Mészáros József Szakadát István: Választási eredmények területi megoszlása

Átírás

1 Mészáros József Szakadát István: Választási eredmények területi megoszlása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Mészáros József Szakadát István (1998): Választási eredmények területi megoszlása in: Társadalmi riport 1998, Kolosi Tamás, Tóth István György, Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI, Pp

2 Választási eredmények területi megoszlása Mészáros József Szakadát István A választói támogatottságot és preferenciákat az utóbbi években igen sokoldalúan elemezték. (A teljesség igénye nélkül Angelusz Róbert (1994), Körösényi András (1996), Fábián Zoltán (1997), Róbert Péter (1984), Tóka Gábor (1996) és Varga Károly (1996) cikkeire emlékeztetnénk csak.) Ezek az elemzések az egyes politikai pártok támogatóinak táborát a fontosabb makroszociológiai dimenziók mentén vizsgálták, ezen kívül esetleg a történeti identitás fontosságát emelték ki. A politikai preferenciák elemzésének egyik fontos összetevője azonban viszonylag kevés figyelmet kapott mindeddig: a területi összefüggések elemzése ugyanis nem történt meg. Az egyes politikai pártok támogatottsága nemcsak az egyes társadalmi rétegek szerint lehet eltérő nagyságrendű, tehát a pártok nemcsak a társadalmi rétegekbe ágyazódhatnak be. Az egyes pártpreferenciák területi/regionális eloszlása is mutathat olykor szabályszerűséget, tehát a pártokat területileg eltérő módon támogathatják, illetve utasíthatják el a különböző régiókban (különféle történeti és társadalmi okok miatt). A politikai geográfia története egészen az 1910-es évekig nyúlik vissza, hazánkban elég Teleki Pál és iskolájának munkásságára emlékeztetni. A számítógépes elemzési technikák elterjedésének köszönhetően az utóbbi időben világszerte virágzásnak indult a politika területi összefüggéseinek elemzése. Számos szerző több tanulmányban elemezte az egyes politikai pártok területi beágyazódását, esetleges területi terjedését és az egyes politikai erők sikereinek összefüggéseit. A politikai erők területi beágyazódásának elképzeléséhez csak adalékként szeretnénk említeni az egykori Nyugat-Németország politikai földrajzát, ahol a nagy politikai pártok támogatottságának területi megoszlása lényegében hasonló volt a felekezeti megoszláshoz. Emiatt aztán elégséges volt egy felekezeti megoszlás-térkép megtekintése ahhoz, hogy az egyes politikai erők területi beágyazódásáról képet kapjunk. A kilencvenes évek elején mi is e példából merítettük az ötletet a politikai erők területi beágyazódásának vizsgálatához. Korábbi tanulmányainkban (lásd pl. Magyarország Politikai Atlasza c. könyvet vagy a parlamenti képviselőhelyek megoszlásának becslése tárgyában publikált cikkeket) már többször rámutattunk a magyar politikai pártok területi beágyazódásában megmutatkozó stabilitásokra. Miközben az egyes politikai erők támogatottsága választásról választásra jelentős mértékben ingadozott, addig szavazatarányaik saját aktuális átlaguk körüli ingadozása, azaz a pártok szavazatainak területi megoszlása meglepően stabil maradt. Az alábbiakban a fenti állítást próbáljuk meg alaposabban körüljárni, bizonyítani. 412

