Ilonszki Gabriella. Várnagy Réka
|
|
- Alfréd Pataki
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Vegyes választási rendszer és nõi képviselet * Ilonszki Gabriella (politológus, Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézet) Várnagy Réka (PhD hallgató, Alkalmazott Politikudományi Doktori Iskola, Corvinus Egyetem) összefoglaló A tanulmány részletesen áttekinti a nõk parlamenti képviseletének alakulását Magyarországon az 1990 és 2006 közötti idõszakban. Következtetése szerint a korai pártkonszolidáció és a képviseleti elit bezáródása legalább annyira befolyásolják az alacsony szintû képviseletet, mint a választási rendszer. Egyúttal a konszolidáció idõbeli korlátozottsága magyarázhatja a magyarországi és a régiónkhoz tartozó többi ország nõképviseleti arányai közötti eltérést. A kiválasztás és a deszelekció mechanizmusai, valamint a jelölés szerkezetének súlyos egyenlõtlenségei a pártkapuõrök szerepére hívják fel a figyelmet. A jobb bal törésvonal nem jelenik meg olyan jelentõs választóvonalként, mint ahogy azt részben az ideológiai különbségek, részben az MSZP által használt kvótaszabályozás alapján feltételezhetnénk. kulcsszavak nõi részvétel pártkonszolidáció választási rendszer párt kapuõrök elit befagyása Bevezetés 2006-ban Magyarországon a rendszerváltás óta ötödik alkalommal került sor parlamenti választások lebonyolítására, amely során a magyar országgyûlésbe 41 nõi képviselõnõ került be, ami az összes képviselõ 10,6%-át jelenti. Ezzel országunk a 93. helyet foglalja el a nõi képviselet szempontjából összeállított világranglistán (Inter-Parliamentary Union, 2006), ami nagyon rossz eredmény egy konszolidált politikai intézményrendszerrel rendelkezõ Európai Uniós tagállam számára. Bár a posztkommunista környezetben is jellemzõen uralkodó patriarchális kultúra 1 és a rendszerváltás idõszaka általában nem kedvezõ közeg a nõi képviselet szempontjából (Funk Mueller, 1993), régiónk más országai jobb eredményeket tudtak elérni ebben a tekintetben: az Európai Unióba térségünkbõl belépõ nyolc új tagállam * Itt szeretnénk köszönetet mondani a tanulmány értõ bírálatáért és a korrekciós javaslatokért a PTSZ névtelen referensének. Politikatudományi Szemle XVI/ pp. MTA Politikai Tudományok Intézete
2 Ilonszki Gabriella Várnagy Réka közül Magyarország az utolsó a nõi képviselet tekintetében, és a fejlõdési trendet tekintve is az utolsó elõtti helyen áll. Az új uniós országok közül Magyarország és Litvánia használ vegyes választási rendszert 2 az a két ország, amely a két szélsõ helyet foglalja el a képviseleti continuum két szélén (lásd 1. táblázat). Joggal fogalmazódik meg az a kérdés, hogy vajon tényleg a választási rendszer van-e döntõ hatással az alacsony képviseleti szint fenntartására? 1. táblázat. A nõk aránya az új kelet-közép-európai Európai Uniós tagállamok parlamentjeiben (%-ban) Ország Az elsõ demokratikus választás éve A nõi képviselõk aránya az elsõ választások után 94 Legutóbbi választási év A nõi képviselõk aránya a legutóbbi választások után Litvánia , % Lettország , % Lengyelország , ,4% Észtország , ,8% Szlovákia , % Csehország , ,5% Szlovénia , ,2% Magyarország , ,6% Forrás: IPU ( A szakirodalom egyetért a választási rendszernek a nõi (és kisebbségi) képviseletre gyakorolt feltételezett hatásait illetõen (Matland Montgomery, 2003). Általában és összehasonlító perspektívában igazolható az a megállapítás, hogy a listás-arányos rendszerek több lehetõséget rejtenek a nõi képviselet számára több okból is: a) a kiválasztási folyamatban nincs olyan direkt konfrontáció a jelölés során, mint az egyfõs körzetekben, így a nõi jelöltek szívesebben vállalják a jelölésnek ezt a formáját, b) egy listás hely megszerzése általában nem zár ki minden más jelöltet (kivéve, ha a körzeti pártnagyság 1, vagyis a listáról egy adott párt csupán egy mandátumot tud szerezni) tehát nagyobb esélyük van a listán megjelenni új és más szereplõként különösen, ha nagy a lista, és végül c) a választók oldaláról nem jelentkeznek (most nem térünk ki arra, hogy alappal vagy alaptalanul) feltételezett aggályok a nõi jelöltekkel szemben. Bár egyetértés van abban a tekintetben, hogy az intézmények és így maga a választási rendszer meghatározó szerepet játszik a nõi képviselet jellemzõinek kialakításában, éppen a magyar eset kapcsán néhány kérdõjel már korábban felmerült. Magyarországon a vegyes választási rendszer csak ben, az elsõ választások során váltotta be az elõzetes várakozásokat, hiszen ekkor lehetett szignifikáns korrelációt kimutatni a jelöltek neme és mandátumszerzési helye (egyéni körzet vagy lista) között (Ilonszki Montgomery, 2002: 18). Azóta ez a korreláció eltûnt és bár kimutathatók az egyes mandátum-típusok nõi férfi arányainak jellegzetes trendjei, a magyarázat a választási rendszeren túlmutató összefüggésekben keresendõ.
3 Vegyes választási rendszer és nõi képviselet A választási rendszer és a nõi képviselet kapcsolatáról felmerült kérdések néhány éve még joggal maradhattak nyitva a politikai átmenetre való hivatkozással (Moser, 2001), ma már azonban, a rendszerváltás után 16 évvel, konszolidált politikai környezetben a kérdések pontos megválaszolására kell törekednünk. Vajon a választási rendszer sajátosságaival magyarázható-e a nõi képviseleti deficit, vagy más magyarázó tényezõket is figyelembe kell vennünk? Miért nincs a konszolidációs folyamatnak pozitív hatása? Általánosságban azt gondolhatnánk, hogy egy stabil politikai és gazdasági környezetben a demokratizálódás és az európaizálódás a pozitív képviseleti tendenciákat erõsíti, azonban ez nem mindig egyértelmû. Írásunk hipotézise, hogy elsõsorban a korai pártkonszolidáció és ezzel összefüggésben a pártkapuõrök, és nem a választási rendszer okolható az alacsony arányú nõi képviseletért. A korai pártkonszolidáció és a képviseleti elit bezáródása (Ilonszki, 2006) legalább annyira befolyásolják az elmaradó demokratizálódást ezen a területen, mint a többségi tendenciát hordozó vegyes választási rendszer. A szakirodalom pontosan elemezte a pártok kapuõreinek szerepét a nõi képviselet alacsonyan tartásában (Caul, 1999). Ezt a szempontot a pártkonszolidáció különbözõ aspektusainak vizsgálatával fogjuk értelmezni. Az elemzést négy nagy részre bontjuk: elõször röviden bemutatjuk a választási rendszert, másodszor a parlamentben való nõi jelenlét kérdéseivel foglalkozunk, harmadszor a választási rendszer közvetlen hatását értékeljük különös tekintettel a 2006-os választásokra, végül a nõk elõtt álló akadályokat ismertetjük a pártkonszolidáció különbözõ aspektusaival összefüggésben. A választási rendszer 3 Jól ismert, hogy Magyarország választási rendszerét 1989 tárgyalásos átmenete során alakították ki, és azóta is az akkor meghatározott vegyes választási rendszer van érvényben. A választási törvény kialakításához a német vegyes választási rendszer szolgált példaként, de a magyar rendszer mint azt mi is látni fogjuk inkább a többségi elv felé húz a kormányzat stabilitásának biztosítása érdekében, ami kritikus kérdés volt a tárgyaló felek számára. A 386 országgyûlési képviselõ három úton juthat mandátumhoz: 176 mandátumot többségi elv alapján, egymandátumos egyéni körzetekben osztanak ki. Az egyéni választókerületekben a választások elsõ fordulója során a szavazatok több mint 50%-át kell megszerezni a mandátum elnyeréséhez. Nyertes hiányában a 15%-ot elért jelöltek jutnak tovább, s ha nincs három ilyen jelölt, akkor a három legtöbb szavazatot kapott jelölt indulhat a második fordulóban, ahol már a szavazatok relatív többsége is elég a mandátum elnyeréséhez. 210 mandátumot arányossági elv alapján mûködõ területi és országos listákról osztanak ki. 20 területi listát lehet elvileg állítani, de csak az a párt állíthat egy adott területen listát, amely ott az egyéni kerületek számának egynegyedében, de minimum két helyen jelöltet tudott indítani, ami eléggé szigorú feltételt jelent a kis pártok számára. A területi listákról szerzett mandátumokat a Hagenbach 95
