ünnepi műsorokon való szereplés Az iskola és Diákönkormányzat által szervezett programokon, megmozdulásokon való aktív részvétel (papírgyűjtés, falutakarítás, stb.) Egyéb külső szervezettől kapott dicséret Igazgatói dicséret Megyei versenyeken elért helyezés, vagy országos versenyen elért helyezésért Nevelőtestületi dicséret 8 éven keresztül tanúsított kiemelkedő tanulmányi eredményéért és/vagy közösségi munkájáért országos versenyeken elért 1 3. helyezéséért 23

24 A tanulók ösztönzése érdekében a tantestület és a Diákönkormányzat új jutalmazási formaként egy Dicsőségtáblát állít fel, melyre a felkerülés szempontjait közös javaslat alapján határozzák meg. Esedékessége: aktualitásnak megfelelően, maximum három hónapig. A nevelőtestület tagjai javaslatot tehetnek egyéb fent nem említett esetekben is. A dicsőségtáblára került tanulók névsorát a tanévzáró ünnepélyen felsoroljuk, a helyi újságban és a település honlapján közzé tesszük. 1. ISKOLÁNK NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ OKTATÓ NEVELŐ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Nevelő oktató munkánk alapelveit kialakító értékek: A nevelési program átdolgozása előtt az alapelvek meghatározásához tantestületünk összegyűjtötte azokat a legfontosabb emberi és erkölcsi értékeket, amelyeket közösen a legértékesebbnek tartunk. Ezen értékek mentén fogalmaztuk meg alapelveinket, amelyek nevelő munkánkat meghatározzák. Közösen elfogadott legfontosabb értékek: tolerancia, türelem, egymás tisztelete, megbecsülése, humanizmus, szeretet, elfogadás, becsületesség, igazságosság, őszinteség, bizalom, a természet tisztelete, védelme, környezetünk megóvása a jövő nemzedék számára, önfegyelem, önismeret, példamutatás, pontosság, igényesség és kitartás a munkában, a tudás, a munka, az értékteremtés megbecsülése, önállóság, szabadság, mások szabadságának tisztelete, esztétikai, művészeti értékek, az egyetemes és nemzeti kultúra tisztelete, A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása, Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete, 24

25 A család tisztelete, a szülők, a nagyszülők megbecsülése szeretete, A világ megismerésének igénye derű, humor, mely átsegít a gondokon. Pedagógiai nevelő oktató munkánk során az előbbiekben felsorolt értékek közvetítését alapfeladatnak tekintjük, nevelő oktató munkánkat ezen értékek mentén végezzük. Legfontosabb alapelveink nevelő oktató munkánkban: a gyermekek egész személyiségének, képességeinek fejlesztése álljon a középpontban, minden gyermek kapja meg a lehetőséget ahhoz, hogy megtalálja azt, amiben tehetséges, a mindenki számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttassuk el tanulóinkkal, amelyekre biztonságosan építhetik további tanulmányaikat, és mutassunk utat ahhoz, hogyan bővítsék önállóan ismereteiket, felhasználva az írott ismerettárak és a kommunikációs eszközök lehetőségeit, széleskörű tevékenységkínálattal minél több területen képezzük diákjainkat, megadva a lehetőségét a későbbi, érett korban történő pályaválasztásnak. nagy figyelmet fordítunk az emberiség jövőjét meghatározó közös problémákra, az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk: az egyén és az állam felelősségét; az egyén és a társadalmak lehetőségeit, feladatait a problémák megoldásában, környezetünket, a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésének fontosságát. Kiemelt kompetenciafejlesztési területek: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetenciák 25