3 Hazánk választási rendszere meglehetősen bonyolult, ezért mi a továbbiakban a pártlistás adatok elemzésével foglalkozunk. Ez a módszer lényegében korrektnek tekinthető, hiszen a választások eredményei azt mutatják, hogy egy-két jelentős helyi beágyazódású politikustól eltekintve az egyéni képviselőkre leadott szavazatok is lényegében ugyanazt a megoszlást követik, mint a pártlistákra leadott szavazatok. A fenti állítást illusztrálja az 1. táblázat. 1. táblázat Azok a választókerületek, ahol az egyes pártok jelöltjeire és pártlistákra leadott szavazatok aránya közötti különbség nagyobb, mint 5% 1990 Párt Megye Evk Eltérés Párt Megye Evk Eltérés MSZP Borsod ,7 FKGP Baranya 6 11,1 Abaúj- Zemplén SZDSZ Budapest 31 14,1 MDF Csongrád 4 10,8 MDF Csongrád 2 13,7 MDF Heves 1 8,0 MSZP Somogy 4 11,4 SZDSZ Pest 5 7,1 MDF Baranya 2 10,9 FKGP Békés 5 7,0 Fidesz Veszprém 3 10,8 MDF Csongrád 3 6,9 SZDSZ Budapest 7 10,2 MDF Borsod-Abaúj-Zemplén 11 6,8 MSZP Hajdú-Bihar 6 9,6 MDF Veszprém 4 6,8 SZDSZ Budapest 4 9,6 MDF Borsod-Abaúj-Zemplén 5 6,7 SZDSZ Budapest 18 9,6 MDF Baranya 6 6,4 MDF Budapest 4 8,9 SZDSZ Győr-Sopron 7 6,2 SZDSZ Budapest 6 8,6 MDF Szabolcs-Szatmár 2 6,2 Fidesz Győr-Sopron 7 8,6 FKGP Pest 7 6,0 SZDSZ Budapest 20 7,5 Fidesz Pest 5 5,7 MDF Budapest 17 7,4 MDF Heves 3 5,7 MDF Pest 4 7,3 MDF Csongrád 7 5,6 SZDSZ Pest 12 7,1 MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén 8 5,4 MDF Bács-Kiskun 1 6,8 MDF Budapest 18 5,3 SZDSZ Győr-Sopron 3 6,5 MDF Szabolcs-Szatmár 1 5,2 Fidesz Budapest 13 6,3 SZDSZ Zala 3 5,2 SZDSZ Hajdú-Bihar 3 6,2 FKGP Csongrád 4 5,1 MSZP Győr-Sopron 7 6,0 FKGP Borsod-Abaúj-Zemplén 11 5,1 MDF Szabolcs- 7 6,0 Szatmár SZDSZ Budapest 19 6,0 MDF Komárom 2 5,7 SZDSZ Budapest 1 5,7 SZDSZ Fejér 6 5,5 Fidesz Budapest 15 5,4 SZDSZ Budapest 17 5,4 MSZP Hajdú-Bihar 8 5,3 SZDSZ Baranya 5 5,2 MDF Budapest 1 5,1 413

4 Az 1. táblázat folytatása 1994 Párt Megye Evk Eltérés Párt Megye Evk Eltérés KDNP Csongrád 6 17,3 MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén 11 11,9 MDF Borsod-Abaúj-Zemplén 10 11,0 MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén 5 11,5 SZDSZ Budapest 22 9,4 MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén 10 9,7 MDF Budapest 10 7,7 MSZP Nógrád 14 8,1 SZDSZ Heves 3 7,0 MSZP Heves 2 7,9 KDNP Borsod-Abaúj-Zemplén 6 6,3 MSZP Budapest 24 7,8 Fidesz Fejér 1 6,2 MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén 8 7,0 SZDSZ Nógrád 12 5,9 MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén 9 6,3 MDF Hajdú-Bihar 4 5,7 SZDSZ Borsod-Abaúj-Zemplén 11 6,0 SZDSZ Budapest 13 5,6 SZDSZ Budapest 24 6,0 MSZP Csongrád 6 6,0 MSZP Heves 3 5,8 MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén 13 5,7 SZDSZ Zala 3 5,7 MSZP Békés 7 5,5 MSZP Heves 6 5, Listanév Megye Valker Eltérés Listanév Megye Valke Eltérés r MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén 11 14,5 MDNP Budapest 2 5,1 Fidesz Baranya 6 12,4 KDNP Vas 4 5,1 MSZP Szabolcs-Szatmár 10 12,2 MDNP Borsod-Abaúj-Zemplén 5 5,1 MSZP Hajdú-Bihar 4 12,1 SZDSZ Tolna 1 5,1 MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén 5 11,7 SZDSZ Zala 1 5,1 Fidesz Borsod-Abaúj-Zemplén 11 11,3 MSZP Bács-Kiskun 10 5,1 MSZP Komárom 5 10,6 SZDSZ Budapest 22 5,1 Fidesz Pest 1 10,2 MDF Veszprém 5 5,2 Fidesz Zala 3 10,1 SZDSZ Hajdú-Bihar 5 5,2 Fidesz Budapest 1 9,9 SZDSZ Szabolcs-Szatmár 1 5,2 MSZP Pest 1 9,6 SZDSZ Komárom 1 5,3 Fidesz Szabolcs-Szatmár 7 9,4 SZDSZ Borsod-Abaúj-Zemplén 13 5,4 Fidesz Szabolcs-Szatmár 10 9,2 MDF Pest 10 5,4 Fidesz Csongrád 4 9,0 SZDSZ Somogy 6 5,5 MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén 10 9,0 SZDSZ Borsod-Abaúj-Zemplén 12 5,5 MSZP Szabolcs-Szatmár 7 8,7 MDNP Budapest 12 5,6 MSZP Pest 12 8,5 SZDSZ Veszprém 5 5,8 Fidesz Bács-Kiskun 7 8,2 Fidesz Jász-Nagykun-Szolnok 8 5,8 MSZP Csongrád 6 7,9 MDF Budapest 1 5,9 Fidesz Hajdú-Bihar 4 7,9 MDNP Veszprém 4 6,0 MSZP Jász-Nagykun-Szolnok 1 7,8 SZDSZ Veszprém 1 6,1 MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén 9 7,7 SZDSZ Győr-Sopron 6 6,1 Fidesz Pest 16 7,7 SZDSZ Baranya 5 6,2 Fidesz Veszprém 4 7,5 SZDSZ Fejér 3 6,3 Fidesz Tolna 4 7,4 SZDSZ Borsod-Abaúj-Zemplén 8 6,4 Fidesz Győr-Sopron 6 7,1 KDNP Borsod-Abaúj-Zemplén 10 6,6 Fidesz Tolna 3 7,0 MDF Pest 5 6,7 MSZP Veszprém 5 6,9 SZDSZ Zala 2 6,8 MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén 8 6,9 FKGP Pest 16 6,8 414