4 Ilonszki Gabriella Várnagy Réka Bischoff-formula alapján osztják el. A területi listákról eltérõ számú mandátum szerezhetõ meg: a körzetek nagysága 4 és 28 mandátum között változik, bár a 28- as mandátumszám különlegesnek mondható, hiszen ez csak a budapesti listára igaz, amelyre a szavazók 1/5-e szavaz. Ha eltekintünk a budapesti listától, akkor területi listákról átlagosan 6,5 mandátum nyerhetõ. A különbözõ területi listákról maximum 152 mandátumot lehet elosztani. A területi listákról és az egyéni körzetekbõl a felhasználatlan töredékszavazatokat csakúgy, mint a kiosztatlan mandátumokat az országos listára továbbítják, amelyre a szavazók közvetlen módon nem szavaznak, hiszen ez csak kompenzációs lista. Azok a pártok állíthatnak országos listát, amelyek legalább 7 területi listát tudtak állítani (vagyis a régiók 1/3 részében képesek voltak a listaállításra). A pártok a d Hondt legmagasabb átlag PR-formula alapján jutnak mandátumokhoz az országos listáról. Az országos listáról a választási törvény alapján legalább 58 mandátumot osztanak ki, de a rendszer sajátosságaiból adódóan ez a szám az eddigi választások során mindig magasabb volt. A magyar választási törvényben a rendszerváltás óta 1994-ben történt az egyetlen lényeges változtatás, amikor a bekerülési küszöböt 4%-ról 5%-ra emelték, így a régióban a magyar választási rendszer kivételesen stabilnak tekinthetõ. A nõk arányának változása a parlamentben 1945 elõtt a nõi képviseleti tradíció nagyon gyenge volt Magyarországon. A II. világháború elõtt a nõknek korlátozott volt a szavazati joga, különbözõ cenzusok voltak érvényben. Az 1-2 képviselõnõ még a demokratikus látszat fenntartására sem volt elegendõ (Nagyné Szegvári Katalin, 2001). Az általános nõi választójogot ben vezették be, és 1945-ben majd 1947-ben tartottak az arányos-listás elv alapján mûködõ demokratikus választásokat, bár a második alkalomra már rávetült a közelgõ kommunista hatalomátvétel árnya, és a szabad és tisztességes választás elve alaposan sérült. A nõi képviselõk száma alacsony volt, 16 nõi képviselõ került be mindkét választás nyomán az országgyûlésbe, fõleg a szociáldemokrata és a kommunista párt padsoraiba. A kommunista korszak idején, az országgyûlésben sokkal több nõ ült, mint manapság de ebben az idõszakban a szabad választások hiánya miatt nem beszélhetünk igazi képviseletrõl, fõleg nem demokratikus reprezentációról. 96
5 Vegyes választási rendszer és nõi képviselet 2. táblázat. Nõi képviselõk száma és aránya között Év Nõi képviselõk száma %-a % % % % % % % % % Forrás: saját számítások. A rendszerváltás után a nõi képviselet alacsony szinten stabilizálódott, mint azt a 3. táblázat is mutatja. Az elsõ és a harmadik parlamenti ciklus konzervatív többsége és kormánya valamivel alacsonyabb nõi aránnyal járt (7,3% és 8,3%), míg a második, a negyedik és az ötödik ciklusban, amikor a szocialista és a liberális párt került kormányra, magasabb (bár még mindig alacsony), 9-11% körüli nõi arányszámokat találunk. Amint látható, a jobb bal törésvonal nem jelenik meg olyan jelentõs választóvonalként, ahogy feltételezhetnénk, ami jelzi, hogy a baloldalon sincs meg az egyértelmû akarat a nõi képviselet növelésére (Várnagy, 2007). Ezt támasztja alá az is, hogy mint az a 3. táblázatból látszik, a nõi képviselõk aránya a szocialista frakción belül még 2006-ban sem érte el az 1990-es szintet, amikor talán a régi reflexeknek és a párt vesztes helyzetének köszönhetõen arányaiban a legtöbb nõ került a szocialista frakcióba óta, amikor a baloldal visszanyerte és stabilizálta helyét a politikai térben, a nõi képviselõk száma kis mértékben nõtt. 3. táblázat. A nõi képviselõk száma és aránya pártonként között Párt szám % szám % szám % szám % szám % MDF 8 4,8 6 15,8 1 5,9 1 4,2 1 9,8 SZDSZ 8 8, ,7 3 12,5 2 10,0 2 10,0 MSZP 5 15, , , , ,1 FIDESZ 2 9,1 1 5,0 10 6,7 9 5,5 11 7,8 KDNP 1 4,7 1 4, ,7 FKGP 3 6,8 2 7,7 3 6, MIÉP , Összes 28 7, ,1 32 8,3 35 9, ,6 Forrás: Ilonszki Kelemen Széles (2003: 14) és saját számítások. Kiemelés: kormánypártok. 97
6 Ilonszki Gabriella Várnagy Réka Az 1998-as választások során az MDF, míg a 2006-os választások alkalmával a KDNP kötött választási koalíciót a Fidesszel, de a parlamentben mindkét párt önálló frakciót alakított, így a táblázatban is külön szerepeltetjük a rájuk vonatkozó adatokat. A konzervatív pártok esetében a nõi képviseleti szint általában alacsonyabb. Érdemes megjegyezni, hogy a jelenleg legnagyobb konzervatív pártnál, a Fidesznél a nõi képviselõk aránya csak a legutóbbi 2006-os választások során nõtt, de még mindig nem érte el az 1990-es szintet (természetesen, a változó választási sikerek fényében a számszerû érték változó). Igaz, hogy a párt 1990-ben még nem a konzervatív pártok családjába tartozott. A választási rendszer és a nõi országgyûlési képviselõk aránya Az 1989 nyarán az ellenzék és a kommunista párt reformcsoportjai közötti tárgyalások során kialakított sarkalatos törvények közül az egyik a választási rendszert meghatározó törvény volt, amelyet 1989 õszén fogadott el az országgyûlés (XXXIV/1989). A törvény sajátossága, hogy nõi vagy más kisebbségi képviseletre vonatkozóan semmilyen kitételt nem tartalmaz, a tárgyalófelek inkább a kommunista nem kommunista törésvonalra koncentráltak a tárgyalások során. Az MSZMP reformcsoportjai az egyéni körzetek túlsúlya érdekében küzdöttek, abban a reményben, hogy jelöltjeik nagyobb ismertségnek örvendenek, mint az új pártok új jelöltjei. Ezzel szemben az ellenzéki csoportok többsége az arányos-listás rendszert preferálta azon az alapon, hogy egy pártalapú arányos rendszerben jobb esélyekkel indulnak. Az, hogy az új választási rendszer nem volt kifejezetten esélyegyenlõség- érzékeny nem jelenti azt, hogy semmiféle hatással nem volt a nõkre, hiszen a mandátumszerzési struktúrában (4. táblázat) fontos eltéréseket láthatunk a nõi és a férfi képviselõk között. Az elsõ választáson a papírforma valósult meg, hiszen az elõzetes várakozásoknak megfelelõen az egyéni körzetek hátrányosak, míg az arányossági elv alapján mûködõ listák elõnyösek voltak a nõi képviselõk számára (a legelõnyösebb a legnagyobb körzetnagyságú országos lista volt). Késõbb azonban a nõi mandátumok száma és aránya stabilizálódott az egyéni körzetekben (2006-ban pontosan ugyanannyi, mint 1994-ben) és számszerûen kétszer annyi nõ szerez egyéni körzetekben mandátumot, mint az országos listáról, ahol a szám alacsony szinten szintén beállt. A területi listás mandátumok tekintetében volt csupán emelkedés az utolsó két választás során. 98