26 Természettudományos kompetenciák Digitális kompetencia Hatékony és önálló tanulás kompetenciája Szociális és állampolgári kompetenciák Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetenciák Esztétikai és művészeti kompetenciák A kompetenciaterületek fejlesztésének műveltségterületenkénti lebontását a helyi tanterv tantárgyi része tartalmazza részletesen. Céljaink és feladataink: Alsó tagozatunkon az alapfokú nevelés oktatás bevezető és kezdő szakaszában (1 4 évfolyam) Céljaink: óvjuk és fejlesszük tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot, segítsük a gyermekek természetes fejlődését; vezessük át a gyermekeket az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai tanulás tevékenységeibe; a játékosságot megőrizve, tapasztalás útján a gyerekek minél több érzékét, készségét és képességét fejlesszük az iskolai, közös tevékenység során; tegyük fogékonnyá tanulóinkat saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt; iskolánk adjon teret és lehetőséget a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának kielégítésére; alakítsuk ki az egészséges életmódra való igényt; a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában közvetítsünk elemi ismereteket, fejlesszünk alapvető képességeket és alapkészségeket. Feladataink: a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon pedagógiai munkánk középpontjában; 26

27 a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ezáltal, motivált munkában fejlesszük a kisgyermekekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsuk elő érzelemviláguk gazdagodását; adjunk, mutassunk példákat az ismeretszerzéshez, a feladat és problémamegoldáshoz; alapozzuk meg tanulási szokásaikat; támogassuk az egyéni képességek kibontakozását; működjünk közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában; figyeljünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek gyermekeink szociális kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű fejlődéséből fakadnak; tudatosítsuk tanulóinkban a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket; erősítsük meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat; formáljuk a gyermekek jellemét, mely szolgálja személyiségük érését Felső tagozatunkon az alapfokú nevelés oktatás alapozó (5 6. évfolyam) és fejlesztő (7 8. évfolyam) szakaszában Céljaink: folytassuk és erősítsük az első szakasz (alsó évfolyamok) nevelő oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését; a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegyük figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik; a éves tanulóink gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalataikhoz éves kortól a tanulóink ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás; neveljük együtt a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket; tanulóinkat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítsük fel a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre; készítsük fel tanulóinkat jogaik, kötelességeik törvényes gyakorlására. 27

28 Feladataink fejlesszük tanulóinkban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolataikhoz szükségesek; a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesszük tanulóink önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját; teremtsünk olyan helyzeteket, amelyekben tanulóink gyakorlati módon igazolhatják megbízhatóságuk, becsületességük, szavahihetőségük értékét; tudatosítsuk tanulóinkban a közösség demokratikus működésének értékét és általánosan jellemző szabályait; tisztázzuk az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyában; terjesszük ki a tanulói demokratikus normarendszert a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra; fejlesszük tanulóinkban a nemzeti hagyományok és a különböző kultúrák megismerése iránti igényeket; erősítsük tanulóinkban az Európához való tartozás tudatát. Iskolánkban folyó nevelő oktató munka eszköz és eljárásrendszere A nevelési eszköz az a módszer, amellyel, mint a tevékenységformával a nevelési folyamat megvalósul. Tanulóinkat igyekszünk pozitív tevékenységekre késztetni, gyengítve a negatív hatásokat. Nevelési eljárásainkat alkalmazzuk céljaink elérése érdekében. Ezek a következők: A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás érdekében alkalmazott módszereink: o az oktatásban alkalmazott módszerek; o minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép; o bírálat, önbírálat; o beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás; 28

29 o előadás, vita, beszámoló. Ösztönző módszerek: o helyeslés, bíztatás, megbízás, elismerés, ígéret, dicséret; o gyakorlás, követelés; o ellenőrzés, értékelés, szóban vagy írásban, osztályozás; o játékos módszerek; A pozitív magatartásra ható módszereink: o helyeslés, ösztönzés, bíztatás; elismerés, dicséret, jutalmazás; o osztályozás; o felszólítás; o követelés. A negatív viselkedés kialakulása elleni módszerek: o felügyelet; o ellenőrzés; o figyelmeztetés; o intés, elmarasztalás, tiltás; o büntetés. 29