5 Az 1. táblázat folytatása 1998 Listanév Megye Valker Eltérés Listanév Megye Valke Eltérés r Fidesz Bács-Kiskun 2 6,8 SZDSZ Veszprém 6 6,9 Fidesz Csongrád 7 6,8 MDF Baranya 6 7,2 MSZP Tolna 4 6,8 MDF Fejér 6 7,5 Fidesz Komárom 5 6,6 MDF Győr-Sopron 4 7,6 Fidesz Pest 2 6,5 Fidesz Fejér 1 7,6 MSZP Komárom 1 6,5 SZDSZ Baranya 4 7,9 Fidesz Budapest 24 6,4 Fidesz Veszprém 3 8,0 MSZP Jász-Nagykun-Szolnok 8 6,4 SZDSZ Csongrád 5 8,0 Fidesz Baranya 5 6,3 MDNP Budapest 1 8,1 Fidesz Győr-Sopron 4 6,3 MDF Veszprém 4 8,5 Fidesz Hajdú-Bihar 8 6,2 SZDSZ Budapest 12 8,9 MSZP Heves 3 6,2 SZDSZ Heves 3 9,0 Fidesz Győr-Sopron 3 6,2 SZDSZ Békés 7 9,2 MSZP Szabolcs-Szatmár 3 6,2 SZDSZ Zala 3 9,4 MSZP Budapest 24 6,1 MDF Bács-Kiskun 3 9,8 Fidesz Tolna 1 6,1 MDF Zala 2 9,9 MSZP Csongrád 5 6,1 SZDSZ Békés 4 10,0 Fidesz Békés 5 6,0 MDF Csongrád 4 10,8 Fidesz Szabolcs-Szatmár 9 5,9 MDNP Zala 2 11,3 MSZP Hajdú-Bihar 6 5,9 SZDSZ Jász-Nagykun-Szolnok 5 11,3 MSZP Békés 7 5,9 FKGP Békés 2 11,4 MSZP Győr-Sopron 6 5,8 MDF Jász-Nagykun-Szolnok 5 11,6 MSZP Heves 6 5,8 SZDSZ Bács-Kiskun 7 11,7 Fidesz Borsod-Abaúj-Zemplén 12 5,8 SZDSZ Pest 12 12,0 MSZP Fejér 1 5,7 Fidesz Csongrád 6 13,7 MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén 12 5,7 MDF Bács-Kiskun 10 14,2 Fidesz Pest 10 5,7 MDF Békés 2 14,7 Fidesz Jász-Nagykun-Szolnok 1 5,7 MDF Zala 5 14,8 Fidesz Borsod-Abaúj-Zemplén 13 5,6 SZDSZ Jász-Nagykun-Szolnok 1 15,4 MSZP Szabolcs-Szatmár 1 5,6 MDF Jász-Nagykun-Szolnok 7 17,0 Fidesz Borsod-Abaúj-Zemplén 8 5,6 MDF Borsod-Abaúj-Zemplén 7 17,4 Fidesz Pest 5 5,6 MDF Szabolcs-Szatmár 3 17,6 MSZP Szabolcs-Szatmár 8 5,4 MDF Pest 15 19,1 Fidesz Szabolcs-Szatmár 6 5,3 MDF Pest 12 19,8 MSZP Hajdú-Bihar 5 5,3 MDF Fejér 7 20,6 MSZP Heves 2 5,3 MDF Budapest 6 21,0 Fidesz Békés 4 5,2 MDF Somogy 5 21,3 Fidesz Békés 7 5,2 MDF Pest 4 22,9 MSZP Budapest 29 5,1 MDF Szabolcs-Szatmár 10 23,5 Fidesz Somogy 6 5,1 MDF Komárom 4 24,4 Fidesz Szabolcs-Szatmár 5 5,1 MDF Borsod-Abaúj-Zemplén 10 25,4 MSZP Budapest 12 5,1 MDF Budapest 3 25,8 Fidesz Fejér 6 5,1 MDF Somogy 4 26,0 MDF Tolna 5 26,7 MDF Veszprém 1 26,8 MDF Vas 5 27,0 MDF Csongrád 2 27,0 MDF Budapest 2 27,0 MDF Bács-Kiskun 6 29,9 MDF Baranya 2 30,6 MDF Budapest 15 30,7 MDF Veszprém 6 31,4 MDF Győr-Sopron 1 34,2 415