7 Vegyes választási rendszer és nõi képviselet 4. táblázat. A nõi képviselõk mandátumszerzési struktúrája között Egyéni körzetben Területi listán szerzett mandátum szerzett mandátum mandátum Országos listán Összes nõi év szerzett mandátum öszszes szám % szes szám % szes szám % nõi nõi ösz- nõi nõi ösz- nõi nõi szám % , , ,6 28 7, , , , , , , ,5 32 8, , , ,6 35 9, , , , ,6 Forrás: Ilonszki Montgomery (2003: 19) és saját számítások. Ahogy azonban már korábban jeleztük, a választási rendszeren túlmutató okok jobban magyarázzák ezeket a folyamatokat. Az egyéni körzetekben megmutatkozó stabilitás nem magyarázható a pártok jelöltállításának nyitottságával, hiszen paradox módon az egyéni körzetekben 1994 óta folyamatosan csökken a nõi jelöltek száma ben 71 körzetben egyáltalán nem volt nõi jelölt, egy nõi jelölt volt 63 körzetben, és két vagy több nõi jelölt indult 42 körzetben; 2006-ban 87 körzetben nem volt nõi jelölt, 69 körzetben indult egy nõi jelölt és 20 körzetben találkozhattunk két vagy több nõi jelölttel. A választók fele körzeti szinten egyáltalán nem találkozik nõi aspiránssal! A kisebb pártok amelyek eltûntek a rendszerbõl nyitottabbnak mutatkoztak a nõi jelöltek irányában, viszont a nagyobb pártok még mindig nehezen jelölnek nõket a szoros versenyhelyzetekben, bár láthatóan a nõk képesek mandátumszerzésre ilyen körülmények között is. A választási rendszernek az arányosságot elvileg leginkább segítõ ágán, az országos listán csak az elsõ választáson volt valóban felülreprezentált a nõi képviselõi jelenlét. Meg kell jegyeznünk, hogy az arány csökkenése részben azzal is magyarázható, hogy az országos listáról nyert mandátumok száma összességében csökkent: 1990-ben 90, míg 2006-ban 64 mandátum volt. Vagyis a bipolarizáció és a két és fél pártrendszer irányába történõ elmozdulás hátrányosan hatott a nõk országos listás esélyeire. Az 1/3-nyi csökkenés (90 versus 64) azonban még mindig nem magyarázza teljesen az országos listáról nyert nõi mandátumok csökkenését, hiszen 1990 és 2006 között nem csupán harmadára, hanem felére csökkent az országos listáról nyert nõi mandátumok száma (14 versus 7), vagyis arányaiban jobban csökkent a nõi OL-mandátum, mint az összes OL-mandátum száma. Bár valamelyest növekvõ arányú és számú nõi mandátumot láthatunk a területi listákon összességében a nõk a területi listákról nyerték a legtöbb és az országos listáról a legkevesebb mandátumot ezt a megállapítást is árnyalni kell. Ugyanis a területi listán induló nõknek csak igen kis százaléka jut be az országgyûlésbe: a csak területi listán induló nõk sikerszázaléka 6% körül mozgott a 2006-os választások esetén. Ebbõl arra következtethetünk, hogy a területi listán való szereplés önmagában nem jelent elõnyt a nõi indulók számára, és éppen ez az a hely, ahol a párthierarchia leginkább félti pozícióit. Rövid áttekintésünk is jelzi, hogy az elsõ látásra a választási rendszerrel 99
8 Ilonszki Gabriella Várnagy Réka összefüggõ képviseleti-mandátumszerzési elemzés mögött felsejlenek a pártrendszer átalakulásával és azon belül a pártok jelöltállítási stratégiáival összefüggõ kérdések. A nõk országgyûlési arányát befolyásoló egyéb tényezõk A fentiekben a választási rendszer nõi képviseletre gyakorolt hatását elemeztük, és csak érintõlegesen foglalkoztunk a pártrendszer hatásaival. Márpedig maga a választási rendszer csak az intézményi struktúrát adja, a jelöltállítási stratégiák kialakítása a pártoknál történik. Különösen fontos ez az elem annak fényében, hogy mint azt már említettük a magyar választási rendszer kifejezetten stabilnak mutatkozott a rendszerváltást követõ idõszakban, így a pártok kitanulhatták, hogy miként érvényesítsék céljaikat ebben az intézményi környezetben. Ezért az alábbiakban a pártrendszer korai konszolidációjának negatív vagy legalábbis ellentmondásos hatását fogjuk részletesen elemezni három fõbb témára koncentrálva. A pártrendszer változásának iránya, maga a szelekciós folyamat és a nõi jelöltállítási struktúra egyaránt gyanúsítottként szerepelnek a nõi képviselõk hátrányának fenntartásában. Elöljáróban a pártkonszolidáció két fontos eseményét kell felelevenítenünk: a pártkonszolidáció egyik fontos momentuma az MSZP 1994-es gyõzelme, amely jelezte, hogy a politikai tér bal oldala is konszolidálódott és kialakultak a szocialista párt szervezeti jellemzõi. A másik fontos megálló az 1998-as választás: a két nagy párt pozíciójának stabilizálódása a két és fél pártrendszer felé tolta el a rendszert. A magyarországi szakirodalomban viszonylag korán megfogalmazódott a pártrendszer korai befagyásának tétele (Ágh, 2002), de a felvetés bizonyítása és ellenõrzése elmaradt. Témánk szempontjából nem kell kitérnünk arra, hogy a befagyás fogalom tartalma szélesebb, mint a konszolidáció, illetve a befagyás Lipset és Rokkan nyomán (Lipset Rokkan, 1967) a törésvonalakra való ráépülést és a törésvonalak szilárdságát jelenti. A címben és hipotézisünkben jelzett korai pártkonszolidáción mást értünk: a pártszervezet, a pártelit és a pártok mûködési krédójának olyan beállását, amely merevvé és zárttá teszi a rendszert, és negatíve befolyásolja a képviselet érvényesülését jelen esetben pusztán a nõi képviseletre vizsgálva a témát. Milyen képviseleti hatásai láthatók tehát a korai pártkonszolidációnak? A pártrendszer változása: a többpártrendszer irányából a magyarországi pártrendszer elmozdult a két és fél pártrendszer irányába, hiszen 2006-ban az effektív pártszám a választáson elért szavazatok alapján 2,69 lett 4 szemben az 1990-es 6,71- es értékkel (5. táblázat). A pártok a választási aréna domináns szereplõivé váltak (gondoljunk a független jelöltek egyre csökkenõ számára). A pártok száma csökken 2006-ban kevesebb párt indított jelölteket, mint ezelõtt bármikor. Bár az országos listát állítani tudó pártok száma 2002-höz képest 2006-ban emelkedett, ez részben a már régóta jelenlévõ pártok átrendezõdésével (az MDF és a FIDESZ újra külön listát indított, illetve a különbözõ pártok kisebb leszakadó csoportjai együtt indították 100
9 Vegyes választási rendszer és nõi képviselet a Kereszténydemokrata Párt Keresztényszociális Centrum Összefogás listáját), részben pedig egy kisebbségi alapon szervezõdõ új párt az MCF Roma Összefogás Párt megjelenésével magyarázható. Az újonnan megjelenõ pártok eredményességét azonban az országos listaállítás ténye önmagában nem igazolja, hiszen például a 2002-ben listát állító Új Baloldal 2006-ra már eltûnt a politikai porondról. Egyetlen kivételtõl eltekintve (MIÉP), az elmúlt 16 évben csak azok a pártok kerültek be a parlamentbe, amelyek részt vettek a rendszerváltásban, sõt a 2006-os országgyûlés minden pártja már 1990-ben is delegált képviselõket az országgyûlésbe. 5. táblázat. A pártrendszer változásának néhány aspektusa Év Effektív pártszám a választáson Parlamenti pártok száma Legalább egy jelöltet indító pártok száma Független jelöltek száma Országos listát állító pártok száma , , , , , Forrás: lásd 4. lábjegyzet; Benoit (2005) és saját számítások. Az 6. táblázatból világosan látszik, hogy 1994-ben volt a legmagasabb a jelöltek száma, akkor sokan láttak esélyt a politikába való bekerülésre (Ilonszki, 1999), de azóta ez a szám folyamatosan csökken. Ennek a jelenségnek az egyik oka a kis pártok eltûnése, a másik oka pedig, hogy a parlamenti pártoknak is kevesebb jelöltjük van, mert egy jelöltet egyre több helyen is indítanak. A két nagy pártnál a matematikailag esélyes jelöltek átlag jelölés száma 1990 és 2002 között a Fidesznél 1,9-rõl 2,3-ra emelkedett, míg az MSZP-nél ez a szám 1,6-rõl 2,1-re nõtt (Sebestyén, 200: 3). Ez azt jelenti, hogy egy jelölt átlagosan több mint két helyen indul, kombinálva az egyéni körzet, a területi lista és az országos lista által nyújtott lehetõségeket. 6. táblázat. A jelöltek nem szerinti megoszlása között* Választási év Férfi jelöltek Nõi jelöltek szám % szám % % 316 9% ,5% ,5% ,8% ,2% ,2% ,8% ,% ,7% Forrás: valtor.valasztas.hu/vaaltort/jsp, Farkas Vajda (1991), és saját számítások. *Megjegyzés: az 1990-es és az 1994-es országgyûlési választások esetében a KSH által közétett adatokat, míg az 1998-as, 2002-es és 2006-os országgyûlési választások esetében a BM által közzétett adatokat használtuk.