30 1.2. Iskolánk kiemelt pedagógiai és oktatási területei és a kulcskompetenciák fejlesztésének kapcsolata Anyanyelvi nevelés (Anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztése) Anyanyelvünk kiemelkedő szerepet játszik felnövekvő diákjaink személyiségének, gondolkodásmódjának fejlesztésében. Ebből következik, hogy az iskolai nevelésbenoktatásban alapvető szerepe van. Az anyanyelvi képzés átszövi a teljes oktatásinevelési folyamatot. Keretében mindazokat az ismereteket tudatosítjuk, rendszerezzük és fejlesztjük, amelyeket a diák az iskolában és az iskolán kívül megszerzett. Az anyanyelvi képzés meghatározóan hat a többi tantárgy tanítására és elsajátításának színvonalára. A különböző ismeretek tanításának tanulásának szintje pedig visszahat az anyanyelvi képzés eredményességére. Ezért az anyanyelvi nevelésnek sajátos jelleggel minden tárgyban jelen kell lennie. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az értelmes, kifejező beszéd, az olvasás és írás igényes használatának, az ehhez szükséges képességeknek a fejlesztése. Az alsó tagozatban a fejlesztés kiemelt területei között szerepel az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: a biztonságos szó és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátíttatásával. A tanulási kudarcok, az értés meg nem értés gazdaságtalan időráfordításai alapvetően a magyar nyelv alapos ismeretének hiányából adódnak. Arra kell törekedni, hogy az olvasás értékeit és hasznát ismerjék meg a tanulók. A pedagógusok feladata az igényességre nevelés, az olvasás előtérbe helyezése a túlzott televíziózással és videózással szemben. A felső tagozaton az önálló szövegfeldolgozás, szövegértés erősítése valamennyi tantárgy keretén belül kapjon kiemelt szerepet. Feladatunk még, hogy hozzájáruljunk az írásbeli képességek színvonalának emeléséhez, valamint az értő olvasás segítségével tudományos ismeretek megszerzéséhez is. Fontos feladatunk, hogy tanulóink ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását. Mindezt tudják 30

31 alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben. Törekedjenek az anyanyelv védelmére, tudjanak egymással kultúrált párbeszédet, vitát folytatni. A tanulókban növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet és természetvédelmi könyvek feldolgozásával. Az olvasási szokások erősítése érdekében könyvtári órákat tartunk tanévenként két alkalommal minden osztályban Német nyelv oktatása (Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése) Az Európai Unió tagállamaként még fontosabb az idegen nyelvek tanítása és tanulása. Idegen nyelveket ismerni nem csupán praktikus okok miatt fontos. A nyelv egy nép identitásának kifejezése, így ha megtanulunk egy idegen nyelvet, automatikusan közelebb kerülünk az adott nyelvet beszélő emberek kultúrájához, nyitottabbak leszünk a világra. Oktató nevelő munkánkban mi is arra törekszünk, hogy tanulóinknak olyan biztos alapot adjunk általános iskolai tanulmányaik során, amire építhetnek a későbbiekben. A hatékony, intenzív nyelvtanulás alapvetően gyakorlás kérdése szókincsbővítés, nyelvtan biztos használatának elsajátítása stb. Ahhoz, hogy tanulóink az általános iskolai tanulmányaik végére biztos alap nyelvtudáshoz jussanak, naponta használniuk kell a nyelvet. Ennek érdekében: A nyelvtanulás heti 5 órában történik. Így több lehetőség van az intenzív gyakorlásra és az idegen nyelven való megszólalásra. Igyekszünk kihasználni a kis létszámokból fakadó előnyöket: differenciálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás valamint azt a lehetőséget, hogy tanulóink az első osztálytól tanulják a német nyelvet. Lényeges szempont, cél a nyelvoktatási módszerek adott körülmények és lehetőségek közötti fejlesztése, terjesztése, hozzáférhetővé tétele, a bevált módszerek és a nyelvoktatással kapcsolatos tapasztalatok közzététele. 31