6 1990-ben 54 esetben tapasztalhatunk 5%-nál nagyobb különbséget a pártra és jelöltjére leadott szavazatok aránya között, 1994-ben 26 helyen jelentkezik ekkora eltérés, míg ban 158 jelölt, illetve párt esetén volt ilyen mértékű a különbség. Bár az 1998-as választás során jóval nagyobb számban fordultak elő a jelentősebb különbségek, mint korábban, mégis tarthatónak véljük állításunkat, hiszen az 1998-as növekedés jórészt a Fidesz MDF kooperációnak köszönhető. Több mint 70 választókerületben kizárólag vagy MDF-s, vagy fideszes jelölt indult, és a szavazói támogatás nem mindenütt követte a pártok együttműködését ban összesen több mint 1500 jelöltről van szó, amihez képest a fenti számosságú esetben tapasztalható jelentősebb különbség lényegében elhanyagolható. Nyugodtan állíthatjuk azt, hogy elégséges a pártlistás szavazatok elemzésére szorítkozni. Első közelítésben az egyes politikai pártok területi beágyazódását vizsgáljuk a következőképpen! Számoljuk ki a párt területi listáira leadott szavazatok arányát a pártra leadott országos össz-szavazat mennyiségéhez képest! Így jutunk az adott területi listák regionális súlyaihoz. Ezeket az arányszámokat vagy súlyokat grafikonok segítségével mutatjuk be a cikk végén (az adatreprezentációnak ezt a formáját szemléltető erejük miatt választottuk). A pártok szavazatainak területi eloszlását leíró adatok alapján megfogalmazhatjuk azt a hipotézist, hogy e területi súlyok meglehetős stabilitást mutatnak, azaz az egyes politikai pártok adott régiókban meglehetősen stabilan szerepelnek a mindenkori saját összszavazatukhoz viszonyítva. A fenti adatokat jól kiegészítik az abszolút számok, azaz az egyes politikai pártok területi listákon elért szavazatarányai. Ezeket az arányokat mutatják be az 1 6. sz. ábrák a szöveg végén. Az ábrákon bemutatott adatok alapján érdemes néhány területi, illetve regionális szabályszerűséget kiemelnünk. Somogy megye jól láthatóan az MSZP egyik biztos területi bázisa, de hasonlóan állítható Nógrád megye és a KDNP kapcsolatáról is. A területi különbségek, a regionális szabályszerűségek megállapítása után természetesen mindig az a kérdés, hogy lehet megmagyarázni a megfigyelhető jelenségeket? Ha az egyes politikai pártok területi beágyazódását pusztán az adott terület választópolgárainak szociológiai, demográfiai, foglalkoztatottsági viszonyaiból, adataiból próbálnánk megérteni, valószínűleg kudarcot vallanánk. A korábban említett példáinkat elemezve Somogy megye esetében az MSZP az átlagot jelentősen meghaladó támogatottságának indokait nem tudjuk megérteni a megye demográfiai, foglalkoztatottsági és településszerkezeti adataiból. Szépen látszik mindez, ha összehasonlítjuk Somogy és Zala megyében az MSZP támogatottságát, és a két megye fontosabb statisztikai mutatóit. 416