10 Ilonszki Gabriella Várnagy Réka A nõi jelöltek száma sõt aránya is 1990 után 2002-ig emelkedett, és a ban tapasztalt csökkenés, bár meglepõ és árulkodó, arányaiban nem volt nagy mértékû, tehát a jelöltállítás pusztán számszerû megközelítése nem ad választ a nõi képviselet problémájára. Talán több nõi jelöltet találunk azoknál a pártoknál, amelyek nem jutottak be a parlamentbe? Ez sem a megfelelõ válasz: 2006-ban 312 nõ és 1577 férfi indult a (késõbbi) parlamenti pártok soraiban, míg 144 nõ és 707 férfi a nem parlamenti pártoknál (beleértve a néhány független jelöltet is). Ez azt jelenti, hogy a késõbb a parlamentbe jutott pártoknál és a parlamentbõl kimaradt pártoknál szinte azonos a nõi jelöltek aránya. A bipolarizáció önmagában nem bátortalanítja el tehát a nõi jelölteket, de az adatsorból látszik, hogy a jelölés szerkezetében súlyos egyenlõtlenség van: a parlamenti pártok nõi jelöltjei közül körülbelül minden nyolcadik (312 jelölt versus 41 mandátum) nyert mandátumot, a férfiak közül pedig minden négy és feledik (1577 jelölt versus 345 mandátum). Mivel a nõi jelöltek, ahogy már láttuk, az egyéni körzetekben jól teljesítenek, a listák esetében pedig teljesen egyértelmû, hogy nem személyhez, hanem pártokra szavaznak az állampolgárok, világosan kiderül a pártokban uralkodó szelekciós mechanizmus nemi szempontja. Kiválasztás és deszelekció. Mint láttuk, a szelekciós bázis 1994-ben volt a legszélesebb, bár a nõk számára nem ez az év jelentette a csúcspontot. A szélesedõ nõi jelöltcsoport nem eredményezett magasabb számú és arányú nõi képviseletet. Ennek az egyik oka mint arra már több alkalommal is rámutattunk (Ilonszki, 1999; Ilonszki Montgomery, 2002), hogy a pártok intézményesülése centralizációval és perszonalizációval járt együtt a legtöbb pártban. A kapuõrök biztosították saját központi (vagy akár kizárólagos) szerepüket a jelöltek kiválasztásában és még inkább a jelöltek indulási helyének kijelölésében. Az egyetlen kivételt a szocialista párt jelentette, ahol a külsõ párt 5 elég erõsnek bizonyult ahhoz, hogy a jelöltek helyének kijelölése során érvényesítse érdekeit és ahol egy viszonylag nagyobb nõi politikusi kör ágyazódott be a pártba. Ezen kívül nemzetközileg is elõnyös volt a szociáldemokrata pártcsaládba való betagozódás szempontjából a baloldali értékrend nõi férfi egyenlõségre vonatkozó elvének elfogadása. A 2002-ben bevezetett kvóta is ennek köszönhetõ, de érdemben nem szabályozta a jelöltállítás részleteit. Indirekt módon bizonyítható, hogy a kiválasztási folyamat stabilizálódása a nõi pozíciók instabilitásához vezet, mert a férfi párt- és parlamenti elit reprodukcióját állítja középpontba és így a nõk egyre nagyobb arányban esnek ki a rendszerbõl. Ezt illusztrálja a 7. táblázat, amely az új képviselõk arányát mutatja a magyar országgyûlésben. Az elsõ három választáson a nõi férfi fluktuáció arányai közel voltak egymáshoz (sõt csekély nõi stabilizálódási elõnyt mutattak), azóta viszont a férfi képviselõi csoport stabilizálódása és a nõi férfi arányok e tekintetben megmutatkozó növekvõ aszimmetriája figyelhetõ meg. Világosan látszik, hogy míg a férfiak körében egyértelmû az új képviselõk számának csökkenése és a csoport bezáródása, a nõknél magasabb a fluktuáció, vagyis a pártkapuõrök a szelekciót nemek szerint is végzik. 102
11 Vegyes választási rendszer és nõi képviselet 7. táblázat. Az újraválasztási ráta nemek szerinti megoszlása a parlamentben között Választási év Új képviselõk Nõk Férfiak szám % szám % , , , , , , , , , ,5 Forrás: saját számítások. Mind a bal-, mind a jobboldalon a nõi mandátumok bizonytalansága nagyobb, mint a férfi mandátumoké: a kormány padsoraiban a férfi képviselõk 25%-a új képviselõ, míg a nõknél ez az arány 39%, az ellenzék oldalán pedig a férfi képviselõk 27%-a, a nõi képviselõk 57%-a új. A nõi politikusok nagymértékben függnek pártjuktól, hiszen a jobb oldal politikusnõinek általában gyengék a saját politikai erõforrásaik, a baloldal professzionalizálódott nõi politikusai pedig leginkább úgy kerülnek pozícióba, ha hasonlóak férfi társaikhoz és nem sokat foglalkoznak a nõi esélyegyenlõség kérdésével. Nem meglepõ, hogy a magyar parlamentben hiányzik a tartalmi nõi képviselet. 6 Igen sokatmondó a férfi nõi különbség a vezetõ pártszerepet betöltõ képviselõk között: a rendszerváltás körüli csekély eltérés után 1998-ban már 10%- kal, 2002-ben 20%-kal és 2006-ban 15%-kal több nõ töltött be a képviselõk közül vezetõ szerepet pártjában, mint férfi. Interjúk és egyéb kutatások eredményei rámutattak, hogy a nõi politikusok jobban függtek pártjuktól és bevallottan jobban azonosultak azzal, mint férfitársaik (Ilonszki Antic, 2003: 131). A jelöltek helyezése: A kiválasztás és a deszelekció dimenzióján kívül a nõi jelöltek konkrét elhelyezése a jelölési struktúrában szintén hozzájárul a nõk parlamenti alulreprezentáltságához. A kiválasztott jelöltek ugyan indulnak a választásokon, de nem feltétlenül indulnak mind a három csatornán. Helyüket és helyezésüket fõleg a pártok kapuõrei határozzák meg. Éppen ezért különösen fontos átgondolni, hogy milyen jelölt-pozíciók hozhatnak választási sikert vagy legalábbis melyek nyújtanak matematikai esélyt a nyerésre. A matematikailag esélyes jelölt hazánkban használt fogalma igen tág, hiszen ide tartozik minden egyéni körzetben induló jelölt és azok a listás jelöltek, akik az adott listán kiosztható mandátumszámnál alacsonyabb helyezési sorszámmal rendelkeznek. Természetesen ez a fogalom szigorúan matematikai esélyt jelöl, nem pedig politikait, hiszen nem számol a korábbi években elért eredményekkel, és arra az igen irreális feltételezésre épít, hogy az adott párt minden egyéni körzetben nyer és elvisz minden területi mandátumot. Bár a politikatudományi irodalom régóta foglalkozik az esélyes jelölt politikai értelemben is használható fogalmának kidolgozásával (Niemi Fuh-sheng Hsieh, 2002), mi most a magyar szakirodalomban elterjedt matematikai megközelítést fogjuk alkalmazni, amely 103
12 Ilonszki Gabriella Várnagy Réka szintén jól tükrözi a férfiak és nõk közötti eltéréseket a lehetõségek és eredmények tekintetében. A 8. táblázat mutatja a matematikailag esélyes nõi jelöltek arányát az egyes pártokra lebontva. Átlagban az elsõ három választás alkalmával az esélyes jelöltek 10%-a, míg 2002-ben és 2006-ban az esélyes jelöltek kb. egy hatoda volt nõ ban, a pártok méretétõl és ideológiai beállítódásától függetlenül, az esélyes nõi jelöltek száma közé esett a parlamenti pártok körében. 8. táblázat. A nõk aránya az esélyes jelöltek között között %-ban, pártok szerint MSZP 10 10,8 8,9 12, SzDSz 11, ,1 19,6 15,9 MDF 5,9 8,3 6,1 14,5 7,4 Fidesz 12,3 7,9 9,1 9.0 KDNP 6,4 9,1 19,9 n. a. Forrás: Sebestyén (2003) és saját számítás A 3. táblázattal összehasonlítva egyértelmûen kiderül, hogy a kis pártok esetében ez a számítási módszer túl nagylelkû, de még a nagy pártoknál is felmerül a kérdés: elégséges-e az esélyes fogalmának használata a nõi képviselet kérdésének megértéséhez? Elõször is, a nõk közül viszonylag kevesen indulnak egyéni körzetben, ehhez képest viszonylag sokan szereznek ott mandátumot. Sok közöttük az erõs, professzionális nõi politikus, fõleg a szocialista párt soraiban. Másodszor, bár a pártrendszer konszolidációjával a körzeti pártnagyság 7 növekedett, a pártok mégsem igyekeznek kiegyensúlyozni a mandátumokat a listákon. A körzeti pártnagyság tekintetében meg kell jegyeznünk, hogy 2006-ban már minden területi lista többmandátumos körzetként mûködött a pártok számára (kivételt jelent ez alól Budapest az MDF vonatkozásában és Pest az MDF és az SZDSZ vonatkozásában, ahol ezek a pártok egy mandátumot szereztek). E kivételektõl eltekintve 2006-ban csak a Fidesz és az MSZP nyert listás mandátumokat: az MSZP 71, míg a Fidesz 69 mandátumot nyert a 20 listán. Az egy körzetben nyert mandátumok száma 2 10 között mozgott a szocialista pártnál és 2 13 között a Fidesznél, az átlagosan elnyert mandátumszám pedig 3 volt (ami igen magas, fõleg az elsõ választásokkal összevetve, amikor a listán átlagosan elnyert mandátumszám, vagyis a körzeti pártnagyság rendre 1 vagy 2 volt az egyes pártoknál). Érdekeltek-e a nagy pártok a listák kiegyensúlyozásában? Törõdnek-e ezzel a kérdéssel, aminek a szimbolikus üzeneten túl ma már megkérdõjelezhetetlen a tartalmi háttere is? Állítanak-e egyáltalán nõket a listák elsõ három vagyis potenciálisan esélyes helyére? 2006-ban az MSZP-nél 13, a Fidesznél pedig 4 nõ kapott helyett a listák elsõ 3 helyezettje között (nem számolva itt a nagy budapesti listát). Ez tükrözi a bal jobb törést, de egyben jelzi a nemek közötti mandátum kiegyenlítésre való törekvés hiányát is. 104