32 Német cserekapcsolatunk keretében tanulmányutat szervezünk érdeklődő tanulóink számára, ezzel is szélesíteni kívánjuk a nyelvgyakorlás lehetőségét. Iskolánk a társadalmi és a szülői igényeknek megfelelő szintre kívánja emelni a német nyelv oktatását Matematika oktatása (Matematikai kompetenciák fejlesztése) Társadalmunk gyors technikai fejlődése, a gyors változások az alkalmazásképes tudást igénylik minden embertől. A matematika oktatása során a legfontosabb, hogy felkészítsük tanulóinkat a mindennapok problémáinak megoldására a matematikai gondolkodás segítségével. Így kiemelt feladatunk: Biztos számolási készség kialakítása Problémahelyzetekben a kreatív és logikus gondolkodás fejlesztése Gyakorlati problémákra matematikai megoldások keresése Adatgyűjtés, feldolgozás, grafikonok, táblázatok készítése, értelmezése, elemzése Alsó tagozaton az elemi számolási készség elsajátítása és a logikus gondolkodás fejlesztése zajlik, sok szemléltetéssel, gyakorlati példákkal. A felső tagozaton az 5 6. osztályban még inkább a nem szakrendszerű oktatás módszereivel folytatjuk az oktatást. A matematikai fogalmak kialakítása és az elvonatkoztatási készségek fejlesztése a legtöbb gyermeknél csak 7 8. osztályban válik lehetővé. A matematika és a magyar nyelvi készségek fejlesztése nem csak a matematika és a magyar óra feladata. Ennek a két alapkompetenciának a fejlesztésére minden tanítási helyzetben és tanítási órán adódik lehetőség. A matematika iránt érdeklődő és tehetséges gyermekeinket versenyeken szerepeltetjük, amelyet felkészítés előz meg. (Zrínyi, Körzeti versenyek, Kis Vakond és társai, Bendegúz levelezős versenyek stb.) 32

33 Informatika oktatása (Digitális kompetencia fejlesztése) A XXI. században az informatika átszövi egész életünket, az információ társadalmi szerepe megnőtt, ezáltal felértékelődött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson munkájához, életvitele alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő technikai fejlődéssel lépést tartó információszerzési, feldolgozási, adattárolási, szervezési és átadási technikákat. Fő célunk tehát az információs társadalomban otthonosan mozgó, az információt munkája során felhasználni és létrehozni tudó ember képzése. Ennek eléréséhez fontos, hogy a tanulók folyamatos sikerélményben részesüljenek, mert különben áttörhetetlen idegenkedés alakulhat ki a modern információs eszközökkel szemben. Ebből következik, hogy az informatika tanulása nem lehet öncélú tanítása során a felhasználási lehetőségekre, a lehetséges alkalmazásokra mindig rá kell mutatnunk, s a tanulók elé ilyen komplex feladatokat kell kitűzni, és meg kell teremteni a tantárgyak közötti átmeneteket, kompetenciákat is. A különböző tudományterületek, tevékenységek ma már feltételezik a gép készségszintű használatát, vagyis a géphasználat nem cél, hanem eszköz jellegű legyen. Az ismeretátadó és számonkérő pedagógus az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, az információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé váljon. A tanulókat fel kell készíteni a problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. A nyolcadik osztályig (éves szinten) heti egy órában tanulják a tantárgyat a diákok. A digitális kompetencia fejlesztését szolgálhatják más tantárgyak feladatai, amennyiben géphasználatot (alkalmazás, internet), vagy csak egyszerűen problémamegoldó gondolkodást, kreativitást igényelnek. A játékos oktató programok, CD k a kezdeti bevezetésre kínálnak megfelelő megoldást. A tanórákat nagyobb érdeklődés esetén kiegészíthetik a különféle szakkörök, amik a differenciált oktatást segítik elő. A szakkörök beindítását előzetes felmérések előzzék meg. 33