7 2. táblázat Somogy és Zala megye összehasonlítása néhány társadalomstatisztikai mutató alapján Korcsoportok (%) Településhálózat (db) Somogy megye Zala megye ,6 17, ,3 7, ,1 55, ,0 20, Munkanélküliségi ráta (%) 12,6 9,2 Nettó átlagkereset (Ft/hó) Vállalkozások száma Iskolai végzettség (%) 15-éves általános iskola 82,7 84,7 18-éves középiskola 27,3 31,9 25-éves felsőfok 9,5 8,9 Forrás: KSH Somogy megye statisztikai évkönyve, 1996; KSH Zala megye statisztikai évkönyve A fenti adatok jól illusztrálják, hogy pusztán keresztmetszeti, azaz jelenkori társadalomstatisztikai okokkal nehezen magyarázható a két terület igen jelentősen eltérő pártpreferencia-eloszlása. Marad tehát a területiség mint magyarázó faktor alkalmazása, aminek jelentőségére egyébként Erwin Scheuch is többször rámutatott (a fordított ökológiai tévkövetkeztetés fogalmát bevezetve). Somogy és Zala eltérő pártpreferencia-eloszlásának magyarázatára megpróbálkozhatunk egy hipotézist megfogalmazni. Úgy gondoljuk, hogy a két régió eltérő politikai támogatottsági viszonyai történeti okokkal magyarázhatók: Somogy megyében az 1945-ös földosztásig döntően a nagybirtokok dominálták a mezőgazdaságot, míg Zala megyében a nagybirtokok jelentősége sokkal kisebb volt. A fenti hipotézist mi magunk is megvizsgáltuk a Központi Statisztikai Hivatal évi birtokösszeírásának adatait felhasználva. Az összeírás az egyes települések birtokstruktúráját mutatja be a különböző birtokkategóriákra jutó földbirtokosok számát és birtokaik méretét összegyűjtve. A birtokösszeírás adatait rögzítettük és elvégeztünk néhány egyszerű, gyors elemzést: 417