13 Vegyes választási rendszer és nõi képviselet A listák kiegyensúlyozatlanságát mutatja az is, hogy a körzeti pártnagyságok növekedése ellenére a csak területi listákon induló nõk sikerszázaléka önmagában is nagyon alacsony, ahogy korábban írtuk 2006-ban 6% körül volt. Vagyis a parlamenti pártok és kapuõreik nem adnak esélyt arra, hogy a nõk kihasználják a listán való indulás feltételezett elõnyeit, mert nem indítják õket jó pozíciókban. A helyzetet tovább árnyalja, hogy egy jelölt akár több választási csatornán is elindulhat. Sokszor ugyanazokkal a jelöltekkel találkozunk az egyéni körzetekben, a területi listákon és a párt országos listáján is. Ez a jelenség különösen jellemzõ az MSZP sikeres nõi jelöltjeire: azoknak a nõi jelölteknek a sikerszázaléka, akik mind a három választási csatornán indultak 2006-ban majdnem elérte a 90%-ot, ami más nézõpontból azt jelenti, hogy a parlamentbe bejutott 25 szocialista nõi képviselõ közül 17 nevével mind a három választási ágon találkoztunk. A mandátumát egyik ágon megnyerõ nõ helyére azonban sokszor nem másik nõi jelölt kerül, így az erõsen támogatott jelölteken kívül más nõi indulónak nincs esélye a nyerésre. A Fidesznél a mind a három választási formában induló nõi jelöltek sikerszázaléka nem ennyire magas 37% körüli viszont markánsabb az országos lista: a csak az országos listán induló jelöltek sikerszázaléka 33% volt 2006-ban. Ez az országgyûlésbe bejutott 13 képviselõnõ esetében azt jelenti, hogy 3-an indultak mind a három választási ágon, és ugyanígy 3-an indultak csak országos listán szimbolikus képviseleti tartalmat hordozva. A kis pártoknál is megjelenik egyfajta szimbolikus képviseletre törekvés, hiszen sikeres nõi jelöltjeiket akik késõbb képviselõk lettek egyéni körzetekben és listákon is indították, azaz egyértelmûen támogatták, és láthatóvá tették. A matematikailag esélyes jelöltjeik 14 16%-a volt nõ. Ugyanakkor a szavazatarányok nem hozhattak tényleges esélyt a kis pártok listás nõi jelöltjeinek hasonlóan férfi jelöltjeikhez. A 2006-os választások során megjelenõ új képviselõnõk nagy aránya (46%) látszólag ellentmond a listák kiegyensúlyozatlanságának, hiszen, mint már említettük, a szakirodalom azt sugallja, hogy az új jelölteknek leginkább az arányos választási ágon van esélyük a mandátumszerzésre. A jobboldalon ez a tézis beigazolódni látszik, hiszen itt az újonnan belépõk számára valóban a listák bizonyultak jelentõs mandátumszerzõ forrásnak. A baloldalon azonban a 10 új képviselõnõ közül 4-en egyéni választókerületekben nyerték el mandátumukat, ami egyéni politikai erõforrásokra és professzionalizáltságra utal. Összefoglalás A stabil nõi jelöltbázis ellenére a politikai lehetõségek tere szûkül a nõk számára. A választási rendszer csak megerõsíti ezt a helyzetet, de önmagában nem magyarázza azt. A pártokban sokszor központilag ellenõrzött kiválasztási folyamatok és jelöltállítási stratégiák, valamint a megrögzõdött parlamenti pozíciók mind hozzájárulnak ehhez a tendenciához. A háttérben a pártfejlõdés néhány jellemzõje áll: az elitvezérelt rendszerváltás és a pártok korai konszolidációja megerõsített egy 105
14 Ilonszki Gabriella Várnagy Réka szûk, fõleg férfiakból álló professzionális politikusi réteget, akik õrzik pozícióikat, míg a nõi politikusok kevésbé tudtak beágyazódni (illetve egyáltalán bekerülni) a rendszerbe (kivételt képez ez alól a fõleg az MSZP-hez kapcsolódó professzionalizált politikusnõk csoportja). Bár a választási dinamika egyes változásai például a körzeti pártnagyság növekedése elvileg nagyobb teret engedhetne a pártoknak és kapuõreiknek a listák összeállításánál az új csoportok megjelenítésére, a pártok nem élnek ezzel a lehetõséggel, jelöltállítási struktúrájuk alig változik. Ezenkívül az átmenet során és napjainkban is hiányzik a politikai teret uraló ideák sorából az egyenlõség és a kisebbségi képviselet iránti érzékenység. Ráadásul a korai pártkonszolidáció leszûkítette azt az idõszakot, amit tanulási idõnek nevezhetnénk, amelynek során a még flexibilis demokratikus intézmények (köztük a választási rendszer) kiismerésére több lehetõség nyílt volna, teret engedve többek között a nõi képviseletnek a nem demokratikus tradíciók ellenére is. Talán a konszolidációnak ez az idõbeli korlátozottsága magyarázza leginkább Magyarország és a többi posztkommunista ország nõképviseleti arányai közötti eltérést. A látszólagos szavazói érdektelenség a nõi esélyegyenlõség témája iránt, a gyenge civiltársadalom, az alig létezõ nõi mozgalmak és patriarchális hagyományok ugyanakkor mind hozzájárulnak a nõk alacsonyszintû képviseletéhez. Az elitek szintjén, a professzionális fõleg szocialista politikusnõk kevéssé szolgálhatnak megfelelõ szerepmodellként, hiszen be vannak cementezõdve pártszerepeikbe. A konzervatív oldal nõpolitikusai pedig inkább egy hagyományos semmint egy modern konzervatív vonalat követnek. Bár találtunk különbségeket a bal- és a jobboldal között a nõi képviselet tekintetében, de egyik oldalon sincs erõs politikai akarat a nõi képviseleti deficit kezelésére. Az MSZP csak félszívvel alkalmazza a 2002-ben bevezetett nõi kvótát. A kvóta csak a jelölés tekintetében szabályozza a nõk arányát (25%-ot ír elõ), a jelölés részletei (pl. az indulási hely) nincsenek kidolgozva, így a választások során a kvóta alkalmazása torzul. A választási rendszer reformja egy ideje szerepel a politikai napirenden. A fõ kérdés a képviselõk számának csökkentése (mivel a magyar országgyûlés túl nagy), és nem szól a képviseleti bázis növelésének problémájáról. Miközben a számszerû csökkentés sem megy könnyen, hiszen a kényelmes pozícióik megtartása a cél, esetleges megvalósulása feltételezhetõen tovább szûkíti majd a képviseleti bázist. Jelenleg úgy tûnik, hogy belsõ reformra nem számíthatunk a nõi képviselet javítása érdekében. Talán az Európai Unió esélyegyenlõségi szabályozása és elvárásrendszere hathat a pozitív elmozdulás irányába (Ilonszki, 2005), magasabb nõi képviseleti szint megvalósítására ösztönözve mind a bal-, mind a jobboldalt. Nem lehet eltekinteni az elit felelõsségérõl ebben a kérdésben sem: milyen eszmék és értékek mentén képzeljük el a demokráciát? 106