34 Művészeti nevelés (Esztétikai és művészeti kompetenciák fejlesztése) A művészeti nevelés is elengedhetetlenül, kiemelkedően fontos területe iskolánknak. Tanulóinknak sokféle lehetőségük van tehetségük kibontakoztatására. Meghatározó az egyéni alkotótevékenység, de a művészeti nevelés lehetőséget ad csoportos munkára, közösségfejlesztésre is. Pedagógusaink egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a művészeti tárgyak igényes oktatására, a tehetséggondozásra. Minderről színvonalas szerepléseink, kiállításaink, a versenyeken elért eredményeink tesznek tanúbizonyságot. A művészeti nevelés területei: Drámapedagógia színjátszás Az alsó tagozaton megalapozott drámapedagógiai szemlélet sok tekintetben gazdagíthatja eredményeinket. Különféle képességfejlesztés folyik a dráma tanítása során. Pl.: A kommunikációs játékokon keresztül fejlődik a gyerekek közösségi szereptudata, beszédtechnikai gyakorlatokkal útját állhatjuk a romló kifejezéstechnikának és kultúrának, a színes játékok a gyermekek fantáziáját fejlesztik, a memória gyakorlatok az intellektuális képességeket tréningezik, az improvizációs szerepjátékok egyaránt segítik tanulóink megismerését és érzelmi fejlődését. A rendszeres gyakorlásokból előadások kerekednek, melynek mindenki részese, a gátlásosabb tanulók is magabiztosabbak lesznek. Ének és tánc Látszólag két külön műfaj, de mégis ősidőktől fogva elválaszthatatlan egymástól, az emberek mindennapjait jellemezte. Köztudott a Kodály módszer elveinek alapján, hogy a zene és a tánc (különösen a népzene és a néptánc) a gyermek egészséges testi és mentális fejlődését alapozza meg. Naponta találkoztatnunk kell ezekkel a formákkal harmonikus fejlődése érdekében. Ha gyermekeink egyszerre énekelnek, játszanak, táncolnak, ezáltal több képességüket is fejlődik, ez különösen az alsó tagozaton meghatározó. Kielégíthető mozgásigényük, feszültségeik feloldódnak. A népi gyermekjátékok során fejleszthető a tiszta, szép magyar beszéd (irodalom, nyelvtan), a társas kapcsolatok kialakítása, alkalmazkodóképesség (magatartás), a 34

35 versenyszellem (testnevelés), szerepjáték (színjátszás) viselkedéskultúra, ritmusérzék, tisztán, jól intonált éneklés, hallásfejlesztés (ének zene), kreativitás, leleményesség. A leglényegesebb: a magyar nyelvi, zenei és mozgáskultúra ápolása együttesen. Az ének és a tánc fejlesztésének területei: (részben a dráma tanításával megegyező az oktatás szerkezete.) Rajz, vizuális kultúra A vizuális kultúra a teljes látható és láthatóvá tett tárgy és jelenségvilág (a természet, a mesterséges környezet és a képzelet világa) használata és alakítása. A vizuális nevelés feladata: azoknak a képességeknek és készségeknek fejlesztése és ismereteknek az átadása, amelyek a látható világ használatához, alakításához szükségesek. Média A XXI. század társadalmának legnagyobb gondja a médiából a gyermekek felé korlátlanul áramló információ. Hatnak rájuk, tele vannak feszültséggel. Kiemelkedő szerep jut éppen ezért a média tantárgynak, amely megtanítja a gyermekeket látni, nézni, érteni filmet, plakátot, és kiadványokat készíteni. Mindezek a vizuális kultúra alapjait teremtik meg. Ma már nem csak a visszaemlékezés lett sokkal inkább vizuálisabb vagy vizualizált, mint valaha, de maga a tapasztalás is. (A műholdas felvételektől az emberi test belsejéről készült képekig számos példát említhetnénk). A gyerekek ma már ismereteik jelentős részét iskolán kívül szerzik. Ebben éppen a televíziónak mint audiovizuális médiumnak van meghatározó szerepe. Alapvető fontosságú tehát, hogy az iskola elősegítse azt, hogy a tanulók képesek legyenek a nagy mennyiségű (képi) információ minél magasabb szintű önálló feldolgozására, értelmezésére, értékelésére, a megfelelő szelekció elvégzésére. Kiemelt kompetenciafejlesztési területek a művészeti nevelés területén: Esztétikai művészeti tudatosság és kifejezőkészség Művészi önkifejezés, előadókészség Európai és egyetemes kulturális örökség megőrzésére irányuló igény 35