8 Somogy megyében a települések 56%-ában volt 1000 holdnál nagyobb birtok, azaz a megye mezőgazdasági termelését dominálta a nagybirtok. Zala megyében az ilyen települések aránya 22%, azaz a nagybirtokrendszer Zala megyében sokkal kevésbé jelentős. A birtokstruktúra településenkénti bemutatására szolgál az 1. térkép, amely Somogy és Zala megye azon településeit mutatja be, ahol nagybirtok volt 1935-ben. A 2. térkép az MSZP 1998-as pártlistás támogatottságát mutatja be Somogy és Zala megyében. Megkíséreltük napjaink birtokstruktúráját bemutató adatok összegyűjtését is. Sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő adatforrás, így sem a birtokstruktúra történeti összefüggésrendszerét, sem a földbirtokviszonyok alakulásának és az egyes pártok támogatottságának összefüggésrendszerét nem tudjuk bemutatni. emutatott példánkra utalva úgy véljük, a földbirtokviszonyok minden bizonnyal más területen is fontos adalékul szolgálhatnak a politikai preferenciák magyarázatához, de más régiókban minden bizonnyal más, ennél sokkal fontosabb magyarázó tényezők is találhatók. Például a vallásosság kérdése! Hogy ezt a potenciális magyarázó tényezőt is tesztelhessük, kerestünk vallással kapcsolatos adatokat. Nógrád megye vallásosságával kapcsolatos adatgyűjtést Tomka Miklós és munkatársai végezték el. A katolikus plébániahivatalokból összegyűjtötték a keresztelésekre, temetésekre, elsőáldozásokra, bérmálásokra és az egyházi esküvőkre vonatkozó adatokat. Erre az adatgyűjtésre támaszkodva már el lehetett kezdeni a lehetséges kereszthatások elemzését. A megye településeinek mintegy felét érintő adatok állnak rendelkezésünkre. A többi településről nincsen információnk. Ráadásul az egyházi és a világi közigazgatás nem mindenütt azonos: gyakran előfordul az, hogy több falu tartozik egy plébániahivatalhoz. Így más települési adatokat is plébániahivatalok szerint összegeztünk. A vallásosság intenzitását az adott plébániahivatalt érintő területen a következő mutatóval jellemeztük: a keresztelések és az elsőáldozók számát elosztottuk az élveszületettek számával (amit az éves KSH-jelentésekből vettünk ki). Az így kapott arányszám területi megoszlását mutatja be a 4. térkép, amit össze lehet vetni a 3. térképpel, amely az MSZP Nógrád megyében 1998-ban pártlistán elért eredményét mutatja be településenként. A térképek bemutatják az általunk mért vallásosság és a MSZP támogatottságának területi komplementaritását, azaz azt, hogy azokon a településcsoportokon, ahol a vallásosság a fenti mérőszám szerint igen intenzív, ott a MSZP támogatottsága a megyei átlagtól elmarad, és fordítva, azokon a területeken, ahol a vallásossági mutató alacsony, a MSZP támogatottsága az átlagot meghaladó. Természetesen tudjuk jól, hogy bemutatott példáink csak szemléltető erővel bírnak, a választási eredmények területi összefüggéseinek alapos elemzéséhez a három választás eredménye még mindig csak részlegesen elegendő. Az elemzést különösen nehezíti a politikai pártok átstrukturálódása. Az egyes politikai pártok ugyanis jelentős mértékben 418

9 módosították politikai arculatukat az elmúlt években, s ily módon a politikai stabilitás, instabilitás nehezen értelmezhető rájuk nézve. A történeti pártok területi megoszlásának stabilitása azonban megítélésünk szerint elfogadható állításként kezelhető. Az MSZP, a Független Kisgazdapárt és a KDNP az 1990 utáni választásokon stabil területi megoszlást követ (a KDNP elvesztette ugyan a politikai támogatottságát, de területi rajzolata továbbra is megmaradt). A SZDSZ területi eloszlása szintén többé-kevésbé stabilnak tekinthető. E területi stabilitás okai esetről-esetre eltérőek lehetnek és komoly társadalomtörténeti elemzést igényelnek. IRODALOM Agnew, J. A. (1987): Place and Politics: The Geographical Mediation of State and Society, Boston, MA: Allen and Unwin. Anselin, L. and Getis, A. (1992): Spatial Statistical Analysis and Geographic Information Systems', Annals of Regional Science. Alker, Hayward R. (1974): A Typology of Ecological Fallacies. In: Dogan Mattei Rokkan, Stein (szerk.) Social Ecology. M.I.T. Press, Cambridge. Angelusz Róbert (1993): Rejtélyes véleményáramlatok. Valóság, 1. sz. Angelusz Róbert Tardos Róbert (1994): Paletta fekete-fehérben. Politikatudományi Szemle, 3. sz. Angelusz Róbert Tardos Róbert (1995): A választói magatartás mögöttes pillére. Az egykori MSZMPtagság szerepe. Politikatudományi Szemle, 3. sz. Benoit, K. 1(997): Az 1998-as parlamenti választások előrejelzése. In: Két választás között, Századvég. Bishop, Y. M., Fienberg, S. E., Holland, P. W. (1975): Discrete Multivariate Analysis: Theory and Practice. MIT Press. Books, J. W. and Prysby, C. L. (1991): Political Behaviour and the Local Context, New York: Praeger. Deming, W. E., Stephan, F. F. (1940): On a least squares adjustment of a sampled frequency table when the expected marginal totals are known. Annals of Mathematical Statistics 11, Duncan, O. D. and Davis, B. (1953): An Alternative to Ecological Correlation, American Sociological Review. Gazsó Ferenc: (1996): Volt egyszer egy állampárt. Társadalmi Szemle, 11. sz. Gazsó Ferenc Gazsó Tibor (1993): Választói magatartás és pártprereferenciák Magyarországon. Politikatudományi Szemle, 4. sz. Goodman, L. (1959): Some Alternatives to Ecological Correlation, American Journal of Sociology. Hauser, R. M. (1970): Context and Consex: A cautionary Tale, American Journal of Sociology, King, L. (1993): Spatial Analysis and the Institutionalization of Geography as a Social Science, Urban Geography. Kolosi Tamás Kovács Róbert Tóka Gábor (1990): A választók társadalmi és politikai arculata. In: Andorka Rudolf Kolosi Tamás Vukovich György (szerk.): Társadalmi riport. TÁRKI, Budapest. Körösényi András (1996): Nómenklatúra és vallás. Törésvonalak és pártrendszer Magyarországon. Századvég, 1. sz. Lijphart, Arend (1977): Democracy in Plural Societies: A Comparative Explanation. Yale University Press, New Haven. 419