15 Vegyes választási rendszer és nõi képviselet Jegyzetek A patriarchális kultúra mindennapi továbbélésérõl adnak számot többek között a Szerepváltozások-kötetek (Lévai Tóth, 1997; Pongrácz Tóth, 1999; Nagy Pongrácz Tóth, 2001; Nagy Pongrácz Tóth, 2005). Litvánia csak 1992 után kezdte el használni a vegyes választási rendszert, és vannak eltérések a két (litván, illetve magyar) rendszer között. A gazdag szakirodalomból nehéz kiválasztani a magyarországi választási rendszert leíró alapmûveket. A teljesség igénye nélkül: Benoit, Kenneth (2005): Hungary: Holding back the Tiers. In Gallagher, M. Mitchell, P. (szerk.): The politics of electoral systems. Oxford, Oxford University Press ; Fábián György (1994): Választási rendszerek és a magyar megoldás. In Társadalmi Szemle. 1994(4) ; Kukorelli István (1999): A magyar választási rendszer In Választástudományi tanulmányok Budapest, OVB A parlamenti effektív pártszám azoknak a pártoknak a számát jelenti, amelyek számításba jöhetnek kormányalakító szereplõként. Az effektív pártszám kiszámításának képlete: N = 1 / Spi2, ahol p az i-edik párt mandátumát jelöli. Ez Magyarországon 1990-ben 3, ban pedig 2,6 (amennyiben külön számítjuk a Fidesz és a KDNP frakcióját). A fent említett és a táblázatban is megjelenõ választási effektív pártszámot hasonló módon, de a választáson elért szavazatok alapján számítjuk ki. Elemzésünk szempontjából ez utóbbi adatnak van igazán jelentõsége. Itt szeretnénk köszönetet mondani Kurtán Sándornak, aki rendelkezésünkre bocsátotta számításait. A külsõ párt fogalmán a szakirodalomnak megfelelõen a parlamenti frakción kívüli pártszervezetet: a tagságot és a hierarchiát értjük. Errõl lásd elsõsorban Ilonszki Kelemen Széles (2003) III. fejezet/b rész, ahol a törvényalkotási folyamatban igazolódik ez a probléma. Körzeti pártnagyság az a szám, ahány mandátumot az egyes pártok szereznek a területi listákon. Ahogy csökken az induló pártok száma (vagy a bipolarizáció nyomán egyes pártok esélyei), értelemszerûen a megmaradó pártok listás esélyei nõnek: egy listáról még a kisebb megyékben (rövidebb listákon) is szerezhetnek több mandátumot. A körzeti pártnagyság szerepére a nemi alapú szelekció tekintetében Matland (1995) hívta fel a figyelmet. Felhasznált irodalom: Ágh Attila (2002): Demokratizálás és európaizálás: a korai konszolidáció keservei Magyarországon. Budapest, Villányi Úti Konferenciaközp és Szabadegyetem Alapítvány. Benoit, Kenneth (2005): Hungary: Holding back the Tiers. In Michael Gallagher Paul Mitchell (szerk.): The politics of electoral systems. Oxford: Oxford University Press Caul, Miki (1999) Women s Representation in Parliament: The Role of Political Parties. In Party Politics 1999(5): Fábián György: Választási rendszerek és a magyar megoldás. In Társadalmi Szemle. 1994(4) Farkas E. János Vajda Ágnes (1991): Az 1990-es parlamenti választások képviselõjelöltjeinek társadalmi jellemzõi. In Kurtán Sándor Sándor Péter Vass László (szerk.): Magyarország politikai évkönyve Budapest, DKMK
16 Ilonszki Gabriella Várnagy Réka Funk, Nanette Magda Mueller (szerk.) (1993): Gender Politics and Post-Communism. Reflections from Eastern Europe and the Former Soviet Union. New York London: Routledge. Ilonszki Gabriella (1999): Legislative Recruitment: Personnel and Institutional Development in Hungary, In Tóka Gábor Enyedi Zsolt (szerk.): Elections to the Hungarian National Assembly Berlin, Ed.Sigma, Ilonszki Gabriella B. Kelemen Ida Széles Zsuzsanna (2003) Fordulóponton. Képviselõnõk Budapest, OSI. Ilonszki Gabriella Milica G. Antic (2003): National vs Gender Differences. In Milica G. Antic Ilonszki Gabriella: Women in Parliamentary Politics. Hungarian and Slovene cases compared. Ljubljana, Peace Institute, Ilonszki Gabriella Kathleen Montgomery (2002): Parlament és kormányzás. In Politikatudományi Szemle. 2002(3-4), Ilonszki Gabriella (2005): Nõk a politikában: az Európai Unió és Magyarország. In Nagy Ildikó Pongrácz Tiborné Tóth István György (szerk.): Szerepváltozások. Jelentés a nõk és a férfiak helyzetérõl Budapest, TÁRKI Kukorelli István (1999): A magyar választási rendszer In Dezsõ Márta Kukorelli István (szerk.): Választástudományi tanulmányok. Budapest, Belügyminisztérium Országos Választási Iroda, Lipset, Seymour Martin Stein Rokkan (1967): Cleavage structures, party systems and voter alignments. Cross-national perspectives. London, Collier Macmillan. Lévai Katalin Tóth István György (szerk.) (1997): Szerepváltozások. Jelentés a nõk és férfiak helyzetérõl. Budapest, TÁRKI Munkaügyi Minisztérium Egyenlõ Esélyek Titkársága. Matland, Richard E. (1995): How the election system structure has helped women close the representation gap. In L. Karvonen P. Selle (szerk.): Women in Nordic Politics: Closing the Gap. Dartmouth Publishing, Matland, Richard E Kathleen A. Montgomery (szerk.) (2003): Women s access to political power in post-communist Europe. Oxford University Press. Moser, Robert G. (2001): The effects of electoral systems on women s representation in post- communist states. In Electoral Studies (20): Nagy Ildikó Pongrácz Tiborné Tóth István György (szerk.) (2001): Szerepváltozások. Jelentés a nõk és férfiak helyzetérõl Budapest, TÁRKI Szociális és Családügyi Minisztérium Nõképviseleti Titkársága. Nagy Ildikó Pongrácz Tiborné Tóth István György (szerk.) (2005): Szerepváltozások. Jelentés a nõk és férfiak helyzetérõl Budapest, TÁRKI, Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium. Nagyné Szegvári Katalin (2001): A nõi választójog külföldön és hazánkban. Budapest, HVG ORAC. Niemi, Richard G. John Fuh-sheng Hsieh (2002): Counting candidates: An Alternative to the Effective N. In Party Politics (8)1, Pongrácz Tiborné - Tóth István György (szerk.) (1999): Szerepváltozások. Jelentés a nõk és férfiak helyzetérõl Budapest, TÁRKI Szociális és Családügyi Minisztérium Nõképviseleti Titkársága.Sebestyén, István (1999): Pártok és képviselõjelöltek az 1998 évi parlamenti választásokon. Budapest, KSH Társadalomstatisztikai Füzetek
17 Vegyes választási rendszer és nõi képviselet Sebestyén, István (2003): Országgyûlési választások: pártok, stratégiák, képviselõjelöltek és mandátumok. In Kurtán Sándor Sándor Péter Vass László (szerk.): Magyarország politikai évkönyve Budapest, DKMKKA, Várnagy Réka (2007): Nõi képviselet a választás és kiválasztás erõterében. In Ilonszki Gabriella szerk. Kormányzás és képviselet. Budapest, EKK, megjelenés alatt december november november. 109
A választási rendszer és választások
A választási rendszer és választások 1 1. Parlamenti választási rendszer - 1989-2010 - Megszületésének körülményei - A rendszer működése - Választási eredmények - Politikai földrajz - 2011 - Megszületésének
Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A rendszerváltás óta jellemző a magyar politikára, hogy a fővárosi lakosok pártválasztása némileg más képet mutat, mint az ország többi részén
Az új magyar választási rendszer
Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,
JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN
MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos
2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról
2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben Magyarország képviselői
Budapest 2019 A Republikon Intézet elemzése
Budapest 2019 A Republikon Intézet elemzése Budapesten az ellenzéki győzelemhez nem elég megnyerni a főpolgármesterválasztást, a Fővárosi Közgyűlésben csak úgy lesz ellenzéki többség, ha a kerületek nagyobb
Magyar joganyagok évi CXIII. törvény - az Európai Parlament tagjainak válasz 2. oldal b)1 az Európai Unió más tagállamainak minden választópol
Magyar joganyagok - 2003. évi CXIII. törvény - az Európai Parlament tagjainak válasz 1. oldal 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról 1 Magyarország csatlakozása az Európai
Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása
Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve
Újrarajzolt választókerületi határok: A magyar választási rendszer földrajzi torzulásai 2011 előtt és után
Újrarajzolt választókerületi határok: A magyar választási rendszer földrajzi torzulásai 2011 előtt és után Vida György egyetemi tanársegéd Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék
Az aránytalan politikai képviselet térbeli determinánsai: termelődő földrajzi torzulások a magyar választási rendszerben
Az aránytalan politikai képviselet térbeli determinánsai: termelődő földrajzi torzulások a magyar választási rendszerben Vida György egyetemi tanársegéd Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz
Választás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Választás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A legtöbb listás szavazatot a megyei jogú városokban is a Fidesz-KDNP listája kapta: összességében 43 százalékot értek el, ami valamelyest
PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT
A történelem nyomai az új térszerkezetben ELTE-MTA Konferencia, 2007. november 17. PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT Készítette: Tallián Imre - Amennyiben napjainkból visszanézve
Jobb női politikusnak lenni az Európai Parlamentben, mint az Országgyűlésben?