10 Lipset, Seymour Martin Rokkan, Stein (1968): Cleavage Structures, Partys System and Vorter Alignments. In: Lipset, Seymour Martin Rokkan, Stein (szerk.): Party System and Voter Alignments: Cross National Perspectives. The Free Press. McAllister, I. (1987): Social Context, Turnout, and the Vote: Australian and British Comparisons, political Geography Quarterly. Noelle-Neumann, Elisabeth (1991): Öffentliche Meinung: Die Entdeckung der Schweigespirale. Ullstein. Przeworski, A. (1974): Contextual Models of Political Behavior, Political Methodology. Róbert Péter (1994): Politika és vallás a közvélemény tükrében. Politikatudományi Szemle 1. sz. Scheuch, Ervin Kölner (1974): Social Context and Individual Behaviour. In: Dogan, Mattei Rokkan, Stein (szerk.) Social Ecology. M.I.T. Press, Cambridge. Szakadát István (1992): Káderfo(r)gó. Társadalmi Szemle, 8 9. sz. Taagepera, Rein Shugart, Matthew S. (1989): Seats and Votes: The Effects and Determinants of Electoral Systems. Yale University Press, New Haven. Tóka Gábor (1996): Parties and Electoral Choices in East-Central Europe. In: Lewis, Paul Pridham, Geoffrey (szerk.): Rooting Fragile Democracies. Routledge, London. Varga Károly (1996): Mi az, hogy csigalépcső? Jel-Kép, 4. sz. Varga Károly (1997): A választói magatartás értelmezésének újabb empirikus módszere. In: Két választás között, Századvég. 1/a. ábra Fidesz területi súlyai 420

11 1/b. ábra Fidesz területi listán kapott szavazatai 1/c. ábra Fidesz területi listáinak országos átlagtól való eltérése 421

12 2/a. ábra MSZP területi súlyai 2/b. ábra MSZP területi listán kapott szavazatai 422

13 2/c. ábra MSZP területi listáinak országos átlagtól való eltérése 3/a. ábra SZDSZ területi súlyai 423

14 3/b. ábra SZDSZ területi listán kapott szavazatai 3/c. ábra SZDSZ területi listáinak országos átlagtól való eltérése 424

15 4/a. ábra FKGP területi súlyai 4/b. ábra FKGP területi listán kapott szavazatai 425

16 4/c. ábra FKGP területi listáinak országos átlagtól való eltérése 5/a. ábra MDF területi súlyai 426

17 5/b. ábra MDF területi listán kapott szavazatai 5/c. ábra MDF területi listáinak országos átlagtól való eltérése 427

18 6/a. ábra KDNP területi súlyai 6/b. ábra KDNP területi listán kapott szavazatai 428

19 6/c. ábra KDNP területi listáinak országos átlagtól való eltérése 7/a. ábra MIÉP területi súlyai 429

20 430

21 431

22 432

23 433