Jobb női politikusnak lenni az Európai Parlamentben, mint az Országgyűlésben? Szerző: Zorigt Burtejin 1 A közelgő európai parlamenti választások, illetve a Transparency International Magyarország és a
Női képviselők az Országgyűlés következő ciklusában A Policy Solutions belpolitikai elemzése a 2014-2018-as Parlament várható összetételéről
Női képviselők az Országgyűlés következő ciklusában A Policy Solutions belpolitikai elemzése a 2014-2018-as Parlament várható összetételéről 2014. február Vezetői összefoglaló A 2014-es országgyűlési választások
Magyarországi választási rendszerek
Magyarországi választási rendszerek AJ2 nappali tagozat 2017.09.25 Mécs János Doktorandusz Alkotmányjogi tanszék, ELTE ÁJK mecsjanosalkotmanyjog@gmail.com 1. Választás és képviselet, választások típusai
A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA
A közhangulat 016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus
NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó
NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS készítette: Bánlaki Ildikó DEMOKRÁCIA a hatalomgyakorlás formája MODERNITÁS modern állam demos választójoggal rendelkezők csoportja (nagy) a közügyek intézésére
Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)
199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete
Női politikusok a közvélemény szemében
Női politikusok a közvélemény szemében Az Integrity Lab elemzése Tartalom Vezetői összefoglaló... 2 Bevezető... 3 Női politikusok és magyar választók... 4 Pártok és női jelöltek... 5 Alkalmasság megítélése...
Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/ ) május. Készítette: Ruff Tamás
A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 2. jelentés Az 1998. és 2002. évi önkormányzati választások valamint a 2006. évi parlamenti választások részvételi adatainak elemzése
Hatályos választójogi törvény évi XXXIV. törvény
Hatályos választójogi törvény 1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról ELSŐ RÉSZ A VÁLASZTÓJOG 1. A választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos. 2. (1) A
PÁRTOK VAGY VÁLASZTÓK?
PÁRTOK VAGY VÁLASZTÓK? A női jelöltek esélye az egyéni választókerületekben, 1998 2010* Tóth Adrienn (Budapesti Corvinus Egyetem) Ilonszki Gabriella ÖSSZEFOGLALÓ A nők hazai politikai alul-reprezentáltságának
A 2014-es magyarországi parlamenti választás adatai
A 2014-es magyarországi parlamenti választás adatai 1. Pártlistákra leadott ok arányai v. kiosztott parlamenti mandátumok arányai 1.1 Pártlistákra leadott ok száma ELLENZÉK: KORMÁNYPÁRT: BALOLDAL: 1.290.806
Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet
Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai
Magyarországi választási rendszerek
Magyarországi választási rendszerek AJ1 levelező tagozat 2017.12.01 Mécs János Doktorandusz Alkotmányjogi tanszék, ELTE ÁJK mecsjanosalkotmanyjog@gmail.com Választásokkal foglalkozó alkalmak - Mai alkalom
Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?
Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar
Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról
Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás
Frakcióvezetők a Parlamentben
Frakcióvezetők a Parlamentben A Képviselőfigyelő elemzése alapján az LMP-s Schiffer András számít messze a legaktívabb frakcióvezetőnek az Országgyűlésben. Mind a hozzászólások, mind a nem önálló kategóriájában
Mandátumbecslés A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Mandátumbecslés A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE EREDMÉNYEK A Republikon Intézet legfrissebb mandátumbecslése szerint a Fidesz abszolút többségére lehet számítani a vasárnapi választások után. Becslésünk
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 27/2010. (V.4.
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 323-011*, (46) 517-700*, (46) 517-633, (46) 346-256 Telefax: (46) 352-525 II-827-1/2010. A Borsod-Abaúj-Zemplén
Mélyponton a teljes politikai elit
Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,
Választásra jogosultak száma (fő)
Tisztelt Választópolgárok! Kedves Zsombóiak! 2018. április 8-án településünkön is Országgyűlési Képviselő választást tartottak. A választási törvény alapján az országgyűlési választás egy fordulós volt.
KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG
Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros
HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK
VÁLASZTÁSI FÜZETEK 175. HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA 2010. október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA TARTALOMJEGYZÉK
A magyar közvélemény és az Európai Unió
A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai
Választójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter
Választójog, választási rendszerek Alkotmányjog 2. - előadás 2016. szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog A demokratikus hatalomgyakorlás népszuverenitás vagy népfelség elve demokratikus legitimáció
Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak
Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló Egyelőre az ellenzéki szavazók is megosztottak a 2018-as indulást illetően, a baloldaliak
A demokrácia értékelésének életkori meghatározottsága Magyarországon a 2012-es ESS adatok alapján
A demokrácia értékelésének életkori meghatározottsága Magyarországon a 2012-es ESS adatok alapján Papp Zsófia MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet papp.zsofia@tk.mta.hu Az öregedés
L 165 I Hivatalos Lapja
Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.
Európai parlamenti választás június 7-én - Amit tudni érdemes -
Európai parlamenti választás 2009. június 7-én - Amit tudni érdemes - Az Európai Unió országaiban 2009. június 4. és 7. között - Magyarországon minden bizonnyal június 7-én - választják meg az Európai
A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat
A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A Századvég 2012. január közepén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a magyar választópolgárok körében az Európai Unió és
Esélyes jelöltek A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Esélyes jelöltek A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ Bár az utóbbi hetekben a választásokkal kapcsolatos közbeszédet a visszalépések kérdése uralta, a Republikon Intézet számításai szerint nincs szükség
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában
Nők a parlamentben, 1990 2014
Tanulmányok Nők a parlamentben, 1990 2014 Koncz Katalin, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára E-mail: professor.katalin.koncz@gmail.com A rendszerváltást követően Magyarországon és a térség országaiban
JELENTÉS AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ÉVI JELENTKEZÉSI ÉS FELVÉTELI ADATAIRÓL
JELENTÉS AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM 217. ÉVI JELENTKEZÉSI ÉS FELVÉTELI ADATAIRÓL ELTE Rektori Kabinet Minőségügyi Iroda 217. november TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. Országos adatok...
AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA
I. AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA Az Országgyőlési képviselık megválasztása 11 Minden országban a választási rendszer határozza meg azt, hogy a választók szavazatai hogyan válthatók át képviselıi
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
Sikos Ágnes politikai elemző
2013.december 02. Sikos Ágnes politikai elemző Kormánypártokra szabott választási rendszer A 2014-es választásokig már csupán négy hónap van hátra, az eljárási törvény azonban még mindig nem vette fel
TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést
Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL
Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL ÖSSZEFOGLALÁS! Továbbra is igen magas a kvótareferendummal kapcsolatos
2010. évi L. törvény. a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1.
Hatály: 2014.XI.26. - 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A választójog 1. (1) A választópolgár a választójogát
II. fejezet A választók nyilvántartása
1990. évi LXIV. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról I. fejezet A választójog 1. (1) A választópolgár a választójogát szabad elhatározása alapján gyakorolja. (2) A választópolgár
A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK JELÖLTÁLLÍTÁSI TAPASZTALATAI
Tábori Ferenc Témavezető: Bihari Mihály A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK JELÖLTÁLLÍTÁSI TAPASZTALATAI 1990-2010 Bevezetés Az utolsó rendszerváltás óta hazánkban hat általános országgyűlési választás
Magyarországi Választási Rendszerek szeptember 25. ELŐADÁSVÁZLAT
Magyarországi Választási Rendszerek 2017. szeptember 25. ELŐADÁSVÁZLAT 1. Választás és hatalomgyakorlás - Választások alatt a választójoggal rendelkező választópolgárok azon, meghatározott időközönként
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LOS ANGELES-I FŐKONZULÁTUSA KÖZLEMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE KITŰZTE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. ÉVI VÁLASZTÁSÁT.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LOS ANGELES-I FŐKONZULÁTUSA KÖZLEMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE KITŰZTE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. ÉVI VÁLASZTÁSÁT. MAGYARORSZÁGON AZ ELSŐ FORDULÓ NAPJA: 2010. ÁPRILIS 11.
Az új parlamenti választókerületi beosztás és a politikai semlegesség elve
Az új parlamenti választókerületi beosztás és a politikai semlegesség elve Bor Alexander, Tóka Gábor 2012.11.14. 1 Ka roli Ga spa r Reforma tus Egyetem, Budapest 1. rész Bevezetés 2012.06.22. 2 A 2011-es
Magyar joganyagok évi L. törvény - a helyi önkormányzati képviselők és polgá 2. oldal d) lakosig 8 fő. 5. (1) A nél több lakosú
Magyar joganyagok - 2010. évi L. törvény - a helyi önkormányzati képviselők és polgá 1. oldal 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS
A választási rendszer
A választási rendszer A választási rendszer arányosításáról 1 Azt az arányosítási modellt szeretném röviden ismertetni, melyet az SZDSZ 1996 tavaszán a hétpárti tárgyalásokon előterjesztett, és amely alapján
1989. évi XXXIV. törvény az országgyőlési képviselık választásáról ELSİ RÉSZ A VÁLASZTÓJOG MÁSODIK RÉSZ A VÁLASZTÁSI RENDSZER
1989. évi XXXIV. törvény az országgyőlési képviselık választásáról ELSİ RÉSZ A VÁLASZTÓJOG 1. 2. 3. A választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul. MÁSODIK RÉSZ A VÁLASZTÁSI RENDSZER
VÁRAKOZÓK JELENTÉSE ELEMZÉS ÁLLAPOT SZERINT
VÁRAKOZÓK JELENTÉSE ELEMZÉS 2018. 03. 01. ÁLLAPOT SZERINT Várakozások jellemzői 1. táblázat Várakozók ellátási forma/típus/altípus szerinti megoszlása 2018. március 1-én Színkód 1: narancs = szakosított
AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA
AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA Zsúgyel János egyetemi adjunktus Európa Gazdaságtana Intézet Az Európai Unió regionális politikájának történeti
Választójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren
Külföldön élő (magyarországi lakcím nélküli) magyar állampolgár szavazhat-e az önkormányzati választáson? Nem, mivel nincs magyarországi lakcíme.
1 Forrás: www.valasztas.hu Gyakran ismételt kérdések Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket? A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket az idei évtől kezdve
Mészáros József Szakadát István: Választási eredmények területi megoszlása
Mészáros József Szakadát István: Választási eredmények területi megoszlása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Mészáros József Szakadát István (1998):
KUTATÁS KÖZBEN. Erdélyi fiatalok politikához való viszonyának kutatása közben felmerülő problémákról
KUTATÁS KÖZBEN Erdélyi fiatalok politikához való viszonyának kutatása közben felmerülő problémákról Tanulmányom részét képezi egy nagyobb lélegzetű munkának, melyben arra vállalkozom, hogy empirikus kutatások
Országgyűlési képviselők választása évi CCIII. törvény
Egyéb Megüresedett sorsa Eredmény megállapítása Szavazás Jelölt- és listaállítás Mandátumok száma Országgyűlési k választása 2011. évi CCIII. törvény összesen 199 106 egyéni választókerületben (EVK) Indulni
Mi várható a megyei közgyűlésekben?
Mi várható a megyei közgyűlésekben? A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Az önkormányzati választásokon a településeket vezető polgármester és képviselő-testület mellett minden megye választ magának megyei közgyűlést
TÁBORI FERENC: AZ 1990 ÉS 2010 KÖZÖTT MEGTARTOTT ÁLTALÁNOS ORSZÁGGYŰLÉSI
TÁBORI FERENC: AZ 1990 ÉS 2010 KÖZÖTT MEGTARTOTT ÁLTALÁNOS ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOKON ALKALMAZOTT VÁLASZTÁSI RENDSZER HATÁSAI A MAGYAR TÖBBPÁRTRENDSZERRE Dolgozatom azon céllal jött létre, hogy az 1990
A nők (alul)reprezentáltsága a magyar Országgyűlésben
A nők (alul)reprezentáltsága a magyar Országgyűlésben Várnagy Réka, PhD 2013. október Jelen tanulmány az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája (ODIHR) megbízásából készült. A tanulmányban
BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*
JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról
Válságkezelés Magyarországon
Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)
Egy kérdôíves felmérés tapasztalatai
LEHMANN HEDVIG POLONYI GÁBOR NÔK A HELYI KÖZÉLETBEN 9 Lehmann Hedvig Polonyi Gábor Egy kérdôíves felmérés tapasztalatai Bevezetés Magyarországon az elmúlt évek politikai változásai a rendszerváltozással
Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3.
Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája Mi lesz veled, egyetem? 2015. november 3. A felvételi Összes jelentkező Jelentkezők évi alakulása az előző évhez v Összes
4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008
KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON
KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS
Vélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról
Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
Az országgyűlési képvisel ők választásáró l
Fidesz Magyar Polgári Szövetsé g Képviselőcsoportj a Kereszténydemokrata Néppárt Képviselőcsoportj a HHtv2;tal a --T./ A 8 Frk+ et#; 2010 MÁJ 1 : 1 Ti... szám ú törvényjavasla t Az országgyűlési képvisel
JA45 Cserkeszőlői Petőfi Sándor Általános Iskola (OM: ) 5465 Cserkeszőlő, Ady Endre utca 1.
ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE LÉTSZÁMADATOK Intézményi, telephelyi jelentések elemzése SZÖVEGÉRTÉS 2016 6. a 6. b osztály 1. ÁTLAGEREDMÉNYEK A tanulók átlageredménye és az átlag megbízhatósági
Kik voltak a NOlimpia aláírói?
Kik voltak a NOlimpia aláírói? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A NOlimpia-kampány sikeresen szólította meg a pártnélküli budapestieket és a legtöbb társadalmi csoportot, ám a kormánypárti, valamint
POLITIKATUDOMÁNYI SZEMLE
2012/4 XXI. évfolyam POLITIKATUDOMÁNYI SZEMLE Az MTA Politikatudományi Bizottsága és az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont referált folyóirata MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, 2012 A kötetben
Piackutatás versenytárs elemzés
Piackutatás versenytárs elemzés 2015 TÁJÉKOZTATÓ Jelen szigorúan bizalmas piackutatást / versenytárs elemzést (a továbbiakban mellékleteivel és kiegészítéseivel együtt Elemzés ) az Elemző (a továbbiakban
Beszámoló a Képviselő-testület október 22-i alakuló ülésére
1 Beszámoló a Képviselő-testület 2014. október 22-i alakuló ülésére Tárgy: Beszámoló a 2014. október 12-én megtartott polgármesterek, helyi önkormányzati képviselők, megyei közgyűlés tagjai és a roma nemzetiségi
Önkormányzati választások október 12. Medina települési választás eredményei. Szavazóköri eredmények. Képviselő testület választása
Medina települési választás eredményei Szavazóköri eredmények Polgármester választás Képviselő testület választása A polgármester Vén Attila FIDESZ-KDNP A települési képviselőtestület tagjainak : 4 fő
A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL
A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL Az ajánlatkérők által közzétett hirdetmények adatai alapján 1. A 2012. évben összesen 8.451 db eredményes eljárás
ZA4891. Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary
ZA4891 Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary FLASH 266 WOMEN AND EUROPEAN PARLIAMENT Demographics D1. A kérdezett neme [1] Férfi [2] Nő D2. Hány
Alba Radar. 26. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 26. hullám Az elmúlt év értékelése és a jövőre vonatkozó lakossági várakozások 205. január 3. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu
Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén
Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapest jelenleg kevésbé kormányellenes vagy borúlátó, mint az ország egésze. A fővárosban is többségben vannak azok, akik kormányváltást szeretnének, de arányuk
Határtalan választások I. A nemzetközi példák
Török Zoltán Határtalan választások I. A nemzetközi példák A határon túli állampolgárok választójogának szabályozása a 2010-es kormányváltást követően Magyarországon is aktuálissá vált. Ennek a jognak
A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán
A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán Kiss Gábor BMF, Mechatronikai és Autótechnikai Intézet kiss.gabor@bgk.bmf.hu
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚNIUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
Összességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét?
Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. 2016. évi fogyasztói vizsgálat eredményei Elosztói szolgáltatások és vállalat specifikus kérdések ÉSZAKI és DÉLI régió A hat magyarországi földgázelosztó társaság fogyasztói
Sikos Ágnes politikai elemző
2013. október 3. Sikos Ágnes politikai elemző 1 A Jobbik a fiatalok vezető ereje A Jobbik a legnépszerűbb mind az egyetemisták, mind a fiatalok körében. A párt szavazóbázisának vizsgálatakor az elsődleges
A magyar középosztály
Pétervári Zsolt A magyar középosztály A magyar társadalom jelenlegi szerkezetét jelentős mértékben meghatározza a Kádárrendszer öröksége. Az 1945-47-es koalíciós korszak után felszámolt úri középosztály
BÖRTÖNÜGYI KÖRKÉP AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN ÉS MAGYARORSZÁGON június 14.
BÖRTÖNÜGYI KÖRKÉP AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN ÉS MAGYARORSZÁGON 2018. június 14. EURÓPA TANÁCS 2016. ÉVI BŰNÜGYI STATISZTIKÁJA Az ET 47 tagállamának 52 börtönigazgatóságából 47 tett eleget a kérdőíves
A pozicionális elit összetétele digitalizált választási jegyzőkönyvekben
A pozicionális elit összetétele digitalizált választási jegyzőkönyvekben BIG DATA KONFERENCIA 17. NOVEMBER. Mehring-Tóth Szilvia doktorjelölt Az előadás és kutatás alapfogalmai pozicionális elit fogalmi
Magyarországi választási rendszerek
Magyarországi választási rendszerek AJ1 levelező tagozat 2017.12.15 Mécs János Doktorandusz Alkotmányjogi tanszék, ELTE ÁJK mecsjanosalkotmanyjog@gmail.com 1. Választás és képviselet, választások típusai
NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG MÁRCIUS 03-I ÜLÉSÉRŐL
NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2014. MÁRCIUS 03-I ÜLÉSÉRŐL Az ülés helyszíne: Nemzeti Választási Iroda székháza (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) Az ülés ideje: